Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-13 / 191. szám

%Mnkm 1976. AUGUSZTUS 13., PENTEK DÉL-AFRIKA: Véres összetűzések Fokvárosban is Dél-Afri kában az elmúlt 24 órában újabb két halálos ál­dozatot követeltek a Johan­nesburg színesbőrűek által la­kott külvárosaiban lezajlott összetűzések. Véres összetűzések zajlottak le Fokváros négerlakta külvá­rosaiban is a csütörtökre vir­radó éjszaka a tüntető színes­bőrű lakosok és a fajüldöző rendszer hatóságai között. A hírügynökségi jelentések sze­rint a tüntetések már szerdán megkezdődtek: Langa elővá­rosban több száz iskolás vo­nult fel az utcákon és tilta­kozott a fajüldöző rezsim poli­tikája ellen. A nap folyamán egyre több megmozdulásra ke­rült sor. A tüntetők felhábo­rodásukban több épületet megrongáltak. Az erősen fel­fegyverzett biztonsági erők rá­támadtak a színesbőrű lako­sokra és jelentések szerint 15 tüntetőt megöltek, több mint ötvenet pedig megsebesítettek. A fajüldöző hatóságok leg­újabb véres fellépésével már 203-ra emelkedett a június­ban Soweto városában elkez­dődött tüntetéshullám halálos áldozatainak a száma. Gert Prinsloo tábornok, a dél-afrikai rendőrség főnöke csütörtökön közölte, hogy a Fokváros négerlakta külvá­rosaiban lezajlott véres össze­tűzéseknek eddig 33 halálos áldozatuk van. A tábornok egyidejűleg bejelentette, hogy a rendőrség az ország egész területén riadókészültségben marad. Hírmagyarázónk írja: Másfél hónap — 200-nál több áldozat. S a rendőri bru­talitás szomorú mérlege alig­ha marad változatlan. Az apartheid-rezsim 16 esztende­je, a hírhedt sharpviüei vé­rengzés óta nem találkozott a jogfosztott afrikaiak ilyen he­ves ellenállásával. Valami megmozdult ezen a nyáron a fajüldözés legszilárdabb sán­cai mögött. A köztársaság 21 millió néger és más színes bő­rű lakója mind nehezebben viseli el az erőszak szabta ki­szolgáltatottságát. Hogy mit is jelent színes bőrűnek lenni a fekete konti­nens „sötét sarkán” az euró­pai elme aligha képes teljes valójában felfogni. Az apar- theid bénító szorítása minden­re kiterjed. Előírják a feke­téknek, hogy hol éljenek, hol­dolgozzanak. A lehető legszű­kebbre szabott mozgáskörből kilépni szinte képtelenség. A hivatalosan a „fajok el­különített fejlődésének” titu­lált rendszer a 4 millió fehér­nek biztosítja az ország terü­letének 90 százalékát. Az úgy­nevezett bantusztánokba ösz- szezsúfolódott színes bőrűek sorsa már régóta előrevetíti a robbanás képét. Az állandó belső feszültség szökőárba csa­pását azonban a kontinens legerősebb fegyveres erői gá­tolják. A színes bőrűek moz­galmai pedig a terroron és az elkülönülésen túl, a törzsi, nyelvi sokféleség miatt is ke­véssé szervezettek. Az elmúlt hetek eseményei azonban meg­Fokozódik a nyugatnémet jobboldal uszító kampánya az NDK ellen Egyre nagyobb méreteket ölt az NSZK-ban a jobboldali Ttorötc jól szervezett uszító kampánya a Német Demok­ratikus Köztársaság ellen. A CDU—CSU, a tényeket durván eltorzítva — a két né­met állam határán lezajlott incidenseket használja fel ürügyül arra, hogy a közvé­leményben gyűlölködést szít­son az NDK ellen, és támad­ja ugyanakkor n szöveiségi kormányt „elhibázott német politikájáért”. A kormánykoalíció pártjai az utóbbi hetekben engedtek ennek a jobboldali nyomás­nak és vezető képviselőik — láthatóan választási okokból is — csatlakoztak ehhez a kampányhoz. A koalíciót és az ellenzéket mindössze az választja el, hogy a CDU—CSU eleve el­utasítja az enyhülés politiká­ját, és megkérdőjelezi annak eredményeit, a kormánykoalí­ció viszont óvakodik megta­gadni az eddigi eredményeket és legalább is szavakban az enyhülési politika folytatása mellett foglal állást. A jobboldali kampány csúcspontjának a pénteki nap ígérkezik. Erre a napra — a berlini védelmi fal megépíté­sének 15. évfordulójára — tö­megtüntetést hirdetett meg Nyugat-Berlinbe a Junge Union, a CDU—CSU ifjúsági szervezete. E provokációs „csillagtúrán” az NSZK-ból várhatóan több ezer jobboldali fiatal vesz részt. Az évforduló alkalmából csütörtökön nyilatkozatot tett közzé Helmut Kohl CDU-el- nök, az ellenzék kancellárje­löltje. Felszólította a kor­mánypártokat, hogy alakítsa­nak ki közös „német politi­kát”, mivel a koalíció politi­kája „az egyoldalú engedmé­nyek politikája” — szerinte „zsákutcába vezetett”. Pártja nevében ismét célul tűzte ki az NDK bekebelezését az NSZK-ba és integrálását a nyugati közösségbe. Az ifjú kommunisták nevé­ben Heidemarie Wieczorek- Zeul asszony, a „jusok” elnö­ke elítélte a Junge Union ter­vezett tüntetését, mert az csak a „légkör felizzítását” eredményezné. Hans-Dietrich Genscher kül­ügyminiszter, az FDP elnöke felemás nyilatkozatot tett. Egyrészt elutasította az ellen­zéki bírálatokat és hitet tett az enyhülési politika folytatá­sa mellett, másrészt védelmez­te kormánya negatív állásfog­lalásait, köztük a TASZSZ- nyilatkozatra adott válaszát. Ezt az állásfoglalást annak idején az ellenzék is helye­selte — mutatott rá Genscher és felszólította a jobboldalt, hogy térjen vissza a „közös alapra”. kongatták a vészharangot a teher rezsim felett. Pretória számára a külső kö­rülmények is egyre romlanak. Az afrikai államok ma már igen egységesen sorakoznak fel amellett, hogy nemcsak el­ítélni kell a dél-afrikai rend­szert. hanem tenni is kell elle­ne. Ez pedig egyre kínosabbá teszi a nyugati országok szá­mára a dél-afrikai kormány támogatását. Az angolai ag­resszió annak a lehetőségét is elzárta, hogy a rezsim kompromisszumot köthessen a környező fejletlen afrikai álla­mokkal. amelyek gazdaságilag rászorulnának a gazdag Dél- Afrikára. A megoldás pedig ma még égető a fehér kisebbség szá­mára. hiszen a rendkívüli ki­váltságokhoz való makacs ra­gaszkodás csak egyre erősít­heti az afrikaiak tiltakozásai­nak hullámait. A rendőrsor- tüzek — ez a történelem sok­szoros tanulsága — nem so­káig képesek visszatartani az elnyomottak szabadságküzdel­meit. Avar Károly Magyar és szovjet vezetők üdvözlete Fidel Castrónak Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Gázár György, a Minisztertanács elnöke táv­iratban üdvözölte Fidel Cast- rót, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, Kuba miniszter- elnökét 50. születésnapja al­kalmából. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára ugyan­csak üdvözletét küldte Castró­nak. Az üdvödet nagyra érté­keli Fidel Castro hozzájáru­lását a szovjet—kubai barát­ság és együttműködés fejlesz­téséhez, a szocialista államok közösségének erősítéséhez, a népek harcához, amelyet az imperializmus és a reakció el­len, nemzeti és társadalmi felszabadulásukért vívnak. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Fidel Castrót a szovjet és a kubai nép közötti testvéri barátság és együttműködés fejlesztésé' ben betöltöttt kiemelkedő sze­repéért, a béke és a szocia­lizmus erősítéséhez való ér­tékes hozzájárulásáért, 50. születésnapja alkalmából az Októberi Forradalom Érdem­renddel tüntette ki. A spanyol politikai reformok menetrendje A spanyol kormányhoz kö­zel álló körök szerint Suarez miniszterelnök, elkészítette tervezett politikai reformjának menetrendjét. Az említett kö­rök szerint e politikai reform- tervezet volt a spanyol kor­mányfő és az ellenzéki vezetők közelmúltban, folytatott tár­gyalásainak fő témája. A re­formok megvalósításának me­netrendje a következő: Szeptember — módosítják az alkotmánynak a parlament­tel kapcsolatos előírásait, en­nek érteimében a jelenlegi cor- test egy teljes mértékben sza­vazás útján megválasztott két­kamarás parlament váltja fel; : Október második fele népszavazás az alkotmánymó­dosításról; November — a demokrati­kus politikai pártok működé­sének megkezdése; e pártok a kormány kezében levő televí­zió- és rádióhálózat nyilvá­nossága elé léphetnek. 1977 május — általános vá­lasztások; 1977 június — az új parla­ment beiktatása és az első de­mokratikus spanyol kormány megalakítása. Az idézett források szerint a kormány továbbra sem tart­ja kívánatosnak a kommunista párt legális működését, szem­ben a legtöbb ellenzéki cso­porttal, amelyek támogatják a kommunista párt törvényesí- tését. A SZOVJETUNIÓBAN Föld körüli pályára juttatták a Koz­mosz—848 jelzésű mesterséges holdat. A szputnyik tudomá­nyos berendezései folytatják a világűr kutatását. Kitekintés Ö^Kufcidrői nek forgatókönyve idéződlk fel. Nem egyszerűen képet kap ugyanis a varsói felkelés kö­rülményeiről, hanem megrázó élményben részesül, valósággal maga is átéli a küzdő, szenve­dő varsóiak akkori életét. Mi is történt 1944 július utol­só napjaiban? Lengyelország felszabadulása napirendire ke­rült, ám még a fasiszták által megszállt országban súlyos, tragikus fejleményekkel terhes ellentmondások feszültek. En­nek volt a következménye a varsói felkelés, amelyet azon­ban nem egyeztettek az előre­nyomuló Vörös Hadsereggel, s elbukott. A szerző megmutatja az előz­ményeket, a kibontakozó ese­ményeket, időrendben ismer­teti az előkészületlenül, mond­hatni felelőtlenül megindított felkelés történetét, végül a varsóiak hősi harcát, amely őszinte volt, és ha nem hozott is közvetlen eredményt, mégis a második világháború egyik szörnyű tragédiájaként vonult be a történelembe. Egyben ar­ra int, hogy soha nem szabad háborúba, vérontásba taszítani a népeket. A könyvben közölt fényké­pek és térképek még közelebb hozzák az olvasóhoz az ese­ményeket. A skandináv országok története A könyv szerzője, A. Sz. Kan szovjet történész, rendkí­vül hasznos kézikönyvet írt a skandináv országok életéről, múltjáról. Magyarországon is Igen sokan érdeklődnek az északi népek története, élete iránt. Számukra, de mindazok számára, akik szeretik a nép­szerű történelmet, igen hasz­nos ez a ’'ötét. Oroszból GeZ­A Kossuth Könyvkiadó fi­gyelemmel kíséri a külföldi po­litikai könyvkiadást is, és a legérdekesebb könyveket le- fordíttatja magyarra. Ezek közül hívjuk fel a legújabbak­ra olvasóink figyelmét, más, külföldi vonatkozású művel együtt Az ENSZ bölcsőjénél Az ENSZ nemzetközi szere­pe közismert, mégis érdekes, hogy milyen céllal, hogyan ala­kult. Most — Berényi. Pálné fordításában — olyan könyvet olvashatunk, amely erről, az ENSZ megalakulásának körül­ményeiről szól. Szerzője V. M. Berezskov, akit a Tolmács vol­tam Teheránban című könyv írójaként ismert meg a ma­gyar olvasó. Szovjet diploma­taként New Yorkban szolgált a háborúban. Leírja utazását, amelyet — a háborús körül­mények miatt — kerülővel, Szibérián, a Csukcsföldön és Alaszkán át az Egyesült Álla­mokba — repülővel tett meg. Az út tíz napig tartott. Ma ezt az utat a korszerű gépek 6 óra alatt teszik meg. Nemcsak a repülőútról. ha­nem Washington, New York életéről is beszámol, majd le­írja, hogy miként dolgozták ki az ENSZ alapokmányának fe­jezeteit. Érdekesen, olvasmá­nyosan eleveníti meg az ak­kori eseményeket. A könyv lapjain egész sor, a háború utáni időszakban is jelentős szerepet játszó politikusról ka­punk teljes képet. A varsói felkelés, 1944 Bartelski könyvének — ame­lyet Pfeifer Dániel ültetett át lengyelből magyarra — olva­sása közben szinte Andrzej Wajda Csatorna című filmjé­lért György és Dalos György fordította, élvezetes, könnyű stílusban. Megismerhetjük Svédország, Norvégia, Dánia történetét, lexikális tömörségű részekből képet kapunk ezek­nek az országoknak fejlődésé­ről, változó külkapcsolataikról, egymáshoz való viszonyukról. A kötet középpontjában a huszadik század, különösen a második világháború utáni fejlődés áll. A szerző ügyesen csoportosítja a skandináv or­szágok jellegzetességeit, a sa­játosságokat. Tizenhárom csillag Szuhay-Havas Ervin az ame­rikai forradalom történetét ír­ta meg e műben. S most igen időszerű is a könyv, hiszen az Egyesült Államok az idén ün­nepelte függetlensége kikiáltá­sának 200. évfordulóját. Szu­hay-Havas népszerűén írja le a korabeli világtörténelmi ese­ményt, a harcokat, amely küz­delem végül is tizenhárom ál­lam egyesüléséhez, az Ameri­kai Egyesült Államok megala­kításához vezetett. A gyarmatosítástól a forra­dalomig eltelt 120 esztendőt tömören foglalja össze, meg­mutatja a gazdasági-társadal­mi hátteret, az érlelődő forra­dalom időszakát, amikor a helyzet már robbanásig feszült volt. Végül a szerző a független­ségi háború hadtörténetét és diplomáciatörténetét beszéli el, elemezve és bírálva a Függet­lenségi Nyilatkozat osztálytar­talmát. A könyv segít megérteni a mai Egyesült Államok helyze­tét is, közelebb visz bennün­ket, hogy felismerjük: miből táplálkoznak a mai amerikai hatalmi törekvések. G. S. Kakukk fűdomb beteljesült tragédiája „A mi szemünkben Teli Zaa-t tar nem esett el, minÄg szim­bóluma marad azon eltökéltsé­günknek, amellyel folytatjuk a forradalmunk védelméért és céljaink eléréséért vívott küz­delmünket.” A Palesztina Hangja rádióadó csütörtök dél­utáni kommentárja lényegében már az 54 napja tartó ostrom végét jelezte. A palesztin menekülttábor harminc-egynéhányezer lakója számára a fegyveres harc el- csitulása talán megváltás. Na­ponta tucatjával haltak meg a gyerekek, mert hiányzott a víz és az élelem, s ki tudná megmondani, hány polgári sze­mély vesztette életét az öldök­lő küzdelemben, pusztán azért, mert se orvos, se gyógyszerese kötszer nem állt rendelkezésre. Korunk pokla túlszárnyalja Dante költői képzeletét. Csak­hogy az olasz szellemóriás poé­ta poklában bűnösök vezekel­tek, Teli Zaatarban pedig ár­tatlan emberek tízezeréi váltak a tébolyult öldöklés védtelen célpontjaivá. Csak azért, mert a tábor stratégiai helyzete így hozta. A magyar fordításban lírai csengésű Kakukkfűdomb — amely egy palesztin szóvivő szerint tömegsírrá változott — Bejrut keleti részében terül el, amelyet a falangisták tartanak kezükben. Területük egységesí­tésére indították 54 nappal ez­előtt az első támadást Teli Zaatar ellen. Félő, hogy a katonai siker nyomán a jobboldali martaló- cok kíméletlen vérfürdőt ren­deznek. Libanonban manapság az emberélet csekély értéket képvisel: ha a legfrissebb be­csült adatnak hinni lehet, ed­dig a polgárháború 34 ezer halálos áldozatot követelt. Ki és mikor parancsol álljt a pusztításnak? A diplomáciai kezdeményezések rendre ku­darcot vallottak, s 16 hónap alatt sem sikerült olyan közös nevezőre jutni, amely legalább tartósan tűzszünetet eredmé­nyezett volna. Libanon állami egységét komoly veszély fe­nyegeti, minden hatodik állam­polgára külföldre menekült, minden kilencvenedik meg­halt, s minden ötvenötödik megsebesült. Kusza erővonalak és ördögien összezagyvált ér­dekek. Pedig nincs más megoldás, mint visszatérni a kiinduló­ponthoz: Fenntartani Libanon egységét, kivonni a külföldi csapatokat és biztosítani a pa­lesztinok jogait. A hírhedt Jor­dániái „fekete szeptemberre” emlékeztető, de annak méreteit máris jócskán meghaladó tö­megmészárlás nemcsak a pa­lesztinok létét, hanem az arab­közi kapcsolatok amúgy is la­za szálait immár alapjaiban veszélyezteti. Bizalmat kapott a portugál kormány Spinolát bizonyítékok hiányában szabadon bocsátották A portugál nemzetgyűlés szerdán késő este szavazás nél­kül elfogadta Soares kisebbsé­gi kormányának programját. Az ötnapos parlamenti vita vé­geztével, amelyben az ellenzéki pártok képviselői kifejtették ellenvetéseiket a kormány programjával szemben, egyik párt sem terjesztett be javasla­tot e program elutasítására így nem volt szükség bizalmi sza­vazás megtartására. Alvaro Cunhal, a PKP főtit­kára szerdán este elhangzott felszólalásában,- leszögezte: pártja, noha fenntartásai van­nak a kormány programjával kapcsolatban, zöld utat ad a kormány működésének abban a reményben, hogy ezzel sie- rül megakadályozni a bizony­talanság légkörének kialakulá­sát. Cunhal ugyanakkor felhív­ta a figyelmet arra, hogy a szo­cialista párti kormány prog­ramja a jobboldali irányzat erősödéséhez és kapitalista fej­lődéséhez vezethet. A kormány- program elfogadása után, a parlamenti vita lezártaként rö­vid beszédet mondott Soares miniszterelnök is. Beszédének nagy részében arra korlátozó­dott, hogy rendkívül éles hang­nemben visszautasítsa Cunhal felszólalását. Csütörtökön, a portugál fegyveres erők főparancsnok­sága közleményben jelentette be, hogy szabadlábra helyezték Spinola volt államelnököt. A közlemény szerint a kihallga­tás során nem bizonyosodott be, hogy Spinola bűnös-e az ellene emelt vádpontban. Sza­badlábra helyezését a bizo­nyítékok elégtelensége mi^att rendelték el. A közlemény ugyanakkor azt is bejelenti, hogy a vizsgálat nem fejező­dött be: alapos gyanú áll fenn ugyanis arra, hogy Spinola kapcsolatban állt a száműzetés­ben működő jobboldali De­mokratikus Felszabadító Moz­galommal és részt vett annak akicóiban. A portugál legfelsőbb forra­dalmi tanács csütörtökön — fennállása óta első ízben -—, megtartott sajtóértekezletén személyi változásokat jelentett be és állást foglalt Spinola sza­badon bocsátásával kapcsolat­ban. Sousa Castro, szóvivő közölte az újságírókkal, hogy a ta­nács azon tagjai, akik egyben katonai körzeti parancsnoki posztot is betöltötték, a jövő­ben csak egyik tisztségüket tarthatják meg. Az ezzel kap­csolatos elnöki rendelet értel­mében választás elé állított tisztek közül ketten lemond­tak a tanácsban betöltött tiszt­ségükről, mások viszont pa­rancsnoki posztjuktól váltak meg. Spinola szabadlábra helyezé­sével kapcsolatban a szóvivő leszögezte: Eanes elnök ismer­tette a tanács tagjaival állás­pontját ebben a kérdésben. A tanács egyetért az elnöknek az­zal a véleményével, hogy a vizsgálat jelenlegi állásánál in­dokolatlan Spinola fogva tartá­Éleződik a görög—török viszály Az égei-tengeri görög—török viszálynak a Biztonsági Ta­nácsban való megvitatását megelőző órákban kölcsönös vádaskodásokról és a katonai helyzet kiéleződéséről számol­nak be a hírügynökségek Athénből és Ankarából kelte­zett jelentéseikben. Athénban illetékes források közölték, hogy a görög hadse­reget harckészültségbe helyez­ték. A görög—török határon a görög egységek riadókészült­ségben vannak. A görög flotta hajói őrjáratot teljesítenek az Egei-tenger keleti medencéjé­ben, ahol a Sismik—I török kutatóhajó folytatja tevékeny­ségét. Terrorakció Isztambulban Szerdán délután Isztambul nemzetközi repülőterén há­rom palesztin fegyveres kézi­gránátot dobott a várakozó utasok egy csoportjára, majd géppisztolyból tüzet nyitott. A török biztonsági erők rövid tűzharc után egy terroristát megöltek, két társát elfogták. Az incidensnek az utasok kö­zött három halálos és 16 sú­lyos sebesült áldozata van. Az áldozatok közül kettő izraeli, egy pedig japán állampolgár volt. A merénylők az El Al iz­raeli légitársaság menetrend- szerű járatának utasait tá­madták meg. Valószínűleg az volt az eredeti szándékuk, hogy túszokat ejtve még a föl­dön hatalmukba kerítik az iz­raeli gépet. A hírek szerint a terroris­ták a Palesztinái Népi Fedsza- badítási Front nevű szélsősé­ges szervezet tagjainak vallot­ták magukat. A front bejrúti szóvivője azonban csütörtökön kijelentette, hogy szervezeté­nek semmi köze nincs az isz­tambuli akcióhoz. i á 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents