Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-31 / 205. szám

1876. AUGUSZTUS 31., KEDD Szerényebb export Első: a hazai vásárló Nagykőrösi termékek sikere Leningrádban AGBOMASEXPO 76 Az IMI termékei a kiállításon Eddig 65 ezer látogató — EyümöSssöző tárgyalások A Nagykőrösi Konzervgyár az egész évre tervezett 1,5 mil­liárd forintos termelési érték­ből 655 milliót teljesített az első félévben. Ez 50 millióval több a tavalyi hasonló idő­szakban elért eredménynél. Közismert, hogy a nagykőrösi termékek nemcsak idehaza és Európában, hanem távoli föld­részeken is vevőre találnak. Mégis a vállalati exportban csökkenés várható. Ennek azonban józan, a csoportérde­keken felülemelkedő megfon­tolás az oka, nem a termékek iránti érdeiklődés csökkenése. Az idén nehéz helyzetbe ke­rült a mezőgazdaság, ezért a konzervgyár alapvető ; feladatának tartja a bel- ' földi fogyasztók kielégíté­sét. A hazai konzervforgalom csak­nem 28 százalékkal növeke­dett az év első hat hónapjában 1975 hasonló hónapjait te­kintve. A nagykőrösi gyár en­nek ellenére eleget tett fél­éves exportszerződéseinek, bár a tőkés értékesítést néhány termék árának csökkenése miatt mérsékelni kellett. Eze­ket az árukat a szocialista és a belföldi piacon értékesítet­ték. A második félévben a zöld­ség- és gyümölcsellátás nehéz­ségei miatt várható, hogy az ilyen konzervfajtáik iránti ké­résiét nagyobb lesz a terve­zettnél. A tartalékok felhasz­nálása után, 1977 első felében valószínűleg még inkább nö­vekedni fog a konzerwásárlás. Erre a nagykőrösi gyár is fel­készül. A felmérések alapján jelentős konzervlartalékot halmoznak fel a hazai piac számára, hogy emellett az egész évi ex­porttervnek körülbelül csak 80 százalékát tudják teljesíte­ni. Az átmeneti nehézségek azonban feltehetően nem be­EMLÉKEZÉS 1526-RA Felavatták a töiiéaehni emlékhelyet a mohácsi csatatéren Mohácson vasárnap kegye­lettel emlékeztek azokra a ma­gyar hősökre, akik 450 évvel ezelőtt — 1526. augusztus 29-én — a török túlerő elten vívott tragikus végű ütközet­ben életüket áldozták a ha­záért. Az évforduló alkalmából sok ezren zarándokoltak el az ország miniden részéből, sőt határainkon túlról is a törté­nelmi múltú városba, s a csata emlékeinek felidézésén túl megismerkedtek a dinamiku­san fejlődő, 20 ezer lakosú, három nemzetiségnek otthont edó Mohács változó képével, mai életével. A Duna-parti város tanácsa emlékülést tartott a honvédő csata 450. évfordulója alkal­maiból. Fischer János tanács­elnök emlékezett meg az 1526-os csatáról s Mohács tör­ténetéiről az elmúlt évszáza­dokban és a szocialista építés évtizedeiben. Majd kitünteté­seket, valamint emlékplakette­ket és emléklapokat adtak át azoknak, akiit áldozatkészen munkálkodtak Mohács javára, a történelmi évforduló előké­szítésében. Ezt követően, került sor a történelmi emlékhely felava­tására a mohácsi síkon. Meg- koindlult a csatatóri harang, majd a Himnusz és Kisfaludy Károly „Mohács” című költe­ményének elhangzása után dr. Adám Antal, a Hazafias Nép­front Baranya megyei elnöke köszöntötte a megjelenteket, utána dr. Ortutay Gyula, az Elnöki Tanács tagja, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának alelnökié mondott em­lékbeszédet. A Hazafias Nép­front, a tanácsok, a magyar néphadsereg és a Magyar Tör­ténelmi Társulat