Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-25 / 200. szám

\ Finis Genfben Kedden két tanácskozást tartottak a leszerelésről a svájci konferenciavárosban, Genfben. Délelőtt tartották meg a genfi leszerelési bizott­ság 723. hivatalos ülését. Ezen Schlaich nagykövet, az NSZK küldöttségének vezetője szólalt feL Méltatta a vegyi fegyverek betiltásának kérdésével fog­lalkozó szakértői munkacso­port tevékenységét. Délután a leszerelési bizott­ság munkacsoportja nem hi­vatalos tanácskozáson foly­tatta a természeti környezet katonai célú megváltoztatásá­nak eltiltására vonatkozó szovjet—amerikai közös ter­vezet szövegszerkesztését. Leszállt a Megkezdik a Luna—24 „zsákmányának” vizsgálatát Lapzártakor érkezett: Bo­risz Volinov és Vitalij Zsolo- bov űrhajósok kedden, moszk­vai idő szerint 21 óra 33 perc­kor visszatértek a Földre, miután végrehajtották 48 na­pos kutatási programjukat a Szaljut—5 tudományos űrállo­máson. Hétfőn az infravörös telesz­kóppal befejezték az utolsó kí­sérletet is. A személyzet két tagja megkezdte az űrállomás átállítását automata repülési rendszerre, valamint a Szo­juz—21 szállító űrhajó felké­szítését a Földre való visszaté­Hleiitőöv E lkészült, fölavatták, csak éppen a lét hiányzott a létesít­ményből, a gépek mormo- gása. Sebtében vezetéket húztak, ideiglenes kap­csolóberendezéseket szerel­tek fel, így jutott villamos energiához az új üzem. A többletkiadás nem elké­pesztő summa, csupán két­százezer forint, csekélység a milliók árnyékában. Per­sze, elkerülhették volna. Ha fölfedik a már a ter­vezéskor elkövetett hibá­kat, ha az alvállalkozó al­vállalkozója időben nekilát a szerelésnek, ha nem olyan ellenállásokat építe­nek be, amelyek az első üzempróbakor fölmondják a szolgálatot. Azaz akkor, ha tervszerűen, szervezet­ten dolgoznak a mellékes­nek tűnő — s korántsem húszadrangú — feladaton, a zavartalan energiaellátás, elosztás megteremtésén. Egyetlen hiba, s fölborul a rend, veszik mások tisz­tességes munkájának ka­mata, késik a haszon. Per­sze, még mindig jobb az ideiglenes megoldás, mint a tétlen várakozás; végül is csak termelnek a gépek, s ez a lényeg. Am ott a hiba, hogy már-már természetes­nek látszik termelési gon­doknál, fejlesztési fennaka­dásoknál az örökös mentő­öv, az ideiglenes, áthidaló megoldások igénybevétele. Olyannyira természetesnek, hogy sokan szinte beren­dezkednek erre, mondván, majd kitalálunk valamit, ha jön a baj, s föl sem merül: megelőzhetnék a buktatókat. Meglehetősen nehéz hely­zetet teremtett a nyers­anyagellátás gondja a Gyü­mölcs- és Főzelékkonzerv­gyár gyáregységeiben. A kedvezőtlen időjárás szedte vám fölborította a termelé­si programokat — a szá­mítottnál például jóval ke­vesebb lett a zöldborsó —, a nyersanyag gyengébb mi­nősége erősen befolyásolja a technológiát, a végtermék értékét. Rendkívül gyors, s ugyanakkor körültekintő intézkedésekre volt szükség ahhoz, hogy átállítsák a váltókat, más zöldségfélék tervezettnél nagyobb meny- nyiségét tartósítsák, pót- szerződéseket kössenek, se­gítsék a partnereiknél a másodvetést s így tovább. e vitassuk, lehetnek s vannak is előre nem látható akai bármilyen, szeri egyeztetést kívánó tevé­kenységnél. Az élelmiszer- iparban a nyersanyag mennyiségének csökkené­se, más minősége, a gép­iparban a rejtett öntvény­hiba, a textiliparban a fes­tőgép törése például olyan buktató, amely előzetesen aligha vehető számításba. Ahogy nagy galibát okoz­hat egy-egy építkezésnél a váratlanul fölbukkanó víz, folyóhomok. Ha ilyenkor kutatják lázasan az áthi­daló, a munka folytatását biztosítód, megoldást, akkor semmi hiba, sőt, elismerés, köszönet jár érte. Tapasz­talataink azt mutatják, hogy nem az ilyesfajta ügyek a sűrűek, a jellem­zőek. Hanem azok, melyek a gyatra előkészítő, előze­tes elemzőmunkára vetnek fényt. Ezek miatt kapott polgárjogot a tűzoltás, az embert, eszközt, pénzt nem kímélő hajrá — amit tehe­tetlenkedés, öncélú vitázás, a fegyelmezetlenség fölötti szemhunyás előzött meg — a „csak ezen legyünk túl” szemlélet. Miért kell mindezeket habozás nélkül elutasíta­nunk? Azért, amit már érintettünk, a fölösen emésztett forintok, anya­gok, energiák miatt. S azért ugyancsak, mert az áthidaló, az ideiglenes meg­oldások sokasodása azt a téves képzetet kelti, hogy ezek nélkül nincs beruhá­zás, termelés, azaz előre nem lehet alaposan meg­szervezni semmit sem, illet­ve nem érdemes törekedni erre. Hadakozásunkat in­dokolja az a tapasztalat, amelyre a Pest megyei Be­ruházási Vállalat vezetői tettek szert. Mint mondták, az áthidalás, az ideiglenes „győzelem” kétes értékű si­kerélménye elfedi a zava­rok tényleges okait, nem ösztökéli az érintetteket arra, hogy végre valahára föltárják az ismétlődő hi­bák, melléfogások, fegyel­mezetlenségek forrásait. T aláló megfigyelés, szé­les körű ismeretekre támaszkodva, hiszen e vállalat bonyolítja le a tanácsi beruházások döntő részét. Rátapint a lényeg­re, arra, hogy ezekben a vonásokban rejlik az örö­kös mentőöv veszélye. Azok, akik ilyen gyakorla­tot követnek, rendszerré változtatják — fából vas­karika — a szervezetlensé­get, a kapkodást, sikernek tüntetik fel azt — »lám, mégis megoldottuk” — ami alapvetően kudarc, ami hiba, amiért felelni kellene. Nemcsak anyagi, hanem erkölcsi kárt okoz az efajta mentőöv viselője, mert megpróbálja elhitetni, csupán a végeredmény a fontos, a hozzá vezető út nem. Jó néhány átmeneti in­tézkedést hoztak az Ipari Szerelvény- és Gépgyárban azért, hogy enyhítsék a félkész termékek szállítói okozta gondokat. Különö­sen a kovácsolt alkatré­szek, illetve bizonyos csö­vek esetében kényszerültek rögtönzésre, ám még ezt is úgy igyekeztek végrehajta­ni, hogy hosszabb távú el­képzeléseik ne kerüljenek veszélybe, a többlet-ráfor­dítás csekély legyen. Pél­dájuk mutatja, még szo­rult helyzetben sem tör­vényszerű a pánik, a sem­mit nem kímélő kapkodás. A mentőöv szabvány elő­írta felszerelése minden vízi járműnek. Nem kár­hoztathatunk tehát egyet­len céget sem azért, mert felkészül a váratlan bajok­ra, kéznél tartja a mentő­övet. Kárhoztatni azokat kell, akik mit sem törőd­nek a hajóval, zátonyokkal és homokpadokkal, a léket ütő sziklákkal, mert hiszen ott a mentőöv, majd az se­gít partra jutni. Sok hajó elsüllyedt már így, fenek- lett meg a nyíltnak látszó vízen! Igaz, a hajókon le­vők szárazföldre jutottak, a mentőöv nevéhez illően teljesítette, amire rendelte­tett. Ám mi azon töpren­günk: és a hajók, a rako­mány? Nem fáj senkinek elvesztésük? Fáj persze. Csak nem azoknak, akik behunyt szemmel kormá­nyoztak. Mészáros Ottó réshez. Borisz Volinov és Vi- talij Zsolobov átvitte a szállító űrhajóba a filmeket^ a biológiai preparátumokat, a technológiai mintadarabokat, a hajónaplót, valamint a kutatá­sok más anyagait. Az efmúlt 24 órában a pa­rancsnok és a fedélzeti mér­nök az űrhajót és az űrállo­más berendezéseit ellenőrizte. Mindkét objektum berendezé­sei zavarmentesen működtek. A szovjet központi televízió több millió nézőjének szeme- láttára vették át hétfőn este Moszkvában a Vernadszkijröl elnevezett geokémiai és ana­litikai vegyészeti kutató inté­zet vezető tudományos mun­katársai a Luna—24 automa­tikus űrállomás küldeményét, amelyet a szibériai olajvidék egyik központja — Szurgut vá­ros — környékéről repülőgép­pel szállítottak a fővárosba. A repülőtérről a holdtalaj- mintákat tartalmazó ládát a Lenin-hegyi akadémiai inté­zetbe vitték és ott a ládában levő acéltartályt vákuum­kamrába helyezték. A kamra teljes légtelenítése és hélium­gázzal való feltöltése után a tartályt robotműszerek segít­ségével szerdán nyitják fel. A moszkvai lapok tudomá­nyos szemleírói idézik Keldis akadémikusnak, az ismert űr­kutatási elméleti szakértőnek megállapítását, miszerint a hold talaj fizikai tulajdonsá­gainak és vegyi összetételének vizsgálata és ennek segítségé­vel a Hold „életkorának” tisz­tázása egymagában is kiemel­kedő jelentőségű a Hold és más égitestek keletkezésének felderítése szempontjából. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 200. SZÁM Alt A IkO FILLER 1976. AUGUSZTUS 25., SZERDA Szeptember elején kezdődik a cukorrépaszezon Gyorsított irányvonatokat állít be a megyében is a MÁV Besegít a budapesti igazgatóság - Vác, Nagykáta körzetéből: 15 ezer tonna Szeptember elején kezdődik a cukorrépasz/ezon. Az őszi mezőgazdasági betakarítások, a termények elszállítása a MÁV-ot is nagy feladatok elé állítják. Az idei cukorrépater­més négymillió tonnára be­csült mennyiségéből hárommilliót a vasút szál­lít az ország tizenegy cu­korgyárába. Már hetekkel ezelőtt meg-/ kezdődött a felkészülés a Bu­dapesti MÁV Igazgatóságon is: a kereskedelmi osztály öt cukorgyárral — a szolnoki, az ácsi, a hatvani, az ercsi és selypi üzemmel — felvette a kapcsolatot és megállapodást kötöttek a megtermelt répa, valamint a járulékos anyagok (mészkő, pakura, szén) szállí­tására, továbbá a cukor, a me­lasz, a nedves és száraz répa- szelet elfuvarozására. — A vasút áruszállítási köte­zettségeit növelő cukoripari igény hogyan jelentkezik a vasúti gazgatóság területén, ezen belül Pest megyében ? — tettük fel a kérdést Tóth Ist­ván osztályvezetőnek. — Az országos számítások szerint az idén a MÄV kocsiparkjából 800—1000 vagont köt le a mintegy 130—140 napig tartó répakampány. Az elmúlt évihez képest va­lamivel később kezdenek a gyárak, a kedvező időjárás miatt. Előre láthatóan szep­tember 4-én már szedik a ré­pát a földeken, s 8—10. körül kezdődik a feldolgozás. A szállítás zavartalan lebonyo­lítására megtesszük a szérve­ACR0MASEXP0 76 A mezőgazdaság növekvő műszaki háttere Pest megyei gépek és berendezések a nemzetközi kiállításon Ma nyitja meg kapuit az idei mezőgazdasági, élelmiszer- ipari gép- és műszerkiáliítás és vásár, az AGROMASEXPO, a BNV kőbányai vásárköz­pontjának C-pavilonjában, s a mellette levő szabad terüle­ten. Tegnap, a HUNGEXPO kerámiatermében dr. Szabó Ti­bor, a KGM kereskedelmi fő­osztályának vezetője, a kiál­lítás szakbizottságának társ­elnöke tájékoztatta a sajtó munkatársait az idei vásár céljairól, s arról, mi mindent láthatnak az érdeklődők a ha­zai és külföldi' mezőgépipar újdonságaiból. Az idei vásáron 20 ország 132 kiállítója vesz részt, mezőgazdasági, erdőgazdasági, faipari és élelmiszeripari gé­pekkel, berendezésekkel, mű­szerekkel és a kemizálásban alkalmazott vegyszerekkel. Várhatóan ez a kiállítás sem marad el színvonalát, tartal­mát és célkitűzéseit tekintve az előző három mögött. Teljes képet ad azokról az eszközök­ről, amelyek az élelmiszer­termelés fokozásához nélkülöz­hetetlen műszaki hátteret ké­pezik, s felvillantja a jövő, az ötödik ötéves terv gépesítési törekvéseit is, A következő években toVább csökken a me­zőgazdaságban a kézi munka­erő. Ugyanakkor már az idén egymillió hektárra nő az ipar- szerű termelési rendszer ha­zánkban. Ezek a változások egyrészt jól képzett szakembe­reket, másrészt komplex gép­sorokat, feldolgozó vonalakat követelnek. Az ötödik ötéves tervidő­szakban a mezőgazdaság­ban 43 milliárd forint jut gépi beruházásokra, 7 százalékkal több, mint az előző ötéves terv idején. A 25 ezer négyzetméternyi kiállítási területen a hazai mezőgépipar termékei mellett felsorakoznak a szocialista or­szágok gépei is, amelyek jelen­tősen hozzájárulnak a magyar mezőgazdaság műszaki korsze­rűsítéséhez. Köztük láthatjuk például a szovjet K—701 típu­sú 300 lóerős, összkerékhajtású traktort, s a csehszlovák gyárt­mányú 120 lóerős traktort is, melyből még az idén nagyobb szállítmány érkezik hazánk­ba. A Bolgár Népköztársaság bemutatja szőlőkombájnjá,t, s Sínek alá - műanyagból. A PEMÜ zsám- béki gyárában ké­szítik a MÁV ré­szére a műanyag sínalátéteket. Ebből a termékből Kilián Mariann és Végh Ilona, a Hámán Kató szocialista brigád tag­jai naponta hatezer darabot készítenek. Nagy Iván felvétele megnézhetjük az NDK szálas- tákarrnány-betakarító gépeit. A szocialista országok külke­reskedelmi vállalatai komplett konzerv-, cukor-, szesz-, sütő- és húsipari gyárakat is bemu­tatnak a kiállításon. A tőkés országok 50 kiállító­ja közül sokat ismerősként fo­gad a vásárközpont, jó néhá- nyukkal kooperációs kapcso­latban vagyunk. Kanadából, Svédországból és Dániából ér­keztek olyan kiállítók is, akik még nem mutatták be nálunk térmókeiket. A 13 tőkés ország elsősorban olyan gépeket ho­zott, amelyekről bizton gondol­hatta, hogy nagy érdeiklődést keltenek a magyar piacon. Ezek közül- is kiemelkednek a zöldség- és gyümölcsiter- masztés, a szálasitakarmány- betakarítás gépsorai. A hazai kiállítók között legnagyobb a MEZŐGÉP ­TRÖSZT, összesen 200 géppel jelenik meg. Újdonságukat láthatnak az ér­deklődők a talajművelés, a rakodás-szállítás, a szárítás és tárolás korszerű, nagy teljesít­ményű gépeinek sorában. A KGM gyárai közül is többen vonultatják fel termékeiket. Szerepel Pest megyéből az ik- ladi Ipari Műszergyár, szivaty- tyúsorral, szellőzőberendezé­sekkel, automata kézszárítók­kal. A PEMÜ műanyag vegy­szerszivattyúkat. poliolefin csö­veket, különböző szelepeket, golyóscsapokat, BARY X hangszigetelő lemezeket mu­tat be, a gödöllői Mezőgazda- sági Gépkísérleti Intézet töb­bek között napelemes villany­pásztort, elektromos légyfogót, vetésellenőrző monitort. A Mo­non Mezőgazdasági Gépgyár a MEZÖGÉPTRÖSZT kiállítá­si területén jelenik meg szám­talan termékével. A kiállítás szeptember 1-ig tart nyitva, naponta reggel 9-től délután 6 óráig. A vidékről utazóknak a MÁV 33 százalékos menetdíjkedvez- ményt ad. A vásár területe Budapesten a 100-as autóbusz- szal és a 29-es villamossal kö­zelíthető meg, az Örs vezér térről, illetve a Népszínház ut­cából. B. L zésá intézkedéseket. Mint is­meretes, ma már a MÁV pá­lya, vonóerő és kocsi tekinte­tében nagyfokú műszaki szer­vezettséggel, felkészültséggel rendelkezik, amely lehetővé teszi, hogy a korábbi 30—10 órás továbbítási idő helyett most irányvonatotekal 6—8 óra alatt rendeltetési helyére érjen a rakomány. A cukor­gyárak korszerű gépesítése le­hetővé teszi a gyors vágónk;- rakást. A vonatok menetrend­jének megállapításakor figye­lembe vettük a gyárak feldol­gozó kapacitását, így mindkét fél jól jár: a gyárakra nem tömegé­vel zúdul a termény, ugyanakkor a szakaszos, de folyamatos szállítással a MAV Is lényeges kocsi­megtakarítást ért eL Az Alföldről, ahol korábba® érik be a répa, hamarosan el­indulnak -Dunántúlra az első szállítmányok, amelyeket a pe- tőházfi és a sárvári gyár fbgad. A továbbításban segítséget nyújt a társigazgatöságoknak a budapesti is. 1,5 millió tonná­ra becsülik azt a répamennyi- séiget, amelyet a Budapesti MÁV Igazgatóság szállít az öt gyárnak Ebből bizonyos meny- nyiség Pest megyében, terem. Például a hatvani gyárba Vác, Szob, Galgamácsa körzetéből, továbbá Nagy­káta környékéről összesen 15 ezer tonna répát vár­nak, legalábbis eddig ennyit jelez* tek. A terményszállítással egy időben gondoskodniuk kell je­lentős mennyiségű importáru fogadásáról, illetve kirakásá­ról, tárolásáról is. Sőt, nem hagyhatók figyelmen kívül a más irányú kötelezettségek sem, hisz az év utolsó harma­dában az építőipar is finisé­hez érkezik, a tél közeledte a szénszállítást sürgeti, az öntö­dék, az üveggyárak pedig a fagyos hónapokra előre akar­ják biztosítani az alapanyagot: a homokot. Mindezek figyelembe vé­telével. tartják meg au­gusztus 26-án. Ácson az országos cukoripari és vas­úti szállítási értekezletet, amelyen a Magyar Cukoripari Tröszt, tizenegy gyár, a MÁV Vezérigazgatóság, valamint a hat társigazgatóság lesz jelen. H. A. KÖZÉLET Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására ked­den Budapestre érkezett a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának párt­munkásküldöttsége, Zbigniew Zielinskinek, a KB osztályve­zetőjének vezetésével. A de­legációt a Ferihegyi repülőté­ren Káplár József, a KB osz­tályvezető-helyettese fogadta, jelen volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság buda­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. á J »

Next

/
Thumbnails
Contents