Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-11 / 215. szám

1976. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT

Októberre elkészül

A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár pomázi gyárában októberre adják át a férfifürdőt és öltözőhelyiségeket. A vállalat építőbrigádja a rekonstrukció során, még az idén befejezi az új írezőhelyiség építését is.

Az új tanév feladatai

Benépesültek az iskolák, elkezdődött a tanév. Az előkészítő munkák során a városi tanács és a járási hivatal az új tanév feladatait megbeszélő tanácskozásra hívta össze a város, a járás általános iskoláinak igazgatóit, igazgatóhelyetteseit, az iskolák párttitkárait, szakszervezeti titkárait. A tanácskozáson részt vettek az illetékes pártbizottságok, KISZ- bizottságok, a közművelődéssel foglalkozó társintézmények vezető munkatársai is. Az 1976—77-es tanév legfontosabb feladataitól érdeklődtünk Szabó Ferencnél, a városi tanács művelődési osztályának vezetőjénél.

— Miről esett szó az értekezleten?

— Üj vonás munkánkban, hogy a városi, járási tanévnyitó tanácskozást az idén közösen szerveztük meg. A tanév kezdetekor a városban és a járásban több mint ötezer tanköteles gyermek kezdi meg a rendszeres iskolábajárást, a tanulást. Ez az összlakosság | : mintegy 10 százaléka. Róluk és az iskolában folyó munkákról volt szó a megbeszélésen. — mondotta Szabó Ferenc.

— Melyek a most kezdődő tanév legfontosabb feladatai?

— Az oktatási Minisztérium utasítása, valamint a Pest megyei Tanács művelődési osztályának útmutatója számos feladatot tartalmaz. A legfontosabb tennivaló az 1972. évi oktatáspolitikai határozat szellemében megkezdett munka folytatása, valamint az 1978- tdl életbe lépő, új tantervekre v<Uó felkészülés. Ezenkívül emelni kell a tanítási órák színvonalát, korszerűsíteni kell az óvoda- és iskolahálózatot, javítani kell a pedagógus munkaerő-ellátottságon és ugyancsak sokat kell tennünk a tankötelezettségi törvény végrehajtása, valamint az egyes oktatási intézmények között meglevő szintkülönbségek csökkentése érdekében. Javítani kell a pedagógusok bérhelyzetén, fokozni kell az iskolavezetés pedagógiai tevékenységét.

— A népesség növekedése milyen gondokat okoz?

— Elsősorban a két agglomerációs községben, Budaka- lászon és Pomázon vannak gondjaink. Bár a budakalászi 150 személyes óvoda felépítése enyhít a gondokon, az iskola- hálózat bővítését, a szakrendszerű oktatás általánossá tételét, a személyi és tárgyi feltételek javítását a jövőben is szorgalmazni kell. Szentendrén a Rákóczi úti iskola bővítésével kapcsolatos kivitelezési tervek elkészülnek az idén, a Felszabadulás úti lakótelepen pedig 16 tantermes iskola építését kezdik el. Óvodák építé- sé,re is sor kerül az elkövetkező időszakban. Dunabogdány- ban napközit és tornatermet építenek. Az oktatási intézmények bővítése mellett tovább kell javítani a pedagógusok letelepedési feltételeit, elsősorban Pilisszántón, Budakalá- szon, Pomázon és Dunabog- dányban.

— Az oktató-nevelő munkához milyen feladatokat kell megoldani?

— Elsősorban a tartalmi munkát kell fokozni. Biztosítani kell a tankötelezettségi törvény végrehajtását, emelni kell a tanítási órák színvonalát, nagy gondot kell fordítani a világnézeti, az erkölcsi, a hazafias nevelés kérdéseire, a családi nevelésre, és gondoskodni kell az iskolavezetés színvonalának emeléséről is. Az elmúlt tanévben csökkent az iskola látogatása alól felmentettek száma, indokolatlan felmentés sem a városban, sem a járásban nem volt. Az iskolák a fejlődésben visszamaradt tanulók részére szívesen szerveznének korrekciós osztályokat, de a jelenlegi körülmények között, az iskolaérettségi vizsgálatok szervezési nehézségei, valamint a megfelelően felkészített nevelők hiánya miatt ez csak terv marad.

