Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-18 / 195. szám

Georges Marchais nyilatkozata: A francia kommunisták elutasítják a kormány gazdaságpolitikáját Georges Marchais, az FKP főtitkára hétfőn este a France- 1 liter rádióadó vendégeként ki­fejtette a francia kommun,istáik álláspontját a belpolitika idő­szerű kérdéseiben. Az interjú során elutasította a kormányzat gazdaságpoliti­káját. „A francia frank azért beteg” — mondotta —, „mert a gazdaság egésze beteg. Az infláció évi üteme 13—15 szá­zalék között mozog, a munka- nélküliek száma 1.3 millió, és több százezer fiatal keres majd ősszel munkát, miután befe­jezte tanulmányait. Ugyanak­kor a termelés szintje még nem érte el az 1974. 'évi szín­vonalat. A külkereskedelmi mérleg deficitje 14 milliárd frank”. Az FKP főtitkára az interjú során ismertette a kommunis­ták javaslatait a gazdasági problémáik megoldására. Az FKP álláspontja szerint intéz­kedéseket kell hozni a fo­gyasztás fellendítésére, ennek érdekében biztosítani kell a havi 2000 frankos bérminimu­mot, meg kell kétszerezni, a családi pótlékot, be kell fa­gyasztani a lakbéreket a bér­házakban. A párt intézkedése­ket sürget a munkanélküliség csökkentésére is: meg kell szüntetni az elbocsátásokat, 40 órás munkahetet kell beve­zetni, a nyugdíjkorhatárt 60 évre kell leszállítani a férfiak­nál és 55 évre a nőknél (a je­PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI# EGYESÜLJETEK! XX. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM AHA 80 FILLEK 1976. AUGUSZTUS 18., SZERDA lenlegi 65, illetve 60 évről). „Ezreket az intézkedéseket” — mondotta Marchais — „a kor­mány érvelésével ellentétben anélkül lehetne foganatosítani, hogy növelnék az inflációt — ehhez azonban korlátozni kel­lene a nagymonopóliumok pro­fitját”. Politikai problémákról szól­va Marchais ismét elutasította, hogy — amíg a kormányzat nem hajlandó érdembein fon­tolóra venni a kommunisták javaslatait — találkozzék Gis- card d’Estaing köztársasági el­nökkel. Majd egyebei! között leszögezte: „A kommunisták azt követelik, hogy a kormány alkalmazza a következő vá­lasztásokon az arányos szava­zati rendszert.” A Szovjetunióban 1 S3 miilióan írták alá a Béke-világtanács stockholmi felhívását 160 millió szovjet állampol­gár írta alá eddig a Béke­világtanács második stockhol­mi felhívását, amely a fegy­verkezési hajsza beszünteté­sére, a leszerelésre szólítja fel a világ országainak kormá­nyait, népiéit. A Szovjet Békebizottság kedden ülést tartott, amelyen megvitatták a felhívás támo­gatására június elején kezdő­dött aláírásgyűjtő kampány eredményeit. Fjodorov akadémikus, a bi­zottság elnökhelyettese felhív­ta a figyelmet arra, hogy amint az SZKP XXV. kong­resszusa is megfogalmazta, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja egyik legfontosabb felada­tának tekinti a békéért folyta­tott küzdelmet, a fegyverke­zési hajsza megfékezését, a nemzetközi enyhülési folyamat stabilitásának és visszafordít­hatatlanná tételének biztosítá­sát, a politikai enyhülésnek katonai enyhüléssel történő ki­egészítését. A plenáris ülés több felszó­lalója beszélt az aláírásgyűjtő mozgalom sikereiről, arról az egyöntetű támogatásról és he­lyeslésről, amelyet a Szovjet­unió lakosai körében váltott ki a Béke-világtanács felhívása. A plénum munkája több ha­tározat elfogadásával ért vé­get. A tanácskozás helyeselte azt a kezdeményezést, hogy szeptember 23—26 közölt Hel­sinkiben rendezzenek világér­tekezletet a fegyverkezési haj­sza megszüntetéséről. B ékenagygyűlés Nagykátán Az Országos Béketanács emléklapját kapta a Magyar—koreai Barátság Tsz Hogyan lesz több, jobb zöldség? A megye szakemberei a feladatokról, lehetőségekről Az idei aszályos nyár ref­lektorfénybe állítöt-ta a zöld­ségtermesztés és -forgalmazás évek óta lappangó betegsé­geit, magyarán szólva kriti­kussá vált a helyzet. A zöld­ségtermesztés és -forgalmazás fontos társadalmi, politikai kérdéssé lépett elő, melynek megoldása nem tűr halasz- i tűst. E gondokról tanácskoz­tak tegnap a vecsési Ferihegy Tsz-ben az országos és megyei szervek, valamint a tsz-ek képviselői. Lakatos Tibor, a Pest me­gyei Tanács elnökhelyettese vitaindító előadásában többi között hangsúlyozta, hog^ 1971 óta mindössze 200 vagonnal nőtt a megye zöldségtermése, 25 ezer GOO-ról 25 ezer 800 va­gonra. Az 1974-es rekordter­més idején 25 ezer 900 vagon zöldséget adott a megye a fo­gyasztóknak, s az is kevésnek bizonyult. A belső fogyasztás növeke­dése, valamint .a szocialista és tőkés exportlehetőségek egy­aránt azt követelik, hogy leg­alább az 1972-es termelési színvonalat el kell érni. Nagyrészt az ipar munkaerő- elszívó hatásának tulajdonít­ható, hogy a nagyüzemi zöld­ségtermesztő terület az 1971- es 18 ezer hektárról 1975-re 15 ezer hektára csökkent. A felvásárlási árak nem követ­ték a megnijvekedett terme­lési költségeket, s maga a ter­més összegyűjtése, átvétele sem volt zavartalan. Az idén 1200 hektárral nőtt a termőterület, s 1900 hektá­ron ültettek zöldségféléket másodnövényként. Ez azon­ban még mindig csekély elő­relépés. Gondosan elemezni kell a visszaesés okait, meg kell szüntetni a fejlesztést gátló tényezőket. 1980-rig 44 százalékkal kell növelni megyénkben a zöldségfélék vetésterü­letét, hiszen csak így érhetjük el, hogy az exportigények kielé­gítése mellett 100 kilogramm­ra növeljük az 1 lakosra jutó évi zöldségfogyasztást. Ezen belül a friss áru arányát a duplájára, a tartósítottak ex­portját 35 százalékkal kell emelni. A 10—12 féle alapve­tő zöldségből egyetlen év­szakban sem lehet hiánycikk, e ezeket elfogadható áron kell forgalomba hozni. Ehhez természetesen arra van szük­ség, hogy minél előbb beve­zessék a komplex gépesítést azoknál a zöldségfélék­nél, ahol ennek adottak a feltételei. így például a zöld­borsónál, másoknál pedig a részleges gépesítésre kell töre­kedni. Amit nem lehet gépesí­teni, olyan helyen termeljék, ahol még van elég munkaerő, p a kampányfeladatokba be­vonhatók a segédüzemágak dolozói is. Pest megyének az ötödik ötéves tervben nagyobb részt kell vállalnia a főváros ellá­tásából is. Ezért ösztönzik a zöldségter­mesztő rendszerek kiala­kulását, s az eddigieknél bátrabb tá­maszkodást a kistermelőkre. A tavalyi 80 hektár fólia alatti zöldségtermesztő terü­letiét 5 év alatt 150 hektárra növelik. A kisgazdaságok se­gítésében nagy feladat hárul a tsz-ekre, állami gazdasá­gokra és ÁFÉSZ-ekre, melyek közül több példamutatóan felismerte és teljesíti felada­tát. A kistermelőkből alakult szakcsoportok jelentős előnyö­ket nyújtanak tagjaiknak, s biztonságosabbá teszik a ter­melést és értékesítést egyaránt. A vitaindító előadás után többen kértek szót. Dr. Tarjá­nyi Ferenc, a Kertészeti Egye­tem Zöldségtermesztési Inté­zetének igazgatóhelyettese a kutatás szerepéről beszélt a zöldségtermesztés fejlesztésé­ben. Elmondta többek között, hogy manapság már nem szükségszerű, hogy egy-egy kutatási eredmény 15—20 év múlva éreztesse hatását a ter­melésben. A termelési rend­szerek lehetővé teszik, hogy 1—2 év alatt nagyüzemi ta­pasztalatokra tegyenek szert a kisparcellákon elért kísérleti eredmények megvalósításában. Magyar Balázs, a Pest me­gyei Növényvédő Állomás igazgatója a növényvédelem fejlődéséről és a fóliás ter­mesztés, valamint a tárolás és az import vetőmag felhaszná­lásából adódó új feladatok megoldásáról beszélt. A kö­vetkező évek tennivalója, hogy a kiskertek és a több száz hektáros táblák növény- védelméhez egyaránt megte­remtsük a szakszerű és haté­kony védekezés feltételeit. Földes Mihály, a ZÖLDÉRT vezérigazgatója a kereskede­lem szerepét elemezte a ter­melési biztonság és a megfele­lő ellátás megteremtésében. Varga László, a Galga Vidéke ÁFÉSZ elnöke az ÁFÉSZ-ek tevékenységéről beszélt a ház­táji és kisegítő gazdaságok zöldségtermesztésében. Ezt követően még számos termelőszövetkezet képviselője mondta el tapasztalatait, véle­ményét arról, hogyan lehetne ösztönzőbbé, gazdaságosabbá tenni ezt a termelési ágazatot. A tanácskozás a vendéglátó gazdaság zöldségbemutatójá­val fejeződött be. T. Ágoston László Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest me­gyei Bizottságának titkára átnyújtja Szécsi György­nek, a termelőszövetkezet elnökének az Országos Béketanács emléklapját. Kim Ze Szűk, a Koreai Népi nemokratikus Köz­társaság magyarországi nagykövete a termelőszövet­kezet Rákóczi lakatos szocialista brigádjának nap­lójába ír emlékeztető sorokat. Nagy Iván felvételei Békenagygyűlés színhelye volt tegnap délelőtt a nagy­kátai Magyar—koreai Barát­ság Termelőszövetkezet köz­pontja. A gyűlésen részt vett Kim Ze Szűk, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete, Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­ságánál! titkára, Pataki Már­ton, az MSZMP nagykátai já­rási bizottságának első titká­A MEZÖGÉPTRÖSZT VÁLLALATAI GYÁRTJÁK Harminc új gép az AGKOMMPO-s Az augusztus 25-én nyíló Agr'omasexpo !76 kiállításon a Mezőgép Tröszthöz tartozó 16 vállalat mintegy 200 féle mező- gazdasági gépet és berendezést állít ki — jelentette be dr. Gö- löcsér Gábor, a tröszt vezér­igazgatója keddi sajtótájékoz­tatóján a Kereskedelmi Ka­mara székházában. Elmondta, hogy gyártmány- választékuknak egytizedét mu­tatják be. Ezek azonban olyan új termékek, amelyek sorozat- gyártását az utóbbi néhány év­ben kezdték meg. Több mint 3C teljesen új konstrukció is látható lesz a bemutatón. A nemzetközi kiállítás magyar mezőgazdasági gépbemutató­jának középpontjában azok a termékek állnak majd, ame­lyek KGST-szakosílás vagy kooperáció útján készülnek. Bemutatják a mintegy 200 nyugati licenc alapján gyártott gépek egy részét is. A Mezőgép Tröszt vezérigaz­gatója arról is szólt, hogy bár látható lesz néhány háztáji kisgép és eszköz is, amelyek a kerti talaj munkákat, az ön­tözést és a szállítást segítik, ezekből korántsem kielégítő a belföldi választék és ellátás. Jelenősen enyhítene a problé­mán, ha sikerülne akár a ha­zai, akár a szocialista partnerek között találni olyan vállalatot, amely elegendő mennyiségben szállítana kismotorokat háztá­ji gépekhez. A Mezőgép Tröszt — az öt­éves terv során szűkíti, korsze­rűsíti, gazdaságosabbá teszi gyártmányválasztékát. ra, Keszi József, a járási hi­vatal elnöke, Pocsai István, a nagyközségi pártbizottság tit­kára és Nyitrai Ferenc, a nagyközségi tanács elnöke is, valamint nagy számban a ter­melőszövetkezet szocialista brigádjainak képviselői, a szö­vetkezet tagjai. A magyar és a koreai him­nuszt követően Kiss Tibor, a Hazafias Népfront nagykátai bizottságának elnöke nyitotta meg a gyűlést, majd Kovács Antalné ünnepi beszédében elemezte azt a ma már tör­ténelemnek számító utat, ame­lyet a nagykátai Magyar—ko­reai Barátság Mezőgazdasági Termelőszövetkezet megala­kulása óta megtett. A gazda­ság fejlődésének látványos bizonyítéka egyebek között, hogy a nagyfokú gépesítettség és a kemizálás eredménye­képpen a kedvezőtlen időjá­rás ellenére is 36 mázsa körül volt hektáronként a kalászo­sok átlagtermése. A továbbiakban arról szólt, hogy a termelési sikerek mel­lett Nagykátán szép példáját mutatták meg a népek közöt­ti barátság és az internacio­nalizmus elmélyítésének, ami­kor szoros kapcsolatot építet­ték ki a koreai népi demok­ratikus köztársaságbeli Um- bong Koreai—magyar Barát­ság Termelőszövetkezet tagsá­gával. Ezen igyekezet elisme­réseképpen átnyújtotta az Országos Béketanács emlék­lapját, amelyet a két nép kö­zötti barátság elmélyítéséért Ikarusok Ciolkovszkij városában A magyar Ikarusokkal szerte a világban találkozhatunk. Az Orosz Szocialista Szövetségi Köztársaság egyik ősi városának, Kalugának tágas terén, a Drámai Színház előtt készült ez a felvétel. (Cikkünk a 2. oldalon). adományozott a termelőszö­vetkezetnek. Az emléklap átvétele után Szécsi György, a termelőszö­vetkezet elnöke mondott rö­vid beszédet, majd Kim Ze Szűk szólalt fel. Emlékeztetett az 1950-es évek elejére, arra a segítségre, amelyet hazánk nyújtott Korea népének az amerikai intervenció idején. A nagykövet elmondta, né­hány hete kormánya felhívást intézett a világ népeihez, lát­ván, hogy az amerikaiak által pénzelt és katonailag is tá­mogatott dél-koreai bábrezsira újabb támadásra készül a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság ellen. Jóleső érzés­sel említette, hogy a veszély, az ismét fenyegető polgárhá­ború idején mekkora a jelen­tőségük a nagykátaihoz ha­sonló békenagygyűléseknek. Kim Ze Szűk emlékeztetett, hogy az ENSZ 30. ülésszaká­nak határozata értelmében a fegyverszünetet békeszerződé­seknek kellene felváltaniuk, s ezt nemcsak a koreai nép, hanem a világ valamennyi or­szágának érdekei is így kí­vánják. A békenagygyűlés az Inter» nacionálé hangjaival zárult. A délután folyamán a nagy­kátai termelőszövetkezet ko­reai vendégei a közös gazda­ság mindennapjaival, a ter­melőszövetkezetben folyó munkával ismerkedtek. Ellá­togattak a Magyar—koreai Barátság Termelőszövetkezet szarvasmarhatelepére, ahol dr. Kiss László állatorvos, a termelőszövetkezet párttitká­ra számolt be a telepen folyó munkáról. A látogatás során felkeresték a gazdaság birka- nevelő-telepét is. A vendégek elismeréssel nyilatkoztak a lá­tottakról. B. P. KÖZÉLET Iljas Hamzah, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykö­vete kedden fogadást adott In­donézia függetlensége kikiáltá­sának 31. évfordulója alkalmá­ból. Részt vett a fogadáson dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Garai Róbert külügyminiszter-he­lyettes, Udvardi Sándor külke­reskedelmi miniszterhelyettes, valamint a politikai, a gazda­sági és a kulturális élet több más képviselője. Ott volt a Budapesten akkreditált diplo­máciai képviseletek számos ve­zetője és tagja. i t I 1

Next

/
Thumbnails
Contents