Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-02 / 207. szám
1976. SZEPTEMBER 2., CSÜTÖRTÖK xMkw 5 Felkészült az észre a szövetkezeti kereskedelem Falak, székek a metróhoz A gyáli AGROPLAST üzemében érdekes formájú műanyag elemeket készít a metró Kálvin téri állomásához. Ezen az állomáson alkalmazzák először — nagyobb mennyiségben — a műanyagból készült íves falburkoló elemeket, az ezekhez kapcsolt székeket és különféle ajtókat. Bár még a vén asszonyok nyár* is hátravan, a szövetkezeti kereskedelem már megkezdte a felkészülést a hidegebb hónapokra. Az áruházakat, üzleteket ellátó Szóvá ru központi telepéről meleg holmival megrakott kamionok, IFA-tehergépkocsiik és kisebb furgonok indulnak útra, hogy feltöltsék a bojthálózat raktárait Több százmillió forint értékű szőrme- és kötöttáru, konfekciótermék és meleg lábbeli kerül az üzletekbe. A legnagyobb tételt — 150 millió forint értékben — a felsőkonfekció: a férfi és női télikabátok, a valódi- és műszőrmebundák, bak fis- és kamaszöltözékek, valamint a sokféle bőráru teszi ki. A vállalat cipőosztálya, több mint 300 ezer pár lábbelit rendelt az állami és a szövetkezeti ipartól, s választékbővítési szándékkal 58 ezer pár utcai és házicipőt Csehszlovákiából, az NDK-ból, Lengyel- országból, Romániából és Koreából is. A hazai gyárak és szövetkezeti üzemek 128 ezer darab felsőkötöttárut készítettek a Szöváru rendelésére. Javarészt szocialista államokból — több más fontos árucikk mellett — több ezér meleg inget, alsóneműt és 240 ezer frottirtörülközőt hoznak be. Zoknit, harisnyát és harisnyanadrágot is növekvő meny- nyiségben és választékban kap a szövetkezeti bolthálózat, őszre-télre összesen 885 ezer párat, illetve darabot Rizstermelés! rendszer Rizstermelési rendszer lét- 1 rehozását határozta el szerdán a Békés megyei Csárda- szálláson Szolnok, Hajdú-Bi- har, Szabolcs-Szatmár és Békés megye rizstermeléssel foglalkozó 19 közös gazdasága. Az új termelési rendszer a nádudvari kukorica- és iparnövények együttműködési társulás keretében, együttesen 9 ezer 500 hektáron működik. Ahol nyereséges a tejtermelés Példamutató tehenészetek Pest megyében Cölöpökön — növelhető a terhelés Új eljárás házgyári alapozáshoz A házgyári és más korszerű iparosított építésmódok elterjedésével mindinkább előtérbe kerül az alapozás fejlesztése, hogy ez a munka is éppen olyan termelékeny, gyors legyen, mint az elemek összeszerelése. így az utóbbi tíz évben 10-ről csaknem 30 százalékra emelkedett a cölöpökből és résfalakból épített alapok aránya. A fejlesztés gyorsítását sürgeti az is, hogy az új lakótelepek, ipartelepek építéséhez rendelkezésre álló területek jelentős része már jobbára gyenge talajú, amelyen csak a szokásosnál erősebb alapokra lehet elhelyezni a épületeket. A paneles épületek pedig különösen érzékenyek a süllyedésre, amit kedvezően lehet mérsékelni a cölöpös és résfalas alapozással. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium megbízására végzett mintegy ezer cölöp- és 126 résfalas alap terhelési vizsgálataiból az is kitűnt, hogy módosítani lehet a cölöpök terhelésénél eddig használt elvi számítási módszert, és a legszigorúbb biztonsági előírások fenntartásával egyidejűleg 10—15 százalékkal lehet növelni a terhelést. Az eddigi tudományos kísérletek és gyakorlati tapasztalatok alapján 1990-ig több mint ötszörösére növelik a komplexen gépesített cölöp- és résfalalapozás mennyiségét. Ennek érdekében fejlesztik a talajmechanikai vizsgálatokat is, a számítások szerint a korszerű gépekkel feleannyi időbe se telik majd a panelházak alapozása, mint a helyszíni betonozással a szokásos I síkalapok elkészítése. Közgazdasági számítások bizonyítják, hogy a tehenészet pillanatnyilag a mezőgazdaság veszteséges ágazatai közé tartozik. Költséges beruházásokat kíván és aránylag hosszú a megtérülési idő. A dolgozók se szívesen vállalják a tehenek gondozását, mert a legtöbb helyen osztott műszakban; hajnalban és délután, illetve este kell dolgozniuk. Ötezer liter felé Lehet, hogy ez általában igaz, s az elavult technológiával, korszerűtlen istállókkal, alacsony tejhozamú marhafaj- íával rendelkező gazdaságok ráfizetnek minden liter tejre, hiszen hat forintnál is drágábban állítják elő, de jó néhány példa bizonyítja medvénkben, hogy ahol bátrabban alkalmazzák a legújabb tudományos kutatások eredményeit és vállalják az újjal járó kockázatot, nemcsak a befektetett összeget kapják vissza, hanem nyereségessé teszik az egész gazdaságot. Egyik példánk erre az aoaji Kiskunsági AUami Gazdaság ahol az egy tehénre jutó tejtermelés három éve a négy és fél ezer liter fölött mozog. Az idén az aszály okozta ta'kar- mánykiesés ellenére is szeretnék elérni az ötezer literes átlagot. S nem alaptalan ez a bizakodás, hiszen az első félévben túllépték a kettő és fél ezer litert. Paukovits István igazgató így beszélt erről: — Jelenleg 873 tehenünk van és 150 márnái fogtunk be hízóra. Az utóbbiak magyar tarkák, a tehenek szinte kizárólag Holstein—Frízek. Jövőre teljes egészében a tejtermelésre szakosodunk és 1050- re fejlesztjük az állományt. Most épült egy 830 férőhelyes modern, szakosított telepünk, melyet a tervek szerint december végén adnak át az építők. Ezt szeretnénk tovább bővíteni 1978 ! —79-ben két, egyenként 350 férőhelyes istállóval, így több mint 1500 tehenet tudunk tartani az ötéves terv végén. Ehhez igazítottuk a tej termel esi tervünket is. Fajtakivá’asztás és a korszerű takarmányozási technológia alkalmazásával olyan átlagot szeretnénk elérni, mely lehetővé teszi, hogy egy év alatt 8 millió 250 ezer liter tejet bocsáthassunk a népgazdaság rendelkezésére. Szép tervek, de vajon elég-e csupán a tehenészet fejlesztése? — Szó sincs róla. A korszerű takarmányozáshoz megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány, valamint tejelőtáp is kell. Nem véletlen, hogy o szántóterületünk nagy részén takarmánynövényeket termelünk és a szarvasmarh a telep fejlesztésével párhuzamosan növeljük az öntözőberendezéseink kapacitását is. Nézze ezt a statisztikát! Ez az állami gazdaságok 1975. évi értékelése. Büszke vagyok arra, hogy kevesen előznek meg bennünket az egy tehénre jutó tejtermelésben. Gesztorok szeretnének lenni A dunavarsányi Petőfi Tsz- ben Agócs István termelési igazgatóval beszélgettünk. Az egyesülések következtében itt még nem fejeződött be minden telepen a fajtakiválasztás, de a dunavarsányi szakosított telep Holstein—Friz tehenei tavaly 5 ezer 200 litert adtak egy év alatt, s a magyar tarkák átlaga is meghaladta a háromezer litert. — Az állattenyésztési felügyelőség első félévi értékelése szerint Pest megye áll az első helyen a tejtermelésben, s a megye termelőszövetkezetei között mi értük el a legjobb átlagot — mondta büszkén az igazgató. — örülünk ennek az eredménynek és szeretnénk megetartani a vezető helyet. Jelenleg 630 tehenet fejünk és 315 vemhes üszőnk van. Ezek többségé' megellik mag az idén, így év végére elérjük a 800—900-as létszámot. Jövőre 1000-re fejlesztjük a tehenészetet és és tejre csak a Holstein—Frizt tartjuk. Ezt az ötezer liter fölötti átlagot az első borjú után értük el. A második, harmadik bor j ázás után várhatóan még tovább nő az átlag. összesen több mint 2000 szarvasmarhát tartanak. Mi lesz a többi sorsa? — Az augusztusi jelentés szerint a magyar-tarka tehenek fejési átlaga 12,8, a Holstein—Frízeké 16,8 liter volt. Tavaly építettünk egy 720 férőhelyes szakosított telepet, a Holstein—Frízek számára Eredményeink és tapasztalataink alapján szeretnénk megpályázni a tejtermelési rendszer gesztorgazdaságát. Felkészültünk arra, hogy átadjuk a tapasztalatainkat, s ha kell, állatokkal is tudunk segíteni, sőt a háztáji gazdaságokba is szeretnénk kihelyezni ezeket a nagy tejhozamú marhákat. A magyar tarka se vész kárba, hiszen Délegyházán magyartarka tehenészetet tartunk fönn, Majosházán hizlaljuk őket, Taksonyban pedig nö- vendékmarha-telepünk van. Mi az eredmények titka? — Az amerikai tehén életeleme a mozgás. Éneikül nem érzi jól magát. Telepített, jó legelőn tartjuk őket, s ennek mintegy kiegészítése a jászolból etetés. A kettő megfelelő kombinációja, a mindig egységes tejelőtáp és a hozzáértő szakemberek gondoskodása a jó eredmény záloga. Nálunk a munkaerőhiány sem okoz gondot. most nyolcórás műszakban, fehér köpenyben dolgoznak az asszonyok és megkeresik a havi három, három és fél ezer forintot. A közelmúltban állt munkába egy kislány, akit a tsz küldött szakmunkás- képző iskolába. A család több tagja dolgozik a tehenészetben, s példájukat követte ő is. Néhány feltétel A két gazdaság bizonyítja, hogy nem is olyan ördöngös dolog nyereségessé tenni a tehenészetet. Csupán néhány hozzáértő szakember, helyes fajtakiválasztás kell hozzá, s ami szintén nem utolsó: az üzem és a szakma szeretete. T. Ágoston László Szőlőmuvelő szerbek Dionüszoszi örökség Uszty-llimszkben Ismerkedés után kemény munka Uszty-llimszkben munkához látott a Kun Béla ifjúsági építőosztag. A 300 önkéntes hétezer kilométeres utat tett mag: Budapesttől Moszkváig vonaton, majd repülőgépen utaztak az Uralon és Nyugat-Szi- bérián keresztül. A fiatalok a megszokott hazai környezetből a tajga és a tiszta és hideg vizű folyók vidékére kerültek, ahol szokatlan munka- és életkörülmények vannak, és sajátos hagyománya van a vendégfogadásnak. Tarka erdei virágok csokrával és a város és a KGST-építkezés jelképes kulcsával ajándékozták meg őket. Vasbeton és fenyöerdő Természetes, hogy a magyar KXSZ-eseknek itt egyelőre minden új, mint ahogy új maga a feladat is: több ezer szövőjét munkással dolgoznak majd, hogy előkészítsék az uszty- ilimszki faipari kombinát cellulózgyárának üzembe helyezését. A magyar betonozok, ácsok, kőművesek, vasbeton- szerelők két évig építik majd a számos létesítmény egyikét: a vállalat ipari bázisát. Komoly, nehéz munka vette kezdetét; jóllehet, most még Uszty-llimszkben meleg, derűs az időjárás, senki sem feledkezik meg arról, hogy előttük a hosszú tél, a harmincfokos hidegek. A magyar építők érkezése — mondja Valentyin Spak, az uszty-ilimczki faipari komplexum építésvezetője —, új szakaszt jelent építkezésünk történetében. A létesítmények építésébe bekapcsolódnak a testvérországokból jött újabb küldöttek. Már egy fél éve sikeresen dolgozik szibériai földön 100 bolgár gépkocsivezető, akik nagy teljesítményű teherautókat vezetnek. Magyar szerkezetekből A Kun Béla osztag minden kényelemmel berendezett 9 szintes munkásszállásában helyezkedett ' el. Ablakaiból kilátás nyílik a csaknem kétezer hektárnyi területen levő építkezésre. Csupa állvány az egész építkezés. A vas- és betonszerkezetek összevegyülnek az évszázados fenyőkkel. Uszty-Illmszk egyik kerületében, az Angara partján öt raktárépület áll, amelyekben importberendezéseket tartanak. Az épületeket Magyarországon készült szerkezetekből szerelték össze. A nagypaneles szerelési módszert szovjet mérnökök dolgozták ki, s így rövid idő alatt elkészültek ezek á fontos épületek. A magyar szállító vállalatok határidőre indították útnak Uszty-Ilimszkbe a mintegy 3 ezer tonna súlyú fémszerkezetet. Újabb szerződést kötöttek még két raktárhoz szükséges szerkezetek, valamint ablakos panelek szállítására. — Nemrégiben alkalmam volt Magyarországon járni, ahol megismerkedtem a kecskeméti Fémmunkás-gyár munkájával — mondja Valentyin Spak. — Gulyás György, a vállalat vezérigazgatója elmondta, hogy építkezésünk megrendeléseit különös gonddal kezeli a Fémmunkás kollektívája. Szocialista munkaversenyt indítottak a szállítási határidők csökkentéséért és az Uszty-Ilimszk számára készülő szerkezetek kiváló minőségéért. Az építésvezető szavai bizonyítják, itt, az Angara partján, a leszállított berendezések és anyagok kiváló minősége alapján már ismerik Magyarországot. Most pedig már nemcsak a magyar ipar névjegye 'látható Uszty-llimszkben, hanem a testvérország munkás- osztályának ifjú nemzedéke is. Az első benyomások Magyar barátaink első szibériai benyomásai kedvezőek. Banyec István osztagparancsnok : — Lenyűgözött bennünket a szibériaiak szívélyessége és vendégszeretete. Érdekes munka vár ránk. Nagyon jó lakásviszonyokot biztosítottak a számunkra. Németh László betonozó: — Nem hittük volna, hogy Uszty-llimszkben ilyen forró a nyár. Csodálatos az itteni természet. Dosó Ferenc építésztechnikus, az osztag párttitkára: — Lenyűgöző a KGST-építkezés lendülete. Sok gépet, különböző szerkezeteket láttunk az építkezésen. Gcorgij Bogdanovszkij, Viktor Kalinkin Szüret közeledtével nemcsak a szőlőszedés és borkészítés ideje érkezik el, hanem a zenés, táncos, vidám szüreti ünnepségeké, báloké is. Szeptember-októberben az ország különböző borvidékein — és másutt is — egymást követik majd a hagyományos szüreti mulatságok. Pest megyében is követik a hagyományt, a napokban éppen Szigetcsépen rendeznek szüreti ünnepséget, bált. Emlék Szentendrén A szürettel kapcsolatos ünnepségek eredete az ókorba nyúlik vissza. A görögöktől származó Dionüszosz-kultusz — a szőlőtermelők és a bor istenének vallásos tisztelete — a vallási indítékokon kívül nem viselt magán semmilyen magasztos pátoszt. Az ünnepségek emléke ma is él, s nem csupán a régi görögök ünnepének immáron megszelídült formájában: a szüreti mulatságokban. A kereszténység is beiktatta liturgiájába a bort. Amióta pedig I. Orbán pápa elrendelte, hog£ a misézőpapok csak arany- vagy ezüstkehelyből ihatják a bort — a szőlőművelők, bortermelők ezt a rendelkezést a bor tiszteletének tulajdonították — érthető, hogy szent Orbánt tartják Európa-szerte a bor s a pincék védőszentjének. A szentendrei vár- templomban is őriznek szent Orbánt ábrázoló zászlót, mely a dalmát szőlőművesek társulatáé volt. Vallási körmenetekben e zászló mögött vonultak föl. Orbán-napi hagyomány ha a szőlősgazda március 25-ig megússza fagykar nélkül, nyugodtan megihatja régi borát mert a fagyveszély elmúlt. Negyven pohár bor A szerbek e nap táján ülik meg a negyven vértanú ünnepét; ilyenkor házanként negyven pohár bort isznak. Pomázon a szőlősgazdák oZTvl a.SZ°1Öbe s ott ltták- Hallottunk olyan véleményt is- valószínűleg azért gyűltek össze a szőlőben, hogy megkezdjék a szőlőkapálást. A szőlősgazdák ünnepe lehetett az augusztus 19-i szentendrei szerb búcsú is (Ezekről lapunk hasábjain éppen néhány hete számoltunk be.) A szentendrei szüretről Jókai is megemlékezik a Rab Ráby-ban. Szentendrén, a Rab Ráby-ház közelében látható a szőlősgazdák keresztje: kőoszlopon kettőskereszt, az oszlopon faragott szőlőfürtök és -indák. A szentendrei szerb püspöki pincék borai messze földön híresek voltak. A két világháború között a püspöki pincegazdaság borainak jó minőségére Babies Alexij, a Grábóc (Tolna m.) községbeli szerb kolostor — nemrég elhunyt — utolsó szerzetese ügyelt. Mint borszakértő, többször is járt Szentendrén. Regula tiltja A Dionüszosz-kultusz késői maradványai; a szőlő és a bor tisztelete, s a hagyományok ápolása — a fenti példákból is látható — a hazánkban letelepült, Balkánról jött népek, elsősorban a szerbek által támadtak fel Pest megyében. A szerbek jól értették a szőlőművelés és borkészítés tudományát. Tudomásunk van arról, hogy az 1690-es években Buda környéki szerb asszonyok művelték — a köteles roboton kívül — napszámban a budai szőlőket. E munka akkoriban komoly jövedelmi forrás volt. A feljegyzések tanúsága szerint 1698-ban a budai kormányzóság kénytelen volt a szőlőmunkások bérét maximálni. A Buda környéki szőlők — a mai Pomáz, Csobánka, Szentendre térségében — a török uralom alatt is épségben maradtak, sőt arról is tudunk, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején a kurucoknak regula tiltotta meg e térségben a szőlők dézsmálását. Bél Mátyás történész 1737-ben így ír: Buda környéke rendkívül alkalmas a szöllőművelésre, kevés az olyan ember, akinek szölleje nincs. Ugyancsak ő emlékezik meg az itteni borok kiváló minőségéről. Jó hírnév Pest megye nem számít ugyan hazánk elsőrendű borvidékének, de a szakemberek véleménye szerint a szigetcsépi Ezerjó és a tá- piószelei Olaszrizling a legjobb homoki borok közé tartozik. A Pest megyei borok hírét, jó minőségét az is bizonyítja, hogy Vukovics Száva, a belgrádi szerb pátriárka helynöke, budai püspök, 1964-es magyarországi látogatása alkalmával nem mulasztotta el felkeresni a budakalászi szerb szőlősgazdák pincéit sem ... Vörös István ^ t i i
