Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-12 / 216. szám
M5T MEGTE1 1976. SZEPTEMBER 12., VASÁRNAP Amikor a kockákat összerakják • ffolfvágényon • lépve, folyamatosan • A papír szép Világszerte növekvő mértékben használják fel az állati csontokat — megőrölve — takarmányozásra. Fontos adalékanyaggá lépett elő, s idáig semmi hiba. Ha azonban csökken a zs el a tin termel és — ennek alapja a csont —, akkor a gazdaság egyik részterepé- nek haladását a másik részterepen zavarók kísérik. Ezért hasonlítják a szervezést a szakemberek — legyen szó ffikár átfogó, akár kisebb horderejű szervezési feladatokról — a gyermekek építőkockáinak összeillesztéséhez. A gyermek tapasztalatból tanulja még, ha téved a kockák összerakásánál, összedűl a vár, a torony, a híd, bár meglehet, csak egyetlen elem nem volt a helyért. Csekély becsület Termelési tapasztalataink az ipar valamennyi ágában arra figyelmeztetnek, hogy a lehetségesnél, a szükségesnél kisebb az apró tettek szerepe, ^ súlya az üzem- és munkaszervezésben sok helyen. Ne vitassuk azok érvelésének jogosságát, akik az üziem, a vállalat egészére terjesztik ki a szervezést, mondván, csak a teljes összehahgoltság hozhat nagy eredményeket így van. Ehhez azonban feltételek serege kell, s vajon mi a célravezetőbb: várni, míg ezek létrejönnek, vagy addig is megtenni az ugyanahhoz a célhoz vezető kis lépéseket? Ma mindkettőre lelhetünk bizonyítékokat a vállalati munkában. Van példa arra, mint az ikladi Ipari Műszergyár esetében, hogy a szervezési intézettel közösen készített tanulmányterveket gyorsan át-* ültették a gyakorlatba — igaz, a vállalatot mintaszervezésre jelölték ki a kohó- és gépiparon belül, azaz „illett” is így cselekedniük —, de rábukkanhatunk arra is, hogy a papíron szép tervek az íróasztal fiókjában, sőt a páncélszekrényben pihennek, a végrehajtás feltételeinek kialakítására várva. Akad azután termelőhely, ahol eddig beérték a fogadkozással, a szóbeli nekigyűrkőzéssel, s olyan is, ahol csendben tucatnyi apró lépést tettek meg, azt tartva, sok kicsi sokra megy. Betemetett lyuk . Térjünk vissza az ikladiák- hoz. Elektromos méghajtómo- torjaiák iránt folyamatosan bővül a kereslet — a gyár a negyedik ötéves tervben esztendőnként átlagosan kilenc százalékkal növelte termelését —, az igény azonban ütközött azzal a ténnyel, hogy rendkívül sok kézi munkát emésztett fel a motorok előállítása. Akadt olyan típus, amelynél a teljes munkaráfordítás nyolcvan százalékát a kézzel végzett műveletek tették ki. Ahhoz, hogy a gyártás egészét korszerűsíthessék, több milliárd forintra van szükség, s ezt a pénzt csak folyamatosan lehet előteremteni, még hitelek segítségével is. Ezért józan paraszti ésszel úgy gondolkodtak, hogy azt a lyukat tömik be először, mely a legtöbb vizet nyeli el. így került sor a motorok állórészei tekercselésének vizsgálatára — e tekercselés kötötte le a legtöbb kézi munkát —, s azokra a beruházási, szervezési intézkedésekre, amelyek e veszteségforrást elapasztották. A gyár termelési költségeit, s még inkább távlati dinamikus fejlődésének lehetőségeit mérlegelve, kis lépés volt. Ám lépés, mely előbbre vitte nemcsak a technikai szintet, hanem az emberek gondolkodás- módját is, mert látták: a fegyelmezett munka szervezett munka, a szervezett munka pedig könnyebb, mint a szervezetlen, holott utóbbinál sok a tétlenül töltött idő. Szünet nélkül Az ikladiak gondolkodás- módjához hasonló magatartás terjedését bizonyítja, hogy megnőtt a megyében a kisgépek — főként a szerelés eszközei — iránti kereslet, s fo kozódik az érdeklődés a pót’ ló lag os automatizálás lehetősé geivel kapcsolatban. A Csepel Autógyárban pédául külön tervezetet dolgoztak ki arra, miként könnyíthető a munka — s növelhető a termelékenység — kisgépek használatával, az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban, a Pestvidéki Gépgyárban pedig sikeres lépéseket tesznek a pótlólagos automatizálás kamatoztatására. Ne tulajdonítsunk túlzott jelentőséget az ilyen vagy ezzel rokon tényeknek, ám elsiklani fölöttük szintén hiba lenne. Meggyőződésünk szerint a szemléletmód változásáról tanúskodnak, annak a felfogásnak a térhódításáról, mely nem az üzem- és munkaszervezési lépések nagyságának, hanem folyamatosságának fontosságát sugallja. Nem alapvető, de Ez a folyamatosság sokféle formában ölthet testet Előfordult, hogy csupán a gépkezelők székét cserélték ki — Ikladon, az Ipari Műszergyárban —, mivel az ergonómiai vizsgálatok bebizonyították, zavaróan hatnak a ritmikus mozgásra, s máris nőtt a termelékenység, javulit a dolgozók közérzete. Másutt — a Nagykőrösi Konzervgyárban — arra figyeltek fel, hogy a csomagolóüzem és a készáruraktár között a megengedhetőnél több a zavar, a fennakadás. Az üzemszervezők elemezték a zavarok keletkezését, majd javaslatukra a két egységet ösz- szevonták, egységes irányítás alatt, ugyanakkor változtattak a csomagolóanyagok készítésének műveleti rendjén, a készáruraktár ún. expediálási rendjén stb. Az eredmény nemcsak a légkörre ható konfliktusok megszűnése volt, hanem a korábbinál egyenletesebb árukiszállítás, a raktári zsúfoltság csökkenése, a törési és más károk mérséklődése, egyebek között. Kevés? Nem állítjuk, hogy a két példában említett cselekedetek alapvetően módosítják a vállalati belső szervezettséget, de hasznosak, szükségesed!:, részei annak a lépés- sorozatnak, mely végül is a teljes működési mechanizmus felülvizsgálatához vezet. Ott a baj, hogy a termelőhelyek irányítóinak egy — le nem becsülhető, korántsem jelentéktelen — része vagy-vagy alapon szemléli, ítéli meg a teendőket. Vagy mindent, vagy semmit — nyersen kimondva így fest a magatartásukból származó helyzet. S mivel „mindenre” még nem nyílik mód, marad a várakozás, a tétlenség, a holtvágány. S vele a hasznos apróbb, rövid úton, kevés ráfordítással megvalósítható cselekedetek mellőzése. Elveszeti értékek Tényekből leszűrt, azaz indokolt feltételezés: nem azért történik így ez, mert rest, felelőtlen, nemtörődöm emberek ülnek az ilyesfajta cselekvésre kijelölt helyeken, hanem azért, mert feladataiknak csupán egy részét ismerik fel. értik meg. Belátják a szervezés fontosságát, de úgy vélik, majd ha valamennyi szükséges forrás a rendelkezésűikre áll, akkor kezdenek munkához. Addig nem érdemes csip-csup ügyekkel bíbelődni, majd, ha az egész ruhát átszabhatják, az lesz az igazi. Igen ám, de a szűk nadrág, a ráncot vető zakó, a hónaljban felfeslő varrás okozta kényelmetlenségeken, kellemetlenségeken addig is változtatni lehetne, erről azonban elfeledkeznek, vagy azt tartják, ha megtette eddig, kibírja még egy ideig. Megszerezhető jelentős értékek, külön-külön kisebb, de összességükben tetemes haszonnal járó megoldások mennek így veszendőbe. Aki cselekedetei menetét csak szélsőséges korlátok között tudja elképzelni, aki úgy hiszi, hogy mindig nagy dolgokat kell tennie, az valójában akadálya, s nem lendítője a munkának, legyen bármennyire képzett is. Az ismeretek szintjét gvakor- latbeli érvényesítésük haszna minősíti, a tudás akkor igazán nagy érték, ha összhangot teremt feladatok és adottságok, célok és eszközök között. Mészáros Ottó Pest megye fogyasztási szövetkezeteinek küldöttértekezlete Vácott Feladataink megoldásának biztosítéka munkás tagjaink számának emelése Tuza Sándorné dr. beszámolja Pest megye felnőtt lakosságából minden ötödik ember tagja, valamelyik fogyasztási szövetkezetnek, s e szervezetek a közellátás valamilyen formájában ott vannak a megye minden helységében. Vannak települések, ahol kizárólag ők foglalkoznak a lakosság ellátásával, s nincs abban semmi túlzás, ha azt mondjuk, hogy ott vannak a politikai és társadalmi élet mir/den megmozdulásában, legyen az népesedéspolitikai, lakásépítési, vágj7 a szabad idő kulturált eltöltésével kapcsolatos tevékenység. A többi közt erről szólt tegnap Tuza Sándorné dr. a MÉSZÖV elnöke beszámolójában, a MÉSZÖV küldöttértekezletén Vácott — mint ahogy erről hírt adunk az 1. oldalon. — És arról, hogy a fogyasztási szövetkezetekben társadat, munknak szinte minden rétegét megtaláljuk. Az utóbbi időben a szövetkezeti mozgalom a munikás tagok felé fordult. Három évvel ezelőtt még 5 százalék volt csak a munkások aránya a vezetőségben, tavalyelőtt ez a szám már 37 százalékra emelkedett. Jelenleg 6 munkásszekció működik, három nagyüzemben az ÁFÉSZ-ek látják el az üzemétkeztetés feladatait. Abony- ban a Mechanikai Művek gyáregységében, a Dabasi Nyomdában és a MEZŐGÉP Vállalatnál a munkásszövetkezet gondoskodik a dolgozók ellátásáról. A három évtizedes történelem nemcsak a mozgalom fejlődését eredményezte, természetszerűleg azzal is járt, hogy a tagság elöregedett, ezért fiatalokat vonnak be a szövetkezeti munkába. A vezetőségben már kedvező az arány és várható, hogy a népszerűsödő iskolaszövetkezetek gyarapodásával a fiatalok aránya tovább javul a szövetkezetekben. Van javítanivaló a nők arányán is, mert a dolgozók közötti 75 százalékos arányszámmal szemben a tagoknak csak mintegy 40 százaléka nő. Tuza Sándorné dr. beszámolója a továbbiakban jól érzékeltette a fogyasztási szövetkezetek jelentőségének növekedését. A kereskedelmi forgalomban a megyei ÁFÉSZ-ek mintegy 45 százalékos részt képviselnek, többet az országos átlagnál. A kistermelők által felkínált áruk 73 százaié, kát ők veszik át, s takarékszövetkezeteik a megyei betétállomány egyötödét kezelik. A lakásépítő szövetkezetek fejlődése különösen szembetűnő. Míg a IV. ötéves tervidőszakban a telepszerű többszintes lakásépítkezésből csak 3 százalékos volt a részesedésük, addig az V. ötéves tervben ez a szám 23 százalékra emelkedik. A lakosság kereskedelmi ellátásának javítását szolgálja a szövetkezeti ABC-áruházprog- ram megvalósítása. Az idén különösen felgyorsult a tempó, hat ABC-t, adtak át rendeltetésének és az év végéig másik hatot állítanak a lakosság szolgálatába. A háztáji gazdaságok és a kisárutermelés fellendülése óta különösen nagy jelentőségű a felvásárlás. Szinte újra fel kell építeni technikai feltételeit. Erről a szekcióülésen is sok sző esett. A MÉSZÖV fontos feladatként jelölte meg a helyi vezetők és a tagság számára a felvásárlás javítását, a feltételek intenzív fejlesztését. A MÉSZÖV elnöke a továbbiakban részletesen szólt arról, hogy milyen megoldásokat keresnek a háztáji gazdaságok és a kisárutermelők segítésére, a műtrágyaellátásbam, a gépek és fölszerelések kölcsönzésében. Három esztendő óta megfeszített munkát folytatnak a szakcsoporthálózat kiépítéséért, melynek eredménye már jelentkezett az idén. A már meglevő méhész, nyulász és baromfitenyésztő szakcsoportok mellé az idén 11 ■zöldségtermesztő csoport alakult, és további 17 ilyen társulás létrejöttére számítanak az idén, melyeknek többsége kertészeti és ser test enyésztésd szakcsoport. A szövetkezeti lakásépítés dinamikusan fejlődik, állapította meg Tuzáné dr. Pest megyében az V. ötéves tervidőszakban mintegy háromezer lakás épül lakásszövetkezeti itársulással. A kongresszusi irányelvek tervezetének vitájáról. szólva a MÉSZÖV elnöke megállapította, hogy abban a fogyasztási szövetkezetek tagságának többsége részt vett, s az eszmecsere nyomán tovább szélesedett a szövetkezeti demokrácia, erősödött a politikai munka. Segítette az állásfoglalást az is, hogy a helyi politikai és társadalmi vezetők minden támogatást megadtak, , pártszervezetek és tömegszer- vezetek vezetői eredményesen ■ segítik a szövetkezetek mun- káját, támogatják azokat a tö- i rekvéseket, amelyek a gazda- l sági tevékenység, a politikai ! munka és a művelődés színvo■ nalának javítását szolgálják. • A megyei pártbizottság tit— ■ kára utalt arra, hogy a 240 ■ ezer tagot számláló megyei • szövetkezeti mozgalom fontos ' politikai tényező, mert min- '■ den tevékenysége emberközeli, ' sikereit a lakosság értékeli, de ’• ugyanígy érzékenyen fogadja 1 az esetleges hibákat, mulasztásokat is. Megállapította, hogy a megye fogyasztási szövetkezetei olyan sikeres IV. ötéves tervet zártak, amely jó alapot képez, erőt és lelkesedést ad ahhoz, hogy az V. ötéves tervidőszakban is eleget tudjanak tenni kötelezettségeiknek. — Mint ismeretes, az idén rendkívül nagy megterhelés hárult a mezőgazdaságban dolgozókra — mondotta a továbbiakban Balogh László. — Hogy az eredmények mégis biztatóak, az elsősorban a. nagyüzemi gazdálkodásnak, s s dolgozók helytállásának köszönhető. örvendetes, hogy a másodvetés területe négyszerese a korábbi évekének, tejtermelésünk 11 százalékkal haladja meg a tavalyit. Hasonlóan kedvezőek a tapasztalatok a kisgazdaságok termelői kedvének növekedésében, amelyekhez alkotó kezdeményezéssel járultak hozzá az ÁFÉSZ- ek. Az a fontos, hogy ezt sehol se tekintsék kampányfeladatnak, hanem hosSzú távú, jól kidolgozott folyamatnak, és ebben még van tennivalójuk a szövetkezeti dolgozóknak és vezetőknek. — Mik a legfontosabb teendők a fogyasztási szövetkezetekben? Arra kell törekedni, hogy korszerű eszközökkel, az eddiginél többet termelhessenek a társadalom számára. Az előrelépést segítheti, ha tovább javul a munkások, a fiatalok és a nők aránya, s jó káderpolitikával gondoskodnak a vezetők utánpótlásáról. Ugyanilyen lényeges, hogy a tervezett lakások, áruházak és felvásárlótelepek határidőre elkészüljenek. Minden erőt, energiát a tervek végrehajtására kell koncentrálni. A SZÖVOSZ kongresszusára készülődés jó lehetőséget teremtett a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésére. Sokan vitatták meg az iránytervezetet. A feladat most kettős — mondotta befejezésül Balogh László —, minél szélesebb körben ismerje meg a tagság, hogy az általánosan körvonalazott célokból mi az, ami személy szerint őket és szűkebb környezetüket érinti, hol csatlakozik az a nagy egészhez, s mit kell tenniük személyesen az egyéni, a csoport és a népgazdasági célok megvalósításáért. E munka politikai jelentősége rendkívül nagy, tehát megtisztelő és jó programot ad minden szövet-, kezeti vezetőnek és dolgozónak' egyaránt A plenáris ülés Tuza Sán- domé dr. zárszavával fejeződött be, majd a küldöttek titkos szavazással megválasztották a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának hét tagját, illetve a 61 kongresz- szusi küldöttet. Baumann László Legfőbb célunk a lakosság ellátásának további javítása A szekcióülések állásfoglalása nemcsak a napi teendőkhöz, hanem a távlati feladatok, tervek kidolgozásához is. A fogyasztási szövetkezetek tagsága érti és tudja, hogy az a rendeltetésük: minden erővel járuljanak hozzá a fejlett szocialista társadalom gazdasági és társadalmi céljainak megvalósításához. Nagy segítséget nyújt ehhez a szövetkezetekben dolgozó 3S8 szocialista brigád, amely a SZÖVOS2 VIII. kongresszusa tiszteletére munkaversenyt kezdeményezett, elsősorban a lakosság áruellátásának javítására, a háztáji gazdaságok és kisáru- termelők segítésére. Tuza Sándorné dr. beszámolójában a feladatokat részletezve első helyen említette meg a vásárlási körülmények gyors javítását, az ABC-áru- ház-program megvalósítását, a felvásárlási bázisközpontok kialakítását elsősorban ott, ahol sok a kistermelő. Ugyanígy fontos feladat a zöldségtermelésben a kisüzemek rekonstrukciójának elősegítése, az ehhez szükséges feltételek megteremtése. A MÉSZÖV elnökének beszámolója után az ÁFÉSZ-ek, a lakásszövetkezetek és a takarékszövetkezetek küldöttei szekcióüléseken vitatták meg a beszámolót és az irányelvtervezetet. Beszéltek munkájuk eredményeiről és gondjaikról is. Szembetűnő volt, hogy az ÁFÉSZ-küldöttek tanácskozásán milyen sok szó esett a szövetkezetpolitikai feladatokról, a művelődésről, s azokról a változásokról, amelyek az emberek gondolkozásában tapasztalhatók. Emellett szóltak arról is, mit tettek, s mit kívánnak tenni a háztáji és kiskertgazdaságok segítése érdekében. Nagykőrösön például az idén 7800 négyzetméter területen kezdtek termelni zöldségféléket a kisgazdaságok az ÁFÉSZ szorgalmazására. A szövetkezet 2000 mázsa vetőburgonyát adott és növényvédő szerekkel segítette a háztáji gazdaságokat. Dicséretet kapott a kocséri fcsg, amely nagyon jó palántákat adott az ÁFÉSZ- ek közreműködésével a kisgazdaságoknak. Zsámbokon szintén megélénkült a termelési kedv, a szakcsoportok tevékenysége is fejlődésnek indult. A SZÖVOSZ-kongresz- szus tiszteletére vállalták egy új zöldségtermesztési szakcsoport megalakítását. Ugyanezen a szekcióülésen mondotta el Molnár Károly miniszterhelyettes, hogy a fogyasztási szövetkezetek munkáját országszerte nagy érdeklődés kíséri, mert az áruforgalom egyharmad részét ők bonyolítják, a falvak ellátásának feladata pedig szinte teljes egészében az övék. Pest megye fogyasztási szövetkezeteinek dolgozói büszkék lehetnek elért eredményeikre, jól segítették a lakosság ellátásának javítását. Most az a fontos, hogy ez a színvonalnövekedés jelentkezzék a felvásárlás fejlesztésében és a háztáji gazdaságok segítésében. A szekcióülések után a plenáris ülésein az ÁFÉSZ-ágazat felszólalóinak véleményét Vlviczky József, a nagykátai ÁFÉSZ elnöke, a takarékszövetkezeti ágazatét Birinszky Pálné, az Örkényi ÁFÉSZ elnöke, a lakásszövetkezetekét Hortobágyi István, a péceli lakásszövetkezet függetlenített elnöke tolmácsolta. Mindhárman annak a közös meggyőződésüknek adtak kifejezést, hogy ágazatuk tagjai és dolgozói készek vállalni azokat a kötelezettségeket, amelyeket a kongresszus elé kerülő irányelvek megfogalmaznák. Azt a meggyőződésüket fejezték ki, hogy a szövetkezetek tagságának összefogásával az V. ötéves terv feladatait sikerrel megoldják. Politikai és gazdasági munkájukat segítik a párt- és tömegszervezetek Balogh László felszólalása A plenáris ülésen szólalt fel Balogh László, a megyei párt- bizottság titkára, aki tolmácsolta Pest megj7e, Vác város és a járás, párt- és állami vezetőinek üdvözletét, valamint a SZÖVOSZ, a Belkereskedelmi Minisztérium, a megyei KISZ-bizottság, az SZMT és a Hazafias Népfront jó kívánságait a küldöttértekezlet résztvevőinek. A többi közt arról szólt, hogy Pest megye párt- szervezeteinek figyelme ezekben a hetekben a szövetkezetekre irányul, s így lesz ez a kongresszusi felkészülés egész időszakában. A beszámolóból és a küldöttek felszólalásaiból is megállapítható, hogy a helyi
