Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-11 / 215. szám

1976. SZEPTEMBER 11., SZOMBAT xMitm A betegellátás javítására Fokozatosan bevezetik a számítógépes rendszert Pest megye egészségügyi intézményeiben Úttörő szerepet vállalt a vá­ci Szőnyi Tibor Kórház, ami­kor számítóközpontot állított üzembe. A kezdeményezés je­lentősége és. a munka elindí­tása, majd további fejleszté­se volt az egyik témája annak a tanácskozásnak, amelyet tegnap a Pest megyei Tanács egészségügyi és szociálpoliti­kai bizottsága napirendjére tűzött, dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhe­lyettesének részvételével. Dr. Kollár Lajos, a Szőnyi Tibor Kórház igazgató főorvosa adott tájékoztatást a megjelentek­nek, a központ munkájáról. A számítóközpont 1970, vagyis a kórház megnyitása óta működik. Alapvető fel­adata volt, hogy feldolgozza a kórház a betegforgalmának adatait, s kialakítsa az ehhez szükséges bizonylati rendszert. Kezdetben idegenkedve fo­gadták az újdonságot, ajzt tar­tották, hogy több lett az or­vosok adminisztrációs munká­ja. De ez már a múlté. A váci kórházban jól be­vált, gyakorlattá lett a számítóközpontos feldol­gozás. A jó tapasztalatokat megerő­sítette a tanácskozáson hozzá­szólásában dr. Szabadfalvi András, a ceglédi kórház igaz­gató főorvosa, aki elmondotta, azt is, hogy mindezek ellené­re a megye területén az or­vosok körében mégsem egy­értelműen elfogadott a szá­mítóközpont hasznos tevé­kenységének elismerése. Dr. Belső László, a Pest megyei Tanács, egészségügyi osztályának helyettes vezetője is ezt hangsúlyozta, amikor az adatszolgáltató orvosok A kórház SZÁM I—SM táblázógépe. Bozsán Péter felvétele idegenkedéséről szólt. Mint mondotta, sok helyen nem szívesen írják lyukkártyára az adatokat az orvosok, mert azt többletmunkának tartják. Az egyre inkább szerteága­zó orvosi nyilvántartás azon­ban igazolja azt a törekvést, aimely a számítóközpont bő­vítését szorgalmazza. Ma már elmondható, az eddigi felmé­rések és vizsgálatok alapján, hogy a feldolgozott adatok fel­használásának igen nagy a jelentősége. A szükségességet bizonyítja az is, hogy az először csak a kórház belső használatára al­kalmazott számi tóközpont munkája ma már lényegesen kiterjedt, a megye több kór­házában igénybe veszik se­gítségét és a járóbetegekkel fiz ISIIT ügyvezető elnökségének ülése SZOVJET VETERÁNOK KITÜNTETÉSE Pénteken Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MSZBT elnöké­nek vezetésével ülést tartott a társaság ügyvezető elnöksége. Az ülésen megtárgyalták az október második felében meg­tartandó országos értekezlet előkészítésének legfontosabb tennivalóit. Apró Antal a Barátság Há­zában a társaság aranykoszo­rús jelvényét adta át Vlagyi­mir Koloszovnak, Vaszilij Golovcsenkónak és Jakov Bljaherovnak, akik az MSZBT meghívására érkeztek ha­zánkba. A szovjet vendégek a II. világháború alatt részt vet­tek a dunai átkelésben, Sze­ged és Budapest felszabadítá­sában. Csehszlovák újdonságok a BNV-n Az első külföldi sajlótájékoztató Az őszi Budapesti Nemzet­közi Vásár első külföldi sajtó- tájékoztatóját pénteken tartot­ták a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nagykövetségének kereskedelmi osztályán. Romana Paterova keres­kedelmi attasé elmondotta, hogy az idén tovább növekedett a két ország közötti áru­csere, amelynek értéke 766 millió ru­bel. Csehszlovákia kereskedői-- mi forgalmában a szállítók kö­zött Magyarország a negyedik helyet foglalja el. A csehszlovák exportőrök érdeklődése növekszik a ma­gyar piac iránt. Ezt igazolja egyebek között, hogy a tava­lyinál hárommal több, össze­sen 10 külkereskedelmi válla­lat nagyobb területen vesz részt az őszi BNV-n, mégpe­dig legújabb, legjobb áruvá­lasztékával. A hagyományok­nak megfelelően, ott lesznek a vásáron a Jablonex világhírű termékei, a Koopol Vállalat élelmiszerei, a Merkuria a közszükségleti gépipar termé­keit mutatja be, az Omnia cég pedig hűtőgépeket és korszerű híradástechnikai berendezése­ket állít ki. A legnagyobb érdeklődés­re a Motokov 200 négyzet­méteres kiállítása számít­hat, ott mutatják be ugyanis, kül­földön elsőiként, a Skoda gyár új típusú személygépkocsiját. A csehszlovák kiállítók igyekeznek bemutatni a két ország gazdasági együttműkö­désének eredményeit, lehetősé­get nyújtani a magyar bel- és külkereskedelmi partnereknek a kapcsolatok bővítéséhez, s ezeken túlmenően áttekintést adnak a csehszlovák dolgozók életéről, az ország nevezetes látnivalóiról. A vásárt felhasz­nálják arra is, hogy előkészít­sék a közszükségleti cikkek jövő évi kölcsönös szállítását. kapcsolatos adatok feldolgozá­sára is alkalmasnak tartják. A rendszert kísérletképpen 1974-ben vezették be a me­gyében, majd a Pest megyei Tanács kötelezővé tette a Vá­cott kifejlesztett kórlap-doku­mentáció megyére szóló alkal­mazását és együttes feldolgo­zásukat. Országosan is úttörő mun­kát végzett tehát a váci kór­ház a számítóközpont beren­dezésével, a feldolgozás me­gyei szintű kiterjesztésével. Az egészségügyi és szo­ciálpolitikai bizottság is úgy foglalt állást, hogy elsmerésre méltó eredmé­nyeket értek el, de belső szervezéssel, a mun­kák sokrétűbb irányításával !még tovább javítható a szá­mítóközpont tevékenysége. Ehhez szorosan kapcsolódik az is, hogy a számítóközpont kiszolgálásában, az adatok megadásaiban érdekelt kórhá­zak és szervek időben adják mag az adatokat, mert csak akikor javíthatnak a pillanat­nyilag még hosszú átfutási időn. A tanácskozáson töb­ben elmondották, hogy az Egészségügyi Minisztériumnak minden év januárjában kell adatokat szolgáltatniuk az elő­ző év forgalmáról. A számító­központtól azonban csak né­hány hónapos késéssel kapnak feldolgozott anyagot. A számítóközpont tevékeny­sége feltétlenül figyelemre méltó még akkor is, ha ma még nem zökkenőmentes a murikéja. Pillanatnyilag a be­gyakorlás, a további rendszer- fejlesztés kidolgozása is nehe­zíti tevékenységüket és, sok­szor az adatszolgáltatók ér­dektelensége is. Az egészségügyi és szociál­politikai bizottság ülése végül is úgy döntött, hogy az ada­tok feldolgozásának módját, az azokból nyert információk hasznosságát népszerűsíteni kell. A jobb betegellátás to­vábbfejlesztése érdekében al­kalmazását fokozatosan beve­zetik az egész megyében. M. J. A pártépitő munka tapasztalataiból Erősödve — egységesebben A FEJLETT szocialista tár­sadalom építése megköveteli a párt szervezeti és cselekvési egységének további erősítését. A cselekvőképesség egyik fel­tétele a párt szervezettségének erősítése, az eredményes párt- építő munka. Ez nagyban be­folyásolja a párt tekintélyét is. Az élcsapat szerepét betöl­tő párt megoldja saját fejlő­dését, mégpedig elsősorban a dolgozó nép érdekeinek meg­felelő politika következetes véghezvitelével. A párt tag­jainak nevelése útján, a tár­sadalom legjobbbjainak párt­taggá érésével szervezetileg megerősödik. A fejlődés kö­vetelményeinek megfelelően megújul. Ez a megújulás és fejlődés a pártban is meglevő termé­szetes mozgás útján valósul meg. Velejárója, hogy a párt­építő munka folyamán a párt­ba érj erők kerülnek. Főként olyanok, akik a tömegszerve­zetekben a közélet területén és a munkahelyen biztosítot­ták, hogy érettek a párttag­ságra és tudatában vannak, hogy a párt tagjának lenni több munkát, felelősséget, s nem pedig kényelmesebb éle­tet jelent. A párt ereje nem létszámtól függ, de egészséges fejlődésre, a tömegbefolyását biztosító, szilárd bázisra szüksége van a vezető pártnak. Az MSZMP XI. kongresszusa ennek meg­felelően jónak értékelte a párt szervezeti fejlődését, és en­nek alapján határozta meg a további feladatokat. NAPJAINK TÖRTÉNELME is igazolja, hogy a szocializ­mus építése során mind több ember győződik meg politi­kánk helyességéről. Nő azok köre, akik úgy érzik, nekik is nagyobb részt kell vállalniuk az országépítő munkában. Tu­datilag is a többlet vállalásá­nak kötelessége érik meg azokban, akik — megismerve a párt szervezeti szabályzatát, célkitűzéseit, a párttagok jo­gait és kötelességeit — kérik felvételüket a pártba. Ez az elhatározás a felvételüket ké­rők többségében évek alatt alakul ki. Ez helyes is. Elő­ször részt vállalnak szűkebb kollektívájuk, a brigád, az üzem társadalmi munkájában, teljesítik az ott működő tö­megszervezet megbízásait. így tehát az állampolgári kötele­zettségen felüli többletválla­lással, példaadással, azonosu­lással a párt politikájával, megvalósulásában való szemé­lyes részvállalással válik al­kalmassá valaki arra, hogy a legmagasabb osztályszervezet, a párt tagja legyen. Termé­szetesen ezt a pártépítő mun­kát, a párt szervezeti fejlesz­tését, a pártcsoportok és pártalapszervezetek, valamint az irányító pártbizottságok tudatosan végzik. Így történt ez a párt X. kongresszusát követően, ami­kor a termelésben és a társa­dalmi kötelezettség teljesítésé­ben kitűnt fizikai dolgozók, I kollektívájába és megfelelő, felelősségteljes pártmunkát végezzenek. A párt szervezeti megerősö­dését, szervezeti egységének fejlődését is eredményezte — már az eddigi tapasztalatok alapján is — a párttagsági könyvek cseréjének folyamata. A párt szorosabbra zárta so­rait annak kapcsán, hogy akik nem tudták teljesíteni, illetve a jövőt illetően vállalni a ma­gasabb igény szerinti, megnö­vekedett követelményeket, ön­ként kérték kilépésüket. Má­sutt a beszélgető csoportok ja­vaslatát is figyelembe véve az alapszervezetek vezetőségei ja­vasolták e párttagok törlését a párttaggyűlésnek. Összesen a megye párttagságának 3 száza­lékát teszi ki a kilépő, akiknek nagyobb része önként kérte ezt, sokan közülük megromlott egészségi állapotuk, idős koruk miatt. Előfordult az is, hogy a családon belüli vallási viták elkerülése miatt nyilatkozott valaki úgy, hogy nem tud ele­get tenni a materialista világ­nézet diktálta igénynek. Olya­nok is akadtak, akik belátták az alapszervezet véleménye alapján, hogy nem tettek ele­get a párttagsággal járó köve­telménynek és úgy érezték, a jövőben sem tudnak megfelel­ni. Fontosnak tartjuk, hogy politikai okok miatt nem lé­pett ki senki a pártból me­gyénkben. A PÄRT további erősödését, megújulását jelentik az ilyen indokolt kilépések. A kikerül­tek száma egészséges folyama­tot tükröz, különösen ha arra gondolunk, hogy ennél több, új, progresszív erőt vettek fel a megye pártszervezeteibe. A kikerülők száma ugyanakkor arra is választ ad, hogy a be­szélgetéssorozat nem jelentett tagrevíziót, hanem valóban eszmecsere volt, egyenrangú párttagok között. A pártszervezetek nem 'el­lenségként váltak meg-a kike­rülőktől. Olyan párttagoktól búcsúztak, akiknek további le­hetőségük fiyílik, hogy a tö­megszervezetekben, természet- járó szövetségben, üzemi ön­képző körökben aktív munkát fejtsenek ki. Zömükből az ál­lampolgári kötelezettséget be­csülettel teljesítő emberekről van szó. Noha a párttagsággal járó mgnövekedett követel­ményt nem tudták teljesíteni, de a szocialista építőmunká­nak hasznos segítői, építői lesznek minden bizonnyal. Teljes bizalom illeti meg őket továbbra is. A párt szervezeti ereje vál1 tozatlanul adott, s megvannak a cselekvési egység biztosítá­sának feltételei. Az irányító pártbizottságok és a párt bá­zisai, az alapszervezetek veze­tőségei munkájának fejlesztése szükséges ahhoz, hogy a párt­tagság aktivitása tovább növe­kedjék. Ehhez az is kell, hogy a pártépítő tevékenységet az alapszervezetek a pártcsopor­tok munkájának részévé te­gyék. Felelősségteljesen, türel­mesen lehet csak folytatni az“ emberek párttaggá neveléséi és alkalmassá tételét az ezzel járó követelményekre. HELYES, ha minden párt­szervezet és tagnevelő munká­val foglalkozó szerv szem előtt tartja a XI. pártkongresszus útmutatását, mely szerint: „Kommunistának lenni nem kényelmes beosztást jelent, ha­nem mindenekelőtt kötelessé­get, munkát, küzdelmet, r kommunizmus eszméinek, a munkásosztálynak, a népnek önzetlen szolgálatát.” Arató András Szántás éjjel-nappal nők és fiatalok felvételének előkészítése került a politikai munka középpontjába. A XI. kongresszus beszámolója és határozata megerősítette e ko­rábbi politikai cél helyességét, amelyet az élet azóta is igazol. A XI. kongresszus feladatul adta: „Jó politikai munkával, továbbra is el kell érnünk, hogy az új párttagok között, a munkások és a termelőszövet­kezeti parasztok, a fizikai dol­gozók országosan többségben legyenek. Minden olyan dol­gozót, értelmiségit, alkalma­zottat is fel kell venni a párt­ba, aki megfelel a párttagság követelményeinek." MEGYÉNK PARTSZERVE­ZETEI ennek megfelelően dol­goznak és döntenek a tagfel­vételi joggal rendelkező, párt- bizottságaink is. Az egységes politikai felfogás eredménye, hogy a XI. kongresszus óta másfél év alatt, Pest megyé­ben 1800 új párttag felvételét hagyták jóvá az illetékes pártbizottságok. Ez megfelel a megye taglétszámához viszo­nyítva 3 százalékos évi fel­vételi ütemnek, amely igen. kiegyensúlyozott, egészséges fejlődést tükröz. Külön figye­lemre méltó, hogy a megye minden járásában, városában, egyenletes, megalapozott, jó ütemű fejlődésnek vagyunk tanúi. A felvételüket kérők mindegyike olyan állampolgár, aki felvételét megelőzően a szakszervezetben, KISZ-ben. a népfrontban, illetve szocia­lista brigádokban fejtett ki elismerésre méltó munkát, tel­jesítette társadalmi megbíza­tását. Aztán a párt szervezeti szabályzatának ismeretében kérte felvételét a pártba. A XI. kongresszus óta eltelt másfél év alatt felvett pártta­gok 75 százaléka ipari mun­kás és termelőszövetkezetben dolgozó fizikai munkás. Ez az arány megfelel a kongresszus határozatának, miközben meg­felelő lehetőséget adott arra is, hogy a megyében működő pártszervezetekben felvegyék az arra felkészült, a párttag­sággal járó követelményeket teljesíteni tudó és akaró értel­miségieket és alkalmazotta­kat. Egyre több műszaki, ag­rárértelmiségi és orvos kéri felvételét a megye pártszerve­zeteibe. EREÖMÉNYES VOLT a ne­velő munka tavaly, különösen az üzemi pártszervezetek, a nők körében. A pártba felvet­tek egyharmada a közéleti és társadalmi életben kitűnt nők közül került a megye párttag­jainak sorába. Ez tudatos párt­építő, nevelő tevékenységet tükröz, amelynek további ha­tékony folytatása a pártcsopor­tok és alapszervezetek felada­ta. A párttagság összetételé­ben fiatalodás következett be annak nyomán, hogy jelentő­sen erősödött a KISZ politikai nevelő munkája. A megyében felvett párttagok 65 százaléka 30 év alatti — felszabadulás után született — fiatal. E fia­talok 85 százalékának egyik ajánlója a KISZ-szervezet volt. Ez bizonyítja, hogy egész­séges és tudatos nevelő munka folyik a megye KlSZ-szerve- zeteinek többségében. Az új párttag fiatalok az 1945-ös párttagokkal és az 1956 után pártba lépett kommunistákkal szoros egységben, tőlük tanul­va, aktívan látják el a párttag­sággal járó kötelezettségeiket. A pártalapszervezetek és a ki­sebb kommunista közösségek, a pártcsoportok feladata, meg­találni a lehetőségét, hogy az újonnan felvett párttagok mi­nél hamarabb beilleszkedjenek az alapszervezet kommunista Befejeződött az Interker-börze Éjjel-nappal szántanak az őrbottyáni határban. A Szód—Örbottyán Egyesült Virág­zó Termelőszövetkezet Rába-Steiger traktorával Tóth Béla, az őszi kalászosok számára készíti elő a talajt. Váltótársa, Vízi István éjszaka dolgozik. Koppány György felvétele Befejeződött az 5. Interker- börze, amely az elmúlt két hét alatt vállalatok képviselői­nek tömegét vonzotta az épí­tők székhazába. A záráskor készült gyorsmérleg szerint a szakemberek összesen több mint százmillió fo­rint értékű üzletet hely­ben megkötöttek. Számos üzletkötést pedig már előkészítettek. A börzére kiadott ötezer ka­talógus azonban szinte még a következő akcióig tovább él. Lapjait sokan forgatják ez­után is: az anyagellátás vál­tozó helyzete szerint a szak­emberek még gyakorta frissítik fel a börzén kialakult kapcsola­tokat. Az egészében véve sikeresnél; mondható börze ilymódon se­gíti elő fontos ipari anyagól' visszakerülését a népgazdaság vérkeringésébe. 1

Next

/
Thumbnails
Contents