Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-13 / 191. szám

1976. AUGUSZTUS 13., PÉNTEK kfúdao 3 Közvetlen kapcsolat a lakossággal Joghoz: lehetőségek Továbbra is aktív a politikai munka A cselekvési program végrehajtásának féléves tapasztalatai a gödöllői járásban A fogadóóra a hatósági ügyintézés egyik eszköze A megyei tanács Vb-titkára elé többnyire bonyolult, évek óta húzódó, sok hatóságot megjárt ügyek kerülnek. Be­viszik személyesen az állam­polgárok, vagyis a panaszfo­kig mennek. Megoldásukhoz, rendkívül nagy körültekintés, alapos jogszabály- és ember- ismeret, valamint éppen a vb- titkár — dr. Csailótzky György szávaival élve — szív keik Miért ideges az adózó ? A budai járás egyik nagy­községének jól forgalmazó kis­iparosa azért ideges például, mert az illetékhivatal több évre visszamenőleg 32 ezer fo­rint községfelesztési adó-, va­lamint 160 ezer forint általá­nos jövedelemadó-hiányt álla­pított meg nála. Helyesebb ki­fejezéssel: nem is ideges, dü­hös a kisiparos. Mert szerinte alaptalanul és ráadásul utó­lag állapított meg ilyen nagy összegű hiányt a hatóság. Tévedett volna a hivatal? Kern. Joga és kötelessége az adóhiányok felderítése és ki­vetése — utólag is. Alaptalanul járt el? Nem. Maga a kisiparos sem tagad­ja, hogy amióta kinn jártak nála az illetékhivatalból, az­óta szedte össze iratai közül a költségeit igazoló 62 ezer fo­rint értékű számlát, s higgyék el, a fennmaradó összeggel is rendben van a dolog. Még, ha azt számlával nem is tudja igazolni. Persze, az adóügy nem hit kérdése. Aztán: tény, hogy a kisiparos nem vezet elég pon­tos könyvelést, tehát ő is hi­bás, hogy az ügy a panaszfo­kig jutott. Is? Tehát a hivatal ás hibás? Nem. Nem történt műhiba. De teljesen érthető és szükség- szerű, hogy a kérdést újólag meg kell vizsgálni. A számlákat a Vb-titkár fel­kérésére a megyei tanács pénzügyi osztálya ismételten felülvizsgálja, s ha indokolt, az adóhátralékot megfelelő mértékben csökkentik. A kis­iparos pedig — saját érdeké­ben — könyvelésben jártas se­gítőt szerez magának. Teljesen véletlenül a másik ügy is a budai járásból való. Toldaléképítkezési ügy. A te­lek közös tulajdonú. Az egyik tulajdonos — bár aránytala­nul kisebb hányad az övé — nem járult hozzá a másik építkezéséhez, élve — vagy visszaélve? — törvényben biz­tosított jogával. S nem hagyott kétséget afelől, a jövőben sem fog hozzájárulni. A másik tu­lajdonos erre minden forma­ságot mellőzve engedély nél­kül kezdett el építkezni. Mit tegyen most a hatóság? Bontasson? Bontássá le az egyébként a község képébe nagyon is beleülő, korszerű szép építményt, vagy adja meg a fennmaradási enge­délyt, az ém'tésrendészeti bír­ság egyidejű kiszabásával? Legyen akár ez, akár az a döntés, mindegyik a legmesz- szebbmenően. törvényes. A joggal élni vagy visszaélni ? — Nagy körültekintésre, fe­lelősségre van szükség minden egyes ügynél — hangsúlyozza dr. Csalótzky György —, még az olyanoknál is, amelyeknél első hallásra könnyű állást- foglalni. Legutóbb például fel­keresett a Szentendrei-sziget egyik községéből egy asszony. Az 1661-es tagosítás óta van vitája a tsz-szel, szerinte 305 négyszögöl szőlő és 460 négy­szögöl gyümölcsös van a bir­tokában. Illetve mégsincs... Az év elején valaki egy 1938-ban vásárolt ingatlan tulajdonjoga miatt keresett meg. 1972-ben ébredt tu­datára, hogy a ki tudja már hányadik tulajdonos birtokában levő ingatlan az övé. Mostanában az ingat­lanok iránt nagy a kereslet, úgy vélik egyesek, hogy meg­éri a lehetetlent is megpró­bálni. .. Megfeledkeznek arról, hogy a joggal nem lehet visz- szaélni. Néha — mint egy esetben legutóbb is — tyúk­perek hullámai csapódnak el egészen a megyei tanácsig. Méterekért, centiméterekért megy néha a harc. S akik be­nyitnak az ajtón, nem ritkán a legmagasabb hangon kezdik. — Ugyancsak magas hangon kezdte mondanivalóját egy másik kisiparos, aki szintén egy szövevényes adóüggyel keresett fel. Megegyeztem ve­le, hogy a pénzügyi osztály a hét végére az összes szükséges iratot beszerzi, bejön ő is és együtt áttekintenek tételesen minden okmányt. Nem telt bele két perc, felállt és azt mondta: nagyon köszönöm. Mit köszön? — kérdeztem, hi­szen még nem döntöttünk az ügyben. Hát, hogy ilyen tár­gyilagos és higgadtan meghall­gatott a titkár elvtárs. — Hát ez az, erről van szó —• mondja a Pest megyei Ta­nács vb-titkára. — A fogadó­órák egyik nagy előnye az őszinte, em/enes szótértés az állampolgárokkal. A fogadóóra a hatósági ügyintézés egyik igen fontos eszköze. A tanácsi tisztségviselőkhöz ha néha in­gerülten is, de bizalommal mennek be az emberek s nem is mindig azt várják, hogy mindent tudó igazságosztóként néhány perc alatt ítéljen. Következtetésekre alkalmasak — S ha fontosnak ítélik az állampolgárok a fogadóórákat, legalább olyan fontosak és nélkülözhetetlenek azok a ta­nácsi tisztségviselőknek. Csi­náljunk például egy gyors számvetést a megyei tanács szintjén. Hetente van fogadó­órájuk a megyei tanács tiszt­ségviselőinek, s egy-egy nap átlagban tíz üavben keresik meg őket. Ez évente 400—500 ügyet jelent Tartalmukból, a panaszok természetéből ilyen nagy szám esetében már bizo­nyos következtetéseket le lehet vonni. S ezek az következte­tések összhangban vannak a tanácsok munkájáról szerzett egyéb tapasztalatainkkal. Sze­mélyes benyomásaink is azt jelzik például, hogy a megyé­ben a tanáesolznál általában törvényesen és a lakosság szá­mára megnyugtatóan intézik az ügyeket. A megyei szintre elkerülő ügyek egy része olyan — mint a példák is jelzik —, hogy csak nagy kürültekintés- sel lehet állást foglalni. Egy- egy alsóbb fokú határozat megváltoztatása tehát nem minden esetben jelenti feltét­lenül azt, hogy az a határozat hibás volt. Az állampolgárok — és ez örvendetes — egyre jobban ismerik jogaikat és él­nek azokkal. Ehhez pedig megvannak a lehetőségek Tegyük hozzá a megyei ta­nács vb-titkárának szavaihoz: mindinkább megvannak. A közelmúltban jelent meg a megyei tanács elnökének uta­sítása az ügyfélfogadás és a hatósági 'ügyintézés színvona­lának emeléséről. Ez a többi között egyesíti és kiterjeszti az ügvfélfogadás idejét. Eszerint a megyében min­den tanácsnál szerdán és szom­baton a teljes munkaidőben fogadják az ügyfeleket s a hét egy további munkanapján is, legalább 4 órában. Augusztus 1-től a tanácsi tisztségviselők fogadóideje a korábbinál hosz- szabb. Az elnöki utasítás számos más olvan követelményt is támaszt a tanácsi dolgozókkal szemben, amely az ügyfelek idejének felesleges igénybevé­telét, a hatósági ügyek miatti indokolatlan munkamulasztá­sokat hivatott csökkenteni. D. G. „Minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak be­lőle”: az ötvenes években jócskán elkoptatott mondást manapság már nem szokás em­legetni, pedig közhelyszerű igazsága ma is megdönthetet­len. Amint az is, hogy hasz­nos dolog időnként számon- kémi egymástól és önmagunk­tól: mi valósult meg a terve­inkből. Pontosabban: mit haj­tottunk végre belőle? Ilyen félévi számvetés kor­szakát élik most a pártszerve­zetek amikor az V. ötéves terv első esztendeje első felének eredményeit vizsgálják, termé­szetesen saját cselekvési prog­ramjuk tükrében. Egy ilyen számvetésről adunk most hírt — a gödöllői járásból. Fehér Béla, a járási párt- bizottság első titkára, és Fran­kó János, a pártbizottság gaz­daságpolitikai titkára úgy íté­ld meg, hogy az idén valaineny- nyi szintű pártszerv és -szer­vezet munkájában megélén­kült a gazdaságpolitikai segítő- ellenőrző tevékenység a koráb­bi évek gyakorlatához képest; a testületi üléseken gyakrab­ban szerepelnek gazdaságpo­litikai kérdések mint azelőtt, és — épp a cselekvési progra­mok előírásainak szellemében — rendszeresebbé vált a gaz­dasági vezetők beszámoltatása. Javult a pártszervezetek gaz­daságpolitikai agitációs-propa- ganda munkája is, s ennek kö­vetkeztében a dolgozók tájé­kozottsága szűkebb hazájuk, illetve munkahelyük fejleszté­si, termelési feladatairól. Jobban előkészítik a beruházásokat — A gazdaságpolitikai agitá­ció és a cselekvési programok végrehajtása olyan kézzelfog­ható eredményekkel járt — tájékoztatnak —, hogy általá­ban sikerült jobban előkészí­teni járásunkban a kommuná­lis és a termelő beruházásokat. Ennek előzményeként, a párt- bizottság és a járási hivatal az év elején, megjelölte az V. ötéves terv azon. legfontosabb beruházásait, amelyeket foko­zott figyelemmel kísér és el­lenőriz: köztük a kistarcsai kórház 21 millió forintos költ­séggel épülő csatornahálóza­tát, és a 208 milliós Galga menti Regionális Vízmű beru­házást. Az utóbbinál el is kélt a megkülönböztetett figyelem, mert befejezési munkáihoz hiányzik a szükséges pénzügyi fedezet. Szóba jött a lakossá­gi hozzájárulás felemelésének lehetősége, ezt azonban a me­gyei vezetés elvetette, helyette az OVH-val kezdtünk tárgya­lásokat az eredetileg megígért mértékű anyagi támogatás megszerzése érdekében. — Elhangzott, hogy általá­ban javult a beruházások elő­készítése. Vannak azonban ki­vételek is? — Sajnos, mint minden sza­bály alól. Nem a tervnek — és a cselekvési programnak — megfelelő ütemben halad pél­dául a Budapesti és Pest me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat — a GFV aszódi, 600 vagonos gabonatá­rolójának építkezése. Már az alapozást is jóval a határidő után, csak július második fe­lében végezte el a KKMV — ré­szint saját mulasztása, részint a licencet szállító dán cég hu­zavonája miatt —, holott az egész beruházást július elsejé­re át kiellett volna adni, az pe­dig, hogy elkészül-e legalább a kukoricabetakarítás idejére, most mór az Agroépszer Közös Vállalaton múlik. Gondjaink vannak az aszódi 12 tantermes iskola beruházásával is, amire még mindig nem találtak kivi­telezőt, mert hagyományos technológiával tervezték, s arra nem könnyen akad vál­lalkozó, és a kerepesi iskolá­val, aminek beruházási össze­géhez még hiányzik a kötelező 20 százalékos tartalék. Egy évvel korábban ? A szocialista ipar első félévi eredményeiről szólva a járási pártbizottságok vezetői el­mondották, hogy az ipari ter­melés— a gyorsmérleg szerint — megközelíti a tervezett szin­tet. Néhány jelentős üzemet kiemelve: az ikladi Ipari Mű­szergyár I. félévi termelési tervét 101—102 százalékra tel­jesítette, és még mintegy fél­millió dollár értékű exportter­mék vár kiszállításra a kész­áruraktárból; a Hazai Fésűs- fonó és Szövőgyár kistarcsai gyára félévi tervét 100,3 szá­zalékra teljesítette; az ipari szövetkezetek és a ÁFÉSZ-ek is teljesítették tervüket, a ke­reskedelmi forgalom a terve­zettnek megfelelően nőtt, an­nak ellenére, hogy néhány áruból nem volt kielégítő az ellátás. — Az igazsághoz hozzátar­tozik, hogy nem volt ám za­vartalan a termelés az ipari üzemekben: helyenként mun­kaerőhiány — így a kistarcsai gyárban —, másutt — például az IMI-ben — az alapanyag­ellátás döccenöi nehezítették a helyzetet. Az IMI gondjai abból erednek, hogy a szüksé­ges alapanyagokat jóval — olykor egy évvel! — a szállí­tás előtt kell megrendelnie, akkor is, ha még nem tudja, miből mennyit fog majd tér­Magyar csapat a dobogón Párbajlövészetlel folytatódott az összetett honvédelmi verseny Párbajlövészettel folytató­dott tegnap a Testvériség — barátság nemzetközi nyári összetett honvédelmi verseny programja. Nemzetenként 3—3 fős csapatok álltak rajthoz a 100 méter hosszú pálya start­vonalán, ahol 50 méter futás után kellett eltalálniuk a három 11 centiméter átmérő­jű, bukó célkorongot. Mi eb­ben a párbaj jellege? Az, hogy nem a velük szemben levő célra lőttek, hanem az ellen­fél előtt levőre. Összetett ügyességi és gyor­sasági versenyszám ez, hiszen aki előbb lefutja az 50 métert, előbb lőhet, s mihelyt az egyik csapat mindhárom cél­táblája lebukott, be is feje­ződött a verseny. Minden versenyzőnek 3 lövésre volt lehetősége. Nem egy olyan akadt, akinek el se kellett süt­nie a puskáját, mert a másik két társa mindhárom korongot lebuktatta. Erősítettek a fiuk Az első versenynaphoz ha­sonlóan, tegnap is a bolgár versenyzők voltak a legesé­lyesebbek, de a magyar ifjúsá­gi csapat is szerzett szerdán egy dobogós, harmadik helyet. A nők negyedikek, a serdülők ötödikek, a férfiak hatodikak lettek. Csütörtökön erősítettek a magyar fiúk, s a férfiak mező­nyében a lengyelek, szovjetek és az NDK csapatának legyő­zésével megszerezték a har­madik helyet. A nők verse­nyének az az érdekessége, hogy eddig még soha sem tar­tottak nemzetközi versenyt eb­ben a kategóriában. Még javában folyt a küzde­lem, mikor megkérdeztük Farkas Dezső edzőtől, mit vár a lányoktól? — A bolgárok és a szovje­tek a nagy ellenfelek. Őket nehéz lesz legyőzni. Talán nem vagyok szerénytelen, ha harmadik helyet várok. Bí­zom a lányokban. Ha szeren­cséjük lesz, akár fényesebb is lehet az az érem. Velük izgu­lok __Sajnos, ők is nagyon id egesek, hiszen ez az első nagy nemzetközi versenyük. A fiúknál erősebbnek érzem a mezőnyt. A felnőttcsapat har­madik ' lett, reménykedem, hátha sikerül még egy dobo­gó körüli helyet megszerez­nünk. Merészebb elképzelé­sünk nem is lehet, mert a bolgárok égj'el őre verhete len­nek látszanak. — Hol és mikor lesz a kö­vetkező verseny? Visszahúzó versenyláz — Egy év múlva a Szovjet unióban. Technikailag felké­szültek a mi versenyzőink, bár ezt is gyakorolni kell, de a futásból történő gránátdo­bást és a lövést az eddigiek­nél sokkal komolyabban kell venni a klubokban. S talán az se utolsó szempont, hogy le kell küzdeni a versenylá­zat. Éppen emiatt többen el­maradtak az edzéseken nyúj­tott eredményeiktől. Itt van például Csáki Kati, a nagykő­rösi versenyzőnk. Jól lő, jól fut. de ideges. Közben örömteli hurrá kiáltások rengették meg a le­vegőt. A három magyar kis­lányt üdvözölték a társak; a lengyelek után legyőzték az egyik esélyest, a szovjet csa­patot is 3:á arányban. Gratu­lálni akartak nekik, de Máté Katalin, Fekete Józsefné és Csáki Katalin elhárították a dicsérő jelzőket. — Majd az utolsó futam után gratulál­jatok! — S kis pihenő után újra stratra készen álltak a rajtvonal mögött. A férfiak közül Vitányi Er­nővel, Cseke Istvánnal és Zsoldos Imrével beszélgettünk. Mint mondták, két hétig vol­tak edzőtáborban Gödöllőn a szadai verseny előtt. Az edzé­seken jobb eredményeket is elértek már. Hiába, a verseny izgalma ... talán nem is a fi­zikai igénybevétel okoz gon­dot, hanem az idegeskedés. Az győz, aki jobban bírja id :­gekkel... Zsoldos Imre már tapasztalt versenyző, neki ez a negyedik nemzetközi verse­nye. Ott volt Kijevben, Cseh­szlovákiában és Bulgáriában is. Szinte csodálattal beszél a bolgár csapat állóképességé­ről. Ök mindenkit leköröztek. De azért boldog a magyar csapat is, hiszen ebben a ver­senyszámban először értek el dobogós helyezést. Rendszeres felkészülés Gulyás Gábor, a magyar csapat vezetője már a jövőre gondol. — Még csak a verseny felé­nél tartunk — mondja —, de úgy érzem, több van a ver­senyzőinkben, mint amit az eredmények mutatnak. Sajnos, a két hét edzőtábor kevés a teljes felkészüléshez. A klu­bokban egész éven át állandó, kiegyensúlyozott edzésekkel kell gondoskodni a verseny­zők felkészítéséről és az után­pótlás neveléséről. Sajnos, sok helyen nincs mód arra, hogy ehhez hasonló pályát építse­nek, de az egyes részelemek gyakorlására lenne lehetőség. Azt kell kihasználni, ami ren­delkezésre áll. Általában atlé­ták az itt részt vevő verseny­zők, s erre az alapra jól fel lehet építeni a többi elemet is. Azt hiszem, a bolgár és szov­jet versenyzők helyzeti előnye elsősorban abból fakad, hogy egész évben megfelelő edző­pályán készítik fel őket. T. Ágoston László mélni, mire lesz szerződése. A kistarcsai gyár a középtávú terv előírásainak megfelelően fejlődik: itt továbbra is ki­emelten foglalkoznak a terme­lékenységgel, a gépek, eszkö­zök jobb kihasználásával, a minőség és a munkakörülmé­nyek javításával. Az eiső_ ne­gyedévben. a motringfestőben és a fonodában volt egy kis elmaradás a tervtől, ezt csak a harmadik negyedben tudják behozni. Az évek óta súlyos­bodó munkaerőgond az idén valamelyest enyhült, részint a bérfejlesztés, részint pedig a dolgozók megtartása érdeké­ben tett erőfeszítések követ­keztében, — Pártszervezeteink tenni­valói a második félévben sem lesznek könnyebbek: továbbra is számítunk rájuk a tervtel­jesítésre irányuló gazdaságipo­litikai agitációban, a munka- versenyre való mozgósításiban, a példamutatásban, sőt, a leg­több helyen még a cselekvési programot is át kéll dolgozni, az új követélményeknek meg­felelően. Minél több másodvetést! A lakosság ellátásával kap­csolatos igények növekedése, és az idei aszály egyaránt a figyelem középpontjába állí­totta a mezőgazdaságot. A pért Központi Bizottságának július 21-i ülését követően, a gödöl­lői járási hivatal mezőgazda- sági osztálya felhívással for­dult a mezőgazdasági üzemek­hez: tegyenek meg mindent az aszály okozta károk ellensú­lyozásáért. A gazdaságok vá­laszul a tervezett 1350-ről 1600 hektárra növelték a má­sodvetések területét. — Már az év elején nagy figyelmet szenteltünk a mező- gazdasági üzemek pártszerve­zeti és gazdasági vezetőivel folytatott megbeszéléseknek, a követelmények pontos megfo­galmazásának; sok segítséget nyújtottak a tsz területi Szö­vetségek és a tanácsi szervek is a tervező munkához és a gazdaságok cselekvési prog­ramjának megvalósításához. Az utóbbi pontosan körvona­lazta a növénytermesztés és az állattenyésztés idei feladatait, s örömmel állapítottuk meg, hogy gazdaságaink a félévi kötelezettségeiket általában teljesítették. Az időjárás erre­felé sem volt kíméletes: a ta­vaszi fagyok kárt akoztak a szőlőben, gyümölcsösben és a kiültetett zöldségfélékben. A júniusban fellépett aszályt 883 hektáron öntözéssel igye­keztek gazdaságaink ellensú­lyozni. Erősen megviselte a szárazság a takarmánytermő területeket, ezért az állatállo­mány téli ta’karmányellátását komplex intézkedésekkel kell biztosítani, beleértve a másod­vetéseket és a melléktermékek fokozott felhasználását. — Az állattenyésztés telje­sítette féléves tervét; az 1976- ra tervezett összes tejmennyi­ség 54,2 százalékát produkál­ták a tehenészetek. Most a cselekvési programban szerep­lő új tehenészeti telepek épí­tését kell fokozottan szorgal­mazni, beleértve az ezekhez szükséges vízellátás biztosítá­sát, és továbbra is támogatni a háztáji és kisegítőgazdasá­gokat Hasznosítsák a tapasztalatokat is! — A járás gazdaságának el­ső félévi tapasztalatai arra utalnak, hogy gazdálkodó egy­ségeikben folytatódott az az aktív politikai munka, amely a XI. pártkongresszust meg­előző hónapokban kezdődött; a termelés hatékonyságának fo­kozásához, a tartalékok feltá­rásához jelentős mértékben hozzájárultak a tagkönyvcse- rét megelőző hasznos, tartal­mas eszmecserék a kommu­nistákkal. E párbeszédben nagy szerepet játszottak az éves tervek teljesítését szolgá­ló javaslatok, a termelés terv- szerűségét célzó elgondolások. Ezeket a tanulságokat, felte­véseket hosszabb távon aján­latos hasznosítani, hiszen az év második felében sem köny- nyű feladatok várnak ránk. Nyíri Éva I L i

Next

/
Thumbnails
Contents