Nehéz segíteni a munkaerőgondokon Dunabogdányban

Sikeres tervteljesítés — növekvő igények

— Nálunk nincs vándormadár, nincs ingázó — mondja Knáb Mihály üzemvezető, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság dunabogdányi kőbányájában. — Az ilyen emberek nem maradnak meg nálunk mart a bányában dolgozni nem gyerekjáték. A kővágó, a kőhasító munkások nehéz fizikai munkát végeznek, nálunk nincsenek divatos szakmák. Ezért munkaerőgondjaink is vannak. Jelenleg is 12 ember hiányzik a bányából. Viszont

a munkás-létszám 85 százaléka a törzsgárdához tartozik,

és a szocialista brigádmozgalomban is szép eredményeket értünk el. Tíz brigádunk közül kettő kiváló, van öt aranykoszorús, és két ezüst-koszorús közösségünk. A tíz brigádból kilenc a munkások, egy pedig a bánya műszaki és adminisztratív dolgozóiból alakult. A műszaki és adminisztratív dolgozók is legalább tíz éve törzsgárdatagok.

— Fiatalok sem jönnek ide dolgozni?

— Nehéz fizikai munkára nem. Gépkezelőnek, dömpervezetőnek szívesen jelentkeznek, ezekben a munkakörökben nincs munkaerőhiány, de kőbányásznak már nem jönnek a fiatalok sem, mert ezt a pénzt más-hol könnyebben meg tudják keresni. A bánya dolgozói mindnyájan dunabog- dányiak, ezért a muníkaerő- utánpófclás gondot okoz. Pedig ásványkincsben, alapanyagban gazdagok vagyunk, a műszaki feltételek is biztosítottak, többet tudnánk termelni, de

a munkáslétszámot nem

tudjuk fejleszteni, nincs elegendő emberünk.

— Hogyan teljesítették az első félév terveit?

— Sikeresen. Az idén 267 ezer tonna követ kell kitermelnünk. A félév során mintegy 168 ezer tonnát állítottunk

, elő, az idei tervünk 62,6 százalékát. Az eredményekről a i közelmúltban termelési tanács- I kozáson számoltunk be dolgozóinknak, és a vízügyi igazgatóság vezetői is elégedettek voltak a munkánkkal. így azután a második félév eredeti tervszámait módosították, hiszen terven felül 20 ezer tonna követ szállítunk a Fővárosi Vízműveknek, 6 ezer tonnát pedig a Közmű- és Mélyépítő Vállalatnak, Budapest vízellátásához. Az a helyzet, hogy íaras'-'tt kőből az igényeknek még a 10 százalékát sem tudjuk kielégíteni a mostani mun- káslótszámmal és gépi kapacitással. Hogy csak egy példát említsek, a Fővárosi Kertészeti Vállalatnak, évente 140 ezer darab kockakőre lenne szüksége, bányánk viszont mindössze 65 ezer darabot állít elő égy év alatt.

— A faragott kő a bánya egyetlen terméke?

— Szó sincs róla. Vízépítési terméskőből az idei tervünk például 101 ezer tonna. Útépítési alapkőből, az úgynevezett

forgácskőből fél év alatt

már az egész évre tervezett mennyiséget kibányásztuk,

sőt 16 százalékkal túlteljesítettük. Ezenkívül zúzott követ és építőkövet is bányászunk. Mindegyik kőfajtából a félévre tervezett mennyiségnél jóval többet termeltünk, ezért kaptunk terven felül is megbízásokat a második félévre.

— A bányafejlesztési tervek?

— 1970-ben rekonstrukció kezdődött a bányában. A 138 millió forintos beruházás során már megépült a dunai rakodó, a munkahelyet és a Dunát összekötő betonút a lles fő közlekedési út feletti híddal. Fürdőit, Öltözőt, ebédlőt és korszerű javítóműhelyt építettünk, két négylakásos lakóház épült a vállalat dolgozóinak és az irodaházat is felújítottuk. Az elmúlt hetekbein költöztünk be az épületbe. Az idén elkészült a dunai rakodószalag és üzembe helyezzük a kompresszorházat is. Ha befejezzük a kőzúzó, kőtörő építését, akkor a környéken, a Duna mentén és Budapest számára az útépítési alapanyagokból minden igényt ki tudunk elégíteni.

Szcgedick Szentendrén

Élmények, kiállításon

Kedves vendégei voltak Szentendrének az elmúlt héten. A szegei Juhász Gyula Tanárképző Főiskola legtehetségesebb rajzszakos hallgatói látogattak el a műemlékekben gazdag városba, és egyhetes képzőművészeti tábo rozáson vettek részt Szentend rén.

Novak András tanársegédfestőművész vezetésével a fiatal szegedi tanárjelöltek meg ismerkedtek a város építésze nevezetességeivel, különbö" múzeumokba látogattak el, é találkoztak a városban élő é> dolgozó képzőművészekkel is Az egyhetes szentendrei tartózkodás élményeiből készül' alkotásokat kiállításon mutatják majd be Szegeden, a főiskolán.

• •

Öntözik a másodvefést

Gondoskodás az állatállományról

Ezekben a napokban már javában folyik a silózás a dunabogdányi Úttörő Tsz-ben. Az állatállománynak 200 vagon silóra van szüksége, ebből 130 vagounyi mennyiséget saját termésből állítanak elő, a hiányzó részt kukoricaszárból és répaszeletböl tartalékoljuk. A rápaszeletet a cukorgyár adja, a kukoricaszárat a saját, illetve a tahitót- falui Kék-Duna Szakszövetkezet területeiről takarítják be.

A nyári betakarítási munkák során a termelőszövetkezet szép termésátlagot ért el. A búzából 33 mázsás, a tavaszi árpából ugyancsak 33 mázsás hektáronkénti termést takarítottak be.

— Érdekességként meg kell említeni — mondja Horváth Antal, a szövetkezet elnöke —, hogy a tavaszi árpa terméshozama a visegrádi területen 59 mázsa, a bogdányi területen 17 mázsa volt hektáronként, a rosszabb talaj és a hosszan tartó szárazság következtében. A szövetkezet gabonájának betakarítása után gépeink segítették a visegrádi háztáji gazdaságokat. Tíz hektárról takarítottuk be a termést a visegrádi gazdaságokban. Ezután pedig a Kék- Duna Szakszövetkezetnek segítettünk 60 hektáron.

— Az aratás után megkezdték a talajmunkákat, a tarlóhántást. Hetven hektáron másodvetésként szudáni füvet, naprafongót, kukoricát vetettünk és azóta is rendszeresen öntözzük ezt a területet. Az elmúlt esős időszak után most melegebb időre számítunk. Ugyancsak elkezdtük az őszi vetések talajelőkészítő munkálatait is. Huszonöt hektáron megkezdtük a szervestrágyázást, amelyet majd a siló-zás után folytatunk.

A VAROSBAN ÉS A JÁRÁSBAN

Az MSZBT országos értekezletére készülnek

Az elmúlt héten a városi és a járási pártbizottság kezdeményezésére tanácskozásra hívták össze a városban, járásban működő Magyar—

Fáradhatatlanul

munkásmozgalmi eszmékből. A következő évben beléptem a Szociáldemokrata Pártba. Beiratkoztam egy hároméves vasasszemináriumra. Sokat tanultam, hogy megértsem a marxista tanok lényegét. Az eredményes vizsgák után jutalomképpen a „vörös” Bécs vasasszövetsége egy hétre meghívta a szeminárium résztvevőit. Tevékenységemet nem nézték jószemmel a hajógyár vezetői, jóllehet munkámban nem találhattak kifogást, elbocsátottak. Egy ideig alkalmi munkákból éltem, dolgoztam az apám műhelyében, elszegődtem napszámosnak. Az is igaz, később visz- szavettek a gyárba.

— 1936-ban megalakítottuk az SZDP helyi csoportját, amelynek elnökévé választottak. Egy szoba-konyhás házat béreltünk a pártszervezetnek, szabályos szerződésünk volt, nem tudtak kitenni bennünket, pedig sokszor próbálták. Először csak húszán, harmincán léptek be, azután egyre többen lettünk. 1938 után alaposan megromlott a helyzetünk.

Szökés karácsonykor

— A második világháború alatt társaimmal részt vállaltunk az illegális kommunista párt munkájából. Sok neves elvtársat említhetnék, akiket ismertem, akikkel kapcsolatban voltam. Ságvári Endre kétszer is járt nálunk, a munkásotthonban. Az egyik öcsém, Lajos, aki velem együtt illegális kommunista volt, már 1942-ben bekerült a hírTakaros kis ház, a kertben : vén diófák mellett aprócska pádon beszélgetünk. Cseppet ; sem lepődik meg a váratlan látogatáson, viselkedésén, beszédén érződik; hozzászokott a nyilvános szerepléshez. Pedig Kovács Gábor már 74 éves és éppen 50 esztendeje annak, hogy párttag lett.

— Itt Budakalászon falusi kovács volt az apám. öcséim, Lajos és József, velem együtt apám szakmáját választotta, Sándor nyomdász lett.

Gábor bácsi gondolatai már a múltban járnak. Sokat élt, sokat tapasztalt. Azok közé az emberek közé tartozik, akik a legnehezebb időben is kitartottak hitük mellett. Részesei ők az azóta végbement nagy társadalmi átalakulásnak.

Nevezetes évszámok

— 1920-ban történt, hogy megalakítottam a helybeli sportegyesületet. Szervezett munkás nem vehetett részt a MOVE-ban, az MLSZ-be léptünk be, s nagy örömünkre szolgált, hogy a környék baloldali gondolkodású lakói bennünket pártoltak. A következő évben az óbudai hajógyárba kerültem. Nehéz, szép munka volt. Gorombakovács lettem, előmunkás. Én feleltem társaim munkájáért is, három és fél mázsás vasmacskákat készítettünk. 1926. Ismét nevezetes évszám, ekkor avattuk ugyanis az óbudai munkásotthont. A vasasszakszervezet III. kerületi bizottságának tagja lettem, közelebb kerültem, többet megértettem a

hedt 402-es büntetőszázadba. Engem, 12 társammal 1944 áprilisában gyűjtőfogházba vittek, május utolsó napjaiban engedtek haza. Június 7-én már a 410-es büntetőszázaddal az alsósági bazaltbányában dolgoztam. Később Vácra szállítottak, őrizetes lettem. A budapesti Hadik-laktanyából karácsony éjjelén akartak kivinni bennünket Ausztriába. Ürömig jutottunk, Budapest már körül volt zárva. Karácsony másnapján hazaszöktem. Néhány óra múlva Budakalászon voltak a szovjetek. Néhány napon belül megalakult a helyi szovjet parancsnokság, hivattak, legyek a segítségükre.

Mozgalmas idők

Már a felszabadulás napjainál tartunk. Kovács Gábor gondolatai óramű pontossággal térnek vissza minden mozzanatra. De ez érthető is, hiszen ezek az évek, harcok, feladatok az ő élete.

— Budakalászon 1945 februárjában a Nemzeti Bizottság elnöke lettem. Fontos feladatot bíztak rám a Nehézipari Központnál (NIK), az államosított ipari üzemek irányításában vettem részt. Később, 1952-ben az angyalföldi Kazángyártó és Javító Vállalat művelettervezőjének neveztek ki. Alaposan megsokasodott a munkám. A vállalat párttitkára voltam és ezzel egy időben esti gimnáziumot végeztem. Innen mentem azután nyugdíjba, még 1962-ben.

Nehéz az egész életében szervező-tevékenykedő embert nyugdíjasként elképzelni. Mintha megérezné a gondolataimat, mosolyogva folytatja:

— Maradt tennivalóm bőven. Népfrontelnökségi tag vagyok, tanácstag, a helyi pártbizottság tagja és a szentendrei járás munkásmozgalmi hagyományokat ápoló bizottságának tagja. Ez utóbbi funkciómban társaimmal szép és nemes feladatot végzünk. A járás 13 községében keressük, kutatjuk fel a munkás- mozgalmi emlékeket, a régi idők még élő tanúit. Lajos öcsémnek emlékoszlopot állítottunk, a Lenfonó- és Szövőgyár mögött az utcát róla neveztük el.

★

Kovács Gábor a Szocialista Hazáért Érdemrend birtokosa. Elismerik, megbecsülik a járásban és lakóhelyén, Budakalászon is. Gyakran hívják előadásokat tartani és a politikai vitakörök egyik állandó résztvevője, előadója.

Feleségével kettesben éldegél a kis házban, a kertet ka- pálgatja, nyulakat tenyészt. De nem szűnt meg fáradhatatlanul, aktívan részt venni a kisebb közösség, Budakalász életében.

S. Zs.

Szovjet Baráti Társaság szakcsoportok ügyvezető elnökeit, valamint az érintett vállalatok, intézmények pártalap- szervezeteinek titkárait.

Az MSZBT októberben országos értekezleten vitatja meg a korábbi öt esztendőben végzett munkát. Minden tagcsoporthoz a közelmúltban eljuttatták az országos elnökség levelét és az országos konferencia beszámolótervezetét. Az üzemekben, vállalatoknál, intézményeiméi működő tagcsoportok megvitatták a tervezetet, saját munkájukat, tevékenységüket értékelve, különböző javaslatokat dolgoztak ki az országos értekezletre.

Szentendrén és a szentendrei járásban öt MSZBT-cso- port működik: Szentendrén a BVM-ben, valamint a megyei művelődési központban, a járás területén pedig a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárában, az Óbuda Tsz-ben és a Gyógynövénykutató Intézetben.

A szerdai tanácskozáson megvitatták az országos elnökség levelét, és számot adtak az eddig végzett munkáról, a tagcsoportok tevékenységérő!. A város és a járás MSZBT-tagcsoportjai nem egy időben alakultak, tehát tevékenységük eredményei is különbözőek. A legfrissebb csoportok közé tartozik a megyei művelődési központé, valamint a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat kalászi gyáráé, melyek

1974-ben alakultak.

A két pártbizottság kezdeményezte megbeszélésen a működő tagcsoportok vezetői az országos tennivalók mellett az együttműködés járási-városi feladatait is megbeszélték.

Az oldalt írta:

Kiss György Mihály

Foto:

Nagy Iván