Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-11 / 215. szám
4 1976. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT Első csöngetés a Mindenki Iskolájában: szeptember 15-én Szeptember 15-én jelentkezik első alkalommal a rádióban és a televízióban a Mindenki Iskolája című sorozat. Mint Kovács Béla, a televízió ifjúsági és oktatási főosztályának vezetője a televízióban tartott sajtótájékoztatón elmondta: a felmérések szerint körülbelül 1 millió ember számára biztosít művelődési, tanulási lehetőséget a Mindenki Iskolája, amely ugyanakkor lehetőséget teremt más rétegek közművelődési igényeinek kielégítésére, változatos közművelődési formák kialakítására is. Gartner Eva, a rádió ifjúsági főosztályának szerkesztője elmondta: a hallgatók a magyar- és történelemleckéket 16 hét során sajátíthatják el a hetedik osztály anyagából. Ugyancsak 32 adás foglalja össze a nyolcadik osztály anyagát is. A műsorokat a rádióban a Petőfi- illetve az URH-adón közvetítik csütörtökön és pénteken, s a következő héten hétfőn és szerdán megismétlik. Minden második héten konzultációs óra egészíti ki a tantárgyi műsorok sorát. A televízióban — mint azt Kelemen Endre, az Iskolatelevízió vezetője kifejtette — a Mindenki Iskolája a hetedik osztály matematika-, fizika-, biológia-, földrajz- és a nyolcadik osztály matematika-, fizika-, földrajz-, kémiaanyagát dolgozza fel. Közvetlen egymás után két adást sugároznak, heti három alkalommal: először szerdán 14.30-tól 15-ig és 15.05-től 15.35-ig. Az első ismétlésre vasárnap 9.30- tól 10.35-ig kerül sor, a második ismétlésre pedig kedden 18.10-től 19.15-ig. A kétszeri ismétlést az tette szükségessé, hogy a több műszakban, illetve a mezőgazdaságban dolgozók is követhessék az adásokat. Közvetlenül a vizsgák előtt a tantárgyi sorozatokat csoportosítva, alig egy hónap alatt újból közvetítik: a hetedik osztály anyagát januárban, a nyolcadik osztályét pedig júniusban. A Minerva Könyvkiadó gondozásában megjelent az olvasókönyv a hetedik osztály számára, aínelyet 50 ezer példányból hoztak forgalomba. Ez a rádió-, tévéműsorok anyagának zömét tartalmazza, de nem pótolja a tankönyveket. Felavatják a barátság szobrát Budapesti napok Moszkvában Király Andrásáénak, a budapesti pártbizottság titkárának nyilatkozata Ismeretes, hogy az 1975. évi „Moszkvai napok Budapesten” viszonzásaként a jövő héten — szeptember 13. és 19. között — „Budapesti napok Moszkvában” rendezvénysorozat zajlik majd a szovjet fővárosban. Megkértük Király Andrásnét, a budapesti pártbizottság titkárát: tájékoztassa olvasóinkat a várható eseményekről • — Ml a jellege, poiitflcai- kulturális tartalma ezeknek a rendezvénysorozatoknak? — Budapest és Moszkva több évtizedre visszanyúló baráti kapcsolatokat ápolt, s ezek sajátos kifejezési módja az immár hagyományossá vált kulturális napok megrendezése. Ez alkalommal arról adunk számot, hogyan alakul nap nap után a város, miként élnek fővárosunk lakói. A Budapesti napok Moszkvában programjához szorosan illeszkedik a két főváros pártbizottságának együttműködése. Katona Imrének, a budapesti pártbizottság első titkárának vezetésével ez alkalommal is politikai delegáció vesz részt a kulturális napok programján, s egyben ismerkedik a moszkvai párszervezetek munkájával. • — A magyar—szovjet ba- rátság ápolásának kitűnő, mondhatnánk, hagyományos formái a testvérmegyei, illetve testvérvárosi kapcsolatok. Hogyan illeszkedik be ebbe az állandóan erősödő láncba a mostani rendezvény, különös tekintettel arra a kiemelkedő szerepre, amit a két nép barátságának ápolásában a fővárosok kapcsolatai betölthet- nek? — A sajtó, a rádió és a televízió jóvoltából az ország közvéleménye ismételten értesülhet a testvérmegyei, illetve testvérvárosi kapcsolatok friss fejleményeiről. Ameny- nyire gyümölcsözőek és hasznosak ezek a baráti szálak, annyira jó tapasztalatszerzési forrásul szolgál Budapest tanácsi vezetése és pártbizottsága számára is mindaz, amit a Moszkvával kialakított munkakapcsolatok lehetővé tesznek. A jövő heti programból a moszkvai pártbizottság vezetői egyébként úgy nyilatkoztak, mint Moszkva kiemelkedő kulturális és politikai eseményéről ebben az időszakban. m — Mondana-e végül vala- mit a várható programról? — Címszavakban sűrítve: színház, film, kiállítás, zenei életünk bemutatása és sport szerepel a műsorban. A. Budapesti napok Moszkvában programját a koncertek kitűnő színhelyén, a Csajkovszkij Teremben kezdjük el, szeptember 14-én. A megnyitón a két főváros pártbizottságának első titkárai mondanak ünnepi beszédet. A Tátrai-vonósnégyes, az Operaház művészeinek bemutatkozását szovjet művészek fellépése követi majd. Reméljük, legalább olyan örömet jelent Moszkva lakóinak a magyar— szovjet barátság szobrának felavatása a Druzsba-parkban, mint az ajándékozóknak, Budapest dolgozóinak. A szobor Búza Barna szobrász és Zi- lahy István építész művészi alkotása, amelynek eredetije Budapesten tekinthető meg a X. kerületi Magyar—Szovjet Barátság Parkban. — A szovjet népgazdasági kiállítás egyik modern pavilonja ad helyet a Budapest 1945—1976 bemutatónak. A kétezer négyzetméternyi területen átfogó képet igyekszünk adni fővárosunk több évtizedes fejlődéséről; mód lesz arra is, hogy a kiállítás nyújtotta élményt a fővárosról szóló filmvetítésekkel egészítsük ki. — Budapest két színháza is bemutatkozik Moszkvában. A Thália Színház László-Ben- csik Sándor: Történelem alulnézetben és Mihail Solohov: Emberi sors című színművével lép a közönség elé. A Madách Színház esztrádműso- rával — Budapest köszönti Moszkvát — nemcsak a moszkvai Esztrádszínházban, hanem a szovjet főváros két jelentős nagyüzemében, a Lihacsov Autógyárban és a Csapágygyár kultúrpalotájában is fellép. — A jövő heti moszkvai kulturális programban magyar filmbemutatók és legszebb könyveink kiállítása is helyet kaptak. A sport sem marad ki: vívásban, asztaliteA lenini úton Kiállítás a szovjet nép életéről a Munkásmozgalrni Múzeumban A kiállítás, amely tegnap nyílt meg a Magyar Munkás- mozgalmi Múzeumban, a Búrt' vári Palota A-épületében, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXV. kongresszusának -tiszteletére készült, s több külföldi bemutató után jutott el hazánkba. Címe megegyezik a kongresszus jelmondatával: A lenini úton. A Moszkvai Központi Forradalmi Múzeum gondozásában azt 'a történelmi utat mutatja be, amit a szovjet nép pártja vezetésével tett meg. A Uj korszak nyitánya A kiállítást Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára nyitotta meg. Elismerően állapította meg, hogy a tárlat érzékelteti a világ kommunista, leninista munkáspártjainak harcát a kapitalista társadalom átalakításáért és a szocialista társadalom megteremtéséért. A szocializmus, amelynek törvényszerű elkerülhetetlenségét Marx és Engels előre látta — amelynek felépítési tervét Lenin dolgozta ki —, a Szovjetunióban reális valósággá vált. A kiállítás korabeli fényképek, tárgyi emlékek segítségével érzékelteti ezt a folyamatot. A bocskor, a sarló, a cséphadaró szimbolizálják, milyen nehéz körülmények között élt és dolgozott az orosz nép. Innen indult el az a kis csapat, amely megváltoztatta Oroszország, Európa és az egész világ arculatát. A lenini párt új korszakot nyitott az emberiség történetében, a gyarmati rendszer, a kapitalizmus felszámolásának korszakát. Beszédes dokumentumok A kiállítás bővelkedik eredeti látnivalókban. Benin műveinek első kiadása mellett megtekinthető az a tükör, amelynek titkos rekeszében egy bolsevik asszony Géniből Oroszországba vitte Lenin felhívását 1904 augusztusában, valamint az a mellény, amelyben az illegális Iszícra számait átvitték a határon. A zászlók, korabeli röpcédulák, mind harcra buzdítottak, akárcsak az az érem, amelyre elsőként került egymás mellé Marx és Lenin portréja 1919-ben. A tárlaton dokumentumokat láthatunk az 1905-ös forradalomból, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról, a polgárháború éveiről. Érdekessége a kiállításnak a harmincas években a Szovjetunióban élő magyar kommunista emigránsok zászlója. Pest megyei művészek alkotásai A küzdelmes évek harcainak ismertetése mellett a kiállítás rendezői a mindennapi alkotómunkát is bemutatják. Fotók dokumentálják a harmincas évek nagy építkezéseinek hősiességét. A Nagy Honvédő Háborúra a csatamezőkről előkerült fegyver- maradványok emlékeztetnek. Az utóbbi harmincegy esztendő már a békés tervező- és termelőmunka, a tanulás, a sport, a kultúra jegyében telt Jahn Agnes felvétele el. Modellek hívják fel figyelmünket a szovjet ipar termékeire. A világ legnagyobb vasútvonalának építését egy sisak érzékelteti. A fényképek a hétköznapokat mutatják be. Láthatunk egy eredeti szkafandert, és a Szojuz—Apolló program legénységének ételtípusait is. A kiállítás beszámol a KGST-országok együttműködéséről is. , A képzőművészeti tárgyak a testvérpártok ajándékai. Közöttük láthatjuk Fe- renczy Béni és Farkas Aladár Lenin-plakettjét, Asszonyi Tamás három kisplasztikáját és Csíkszentmihályi Róbert Le- nin-éremsorozatát. M. Zs. niszben, női röplabdában mérik össze erejüket budapesti és moszkvai sportolók. A hasznos tapasztalatcserét szolgálja az a két előadás, amelyet városfejlesztési és közoktatáspolitikai kérdésekről tart a főváros főépítésze, valamint a fővárosi tanács művelődés- ügyi főosztályának vezetője. V. L, üeghai! Kamién Bsfván író Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Kamjén István, József Attila-díjas író, a Szocialista Hazáért Érdemérem kitüntetettje 69 éves korában váratlanul elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Az MSZMP VI. kerületi bizottsága, a Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának irodalmi szakosztálya. adás a gyermekvárosban szeptember 19-én. RÁCKEVE: Patay Éva kiállítása október 8-tól. Megnyitja: dr. Losonci Miklós művészettörténész. Diáktárlat a ráckevei Ady gimnáziumban, üzemek, iskolák bevonásával. CEGLÉD: Farkas Adám szobrászművész és Cseh István festőművész kiállítása szeptember 18-tól a Kossuth Múzeum kiállítótermében. NAGYKÖRÖS: Gy. Molnár István grafikai kiállítása szeptember 18-tól a Művésztelepi Galériában. SZOB: A múzeum új szerzeményeinek kiállítása a Börzsöny Múzeumban. TÄPIÖSZELE: Csák István festőművész kiállítása a Blas- kovich Múzeum kiállítótermében. K incsünk gondunk is; megfogyatkozott a természet. Füstben sápadnak a virágok, rekedtebb a madarak éneke gyáraink közelében, de csak ezzel az erőteljes iparral teremthetjük meg a holnapot. A művészet hősies kísérletet tesz azért, hogy pano- ráimikus és bensőséges méretekkel, de az adott tér és idő minden pontját megszállva visszahódítsa a menekülő fákat. Korunk varázslója minden igazi alkotó, a képzőművészet _ világhivatása: környezet és ember egyensúlyának biztosítása a vizuálisan szerkesztett harmóniarend általános terjesztésével. A már-már közömbös és néhol ellenséges “tér így válik újra testvéri közeggé, a termő szépség életünk egyetemes gyógyszere és igazsága: terápia, játék, k létezés” törvényeinek felderítése és gyarapítása. Joggal választotta a tértisztító humanizáció eszméiét új programnak az 1976-o.s képzőművészeti világhét. Környezeten természetet, otthont és életünk színhelyét értjük, a valóság külső és belső vonulatát. Ez a közeg adott, de általunk teremtett is, meghatározza és módosítja élményvilágunkat. Közérzetünk és magatartásunk állandó tényezője. Az iparosítás, a kiküszöbölhetetlen urbanizáció megzavarta növények és emberek szövetségét, száműzte életünkből a sok kedves állatot. Helyette a század korszerű lakást, gépek invázióját adta cserébe ajándékul. Lázas lüktetésben, de ingerszegény háttérben élünk. Ezt az átmeneti diszharmóniát segít módosítani számtalan köztéri szobor, mozaik, festmény, iparművészeti tárgy. A művek számszerű növekedésével olyan folyamat indult el, mely önálló, összefüggő, egységes műalkotássá formálja a hazai táj minden szögletét, értelmes, humanizált teret alakít. Egy jó szobor ezrek szellemi vezetője, minden műtárgy változtatja életünket, hozzájárul eszmélésünkhöz. Köz- művelődésünk szerves gyakorlata során a közönség a nézőből olyan cselekvő befogadóvá válik, akiben az esztétikum erkölcsi paranccsá érlelődik. A művészet szerkesztett pompája alkotó magatartást ébreszt milliók tudatában, nemcsak a környezetet, hanem vele és általa a jó közérzetet is dúsítja. Az osztatlan emberiség világnyelve a képzőművészet. rendszeres társalgást kezdeményez a népek között, termi a fö’desillag békéjét, méltóságát. Mi, magyarok sajátos lehetőségeinkkel és értékeinkkel gyorsítjuk a haladási irányt azzal, hogy a közművelődés kiteljesedő rendezésében biztosítjuk a művek és emberek állandó kontaktvsát. Évente tízmillió látogató keresi fel múzeumaink mesterműveit, rendre nyílnak az üzemi tárlatok, iskolagalériák, tíz- és tízezrek dolgoznak estémként a népművészet műhelveiben. Ma amatőrök, holnap a művészet értői vagy talán jelöltjei, bennük válik igazán széppé a környezet. Az alkotás szenvedélye nemcsak a külső valóságot rögzíti, hanem belső tájat mozgat. Százezrek közlekednek egymás között a rajz ősi anyanyelvén, eszmét cserélnek, saját belső környezetük haladását kormányozzák. Minden rangú értékre szükségünk van, hiszen évezredes műemlékek, földből előkerült szobrok, új festmények egyaránt szépséget és minőséget sugároznak, vonzáskörükben szebb és jobb az élet. A képzőművészet a kultúra nemzetközi nyelve, mindannyian használjuk. Kincs, amely osztatlanul minden emberé, távlat, melynek határa a határtalanság. Minden harmóniát sugalló köztéri mű a béke, az egymás iránti megbecsülés csöndes őrszeme, kézfogás. Képzőművészetünk nemzeti karaktere tiszta forrásból merít. Nő á művek száma, nemes versengés alakult ki a műemlékvédelem és új szobrok, képek, iparművészeti tárgyak, plakátok, valamennyi vizuális műfaj között, mert csak így vállalkozhatunk a környezet és az ember együttes átalakítására. M űvészetünk polifon erejét mestereink, ígéretes fiatal tehetségeink, művelődéspolitikánk együtt szerkeszti, és szerves folyamatban biztosítja. Ebben a komoly és tág szabadságban a tömegek rátaláltak a képzőművészet régi és új értékeire, s ez a szellemi kenyér milliók örömét növeli. Egyre erőteljesebb törvények biztosítják a tájvédelmet, termik munkahelyeken és az otthon bensőségében a jó mikroklímát, azzal, hogy növelik a műalkotások számát. Nem véletlenül kapta Sopron 1975-ben a műemlékvédelem Európa-díját, ez a gondosság jellemzi városaink értékőrzését. Hagyományőrzés, hagyományteremtés serkentő energiával éled a művészi utánpótlás, az Alkotó Ifjúság országos mozgalma keretében, mely az idén is remek kiállítást eredményezett. — Ösz- szekötötte á tervezett technikai tárgyak szükségletét a megjelenítés esztétikumával, az ipari szépség is környezeti, közérzeti elem! A képzőművészeti világhét az emberiség találkozása, a viszontlátás pillanata — festmények, vázák, szobrok, gobelinek, mozaikok jeleivel beszélget egymással a milliárdszemű homo sapiens. Hivatásunk e társalgó-talal- kozást az általános esztétikum hullámbosz- szán egyedi változatokkal, mégis közös nyelven megteremteni abban az országban, ahol o közösség művelődésének ügye közügy és magatartás. I n tikai parancs a művészeknek, mert vi- 'j lágfenntartó erő a művészet, a lelkű- let tisztító karbantartását végzi, hatalom és szolgálat. Rajtunk múlik, értelmes és szívós összefogásunkon, hogy szép arcával nézzen ránk a föld és a jövő. Losonci Miklós i Sokszínű program a képzőművészeti világhéten Országos megnyitó Szentendrén szeptember 18-án Szeptember 18. és 26. között rendezik meg hazánkban — mint korábban már hírül adtuk — a képzőművészeti világhetet. Ennek egyik központi rendezvénye és országos megnyitója a Szentendrén megnyíló országos rajzkiállítás lesz. Országosan és Pest megyében is számos kiállítást, képzőművészeti előadást, vitaestet, képzőművészeti vetélkedőt rendeznek. A kiemelkedő Pest megyei programok a következők: VÄC: A Duna Műhely című kiállítás záróankétja középiskolások és szocialista brigádok részvételével a Vak Boty- tyán Múzeumban szeptember 18-án. Szuppán Irén textil tervező kiállításának megnyitója szeptember 25-én, a Vak Bottyán Múzeumban. Gyer- mekrajz-kiállítás a Gábor József Általános Iskolában. Előadások a XX. század képző- művészetéről szeptember 23- án és 24-én a Komócsin Zoltán kollégiumban. Tartják a váci képzőművészek. Aszfalt- rajz-verseny a Duna-parton szeptember 19-én Csorba Tibor váci születésű, Varsóban élő festőművész kiállítása a művelődési központban szeptember 19-től. ZEDEGÉNY: Képzőművészeti témájú irodalmi műsor A képzőművészeti világhét alkalmából a Magyar Képzőművészek Szövetsége reprezentatív, nagy méretű, gazdagon illusztrált tájékoztató újságot adott ki. Ennek vezércikkét — melyet az alábbiakban közlünk — dr. Losonci Miklós művészettörténész, lapunk műkritikusa írta. szeptember 19-én és 26-án a Szőnyi István Múzeumban. Magántulajdonban levő Sző- nyi-képek és új szerzemények címmel kiállítás nyílik a Szőnyi István Múzeumban. Gyer- mekrajz-kiállítás a klubkönyvtárban. NAGYMAROS: Iparművészeti Főiskola ’76 című kiállítás a művelődési ház kiállító- termében, szeptember 12—26- ig. Megnyitja: Gádor Endre egyetemi tanár, az Iparművészeti Főiskola rektora. FÓT: A gyermekváros .képzőművészeti szakkörének kiállítása a művelődési központban; képzőművészeti előEmber és Mezőtúron született szűkös körülmények között nevelkedett. 1921-ben került Budapestre, ahol kubikosként dolgozott. 1927-ben kapcsolódott be az illegális mozgalomba, irodalmi pályája egy évtizeddel később kezdődött, amikor megismerkedett a népi írók csoportjával. A felszabadulás után egy ideig a parasztpárt képviselőjeként tevékenykedett, 1959-ig a Pest megyei Tanács tagja volt. Novellái szá mos irodalmi folyóiratban é' antológiában jelentek meg. írá ■ sai a szegényparasztok életérő. adnak realisztikus kéoet. Jelentősebb művei: a Mihály, és az Emberpiac című regény, a Szerződés című kisrgény. Elbeszélései három kötetben láttak napvilágot. Néhány művét lengyel nyelvre is lefordították.
