Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-31 / 205. szám

1976. AUGUSZTUS 31., KEDD Új szoláltatások Tápiószecsőn A tápiószecsői szövetkezeti vendéglőben bevezették az előfizetéses étkezést a szövő­üzemi dolgozók részére. Ezzel a kongresszusi akcióprogram egyik fontos pontját teljesítet­te az ÁFÉSZ. A közétkeztetés bevezetése a konyha átalakí­tását igényelte. Folyamatban van a motor- kerékpár- és kerékpárjavító részleg szervezése, amely egy­úttal a garanciális szolgáltatá­sokat is elvégzi. Magyarország a brnói gépipari vásáron A Csehszlovák Szocialista Köztársaság a harmadik he­lyen szerepel hazánk külke­reskedelmi forgalmában. Így nyilvánvaló, hogy a ma:gyur külkereskedelmi vállalatok évről évre jelentős árubemu­tatóval vesznek részt a szep­tember 15 és 23 között meg­rendezésre kerülő brnói gép­ipari vásáron. Idén a HUNGEXPO szerve­zésében 1100 négyzetméter fe­dett és csaknem 500 négyzet­méter nyitott területen 14 ma­gyar cég mutatja be árukíná­latát. Ezek közül is kiemelked­nek a vásári aranyéremre fel­terjesztett termékek, így: a Budavox Qa—96 típusú alköz­pontja, komplett zaj mérőhelye, az IG-V elektronikus pénztár­gépei, a Metrimpex progra­mozható asztali számológépei és a Moaürt elektromos és Diesel-próbapadjai. A magyar remetei bemu­tatja a két ország közötti koo­perációs lehetőségeket is. Mindkét ország új ötéves ter­vei szükségessé teszik a spe- cializációt, az integrációt és a kooperáció növekedését. Jutalomból járdalap, higanygőzlámpa Nagyhala és Tóalmás idén is győzni akar A nagykátai járásból két község kapott jutalmat a tele­pülésfejlesztési versenyben ta­valy elért eredményeikért. Az 1 — a közvilágítás korszerűsí­1 tésére használjuk fel. Megálla­podtunk az Észak-magyaror­szági Áramszolgáltató Válla­lattal, hogy a község főútvona­lát, a Béke utat még az idén higanygőzlámpákkal szerelik fel és az ehhez szükséges lám­paoszlopokat elhelyezik. A 150 ezer forintos költség hiányzó tészét a községfejlesztési alap­ból egészítjük ki. Sz. E. egyik a nagyközségek, á másik a községek közül érdemelte ki a harmadik helyezést. Már másfél millió! Nagykúta nagyközség taná­csa idei tervében járdaépítés­re 100 ezer forintot irányzott elő. Meg is rendelte még az év elején a betonlapokat Pomá- zon. Azután április 4-én kéz- hezkapott 150 ezer forintot, a nagyközségek versenyében a harmadiknak kijáró jutalmat. Erre nyomban pótmegrendelést tett és most csaknem három kilométerrel hosszabb járdája lesz az év végéig. A lakosság, a vállalatok, a szövetkezetek és intézmények tavaly a nagyközség fejleszté­séhez és szépítéséhez 4 millió 967 ezer forint értékű társa- dalmi munkával járultak hoz­zá és így egy főre 417 forint jutott. Idén pedig az első fél­évben 127 forint, miután más­fél milliónál csak néhány fo­rinttal kevesebb munkát je­lentett a társadalmi összefo­gás. — Ennyit számoltunk el, mert — kisebb munkák mel­lett — a 997 ezer forintot érő úttestjavítás már befejeződött — mondja Nyitrai Ferenc nagyközségi tanácselnök. — Ugyancsak társadalmi mun­kában — 432 ezer forint érték­ben — megcsináltuk az úttö­rők KRESZ-parkját. De csak­nem befejeződött az MHSZ- kiképzőbázis építése is, ahol a földmunka társadalmi munká­ban készült. Átadására szep­tember végén kerül sor, akkor következik az elszámolás. Lesz azonban az esztendő végéig még sok egyéb munka is. A járdák építése például; foly­tatódik az útjavítás, és a par­kosítás. Tovább bővül a víz­vezetékhálózat négy kilométer­rel, ehhez az árkot az ér­dekelt lakosság maga ássa meg. — Tehát ezt az évet sem zárja Nagykáta a tavalyinál kevesebb társadalmi munká­val? — Nagyon remélem, hogy nem. Szeretnénk a versenyben megint helyezést elérni, sok még nálunk a fejlesztésben a tennivaló. Több lesz; mint tavaly Tóalmás a községek verse­nyében tavaly a harmadik helyre jutott. A teljesített tár­sadalmi munka értéke 2 mil­lió 288 ezer 771 forint volt. Az idén már az első félévben en­nek felénél többet számolhat­tak el. JEGYZET Kívül a kerítésen nyAe vége közeledik, mérlegkészítések ideje. Sokan nyaraltak az idén, s nyaral­nak még ezekben a hetekben is, népeseik az üdülőhelyek a Balatonon, a Dunakanyarban. Jó időért fohászkodnak a nya­ralni készülőik, s a barátok is napsütést, felhőtlen eget kí­vánnak nekik. De mennyi minden kell még ahhoz, hogy a nyaraló jól élezze magát. Hány céltalanul kóborló unatkozóval találkoz­tam a Duna és a Balaton part­ján. Jártam Siófokon, a magyar tenger „m&tropolisá”-ban. Meg­néztem az egyik céllövöldét a kettő közül, ahol az idejüket agyonütni kívánóik emelgették a puskát, bementem a játékte­rembe, ahol tizenkilenc játék­automata közül tizenhármon ott volt a felirat: rossz. Ke­restem helyeket, ahol futbal­lozni. pingpongozni lehetne, klubhelyiséget, ahová olvasni térhet be a nyaraló. Klubhe­lyiség?! — képedtek el a bennszülöttek —, még újságot se lehet kapni, csak ha idő­ben odaáll a sorba az ember. A szakszervezeti beutaltak előnyösebb helyzetben van­nak. Az üdülők legnagyobb részében gondoskodnak a vi­szonylag kulturált szórakozás­ról. A társalgókban televiVó, p kertben ningpongasztal. ki­sebb focipálya, társa'iátékok. biliárd, csónakok, könwek állnak a nyaralók rendelkezé­sére. DE MI TÖRTÉNJÉK azok­kal. akiknek nem jutott be­utaló. akik a szabadságidőt sá­torban, magánháznál vagy sa­ját nyaralóban töltik. Mi le­gyen akkor ha nem elégednek meg sí balatoni vagy Duna- parti kisközségek poharazói- val, eszpresszónak álcázott kocsmáival? Jobban kellene gondoskodni azokról, akik most csupán a kerítéseken kí­vül ácsorogva nézik, hogyan rúgják odabenn a labdát. Azokról, akiknek — egyéb­ként érthető módon — ott a tiltó tábla az üdülők kapuján: idegeneknek belépni tilos! Ki válialjE magára a terhe­ket, az intézkedést? Kinek a költségkeretéből futja, ki en­gedheti meg magának, hogy pingpongasztalt vásároljon, sporttelepet létesítsen, kultúr- helyiséget hozzon létre? Ami persze, ha jól szervezik meg, visszatérülhet anyagilag is. De a gond akkor is gond. A KÖZSÉGI TANÁCSOK vezetőinek így is fő a fejük a problémáktól. Ott van, igaz, a községfejlesztési alap, de mi mindenre kell az az alap, hányféle lyukat kell azzal be­tömni. hány hiányosságot pó­tolni. Nem, cseppet sem irigyelni való a községi tanácsok hely­zete. Mégis, az ö törődésüktől — és másokétól is — függ, hogy az üdülőhelyek vonzere­jét ne csak a víz, a hegy, a természeti környezet adja, ha­nem mindaz, ami a kulturált időtöltéshez szükséges. Luxushotelek és rosszul fel­szerelt strandok, első osztályú éttermek és rozzant talpon­állók — ezek a végletek. Vál­toztatni ezen a helyzeten ket­tős célt szolgál. Nyáron a ven­dégek, télen az elcsendesedő község lakosai űzhetnék el unalmukat a szórakozást, játé­kot és művelődést szolgáló helyiségekben. Megteremtésük megér időt, fáradtságot, pénzt és sokaknak társadalmi mun­kát is. Csak kezdeményezni, cselekedni kellene. Bende Ibolya — A tavaly elkezdett óvo­daépítés ebben az esztendőben fejeződik be. A társadalmi munkát, ami végül is megha­ladja a kétmilliót, csak akkor számoljuk el. Különben az épí­tőanyag túlnyomó részét is társadalmi összefogás adta eh­hez az óvodához — közli Föl- desi Ferenc tanácselnök és há­lás szavakkal emlékezik meg azokról a fővárosi vállalatok­ról, amelyek ebben is, ahogy minden másban segítették a községet. Elégedettek a náluk dolgozó tóalmásiak szorgalmá­val, jó munkájával. Természetesen, nemcsak az óvodánál vannak az idén tár­sadalmi munkások, hanem to­vább épül a járda, parkosíta­nak, fásitják az utcák szegé­lyét és még sok egyebet elvé­gez lakóhelyéért a lakosság. — Tudom, hogy a megye többi községe is erősen igyek­szik — mondja a tanácselnök, — de én még:s nagyon bízom benne, hogy a versenyben az idén is helyezést érünk el. A harmadik helyre, gondolom, csak eljutunk. — S mi lesz a kapott száz­ezer forint jutalommal? Új minták a tervezőasztalon A Lenfonó- és Szövőipari Vállalat gyártmányfejlesztési osztályán a mintázóteremben, a textiltervezők asztalán már a IV. negyedévi belkereskedelmi specifikációra készülnek, me­lyen törökös és népi motívumokkal díszített, nyomott mintás len—poliészter keverésű női blúz- és ruhaanyagokat — az 1977. év divatját — is bemutatják. Van-e építőanyag a családi házakhoz? SZEPTEMBERTŐL KNEB-VIZSGALA T Az ötödik ötéves terv 430— 450 ezer új lakás felépítését írja elő: ebből mintegy 270— 280 ezer magánerőből valósul meg. A növekvő feladatokat az építőanyagokat előállító, s az anyagokat forgalmazó ke­reskedelmi vállalatok csak szoros együttműkö­déssel, jobb munkával lesznek képesek megoldani. Ehhez kívánnak segítséget ad­ni a KNEB szakemberei, akik szeptemberben látnak munká­hoz, hogy megvizsgálják: az építőanyag- és szerelvény- gyártó ipar, továbbá a keres­kedelem mennyiben elégíti ki a lakosság ilyen irányú igé­nyeit. Az előzetes vizsgálatok már hasznos kezdeményezésekről is számot adtak. A családi há­zaikat építők anyagellátásának javítását szolgálja például az anyagbiztosítási szerződé­sek rendszerének kialakí­tása. Ennek alapján az építtető megállapodást köt az építő­anyag-teleppel, amely folya­matosan szállítja a szükséges anyagokat Az országos vizsgálat során az elképzelések szerint kérdő­íveket bocsátanak ki, s arra várnak választ a lakosságtól, hogy a legfontosabb cikkeket milyen utánjárással sikerült beszerezni. ' Szép számmal vannak olyanok is, akik kor­szerűsítést, illetve tatarozást végeztetnek, s ehhez van szük­ségünk építőanyagokra. Az építőanyag-telepeken járó el­lenőrök szemügyre veszik a termé­kek minőségét, továbbá próbavásárlásokkal igyekeznek meggyőződni arról, hogy elutasító válasz esetén valóságos áruhiányról, vagy a kereskedelmi dolgozó csúszó­pénz-követeléséről van szó. Kőofajbányászat és feldolgozás problémáiról Augusztus 30. és szeptember 1. között zajlanak le Nagyka­nizsán az analitikai, köolajbá- nyászati és feldolgozóipari ké­miai konferencia tanácskozá­sai. A tudományos rendezvény napirendjén a népgazdaság számára eisőrendűen fontos gyakorlati kérdések szerepel­nek. Széles körű vitában tisztáz­zák a kőolajbányászat és fel­dolgozó ipar kémiájának idő­szerű kérdéseit. Továbbra is fontos feladat az újabb lelő­helyek feltárása, de. mivel e tekintetben lehetőségeink vé­gesek, nagy szerep vár az úgy­nevezett másodlagos művelés­re: további olaj termelésit kell biztosítani a már leművelt szénhidrogént tároló telepek­ről. E népgazdasági cél érde­kében mind fontosabb szerep hárul a geokémiára. Nagyka­nizsát is éppen ezért válasz­tották a tudományos tanács­kozások színhelyéül, mert Za­lában máris komoly tapaszta­latok állnak rendelkezésre a másodlagos művelést illetően, amely üzemszerű gyakorlat lett az utóbbi években a ma­gyar kőolaj- és földgázbányá- szat pionír területén. Az ana­litikai, kőolajbányászati és feldolgozóipari kémiai konfe­rencián 170-en vesznek részt. 70-en tartanak előadást és 3 szekcióban zajlanak a viták. Az új, illetve a helyettesítő cikkek vizsgálata során igen fontos kérdés, hogy az új ter­mék bevezetése előtt végez­tek-e piackutatást, megfelelő reklám-propaganda tevékeny­séget. Az is lényeges szem­pont, hogy az új, illetve he­lyettesítő termék ára megfele­lően viszonyul-e a régi termék árához, figyelembe véve a mi­nőségi különbségeket is. Az alapos, mélyreható elemző munka során ki raj tolódik majd: hogyan készült fel az ipar és a kereskedelem az ötödik ötéves terv idején vár­ható lakossági igények kielé­gítésére, s a fellelhető hiá­nyosságokat miként lehet mi­előbb megszüntetni. Kielégítő a kínálat a betakarító gépekből Az Agrotröszt az ősei mun­kákhoz a tavalyinál jobb ellá­tást biztosít. A cukorrépa be­takarításához a harmadik ne­gyedév végéig a szerződés szerint 75 szovjet önjáró ki­szedő gépnek kellene beérkez­ni, a szovjet külkereskedelem azonban máris túlteljesítette ezt az előirányzatot és össze­sen 82 gépet adott át. A KSZ —6 típusú gépekhez 90 hazai gyártású vontatót, és mintegy 50 csehszlovák típusú önjáró- répafejező gépet hoznak for­galomba. A magyar mezőgép­iparban készített hatsoros be­takarító gépekből 150, az egy­soros típusból pedig 190 vár eladásra Tőkés importból 47 Herrieau gépsort szerzett be az Agrotröszt, a gépek már meg­érkeztek. A szezonra 4 és 6 soros kukoricabe takarító adapterekből — ezeket szere­lik fel a kombájnokra a ku­korica töréséhez — a szezon­ra több mint 1100-at biztosít az Agrotröszt, ez a mennyiség elegendő lesz az üzemek za­vartalan ellátására. Naprafor­gó betakarítógép-adapterek­ből szintén kielégítő a kész­let. Ugrásszerűen megnőtt az Öntözőberendezések iránti ke­reslet a 40 százalékos állami támogatáson felül adott továb­bi 30 százalékos kedvezmény hatására. Augusztus elejéig 500 öntöző aggregétől, 141 ez^er öntözőcsövet és 49 ezer szóró­fejet szereztek be az üzemek, kétszer annyit, mint az elmúlt év azonos időszakában. A KORMÁNYHATÁROZAT NYOMÁN A nagyüzemek felkarolták az állattartó kistermelőket A kistermelők támogatására hozott kormányhatározat nyo­mán az Állatforgalmi és Hús­ipari Tröszt új, a jelek szerint igen eredményes és a gazdák által kedvezően fogadott szer­ződési rendszert alakított ki. Ennek — mint ismeretes — az a lényege, hogy az állattartó háztáji és kisegítő gazdaságok felkarolására vállalkozó kör­nyékbeli mezőgazdasági nagy­üzemekkel és más szerveze­tekkel kötnek a felvásárló vál­lalatok együttműködési szerző­dést. Ily módon a kisterme­lőkhöz a szó szoros értelmé­ben legközelebb • levő mező- gazdasági nagyüzemi termelő bázis hangolja össze a község kistermelőinek tevékenységét, igen hatékonyan koordinálja a háztáji hizlalást, és végső so­ron részt vesz a lakosság ellá­tásában fontos szerepet játszó kisüzemi hústermelés szerve­zésében is. Mintegy 1,5 millió sertést hizlalnak meg a gazdák úgy, hogy a nagyüzem hatékonyan támogatja őket. Egyebek kö­zött takarmányt és szállítóesz­közt biztosítanak nekik, elő- jegyzik a vágóhídon az átadás idejét, megállapodnak a szállí­tás rendjében és szaktanács­adásban részesítik a velük szo­ros kapcsolatban levő kister­melő partnereket. Azok a ház­táji vagy kisegítő-gazdasági termelők, akik nem vesznek részt az új szerződéses rend­szerben — például azért, mert a helyi tsz valamilyen oknál fogva nem tud vállalkozni a széles körű támogatásra — a régivel azonos szerződést köt­hettek az állatforgalmi és hús­ipari vállalatokkal: ebben az esetben tehát nem mezőgazda- sági nagyüzem, hanem tovább­ra is a húsipar maradt közvet­len partnerük. A tapasztalatok szerint a szerződést kötött nagyüzemek több mint fele már igen jól látja el új teendőit. A kedve­zően megváltozott helyzet egyik jele — ez a mezőgazdá­szoknak igen sokat mond —, hogy egy évvel ezelőtt — va­lószínűleg éppen a háztáji ter­melők magára maradása és ki­sebb mértékben az értékesíté­si biztonság hiánya miatt — 60 ezerrel csökkent kocaállomány idén nyáron „visszaállt” s szaporulata nagyobb húster­melést tesz majd lehetővé. Ily módon végső soron a felvásár­lási lehetőségek is kiszélesed­nek majd. NGYEL HETEK ÚJPESTEN »»’árusítással egybekötött árubemutató aug.25-szept.4-ig rfw-..?:; méteráru, konfekció, cipók és ajándékcikkek nagy választékban i 1 k

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents