Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-25 / 200. szám

%M*iao 1976. AUGUSZTUS 25., SZERDA Nem csitul a harc Libanonban A palesztinok elutasították Szíria ultimátumát Libanonban folytatódnak a heves összecsapások a nemzeti hazafias erők, a palesztin ellen­állási mozgalom, és a jobbol­dali keresztény alakulatok kö­zött. A legkeményebb harco­kat a hegyvidéki Aintura, Mtein és Szannin térségéből jelentették, ahol a hazafias erők és a palesztin ellenállási mozgalom egységei többhe­lyütt eredményes ellentáma­dásba lendültek. A jobboldali csapatok to­vábbra is mindent arra össz­pontosítanak, hogy áttörjék Tripoli védelmi vonalát. Heves ellenállásba ütközve, a jobb­oldaliak tüzérségi fegyverek­kel és aknavetőkkel barbár tá­madást indítottak a város el­len. A jobboldali keresztény Szódat újtűjscö’ése küszöbén: Folytatódik Líbia és Egyiptom vitája a gépeltérítés ügyében Több tízezer egyiptomi vo­nult fel kedden Kairó főutcáin, hogy támogatásáról biztosítsa Szadat elnököt, akinek újabb, hatéves időszakra szóló jelölé­séről szerdán dönt az egyipto­mi nemzetgyűlés. Az 1973-as háború óta legnagyobb szabá­sú demonstráció résztvevői a parlament épülete elé vonultak, s ott „támogatási dokumentu­mokat” nyújtottak át Szajed Mareinek, a nemzetgyűlés el­nökének. Szadat mandátuma október 15-én jár le, de a képviselők már szerdán összeülnek, s vár­hatólag felkérik az elnököt, hogy újabb hat évre vállalja az államfői teendők ellátását. A parlament döntését szeptem­ber 16-án népszavazásra bo­csátják. A _ tömegdemonstrációval egy időben kedden délben sajtó- értekezletet tartott Nabil Suk- ri dandártábornok, a luxori géprablást meghiúsító egyipto­mi katonai kommandó vezető­je. A tábornok úgy nyilatko­zott, hogy a gépeltérítési akció­val Líbia a keddre kitűzött ro- konszenvtüntetést próbálta meghiúsítani, a bizonytalanság légkörét akarta megteremteni, s ezáltal csökkenteni Szadat esélyeit az újraválasztásra. A sajtókonferencián, a korábbi ígéretek ellenére, nem vettek részt a géprablók. Az egyipto­mi illetékesek azzal magyaráz­ták távollétüket, hogy ketten közülük súlyosan megsebesül­tek. Líbia kedden azzal vádolta Egyiptomot, hogy maga szer­vezte meg a Boeing—737-es tí- pjusú utasszállító repülőgép Hétfői eltérítését, s a művele­tet az egyiptomi titkosszolgálat emberei hajtották végre. Egy hivatalos líbiai szóvivő „felelőt­lennek” minősítette Szalem, egyiptomi miniszterelnök vá­daskodását, miszerint a gépel­térítést Líbia szervezte meg. Az Arna líbiai hírügynökség rá­mutatott: az egyiptomi hatósá­gok azért agyalták ki az állító­lagos gépeltérítést, hogy elte­reljék a figyelmet az ország belpolitikai problémáiról és „demonstrálják” az egyiptomi biztonsági erők hatékonyságát. Egyébként Szalem hétfőn es­te Kairóban megerősítette, hogy a gépeltérítést — a ko­rábbi hírekkel ellentétben —, három légikalóz hajtotta vég­re. Elmondotta azt is, hogy az egyik terrorista jordániai, a másik kuvaiti, a harmadik pe­dig palesztin utazási okmá­nyokkal rendelkezett. A líbiai hírügynökség felhív­ja a figyelmet az egyiptomi kormánynak a gépeltérítésről kiadott, egymásnak ellentmon­dó közleményeire, hangsúlyoz­va, hogy a géprablók nem lí­biai állampolgárok voltak. * L Líbia kedden felkérte Egyip­tomot, hogy zárja be Bengházi- ban lévő diplomáciai kirendelt­ségét —, jelentette az Arna. A líbiai hírügynökég hozzáfűzte, ez a lépés válasz Egyiptom­nak arra a döntésére, hogy be­záratta Líbia alexandriai iro­dáját. egységek már második hete nap, mint nap tüzérséggel és aknavetőkkel lövik Bejrut sű­rűn lakott nyugati övezeteit is. Bejrúti sajtóértekezletén Dzsumblatt, a libanoni balol­dal vezetője, sürgette, az Arab Ligát, hogy tegyen eleget Liba­nonnal kapcsolatos határozatá­nak, majd felszólította a világ békeszerető országait, hogy nyújtsanak támogatást a liba­noni nemzeti mozgalomnak. Az Al Moharrer című bejrúti lap keddi számában beszámol arról, hogy Khaddam, szíriai külügyminiszter hétfőn a Pa­lesztinái Felszabadítást Szerve­zet képviselőivel tárgyalt. A damaszkuszi megbeszéléseken a szíriai fél követelte, hogy a nemzeti haladó erők és a pa­lesztin ellenállási mozgalom vonja ki csapatait a libanoni hegyvidékről, szüntesse be Szí­ria libanoni szerepének bírála­tát és teljesítsen még egy sor más feltételt. A PFSZ képvi­selői — írja az Al Moharrer — oz ultimátumot elutasították. Kormányvita a spanyol alkotmányreformról Kedden újabb ülést tartott a spanyol kormány. A miniszte­rek, akik az idén nem me­hettek a szokásos augusztusi szabadságra, folytatták a nép­szavazásra bocsátandó alkot­mányreform kérdésének vitá­ját. Mint ismeretessé vált, az ülésen komoly ellentétek me­rültek fel az egyes miniszte­rek között. A Fuerza Nueva fasiszta szervezet egyik vezetője, Ma­riano Sanchez Covisa kijelen­tette: nem tűri, hogy támad­ják a Franco alapította rend­szer alapjait. Hozzáfűzte: bár­milyen népszavazás csakis az érvényes törvények keretei kö­zött engedhető meg. Az álta­lános szavazásra bocsátott tervezeteket előzőleg a cortes- nek jóvá kell hagynia. (A cor- tes tagjait még Franco életé­ben nevezték ki.) Enrique Tierno Galvan, a szocialista néppárt elnöke vi­szont kifejtette, hogy a leendő népszavazást nem befolyásol­hatja a cortes állásfoglalása. Mint mondotta, napirendre kell tűzni azt a kérdést, hogy a demokrácia megteremtése céljából teljesen átalakítsák az állami inézményeket. „Fel kell oszlatni a régi parlamentet és valamennyi párt részvételével általános és közvetlen szavazással meg kell választani az újat” — jelen­tette ki Joaquun Ruin Gime- nez, a Baloldali DAiokraták Pártjának vezetője. Felipe Gonzalez, a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtit­kára arra figyelmeztetett, hogy az ellenzék bojkottálja és népcsalásnak minősíti majd a népszavazást, ha a hatóságok nem biztosítják a jogokat va­lamennyi demokratikus szer­vezet számára. Makariosz befejezte athéni látogatását Makariosz ciprusi elnök kedden befejezte kétnapos athéni látogatását és hazauta­zott Nicosiába. Az elnökérsek Colombóból hazatérőben sza­kította meg útját a görög fő­városban. Karamanlisz görög miniszterelnökkel megvitatták a ciprusi helyzetet, a égei- tengeri olaj miatt kirobbant görög—török vitát és Maka­riosz tájékoztatta tárgyalópart­nerét az el nem kötelezett or­szágok állam- és kormányfői­nek 5. csúcsértekezletéről. Makariosz elutazása előtt az athéni repülőtéren újságírók előtt kijelentette: nem derű­látó ugyan a kiprusi helyzet alakulásának közeli jövőjét illetően, de folytatni kell a jószándékú törekvéseket, hogy a jelenlegi helyzetre végül is békés és igazságos megoldást találjanak. Elégedetten beszélt a colomból csúcstalálkozón elfogadott politikai nyilatkozat Ciprusra vonatkozó részéről amely követeli az idegen csa­patok azonnali és feltétel nél­küli kivonását a szigetország­ból, valamint az ENSZ Cip rusra vonatkozó határozatai nak végrehajtását. Zsivkov-Cunhal találkozó Várnában Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Állam­tanács elnöke kedden Várná­ban fogadta Alvaro Cunhalt, a Portugál Kommunista Pán főtitkárát. Az elvtársi légkör­ben lezajlott találkozón a két testvérpárt vezetője véleményt cserélt a nemzetközi politika, valamint a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseirőL Willi Stoph fogadta Erich Bieíkát Willi Stoph, az NDK állam­tanácsának elnöke, kedden Berlinben fogadta a hivatalos látogatáson a Német Demok­ratikus Köztársaságban tartóz­kodó dr. Erich. Bielka osztrák külügyminisztert. A találkozó­ról kiadott közlemény hang­súlyozza, hogy a baráti légkö­rű megbeszélésen mindkét részről megállapították: az NDK és Ausztria kapcsolatai a békés egymás mellett élés alapján pozitívan fejlődnek. A Koreai Munkapárt lapja elítéli az amerikai erőfitogtatást A Nodong Színműn című phenjani napilap kedden kö­zölte, hogy újabb amerikai haditengerészeti különítmény indult a koreai vizek felé. Köztük van az Enterprise ne­vű repülőgép-anyahajó. A kü­lönítmény az Egyesült Álla­mokból, egy haditengerészeti támaszpontról indult. A Koreai Munkapárt Köz­ponti Bizottságának lapja em­lékeztet arra, hogy az Egye­sült Államok a múlt héten két repülőszázaddal és hat hadi­hajóval erősítette meg a Dél- Koreában állomásozó 40 000 főnyi hadseregét. „Ha az Egyesült Államok nem táplál agresszív szándékokat a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság ellen — írja a lap —, semmi oka arra, hogy újabb fegyveres erőket vezényeljen Dél-Koreéba és további hadi­tengerészeti egységeket indít­son a koreai vizek felé. A koreai demálitarizált öve­zetben elkövetett legújabb amerikai provokációkra utal­va, a lap rámutat: azok sem­mivel sem indokolhatók, mi­vel a legutóbbi koreai fejle­mények semmiféleképpen sem károsítják az amerikai érde­kéket és még kevésbé lehet beszélni az Egyesült Állatito­kat fenyegető katonai helyzet­ről. A Nodong Színműn végeze­tül felszólítja az Egyesült Ál­lamokat, hogy vessen véget agresszív erőfitogtatásainak, vonja vissza D-él-Koreában ál­lomásozó enuségeit és távolít­sa el az ott tárolt tömegpusz­tító fegyvereit.. A washingtoni hadügymi­nisztérium szóvivője kedden bejelentette, hogy a guami lé­gitámaszpontról a múlt héten három B—52-es hadászati bombázót irányítottak Dél- Koreába. Az atomfegyverek szállítására is felhasználható repülőgépek péntek óta napon­ta hajtanak végre repüléseket a demilitarizált övezettől dél­re. A szóvivő azt is közölte, hogy továbbra is riadókészült­ségben tartják a Dél-Koreában állomásozó amerikai fegyveres erőket. A KCNA beszámol a Giai Phong (Felszabadulás) vietna­mi hírügynökség legutóbbi kommentárjáról, amely meg- bélyegzi az Egyesült Államok­nak a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság ellen irányu­ló ellenséges politikáját. Ma hazánkba érkezik Izland külügyminisztere JÓL FEJLŐDNEK A KÉT ORSZÁG KAPCSOLATAI Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására ma hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik Einar Agustsson, az Izlandi Köztársaság külügy­minisztere. Einar Agustsson 1922. szep­tember 23-án született. A reykjavilki főiskolán, majd az izlandi egyetemen szerzett jo­gi diplomát. A pénzügyi ta­nács, később 1951-ig a pénz­ügyminisztérium munkatársa volt. Az ezt követő években a szövetkezeti takarékpénztár, majd az izlandi szövetkezeti bank igazgatója. 1958 óta az izlandi Haladó Párt Központi Bizottságának tagja, 1968-tól a párt alelnöke. 1960 óta az althing (parlament) tagja. Külügyminiszteri tisztségét 1971 óta tölti be. Hazánk 1955-ben vette fel Izlanddal a diplomáciai kap­csolatot, de már 1950-ben alá­írták az első árucsereforgalmi jegyzőkönyvet, amelyet 1953- ban 10 évre szóló megállapo­dás követett. Országaink 1963- ban kereskedelmi és fizetési megállapodást kötöttek, és ezt 1970-ig évente automatikusan meghosszabbították. A jelen­leg érvényes hosszú lejáratú kereskedelmi és fizetési meg­állapodás 1970-ben született. Diplomáciai kapcsolatainkat 1966-ban emeltük nagyköveti szintre. Kétoldalú kapcsolataink fej­lődését nagyban előmozdította az 1975 májusában Reykjavik- ban lezajlott első miniszterhe- lyettesd szintű konzultáció, amelynek viszonzásaként 1975 októberében hazánkba látoga­tott az izlandi külügyminisz­térium főtitkára. Einar Agusts­son személyében ezúttal el­ső ízben kerül sor izlandi kül­ügyminiszter magyarországi látogatására. A két ország közötti áru­csere a 60-as évek elején ör­vendetesen fellendült, 1971— 75 között azonban visszaesett. A magyar exportban elsősor­ban textíliák, világítótestek, zöldség, és gyümölcstermékek szerepelnek. Iziandból halat, halszármazékokat és kovakö­vet importálunk. Ez évben a magyar kivitel növekvő ten­denciát mutat, az eddiginél több textilt, bútort és egyéb terméket szállítunk a sziget- országba. Kereskedelmi kap­csolataink fejlesztésére, ^vala­mint egymás piaci lehetőségei­nek jobb megismerésére ez év júniusában a magyar és az iz­landi kereskedelmi kamara megállapodott az együttműkö­dés bővítésében. Kulturális kapcsolataink is örvendetesen fellendültek az elmúlt években. A felszabadu­lás óta számos izlandi mű je­lent meg hazánkban, és első­sorban a Nobel-díj as Halldor Laxness alkotásai váltak nép­szerűvé a masyar közönség körében. Izlandban az Erland Timart cég gondozásában ke­rültek forgalomba a magyar irodalom termésének javából ízelítőt adó alkotások. ★ A csehszlovák külügymi­niszterrel Prágában hivatalos tárgyalásokat folytató Einar Agustssont kedden hivatalá­ban fogadta Lubomir Strougal csehszlovák miniszterelnök. Agustsson kedden Pozsonyba utazott, s a nap folyamán megkezdte tárgyalásait a szlovák vezetőkkel. DANIEL RENNHACK, a nyugatnémet Bundeswehr őr­vezetője augusztus 22-én Wer­nigerode körzetében politikai menedékjogot kért az NDK határőrségétől. A kérést ille­tékes szervek tanulmányoz­zák. 1 A portugál jobboldal terroristákat véd A portugál jobboldal nyo­mást gyakorol az igazságügyi szervekre annak érdekében, hogy megakadályozza egy ter- rorszeryezet a felgöngyölítését, amelynek néháijy tagját, köz­tük a portói rendőrfőnököt, a közelmúltban őrizetbe vették. A Diario de Lisboa szerint „felelős jobboldali körökben” attól tartanak, hogy a letar­tóztatottak kihallgatása során fény derül a szervezet igazi vezetőinek, magas rangú álla­mi tisztviselőknek a kilétére. Lisszaboni lapok hétfőn ér­tesüléseket közöltek arról, hogy az egyik letartóztatott, Ramiro Moreira bevallotta: „politikai személyiségek” rá akarták bírni Meló Antunes őrnagy meggyilkolására. AZ ESZAKI-SARK KÖZELÉBEN (1.) Útközben Forró nyári napon kezdtem e so. rok írásához, de talán azért nem érzem a meleget, mert szinte véget nem érő havas rónákat, jéghegyeket látok ma­gam előtt. Hadd kezdjem az előzményekkel. Elő­ször gyermekkoromban a mesék hatásá­ra kívánkoztam a jéghegyek birodalmá­ba, később Amundsen, Papanyin és más sarkkutatók útleírása után fogott el a vágy. Többször is megemlítettem a Szov­jetunió Külügyminisztériuma sajtóosztá­lyán, hogy szeretnék pár napot az Észa- ki-Jeges-tengeren működő szovjet ku­tatóállomások egyikén tölteni. Rendszerint azt válaszolták: várni kell türelmesen, előbb vagy utóbb sor kerül ilyen utazásra. Ha nem is mindig türelemmel, de mégiscsak vártam, mi­kor ez év április elején közölték velem, hogy Moszkvában akkreditált külföldi tudósítók egy csoportjával látogatást te­szünk az Arktisz-medencében működő Eszaki-sark 23. jégen sodródó szovjet kutatóállomáson. Április 9-én gyülekezett csoportunk Moszkva Vnukovói repülőterén. Esős, borús idő volt, s mi izgatottan vártuk a gép indulását. Várakozás közben a tér­képnél nézelődtünk. Arnost Bak, a bra- tislavai Pravda tudósítója mutatott fel a Moszkvától északra lévő Amderma településre: — Ott száll le először a gép. aztán a Léna folyón átrepülve a Kolima folyó torkolatánál lévő Cserszkij településen pihenünk meg. Figyelmesen hallgattuk valamennyien Arnost magyarázatát, már csak azért is, mert csoportunkban ő volt az egyedüli, aki pár évvel ezelőtt néhányi napot eltöl­tött az Északi-sark közelében. Némi ismeretet mi magunk is szerez­tünk már, hiszen Hriszto Konzulovval, a bolgár Szófia Press tudósítójával és másokkal több napot töltöttünk már Szibériában; Vlagyivosztokban, Kam­csatkán a tűzhányók földjén, a Csukcs félszigeten. Ez a mostani kirándulás azonban még az eddiginél is érdekesebbnek, iz­galmasabbnak ígérkezett. Egy órát kellett várni a repülőgépen, dehát ez ebben az esetben nem tűnt hosszúnak. Elvégre is 17 és fél órás re­pülőút állt előttünk. Jól felszerelkeztünk, mondanom sem kell talán, s csomagjainknak bizony nem volt könnyű helyet szorítani. Való­színű ezt látva jegyezte meg a szomszé­domban ülő Georgij Ivanov: — Két-három hónapos expedícióban vesznek részt? Elmondtuk neki utunk célját, azt, hogy négy napot töltünk az Északi-sark 23. kutatóállomáson, mire ő mosolyogva mondta: — Hát az biztos, jól nekikészültek. Később tudtuk meg, hogy ő Amder­mába készül és négy éve az örökké fa­gyott talaj méhét kutatja. Gáz- és olajkutakat fúrnak. Jobb útitársra nehezen akadhattunk volna, mert Georgij Ivanov ismertette velünk, hogy a korábban gyéren lakott északi vidék megváltozik, benépesül. — A majdnem tíz hónapon át csont­keménnyé fagyott talaj olajat, gázt rejt és gyémántot, aranyat. A Kolima folyó torkolatánál Cserszkij várostól, ahonnan majd az Északi-sark kutatóállomásra indulnak, talán 200 kilométerre van a Szovjetunió egyik leggazdagabb arany­vidéke, s a Léna közelében találhatók a híres gyémántbányák — mondta többek között Georgij, aki sajnos az első tele­pülésen kiszállt. Mi még tíz órát repül­tünk tovább, s csak akkor értük el a Kolima folyó torkolatánál lévő telepü­lést. Ebben a 12 ezer lakosú helységben mindössze két napot töltöttünk és a ki­kötő munkájával, a lakók életével is­merkedtünk. Láttunk fehér madarakat is, ezek persze a tavaszt juttatták eszünkbe, még akkor is, ha csípős észa­ki szél fújt és a hőmérő higanyszála mí­nusz húsz fokot mutatott. Mintha kita­lálta volna gondolatainkat egyik kísé­rőnk megjegyezte: — Erre északra a tavasz nem a ma­darak nyomában, hanem a hajók után érkezik. A hajókra, mint megtudtuk jú­nius elejéig kell várni, akkor vonul le a jég a folyókon, hogy aztán három hóna­pon át folyami és tengeri járművek szál­lítsák az Észak-Jeges-tenggf környé­kén élőknek mindazt, amire tíz hóna­pig szükségünk van. Mert ugyan a repü­lőgépek, az utasszállítók és a teherszál­lítók egyaránt mindennaposak északon, az áruk zömét hajókon kapják. Kísérőink között volt Jurij Hlepikov is és mi rá voltunk elsősorban kiván­csiak. hiszen azt már előre közölték ve­lünk, hogy ő vezeti az IL—14-es repülő­gépet, melynek fedélzetén április 12-én indulunk az Északi-sark 23. kutatóállo- másra. Bányász Béla Következik: A jégsziget. I L k i

Next

/
Thumbnails
Contents