Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-01 / 181. szám

PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAPAS ES CE XX. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM 1976. AUGUSZTUS 1., VASÁRNAP 7ervfeljesités, nehézségekkel Alapozzák a központi vezérlőépületet Készül a beton, érkezik a panel Forgószél hetvenkedik az albertirsai határban, szalma­hulladékból formál tölcsért a tarló fölé, messze táncol vele, azután lehuppantja, és a másik táblán lapulva, majd fölkere­kedve iramodik. Nem jut messze, akadály gördül az útjába. Piramis méretű kavics- és sóderhegy magasodik ott, ahol nem­rég még alig domborodott a föld. Mint mozdíthatatlan makacs­ság, bazaltkövek sötétlenek. Építőanyag ez, a 750 kilovoltos távvezeték albertirsai fogadóállomásához. A felvonulási épü­letben helyet kapott iroda közelében a nagy teljesítményű betonkeverő központ dolgozik. Napi száz köbméter betont gyárt. Készül a második is, két héten belül annak is működnie kell. — Nyolcezer köbméter be­tonra van szükségünk az év végéig, hogy a tervet teljesít­hessük. Külön erre a célra kell keverni, a hatalmas portálok alapjához. 35 méter magas acélko­losszus kerül minden egyes betontalpra, 37-et akarunk alapozni —, mondja Dévay Zoltán építés- vezető. Tavasz óta sok változás tör­tént a 28 hektárnyi, vízszin­tesre egyengetett területen. Haladnak a betonacél földelő­hálózat építésével, alapozzák a központi vezérlőépületet és készül a munkásszállás. — Igen arról kell, hogy be­széljünk, mert fájó pont és nem a mi hibánk, hogy még nincs a tervezett állapotban. Az alvállalkozó, a Csőszerelő­ipari Vállalat két hónapja, hogy nem tesz semmit. Ezért nem költözhetnek be a mun­kásaink, nincs víz, nem meg­felelő a szociális ellátottság. Válüalatunk, a 22. Állami Épíő- ipari Vállalat végül is saját erővel keresi a megoldást, hogy a szállás mielőbb való­ban szállás legyen, fűtésről, vízellátásról gondoskodhassa­nak. Vállalatunknak is van éves terve, amit maradéktala­nul teljesíteni akar, érthető, hogy a visszavállalás nehezíti a dolsát. A miénket is. hiszen munkás kell az építkezésekhez, bővíteni kell tovább a létszá­mot, de így nem megy. Az em­berek étkeztetését sikerült megoldani. Hosszú időn át a dánszentmiklósi Micsurin Tsz- ből kaptunk egytálételt. Jó konyha volt, de a munkások­nak leves is kell, az pedig ott nem készül. Sikerült megálla­podni a Pest megyei Vendég­látóipari Vállalat ceglédi Kos­suth éttermének a konyhájá­val. Most naponta onnan ér­kezik az ebéd. Mondhatni, a vendéglátók kitesznek magu­kért, nincs panasz a kosztra. Az albertirsai ÁFÉSZ-szel tár­gyalunk arról, hogy egy büfé is kellene az építkezés terüle­tére, ahol üdítő italit, cigaret­tát, némi élelmet árusítanak. Valószínű, hogy ennek nem lesz akadálya. Ma már százan dolgoznak itt, s legalább még eny- nyien leszünk, amint az építkezés megkívánja. Egy új csoport épp a napok­ban érkezett. Csernyik Mihály szocialista brigádja a leninvá- rosi építkezéstől jött az / első kérésre. Jó múltú, vállalati szinten neves ez az ácsbrigád. Törzsgárdatagok, jó dolgozók Rájuk vár az összes zsaluzat elkészítése, az építkezés fon­tos része lesz mindennapi munkájuk. Jórészt automata az óriás betonkeverő, csak győzzék etetni! Táplálására hetente 50 tonna cement érkezik a váci DCM-bőI, a Új mezőgazdasági szabadalom Tanulmánytervek tíz gazdaság részére A mezőgazdasági nagyüze­mek szarvasmarha- és sertés­telepein évente több százezer tonna hígtrágya keletkezik, amelynek mezőgazdasági hasz­nosításához fontos népgazda­sági érdek fűződik. E nagy mennyiség elszállítása és a ta­lajba juttatása eddig nagy fel­adat elé állította a gazdaságo­kat, hiszen az alkalmazott műszerek és eszközök nem ve­zettek célra. A problémát most megoldja a Kelet-ma­gyarországi Vízügyi Tervező Vállalat kollektívájának sza­badalma. A nagy felületű szal­maszűrős hígtrágya-fázisbontó berendezés kis beruházási költséggel, kevés energia­felhasználással, a higiéniai és környezetvédelmi előírások i megtartásával biztosítja az értékes trágya hasznosítását. Az új módszerrel megmentett és kezelt trágya köbméteren­ként ötven forint gazdasági hasznot eredményez. Az új szabadalom iránt nagy érdek­lődést tanúsítanak a mezőgaz­dasági üzemek: eddig tíz tsz és állami gazdaság részére ké­szülnek a tanulmánytervek. ÉPÍTKEZŐK! A Közép-magyarországi „MÉH” ceglédi telepén, a Külső Jászberényi úton kaphatók kiskapuk, nagykapuk, kombinált kapuk, garázskapuk és kerítéselemek. sódert Nyékládházáról küldik. A bazaltot, kőzúzalékot a Du­nántúlon termelik ki. Kell a beton, a terület más részein várják. Készül az 50 köbméte­res víztorony, alapozzák a központi vezérlő háromszintes épületét. A paneleket a szol­noki 34. Építőipari Vállalat szállítja. A szükséges acélváz­szerkezet is itt van. Három szocialista brigád van az albertirsai fogadóállomás épíkezésénél. Valamennyien dolgos, szorgalmas emberek, két kézzel fogják a munkát. A mű­vezetők megkövetelik a fegyel­met, aki beilleszkedni nem tud, kereshet más munkaadót magának. — A vállalással terv szerint haladunk, a kisebb-nagyobb nehézségek ellenére. Év végéig az 1800 tonna fémszerkezetből 500 tonnányit a helyére aka­runk tenni, vagyis 13 darabot — mondta az építkezés veze­tője E. K. négynapi Átlagkere­setüket ajánlották fel a jászkarajenői iskola építéséhez a közs-ég helyben dolgozó la­kói. Társadalmi munkában so­kat segítettek az alapok ásá­sakor és a szakipari munkák­ra is jelentkeztek. A tervek szerint év végére 4 tanterem elkészül. Az építkezést kora tavasszal kezdte el a Ceglédi Építőipari Szövetkezet abonyi részlege. Tömegsport a járásban Testedzés és kultúrpark kell Szemléletváltozás is szükséges „Montreal ’76” — halljuk, látjuk, olvassuk mindenütt. Csodáljuk az erő, az ügyesség és a gyorsaság szépségét. De vajon mozdulunk-e mi ma­gunk is? A sport varázsa lel­kesít-e minket is a rendsze­res testedzésre? Erről beszél­getünk Magyar Lászlóval, a városi-járási testnevelési és sportfelügyelőség vezetőjével. Azt vizsgáljuk, milyen a tö­megsport helyzete a ceglédi járásban. Mozgás — élet „Mozgok, tehát vagyok” — alakíthatnánk át a klasszikus mondást. Aki többet mozog, többet él. Miért hangoztatjuk ezt mostanában? Mai gond: egyre fokozódnak a tudásbeli és szakmai követelmények az iskolában és a munkahelyen, ennek teljesítése mind több időt igényel. Ugyanakkor töb­bet tanulni és dolgozni csak egészségesen, edzett fizikai és idegállapotban lehet. Ennek fenntartásához viszont rend­szeres testmozgásra, tehát sok időre is szükség van. Egy nap azonban továbbra is csak hu­szonnégy órából áll. E feszítő ellentét már falu­helyen is jelentkezik. Ott, ahol pedig van tér, levegő a sza­badtéri játékokra. A „testi ur­banizáció”, azaz: a mozgás­igény csökkentése már a fal­vakban is mevgkezdődött. — Tömegek sportja-e a tö­megsport? — Sajnos, nem — mondja határozottan Magyar László. — Nincs pontos számadatunk arról, hogy hányán sportolnak csupán kedvtelésből, egészsé­gük érdekében. Kevesen! Honnan tudjuk? Szét kell néz­ni egy-egy tömegsport rendez­vényen vagy kocogónapon: a kis srácok futkároznak, felnőtt csak mutatóban akad néhány. Érthetetlen, hogy húsz év fö­lött — a versenyzők kivételé­vel — „leállnak” az emberek. Éppen akikor, amikor egyre több feladat vár rájuk a csa­ládban, és a társadalmi élet­ben, tehát nagy szükség van az egészséges életmódra. Épül a Rákóczi út — A községi versenysport nem serkenti a tömegsportot? — Néhol inkább elveszi elő­le az erőt és a pénzt. Nagyon jó az összhang Abonyban, Nyársapáton, Dánszentmikló- son és Jászkara Jenőn. Hamis szemlélet ■— Miért mozdulnak nehe­zebben sportra a falusiak? — „Szégyen a futás, de hasznos” — ismerték föl a le­gények hajdanán, amikor el­kergették őket a kislánytól a felvégi vetélytársak. S ma? Csak ez maradt: Szégyen a fu­tás... Az egyik községi peda­gógus panaszolta: reggelen­ként. az utcán futott, kocogott. Megjegyzéseket hallott a kis­kapuik mögül: Na, ennek sincs jobb dolga! Amikor beállt fo­cizni a réten a gyerekek közé, csóválták a fejüket a környék­beliek: Hogy tehet ilyet egy felnőtt? Szégyen az egészség, a jókedv? Egy harmincas, pocakosodó férfi így legyintett a dologra: Sportolok én eleget itthon a kertben, a kapával. — Sokan azonosítják a spor­tot a fizikai munkával. Ez helytelen! — jegyzi meg Ma­gyar László. — A nők részvé­tele a . tömegsportban még rosszabb. (Kivétel: Abony). Az oka? Egy fodrászlány mondta: Mit gondol, mit szólnának a faluban, ha én trikóban fut- károznétk az utcán? Sportnyelven szólva: birkóz­ni kell még a hamis szemlé­lettel. Társadalmi feladat — Mi a teendő? — Összefogni: a család, az iskola, a munkahely és a tö­megszervezetek együttes neve­lőmunkája szükséges. Felülről már elindult a folyamat: a párt- és a KISZ -kon gresszus után a Minisztertanács is fog­lalkozik a tömegsport fejlesz­tésével. Most a helyi tanácsom kon és sportkörökön a sor! A községi vezetőknek fel kell is­merniük a testedzés létfontos­ságát. — Előtérbe került a munka­helyek szerepe. A téeszek so­kat tehetnek a sport érdeké­ben. Szép példát mutatnak Dánszentmiklóson. Ott a test­nevelés szerves része a brigá­dok óleének. Népszerű az abo­nyi Mechanikai Művekben a munkaközi torna. Faluhelyen hatásos a vezetők személyes példamutatása. Győré Sándo'r abonyi, dr. Lakos László jász­karajenői tsz-elnök, Szabó Pál ceglédberceli és Ecsedy László albertirsai pedagógus például szívesen sportol a fiatalok kö­zött. Így foglalja össze Magyar László: — Fontos a társadalmi' se­gítség, de önmagunk egészsé­gére nekünk kell a legjobban vigyáznunk. Ne várjunk tehát mindig mások hívó szavára. Ez nemcsak a fiatalokra vo­natkozik, hanem az idősebbek­re is. Mozgalmat hirdettünk „Kispályát minden községbe!” jelszóval. Ezt hamarosan meg kell valósítanunk. A sportpá­lyák szolgálják környezetük­kel is a kikapcsolódást, a fel­üdülést. Kultúrparkok is le­gyenek egyúttal, s ne libalege­lők! — A járási sportmozgalmat — a fejlődés érdekében — új szervezeti keretbe foglalja a jubileumi spartakiád. A ver­senyek rendezését a községi tanácsok végzik, önállóan. Az I. csoportba tartozik: Albert- irsa, Ceglédbercel, Dánszent- miklós. A II. csoport: Csemő, Kocsér, Nyársapát. A III. cso­port: Abony, Jászkara jenő,' Törtei. Szeretnénk újból fel­kelteni az egykori szomszéd- vár-rangadók lelkesítő hangu­latát. Koliói Adám Épül Cegléden, a Rákóczi úton az esővízelvezető csatorna. A KEVIÉP dolgozói a Dózsa György Diákotthon és a Széche­nyi út közötti szakaszon dolgoznak. Apáti-Tótli Sándor felvétele R MUNKÁS ÉLET EYÜMÖLCSE Nyugdíjason is tevékeny Cipójavító a Cubodi utcában A tősgyökeres ceglédiek vá­rosunk legalaposabb, legfőbb ismerői. Ismerik a város tör­ténetét, nevezetességeit, törté­nelmi sorsfordulóit, az embe­reket. A csupán néhány éve Ceg­léden lakó emberek is meg­szokták, szeretik és gyakran felkeresik Túri László nyugdí­jas cipészmestert. Fehér hajú, kék szemű, idős férfi ül az alacsony asztalkája mellett, kötényes térdén divatos cipő. — Bizony, sokan jönnek ilyen panasszal: itt-ott szorít, vág a cipő, nem esik jól ben- j ne a járás. Űj cipőt már nem ] készítek, csak kisebb-nagyobb : javítást végzek már, mivel 7 éve nyugdíjas vagyok. Ez sem könnyű, mert sajnos, ál­talános tapasztalat kisiparosok körében, hogy az anyagellátás nem megfelelő. Hol az egysze­rű fémcsat, hol a kárpitosszög, a megfelelő színű fonal hiány­zik. — Egy életen át cipész vol­tam, megszerettem, megszok­tam ezt a tevékenységet, s amíg lesz erőm, egészségem, mm x Női kartonruha Női kartonruha Importált strandpapucs Férfi vikendcipő Női klumpa (textil felsőrésszel) Régi ár: 148,- Ft 170,- Ft 103,- Ft 221,- Ft 185,- Ft Új ár: 89,- Ft 102,- Ft 61,80 Ft 154,70 Ft 111,-Ft Ä PEST E6YEI RUHÁZATI KISKERESKEDELI VÁLLALAT boltjaiban augusztus 2*11. Frottírtörölköző, 50X100 cm-es Lido karton, 140 cm széles Régi ár: 59,50 Ft 46,20 Ft Új ár: 41,70 Ft 32,30 Ft k I szeretném ezt folytatni, mint nyugdíjas. Bizony, mintha ez a szakma kihalófélben lenne, hiszen nagyüzemileg készül­nek javarészt a lábbelik. Éle­tem során mintegy 10 tanulót neveltem, szabadítottam fel, de csak egy részük dolgozik a szakmában. Arca mindig derűt, jóke­délyt áraszt. Távolba néző, el­ábrándozó tekintettel folytatja: — Jólesik néha felidézni a múltat, végiggondolni a mun­kában lezajlott él-etet. Gyer­mekeimben, unokáimban, a családban megtalálom fáradal­maim gyümölcsét. — Munkáján kívül mi ér- ! dekli még az idős mestert? | — Otthon a kiskertemet mű­' velem, a labdarúgás és a fény- 1 képezés a szenvedélyem. | A nyitott ajtón át fiatalasz- ; szony, karján kisgyermekkel | érkezik. I — A kisfiam szandáljának j levált a sarka, tessék vissza- ! ragasztani. | — Estefelé tessék bejönni, el I is készítem addig — mondja, s rámosolyog a kisfiúra. Horváth Edit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents