Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-20 / 170. szám

«vom A P E ST MEGYEI H Í RIA P K ÜIÖ N K I AD Á S A XVIII. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM 1976. JŰLIUS 20., KÉDD Kél műszakban Új búzát őröl a malom Folyamatos a felvásárlás ABC áruház épül Gombán Gombán, a Monorvidéki ÁFÉSZ csaknem 300 négyzetmé­ter alapterületű ABC áruházat épít. A Sopronból érkezett fa épületelemeket Kun József, Bús Sándor, Örs Zoltán, Papp Lajos és Antal János a vagonból teherkocsikra rakja az üllői állomáson. Ifj. Fekete József felvétele Esőt vár a kukorica Az állami felügyelet tapasztalatai Termelőszövetkezeti vezetők értekezlete Öntözésről, betakarításról Értekezletre jöttek össze az elmúlt hét végén a járási hi­vatal tanácskozótermében a járás termelőszövetkezetei­nek elnökei, párttitkárai, jog­tanácsosai. A téma, amely megvitatásra került: az állami felügyelet tapasztalatai, a szövetkezetekben tartott el­lenőrzések tanulságai. Szó esett a mezőgazdaság ál- ta'ános napi és távlati fel­adatairól, a renkívüli időjárás okozta gondokról is. Az aszály nem kis ne­hézség leküzdése elé ál­lítja a szakembereket. Fontos, hogy maximáli­san kihasználják a károk megelőzésére adódó lehe­tőségeket. Nagyobb súlyt kell helyezni az öntözésre, a betakarítási munkáknak is úgy kell lezaj- laniuk, hogy ne vesszen kár­ba feleslegesen egy perc, egyetlen szem gabona sem. A célok érdekében, szombaton- vasárnap is dolgoznak a szö­vetkezetekben. Ahol megold­ható, s ahol az érés lehetővé teszi, éjszaka is zúgnak a kombájnok a földeken, eset­leg munkaerő-átcsoportosí­tásra is sor kerül. Nem veszhet kárba a gabo­nán kívül természetesen más sem: a szalmát például — kü­lönösen a takarmánytípu­sút fokozott gonddal kell betakarítani. Nagy a jelentősége a tarló­vetésnek is, bár az időjárás annak most nem kedvez. (zs.) MA Önkéntes véradónap Pilisen és Nyáregyházán Ma, július 20-án, önkéntes véradónap lesz Pilisen és Nyáregyházán. Mindkét köz­ségben az általános iskolába várják az önkéntes donoro­kat, Pilisen a piactéribe, reg­gel 8-től 16 óráig. MŰSOR MOZIK Gyömrő: Gyilkosságok pén­tek este. Maglód: Egy király New-Yorkban. Mende: Zongo­ra a levegőben. Monor: Bizal­mi állásban. Pilis: Holnap lesz fácán. Üllő: Váltságdíj: Ve- esés: Fehér farkasok. MŰVELŐDÉSI HAZAK Ecseren, 18-tól 20 óráig: az iskolai népi tánccsoport pró­bája. GycYnrőn, 18-tól a mag­nós-, 19-től a fiatal utazók klubjának összejövetele. Péte­riben, 18-tól 22-ig: ifjúsági klubfoglalkozás. Delet harangoznak. Az ut­cák kihaltak, csak néha-néha bukkan föl egy-egy járókelő vagy kerékpáros. Mozdulat­lan a levegő, ránktapad az ing, nagy a meleg. A 4-es számú főközlekedési útion, a Budapesti és Pest me­gyei Gabonaforgalma és Ma­lomipari Vállalat pilisi ma­lomüzeme felé tartunk es szo­morúan látjuk, hogy a gépko­csikról, vontatókról tetemes mennyiségű búza hullott az útra. Ha nem tudnánk, merre van, a búzaszemek után is rá­találnánk a malomra, közvet­lenül a 4-es mellett, a sport­pályával szemben. Régi ma­lom, de még ma is nagy szük­ség van. rá, a járás egyetlen üzemelő malma, mely nem­csak járásunk sütőipari üze­meit látja el jó minőségű liszttel, hanem más járáso­kéit is. Például a dabasl, a gödöllői és a ceglédi járásba is szállítanak lisztet Pilisről. Lelkiismeretesen Délkúti Pálnéval, a malom vezetőjével beszélgetünk. — Eddig csaknem 300 vagon búzát vásároltunk fel — mondja, majd így folytatja: — A pilisi Aranykalász és a gombai Fáy András tsz szál­lította elsőként a búzát az üzembe. Folyamatos az őrlés, már fele-fele arányban, régi és új búza kerül a garatba. Két műszakban dolgozunk, az első műszak 6-tól 18-ig, a má­sodik 22-től 6 óráig tart. Bi­zony, nem könnyű a helyze­tünk. Teljes odaadást, lelkiis­meretes, pontos munkát kö­vetel meg mindenkitől a mos­tani munka. Szerencsére, ed­dig nem volt fennakadás, fo­lyamatos a felvásárlás és az őrlés. Jobb, mint remélték Tóth Mihály főmolnár, csak­nem 30 óve dolgozik a pilisi malomban. Negyvenöt éves. de tíz évet nyugodtan leta­gadhatna a korából. — Az én feladatom az őrlés irányítása, az őrlemények elő­készítése, minőségvizsgálata. A két műszakban, naponta négy vagon búzát őriünk. Az üzem­ből liszt és korpa kerül ki. A belső szoba Kerepeszki Mária minőségellenőré. — Mióta dolgozik itt? — A ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségiztem, tavaly. Az élelmiszeripari fő­iskolán szerettem volna to­vábbtanulni. Sajnos, nem vet­tek fel. Ősztől az. ipari szak­munkásképzőbe járok majd, de a főiskola elvégzéséről nem mondtam le véglegesen. — Mi a véleménye az új búzáról? — Örömmel mondhatom, az eddigi szállítmányok minősé­ge a vártnál jobb. A szabvány hektolitersúly például 78, ugyanakkor az eddigi búzák hektolitersúlya átlagosan 80. A sikértartalom 5—6 száza­lékkal jobb a szabványnál. Az úgynevezett terülékenység, 3 milliméter helyett, 6—7 milli­méter. A nedvességtartalom is megfelel a kívánalmaknak. Telnek a zsákok Monoton zúgiás szűrődik ki az őrlőüzemből. A meredek lépcsőn óvatosan haladunk felfelé: vigyáznunk kell. mert a lisztportól nagyon csúsznak a lépcsőfokok, • Huszonnégy éve dolgozik a malomban Lukácsovits Béla. Albertirsán lakik, onnan jár be naponta Pilisre. — Jöjjenek, nézzék meg, ho­gyan lesz a búzából liszt... A szemek először a garatba, majd a tárolókba jutnak, az­után kezdődik a tisztítás. A továbbiakban a koptatóba ke­rülnek az acélos szemek, majd a hámozóba, de először vízfüggönyön haladnak át, mert feltétlenül tisztán ömöl­hetnek az úgynevezett hen­gerszékekbe. Különböző tech­nológiai folyamatok után. vé­gül két fajta, kenyér- ésnul­lásliszt, valami-riit egyféle kor­pa lesz belőle. Kétemeletnyi magasságban serénykedik három fiatalasz- szony, Révész Imréné, Kémé­nél Lászlóné és Kucsák Ist­vánná. Egy műszakban sok­szor 300—400 zsákot töltenek meg selymes tapintású, por- hanyós liszttel. — Nem nehéz? — ikérdez- zük Kucsáknét. — Én szitaőr vagyok tulaj­donképpen, de ide helyeztek, mert kevés a munkáskéz. Bi­zony, nem könnyű az 50 ki­lós zsákok emelgetése. A fi­zetésünk is lehetne több, 2300 2500 forintot keresünk ha­vonta. — A férfiak? — Ide mem szívesen jön­nek. összenéznek, aztán nevetve mondják, szinté egyszerre: — A nők szívósabbak. Mire hazajutunk, igencsak elfára­dunk a napi emelgetés után. Folyamatosan dolgoznak, még a rövid beszélgetés ide­jére sem állít meg a kezük. ★ Távozóban, a kapu közelé­ben látjuk: a mázsán a pili­si tsz gabonáját mérlegelik. Félidejéhez közeledik a fel­vásárlás a malomiban. Hama­rosan elkészül az új búzából sütött első kenyér. Bizonyára a tavalyihoz hasonlóan, ízle­tes, finom lesz. A molnárok és pékek jóvol­tából. Gér József KITÜNTETÉS László Istvánt, a Pest me­gyei Tanács Monori Járási Hivatalának műszaki osztály- vezetőjét, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium Az építésügyi kiváló dolgozója címmel tüntette ki. Pénzes Elektől, a monori termelőszövetkezet főmezőgaz­dászától érdeklődtünk, hogyan zajlik náluk az aratás? — Ezer hektár aratnivalónk van, ebből 800 hektár a gabo­na, a többi mustár. Lassan haladunk, eddig 350 hektárnyit vágtunk , le. Alkatrészhiány, géphiba nem hátráltatja a munkát, de az érés lassúsága igen. A termést jó közepesre becsüljük. Az aratással párhu­zamosan halad a szalma beta­karítása és a tarlóhántás. — Mivel foglalkoznak a ker­tészetben? — Ezekben a napokban a tököt szedik, s a sárgarépát kötegelik. A termények tisztí­tóüzemünkbe kerülnek először, s onnan a ZÖLDERT-hez. — Múlt hét közepén jó kis zápor zúdult Monorra. Jelen­tett valamit ez a csapadék? — Keveset, mert a földekre kevés jutott. Pár napos, kiadós eső kellene ahhoz, hogy a ku­korica is, a kertészeti növé­nyek is felfrissüljenek. — A szőlőben nem okozott kárt a legutóbbi jégverés? — Szerencsére, nem. Gyö­nyörű termés ígérkezik, bár a szőlő is esőt vár. Jól haladunk az új telepítéssel, 40 hektáron forgatjuk a talajt, hogy ősszel kiültethessük a vesszőket. (k. zs.) SÜLYSÁP FEJLŐDÉSÉÉRT Megkezdték feladataik teljesítését Jegyzet Reklám nélkül ánikula volt a hét vé­gén is, aki csak tehet­te, strandra menekült a hő­ség elől. A hírt, hogy a monori- erdei strandfürdő kapuja is megnyílt végre, nem verte nagydobra az üzemeltető monori költségvetési üzem, még a legkisebb reklám is hiányzott, nem csoda hát, hogy vasárnap reggel még alig akadt vendég. De a jó hír, úgy látszik, valóban szárnyakon jár, délre már benépesült a medence kör­nyéke, s nem válogathatott az érkező kerékpáros és autós sereg, hová teleped­jék. Kellemes volt a víz, fogyott a büfében a Trau- biszóda és a jaffa; más üdítő nem akadt. Sokakat marasztalt a büfé színes székein az ígéret: délután­ra sör is érkezik. j A hatalmas tölgyfák alatti kerékpármegőrzőben a vakációzó srácok, ketten, akik az őrzést vállalták, minden vendégtől udvaria­san úgy köszönt el: „Vi­szontlátásra, jöjjenek más­kor is, csak hétfőn van szünnap!” Ez volt az egyet­len reklám. A nem létező, 700 személyes kemping, melyről a Népszabadság pénteki száma is hírt adott, Fantomkemping címmel, természesen nem várhatta a vendégeket, a létező strand azonban igen. Kár, hogy kevesen tudtak a nyár eleji huzavona utáni megnyitásáról. (koblencz) Vakációzás közben A nyári vakációban a gyerekek is sok helyen segítenek megszépíteni lakóhelyüket. A vecsési 1. számú általános isko­la nyolcadik osztályosai a község közterületét gyomtalanítják. Ifj. Fekete József felvétele Korábbi községrendezés — Mindig az embert maguk készítik Mint a lapban is hírül ad­tuk, Sülysápon a közelmúlt­ban beiktatták tisztségébe az új tanácselnököt és vb-titkárt. Őket mutatjuk most be. A TANÁCSELNÖK A Ganz-MÁVAG-ban lett szakmunkás, majd sok tanulás után főmérnök. Ebből a beosz­tásából jött Sülysápra, a köz­ségi pártbizottság kérésére. Pál László helyi lakos, jól ismeri a községet, reálisan látja helvzetét, lehetőségeit. Látja a tenniakarást is, és ar­ra épít: a lakossággal közösen szeretné megoldani a felada­tokat. Szervezőkészségének a gyár­ban is, de már tanácselnöki tisztségében is számos jelét adta. Határozottságára is szük­ség volt már a második na­pon, amikor egy vitás ügy szereplői keresték fel lakásán. Széles körű tájékozottságá­nak nagy hasznát veszi a köz­ség. Máris foglalkozik a ren­dezési terv kivitelezésének elő- ] rehozatalával. A VB-TITKAR Tapasztalt tanácsi vezető, ta­nácsakadémiát végzett. Pálya­futását Békés megyében kezd­te, Ecseren folytatta, s egye­lőre onnan jár át Sülysápra. Hegedűs Istvánt szakértelme alapján javasolta a járási hi­vatal új helyére, ahol már megismerkedett a gondokkal, benne él a feladatokban, is­meri a tennivalókat, amelye­ket az apparátus igyekvő, de csekély 'létszámú tagságával együtt kell megoldania. Munkájának legfőbb terüle­te a szabálysértés és a birtok­háborítás. Az ügyekben min­dig az embert tartja fontos­nak. A helyi társadalmi szervek­kel szoros kapcsolat megte­remtésére törekszik, a szűkös anyagi fedezeteket az ő támo­gatásukkal igyekszik majd bő­víteni. L. I. Üllő nagyközség rendezett, szép utcáiban sorra épülnek a gyalogjárdák. A lakók készí­tik el őket, a tanács adja hoz­zájuk az anyagot: ily módon évenként többet tudnak meg­építeni. Évente legalább egy úttest aszfaltozására is sor kerül. A IV. ötéves terv időszakában a Széchenyi, a Liszt Ferenc, a Rákóczi, a József Attila, a Malom és az Ócsai utca út­testét burkolták, az idén pe­dig a Gyömrői, a Csillag, a Kossuth és az Állomás utcá­két. Megkapják a szenet Az üllői TÜZÉP-telep a kedvezményes tüzelővásárlás idején az igényetektől a meg­rendelt szénmennyiségre befi­zetéseket fogadott el — azzal, hogy az árut a készlet arányá­ban elküldi a megrendelőnek. Az akció befejeződvén, több megrendelt tétel kiszállítása elmaradt. A telep vezetője ígéri, a tüzelőt változatlanul kedvezményes áron kapják meg azok, akik a kedvezmény idején az árát befizették. Áramszünet Áramszünet lesz Pilisen, a 4-es számú műút bal oldalán fekvő (Káva felőli) község- részben, július 22-én, csütör­tökön, egész nap. Cirkusz és Vidámpark. A Monorvidéki ÁFÉSZ 100 cir- kuszjegyet_ osztott ki. A dolgo­zók a Fővárosi Nagycirkusz előadása után, a Vidámpark­ban szórakoztak. a t

Next

/
Thumbnails
Contents