Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-31 / 205. szám

%miap 1976. AUGUSZTUS 31., KEDD Leszerelési tárgyalások Szovjet—amerikai konzultációk Genföen Szovjet—amerikai konzultá­ciókat tartottak augusztus 16. ós 27. között Géniben. A meg­beszélések azzal függenek ösz- tsze, hogy a Szovjetunió és áz Egyesült Államok a leszerelési bizottságban közös kezdemé­nyezést tesz a legveszélyesebb, halált okozó vegyi háborús esz­közökről kötendő nemzetközi konvencióval, mint a vegyi fegyverek teljes és hatékony betiltása felé vezető első lépés­sel kapcsolatban — jelentették be hivatalosan Moszkvában. A küldöttségek a vita ered­ményeit kormányuk elé ter­jesztik, a kétoldalú konzultá­ciókat a megvitatott kérdések tanulmányozása után íolytat- ják. Marceíino Camacho elutazott Moszkvából Marcelino Camacho, a spa­nyol munkásbizottságok veze­tője hétfőn Moszikvából Pá­rizsiba utazott. Camacho a szovjet szak szervezetek köz­ponti tanácsának vendégéként tartózkodott a Szovjetunió­ban. Kótiheites látogatása alatt szakszervezeti vezetőkkel foly­tatott megbeszéléseket, és munkásoknak tartott előadá­sokat a spanyolországi hely­zetről. Camacho felkereste Novoszibirszket, Tbiliszit, Le- ningrádot és Volgográdot is. CSAK RÖVIDEN... HUSÄK köztársasági elnök, a CSKP KB főtitkára hétfőn Prágában fogadta a Csehszlo­vákiában hivatalos, baráti lá­togatáson tartózkodó Andro- povot, az SZKP PB tagját. A SZOVJET—KÍNAI Baráti Társaság és a háborús veterá­nok szovjet bizottsága rende­zésében hétfőn baráti estet tar­tottak Moszkvában. A rendez­vényen jelen voltak a két szer­vezet aktivistái, Kína-kutató tudósok, valamint közéleti kép­viselők. A baráti estre a kínai nemzeti-forradalmi hadsereg északi hadjárata kezdetének 50. évfordulója alkalmából ke­rült sor. Libanonban az összes fronto­kon folytatódnak a fegyveres harcok. Különösen elkesere­dett harcok dúlnak az ország északi részén, Tripoli kikötő­város környékén. Heves össze­csapásokról érkeztek jelentések a fővárosból is. Az Arab Liga javasolta bé­keterv sikerének biztosítása érdekében kétoldalú tárgyalá­sok folynak a libanoni konzer­vatív keresztények „fő ereje”, a Falangista Párt, valamint a Palesztin Ellenállási Mozgalom között — jelentette vasárnap az AFP. A két fél szombaton éjjel tartott megbeszélésén a Falangista Párt részéről Ale­xandre Gemajel, a jobboldali milícisták parancsnoka, a párt vezetőjének unokaöccse, a Pa­lesztinái ellenállási mozgalom képviseletében pedig Abu Hasszán, a PFSZ biztonsági szerveinek vehetője vett részt. A TJPI a falangista és a Pa­lesztinái vezetőkhöz közel álló Pravda-cikk az arab reakciós erők Líbia-elienes manővereiről A Pravda hétfői száma cik­ket közölt a közel-keleti hely­zet időszerű kérdéseiről. A cikk hangsúlyozza: „Az utóbbi időben egyre nyugtalanítóbb hírek érkeznek a líbiai—egyiptomi határon ki­alakult helyzet elmérgesedésé­ről. Az egyiptomi vezetők fe­nyegetéseket tartalmazó nyi­latkozatokat intéznek a Líbiai Arab Köztársaság és vezetői címére. Az egyiptomi kormány Líbia kairói nagykövetét nem kívánatos személynek nyilvá­nította és kiutasította az or­szágból. A hivatalos egyiptomi pro­paganda, a sajtó és a rádió a maga részéről Líbia-ellenes megnyilatkozások tömegével árasztja el az olvasókat és a hallgatókat. Nagy teret szen­telnek az ilyen anyagoknak a nyugati hírügynökségek is. A reakciós nyugati sajtó igyek­szik olajat önteni a tűzre, s a valós helyzetet elferdítő infor­mációkat, hamisításokat közöl. Vajon a Líbiai Arab Köztár­saság mivel vonta magára a szomszédos Egyiptom, az im­perialista és reakciós erők ek­kora haragját? A lényeg az, hogy Líbia az elmúlt évek során következe­tesen leleplezte azokat a pró­bálkozásokat, hogy az arab né­pekre olyan közel-keleti ren­dezési terveket erőszakolja­nak, amelyek az imperialista államok és a cionista agresszo- rok érdekeinek felelnének meg. SZEPTEMBER ELEJEN: Újabb Kissinger—Vorster találkozó Változatlan hevességgel folynak a dél-afrikai Johannesburg elő­városában, Sowetóban az afrikaiak tüntetései a faji megkülönböztetés ellen. Kissinger, az Egyesült Álla­mok külügyminisztere szep­tember 4—6. között Zürichben ismét találkozik Vorsterrel, a Dél-afrikai Köztársaság mi- niszterelnökével — jelentették be hétfőn Pretoriában. Mint ismeretes, Kissinger jú­niusban az NSZK-ban talál­kozott első ízben Vorsterral. A most bejelentett háromna­pos találkozó napirendjét ti­tokban tartják ugyan, de min­den valószínűség szerint a Rhodesiában egyre szélesebb méreteket öltő felszabadító mozgalom, a délnyugat-afrikai toamíbiai) helyzet, valamint a Dél-afrikai Köztársaságban he- tók óta tartó faji zavargások állnak majd a megbeszélések 'cözéppontjában. ★ A londoni Guardian hétfői száma interjút közölt egy volt dél-afrikai katonával, aki rész­letesen elmondta, hogyan űztek el a dél-afrikaiak negyven-öt­venezer embert Namíbia és Angola határáról. Az interjú szerint a határ mentén végrehajtott akcióban öt zászlóalj nyi gyalogság, he­likopterek és ejtőernyősök vet­tek részt. A katonáknak meg­parancsolták, hógy lőjék le a menekülőket és tartóztassák le azt, aki nem akarja elhagyni lakóhelyét. ' A letartóztatott embereket kivétel nélkül meg­kínozták. Gyakran olyan mó­don kínoztak, hogy víz alá nyomták fejüket, amíg eszmé­letüket el nem vesztették, vagy bottal vertek bekötött szemű, megláncolt gyermeke­ket és égő cigarettát nyomtak foglyaik bőréhez. A katona es­küvel tanúsította, hogy látta, amikor tisztek elektromos áramütéssel is kínozták fog­lyaikat. A műveletet júniusban, a Namíbia északi részén elterülő Ovamboföldön hajtották végre, ahol egy hónappal előbb rend­kívüli állapotot hirdettek ki. és ahol gyakorlatilag ma is ostramállapot áll fenn. A Líbiai Arab Köztársaság e politikai vonala tükröződött a legutóbbi libanoni események­kel kapcsolatban is. A líbiai közlemény, a líbiai vezetők kö­vetkezetesen küzdenek azért, hogy Libanon földjén eloltsák az arabközi testvérgyilkos há­ború tüzét. Éppen ez a fő oka annak a kísérletnek, hogy Líbiával szemben az arab világ reak­ciós erőinek egységfrontját vo­nultassák fel. Mindez olyan körülmények között megy végbe, amikor a libanoni vál­sággal összefüggésben élező­dik a közel-keleti helyzet, amikor a libanoni reakció az imperialista és cionista erők támogatásával és ösztönzésére igyekeznek leszámolni az arab nemzeti felszabadítási mozga­lom élcsapatával, a palesztin ellenállási mozgalommal, va­lamint a libanoni nemzetközi hazafias erőkkel. önként adódik a következ­tetés: e próbálkozások részét alkotják az imperializmus és a reakció arra irányuló általá­nos tervének, hogy újabb csa­pást mérjenek az arab egység­re, s az arab népeket meg­akadályozzák abban, hogy a fő feladat, az izraeli agresszióval való harc érdekében mozgó­sítsák erőiket és eszközeiket. Az arab országok és más or­szágok haladó erőinek meg kell adniok a szükséges segít­séget és támogatást a líbiai népnek annak érdekében, hogy az imperialista és reakciós erők ne mérhessenek újabb csapást az arab egységre, ne válthassák valóra az arao né­pek érdekeivel, vágyaival, va­lamint a szabadságra, a füg­getlenségre és a fejlődésre irá­nyuló törekvéseivel összeegyez­tethetetlen agrasszív terveiket. ★ A forradalmi parancsnokság tanácsának meghívására hét­főn hivatalos látogatásra a Lí­biai Arab Köztársaságba érke­zett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége. forrásra hivatkozva azt jelen­tette, hogy az eszmecsere „po­zitív és biztató” volt. Gemajel és Abu Hasszán állítólag va­sárnap ismét találkozik, hogy „még mielőtt tető alá hoznák az általános tűzszüineti tervet, megvitassa a libanoni hegyvi­déken megvalósítandó fegy- vernyugvás lehetőségeit”. A két fél — a híreik szerint <— máris megállapodásra ju­tott egy alapvető kérdésben: a harcok teljes beszüntetésének bejelentésében. E bejelentés az összes hadviselő felek képvi­selőinek ülése után fog el­hangzani. Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára vasárnap sajtóérte­kezletet tartott az egyiptomi fővárosban. Riad egyebek kö­zött bejelentette: a liga felké­ri az arab országok külügy­minisztereit, hogy szerdán ül­jenek össze Kairóban, és tűz­zék ki a libanoni helyzet meg­vitatására hivatott arab csúcs­találkozó időpontját. Közölte azt is, hogy a Palesztina! Fel­szabadítása Szervezet támogat­ja a csúcstalálkozó megtartá­sának gondolatát. NDK-nyilatkozat a Nyugat-Berlinbc vezet# tranzitutakról Az NDK fővárosában, az NSZK kérésére, hétfőn ülést tartott az NDK és az NSZK tranzitügyekkel foglalkozó ve­gyes bizottsága. Az ülésen az NDK küldöttsége határozottan visszautasította az NSZK kül­döttségének feltételezését, amely szerint, az NDK meg­sértette a tranzitmegállapodást akkor, amikor augusztus 13-án visszafordulásra kényszerítette a Junge Union, a CDU ifjú­sági szervezete „csillagtúrájá­nak” autóbuszait. „Bebizonyo­sodott — hangzik az ülésről kiadott ADN-nyilatkozat —, hogy az autóbuszok feltartóz­tatására és visszaküldésére az adott jogalapot, hogy felme­rült a tranzitutak szabályta­lan igénybevételének alapos gyanúja. Az eljárás összhang­ban áll a tranzitegyezmény­ben foglaltakkal.” Az NDK küldöttsége meg­erősítette kormányának arra vonatkozó jogát és kötelessé­gét, hogy a tranzitegyezmény rendelkezéseinek megfelelően megakadályozzon minden olyan akciót a két országot össze­kötő tranzitutakon, amely el­lentétes az egyezmény szelle­mével. A küldöttség hangot adott arainak az elvárásának, hogy az NSZK a jövőben ha­sonlóan intézkedéseket foga­natosít a szabálytalan cselek­mények megakadályozására „Egyebekben — fejeződik be az ADN-nyilatkozat — « tranzitforgalmat semmi nem akadályozza, és az NDK ha­tóságai mindent megtesznek « tranzitforgaiom elősegítésére.” Egon Bahr fellépése a feszültséget szító nyugatnémet körök ellen Egon Bahr, az NSZK gazda­sági együttműködési miniszte­re — aki annak idején a nyu­gatnémet küldöttséget vezette az NDK és az NSZK közötti alapszerződés előkészítésekor A hétvégi békemenetre válaszul: Szélsőségesek terrorakció-sorozata Belfastban és Dublinben A hírügynökségek legújabb jelentései szerint a szokásos­nál is több terrorcselekmény történt a hét első napján Észiak-lrország, sőt az Ír Köz­társaság nagyvárosaiban, min- denekeiőit Belfastban és Dub- linban. Az ír főváros vala­mennyi tűzoltóját mozgósítani kellett a mozikban és kocs- mákban(!) elhelyezett gyújtó­szerkezetek miatt, de — hang­zanak a távirati irodák közle­ményei — a merényletek így is jelentős károkat okoznaic. Áz ír nagyvárosokban tehát az új hót ismét megszokott körülmények között, fülsértő detonációkkal, sebesülésekkel és segélyki ál tásotakal indult. Minden jel arra utal, hogy ez­úttal a szokásosnál is fonto­sabb volt valakiknek, hogy ez így legyen. Hogy az új hétre ne húzódjon ót a múlt hét vé­gének egészen rendhagyó hangulata. Ír viszonylatban, sajnos, már régen itt tartunk. A me­rényletek jelentik az élet „normális” medrét és a béke- vágy kifejezése számít telje­sen rendhagyónak errefelé. Nos, az elmúlt hót végét ép­pen ezek az esészen rendha­gyó megmozdulások jellemez­ték. Mind Dublinban, mind Bel­fastban tízezrek vonultaik az utcára, hogy békét követelje­nek, nyugodt nappalokat & csendes éjszakákat. És ami páratlan a véres múltú „zöld sziget” történetében, az „ősi ellenségek”, katolikusok és protestánsok együtt, ugyanazt kiáltva, ugyanazokat a felira­tokat lobogtatva vonultak. Nem is akármilyen helye­ken, Belfastiban például mind a katolikus, mind a protes­táns fegyveresek rettegett va­dászterületein át. Csakhogy most nem lehetett lőni, hiszen az „ellenségek” együtt, ösz- szekeveredve vonultak. Ponto­san az történt, amit a haladó erők már oly régen követel­nek: az egymásra uszítottak összefogását a zavarosban ha­lászok, a káosz minden rendű és rangú haszonélvezői ellen. A katolikus és protestáns dolgozóik összefogásának lehe­tősége riasztó látomás bizonyos belfasti, dublini és nem utol­sósorban londoni körök szá­mára. Ezt igyekeznek megaka­dályozni minden eszközzel. Nyilvánvalóan ezért indult az új hét a szokásosnál is több embertelen és csak a gyűlölet konzerválására alkalmas me- i rénvlettel. — a hét végén a nyugat-ber­lini rádiónak adott nyilatkoza­tában óvott azoktól a lépések­től, amelyek újabb feszültséget teremthetnének az NSZK és az NDK között, általában pedig Európának ebben a kényes tér­ségében. Szembeszállt azokkal, akik különféle „megtorló intézkedé­seket” alkalmaznának az NDK- val szemben határainak védel­me miatt, s kijelentette: „Csak az enyhülési politika folytatá­sa — azzal a céllal, hogy a helyzet e határon hasonlóvá váljék a többi európai állam közötti határokhoz — hozhat megoldást erre a problémára. Az NDK — mondotta — épp­úgy nyilván nem volna haj­landó határainak őrzéséről tárgyalni, mint ahogy a szövet­ségi köztársaság is kevés haj­landóságot mutatna az NDK- val folytatandó tárgyalások té­májává tenni államhatárai őr­zésének egyes előírásait.” Bahr rádiónyilatkozatában — teljes összhangban az SPD vá­lasztási kampányának hangvé­telével — az enyhülési politika folytatása mellett szállt síkra. Tel.iesen biztosnak mondta, hogy egy esetleges CDU—CSU kormány oly gyorsan fokozná a feszültséget az NDK és a Szovjetunió irányában, hogy a keleti politika eredményei, be­leértve a négyhatalmi egyez­ményeket is, komoly veszélybe kerülnének. A SPANYOL csendőrség va­sárnap letartóztatta a Spanyol Szocialista Néppárt nyolc tag­ját. Azzal vádolják őket, hogy a Madridtól délre fekvő Paria városában baloldali politikai jelszavakat festettek a falakra. Katonai szakértőnk írja: A „Pajzs—Jé" közös gyakorlatról A HIVATALOS közlemény szerint a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői a Lengyel Népköztársaság te­rületén „Pajzs—76” fedőnév­vel szeptember 9-e és 16-a között közös gyakorlatot tar­tanak. A gyakorlat célja a szövetséges hadsereg pa­rancsnoki állománya, törzsei és csapatai kiképzésének to­vábbi tökéletesítése. A „Pajzs—76”-on az NDK nem­zeti néphadserege, a lengyel néphadsereg, a szovjet had­sereg és a csehszlovák nép­hadsereg szárazföldi és har­cászati légierőinek egységei vesznek részt, összesen mint­egy 35 ezren. Érdemes emlékeztetni ar­ra, hogy amíg a NATO euró­pai fegyveres erői minden évben — így például a múlt évi helsinki biztonsági és együttműködési konferencia utáni enyhültebb légkörben is — jelentős létszámú csapatok részvételével és nagy területre kiterjedő demonstratív had­gyakorlatokat tartottak a szo­cialista országok határainak közelében, addig a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői legutoljára négy evvel ez­előtt, Csehszlovákia területén „Pajzs—72” fedőnévvel ren­deztek nagyobb közös gyakor­latot. A testvéri szocialista or­szágok párt- és állami vezeté­se mintegy ezzel is kifejezés­re akarta juttatni, hogy — az atlanti tötnbbe! ellentétben — távol áll tőle az erőfitogtatás és álláspontja szerint az euró­pai problémák megoldására a katonai eszközök egyáltalán nem alkalmasak. Az azonban kézenfekvő, hogy a NATO-nak a helsinki szellemmel ellenté­tes fokozott katonai aktivitását aligha lehetne passzívan szem­léin^ Ilyen helyzetben a test­véri szocialista országok egyes hadseregeinek, vagy egyesített fegyveres erőinek gyakorlatai meghatározott politikai-kato­napolitikai célokat szolgálnak, békevédelmi funkciójukat és eltökéltségüket fejezik ki. Ezt a jellemző vonásukat különö­sen hangsúlyoznunk kell, hi­szen a katonai enyhülés nyu­gati ellenzői — a fegyverkezés magas színvonalát igazolandó — előszerettel hivatkoznak a Varsói Szerződés szervezeté­nek állítólagos fenyegetésére, holott a valóságban ilyen nem létezik. Azt viszont senki sem vonhatja kétségbe, hogy a szo­cialista közösségnek joga és kötelessége megtenni minden szükségesnek tartott intézke­dést a kollektív önvédelem ha­tékonyságának növelésére. Ezt szolgálja — egyebek között — a most bejelentett közös gya­korlat is. A korábbi időszakhoz képest mindenképpen újdonságnak számít, hogy a helsinki érte­kezlet záróokmányának a bi­zalomerősítő intézkedésekről elfogadott ajánlásai szellemé­ben kellő időben — vagyis 21 nappal előbb — kölcsönösen bejelentik a legalább 25 ezer főt megmozgató gyakorlatokat. Általában ez alkalommal köz­ük az adott gyakorlat fedőne­vét. célját és időtartamát. így járt el a Szovjetunió mind a „Kaukázus”, mind pedig az „Észak” esetében, sőt ezekre külföldi katonai megfigyelőket is meghívott. IDEGEN ÁLLAMOK képvi­selőinek meghívása az egyes gyakorlatokra a mindenkori politikai elhatározás kérdése. A helsinki fő dokumentumban arról van szó, hogy „a meg­hívó állam fogja meghatározni minden egyes esetben a meg­figyelők létszámát” és persze azt is, egyáltalán meghívják-e más állam katonai képviselőit. Az önkéntesség a meghíyás el­fogadására szintúgy vonatko­zik, mint magára a meghívás­ra. Egyikre nézve sincs köte­lező előírás, bár a helsinki zá­róokmányt aláíró államok ,.a stabilitás és a biztonság növe­lése céljából” az előrejelzést kívánatosnak tartják. Most el­sőként a térségben levő egyik NATO-ország, Dánia kormá­nya jelentette be, hogy két de­legátussal képviselteti magát a közös gyakorlaton. A szovjet hírügynökség közlése alapján a dán fegyveres erők vezérka­rának egy ezredese és egy al­ezredese tekinti majd meg a „Pajzs—76”-ot A GYAKORLATRÓL mé.9 célszerűnek látszik elmondani, hogy azon csak az erre kije­lölt csapatok vesznek részt. Ellentétben az időről időre sorra kerülő törzsgyakorlatok­kal — ahol csak a parancsno­ki állomány tevékenykedik az egységek mozgatása nélkül — ezúttal meghatározott arány­ban és összetételben NDK, len­gyel, szovjet és csehszlovák csapatok is részt vesznek a kö­zös tervben rögzített fegyver­zettel és haditechnikai eszkö­zökkel. Serfőző László alezredes A folytatódó harcok közepette: Tárgyalások Libanonban a falangisták és a palesztinok között

Next

/
Thumbnails
Contents