képviselői ko­szorúikat helyeztek el, á lakos- síig pediig • virágokkal borította be a tömegsírokat. A néphad­sereg díszszázada sortűzzel és katonai tiszteletadással rótta le kegyeletét a 450 évvel ez­előtt itt harcolt magyar vité­zek emléke előtt. A Sátorhely közelében meg­nyílt 75 ezer négyzetméter ki­terjedésű emlékpark azokat a tömegsírokat öleli magába, amelyeket 1960-ban tártak fel a régészek, s amelyekben, ezer­nél több magyar katona pihen. folyásolják lényegesen a Nagy­kőrösi Konzervgyár hosszabb távra szóló terveit. Eszerint az itt előállított termelési érték évente 7—8, a tőkés export 10 —1» a szocialista export 4—5, a belföldi értékesítés 6—7 szá­zalékkal fog növekedni. Most, a tartalékképzés időszakában sem felejtkeznek meg ezekről a célokról. Termékeik megfe­lelnek a minden piacon elad­ható minőségi követelmény­nek. Így, az esetleg megmara­dó mennyiséget még mindig értékesíteni lehet külföldön. Emellett a gyáron belüli mun­kaerő egy részét a belföldön kevésbé keresett termékek, különböző húskészítmények gyártására csoportosították át A KGST-országokban szinte mindenfajta konzerv keresett cikk, de zömmel a gyümölcs­ös főzelékfélék iránt nagy az érdeklődés. Ez jellemzi a szov­jet piacot is, ahová a szocialis­ta export 65—70 százalékát szállítják. Most a nagykőrösi gyár is szeretné bővíteni áru­ajánlatát húskonzervekkel és készételekkel. A többi hazai gyár ugyanis már jelentős mennyiséget szállít ezekből a készítményekből is. A nagykőrösiek a közel­múltban termékbemutatót tartottak Leningrádban. A siker nem maradt el, és a második félévre már ezekre az árukra is érkezett szovjet megrendelés Nagykőrösre. Dinamikusan növekszik az érdeklődés az afrikai és a kö­zel-keleti országokban, ahová paradicsomsűrítményt, főze­lékféléket szállítanak. Európá­ban a Közös Piac korlátozó intézkedései miatt némi csök­kenés tapasztalható, de ennek ellenére keresettek a nagykő­rösi dzsemek Angliában, a fő­zelékfélék & a befőttek az NSZK-ban és a paradicsom­sűrítmény különösen az észa­ki államokban. Egyelőre azonban a Nagykő­rösi Konzervgyár a külföldi le­hetőségek ellenére is minde­nekelőtt a hazai vásárlók szá­mára nyújt megfelelő áruvá­lasztékot. Ez azonban azt is jelenti, hogy a vállalat jöve­delmei az idén várhatóan nem érik el a kitűzött szintet. A dolgozók személyi jövedelme ennek ellenére a tervezett 4— 5 százalékkal növekszik majd, amit a tavaly képzett válla­lati tartalékok tesznek lehető­vé. L. T. Hat nap alatt mintegy 65 ezer látogatója volt a nemzet­közi mezőgazdasági, élelmi- szeripari gép- és műszerkiállí­tásnak. A vásáron a kiállító vállalatok és a kereskedelem képviselői gyümölcsöző tár­gyalásokat folytatnak, a gyár­tásra és az eladásra vonatko­zóan egyaránt. A Pest megyei Műanyagipari Vállalat kiállí­tását is fölkeresték a régebbi kooperációs partnereken kívül például az agárdi tsz-ből, a HERMES ÁFÉSZ kertészeti cikkekkel foglalkozó részlegé­ből, s élénken érdeklődtek a csepegtető öntözőberendezés iránt. Az AGROKER figyelmét a műanyag szivattyúk és sze­relvények keltették fel, több virágkertészet arról .tájékozó­dott, hogyan lehetne a mű­anyag csöveket a fóliasátrak talajának termálvizes fűtésé­ben alkalmazni. Az ikladi Ipari Műszergyár vásári képviseletét az AGRO- KOMPLEX nagykereskedelmi vállalat, a miskolci AGRO- CONSUM, a Delta Ipari Szö­vetkezet, az INTERCOOPE- RATION kereskedelemfejlesz­tési részvénytársaság vonta be tárgyalásaiba, a szellőzőberen­dezésekkel kapcsolatosan. Az IMI két fajta szellőzőberende­zést mutat be a kiállításon. Az EKT típusú egyszintes, a KKT típusú pedig kétszintes tojó­házakban alkalmazható ered­ményesen. Az utóbbi, ezüstér­mes berendezés, óránként 10 ezer köbméter levegőt képes szállítani. Egy-egy vezérlő egy­ségre 15—20 ventillátort lehet kapcsolni. A terem tényleges hőmérsékletét egy műszer ér­zékeli, jelzéseit a szabályozó­hoz továbbítja. Amikbr a hő­mérséklet a tojóházban a kí­vánt hőfok fölé emelkedik, a szabályozó növeli a ventilláto­rok fordulatszámát, ha ala­csony a hőmérséklet, akkor csökkenthető a fordulatszám. A szabályozás lehet kézi és le­het automatikus. Egy berende­zéshez tartozó szellőzők azonos fordulatszámmal működnek, nem keletkezhet tehát a te­remben káros kereszthuzat. A kisgazdaságokból érkező látogatók körében legtöbben a kalapácsos terménydaráló iránt érdeklődnek. Naponta sokan kérdezik meg, lehet-e még kapni belőle a budapesti Vas-Edény Mintaboltban. A válasz: akinek megtetszik, ott beszerezheti, a vásári képvise­let ajánlásával. Ez a daráló jelenleg a legnagyobb teljesít­Az ikladi Ipari Műszergyár 1970 óta gyárt csoportosan működtet- heiő, automatikusan szabályozott szellőzőberendezéseket, a mezőgazda- sági üzemek számára. A képünkön látható, KKT típusú szellőzőberen­dezésből évek óta szívesen vásárol a mosonmagyaróvári MEZŐGÉP é« a Bábolnai Állami Gazdaság. Bozsán Péter felvétele ményű a magyar piacon. Órán­ként 220—320 kiló kukoricát, illetve 70—100 kiló árpát ké­pes darálni, attól függően, mi­lyen sűrű szitával-működtetik. A három féle szita a daráló tartozéka. A háztáji gazdasá­gokat érdekli az IMI 90 lite­res betonkeverője is. Az élelmiszeripari üzemek­ben, s valamennyi mezőgazda- sági üzemben, ahol nagyon fontos a higiénia, tökéletes se­gítőtárs a THERMOFLUX tí­pusú kézszárító berendezés. Automatikusan működik, nem kell kapcsolgatni, ha a kezün­ket alátartjuk, önműködően megszárítja egy perc alatt. Nemcsak jó, hanem szép is, modern vonalú műanyag bur­kolatában. Az idei szegedi centenáriumi ipari vásáron is díjat kapott. B. I. Jog a környezet védelmében Hétfőn a Magyar Tudomá­nyos Akadémia székházában dr. Nemecz Ernő akadémikus a veszprémi akadémiai bizott­ság alelnöke tájékoztatta a sajtó képviselőit a szeptember 6—10-e között megrendezésre kerülő Jog a környezet védel­mében című nemzetközi kon­ferenciáról. A veszprémi aka­démiai bizottság, az Országos Környezetvédelmi Tanács és a Magyar Jogász Szövetség 16 ország jogászait hívja össze Szombathelyre, hogy megvi­tassák a környezetvédelmet szabályozó aktuális jogi kér­déseket. A konferencia a maga nemében még egyedülálló, hi­szen először találkoznak a szo­cialista és a kapitalista orszá­gok jogászai, hogy kicseréljék tapasztalataikat, összegezzék kutatásaik eddig eredményeit. Interbitmas 76 — Moszkvában Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes vezetésével hétfőn ma­gyar küldöttség utazott Moszkvába, ahol részt vesz a kommunális szolgáltatási gé­pek és berendezések nemzet­közi kiállítása, az Interbitmas ’76 ünnepélyes megnyitásán. A nemzetközi seregszemle magyar pavilonjában 12 vál­lalat és szervezet mutatja be a kommunális szolgáltatás kor­szerű magyar berendezéseit és módszereit, a környezetvéde­lem, a köztisztaság, a lakás- kanbantartás és a parkosítás modem gépeit, eszközeit. A magyar pavilon doku­mentációs kiállítása áttekin­tést nyújt a kommunális szol­gáltatások haziaá fejlődéséről. Hetven figyelemfelkeltő előadás Befejeződött a parodontológusok szimpozionja A gödöllői Agrártudományi Egyetemen fogorvosok tartottak tanácskozást augusztus 26. és 29. között. A konferencián 410 — köztük mintegy 100 külföldi — fog- ágybetegséggei foglalkozó szakorvos vett részt. Az első napi plenáris ülést követően két szekcióban 71 előadás hangzott el a fogágybetegség létrejöttéről, megelőzéséről és gyógyításáról. Pest megyét tizenegy fogor­vos képviselte1 a szimpozionon. Az utolsó munkanapon — va­sárnap — két gödöllői előadást is hallhattak a résztvevők: Dr. Fülöp Erzsébet Az ólomárta­lom vizsgálata üzemi munká­sokon című értekezésében ki­mutatta, hogy az ólombehatás több mint kétszeresére növeli a parodontális betegségek gya­koriságát, s megközelítően ugyanennyire rontja a száj hi­giéniai állapotát. Dr. Makra Csaba és szerző­társai a Mechanotherápiás fog­pótlások hazai megvalósítási lehetőségeiről számoltak be a négy éve elkészült gödöllői rendelőintézet fogászati szak- rendelésének tapasztalatai alapján. Az első magyar parodonto- lógiai szimpozion vasárnap délután hét órakor dr. Sallai Kornélia, a Magyar Fogorvo­sok Egyesülete parodonto- lógiai szekciója titkárának zár­szavával fejeződött be. Dr. Sal­lai Kornélia elmondotta, hogy a fogágybetegséggel foglalkozó tudományág nagy területet ölel Eel, s a kongresszuson, mely Magyarországon az első volt, szinte valamennyi szempont­ból, megközelítési irányból vizsgálták ezt a népbetegséget, melyben úgyszólván minden 35 évesnél idősebb ember szen­ved. Mint mondta, a szimpozi- on nem titkolt célja volt, hogy a hazai fogorvosok figyelmét felhívja a parodontológiai szak­ágra. E célt szolgálta az a kiállí­tás is, amelyen hazai, francia, osztrák és csehszlovák cégek mutatták be a legmodernebb foggyógyászati eszközöket, mű­szereket, gyógyszereket, s a legújabb szakirodalmat. Ma- zách Béla, az OMKER fogásza­ti osztályának vezetője újsá­golta, hogy a kiállítók maguk is részt vettek az előadásokon, mert' azok hozzájárultak a gyógyászati eszközök fejleszté­séhez. Tudományos és gyakorlati értéket jelentett A kongresszus után több kül­földi testvértársaság vezetői nyilatkoztak lapunknak. Prof. Maurice Trevoux, a francia parodontológus társaság alel- nöke szerint tudományosan ér­tékes volt a tanácskozás, s leg­nagyobb sikerét talán az ered­ményezte, hogy a legaktuáli­sabb problémákat is számba vette. Dr. Hansjörg Kötzschke, az NDK parodontológus profesz- £zora elmondotta: a témagaz­dagság mellett nagy erénye volt a szimpozionnak a jó szervezés, s az, hogy Magyar- országgal is ismerkedhettek a résztvevők. Egyebek között lát­hatták a fóti műemléktemplo­mot, a vácrátóti botanikus ker­tet, s ellátogathattak Galga- mácsára, ahol Vankóné Dudás Juli népművész műtermét te­kintették meg. Dr. Zbigniew Janezuk, len­gyel parodontológus profesz- szor a szimpozion ideje alatt aláírt háromoldalú szerződés­ről szólva ezeket mondta: — Jelenleg nincsen nemzet­közi parodontológiai szervezet. Az együttműködésnek — a szakemberek, a szakirodalom, a szakismeretek cseréjének — teremtett új kereteit az a szer­ződés, melyet az NDK és a ma­gyar parodontológiai társasá­gokkal együtt írtunk alá. Szükség volt erre, mert a tu­domány országonként fejlődik s a konferenciákon kívül nem­igen adódik lehetőségünk arra, hogy megismerjük egymás eredményeit. 1978-ban már meg is tartjuk a három aláíró ország paro- dontológiai társaságainak kongresszuséit. Erre a tervek szerint Magyarországon kerül majd sor. Rendelés — szeptembertől Dr. Makra Csabával, a szim­pozion rendezőbizottságának elnökével, a gödöllői rendelő- intézet fogászati osztályának vezetőjével a jövőről beszél­gettünk: — A szimpozion során igye­keztünk eltanulni a külföldi — s szégyenkezés nélkül vall­hatjuk — nagyobb múltú pa­rodontológiai gyógymódokat, új tudományos eredményeket. Gödöllőn 1972 óta van fo­gászati rendelés, s ebből mind- ezideig csupán a parodontoló- gia hiányzott. Az általános fo­gászati rendeléseken ugyan ke­zeltük a fogágybetegségben szenvedőket is, — erről szá­moltam be előadásban — de a parodontológiai szakrendelés csak szeptembertől kezdődik. Eleinte heti három alkalom­mal fogadjuk majd a betege­ket. A felszerelésünk jó: új szájzuhany áll a rendelőben s várjuk már az ultrahangos fogkő-eltávolító berendezést is. — Elsődleges célunk termé­szetesen nemcsak a gyógyítás, hanem a fogágybetegség meg­előzése. A fiatal korban kelet­kező parodontitis gyakorisági jól szervezett felvilágosító munkával legalább a felére csökkenthető. V. G. P. / i t 4 Pest megyei TIT.kiildötlség az ünnepségen A TIT Pest me­gyei szervezetének egy csoportja Föl­des István megyei titkár szervezésé­ben és vezetésével tanulmányi kirán­duláson, kereste fel a mohácsi törté­nelmi emlékhe­lyet. Csaknem száz Pest megyei TIT- tag érkezett a Só­lyom szárnyasha­jón a délelőtti órákban Mohács­ra, s hallgatta Varsányi László és Kiss Béla ava­tott helyszíni elő­adását a tömegsí­rok feltárásáról, melynek helyén most valóban mél­tó emlékparkot lé­tesítettek 37 or­szágos főhatóság közreműködésé­vel. Lenyűgöző a lát­vány, megrendítő és felemelő. A vé­detté nyilvánított terület ter­vezője Vadász György Ybl-dí- jas építész, a bronz-kaput Fö­lös kei József ötvösművész ké­szítette, a csata domborított térképköve Benesik István, a diszkét Illés Gyula szobrász­művész munkája. A mélyített terepen sodró áradatban egye­nesen, dőlve emelkednek az emlékidéző fejfák, Kő Pál, Kiss Sándor, if). Szabó István, Király József alkotásai. A fi­gyelem jele, hogy a száznál több alapszobor magyar mo­tívumok mellett turbános ele­meket is felhasznál. Sok ezer ember között szo­rongva érezte a Pest megyei TIT-küldöttség a gyászos csa­ta emlékét, amelynek helyén azonban szocialista jelenünk­ben komló ring a tájon, és galambok szálldosnak. A Cse- le-pataknál, hoi II. Lajos le­bukott a lováról, ma gyer­mekzsivaj hallatszik. S végig a Dunán, ahol a Sólyom szán­totta a vizet, a megyei or­szágjárók a paksi atomerőmű­vet, Dunaújvárost, Százhalom­batta fényeit láthatták. A szo­cialista jelen emlékezéssel, főhajtással, munkával avatta a mohácsi gyászteret emlék­hellyé. L. M. A történelmi emlékhely bejárati bronzkapuja, Pölüskei József alkotása.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents