Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-12 / 216. szám

M5T MEGTE1 1976. SZEPTEMBER 12., VASÁRNAP Amikor a kockákat összerakják • ffolfvágényon • lépve, folyamatosan • A papír szép Világszerte növekvő mérték­ben használják fel az állati csontokat — megőrölve — ta­karmányozásra. Fontos ada­lékanyaggá lépett elő, s idáig semmi hiba. Ha azonban csök­ken a zs el a tin termel és — en­nek alapja a csont —, akkor a gazdaság egyik részterepé- nek haladását a másik rész­terepen zavarók kísérik. Ezért hasonlítják a szervezést a szakemberek — legyen szó ffikár átfogó, akár kisebb hord­erejű szervezési feladatokról — a gyermekek építőkockái­nak összeillesztéséhez. A gyer­mek tapasztalatból tanulja még, ha téved a kockák össze­rakásánál, összedűl a vár, a torony, a híd, bár meglehet, csak egyetlen elem nem volt a helyért. Csekély becsület Termelési tapasztalataink az ipar valamennyi ágában ar­ra figyelmeztetnek, hogy a le­hetségesnél, a szükségesnél ki­sebb az apró tettek szerepe, ^ súlya az üzem- és munkaszer­vezésben sok helyen. Ne vitas­suk azok érvelésének jogossá­gát, akik az üziem, a vállalat egészére terjesztik ki a szer­vezést, mondván, csak a tel­jes összehahgoltság hozhat nagy eredményeket így van. Ehhez azonban feltételek se­rege kell, s vajon mi a célra­vezetőbb: várni, míg ezek lét­rejönnek, vagy addig is meg­tenni az ugyanahhoz a célhoz vezető kis lépéseket? Ma mindkettőre lelhetünk bizonyítékokat a vállalati mun­kában. Van példa arra, mint az ikladi Ipari Műszergyár esetében, hogy a szervezési in­tézettel közösen készített ta­nulmányterveket gyorsan át-* ültették a gyakorlatba — igaz, a vállalatot mintaszervezésre jelölték ki a kohó- és gépipa­ron belül, azaz „illett” is így cselekedniük —, de rábukkan­hatunk arra is, hogy a papí­ron szép tervek az íróasztal fiókjában, sőt a páncélszek­rényben pihennek, a végre­hajtás feltételeinek kialakítá­sára várva. Akad azután ter­melőhely, ahol eddig beérték a fogadkozással, a szóbeli nekigyűrkőzéssel, s olyan is, ahol csendben tucatnyi apró lépést tettek meg, azt tartva, sok kicsi sokra megy. Betemetett lyuk . Térjünk vissza az ikladiák- hoz. Elektromos méghajtómo- torjaiák iránt folyamatosan bővül a kereslet — a gyár a negyedik ötéves tervben esz­tendőnként átlagosan kilenc százalékkal növelte termelését —, az igény azonban ütközött azzal a ténnyel, hogy rendkí­vül sok kézi munkát emésztett fel a motorok előállítása. Akadt olyan típus, amelynél a teljes munkaráfordítás nyolc­van százalékát a kézzel vég­zett műveletek tették ki. Ahhoz, hogy a gyártás egé­szét korszerűsíthessék, több milliárd forintra van szükség, s ezt a pénzt csak folyamato­san lehet előteremteni, még hi­telek segítségével is. Ezért jó­zan paraszti ésszel úgy gon­dolkodtak, hogy azt a lyukat tömik be először, mely a leg­több vizet nyeli el. így került sor a motorok állórészei te­kercselésének vizsgálatára — e tekercselés kötötte le a leg­több kézi munkát —, s azokra a beruházási, szervezési intéz­kedésekre, amelyek e veszte­ségforrást elapasztották. A gyár termelési költségeit, s még in­kább távlati dinamikus fejlő­désének lehetőségeit mérlegel­ve, kis lépés volt. Ám lé­pés, mely előbbre vitte nem­csak a technikai szintet, ha­nem az emberek gondolkodás- módját is, mert látták: a fe­gyelmezett munka szervezett munka, a szervezett munka pedig könnyebb, mint a szer­vezetlen, holott utóbbinál sok a tétlenül töltött idő. Szünet nélkül Az ikladiak gondolkodás- módjához hasonló magatartás terjedését bizonyítja, hogy megnőtt a megyében a kis­gépek — főként a szerelés esz­közei — iránti kereslet, s fo kozódik az érdeklődés a pót’ ló lag os automatizálás lehetősé geivel kapcsolatban. A Csepel Autógyárban pédául külön ter­vezetet dolgoztak ki arra, mi­ként könnyíthető a munka — s növelhető a termelékenység — kisgépek használatával, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár­ban, a Pestvidéki Gépgyárban pedig sikeres lépéseket tesz­nek a pótlólagos automatizá­lás kamatoztatására. Ne tulajdonítsunk túlzott je­lentőséget az ilyen vagy ezzel rokon tényeknek, ám elsiklani fölöttük szintén hiba lenne. Meggyőződésünk szerint a szemléletmód változásáról ta­núskodnak, annak a felfogásnak a térhódításáról, mely nem az üzem- és munkaszervezési lé­pések nagyságának, hanem fo­lyamatosságának fontosságát sugallja. Nem alapvető, de Ez a folyamatosság sokfé­le formában ölthet testet Elő­fordult, hogy csupán a gépke­zelők székét cserélték ki — Ikladon, az Ipari Műszergyár­ban —, mivel az ergonómiai vizsgálatok bebizonyították, zavaróan hatnak a ritmikus mozgásra, s máris nőtt a ter­melékenység, javulit a dolgo­zók közérzete. Másutt — a Nagykőrösi Konzervgyárban — arra figyeltek fel, hogy a cso­magolóüzem és a készárurak­tár között a megengedhetőnél több a zavar, a fennakadás. Az üzemszervezők elemezték a zavarok keletkezését, majd ja­vaslatukra a két egységet ösz- szevonták, egységes irányítás alatt, ugyanakkor változtattak a csomagolóanyagok készítésé­nek műveleti rendjén, a kész­áruraktár ún. expediálási rend­jén stb. Az eredmény nem­csak a légkörre ható konflik­tusok megszűnése volt, ha­nem a korábbinál egyenlete­sebb árukiszállítás, a raktári zsúfoltság csökkenése, a törési és más károk mérséklődése, egyebek között. Kevés? Nem állítjuk, hogy a két példában említett csele­kedetek alapvetően módosít­ják a vállalati belső szerve­zettséget, de hasznosak, szük­ségesed!:, részei annak a lépés- sorozatnak, mely végül is a teljes működési mechanizmus felülvizsgálatához vezet. Ott a baj, hogy a termelőhelyek irányítóinak egy — le nem becsülhető, korántsem jelen­téktelen — része vagy-vagy alapon szemléli, ítéli meg a teendőket. Vagy mindent, vagy semmit — nyersen ki­mondva így fest a magatar­tásukból származó helyzet. S mivel „mindenre” még nem nyílik mód, marad a várako­zás, a tétlenség, a holtvágány. S vele a hasznos apróbb, rö­vid úton, kevés ráfordítással megvalósítható cselekedetek mellőzése. Elveszeti értékek Tényekből leszűrt, azaz in­dokolt feltételezés: nem azért történik így ez, mert rest, fe­lelőtlen, nemtörődöm emberek ülnek az ilyesfajta cselekvésre kijelölt helyeken, hanem azért, mert feladataiknak csupán egy részét ismerik fel. értik meg. Belátják a szervezés fon­tosságát, de úgy vélik, majd ha valamennyi szükséges for­rás a rendelkezésűikre áll, ak­kor kezdenek munkához. Ad­dig nem érdemes csip-csup ügyekkel bíbelődni, majd, ha az egész ruhát átszabhatják, az lesz az igazi. Igen ám, de a szűk nadrág, a ráncot vető zakó, a hónaljban felfeslő var­rás okozta kényelmetlensége­ken, kellemetlenségeken addig is változtatni lehetne, erről azonban elfeledkeznek, vagy azt tartják, ha megtette eddig, kibírja még egy ideig. Megszerezhető jelentős érté­kek, külön-külön kisebb, de összességükben tetemes ha­szonnal járó megoldások men­nek így veszendőbe. Aki cse­lekedetei menetét csak szélső­séges korlátok között tudja el­képzelni, aki úgy hiszi, hogy mindig nagy dolgokat kell ten­nie, az valójában akadálya, s nem lendítője a munkának, legyen bármennyire képzett is. Az ismeretek szintjét gvakor- latbeli érvényesítésük haszna minősíti, a tudás akkor igazán nagy érték, ha összhangot te­remt feladatok és adottságok, célok és eszközök között. Mészáros Ottó Pest megye fogyasztási szövetkezeteinek küldöttértekezlete Vácott Feladataink megoldásának biztosítéka munkás tagjaink számának emelése Tuza Sándorné dr. beszámolja Pest megye felnőtt lakossá­gából minden ötödik ember tagja, valamelyik fogyasztási szövetkezetnek, s e szervezetek a közellátás valamilyen formá­jában ott vannak a megye min­den helységében. Vannak tele­pülések, ahol kizárólag ők fog­lalkoznak a lakosság ellátásá­val, s nincs abban semmi túl­zás, ha azt mondjuk, hogy ott vannak a politikai és társadal­mi élet mir/den megmozdulá­sában, legyen az népesedéspo­litikai, lakásépítési, vágj7 a szabad idő kulturált eltöltésé­vel kapcsolatos tevékenység. A többi közt erről szólt tegnap Tuza Sándorné dr. a MÉSZÖV elnöke beszámolójában, a MÉ­SZÖV küldöttértekezletén Vá­cott — mint ahogy erről hírt adunk az 1. oldalon. — És arról, hogy a fogyasz­tási szövetkezetekben társadat, munknak szinte minden réte­gét megtaláljuk. Az utóbbi időben a szövetkezeti mozga­lom a munikás tagok felé for­dult. Három évvel ezelőtt még 5 százalék volt csak a munká­sok aránya a vezetőségben, ta­valyelőtt ez a szám már 37 százalékra emelkedett. Jelen­leg 6 munkásszekció működik, három nagyüzemben az ÁFÉSZ-ek látják el az üzem­étkeztetés feladatait. Abony- ban a Mechanikai Művek gyáregységében, a Dabasi Nyomdában és a MEZŐGÉP Vállalatnál a munkásszövetke­zet gondoskodik a dolgozók el­látásáról. A három évtizedes történe­lem nemcsak a mozgalom fej­lődését eredményezte, termé­szetszerűleg azzal is járt, hogy a tagság elöregedett, ezért fia­talokat vonnak be a szövetke­zeti munkába. A vezetőségben már kedvező az arány és vár­ható, hogy a népszerűsödő is­kolaszövetkezetek gyarapodá­sával a fiatalok aránya to­vább javul a szövetkezetek­ben. Van javítanivaló a nők arányán is, mert a dolgozók közötti 75 százalékos arány­számmal szemben a tagoknak csak mintegy 40 százaléka nő. Tuza Sándorné dr. beszá­molója a továbbiakban jól ér­zékeltette a fogyasztási szövet­kezetek jelentőségének növe­kedését. A kereskedelmi forga­lomban a megyei ÁFÉSZ-ek mintegy 45 százalékos részt képviselnek, többet az orszá­gos átlagnál. A kistermelők által felkínált áruk 73 százaié, kát ők veszik át, s takarékszö­vetkezeteik a megyei betétál­lomány egyötödét kezelik. A lakásépítő szövetkezetek fejlő­dése különösen szembetűnő. Míg a IV. ötéves tervidőszak­ban a telepszerű többszintes lakásépítkezésből csak 3 szá­zalékos volt a részesedésük, addig az V. ötéves tervben ez a szám 23 százalékra emelke­dik. A lakosság kereskedelmi el­látásának javítását szolgálja a szövetkezeti ABC-áruházprog- ram megvalósítása. Az idén különösen felgyorsult a tem­pó, hat ABC-t, adtak át ren­deltetésének és az év végéig másik hatot állítanak a lakos­ság szolgálatába. A háztáji gazdaságok és a kisárutermelés fellendülése óta különösen nagy jelentőségű a felvásárlás. Szinte újra fel kell építeni technikai feltételeit. Erről a szekcióülésen is sok sző esett. A MÉSZÖV fontos feladatként jelölte meg a he­lyi vezetők és a tagság számá­ra a felvásárlás javítását, a feltételek intenzív fejlesztését. A MÉSZÖV elnöke a továb­biakban részletesen szólt arról, hogy milyen megoldásokat ke­resnek a háztáji gazdaságok és a kisárutermelők segítésé­re, a műtrágyaellátásbam, a gépek és fölszerelések kölcsön­zésében. Három esztendő óta megfeszített munkát folytat­nak a szakcsoporthálózat ki­építéséért, melynek eredménye már jelentkezett az idén. A már meglevő méhész, nyulász és baromfitenyésztő szakcso­portok mellé az idén 11 ■zöld­ségtermesztő csoport alakult, és további 17 ilyen társulás létrejöttére számítanak az idén, melyeknek többsége ker­tészeti és ser test enyésztésd szakcsoport. A szövetkezeti lakásépítés dinamikusan fejlődik, állapí­totta meg Tuzáné dr. Pest me­gyében az V. ötéves tervidő­szakban mintegy háromezer lakás épül lakásszövetkezeti itársulással. A kongresszusi irányelvek tervezetének vitájáról. szólva a MÉSZÖV elnöke megálla­pította, hogy abban a fogyasz­tási szövetkezetek tagságának többsége részt vett, s az esz­mecsere nyomán tovább szé­lesedett a szövetkezeti demok­rácia, erősödött a politikai munka. Segítette az állásfog­lalást az is, hogy a helyi poli­tikai és társadalmi vezetők minden támogatást megadtak, , pártszervezetek és tömegszer­- vezetek vezetői eredményesen ■ segítik a szövetkezetek mun­- káját, támogatják azokat a tö- i rekvéseket, amelyek a gazda- l sági tevékenység, a politikai ! munka és a művelődés színvo­■ nalának javítását szolgálják. • A megyei pártbizottság tit— ■ kára utalt arra, hogy a 240 ■ ezer tagot számláló megyei • szövetkezeti mozgalom fontos ' politikai tényező, mert min- '■ den tevékenysége emberközeli, ' sikereit a lakosság értékeli, de ’• ugyanígy érzékenyen fogadja 1 az esetleges hibákat, mulasz­tásokat is. Megállapította, hogy a megye fogyasztási szö­vetkezetei olyan sikeres IV. öt­éves tervet zártak, amely jó alapot képez, erőt és lelkese­dést ad ahhoz, hogy az V. öt­éves tervidőszakban is eleget tudjanak tenni kötelezettsé­geiknek. — Mint ismeretes, az idén rendkívül nagy megterhelés hárult a mezőgazdaságban dol­gozókra — mondotta a továb­biakban Balogh László. — Hogy az eredmények mégis biztatóak, az elsősorban a. nagyüzemi gazdálkodásnak, s s dolgozók helytállásának kö­szönhető. örvendetes, hogy a másodvetés területe négyszere­se a korábbi évekének, tejter­melésünk 11 százalékkal ha­ladja meg a tavalyit. Hason­lóan kedvezőek a tapasztalatok a kisgazdaságok termelői ked­vének növekedésében, ame­lyekhez alkotó kezdeményezés­sel járultak hozzá az ÁFÉSZ- ek. Az a fontos, hogy ezt se­hol se tekintsék kampányfel­adatnak, hanem hosSzú távú, jól kidolgozott folyamatnak, és ebben még van tennivalójuk a szövetkezeti dolgozóknak és vezetőknek. — Mik a legfontosabb teen­dők a fogyasztási szövetkeze­tekben? Arra kell törekedni, hogy korszerű eszközökkel, az eddiginél többet termelhesse­nek a társadalom számára. Az előrelépést segítheti, ha to­vább javul a munkások, a fia­talok és a nők aránya, s jó ká­derpolitikával gondoskodnak a vezetők utánpótlásáról. Ugyan­ilyen lényeges, hogy a terve­zett lakások, áruházak és fel­vásárlótelepek határidőre el­készüljenek. Minden erőt, energiát a tervek végrehajtá­sára kell koncentrálni. A SZÖVOSZ kongresszusá­ra készülődés jó lehetőséget teremtett a szövetkezeti de­mokrácia továbbfejlesztésére. Sokan vitatták meg az irány­tervezetet. A feladat most ket­tős — mondotta befejezésül Balogh László —, minél szé­lesebb körben ismerje meg a tagság, hogy az általánosan körvonalazott célokból mi az, ami személy szerint őket és szűkebb környezetüket érinti, hol csatlakozik az a nagy egészhez, s mit kell tenniük személyesen az egyéni, a cso­port és a népgazdasági célok megvalósításáért. E munka politikai jelentősége rendkívül nagy, tehát megtisztelő és jó programot ad minden szövet-, kezeti vezetőnek és dolgozónak' egyaránt A plenáris ülés Tuza Sán- domé dr. zárszavával fejező­dött be, majd a küldöttek tit­kos szavazással megválasztot­ták a Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsának hét tagját, illetve a 61 kongresz- szusi küldöttet. Baumann László Legfőbb célunk a lakosság ellátásának további javítása A szekcióülések állásfoglalása nemcsak a napi teendőkhöz, hanem a távlati feladatok, ter­vek kidolgozásához is. A fo­gyasztási szövetkezetek tagsá­ga érti és tudja, hogy az a rendeltetésük: minden erővel járuljanak hozzá a fejlett szocialista társadalom gazda­sági és társadalmi céljainak megvalósításához. Nagy segít­séget nyújt ehhez a szövetke­zetekben dolgozó 3S8 szocia­lista brigád, amely a SZÖVOS2 VIII. kongresszusa tiszteletére munkaversenyt kezdeménye­zett, elsősorban a lakosság áruellátásának javítására, a háztáji gazdaságok és kisáru- termelők segítésére. Tuza Sándorné dr. beszá­molójában a feladatokat rész­letezve első helyen említette meg a vásárlási körülmények gyors javítását, az ABC-áru- ház-program megvalósítását, a felvásárlási bázisközpontok ki­alakítását elsősorban ott, ahol sok a kistermelő. Ugyanígy fontos feladat a zöldségterme­lésben a kisüzemek rekonst­rukciójának elősegítése, az eh­hez szükséges feltételek meg­teremtése. A MÉSZÖV elnökének be­számolója után az ÁFÉSZ-ek, a lakásszövetkezetek és a ta­karékszövetkezetek küldöttei szekcióüléseken vitatták meg a beszámolót és az irányelv­tervezetet. Beszéltek munká­juk eredményeiről és gond­jaikról is. Szembetűnő volt, hogy az ÁFÉSZ-küldöttek ta­nácskozásán milyen sok szó esett a szövetkezetpolitikai feladatokról, a művelődésről, s azokról a változásokról, amelyek az emberek gondol­kozásában tapasztalhatók. Emellett szóltak arról is, mit tettek, s mit kívánnak tenni a háztáji és kiskertgazdaságok segítése érdekében. Nagykőrö­sön például az idén 7800 négyzetméter területen kezd­tek termelni zöldségféléket a kisgazdaságok az ÁFÉSZ szor­galmazására. A szövetkezet 2000 mázsa vetőburgonyát adott és növényvédő szerek­kel segítette a háztáji gazda­ságokat. Dicséretet kapott a kocséri fcsg, amely nagyon jó palántákat adott az ÁFÉSZ- ek közreműködésével a kis­gazdaságoknak. Zsámbokon szintén megélénkült a terme­lési kedv, a szakcsoportok te­vékenysége is fejlődésnek in­dult. A SZÖVOSZ-kongresz- szus tiszteletére vállalták egy új zöldségtermesztési szakcso­port megalakítását. Ugyanezen a szekcióülésen mondotta el Molnár Károly miniszterhelyettes, hogy a fo­gyasztási szövetkezetek mun­káját országszerte nagy ér­deklődés kíséri, mert az áru­forgalom egyharmad részét ők bonyolítják, a falvak ellátásá­nak feladata pedig szinte tel­jes egészében az övék. Pest megye fogyasztási szövetkeze­teinek dolgozói büszkék lehet­nek elért eredményeikre, jól segítették a lakosság ellátásá­nak javítását. Most az a fon­tos, hogy ez a színvonalnöve­kedés jelentkezzék a felvásár­lás fejlesztésében és a háztáji gazdaságok segítésében. A szekcióülések után a ple­náris ülésein az ÁFÉSZ-ágazat felszólalóinak véleményét Vlviczky József, a nagykátai ÁFÉSZ elnöke, a takarékszö­vetkezeti ágazatét Birinszky Pálné, az Örkényi ÁFÉSZ el­nöke, a lakásszövetkezetekét Hortobágyi István, a péceli lakásszövetkezet függetlení­tett elnöke tolmácsolta. Mind­hárman annak a közös meg­győződésüknek adtak kifeje­zést, hogy ágazatuk tagjai és dolgozói készek vállalni azo­kat a kötelezettségeket, ame­lyeket a kongresszus elé ke­rülő irányelvek megfogalmaz­nák. Azt a meggyőződésüket fejezték ki, hogy a szövetkeze­tek tagságának összefogásával az V. ötéves terv feladatait si­kerrel megoldják. Politikai és gazdasági munkájukat segítik a párt- és tömegszervezetek Balogh László felszólalása A plenáris ülésen szólalt fel Balogh László, a megyei párt- bizottság titkára, aki tolmá­csolta Pest megj7e, Vác város és a járás, párt- és állami ve­zetőinek üdvözletét, valamint a SZÖVOSZ, a Belkereskedel­mi Minisztérium, a megyei KISZ-bizottság, az SZMT és a Hazafias Népfront jó kívánsá­gait a küldöttértekezlet részt­vevőinek. A többi közt arról szólt, hogy Pest megye párt- szervezeteinek figyelme ezek­ben a hetekben a szövetkeze­tekre irányul, s így lesz ez a kongresszusi felkészülés egész időszakában. A beszámolóból és a küldöttek felszólalásaiból is megállapítható, hogy a helyi

Next

/
Thumbnails
Contents