Pest Megyi Hírlap, 1976. augusztus (20. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-11 / 189. szám
Jutalomelőadás a Csepel Autógyár dolgozóinak Nálíip«n»*ití» A keraJal kathakali 1 i dldi/öill 1.id együttes vendégjátéka A KeraLai Állami Művészeti Akadémia Kathakali Együttese Bulgáriából érkezett világkörütja során hazánkba, és szentendrei, váci, budapesti, szigetszentmiklósi. siófoki vendégszereplés után indul következő állomására, a Szovjetunióba. Augusztus 9-cn a Csepel Autógyár művelődési központjában mutatták be a NALACSAíUTAT — hazunkban először. 'xMäap 1976. AUGUSZTUS 11., SZERDA A KEIIALAI táncosok, zenészek, énekesek lázba ejtették; a Csepel Autógyár Művelődési Központjának közönségét^ Lázba ejtették, függetlenül attól, hogy ez a- dallam- és mozdulatnyelven pergetett ójáéra—balett—pantomim mesejáték távoli üzenetként érkezett Indiából. A kathakali együttes színes maszkba öltözött férfiszereplői Nálacsarita történetét adták elő a Maháb- háratából, Unnayi Warrier feldolgozásában. Nala királya megszereti Damajantit. de az istenek irigykednek az emberi szerelemre, mely végül mégis diadalmaskodik — Damajanti virágfüzére Nala nyakába kerül. Ez szinte Csongor és Tünde egymásra találásának fonalával rokon cselekmény a szerelem, a tiszta érzés minden- hatóságát hirdeti. Damajanti is — Szávitri is — a Máháb- liárata másik hősnője végül elnyeri Nalat és Szaíiavánt —, Járna, a halál, Agni, a tűz istene ellenében —, hűséggel, helytállással. A Múhákavi Vallathol által 1930-ban alapított keralai Művészeti Akadémia névvel jel nem tüntetett táncosai, akik ezt a kabatkal-táncot ismeretlenségben rejtőző szolgálattal hat évig tanulták és Londontól Montrealig arattak komoly elismerést, felléptek a Jean-Louis Barrault szervezésével létrejött Nemzetek Színháza fesztiválon, — a Csepel Autógyár munkásközönsége előtt is meggyőző sikert arattak. A beszédük ének, dobok, gongok hangja és a tánc, — kezek, ujjak, lábak „mudrái- val”. A mudra több száz változata mozgásnyelv, — jelképes és valóságos értelemmel. Minden gesztus valamit jelöl, s aki ismeri ezt a „mozdulateszperantót” — a mű lényegére döbben,' A szépség itt India sajátos törvényeit, bölcseletét, életszemléletét tartalmazza. A színek is szimbolí- icusak. A zölddel jelzett táncos az „egyenes hős”, az aranynyal színezett kifinomult egyéniség, — a fekete maszkos figura primitív és gonosz lényt hordoz. EZ AZ A PONT, ahol egy pillanatra szükséges megállnunk. Szükséges, mert különös találkozásnak lehetünk szemtanúi. Sok Dunaharasztiról érkezett vendég nézte az indiai Kerala Kalámadaiam műsorát — s köztudott, hogy Dunaharasztin született a Mahábhárata magyar fordítója, Baktay Ervin is, itt nevelkedett a modern indiai festészet nagy alakja Amrita Sher-Gil. Tulajdonképpen a keralai együttes szakrális színvilágánál értettük meg igazán Amrita Sher- Gil India szellemiségéhez alkalmazkodó, azt jelenítő jelképes színeit. Ezt pedig Amri- ta Sher-Gil tulajdonának gondoltuk, pedig birtokosa India múltja, jelene, jövője. Amrita Sher-Gil tónusai, színtársalgása igazodott India hagyományaihoz, — nem egyénieskedőit, hanem a sokszázmilliós nép szolgálatára kötelezte magát. Nala és Damajanti története mellett ezt is szívünkbe lopták a keralai együttes tagjai, akik több órás szemlélődéssel. maszkkészítés liturgiájával készültek az előadásra. Ez az előkészület is a dráma kiküszöbölhetetlen — de nem a közönségre tartozó része —, mint ahogy a színpad előterébe helyezett réz olajégőt Is csak az elhelyezés pilanatában vettük észre, a tánc hevülete később elnyomta e kis lángot, mely végig pislákolt. Igen, Dunaharaszti találkozott Indiával, ezt érezhették szelíd öntudattal az előadáson részt vevő harasztiak. Amit láttak, — olvasták vagy olvashatták Baktay Ervin tolmácsolásában. S ahogy az énekesek a színes táncosok hátterében, a dobosok oldalt elszürkültek a cselekmény ki nem küszöbölhető mellékszereplőiként, abban. is Amrita Sher-Gil fest- ,menyeire ismerhettünk, aki 'India szegényeit, mezitlábosait, hegyi embereit, — holnapját idéztek. Minden bizonnyal nincs messze az idő, amikor ezen forró sikerű előadás nyomán is megvalósul mihamarább Dunaharasztin az Amrita Sher-Gil és Baktay Ervin utcában az emléküket jelenítő .két emléktábla! NEM VÉLETLENÜL társítottam az előbb a Nálacsarita történetéhez Vörösmarty drámáját. Csongor is, Damajanti is több változat, több út közül talál rá szerelmére, igazolva, hogy a mese igazsága közös kincs a népek lelkületűben. Még a mozdulat is. Nálunk az összetett kéz kérést jelöl, — Indiában köszönetét. A keralai együttes ezzel a mozdulattal köszönte meg a Csepel Autó gyár szocialista brigádjainak tapsait. Dicséretes, hogy az OBI által szervezett, dr. Vá- radi György által konferált műsorral jutalmazta törzsközönségét a Művelődési Központ. Ingyen, minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül, ötszáz Amrita Sher-Gil: Hegyi embereit ember utazott, utazhatott gondolatban Indiába, hallhatta meg évezredek üzenetét. Ez igazán a színház varázsa, a közművelődés kultúrája. Losonci Miklós Wigner Jenő előadása az Akadémián ÁTADTÁK AZ EÖTVÖS-EMLÉKÉRMET A VILÁGHÍRŰ FIZIKUSNAK A hazánkban tartózkodó Wigner Jenő, Nobel-díjas fizikus kedden délelőtt látogatást tett a Budapesti Műszaki Egyetemen, amelynek egykor hallgatója volt. Az egyetem vezetősége meleg szeretettel köszöntötte, majd kötetlen baráti beszélgetés keretében eszmét cseréltek a hazai és az amerikai felsőoktatási rendszerek időszerű kérdéseiről. Ezt követően a nagy hírű természettudós a műszaki egyetemi fizikai intézetét kereste fel. A délelőtti program az egyetem tanreaktorának megtekintésével zárult. Délután Tarján Imre akadémikus, a matematikai és fizikai tudományok osztályának elnöke a Magyar Tudományos Akadémián Wigner Jenő tiszteletére fogadást adott, amelyen megjelent a hazai tudományos élet számos kiváló képviselője. Utána a Nobel-díjas professzor A szimmetria elvek ötven éve címmel előadást tartott. A nagy érdeklődéssel hallgatott előadás után Szigeti Györgyt akadémikus, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnöke Eötvös-emlékérmet nyújtott át a világhírű természettudósnak. A brigádok mindig segítenek Iskolákat, óvodákat patronál a Dunakeszi Házgyár öt évvel ezelőtt — alighogy átadták rendeltetésének a Dunakeszi Házgyárat — máris jó kapcsolat alakult ki a község gyermekintézményei és az üzem között. A házgyárban szervezett kommunista műszakok bevételeiből jelentős ösz- szegeket juttatnak az óvodák korszerűsítésére is. A legnagyobb segítséget azonban a szocialista brigádok nyújtják. Szavalnak, énekelnek — A házgyárban — mondja Bajusz László, a Ságvári Endre szocialista brigád vezetője — talán nincs is olyan brigád, amely ne patronálná valamelyik óvodát vagy iskolát. Tudomásom szerint eddig minden kérést teljesítettünk. A szocialista brigádtagok szívesen mennek segíteni, pedig többségük messze lakik innen. Mi a 2. számú óvodát patronáljuk. Kilencen vagyunk a brigádban, tavaly körülbelül száz órát dolgoztunk az óvoda építésén. Bevezettük a vizet a mellékhelyiségekbe, festettünk és később parkosítottunk. A Ságvári Endre szocialista brigád ezenkívül patronálja a 2. sz. általános iskolát is. Legutóbb elvállalták néhány tanterem festését és határidő előtt végeztek a munkával. A 2. sz. óvodát a Petőfi Sándor szocialista brigád is patronálja. A brigád egyik tagja, Aszódi László asztalos a következőket mondja: — Sződligeten lakom, de mindig szívesen megyek társadalmi munkára az óvodába vagy valamelyik iskolába. Két kisgyermekem van, remélem, nekik is lesz helyük Sződligeten, az óvodában. Az ottani üzemek is patronálják a gyermekintézményeket. Ennek a segítségnek nagy jelentősége van, főleg az új óvodák, bölcsődék építésénél. Amikor itt. Dunakeszin építették a 2. számú óvodát, a mi brigádunk is kivette a részét a munkából. Én a nyílászáró szerkezeteket illesztettem a helyükre, mivel ez a szakmáim. A kis óvodások majdBajusz László: Szívesen segítünk nem mindig itt vannak a gyári ünnepségeken, énekelnek, szavalnak, nagy lelkesedéssel. Örülünk nekik.., Most én is ott leszek... Simony Ferenc, a Radnóti Miklós szocialista brigád vezetője: — Már hagyomány nálunk, hogy a szocialista brigádok vállalásaiban szerepel az óvodák, iskolák patronálása is. Mindenki tudja, hogy szükség van a segítségünkre, ezért szinte senki sem vonja ki magát ebből a társadalmi munkából. Az új óvoda építésén az én brigádom is részt vett, természetesen társadalmi munkában. Mi az épület vasszerelési munkáit végeztük, több napon át. Igyekeztünk pontosan dolgozni, hogy hosszabb ideig ne legyen szükség javításra. — Sajnos, én nem voltam ott — veszi át a szót Bánhe- gyesi Gergely, a brigád egyik fiatal tagja —, mert a szüleim éppen akkor építkeztek. Valószínű, hogy . a közeljövőben ismét píviiák bennünket .valamelyik óvodába, vagy" iskolába. Most én is ott leszek... ' » Érdemes bekapcsolódni Alföldi Géza, a házgyári pártvezetőség titkára elmond30 éves az úttörőmozgalom Pajtásokból nagyapák Az idő csakugyan száll: már harminc éve az úttörő- mozgalom megalakulásának is. Aki akkor született, felnőtt, többnyire családos férfi és nő, s bizony azok között, akik elsőnek kötötték föl az úttörő- nyakkendőt, már hovatovább akadnak nagymamák és nagypapák is. S lesz mit mesélniük unokájuknak az úttörőélet, a három évtized történetéről. Ezt az évfordulót köszönti a Móra Ferenc Könyvkiadó több kötete is. Útlürőkrónika „Harminc éve, 1946. június 2-án alakult meg a felszabadult Magyarország egységes, nagy gyermekmozgalma, az úttörőszervezet” — olvashatjuk az Úttörő krónika című kötet kiadási előszavában. A könyvet Gaál Ferenc válogatta és szerkesztette. Öt fejezetben csoportosítja a mo valóm történetét, ünnep- és hétköznapjait. résztvevőinek arcát. Az első rész a múltat eleveníti fel visszaemlékezések és riportok révén. Záhonyi Edének a fejezet élén álló írása a történet rövid összefoglalóját nyújtja. Aztán egy-egy epizódról olvashatunk Faragó György, László Gyula, Molnár Gál Péter, Hegyi-Füstös István, Füleki János. Borvendég Sándor, Dékány Kálmán, Szilágyi István, Hunyadi József, Szigeti Piroska, Alaksza Tamás tollából. A Pajtás első számaiból Vajda Péter és Al- már Iván egykori írását eleveníti fel a kötet. A fejezet végén majd húszoldalnyi, képekkel illusztrált eseménynaptár rögzíti a három évtized legfontosabb történéseit. Takács néninek, aki betegsége miatt nem cipékedhet, erőlködhet, pihennie kell. Lelkesen vállalják a teendőket, felosztva maguk között, s amikor Takács néni szabadkozik, hogy helyette fáradnak a fiatalok, egyikük azzal magyarázza tettüket, hogy „ez olyan úttörődolog”. Igen, a társadalmi munka, a közös feladatvállalás, a feladatok felismerése — mindez úttörődolog. Jubileumi sorozat Külön kötettel is jelentkezett Hárs László. Regénye, a Győztes kerestetik ezúttal második kiadásban jelent meg az Aranykürt kiskönyvtár sorozatban. E jubileumi regénysorozat tíz érdekes olvasmányt, tíz kötetet ad a fiatalok kezébe e kötettel együtt. Ez az úttörőregény a Csillebérci nagytáborban éjnek idején egy hadüzenettel indul. A tréfás hangú verses hadüzenet egy papírlapon olvasható, amelyet gombostű tart e»;ysá- torliapon. S bizony ez a „vérengző” gombostű a sátorlapon át egyik pajtás „leggömbölyűbb testrészébe” hatolva felverte az egész altábort. Elegendő izgalom ez egy regénnyi cselekményre. E hadüzenet nyomán bonyolódik össze és ká a történet. Ugyancsak a jubileumi sorozat kötete Thury Zsuzsa regénye: Angéla, amely 1954- ben játszódik. A főhős apja disszidált, ezért a fiút, Gusztit bizalmatlanul fogadják. Azaz legalább ennyire elzárja társaitól az, hogy ő tart az apja miatti bizalmatlan fvadtatás- tól. Ám egy táborozás során egy leánypajtással ismerkedik meg, akinek a közvetlen baráti természete feloldja. A közösségre találásnak a regénye a kötet, az úttörők közösségi életének , állít emléket. Jó olvasmány — ajándék az évfordulóra ! N. F. A második fejezet az ifjúsággal, az úttörőmozgalommal műveik, munkájuk folytán kapcsolatba került művészeket, újságírókat — Bertha Bulcsút, Szabó-Sípos Tamást, Sugár Andrást, Béres Ilonát, Lóránd Istvánt, Vajek Róbertét — szólaltatja meg. A harmadik fejezetben az úttörők mai életéről, feladatairól, tevékenységéről olvashatunk. Egy képriport tekinti át ismét a 30 évet, s számos epizódot elevenítenek fel az írások. A Mindennapi győzelem című fejezet a sportéletet pillantja át, a Találkozások pedig magyar és külföldi úttörők kapcsolatait mutatja be riportok, naplórészlet, visz- szaeniiékezések keretében. Eleven, emlékezetes képet nyújt az úttörőmozgalomról a könyv. A Ultörőtükör Amikor kinyitottam ezt a fényképalbumot, amely az úttörőélet három évtizedét eleveníti fel, kislányom, akinek' az úttörők mcV. nagy lányok, éppen odaszaladt hozzám: „Apu, mii; nézel?” Megmutattam neki is a könyvet, lássa, hogy nem neki való, mert nem rajzos kisgyerekkönyv. Tévedtem! Sokkal nagyobb érdeklődéssel nézegette, mintha játékos rajzok lettek volna. A sapkák, a jelvények, a nyakkendők, a dobok, a zászlóit, az úttörővasút, a sátortáborok, a tábortüzek — csupa izgalmas téma, tüzetes átnézést ér. demiő kép. Nem beszélve, a „locsi-pocsizó”, a számháborúzó, a kerékpározó, a lovagló, a hajózó stb. úttörőkről. Egy kisgyerek számára várakozás- teli, vonzóan izgalmas élet. Nem is csoda, hogy azzal fejezte be (befejezte?, nos, jobbadán csak félben hagyta, ígéretekkel kicsikarva kezéből a lefekvés előtt a könyvet), hogy: „Ugye, én is úttörő leszek?” — „Persze!”. Ajánlom a többi kis leendő úttörő kezébe is e vonzó albumot! A Utlörődolog T. Aszódi Éva válogatásában, Szecskó Tamás rajzaival illusztrálva jelent meg az Úttörődolog című antológia. Ez is a 30. évfordulót köszönti címével, s a megjelenés ideje szerint is, de már csak közvetve tárgya a mozgalom története. Elbeszéléseket tartalmaz, amelyek fiatalokról, jórészt úttörőkről szólnak — s így vág ide ez az irodalmi olvasókönyv. A kötet élén Szabó Magda írása áll: a Zsuzsa levele. A felszabadulás idején „történik” azaz íródik az elbeszélés levele, s a régi fiatalkort idézi fal egy leendő anya gyermeke születése előtt, egy új élet (szó szerint és képletesen is úi élet) kezdetének küszöbén. Mellette Mezei András, a népszerű ifjúsági író: Hárs László, Palotai Boris, Fenákel Judit, Mándy Iván, Vidor Miklós, Janikovszky Éva, Tatay Sándor, Simái Mihály, Hollama Erzsébet, Gyurkovics Tibor és mások ifjúsági elbeszélései, rövid történetei sorakoznak a tartalmas kötetben. Maga a címadó történet Nagy Lajos írása: egy Baross utcai ötemeletes bérház tizenhét gyermekének esetét meséli el. A »gyerekek — csaknem mind úttörők — elhatározzák, hogy felváltva segítenek az ötödik emeleten lakó Bánhegyesi Gergely: Ismét hív* naK bennünket. ja, hogy eddig minden kérési teljesítettek. Egyszer sem fordult elő, hogy valamelyik brigád ne vette volna figyelembe az óvodák vagy az iskolák kéréseit. Az új óvoda építésénél a brigádok körülbelül 300 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Néhány szocialista brigád az év elejém a 3. számú általános iskola mellékhelyiségei i renoválta és ezenkívül festettek, mázoltak, munkájuk értéke több mint 90 ezer forint. A házgyár, annak ellenére, hogy a szocialista brigádok állandóan segítik- a község gyermekintézményeit, még nem vesz részt szervezett formában az Egy üzem — egy iskola mozgalomban. Így főleg egyoldalú kapcsolatokról van szó, hiszen az iskolák tanárai például nem vesznek részt a házgyári közművelődési célok megvalósításában. Az Egy üzem — egy iskola „mozgalom arra épül, hogy mind a gyár, mind a gyermek- intézmény előnyhöz jusson. Ahol ennek a mozgalomnak hagyománya van, a tanárok sokfajta segítséget nyújtanak az üzemnek. Különböző tanfolyamokat vezetnek, tanítják azokat a dolgozókat, akik még nem végezték el az általános iskolát, hogy megszerezhessék a bizonyítványt. Erre van szükség Dunakeszin is. Koxin László Emlékezés a várvédőkre Szigetvár kettős évfordulóra készül: az 1566-os hősi várvé delem 410. és^a várossá alakulásának 10. évfordulójára Szeptember 6. és 12. közöl gazdag eseménysorozattá adóznak a szigetváriak Zríny Miklós és vitézei emlékének. Az eseménysorozatot a töb. mint 600 tagot számláló várbaráti kör ünnepi közgyűlése nyitja meg. A Zrínyi-emlékezés jegyében rendezik meg a jubileumi úttörő honvédelmi szemlét. Szeptember 12-én az úgynevezett belső várban — Zrínyi kirohanásának színhelyén — emlékeznek meg a történelmi eseményről. Ebből az alkalomból a TIT tudományos ülést tart, amelyen a Zrínyikutatás legújabb eredményeiről számolnak be a történészek. Egy másik ülésen a történelmi emlékhelyeknek a tanuló ifjúság hazafias nevelésében betöltött szerepéről tanácskoznak a szakemberek. A II. Szulejmán szultán dzsámiban várostörténeti kiállítás nyílik. Aszódi László: örülünk nekik..
