Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-01 / 181. szám

Szadai szederfa Szada különö­sen szép és érde­kes fekvésű kis­község. Mondják, hogy a dombok hajlatában meg- nyugvó házakat nehezen fedezték fel a tatárok, s a második világhá­ború frontja is el­kerülte ezt a kis „gödröt”, mely ma a turistautaknak is része. Ma ez a község különösen neve­zetes arról, a sok önkéntes munká­ról, melyet lakói önzetlenül végez­nek a közösség érdekében. Ezek közé tartozik egy kis szabadtéri színpad a mú­zeum mellett. A fehér falú, különös alakú épület valamikor Székely Bertalan %iűterme volt. Emlékmúzeumot rendeztek itt a mester műveivel, de azok csak váz­latok voltak. Ez év májusá­ban azonban eredeti műveket is hoztak ide a Magyar Nem­zeti Galériából. Most már Szadára is el kell zarándokolnia annak, aki lát­ni akarja a művész legszebb képeit. Tizenöt festménye lát­ható a kis teremben, köztük egy szadai tájkép. A benyíló­ban a művész fia, Székely Árpád grafikái, köztük ugyan­csak vannak szadai képek. Hazajöttek hát látogatóba, egészen haza, mint a dicső­ség útját a nagyvilágban be­járt gyerekek. Hiszen münche­ni, párizsi, hollandiai sikerek is fémjelzik ezt a gazdag élet­pályát. Legkedvesebbek szá­munkra mégis a ' szabadság- harc utáni festményei, melye­ken a mester a nemzeti el­nyomás ellen szól a művészet nyelvén. Alighanem fel lehet­ne fedezni azokon is a szadai táj ihletését. Kérdezzük Sipos Dávidnét, aki szívesen és szakszerűen mutatja meg a gyűjteményt, Székely Bertalan: Fiúi ej Szadai Emlékmúzeum (A szerző felvétele) hogy van-e még valami a ré­gi tájból? A falu megváltozott. A ré­gi házaknak ma nyoma is alig akad. De van itt egy fa a kertben. Egy szederfa. Azt még Székely Bertalan ültette. Alacsony, rendkívül terebé­lyes, nagy, duzzadóan egész­séges levelű, ízes gyümölcseit dúsan termő fát látunk. De hogyan jött létre e fur­csa alakzat? Mintha vala­mennyi ága letörött volna ... Valóban. Közel menve a törzshöz, különös dolgot fi­gyelhetünk meg. A korona­ága mind letörve s a földig ér. Aztán a földre támaszkodva, könyökösen nőnek újra fel­felé. Nemzeti festészetünk nagy korszakának szimbolikus ké­peihez hasonlatos ez a fa. Le­törve és földre zuhanva is újra hinni, újra nőni, újra virítani. Ezt az erőt mutatja a szadai szederfa. Lőrinc Lóránd A biztonságos működés érdekében Tanfolyam — mezőgazdasági gépkezelőknek A közelmúltban adtunk hírt arról, hogy a gödöllői Mező- gazdasági Gépkísérleti Inté­zetben az év második felében hét különféle témában szer­veznek tanfolyamokat a nagy­üzemek, a szakmunkásképző intézeteik, a mezőgazdasági gépkereskedelmi és tervező vállalatok szakemberei számá­ra. Nemrég arról kaptunk tá­jékoztatást, hogy tervezik egy, a mezőgazdasági gépek hidro­sztatikus rendszereiről szóló egyhetes tanfolyam megtartá­sát is. Ez a téma ugyancsak nagyon időszerű, hiszen a korszerű mezőgépeken egyre több hidrosztatikus rendszerű munkavégző szerkezeti egysé­get alkalmaznak, s ezek meg­ismerése, e gépek üzemelteté­se, javítása és karbantartása jól felkészült szakembereket igényel. TÜZEK Madár miatt elégett a szalma Július 26-án, hétfőn, az Ag­rártudományi Egyetem babat- pusztai lúdnemesítő telepén egy lúdtenyészistállóba csa­pott a villám és meggyulladt. Szerencsére üres volt az is­tálló, így a kár összege körül­belül tízezer forintra tehető. A helyszínre a gödöllői tűz­oltóság vonult ki. Július 28-án, szerdán a gö­döllői termelőszövetkezet elektromos vezetékéhez csa­pódott egy madár és a veze­tékből kipattanó szikra az alatta levő összegyűjtésre vá­ró szalmába kapott. Körülbe­lül 10—15 mázsa szalma égett el. Hírlapírás Aszódon (3. rész) Jászai Mari a Petőíi-esten Az aszódi hírlapírás követ­kező állomása az Aszódi Hír­lap megjelentetése. Formájában, terjedelmében elődjét, az Aszód és Vidékét követte. Ez a lap is vasárna- poként jelent meg. Az aszódi iparkiállításról 1910—1912 között a „A gal- gavölgyi községek közgazdasá­gi, társadalmi és közművelő­dési hetilapja”. Az aszódi já­rás megszervezése után pedig: „Az aszódi járás községeinek közgazdasági, társadalmi és közművelődési hetilapja”. Első főszerkesztője dr. Glück Adolf aszódi ügyvéd, akit a németek a második világhábo­rúban elhurcoltak, életét va­lamelyik haláltáborban fejez­te be. 1911. november 5-től a szerkesztésben részt Vett Schneider Oszkár és Kühn Er­nő is. 1912. május 12-től a fe­lelős szerkesztő Glück mellett Vas József, a szerkesztő. 1914. április 12-től dr. Glück Adolf megvált a laptól, és ettől kezd­ve a felelős szerkesztő és ki­adó Vas József. Az újságot kezdettől fogva Vas József aszódi Petőfi- nyomdájában készítették. A négyoldalas, háromhasábos, jól szerkesztett lapban vezér­cikket. híreket, tárcákat és hir­detéseket találunk. Ebben az újságban is sok érdekes, he­lyi vonatkozású adatot talál az érdeklődő olvasó, kutató. Főképpen hirdetés... Megismerkedhetünk Aszód monográfiájával; az aszódi be­tegápoló és szegénysegélyező egylet történetével; az aszódi motorgyárral; cikket olvasha­tunk a repülőgépgyárról; az aszódi járás és az Aszódi Sport Egylet (A. S. E.) megalakulá­sáról; az 1914-es aszódi ipar­kiállításról; arról az érdekes Petőfi-estről, amit 1912. feb­ruár 29-én rendeztek, és amely­nek fellépő művészei között találjuk Jászai Marit, Basili- des Máriát, Hubay Jenőt, Her- czeg Ferencet, Ferenczi Zol­tánt. A lap fennállásának első éveiben még érdekes. Sok in­formációt tartalmazó cikket, jeles írók (Krúdy Gyula, Rá­kosi Jenő, Csengey Gusztáv) irodalmi alkotásait közlő új­ság. Az utolsó évben azonban egyre jobban elveszíti újság- felépítését, jellegét. A rendele­tek és hírek közlése mellett a fő szerepet a hirdetések játszanak. Lassú kínlódásának a világ­háború vetett véget. 1914. augusztus 2-án jelent meg utoljára, amiben csak azt kö­zölték, hogy a munkatársak bevonultak katonának, a lap megjelentetését bizonytalan időre elhalasztották. Az utolsó aszódi hírlapi próbálkozás a Galgavölgy megjelentetése. 1937. december A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ] Befejezés előtt a gabona betakarítása, Jól halad a másodvetés Tizenhárom szövetkezet nyári munkája (2. rész) A gödöllői járási pártbizott­ság július 30-i, péntek dél­előtti ülésén a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet elnökhelyettese, Kolozs László bejelentette, hogy aznap, az ülés idején is mennek a kom­bájnok, s péntek estére már lábon nem áll gabona. Tájékoztatót adott a másod­vetésről is, kétszázötven hek­táron termesztenek káposztát, s fólia alá salátát. Az újon­nan vetett területből ötven­nyolc hektárt öntöznek. A szövetkezet százhetvenöt hek­tárja öntözhető — elvileg —, de ebben az aszályos időben kétszáznyolcvannyolc hektár kapott mesterséges esőt. A szövetkezet fönnállása óta a legtöbb víz, kétszáz­tizenkétezer köbméter ke­rült az öntözőberendezé­sekből a határba. Takarmányból jól ellátottak, s a jelenlegi és a várható meny- nyiség elég lesz a szövetkezet ezerszáz tehenének ellátására. Az ikladi Galgamenti Ter­melőszövetkezet főagronómu- sa, Juhász József panaszkodott a rossz időben érkezett esőre, a huszonnyolc-harminc milli- méternyi csapadék miatt szá­rítaniuk kellett a gabonát. A búza aratásának ütemét csök­kentette, hogy ugyanerre az 24-én adták ki az első számot. 1938-ban (II. évfolyam) is nap­világot látott néhány szám, de azután minden magyarázkodás nélkül megszűnt. „...megjelenik évente tízszer...” Életiképtelemségét már akkor elárulta, amikor az első szám­ban azt hirdették: „...meg­jelenik évente tízszer...” Az évente tízszer megjelenő lap bizony nem újság. A Galgalvölgye (az Aszódi Hírlaphoz hasonlóan) „Az aszódi járás községeinek köz- gazdasági, társadalmi és köz- művelődési közlönye”. Szer­kesztője és kiadója Vas Miklós. Ezt is a Vas-féle Petőfi-nyom- dában készítették. A lap főleg hirdetéseket tar­talmazott, továbbá néhány közérdekű témát (pl. Petőfi- szobor ügye), valamint a helyi gimnázium tehetséges diákjai­nak verseit. Az Aszód és Vidéke, az Aszó­di Hírlap és a Galgavölgy pél­dányai az aszódi hírlapírás­nak, ha nem is mindig sike­res. de mindenképpen történe­ti értékű bizonyítékai. Asztalos István időre esett a kétszáz hektár­nyi magborsó betakarítása. A szalma betakarítása vala­mivel a járási átlag alatt ma­rad Ikladon, negyven százalék az arány. A másodvetést öt­venkét hektáron elkezdték, nagyobb részt takarmányter­melésre törekszenek. Állatál­lományuk részére a szálas és a lédús takarmány is elég lesz. A túrái Galgamenti Rákóczi Termelőszövetkezet főmező­gazdásza, Kiss Miklós arról tájékoztatott, hogy hétfőn vágják a gabona utolját. A szalma felét már lehúzták a földekről, egy nagyobb meny- nyiséget a tagoknak osztottak szét. Elindultak már szállít­mányok a dunaújvárosi cellu­lózgyárba is. A túrái técsz vállalkozott legnagyobb területen má­sodvetésre, s vállalásukat is túlteljesítették. Kétszázharminckét hektár he­lyett háromszázötvennégyre került ismét mag. Többsége zöldborsó, siló, fehérmustár és takarmánykáposzta. A má­sodvetéseknél arra törekedtek, hogy az újonnan telepített te­rület öntözhető határrészen legyen. Molnár András, a mogyo­ródi Arany János Termelő- szövetkezet elnökhelyettese bejelentette, hogy a búza ara­tását csütörtökön, június 29-én befejezték. Még a rozs van hátra, amelyben öt kombájn dolgozik, augusztus első nap­jaiban ezt a munkát is elvég­zik. A tarlóhántás, a vetőszán­tás és a műtrágya szórása is folyamatos, ötvennyolc hek­tár — csalamádéból és napra­forgóból — a másodvetésük. Földjeik 40 milliméter csa­padékot kaptak, s ez igen jól jött, mert határukból mind­össze kilenc hektár paprikára és tíz hektár burgonyára ju­tott mesterséges esővíz. En­nek érdekében két berende­zést vásároltak. Tejtermelé­sük csökkent az elmúlt idő­szakban, ugyanis a gazdaság negyvenöt tehenet selejtezett. Felajánlotta a szövetkezet nagy teljesítményű szárí­tóberendezését más tsz-ek részére augusztus 6-átói. A XVII. kerületi Rákos­völgye Termelőszövetkezetben már csak a rozs aratása van hátra — mondta Bencze Jó- zsefné üzemágvezető. Így kombájnokat tudtak kölcsö­nözni a maglódi Univerzál Termelőszövetkezetnek. A rozzsal kedden végeznek. Ter­vezett másodvetésüket emel­ték, ötven hektár helyett nyolcvanegybe kerül új nö­vény. A cinkotai Aranykalász Ter­melőszövetkezet elnöke, Z. Molnár, Mihály arról tájékoz­tatott, Tiogy a búzaaratás be­fejezése után már három kombájnt kölcsön adtak a dabasi Fehér Akác Szövetke­zetnek. Ök is fölülmúlják má­sodvetési tervüket, összesen kétszázötven hektárnyi lesz a terület. Többségében siló és mintegy negyven hektáron fó­liás növényeket termesztenek, borsót, babot, káposztát, salá­tát. A XVII. kerületi Összefo­gás főagronómusa, Kékesi Mi­hály mindenkit meglepet közlésével: földjeik egy hé. alatt 60—102 milliméter eső. kaptak. A búzát már learat­ták, hétfőn a rozst fejezik be Szalmájuk hatvanhat száza­léka bálázva és kazlazva ál' Valószínűleg takarmányuk i elegendő lesz. Másod vetésű hetvenkilenc hektárnyi, nyár burgonya és napraforgó, csa- lamádé. A járás termelőszövetkeze­teiről szólva összességében el­mondható, hogy gyors ütemben halad az aratás, s jövő héten vala­mennyi szövetkezetben le­állnak a gabonát vágó kombájnok. Az öntözővízzel jól gazdálkod­nak, s a takarmányellátott­ság is kielégítő. Annál ke­vésbé megoldott a háztáji kis­termelők és téesztagok álla­tainak etetése. Többek közöt a mogyoródi és a hévízgyörk termelőszövetkezet szólt arrt a visszásságról, hogy a téesz nek valamennyi gabonáját 1 kell adni a Terményforgaln Vállalat részére, így nine módjuk, hogy a tagoknak i osszanak. Értelmetlennek teí szik, hogy oda-vissza kel szállítani a kistermelők ta karmányát, egyszerűbb lennt ha közvetlenül a szövetkeze adhatná ki. A járási vezetői valamint Kovács Zoltán, Budapest-környéki Mezőga dasági Termelőszövetkezete Területi Szövetségének mur katársa ígéretet tett arrí hogy e téren rövidesen intéz kedés születik. Szó esett i megbeszélésen a zöldség- ét gyümölcsárakról, mely a szövetkezeti vezetők véleménye szerint a ke­reskedelem magas árrése miatt emelkedett meg a szokásosnál jobban. A termelőszövetkezetek kö­zött a hasznos és eredményi értekezletén több megállapr dás is született, az aratást má befejező gazdaságok kölcsöi ajánlották gépeiket. (Vége.) Örszigethjx Erzsébet Női kartonruha Női kartonruha Importált strandpapucs Férti vikendcipö Női klumpa (textil felsőrésszel) 11 Régi ár; 148,- Ft 170,- Ft 103,- Ft 221,- Ft 185,- Ft Űj ár; 89.- FI 102.- Ft 61,80 Ft 154,70 Ft 111,-Ft </s «/• S PEST MEGYEI RUEIÍZÍII KISKERESKEDELMI VfiliUT :u!Í|usztiis 2-11. Régi ár: Üj ár: Frottírtörülköző, 50X100 cm-es 59,50 Ft 41,70 Ft Lido karton, 140 cm széles 46,20 Ft 32,30 Ft i I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents