Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-31 / 205. szám

v/tlHap 1976. AUGUSZTUS 31., KEDD Mély részvéttel búcsúztatták Kenessey Jenőt r Családtagjai, barátai, pálya- ; társai, művészete tisztelőinek sokasága, mély részvéttel kí­sérte utolsó útjára hétfőn, a Farkasréti temetőben Kenes­sey Jenőt. Virágokkal övezett ravatalánál — amelynél lerót­ták kegyeletüket művészeti és kulturális életünk ismert sze­mélyiségei is — a Magyar Ál­lami Operaház és a Magyar Zeneművészek Szövetsége ne­vében Lukács Miklós, az Ope­raház igazgatója emlékezett az elhunytra. Méltatta szimfonikus, ka­marazenekari és színpadi mű­veit, harmonikus egyéniségét, amelytől távol állott minden külsőség. A legnagyobb elis­merés hangján szólt emberi magatartásáról, tudásáról, amelyet mindig a művészi együttes szolgálatába állított. Az Operaház balettegyüttese nevében Kun Zsuzsa Kossuth- díjas kiváló művész, magán­táncosnő vett végső búcsút Kenessey Jenőtől, akit a Va­sas Művészegyüttes fúvós- együttesének és az Operaház énekkarának gyászzenéj e mel - lett helyeztek végső nyugalom­ra. Sírját elborították a szere­tet, a kegvelet. a tisztelgő em­lékezés virágai. Csoportos tanulás, konzultáció Mindenki iskolája - Pest megyében is A rádió, a televízió, s la­punk is hírül adta: szeptem­bertől új közművelődési for­vul segíti a tanulást: a Min­denki iskolája. (T v-előzete- sünk a 8. oldalon.) — Pest megyében a lakosság egyharmada nem fejezte be 16 éves koráig általános iskolai tanulmányait — mondja Fábri Mihályi, a Pest megyei Tanács művelődési osztálya felnőtt- oktatási felügyelője. — A fel­nőttoktatás 1970-ben volt a mélyponton: ekkor egy év alatt csupán 1600-an tettek megyénkben osztályozóvizsgát. Az elmúlt tanévben már 5082- en voltak. A fejlődés tehát — bár észlelhető — nem eléggé intenzív. Különösen ha figye­lembe vesszük, hogy évente ezerrel gyarapodik a nyolca­dik osztályt el nem végzettek száma. Van tehát bőven teen­dőnk. A lehetőségek Pest megyében a felnőttek elsősorban a dolgozók iskolá­jában sajátíthatják el 16 éves TV-FIGYELO Hollikék. Ezúttal valóban a lagmindennapibb dolgokról szólt a televízió egyik új so­rozatának, a Hétvégén hétköz­napokról című adásának leg­újabb — szombaton ‘kora este közvetített — jelentkezése. A lagmindennapibb dolgokról: arról, hogy miképpen is üdül a kis szántódi faházban a négygyermekes HolUk család. I.Iit játszanak az ikrek; kivel pingpongozik a nagyfiú; ho­gyan sütteti magát a nyári munkában megfáradt nagy­lány; miképpen öblöget az anya: jó-e a lap járása a bará­tokkal ultizgató apának... Egyszóval amolyan kedves- színes riportképek peregtek a néző szeme előtt. Látszólag! Mert a legmindennapibb dol­gokat ezúttal — nem túlzás talán ezt mondani — igazi bra­vúrral, valóságos társadalmi és emberi röntgenké-ppé nagyít­va tárta a nézők elé a két ri­porter, Kovalik Károly, de fő­képpen a nagyon szelíden, ám annál keményebben kérdező, rákérdező Szilágyi János. A mozigó anzikszkép ilyen­formán szociológiai tanul­mánnyá változott, s a néző a tarka felszín mögött megis­merhetett egy — szakszóval él­ve — „társadalmilag erősen determinált kisközösséget”, amelynek minden tagját más és más „elvárás” mozgatja. A Szabolcsból elszármazott és a tetőfedők művezetőjévé lett apa elsősorban a munkájának él; utazik, dolgozik — évtize­dek óta vendégként jár haza. A család minden — majdnem minden — gondja a szintén gyárban dolgozó anyára hárul. S a gyerekek? Érzik is, tudják ís, hogy így nem teljes a csa­ládi élet. Hiányzik az apai si- mogatás, és máris megfogal­mazzák: na, mi majd így, majd úgy, ha nagyok leszünk, ha megnövünk. Szinte észrevétlenül vált mind izgalmasabbá ez a kép­sor, amely eredetileg a sokgye­rekes családok üdültetésének örömeit, gondjait akarta be­mutatni, s amely más is, több is lett ennél. Aki végignézte ezt az egy órát, bizonyára nem sajnálta a téma- és formavál­tást : drámák villantak fel előt­te; ki nem találkatóan igazi kis drámák egész sora... MoháfS. Évfordulókban gaz­dag időket élünk, s mint az új­ságolvasók, rádióhallgatók és televíziónézők tapasztalhatják: hírközlő szerveink bőven él­nek is az emlékezés, a múlt- idézés jeles alkalmaival. Most „nemzeti nagylétünk temetője”, Mohács van soron, abból az alkalomból, hogy (au­gusztus 29-én) volt négyszázöt­ven esztendeje a törököktől el­szenvedett gyászos vereségnek. A képernyőn vasárnap dél­után pergett le a mohácsi csa­ta körülményeit, lefolyását fel­idéző műsor, amelynek részt­vevői a legkorszerűbb vizsgá­lati módszerek és eszközök se­gítségével próbálták rekonst­ruálni: miért ott és miért ak­kor csaptak össze a hadak. Tanulságos, meggyőző mű­sor volt. És igen szemléletes! A f\éző ezúttal valóban ott érezhette magát az egykori csata színhelyén. Akik a téma iránt bővebben érdeklődnek, bizonyára tudják, hogy a két közreműködő törté­nész, Perjés Géza és Szakály Ferenc nem mindenben érte­nek egyet, mint magának a csatának megítélésében. A Mo­hács előtti, utáni helyzetet másként látják. Mint a Kriti­ka legújabb, augusztusi szá­mában olvashatjuk, Szakály Ferenc egyebek között élesen vitatja Perjés elméletét,' amely szerint erőinek kimerülése miatt nem rendezkedett be Magyarországon azonnal a tö­rök. Szerinte a Balkánon meg­szokott és bevált taktikát al­kalmazta Magyarországon Is a szultán: a döntő győzelem után előbb — megtévesztő en­gedményekkel — hűbéri füg­gőségbe kényszerítette hódító hadjáratainak újabb áldozatát, és csak ezután kebelezte be egészen. Szakály szérint 1526 és 1541, Buda eleste között ez a taktika érvényesült. Jó lenne egyszer e történész­vitát is képernyőre vinni. Ta­lán még több nézője, hallga­tója lenne, mint a csata nagy­jából egyformán megítélt re­konstrukciójának. Akácz László komik után az általános Isko­la tananyagát. Ennek hét kü­lönböző időtartamú és eltérő módszerekkel okító tanfolyam mellett most a nyolcadik lesz a Mindenki iskolája. Magán­tanulást ugyanúgy lehetővé te­szi, mint a szervezettet. Az utóbbin sokan munkálkodnak megyesaerte. Érthető is, mert az a cél, hogy minél többen befejezzék általános iskolai ta­nulmányaikat. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa körlevelet küldőit az üzemi és szövetkezeti szakszer­vezeti bizalmiaknak, melyben arra mozgósítja a művelődési központolcat és bizottságokat, hogy ahol a Mindenki iskolája hallgatói konzultációs lehető­ségeket keresnek, ott azt meg is találhassák. Bázis Vácott A Mindenki iskolája rádió- és tévéadásainak szervezett hall­gatását, megtekiniését sokhe­lyütt szorgalmazzák. A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár irányításával, a me­gye művelődési házai az ott­honi tanulás és a kiegészítő információszerzés kapcsolatá­nak megteremtésén fáradoz­nak. Lehetővé teszik a csopor­tos tanulást, hozzáférhet övé az adások olvasókönyveit, s a ki­egészítő szakirodalmat. Ha­sonló központok szerveződnek a nagyobb üzemekben, könyv­tárakban. Ezek a központok az önkéntesen társult tanuló- csoportokat segítik a tanulás­ban. Az iskolák sem tétlenek. Fő feladatuk a vizsgára felkészí­tő tanárok kijelölése mellett az osztályozóvizsgák lebonyo­lítása lesz. Országszerte 34 bázisiskolát jelölt ki az Okta­tási Minisztérium a feladat végrehajtására, az eredmé­nyek vizsgálatára. Ezek egyike Vácott van. de a megye má­sutt is létrehozza a Mindenki iskolája-csoportokat tömörítő bázisokat. Ezek közé tartozik majd például a dunakeszi, abonyi, monori művelődési ház, a DKV, a Csepel Autógyár. vagy a Ganz Műszerművek Gödöllői Árammérőgyárának művelődési háza is. Eredmény : januárban Ahhoz, hogy a Mindenki is­kolája elérte célját, nélkülöz­hetetlen az összefogás. Erre jó példa a nagykátai és mo­non járási hivatalé: összeköt­tetést kerestek és találtak a kőbányai Pataki István Mű­velődési Házzal. Utóbbi vál­lalta, hogy a két járás ingázó dolgozóinak munkahelyükön, a Két fővárosi tárlat Pest megyei alkotók részvételével A Fővárosi Tanács bemuta­tótermében a budapesti Ta­nács körúton harminc eszten­dő közös munkáját reprezentá­ló kiállítás nyílt meg. Budai művészek jubileuma A felszabadulás után a XII. kerületben indult meg első­ként a képzőművészeti élet, ezért találkozhatunk a jubileu­mi tárlat hagyományokat fel­vonultató muzeális részében Rudnay Gyula, Medgyessy Fe­renc, Domanovszky Endre, Kerényi Jenő, Glatz Oszkár, Kmetty János, Szőnyi István, Márffy Ödön alkotásaival. Márffy Ödön hosszú ideig be­töltötte a Budai Művészek Egyesülése elnöki tisztét is, ebben a szervezeti keretben dolgozott a jelen alkotói közül Miháltz Pál, Mattioni Eszter, Ágh Ajkelin Lajos, Perhács László. Az alapítótagok közül Bogi Jenő arra emlékeztet, hogy az első közös műterme­ket a Magyar Optikai Müvek és a Budai Tanítóképző bizto­sította számukra Sárkány Ló­ránt! segítségével. Bagi Jenő és Szegedi Dobó Illés tanári irányításával alakult meg a budai művészeti iskola, mely indította Csíkszentmihályi Ró­bert, s a jelenleg Szentendrén kiállító Jóláthy Attila pálya­futását. Az ő műveik mellett kiemelkedik Németh Miklós fővárosi üzemekben szervez konzultációs központokat, ahol a Mindenki iskolája adásai során keletkező kérdéseikre kaphatnak választ a hallgatók. Gödöllőn viszont az M—3-as autóút építkezésén az ország minden részéből érkezett dol­gozók tanulhatnak szabad ide­jükben. Közülük eddig is so­kan vettek részt a dolgozók iskolája tanfolyamain, s idén már szervezik a Mindenki is­kolája tancsoportjait is. Aki él ezzel, a lehetőséggel, az út el­készültéig megszerezheti az ál­talános iskolai bizonyítványt. A Mindenki iskolája — mint neve is mutatja — minden­kié. Magánúton, otthoni tanu­lással, a tv- és rádióadásokat kiegészítő olvasással is elsa­játítható a tananyag, nem csu­pán csoportos tanulással. Az eddigi felnőttoktatási lehetősé­gek fe a dolgozók rendelkezé­sére állnak, s ezeket is kiegé­szíti a Mindenki iskolája mű­sara. Azt, hagy az új okta­tási forma milyen eredményt hoz, csak januárban türihatjuk meg, amikor kiderül: hányán jelentkeztek osztályozóvizsgára. V. G. P. művészete, aki a fővárosi ház­rengeteg Balázs János-i szintű képköltője és Juhász Gyula, aki egyéni hangvételű, tisztá­zott lemezdomborítással sze­repel e tárlaton, ahol Pál Fe­renc kerámiái, Nemes Attila aktszobra jelent még ese­ményt. Fiatal képzőművészek A Dürer-tererniben nyűt meg a szeptember 4-ig látható grafikai kiállítás, mely a Fia­tal Képzőművészek Stúdiójá­nak legjava anyagát tartal­mazza. A válogatás komoly­sága és a jól áttekinthető ka­talógus egyaránt Pogány Gá­bor művészettörténész munká­ját dicséri. Ezek a művek való­ban alkalmasok külföldi be­mutatásra is, egyenletesen jó értékeket képviselnek. Az érthető és megbocsátha­tó, hogy mi elsősorban a Pót­ról indult Banga Ferenc, a vá­ci Sáros András Miklós és a szentendrei Kocsis Imre lap­jainak örültünk. Annál is in­kább, mivel Szabados Árpád, Havas Eszter, Kéri Imre, Szi- ráky Endre, Szemethy Imre és az ő alkotásaik jelentenek élményt, ők azok, akik nem­csak megértették Kondor Béla törekvéseit, hanem folytatni is képesek saját személyiségük hullámhosszán. L. M. Jolin Bardeen Nobel-díjas fizikus hazánkban Vasárnap délután Magyaror­szágra érkezett John Bardeen, az illinoisi egyetem professzo­ra, aki kétszer kapta meg a fi­zikai Nobel-díjat. John Bardeen a félvezetők­kel kapcsolatos kutatásokért és a tranzisztor-effektus felfede­zéséért William Bradford Shockley és Walter Houser Brattain fizikusokkal megoszt­va 1956-ban kapta meg először a fizikai Nobel-díjat. Ezt köve­tően a szupravezetési elméle­tért jutalmazták 1972-ben is­mét a fizikai Nobel-díjjal Leon Cooper és John Robert Schrief- fer fizikustársaival együtt Hármójukról nevezték el az úgynevezett. BCS-elméletet, amely hatalma? lendületet adott a kutatásoknak. John Bardeen professzor részt vesz Siófokon Szervesve­zetők és félvezetők címmel sorra kerülő tudományos kon­ferencián. Hazaérkezett a Szovjetunióból a néphadsereg művészegyüttese Tíznapos vendégszereplés után, hétfőn este a Szovjet­unióból visszaérkezett Buda­pestre a Magyar Néphadsereg Művészegyüttese. Katona­művészeink 8 előadást tartot­tak, Kijevben és Lvovban, va­lamint a két város kornyékén mutatták be Dallal, tánccal cí­mű kétrészes műsorukat. Az összeállítás — amely az együt­tes eddigi legsikeresebb mű- sorszámaiból erre az alkalom­ra készült — valamennyi elő­adáson nagy tetszést aratott. A műsorban közreműködött a szimfonikus zenekar, a kórus, a tánckar, a népi zenekar, va­lamint Rozsos István, az Ál­lami Operaház magánénekese. Elhunyt Sípos Gyula Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Sípos Gyula, József Attila-díjas költő, a Magyar írók Szövetsége választmányának tagja, a Szabad Föld munkatársa életének 56. évében várat­lanul elhunyt. Temetéséről később Intézkednek. A Magyar Írók Szövetsége, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának irodalmi szakosztálya, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Szabad Föld szerkesztősége ★ ★ * Kitűnő költő, harcos publi­cista távozott sorainkból. Véli nemzedékének egyik markán: egyénisége hunyt el. Mindií izgatták a közéleti problémák a munkások, a kétkezi dolgo­zók élete. Már fiatalon elköte­lezte magát a dolgozó emberek mellett, értük szólt a politika, az irodalom területén. A Somogy megyei tüskepusz­tai gyerek Kaposvárott végezte el a gimnáziumot, majd Buda­pesten járt egyetemre; a Györjfy-kollégiumba került, ahol a diákság egyik vezetője­ként küzdött, majd a munkás­mozgalomban tevékenykedett, harcos antifasisztaként. A felszabadulás után az első törvényhozás, az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjaként mun­kálkodott az újjászülető de­mokratikus Magyarország meg­teremtésén. Részt vett a föld­osztásban, tanította-nevelte a parasztjiatalokat. Verseivel, új­ságcikkeivel már fiatalon ki­tűnt. Később is mindig harcos emberként, tollal küzdött a jö­vőért, a szocializmusért. Izgatta a ma problémája, a változó emberi világ jövője. Nagy látókörű, képzett, a magyar irodalom avatott kép­viselőjeként és a francia iro­dalom értőiéként munkálko­dott a kulturális forradalom megvalósításán. Több irodalmi folyóirat munkatársa volt. Hét verseskötete jelent meg az új­ságcikkei mellett, a Nagy éj­szaka című kisregénye tette is­mertté nevét a széles olvasó- közönség körében. Költemé­nyeiért 1954-ben megkapta a József Attila-díjat. Megdöbbenten állunk, szinte hihetetlen, hogy már nincs többé, hiszen még alig egy hete, hogy olvastuk az Élet és Irodalomban a borravalóról szóló publicisztikáját. Értünk is szólt, amikor a közélet visz- szásságairól értekezett. Hirtelen távozott az élők so­rából, de megmaradt műve, s élete példaként áll, hogy mi­ként kell elkötelezettként élni, s az irodalmat, az írást a poli- tika, a szocializmus szolgála­tába állítani. Legszebb emberi korban ha­gyott itt bennünket, hiszen ez év februárjában volt 55 éves. Fájó szívvel búcsúzunk tőle. Munkásságát, emberségét tisz­telve, emlékét megőrizzük. (?) 7. KÖTET: A-Z A természettudományokról — naprakészen MAJDNEM EGY ÉVTIZEDE már, hogy kikerült a nyomdá­ból a Természettudományi Le­xikon befejező, 6. kötete. Az azóta eltelt idő alatt á lexikon szócikkeinek nem kis része megkopott: a tudományok roppant gyors fejlődése követ­keztében jó néhány dolgot ma másként, vagy legalábbis gaz­dagabban látunk, mint 10—12 ■—15 esztendeje; s százával születtek olyan felfedezések, találmányok, amelyek tömör leírásának feltétlenül helve van egy korszerűségre törek­vő lexikonban. A megoldás méltó az Akadémiai Kiadó eddigi hagyományaihoz — igé­nyes tartalommal, sok ábrá­val, képlettel, fotóval, jó pa­píron, gondos kötésben, kevés híján ezer oldalon jelent meg az előbbi hatot kiegészítő, azokat ismét — legalábbis le­xikonmércével — napnakésiz- szé tevő pótkötet A szócikkek egyik fele az előző kötetek címszavait egé­szíti ki, a másik féle teljesen új. Ez utóbbiban különösen nagy számban szerepelnek a leggyorsabban fejlődő tudo­mányok — amilyen a részecs­kefizika, a számítástechnika, a molekuláris biológia — űj fo­galmai, jelenségei, e témák­Megnyílt a limestanácskozás Rangos tudományos tanács­kozás, nemzetközi limeskong­resszus kezdődött hétfőn Szé­kesfehérvárott.' A tanácskozás­ra tizenhat országból több mint száznegyven tudós, tudomá­nyos kutató érkezett, hogy megvitassa az egykori római birodalom határvidékének ré­gészeti és történeti kérdéseit. Szeptember 6-ig több mint nyolcvan előadás hangzik majd el a római birodalom limesé­nek, határvidékének kérdései- rőL A tanácskozás résztvevői be­járják hazánk római kori fel­tárásait, megismerkednek a hajdani római birodalom emlé­keivel. A kongresszus záróülé­sét szeptember 6-án, Budapes­ten tartják. — Kiállítás a Salamon-to- ronyban. Szeptember 2-án 16.30-kor Róma* erőd­rendszer a Dunakanyarban címmel kiállítás nyílik Visegrádon, a Salamon-to- ronyban. Keleti Golf-áram BARÁTI NÉPEK KULTÚRÁJA ÉS TÖRTÉNELME A Móra Kiadó Kozmosz so­rozatában most jelent meg a Keleti Golf-áram című, iro­dalmi útirajzokat tartalmazó kötet, amelyben fiatal írók. kritikusok és irodalmárok szá­molnak be közép- és kelet­európai országokban tett láto­gatásaikról. A antológia írásai a megismert baráti népek tör­ténelmét, kultúráját és jelenét mutatják be. nak a fiatalabb generációhoz tartozó kutatói. Az A—Z kötetnek, akárcsak elődeineli. kettős haszna van. Az aeronőmiátől a villamossá­gig fél száz ismeretág szak­embereinek gyors, pontos tájé­kozódását segíti a maguk tu­dományában; a lexikont a ke­zükbe vevő — a specialisták­nál jóval nagyobb számú — laikusoknak pedig az általános lexikonoknál alaposabb eliga­zítást ad a természettudomá­nyokban. TUDOMÁNYAGAKAT. TÉ­MÁKAT, szócikkeket nehéz lenne kiemelni a hatalmas anyagból. Csupán találomra idézzünk két példát. Az első szócikk jobbára csak a szak­emberek számára érthető; „anteraxantin — a növényi pigmentrendszerek egyik tag­ja a karotinoidok sorában. Kivonható portokokból vagy a kloroplasztokból szerves ol­dószerrel, például metilalko- hollal. Hidroxilcsoportia ré­vén a xantofillok közé tarto­zik.” (A pigmentrendszerekről, a karotinoidokról és a xanto- fillőkről — mint ez a szócikk jelzéseiből kiderül — az első hat kötet valamelyikében kü­lön címszavaik mondanak bő­vebbet.) A másik szócikk általáno­sabb érdeklődésre tarthat igényt: „átszállás a világűr­ben — az a művelet, amely­nek során ember vezette űr­járműből másik űrjárműbe mennek át az űrhajósok a pá­lyán való repülés közben. Az első ilyen műveletet a Szojuz —4. és —5. szovjet űrhajók repülése során 1969. január 15-én E. V. Hrunov és A. Sz. Jeliszejev hajtotta végre. Az átszállás a világűrben alapve­tő fontosságú, ha űrbéli men­tést kellene végezni. Ezért az 1975 júliusában végrehajtott Szojuz—Apolló közös szovjet —amerikai kísérlet egyik leg­fontosabb célja az átszállás a világűrben volt.” (A Szojuz­ról ismét csak önálló szócikk mord többet.) AZ EGYES ISMERET­AGAK szakemberei esetleg találhatnak hiányzó fogalma­kat a 7. kötetben is. de az bi­zonyos, hogy a lexikon betölti majd hivatását: pontos adatai és a benne levő fogalmak év­tizedekre szóló segítséget je­lentenek a t^-rnészettüdorná- nyok iránt ér dal d őd 51-cnek. Daniss Győző

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents