Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-31 / 205. szám
Növekvő átlagok, elismerésre méltó igyekezet A tejtermelő verseny első félévének megyei eredményei Midőn az év elején meghirdették a tejtermelőversenyt, Pest megyéből a tehéntartó termelőszövetkezetek több mint kétharmada, s 935 kistermelő nevezett be, az utóbbiak 1703 jószággal. Az első félév eredményeiről a következő napokban kapnak fontos tájékoztatást a gazdaságok, a gazdák. Mint arról dr. Hadházy József. a Pest megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója lapunkat tájékoztatta, a tejtermelők eredményeit — a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium kiírása szerint — három kategóriában értékelték. Külön mérlegelték az úgynevezett laktációs átlagtermelést. Ehhez némi magyarázat kívánkozik. Egy laktáció a tehén tejtermelő időszaka, hozzávetőleg 10 hónap, a borjú világrahozatalától a következő megtermékenyítést megelőző elapasztásig terjed. Az első félévben lezárt laktációjű tehenek termelését figyelembe véve, a magyar tarka állományt tartó gazdaságok közül a kocséri Petőfi Tsz került a tabella élére, állatonként 4 ezer 525 literes teljesítménnyel. A második a dunabogdányi, a harmadik a kerepesi, negyedik a pomázi közös gazdaság. A külföldről származó intenzív tejtermelő szarvasmarhaállományok teljesítményét külön bírálta el a felügyelőség. Haszon Colt évszázada használt l~' fogalom a lucrum cessans. Az ókori Róma ismerte fel és érvényesítette a joggyakorlatban az elmaradt haszon fogalmát. Ezzel jelölve azt a pénzösszeget, termésmennyiséget, másfajta előnyt, melyet elérhettünk volna, ha... S most hagyjuk a római jog- alkalmazást. a ha után folytassuk napjaink tapasztalataival. Azzal, hogy a vállalatok, szövetkezetek, s általában a gazdálkodó szervek nem lehetőségeiket és eredményeiket, hanem korábbi és mostani teljesítményüket vetik össze, képet alkotandó a megtett útról. Ennek is van létjogosultsága. Annak azonban még inkább kellene, hogy legyen, amit egyszerűen elért és elérhető eredmény viszonyának nevezhetünk. Tavaly a szocialista iparban létrehozott tiszta jövedelem tizenhétmilliárd forinttal volt nagyobb, mint a megelőző esztendőben. Ha ehhez még azt is hozzátesz- szük, hogy a nyereségből képzett részesedési és fejlesztési alap szintén meghaladta áz 1974. évit, úgy tűnhet, minden rendben van. Olyan nagyvállalatok, mint a Csepel Autógyár, a Cement és Mészművek, a Dunai Kőolajipari Vállalat nemcsak összességében növelték tevékenységük hasznát, hanem különböző részterületeken is, mint például a száz forint lekötött eszközre jutó tiszta jövedelem és ' nyereség; a béremelkedés mögött az egy foglalkoztatottra számított termelés gyarapodása áll náluk. s így tovább. Vannak tehát termelőegységek, ahol nem pihennek meg a haszon mindent összefoglaló — s éppen ezért sok részletet elrejtő — summájánál, hanem alaposan taglalják az összetevőket. Ez azonban kivétel, csupán szabályt erősítő mozzanat. A vállalatok nagyobb csoportja ugyanis ma még megpihen ott, ahol a nyereség összegét léírja a mérlegben, mondván, megfelelően dolgoztunk, nőtt az eredmény, s vele a különböző alapokba sorolható forintok meny- nyisége. I dén az év első felében — a pesszimista várakozásokkal ellentétben — lényegében folytatódott, ha kisebb mértékben is a tavalyinál, a vállalati eredmény forintjainak sokasodása. Ki bíbelődnék ilyenkor azzal, hogy szembesítse a pénzügyi mérleg ösz- szességében kedvező tényeit az akadozó anyagellátás, a félig kihasznált termelőberendezések, a szervezetlenség okozta anyag- és energiapazarlás, a kapkodás szülte többlet ráfordítások miatti veszteséggel? Miféle veszteséggel? Hiszen sehol sem szerepel ilyen! A papírokon nem. A valóságban azonban igen. az elmaradt haszonban forint- milliárdok sűrűsödnek. A szigorúbb gazdasági feltételek a vállalatok egy részét arra ösztökélték, hogy a korábbinál alaposabban felmérjék veszteségeik forrását, okát. Ezt tette például a Nagykőrösi Konzervgyár, amikor erősítette az előfeldolgozás műszaki színvonalát, s ezzel mérsékelte g' tárolt, szállított áru minőségromlásából eredő veszteségeket. A Forte Fotokémiai Ipar egyebek között felülvizsgálta a nyersanyag-felhasználási technológiákat, s tetemes kiadásokat takarított meg ezzel. Egy beszélgetés alkalmával a párt Központi Bizottsága, ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának vezetője mondotta el: a vállalati magatartás kedvező változásának tényei nemcsak örvendetesek, hanem elgondolkoztatóak is. Fényt vetnek ezek az eredmények arra, hogy mi minden maradt kihasználatlanul hosszú időn át. Széles körű tapasztalatokra támaszkodó megállapítás, amit az apró, gyakorlati tények igazolnak. Mert hiszen miért kellett nyersanyagválság ahhoz, hogy a vállalatok tíz évi szünet után felülvizsgálják az anyagnormák egész rendszerét? Addig ugyanis megelégedtek annyival, hogy egy_egy terméknél valamennyit iecsipegettek... TV1 inden előre mutató vál- tozás elismerést érdemel, így az is, hogy a megyében a vállalatok érdeklődése megnőtt a technikai, technológiai fejlődés lehetőségei iránt. Ami külön pozitívum, a korábbinál nagyobb figyelem kíséri azt, mit kínál a gépi fejlesztéshez a belföldi gyártás, valamelyest mérséklődött az importált technika mindenhatóságába vetett hit Tapasztaljuk azonban, hogy a pénz elköltése, a technikai és technológiai korszerűsítés nem csupán a ténylegesen megtermelt,, hanem a veszni hagyott hasznot is gyarapítja! Túl nagy tűrési határral működtetik a legtöbb helyen az új be- ' rendezéseket, az azokról lekerülő termék korántsem felel meg mindenkor a minőség előzetesen ígért mércéjének, s az új gépek kihasználtsága is messze van a lehetségestől. Többségük műszakszáma ugyanannyi, mint öreg testvéreiké, csak kivételként haladja meg az 1,3—1,4 műszakot. Szinte minden gyárban fél irodafalat betöltő grafikonok szemléltetik, miként nőtt a termelés, a vállalati eredmény, s vele a nyereség. Nem kell levenni ezeket a papírokat, ám megelégedni azokkal nagy hiba. Új tablókat tűzzenek melléjük, s azokon legyen ott, mit vitt el vámként a selejt, a gépállás, a zavarokkal küzdő anyag- és szerszámellátás. S, ha képletesen is, de e tablókon helye van annak, mekkora az a mínusz, amelyet a hónapokig heverő árukészletek, az elriasztott vevők, az új termék körüli huzavonák miatt kellett bevezetni a főkönyvbe. Mennyire más lenne a papírok ilyen, teljes képet adó közszemlére tétele! Talán felötlene sokakban, akikben ma meg sem fordul a gondolat: mégsem dolgozunk olyan tökéletesen, hogy elégedettek legyünk. Mészáros Ottó Az Amerikából származó fekete-tarka holstein-friz állomány a legtöbb tejet a Kiskunsági Állami Gazdaságban adta, 5 ezer 497 litert. A gazdaságban egyébként 1050 tehenet tartanak, nagyobbrészt e fajtát, továbbá holland lapálymarhát, illetve a két fajta keresztezéséből származó jószágot. Az egyéb intenzív fajtákat tartó gazdaságok közül a döm- södi Dózsa Tsz áll az élen svéd lapályteheneinek 4 ezer 448 literes átlagával, majd az érdi tsz finn ayrshire és a pomázi tsz holland vörös-tarka, illetve a kiskunságiak holland feketetarka állománya következik. A második versenykategória mércéje az értékesített tej- mennyiség növelése: e tekintetben a dunavarsányi Petőfi Tsz- nél az elsőség; 6 ezer 990 hektoliterrel több tejet értékesítettek, mint az elmúlt esztendő első felében. Igaz, a gazdaság holstein-friz állományának jó része az idén kezdett tejelni, mégis elismerésre méltó az az igyekezet, s anyagi áldozat, amivel a duna- varsányiak tejtermelése a főváros jobb ellátásának ügyét előmozdítja. A kategóriában a második a jászkarajenői tsz, harmadik a Kiskunsági Állami Gazdaság, negyedik a törteli Dózsa Tsz. S itt hadd említsük meg az ötödik helyezettet, a valkói Zöld Mező Tsz-t, ahol igencsak nagy állomány, ezer tehén tejtermelésének fokozatos emelésével — főként a jól megszervezett takarmányozás és a lelkiismeretes állatgondozó munka révén — 3 ezer 846 hektoliterrel több tejet értékesítettek, mint az 1975-ös esztendő első felében. Hasonló okból figyelemre méltó a második helyezett, a több mint 800 tehenet tartó jászkarajenői Árpád Tsz eredménye. A harmadik kategóriában — a 100 hektár mezőgazdasági területre jutó tejtermelésben — a dunabogdányi Úttörő Tsz került az élre. Ebben a kicsiny területű, ipari, mezőgazdasági kategóriába sorolódó termelő- szövetkezetben elismerésre méltó törődéssel és szakértelemmel foglalkoznak a mezőgazdaság legnehezebb ágazatával, a szarvasmarha-tenyésztéssel, statisztikájukban 100 hektár termőterületre 53 ezer 954 liter tej jut. A kategória második és harmadik helyezettje az érdi Ben- tavölgye és a soroksári Vörös Október tsz, majd a valkói, pomázi és dunavarsányi gazdaság következik. A háztáji tehéntartók versenyében — az első félévben értékesített tej mennyisége szerint — a soroksári Oprea Vik- torné áll az élen, második a vecsési Paliaga István, harma dig a tápiógyörgyei Miskolczi István, mindhárman háromhárom tehenet tartanak, a negyedik és az ötödik az öt-öt tehenet tartó kiskunlacházi Göndöcz József, és Oláh Mihály Tápiógyörgyéről. A. Z. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XX. ÉVFOLYAM, 205. SZÁM 8« FII.I.£r 1976. AUGUSZTUS 31., KEDD Befejeződött Vácott a IV. országos ifjávezető-talélkozó Az akadályversenyeken Pest megye a második helyen végzett A IV. országos ifjúveze,tő- találkozó utolsó napján, vasárnap ismét benépesült a váci művelődési központ. Felhangzott a már jól ismert gitárzene, az előző nap nehéz akadályokkal tarkított versenyéről beszélgető fiatalok szemlélték az előtérben és a folyosókon kiállított képzőművészeti alkotásokat, fotókat. Hamarosan felhangzott a záróülés kezdetét jelző fanfárok hangja, s a zászló behozatala után Takácsné Benkő Erzsébet, az újfehértói szövőgyár dolgozója, a plenáris ülést levezető elnök köszöntötte a jelenlevőket. Az elnökségben foglalt helyet Nemes Péter, a Magyar Úttörők Szövetségének titkára, Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottsága szervezési osztályának vezetője, Csapó László, a KISZ Pest megyei bizottságának titkára, Máté Imre, a váci városi pártbizottság osztályvezetője és Lábai László megyei úttörőelnök. Az ülésen, amelynek feladata az elmúlt négy nap munkájának értékelése, ösz- szegzése volt, Hámori Csaba, a KISZ KB osztályvezetője elmondta: megtisztelő feladat valamennyi ifjúvezető számára, hogy a párt gyermekszervezete tagjainak eszmei-politikai nevelője lehet. A párt ifjúságpolitikai határozatainak segítségével nőtt az úttörőmozgalom politikai és gyermekszervezeti jellege. Az ifjúvezetők tevékeny támogatásával úttörők ezrei ismerkedtek meg a mozgalom jelenével és múltjával, lakóhelyükkel, a felnőttek munkájával. A felszólaló a továbbiakban foglalkozott az ifjú vezetői munka gondjaival is, amelyek közül az egyik legjelentősebb az ifiveaetők gyakori cserélődése. E problémát megszüntetni azonban csak akkor lehet, ha valamennyi KISZ- alapszervezet teljes értékű KlSZ-megbízatáskénit fogadja az az ifik ilyen irányú munkáját. Ugyancsak az alapszer- veaetafcnek kell biztosítaniuk az ifik képzéséhez szükséges feltételeket. Sörös Erzsébet, az országos ifjú vezető-szakbizottság titkára megtisztelő feladatának tett eleget, amikor értékelte a Paradicsom télire m találkozóra érkező megyei küldöttek készítette módszertani kiállítást. Elismeréssel szólít a kiállításról. Ez alkalommal —figyelembe véve a bemutató kiegyensúlyozott színvonalát — nem adtak ki díjakat, hanem minden megye egy-égy a kiállítását leginkább jellemző címet kapott. A Pest megyei kiállítók a megtisztelő Legjobb találkozógazda címet kapták. Az értékelés után piros nyakkendős, fehér blúzos úttörő, a váci Sporner Anita lépett az emelvényre néhány ifjúvezető kíséretében. A megnyitón kérdéseket nyújtott át az ifiknek megvitatásra, most a válaszok hangzottak el. Az ifik kézfeltartással megszavazták, hogy az elkövetkező szegedi találkozóig következetes szervezőmunkával megtöbbszörözik soraikat. Molnár István, a Pest megyei ifi szakbizottság elnöke átadta a Dunakanyarban rendezett akadályversenyen legtöbb pontot szerzett Fejér megyeieknek az első díjat, a Pest megyei fiatalok a feladatok színvonalas megoldásában jeleskedtek, második helyezést szereztek. A szünet után elsőként Sárközi András, gyáli ifjúvezető, az országos úttörőelnökség tagja számolt be lengyelországi vezetőképző táborozásáról, majd a hat szekcióelnök ösz- szegezte a munkát, az elmúlt napok vitáit. Lábai László vasveretes lá- dikát mutatott fel a jelenlévőknek, amelybe a mostani és az elkövetkező találkozó ötleteit zárják majd a fiatalok. A záró plenáris ülés utolsó felszólalója Nemes Péter, az úttörőszövetség titkára volt Bevezető szavaiban felhívta a figyelmet, hogy nem új feladatokat kellett e találkozónak meghatároznia, hanem tevékenyen részt vennie a KISZ IX. kongresszusán és az úttörővezetők VI. országos konferenciáján megszabott tennivalók megvalósításában. Elismeréssel szólt a váci gyárak, üzemek KISZ-fiataljaival és az iskolák úttörőcsapatainak képviselőivel rendezett találkozókról. Hangsúlyozta, hogy nem is lehet jó KISZ- alapszervezet az, amely nem alakít ki az úttörőcsapatokkal testvérkapcsolatot, de ugyanakkor kétoldalú együttműködés ez, amelyben a pajtásoknak is egyenrangú feleknek kell lenniük. Követésre méltó példaként szólt az úttörőszövetség titkára az ifjúvezetők elhatározásáról, amely az ifik sorainak megtöbbszörözését szolgálja. A mai 22 ezer ifjúvezetővel szemben mintegy 50 ezerre lenne szükség, mondta. Végül oklevelet nyújtott át a Pest megyei és a Vác városi KISZ-bizottságnak, valamint az úttörőelnökségnek és a művelődési ház dolgozóinak kiváló szervező munkájukért. Arra kérte a fiatalokat, hogy az 1978-ban a Szegeden rendezendő találkozóra is következetes munkával készüljenek, ___ ___________V. F. Bu karesti találkozó Elutazott a magyar küldöttség Hétfőn a kora esti órákban «utazott Bukaresbe az a 15 tagú budapesti ifjúsági delegáció, amely a fővárosi fiatalokat képviseli a szocialista országok fővárosainak hatodik találkozóján. A delegációt Boros Béla, a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára vezeti. A szeptember 7-ig tartó eseménysorozaton politikai tanácskozásokat, a részt vevő országok fiataljainak életét bemutató fotókiállítást, politikai dalosok találkozóját és szakmai versenyeket rendeznek. KÖZELET A Nagykőrösi Konzervgyárban 3500 vagon nyersparadicsomot dolgoznak fel az idén. Eddig 10 dekás csomagolásban 4,5 millió doboz sűrített paradicsom készült el. (Tudósítás a 3. oldalon.) Koppány György felvétele Losonczi Pál, az Elnöki Ta-1 nács elnöke Malaysia nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Tuanku Yahya Petra államfőt, Lázár György, a Minisztertanács elnöke pedig Da- tuk Hussein Bin Onn miniszterelnököt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Ribánszki Róbertét, hazánknak a Kínai Népköztársaságban akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. Zbigniew Ziclinskinck, a LEMP KB osztályvezetőjének vezetésével vasárnap elutazott Budapestről a lengyel pártmunkásküldöttség, amely augusztus 26.—29. között a szocialista építés és a népgazdaság fejlesztésének tapasztalatait tanulmányozta hazánkban. A küldöttséget fogadta Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Bálint József, államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a Csehszlovák Statisztikai Hivatal elnökének meghívására a két hivatal együttműködési kérdéseinek megvitatására hétfőn Prágába utazott Dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a cseh és szlovák tájékoztatási hivatal vezetőinek meghívására, hivatalos tárgyalásra vasárnap este Csehszlovákiába utazott. Várkonyi Pétert hétfőn. Prágában fogadta Jan Fojtik, a CSKp KB titkára. A találkozón jelen volt Barity Miklós, hazánk csehszlovákiai nagykövete, Kaiéi Hradeoky, a CSKP KB osztályvezető-helyettese és Vlastamil Neubauer, a cseh sajtó- és tájékoztatási hivatal elnöke is. Katona Istvánnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a Népszabadság főszerkesztőjének vezetésével hétfőn hazaérkezett Varsóból az a küldöttség, amely a Tribuna Ludu- nak, a LEMP központi lapjának ünnepségén vett részt. Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, a magyar néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, miniszter- helyettes, Pest megye 7. számú, ceglédi választókerületének országgyűlési képviselője vezetésével hétfőn katonai küldöttség utazott Belgrádba, hivatalos, baráti látogatásra. Jaroslav Kozesnik akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke, az MTA elnökségének meghívására Magyarországra érkezett. Itt tartózkodása során megbeszélést folytat az Akadémia vezetőivel a két akadémia közötti együttműködésről, a tudományirányítás időszerű kérdéseiről és ismerkedik a tudomány legújabb eredményeivel.
