Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-18 / 195. szám

2 TMfkm 1976. AUGUSZTUS 18., SZERDA Folytatódik a colomból értekezlet Az el nem kötelezett országok vezetői harcot hirdetnek az imperialista manőverek ellen Colombóban folytatta mun­káját az el nem kötelezett or­szágok állam- és kormányfői­nek csúcsértekezlete. A keddi ülés első szónokaként Tito ju­goszláv elnök emelkedett szó- i lásra. Sajnálkozással szólott arról, hogy a leszerelés terén nem sikerült kielégítő eredmé­nyeket elérni. A fegyverkezési' hajsza egyre inkább az inga- tagáág, a feszültség és a ve­szély forrásává válik, mind nagyobb mértékben fenyegeti a világ békéjét és biztonságát — mondotta, majd javasolta, hogy az ENSZ-közgyűlés foglalkoz­zon külön, rendkívüli üléssza­kon a leszerelés problémájával., Tito állást foglalt a nemzet- 1 közi politikai és gazdasági kap - csolatok új rendszerének ki­építése mellett. A jugoszláv el- j nők befejezésül támogatásáról j biztosította azt a gondolatot,* hogy az Indiai-óceán térségét j változtassák a béke és az I együttműködés övezetévé. Ugyancsak a második napon < szólalt fel Asszad szíriai el- nők. Hangoztatta, hogy a Kö­zel-Keleten csak akkor lesz tartós béke, ha Izrael kivonul í minden 1967-ben megszállt arab területről és helyreállít­ják a Palesztinái arab nép nemzeti jogait. A keddi ülés további felszó­lalói között volt Gandhi, In­dia miniszterelnök-asszonya, valamint Pham Van Dong. a Vietnami Szocialista Köztár­saság miniszterelnöke. Indira Gandhi mindenek­előtt aláhúzta, hogy az el nem kötelezettségi mozgalom sike­rei arra ösztönözték az ellen­felet, hogy megpróbálja meg­osztani és gyengíteni azt, két­ségbe vonja pozitív erőfeszíté­seiket. „Az el nem kötelezett országoknak határozottan har- colniok kell az ilyen nézetek ellen” — mondotta. Majd hang­súlyozta, hogy az enyhülést meg kell erősíteni, és ki kell terjeszteni az egész világra. Pham Van Dong, felszóla­lásában hangoztatta, hogy a vietnami nép történelmi győ­zelme lehetetlen lett volna, ha nem kap erős és hatékony tá­mogatást a szocialista orszá­goktól, az el nem kötelezett 1 országoktól és az egész világ békeszerető erőitől. Pham Van Dong a továb­biakban leszögezte: „Maradék­talanul támogatjuk az Indiai­óceán térségében levő államok követelését, hogy vonják ki az összes amerikai csapatokat eb­ből a térségből, számolják fel az amerikai katonai támasz­pontokat, különösen a diego- garciai támaszpontot. A ka­tonai támaszpontok ugyanis e térség népeinek békéjét és biz­tonságát veszélyeztetik.” Pák Szong Csői, a KNDK miniszterelnöke, aki ugyan­csak kedden szólalt fel, a töb­bi között rámutatott: országa határozottan sürgeti az ázsiai, az afrikai és a latin-amerikai térségben levő imperialista je­lenlét és katonai támaszpontok felszámolását. „Az imperializ­mus titokban háborúra készül, és megpróbálja egymás ellen uszítani az függetlenségüket el­nyert országokat” — jelentette ki Pák Szong Csői. A második tanácskozási na­pon egyébként a 85 résztvevő ország képviselői egyhangúlag megszavazták a külügyminisz­teri konferencián elfogadott javaslatot, s ezzel az el nem kötelezett mozgalmak teljes jogú tagjai közé felvették az Angolai Népi Köztársaságot, a Seychelles Köztársaságot és a Comore-szigetekei. A delegá­tusok ezt követően megerősí­tették a Fülöp-szigetek, Por­tugália, Svájc és Románia vendégstátuszát. Magyar felszólalás Genfben a leszerelési bizottság ülésén A genfi leszerelési bizottság keddi ülésén felszólalt ár. Do­mokos Mátyás nagykövet, ha­zánk állandó genfi képviselője, a magyar küldöttség vezetője. Bevezetőben üdvözölte a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok által májusban a békés célú föld alatti nukleáris kí­sérleti robbantásokról aláírt megállapodást. Ugyancsak üd­vözölte azt, hogy a legutóbbi időben újabb államok csatla­koztak az atomsorompó-szer- ződéshez, közöttük Japán is. „Ezek a fejlemények” — hang­súlyozta — „véleményünk sze­rint azt igazolják, hogy továb­bi lépéseket kell tenni az atomsorompó-egyezmény meg­valósítására.” A föld alatti atomfegyver-kí­sérletek teljes betiltásáról szól­va, méltatta azt a szerződés- tervezetet, amelyet a Szovjet­unió tavaly ősszel terjesztett az ENSZ-közgyűlés elé, és ame­lyet a tagállamok túlnyomó többsége támogat. A vegyi fegyverek betiltásá­nak kérdéséről szólva, küldött­ségünk vezetője kedvezően ér­tékelte a leszerelési bizottság­ban az elmúlt napokban tar­tott szakértői üléseket. Hang­súlyozta, hogy a szocialista or­szágok 1972-ben előterjesztet­ték a vegyi fegyverek teljes betiltására vonatkozó koncen- ciótervezetüket, s ez a javas­lat változatlanul időszerű és érvényes. „Az a véleményünk” — mon­dotta —. „hogy a leszerelési' bi­zottság leküzdheti a még fenn­álló akadályokat és e célból további erőfeszítésre, jóindu­latra és kölcsönös rugalmas - ságra van szükség, hogy a bi­zottság a nyári ülésszak vé­géig befejezhesse az új fegy­verkorlátozási megállapodás végleges szövegének kidolgozá­sát.” > A leszerelési bizottság keddi ülésén hazánk képviselőjének beszéde mellett további öt fel­szólalás hangzott el. Viktor Li­kacson nagykövet, a Szovjet­unió képviselője összegezte a szakértői ülésszak eredmé­nyeit, s nyomatékosan hangsú­lyozta, hogy az új típusú tö megpusztító fegyverek és fegy­verrendszerek előállításának betiltása halaszthatatlan fel­adat. A libanoni jobboldal folytatja oífenzívájat Izrael tengeri blokáddal segíti a keresztény erőket Libanonban kedden vala­mennyi fronton, de különösen Bejrút egyes negyedeiben és a fővárostól keletre levő hegyvi­déken folytak a harcok. A Pa­lesztina Hangja rádióadó sze­rint a leghevesebb összecsapá­sok Aintura és Mtein városok, valamint a Szannin-hegy térsé­gében folynak. A rádió szerint a Bejrúttól délre fekvő Dzsez- zin városánál a szíriai tüzérség lőtte a palesztinok és a liba­noni baloldaliak állásait. Dzsumblatt, a Haladó Szocia­lista Párt elnöke, libanoni bal­oldali vezető hétfőn kijelentet­te: „Élethalálharcot vívunk a jobboldali támadókkal szem­ben, akik megpróbálják a Bej­rút környéki hegyekből kiűzni a baloldali fegyvereseket és palesztin szövetségeseiket. Egy jottányit sem fogunk visszavo­nulni — folytatta. — Hegyvidé­ki állásainkat meg fogjuk vé­deni, mert számunkra az élet­ben maradásért folytatott csa­táról van szó. A hegyekben ma­radunk, s mindenütt harcolni fogunk szülőföldünk, hazánk, arabizmusunk és becsületünk védelméért.” A hadműveletek kiterjeszté­sével párhuzamosan fokozódott a politikai feszültség is. Erre Frangié, Libanon még hivatal­ban levő elnökének hétfői rá­dióbeszéde adott újabb okot. Mint a bejrúti An-Nida című lap megállapította, Frangié, ki­forgatva a tényeket, a nemzeti­ŰJABB' súlyos földrengés volt Kínában. A tíz másod­percig tartó földmozgás köz­pontja Pekingtől mintegy 1000 kilométerre délnyugatra, Kína egyik legsűrűbben lakott vidé­kén volt. Az áldozatokról egyelőre nem érkezett jelentés. A kínai rengés után két órá­val megmozdult a föld a Fü­löp-szigetek déli részén is. A szökőárral kísért rengés kö­vetkeztédén . közel .kétezren háltak níeg — az eddigi hírek szerint. AZ NDK-BAN megemlékez­tek arról, hogy 20 esztendeje tiltották be az NSZK-ban Né­metország Kommunista Párt­ját. Berlinben rámutatnak, hazafias erőket és a Palesztinái ellenállást tette felelőssé az or­szág válságos helyzetéért Kairóból érkezett hírek sze­rint Kuvait kedden felkérte az Arab Ligát, hogy a liba­noni válság megvitatására sürgősen hívjon össze arab csúcsértekezletet. Az Al Akh- bar című kairói lap kedden ismertette azt a nyilatkozatot, amelyet Szadat egyiptomi ál­lamfő a Pars iráni hírügy­nökségnek adott. Ebben kije­lentette. „Nyilvánvaló, hogy' a Frangié elnök és Chaumon belügyminiszter vezette liba­noni jobboldal az ország fel- darabolásán munkálkodik”. Az Izraelből érkező jelen­tések újabb tényekkel bizo­nyítják, hogy Tel Aviv köz­vetlenül részt vesz a libanoni polgárháborúban, a szélső- jobboldali keresztény erők ol­dalán. izraeli hivatalos sze­mélyek mindeddig tágadták, hogy Tel Aviv fegyvereket szállítana a libanoni Jobbol­dalnak, s hogy az izraeli ha­dihajók blokádot vontak a li­banoni partvidék körül. Az iz­raeli televízió hétfői adásá­ban az egyik műsorvezető ki­jelentette: az izraeli haditen­gerészet őrhajói láncként sorakoztak fel a libanoni par­tok és az odatartó hajók kö­zé. A hadművelet célja: ten­geri ostromzárral elvágni a libanoni baloldal és a palesz­tinok utánpótlási vonalait. hogy a hidegháborús törvény a mai napig érvényben való tartása minden nyugatnémet demokratikus erőt fenyeget. A DÉL-AFRIKAI rendőrség hétfőn Fokvárosban gumibot­tal oszlatott szét egy diáktün­tetést. A város egyetemének mintegy 700 mulatt diákja az elmúlt napokban bíróság elé állított 11 néger diák iránti szo­lidaritásból tüntetett. PROTESTÁNS terroristák hétfő éjjel levegőbe röpítettek egy csapszéket Észak-írország egy katolikusok lakta falucs­kájában. Az ivóban tartózko­dók közül ketten meghalták, 17-en megsebesültek. ] Moszkvában az SZKP Köz­ponti Bizottságában Andre j Kirilenko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a KB tit­kára és Borisz Ponomarjov, a Politikai Bizottság póttagja, a KB titkára megbeszéléseket tartott Nicolas Saui-val, a Li­banoni KP KB főtitkárával és Nádim Abdasz Szamoddal, a KB titkárával. A találkozó­jukról kiadott közlemény hangsúlyozza: az SZKP és a Libanoni KP képviselői kife­jezésre juttatták azt a meg­győződésüket, hogy „a libano­ni válságot külső erők be­avatkozásától mentesen, csak­is maguknak a libanoniaknak lehet és kell megoldaniuk”. üdénkül és (unkái Bulgáriákéin Kedden a Bolgár Kommu­nista Párt meghívására Bul­gáriába érkezett Jumzsagijn Cedenbal, a Mongol Népi For­radalmi Párt Központi _ Bizott­ságának első titkára, a nagy népi hurál elnöksé­gének elnöke, hogy csa­ládjával szabadságát töltse az országban., Cedenbal találko­zott és szívélyes megbeszélést folytatott Todor Zsivkovval, a Bolgár KP KB első titkárával, az Államtanács elnökével. Alvaro Cunhal, a Portugál Kommunista Párt főtitkára ugyancsak kedden érkezett Bulgáriába, ahol a Bolgár Kommunista Párt meghívásá­ra szabadságát tölti. A portu­gál vendéget a várnai repü­lőtéren Todor Zsivkov, vala­mint más párt- és állami ve­zetők fogadták. Görög—török vita: Elhalasztották a BT ülését Bizonytalan időre elhalasz­totta keddre tervezett ülését a Biztonsági Tanács, amelynek napirendjén az Égei-tenger kontinentális talapzatának jo­gi helyzetéről Görögország és Törökország közt támadt vita I szerepel. CSAK RÖVlDítf... A. P. BEKASZOV a Zna.mja (Kaluga) főszerkesztője Ősi város Oroszország szívében Moszkvától nem messze, az Orosz Szovjet Szocialista Köztársaság szívé­ben fekszik a ne­gyedmillió lakosú, ősi város, az azo­nos nevű megye székhelye, Kaluga. Több mint 600 éve áll az Oka folyó zöld partján, er­dők gyűrűjében, és néz le a víztü­körbe, mintha csak Ciolkovszkijnak, az űrhajózás hallgatná a folyó atyjának emlékműve munkás- hullámainak eziis sága színhelyén, Kalugában. nuuamainaK ezüs­tös csobogását. Ne gondolja az olvasó, hogy az ősi város élete mindig ilyen nyugodt, csendes volt. Nem kerülték el az ország és a világ viharos ese­ményei. Látott népi felkelést a cári elnyo­mók ellen, látott háborúkat, átélte a veresé­gek keserűségét és a győzelmek diadalmámo­rát. Oroszország szívéhez Moszkva felé nyo­mulva, az ellenség négyszer foglalta el Kalu- gát. A középkorban Batu kán hordái garázdál­kodtak itt, később a lengyel nemesség igáját nyögte, majd a napóleoni hadsereg dúlta fel. Utoljára pedig már a mi századunkban, az okai várost ugyanaz a keserű sors érte, mint a hitleristák által ideiglenesen elfoglalt más szovjet városokat. Romok a valaha virágzó városok és falvak helyén, ártatlan, békés emberek ezreinek és millióinak halála, éhség, rabszolgaélet azok számára, akik életben maradtak. De hadd beszéljenek a tények és a számok. A hileri megszállás mérhetetlen károkat oko­zott Kaluga megye gazdaságának. Csaknem teljesen lerombolták Zsizdra, Juchnov, Megim, Moszalszk, Malojaroszlavec, Szuhinicsi, Bo- rovszk, Szpasz-Demenszk városokat; feldúl­tak 3400 kolhozt, 47 gép-, traktor-állomást, felperzseltek több mint 80 ezer koihozud- vart és 70 ezer közös építményt; lemészárol­tak 50 ezer szarvasmarhát, 30 ezer juhot, az egész sertés- és baromfiállományt; megron­gáltak mintegy 1000 traktort és sok más gépet. Tönkretették a gyárakat, feldúlták a közleke­dési összekötő vonalakat, iskolákat, kórháza­kat, könyvtárakat, múzeumokat; bemocskol­ták a szovjet nép legkedvesebb műemlékeit, Ciolkovszkij, a világhírű orosz tudós Kalugá­ban álló múzeumházát, és Alekszander Pus­kin, a nagy orosz költő múzeumházát Polot- nyanij Zavod községben. Meghaladja a tízmilliárd rubelt az a kár, amelyet a fasiszta hódítók a terület gazda­ságának és kultúrájának okoztak. így történt, hogy amikor kiűzték az ellenséget, a kalugai föld még mély sebektől vérzett. A háború után a kalugaiak az egész nép­pel együtt, a pírt határozatai értelmében hozzáfogtak a lerombolt gazdaság helyreállí­tásához. Egész rövid idő alatt a gazdaság valamennyi ágát felvirágoztatták. A területen most tucatszámra működnek a legkorszerűbb gépekkel berendezett ipari üzemek, amelyek évente több milliárd rubel értékű terméket bocsátanak ki. A világ több országába expor­tálják a kalugai televíziókészülékeket, turbi­nákat, hidrotranszformátorokat, vasúti sín­lerakó gépeket, villamos berendezést a gép­kocsik és traktorok számára, híradástechnikai berendezést. Különösen a testvéri szocialista országokkal tartanak fenn szoros gazdasági kapcsolatokat. A Magyar Népköztársaság műszereket, köny- nyűipari termékeket, gyógyszereket szállít városunknak. Nagyon kedvelt nálunk az Ika­rus autóbusz, amely a városon belül és kívül közlekedik. Kaluga viszont vasúti darukat, villamos műszereket stb. szállít a magyar ba­rátoknak. Nem kétséges, hogy a KGST kere­tében ezek a kapcsolatok továbfejlődnek. A mai szókhelyváros, mint a nap az éjsza­kától, úgy különbözik attól az elmaradt, po­ros városkától, amilyen Kaluga a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalomig volt. A valaha üres telkeken, a kocsmák és lebujok helyén iskolákat, könyvtárakat, klubokat, lakóháza­kat, üzemeket és gyárakat építettek fel. A városban három főiskola, sok technikum és iskola, színház és filharmónia, művelődési paloták, múzeumok működnek. A szovjethatalom éveiben, akárcsak az egész országban, a Kaluga területén is kifej­lődött az új arcú — munkaszerető, művelt emberek nemzedéke, amely büszke arra, hogy az új élet alkotója és gazdája lett. Fiatal ka­lugaiak százai végzik el évről évre a főiskolát, illetve egyetemet, ezrek tanulnak idegen nyel­veket. A kalugai föld sok kiváló tudóssal, íróval, társadalmi tényezővel, hadvezérrel ajándé­kozta meg hazánkat. Köztük tartjuk tisztelet­tel számon G. K. Zsukovot, a Szovjetunió marsallját, a Nagy Honvédő Háború hősét. A kalugaiak büszkék volt földijükre, Konsztan- tin Eduardovics Ciolkovszkijra, a nagy orosz tudósra is, akit nemcsak hazánkban, de az egész világon méltán neveznek az űrhajózás Ma már történelminek számító felvétel: Jurij Ga­garin lerakja az alapkövét a Ciolkovszkij Állami Ürhajózástörténeti Múzeum építkezésének Kalugá­ban. A kalugai néprajzi múzeum atyjának. Mindaz, amit a rakétagyártás, az űr meghódítása terén a tudomány elért, Ciol­kovszkij nevéhez fűződik. Ciolkovszkij szüle­tésének 120. évfordulójáról a jövő év őszén emlékezünk meg. Negyven évig élt és mun­kálkodott Kalugában. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évfordulója alkalmá­ból avatták fel a róla elnevezett Állami Ür­hajózástörténeti Múzeumot. Az alapkövet Ju- rij Gagarin, a világ első űrhajósa rakta le. Ciolkovszkij eszméi, munkássága nemes célt szolgálnak — a világmindenség titkainak feltárását, új javak elérését az emberiség szá-* mára. Tudósaink, mérnökeink, munkásaink reális valósággá változtatják a valamikor áb­rándnak hitt elgondolásait. A kalugaiak sikeresen teljesítették a kilen­cedik ötéves tervet, több milliárd rubel érté­kű terméket adtak a népgazdaságnak. A kalugaiak, munkások, kolhoz tagok, ér­telmiségiek nagy lelkesedéssel dolgoznak a mostani, 10. ötéves tervidőszakban, a XXV. pártkongresszus előirányzatainak valóra vál­tásán fáradozva. Az a meggyőződés hajtja őket, hogy a kongresszus kitűzte feladatokkal sikeresein megbirkóznak. Eddigi munkájuk si­kereit az is jelzi, hogy Kaluga várost kitün­tették a Munka Vörös Zászlaja Érdemrend­del, Kaluga megyének pedig 1967-ben a leg­magasabb állami kitüntetést, a Lenin Rendet adományozták. Cikkem csak általánosságban körvona­lazhatja városunk múltját és jelenét, ám az élet, a valóság annál sokkal színesebb. Mind­azt, ami nekünk, szovjet embereknek van és amire büszkék vagyunk — a dolgozó nép iga­zi szabadsága, társadalmi és nemzeti egyen­lőség, országunk gazdasági és katonai hatal­ma. (Fordította: Kovái Iván) L 1 i í

Next

/
Thumbnails
Contents