Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)

1976-08-11 / 189. szám

1976. AUGUSZTUS 11.. SZERDA 3 A hatodik Augusztus 22 a rendkívüli építési turnus Helytálltak a Pest megyeiek Mezőgazdaságunk — aszály után Tanulságok és tartalékok Váltás volt a hét végén az építőtáborokban, augusztus 8-án indult az V. turnus. Az idei nyárra szervezett 43 köz­ponti táborból kilenc a ter­veknek megfelelően teljesítet­te feladatát és bezárta kapuit, teljes üzem van azonban 34 táborban. Mintegy 4500 fiatal, elsősorban középiskolás kezd­te meg a munkát. A KISZ KB építőtáborok bi­zottságán mind gyakrabban kerül elő a papír és a ceruza, készülnek a részösszesítések. Júliusban voltak olyan hetek, amikor a központi, a megyei, valamint az egye­temi és főiskolai szerve- . zcsű táborokban egyidejű­leg több mint tízezer fia­tal dolgozott. Az első négy turnusban dolgozó fiatalok magasan túl­teljesítették az eléjük kitűzött célokat. A mezőgazdasági tá­borokban 150 százalékra, a biatorbágyi és a balatonederi- csi vasútépítő táborokban (ez utóbbiban Pest megyeiek is dolgoztak) 135 százalékra tel­jesítették a normát. A kedvezőtlen, aszályos idő­járás gondot okozott a mező­gazdasági táborok egy részé­ben. Több, elsősorban megyei szervezésű tábort egy-egy me­zőgazdasági munka elvégzésé­rt hirdettek meg, késik azon­ban a növények fejlődése. A KISZ Központi Bizottságának titkársága — mint ismeretes — számot vetétt a fiatalok már eddig is többször bizonyí- i tott tettrekészségével és mun­kaszeretetével, s ezért július végén újabb, VI. építőtábori turnust hirdetett. Az auguszus 22-től szep­tember 4-ig tartó, VI. épí­tőtábori turnusba mintegy 3000 diákfiatall várnak. A tervek szerint 12 táborhe­lyen kezdik meg a mun­kát, Telefonon megmagyarázták: a főváros negyedik kerületé­ben, a Fóti út 56. számnál kell keresni a tsz-t. Ott állok a Fóti út 56. előtt és sehol a Blagoev Termelőszövetkezet irodája. A sarkon észreveszek egy táblát, nyíl mutatja az irányt a kis mellékutcába. Az utca végén ismét egy nyíl — nem tetszik nekem az út. Amellett, hogy hepehupás, nehezen járható, úgy tűnik: a semmibe, a bozótosba vezet. De ha a nyíl erre mutat, nincs választás. Csakhogy kibonta­kozik a távolban a szövetke­zet. Nincs nagy kedvem az egészhez, úgyis csupán 70 hek­táros ez a tsz, mit lehet erről írni? Meglepetések sora Kiderül azonban, hogy nemcsak a he^tarak nagysá­gában tévedtem," hanem ab­ban is: nem éreztem meg' a témát. A tsz zöldségtermelő területe valóban kicsi, ha nem is 70, de 83 hektár. Kicsi ak­kor is, ha évente háromszor szedik le erről a területről a termést. Számon a kérdés: ilyen parányi gazdasághoz miért kell doktori végzettségű elnök, de szerencsére elhara­pom a szót. Hamar megtu­dom ugyanis, hogy dr. Godla István tsz-elnök gazdag, ipa- ri-mezögazdasági szövetke­zet élén elnökösködik. Számo­lok. Két baromfitelepük, ame­lyeken pecsenyecsibét és hí­zott csirkét tenyésztenek, évi tízmillió forintot jövedelmez. Építőipari ágazatuk ötven­milliót hoz egy évben, park­építő részlegük ugyanannyit. Pekingtől Koppenhágáig meg­található kiállításkivitelező brigádjuk. Hatvan tehergép­kocsi szállítással foglalkozik. A Galga menti túrái és a elsősorban a zöldség és a gyü­mölcs betakarításában segíte­nek. A felhívás országszerte élénk visszhangra talált. Az elmúlt napokban sűrűn érkez­tek a jelentkezési lapok az egyetemi és a főiskolai KISZ- szervezetekhez az idén felvett egyetemistáktól. Több össze­szokott komplett brigád is új­ból versenyre kel. Sok dolgozó fiatal szabadságát szeretné tölteni az építőtáborban. A KISZ KB építőtáborok bizottságán az MTI munkatár­sának elmondották: bár a je­lentkezés határideje augusztus 10., az egy-két napos késés­sel érkező jelentkezéseket is elfogadják. A VI. turnus rész­vevői megbízólevelüket augusztus 16—17. körül kapják meg. vácszentlászlói termelőszö­vetkezetekkel közösen 28 üz­letük van. Tejet, gyümölcsöt, zöldséget árulnak. Nem lebe­csülendő az Agroépszer Vál­lalattól származó bevételük sem. Évi jövedelmük csak­nem ötszázmillió forint. Nagyszerűen értheti ez az agrármérnök a dolgát, s ki is mondom gondolatom. Ismét kijavít az elnök: nem agrár- szakember, jogi egyetemen szerezte a doktorátusát. S hogy sora legyen a meglepe­tésnek, arról is tájékozódom: az AKÖV-nél volt osztályve­zető, tizenöt évig dolgozott egy helyben. A véletlenen mú­lott, hogy sorsa a szövetkezet­be, a Blagoev Tsz-be vezette. Nézeteltérése támadt a vál­lalatánál s épp azokban a na­pokban szállítással kapcsolat­ban kért véleményt a Bla­goev Tsz akkori elnöke. Több­szöri beszélgetés után alakult úgy, hogy másodállásban el­vállalta a jogtanácsosságot. A többi magától jött. 1968-ban már főállásban dolgozott a kicsi tsz-nél. Egy év múlva elnöknek választották. Nyug­díjba ment Cani Nikolev, a ma is tiszteletben álló bolgár tsz-elnök. Mint kertész azon­ban ma is ott dolgozik. Az elnökhelyettes, Valev Jordan Dimitrov három té­nyezővel jellemzi az elnököt. Ez a tsz úgy futott fel fél- milliárdos jövedelmű szövet­kezetté — mondja —, hogy soha egy fillér hitelt sem vet­tek fel az államtól. Addig nyújtózkodnak, ameddig sa­ját pénzükből tellett. A 860 fős gazdaságban (570 a tsz- tag) a tsz tagjai havonta csak 80 százalékát vették fel já­randóságuknak. Év végéig a tsz forgatta a 20 százalékot. A bevételt sem osztják szét, in­kább fejlesztik a gazdaságot. Bővülő magyar-japán kapcsolatok Dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter és Szenkuro Szaiki, Japán budapesti nagy­követe kedden a Külkereske­delmi Minisztériumban kicse­rélte a két ország kormánya közötti 1975. október 20-án To­kióban aláírt kereskedelmi és hajózási egyezmény ratifiká­ciós okmányait. Ezzel az egyez­mény életbelép. E megállapodás létrejötte a magyar—japán kapcsolatok ki­emelkedő eseménye. Jelzi az utóbbi években kibontakozott együttműködés elmélyülését, és a két ország kormányának szándékát a kapcsolatok to­vábbfejlesztésére. A Magyar Népköztársaság kormánya tő­késországgal első ízben kötött ilyen magas szintű egyezményt. A megállapodás biztosítja a két ország gazdasági együttmű­ködésében a legnagyobb ked­vezményes elbánást, és szabá­lyozza a gazdasági, kereske­delmi, valamint konzuli kap­csolatok széles körét. Előirá- ■ nyozza továbbá kormányközi gazdasági vegyesbizottság meg­alakítását is. Ebből van a 60 tehergépkocsi, a 13 kotrógép, a négy ötton­nás daru, a temérdek, építést segítő eszköz. Az irodai mun­kát is gépesítették. A másik jellemző, amit Va­lev Jordan Dimitrovtól az el­nökről hallok: hatkor, jókor reggel ott található a munka kezdeténél és napi tizenkét-ti- zennégy óránál nem dolgozik kevesebbet. Sokat kíván más­tól, de magával szemben is szigorú. Az elnökhelyettes az elnök dinamizmusát tartja legtöbb­re: mindig kitalál valami újat. Még meg sem pihenhetnek az egyik terv valóraváltása után, máris készülnek a következő ötlet realizálására. Elég lenne bizonyítéknak az is, ha meg­említenénk: 1969-ben az évi hárommillió forintot sem ér­te el az évi bevétel a mosta­ni félmilliárddal szemben. De mire kimondjuk, hol tarta­nak jelenleg, már idejét múl­ta az egész. Nyolcvanháromból ötezer Ülök dr. Godla Istvánnal szemben és alig tudom kö­vetni gondolatai szárnyalását: most készítik elő a váci já­rási pártbizottság és a me­gyei tanács segítségével má­sik két termelőszövetkezettel az egyesülésüket. A határo­zatra utal, amely kimondja, hogy a fővárosi székhelyű, nagy tőkével rendelkező ter­melőszövetkezetek Fest me­gyéhez kerüljenek és szűkös területük bővítésével ipari tevékenységük mellett meg­felelő arányban foglalkozza­nak mezőgazdasági feladatok­kal is. Így 1975 iúlius elseje óta a Blagoev Tsz — mint a K orszerűsödő, mind | több területen iparosé- | dó mezőgazdasági ter­melésünk az utóbbi években lendületesen fejlődőül Ebben sok tényező játszott szerepet: az anyagi-műszáki ellátottság színvonala, az alkalmazott ag­rotechnika, a tudományos eredmények hasznosítása, s a mr>;asabb fokú emberi tudás és szorgalom egyaránt. Mind­ezek nem feledtethetik azon­ban, hogy a mezőgazdasági te­vékenység fő „szereplői” élő szervezetek, így a termelést át- meg átszövik a biológiai fo­lyamatok. Ezért a mezőgaz­dálkodás az intenzifikálódás korszakában is erősen függ a különböző éghajlati tényezők­től, a szélsőséges időjárási je­lenségektől. Ezeket figyelem­be véve lehet végezni a mű­száléi fejlesztést, korszerűsíte­ni a termelés-tervezést, fenn­tartani az ember és a termé­szet ősidőktől tartó párharcá­ban az ember akcióképesscV.ét. Az idei év — már látszik — az átlagosnál kedvezőtle­nebbek közé tartozik. A ké­sői tavaszon visszajött tél, a fagyok, s a nyári öt-hat hetes aszály hatása növényenként más-más. Közismerten erősebb a zöldségféléknél, kapásoknál, valamint a szálas- és lédús takarmányoknál. Noha a kárértékek, a tapasz­talatok összegezése teljes pon­tossággal csak később állapít­ható meg, néhány tanulság azonban — mint ahogy erre a Központi Bizottság július 21-d üléséről kiadott közle­mény utal — már most is szó­ba hozható. Egyes vonatkozá­sokban ugyanis a vélemény­nyilvánításnak nincs kockáza­ta, főként ha a következte­tések olyan akut problémákat érintenek, amelyeket az idei helyzet az átlagosnál jobban kiélezett. Mindenekelőtt az a felisme­rés döntő, hegy a mezőgazda- sági termelés terv szerinti és dinamikus növelése óhatatla­nul szükségessé teszi az öntö­zéses gazdálkodásban rejlő le­hetőségek, a meglevő mintegy többi fővárosi mezőgazdasági nagyüzem — Pest megyéhez tartozik. Blagoev a bolgár munkás- mozgalom nagy alakja volt, s első terjesztője hazájában a marxizmusnak. Iránta ér­zett tiszteletből vette fel 1957. október 12-én nevét a tizenhét, bolgár nemzetiségi tagból szerveződött mezőgaz­dasági termelőszövetkezet. 1977. január elsején újabb szakasz kezdődik a Blagoev Tsz életében. A mai 83 hek­tár — ha a felsőbb szervek elfogadják az egyesülés ter­vét —, ötezer hektárra nő, s az ebből származó termelési érték 400 millió forint lesz. Kétszáz hektáron termeszte­nek majd zöldséget, száz hek­táron bogyós gyümölcsöt: 700 hús-, 500 tejhasznosítású marhát, ötezer birkát te­nyésztenek. Baromfiállomá­nyuk 300 ezerről egymillióra nő. Árkus papírokon a terv... Rokonszenves a terv és szimpatikus, aki hévvel be­szél róla. Godla István nyolc évvel ezelőtt szállítással fog­lalkozott, semmi köze nem volt a mezőgazdasághoz, most pedig szarvasmarhák­ról. baromfikról s a Dunaka­nyar és a főváros zöldségel­látásáról tájékoztat, olyan hévvel, olyan szakszerűen, mint egy vérbeli agrárszak­ember. Az igaz, hogy életel­ve: legalább vitaszinten ért­sen mindenhez, amit vállal. Magyarázza például, 'hogy már most tanulmányozza a szarvasmarha-tenyésztést, mert eddig ezzel nem fog­lalkoztak. Amikorra azonban a három tsz egyesül, neki tisztában kell lennie a leg­fontosabbakkal : melyik a legjobban tejelő fajta, éven­te mennyi tejhozamra szá­míthatnak. Csak így érdemes A termelőszövetkezeti te­rületi szövetség jogi bizott­ságának elnöke, sok-sok jo­gi vitában vesz részt. Előadá­20 milliárd forint értékű ter­melőkapacitás teljes kihaszná­lását. Tény, hogy a víz terme­lési szerepe növekvő. Egyfe­lől azáltal, hogy azonos, sőt csökkenő ■ területen termelt ta­karmány felhasználásával, egy- egy állattál mind nagyobb tel­jesítményeket várunk. Másfe­lől az élelmiszerek ipari fel­dolgozási fóliának emelkedése feltételezi ezt. Maradva azon­ban a nyersanyagtermelő szfé­rában: az öntözés nem szűk szakmai kérdés, hanem az egész mezőgazdasági termelés fontos tényezője, esetenként más termelési tényezők (mű- trúfyázás, genetikai képessé­gek kiaknázása stb.) hatékony kihasználásának feltétele. S mert a termelési biztonság megteremtése nemcsak üzemi érdek, az öntözésfejlesztéshez fűződő érdekek ilyen értelem­ben meghaladják az üzemi ke­reteket. Tanulság lehet maga az ön­tözési kapacitás kihasználtsá­ga. Ha az eszközöket nézzük, az elmúlt tíz év átlagában 50 százalékos volt, de a rendel­kezésre álló vízkészletek tekin­tetében is csak 50—70 száza­lékos. Ez összefügg a meggon­dolatlan fejlesztésekkel, az eszközállomány elavultságával, helyenként munkaerőhiánnyal egyaránt. Megfon tola Hanságra utal az, hogy az öntözésre be­rendezett területek több mint fele gyenge termelékenységű, öntözésre csak feltételesen al­kalmas területre jut. Másutt pedig, ahol már berendezked­tek, száraz művelésű kultúrá­kat termesztenek. T ennivalóink sokré­tűek: „kerüljön köze­lebb” a tipikusan víz­igényes növény (zöldségfélék, (> ,yes kapások, takarmányok) a vízhez, az öntözés — mint agrotechnikai elem — épül­jön be a termelési rendszerek­be, a fejlesztés legyen kevésbé élőmunkaigényes és más té­nyezőkkel összehangoltabb. Nagy tartalékot jelenthet az együttműködés, az érdekeltek önkormányzatára épülő öntö­sok sorát tartja, mióta tsz- elnök. a mezőgazdasági jog­gal is tudományosan foglal­kozik. Szabad idejében leg­többször egyszerre három könyvet olvas. Van, aki nem érti, hogy tehet ilyet. Pedig érthető: a jogi szakirodalom után jólesik megpihenni Ady verseinél, hogy azután mező- gazdasági tanulmányokat for­gasson. Nem kellene hajtani ennyire magát, senki nem kívánja, de igaza van dr. Godla Istvánnak. Aki szereti a hivatását, mindezt önként vállalja. Az ilyen embernek nem sok a napi tizennégy óra munka, természetes, hogy elfelejt órájára nézni, amikor éjszakába nyúlóan tanulmá­nyoz valamit. Csak így ér­demes. Akkor is, ha néha várat­lan gond adódik, előfordul gáncsoskodás is. Nem min­dig sikerül minden könnyen. Akad irigység a szakmában, volt névtelen feljelentés is. szerencsére a vizsgálat min­dent rendben talált. Problé­mát okozott a felügyeleti rendszer megváltozása. A főváros negyedik kerületi pártbizottsága, tanácsa bí­zott bennük,' támogatta mun­kájukat. Amikor esztendeje Pest megyéhez kerültek, el kellett telnie egy évnek, amíg megismerték őket, s itt is el­jött az elismerés. Megtalálták helyüket, a jövő is biztató. Sőt, a kínál­kozó lehetőségek teljes távla­tát fel sem tudják mérni, de ameddig ellátnak, elég ah­hoz, hogy lelkesedjenek, hogy táplálják ki nem fogyó di­namizmusukat és másokat is tűzbe hozzanak. Békési Sándor, a Pest me­gyei Tanács mezőgazdasági osztályvezető-helyettese meg­erősítette véleményemet: jól alapozták meg a Blagoev Tsz jövőjét, érdemesek a figye­lemre. Sági Ágnes zőtársuflásdk létrehozása, hogy ezáltal is csökkenjék a befek­tetések terhe és váljék ered­ményesebbé az egyébként is kevés számú öntözési szakem­ber munikája. Az idei gazdasági év szem­léletes példa arra, hogy mi­lyen nagy jelentősége van a hibamentes agrotechnikának, a precíz munkának. Ősszel a kenyérgabonát jórészt optimá­lis időben vetették el; a mag 90 százaléka október vicéig földbe került- Így a bokroso- dás is a tél beállta előtt ki­elégítően megtörténhetett. A téli kipusztulás mértéke az előző ötévi 1,4 százalékos át­laggal szemben csak fél szá­zalékot ért el. A jó munka fő bizonyítéka az, hogy a hek­táronkénti termés a tavalyit lényegesen meghaladva, kb. a tervezettnek megfelelően tel­jesül. Más oldalról azonban nega­tív jellegű tapasztalatot mutat­nak az azonos körülmények közt dolgozó gazdaságok eltérő hozamai. A kukorica jelenlegi állapota is kézzelfoghatóan alátámasztja, hogy a szaksze­rűséget és pontosságot tekint­ve hol volt gondos a munka és hol történt hanyagság. Ahol az őszi és tavaszi talajelőké­szítés, a hektáronkénti tőszám, a vegyszeres gyomirtás meg­felelő volt, ott a termés ígére­tesebb, mint ahol a növényál­lomány a talajt nem jól ta­karja, és a gyér vízkészleten a kukoricának a gyomokkal is osztoznia kell. Végül az aszály által ismé­telten és kiélezetten irányul a f * :yelem tömegtakarmány-ter- melésünk elmaradottságára. Amíg az abraktermés zömét kitevő árpa, kukorica stb. együttes termésmennyiségé a IV. ötéves terv időszakában 85 százalékkal haladta meg az 1951—55. éveli átlagát, a tö­megtakarmányokból (szálas' és lédús takarmányok, rétek-le­gelőik hozama) azonos szin­ten maradt. Szinte megdöbben­tő statisztikai adat: jelenleg a szántón termelt tömegta­karmányok hektáronkénti ho­zama (keményítőértékben ki­fejezve) métermázsánként csak 35 százalékkal több, mint a századforduló idején. Rét-le­gelőgazdálkodásunk is megre­kedt az évtizedekkel ezelőtti színvonalon. Jórészt ezzel függ össze szarvasmarha- és juh te­nyésztési gondunk, ezen ága­zatok magas termelési költsége. További tanulság lehet a tömegtakarmányok gondosabb betakarítása és a több százezer tonnányi melléktermék (kuko­ricaszár, cukorrépafej és -sze­let, különböző szalmák stb.) felhasználása. Míg az abrak­félék betakarítási technoló­giája jól kiforrott, a szemvesz­teség minimális, addig a szá- lastakarmányok betakarítása meglehetősen korszerűtlen; a tápanyagveszteség (a tárolást is figyelembe véve) eléri a 30 százalékos arányt. Külön gondot jelent, hegy a tömegtakarmányokból az üzemek nagy része nem ren­delkezik megfelelő tartalékok­kal, Emiatt minden termelési kiesés a tömegtakarmányok- ban nyomban zavart kelt, vagy a drágább abrak etetésére kényszeríti a gazdaságokat. Le kell vonnunk feltétlenül — természetesen adottságunkkal összefüggésben — azt a tanul­ságot, hogy a mi viszonyaink között biztonságos szarvas­marha-tenyésztés minden gaz­daságban legalább félévi íö- megtakarmány-tartalékot fel­tételez. A Z 1977-ES TERV készí­tését, a jövő év meg­alapozását az üzemek jó része nyár végén megkezdi. Fontos, hogy e munka során az erőforrásokat reálisan ve­gyék számba, köztük a külön­böző tartalékokat is, miáltal a gazdálkodás eredményesebbé és egyben biztonságosabbá te­hető. SZLAMENICKY ISTVÁN, az MSZMP KB ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának helyettes vezetője Paradicsompermetezés Permetezik a még zöld paradicsomot a dányi Magvető Termelő- szövetkezet csaknem 50 hektáros területén. Képünkön Répás Ferenc munka közben. Nagy Iván felvétele Á nyíl jó felé mutat Szorgalmasan dolgoznak — jól boldogulnak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents