Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-18 / 169. szám

Á f PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XX. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM 1976. JÚLIUS 18., VASÄRNAP Telnek a gabona siló hengerei Kora hajnaltól érkezik a búza Felkészültek az éjszakai átvételre is Láttuk tavasszal a széles búzamezőket, színük, mint a smaragd. Néhány hete, határ­járáskor a szemektől duzza­dó, szőkülő kalászok rengete­gében gyönyörködtünk. Azt mondták a becslök, ígéretes az idei termés. A látvánnyal, ami itt fogad, a Budapesti és Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 3. szá­mú ceglédi körzeti üzemében, nem lehet betelni. Mint szín­padon a jeleneteik, pontosan es gördülékenyen, a jelzett időben követik egymást a bú­zaszállítmányok. A szürke óriás, a tekintélyes külsejű gabonasiló nyeli az új búzát. A kapu tárva-nyitva, begör­dül a rakománnyal teli van- lató vagy teherautó, mérlegre áll, majd — minit határállo­máson a hivatalos ügyek inté­zése után a szívesen látott vendég — szabad utat kap, egészen az óriási siló gabona­bejáratáig. Egy pillanat, s már billen is a kocsi oldala, mint a zuihatag, ömlik a méz­szín búza a rostáló, tisztító, a magas toronyba szállító be­rendezésbe. Néhány perc az egész, emberkéz nem érintet­te, s eltűnt több tonna gabo­na. A munkákról az irodában a körzeti üzem vezetője tájé­koztat. Asztalán szerződések, megállapodások, tervek és je­lentések. Hivatali papírok, ak­ták — a mindennapi munka dokumentumai. Tizenhét termelőszövetke­zettel és három állami gazdasággal vannak kap­csolatban. A termény átvételére partne­reikkel az aratás előtt, június elején megbeszélést tartottak. Írásbeli megállapodás készült, ebben jelölték meg a szállítá­sok várható időpontját, napi mennyiségét, azt, hogy a ter­mést hol fogadják. A kapcso­lat természetesen régebbi ere­detű, hiszen valamennyi szál­lítóval öt évre szóló szerző­dést kötöttek. A felvásárlásra még a vetés előtt szerződtek, számítva a fajtára, mennyi­ségre s természetesen a minő­ségre. A napok, mióta az első kombájn munkához látott, szinte forgatókönyv szerint zajlanak. A termelőszövetke­zetekkel, közös gazdaságokkal mindennapos a kapcsolatuk. Külön gondjuk van arra, hogy az ide érkező gabona jó minő­ségű, kellő tisztaságú legyen, fertőzéstől, rovartól mentes. Joggal igényesek, hiszen nem kis menyiségre kell vigyáz­niuk: a ceglédi gabonasiló be­fogadóképessége 2 ezer vagon szemtermés. Egy-egy hengeré­be 120 vagonnyit fér. Ez any- nyi, hogy ha egy vasúti sze­relvényt a tárházban elférő gabonával megraknának, a kocsisor Ceglédtől Monoron túl is elérne. Benn, a hatal­mas gabonasilóban pontos műszerek ellenőrzik a tartá­lyok belső hőfokát, gombnyo­másra tudatják a kívánt ada­tokat, s az ott dolgozók eszerint mindig tudják, miikor mit kell tenniük. Három műszakban tizenkét ember — egy szorgos, dolgos szocialista brigád — feladata, hogy a ga­bonasilóban minden a legna­gyobb rendjén menjen. Mű­szerész, molnár és gépész áll nap mint nap munkába, isme­ri a villogó fényű vezérlőbe­rendezést, talán jobban is, mint a tenyerét. A munkahely belseje mutatja, hogy akik itt dolgoznak, megbecsülik kör­nyezetüket, sőt, tesznek is azért, högy gondozott és szép legyen. Sokan tartoznak a vállalat törzsgárdájához, né­pesek a szocialista brigádok, ] melyek nem kevesebb, nyolc- 1 szor-tízszer érdemelték ki az elismerő címet. A ceg-lédi 3. számú körzeti üzemiben 20 szocialista brigád dolgozik. Ebben az évben a sok más feladat mellett 2150 óra társa­dalmi munkát vállaltak. Gördülnek a rakományok, érkezik a búza. Jó a mérések szerint a hektolitersúlya, igen jó a sikértartalma, nemcsak a szemet, hanem a szívet -s gyönyörködteti a látványa. A jelzések szerint a betakarítás­hoz elegendő a gép — sok kombájn és szállítóeszköz, szárítóberendezés van kinn a területen. A ceglédi körzethez tartozó malmok is rendiben felkészültek az új búza foga­dására. Az abonyiak akár is­kolapéldájául szolgálhatná­nak, hogy miként kell ezt gördülékenyen, jól megszer­vezni. Észrevehető az is, hogy a termelőszövetkezetek kor­szerű gépekkel rendelkeznek. Billenő raklapos teherautók hozzák a búzát, kellő a szem­termés szárazsága, jó a tsz-ek egymással való kapcsolata. Például napok óta arat a ceg­lédi Kossuth Tsz, búzájukat az állami gazdaság szárítja, úgy hozzák ide. Nemes verseny alakult ki a szállítók között, hogy minél többször fordulja­nak egy nap alatt. A ceglédi körzeti üzemben számítanak arra is, hogy éj­szakai átvétellel kell gyorsí­tani a betakarítást. Felkészül­ten várják, ha erre sor kerül. Ennek az a feltétele, hogy le­SEGÍT az afesz A felvásárló kertről kertre jár A zöldség, gyümölcs megsínyli a szárazságot Már javában tart a nyár, zöldség és gyümölcs mégis kevesebb kerül az asztalunk­ra mint a korábbi években. A virágzó fák termésében a ta­vaszi fagyok tettek súlyos kárt, a zöldségfélék mennyisé­ge a tartós szárazság miatt zsugorodott felére, harmadá­ra. A Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ ebben a helyzetben fokozott gondot fordít a városbeliek el­látására. Próbálkozásaik eredményei észrevehetők. Az ezer hétvégi kertből cseppen, csurran az áru a két Budai úti átvevőhelyre. A felvásárló hajlandó na­ponta felkeresni a kerttulaj­donosokat, megbeszélik, mit mikor, milyen áron tud átven­ni. Van ahonnan ládaszám, máshonnan kosárban, szatyor­ban érkezik az áru. Balogh Ferenc, az ÁFÉSZ igazgatósági elnöke és Kovács Sándor, az áruforgalmi főosz­tály vezetője elmondotta, hogy elsőrendű céljuknak tekintik a lakosság zökkenőmentes ellá­tását. Különösebb haszonra, nyereségre nem törekednek, a MÉK fogyasztói árait tartják szem előtt, az árrést szűkre szabják, hiszen egyébként is drága az idei piac. Cseresznyéből hat mázsát, meggyből hármat, barackból négy és felet vettek át eddig. Sárgarépából ezerhatszáz cso­mót hoztak a gazdák, káposz­ta, kelkáposzta, valamennyi zöldborsó és zöldbab is akadt. Arra törekedtek, hogy kielé­gítsék a tanácsháza épületé­ben levő üzlet, a piaci és az áruház előtti bódé igényét. Természetesen — megrendelés alapján — szívesen adnak át áruikból a Cegléd és Környé­ke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat üzleteinek, a kórház, a gyermekélelmezés és más közületek konyháinak is. Az esetleges felesleget a fővárosba szállítják, a ZÖL- DÉRT-nek, kapcsolatban áll­nak a HUNGAROFRUCT-tal, és a Nagykőrösi Konzervgyár­ral is. Jelenleg napi két teher­autó indul Budapestre, főzőtö­köt és vaj almát visznek. Hordódongák, parkettalécek: Rönkhegyek, deszkapirami­sok magasodnak a Fűrész- és Hordóipari Vállalat ceglédi gyárának tágas udvarán, to­vábbi feldolgozásra várva. Na­ponta 110 darab, ötszáz lite­res hordó készül itt, s a leg­többre a HUNGAROVIN ceg­lédi exportpincészete tart igényt. Ceglédről már teli hor­dók indulnak a rendeltetési helyükre. A felső képen: kádárok, hordóipari szakmunkások dol­goznak a műhelycsarnokban, pánttal fogják össze a gép szabta dongákat. Az alsó ké­pen: a fűrészüzem akácból és tölgyből parketta-alapanyagot készít. Napi két műszakban három köbméter alapanyagot gyártanak. Lefutott az édes alma, indul a kajszibarack, folyamatosan jön az őszibarack, de a koráb­bi évekhez képest kevesebb. A szilvatermés valamivel jobb­nak mutatkozik, a télialma egyelőre még biztató képet mutat. Az ÁFÉSZ az idén 400 —500 vagon zöldség- és gyü­mölcs felvásárlását tervezi. Célját nem lesz könnyű elér­ni, hiszen a szárazságot sok fa megsínyli, így például'gu­taütött a kajszibarack is. (t) Véradónap a konzervgyárban Már a hét elején láthatta minden dolgozó áz öles plaká­tot a Ceglédi Konzervgyár be­járatánál, amely a térítésmen­tes véradónap időpontjáró adott tájékoztatást, és egyber segítségadásra szólította fel az embereket. Az itt dolgozók kö­zül sokan hosszú évek óta rendszeres véradók, a szerve­zésből ők és a vöröskereszte­sek vállaltak sokat. A szocia­lista brigádok tagjai a „szo­cialista módon élni" jelszót önzetlen segítségükkel tették még nyomatékosabbá. A ki­jelölt napon szinte a gyár minden dolgozója ott sorako­zott az alkalmi véradóhellyé alakított ebédlőteremnél. JEGYZET Parkosítsunk Cegléd méltán büszkélked­het széles utcáival, melyeket lombos fák szegélyeznek, ör­vendetesen gyarapodik a zöld szigetek, a parkok száma is. A Károlyi-lakótelep tovább­építésével újabb virágos terek készülnek. Ám, ha jól körül­nézünk a városban, máshol is parkosításra alkalmas, eddig kihasználatlan, csak évek múl­tán beépülő üres telkek vár­ják a szorgos, rendcsináló ke­zeket. A Rákóczi úti kisáru- ház mellett, a néhai kézilabda- pályán csak kiégett fűcsomók és száraz kóró éktelenkedik. A Kossuth Ferenc és Teleki utca sarkán, a nemrég nyitott ideiglenes kenyérbolt mellett néhány padot is felállítottak, de virág, bokor egy szál sin­csen a közelben. Forgalmas helyen, a Lenin-park közelé­ben egy jókora elegyengetett térséget vastagon benőtt a gaz, holott kitűnő grundot le­hetne építeni, csak néhány máshová nem használható, fa- tuskó, gerenda és két foci­kapu kellene hozzá. Ezeken a tereken a legész- szerűbb megoldás a parkosí­tás, séta- és játszótér építés volna. S ha a városfejlesztés miatt csak öt-tíz évig ma­radna meg a zöld folt, akkor is szebbé tenné Ceglédet. (-5) KOSSUTH TSZ Új kombájnok a földeken Folyamatos a szalmalehúzás és a kazlazás A hét közepén kisebb eső lassította a betakarítási mun­kák menetét, amelyek egyéb­ként jó ütemben folynaík a város és a járás közös gazda­ságaiban. A ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet 640 hek­táron termelt búzát, 250 hek­táron mustárt. Július ötödikén mind a hat kombájn kivonult a földekre. Ezek közül négy nagy teljesítményűt nemrég vásároltak, segítségükkel gyor­san biztonságba helyezhetik a termést. Alig néhány napos próbál­kozás után egy hétre abba kel­lett hagyni a munkát, mivel nagy volt a gabona nedvesség­tartalma. A termelőaté vetke­zetnek szárítóberendezése nincs, a Ceglédi Állami Tan­gazdasággal állnak kapcsolat­ban, szükség esetén ott szárít­ják a szemeket. A gépek eddig kétszáz hek­tárról aratták le a termést. Ezzel párhuzamosam történik a szalmalehúzás és a kazlazás, serényen dolgozik a két kaz- lazóbrigád. A kombájnosok is értik a dolgukat, hosszú gya­korlat áll mögöttük. Ellátásuk­ról — étellel, itallal — gon­doskodnak. A termés kedvező­nek ígérkezik, valószínű, tel­jesítik a tervet, a hektáron­kénti 35 mázsás átlagot. A terményt folyamatosan szállítják a ceglédi gabonatár- házba. Vontatóik és IFA te­herautóik szorgalmasan for­dulnak, zökkenőmentes az át­vétel, ott sincs fennakadás. Kétszáz vagon búza átadására szól a szerződés. A Kossuth Tsz-ben — számítva a megfe­lelő gépparkra — a betakarí­tás gyors befejezésében re­ménykednek. Hogy a nagy tel­jesítményű gépek ne álljanak kihasználatlanul, máshol is vállalnak bérmunkát, ha va­lamelyik gazdaság ilyen igény- nyél jelentkezik. A város és a járás betakarí­tási eredményeit időről időre statisztikai lapokon összesítik. A legutóbbi jelentés számso­raiból kiolvasható, hogy a hét derekán áz összes kalászos 28 százaléka már a magtárakban volt, 3600 hektáron tarló borí­totta a földet. A munkák me­nete gördülékeny, jól példázza ezt az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezet teljesítmé­nye, ahol a 673 hektár búza felénél több már lékerült a földekről. T. T. A BEM SE-T KÖVETTE A CVSE Siker az osz A VASUTAS IS NB lll-AS LETT Apáti-T^th Sándor felvételei Az utóbbi évek gyenge so­rozata után — mely azt ered­ményezte, hogy a Ceglédi VSE labdarúgó-csapata az 1975— 76-os évben csak a megyei bajnokságban indulhatott — a tavasz végre sikert hozott. Simonyi Ferenc vezető edző és Laborcz Tibor edző irányításá­val a gárda ledolgozta nagy hátrányát, és az őszi 17 pont­hoz 26-ot gyűjtött, s ezzel a megyei bajnokság második he­lyén végzett. Az MLSZ az NB Ill-ban megüresedett két hely­re osztályozót írt ki, s ezen Pest megyéből a CVSE indul­hatott. Az eredmény ismert, a ceglédiek mindhárom ellenfe­lüket legyőzték, s egy évi szü­net után visszakerültek az NB 111-ba. — Minek köszönhető ez az eredmény? — kérdeztük a ve­zető edzőtől. sorsdöntő találkozó mindegyi­kén rá tudtunk kényszer!ten ellenfeleinkre, akik a hajrái nagyon elfáradtak, s ha add; még nem is sikerült, akkor be tudtuk biztosítani győzelmün­ket. — Hogyan értékeli játékosa', teljesítményét? — Hiba lenne, ha valaki*, társai fölé helyeznék, vélemé nyem szerint mindenki meg tette a kötelességét. A fiúk rá jöttek arra, hogy csak fegyel­mezetten, a mérkőzésekre ké­szülve lehet eredményt elém . Az NB IH-ba jutásunk elsősor­ban a csapatmunka diadala. ★ A megyébajnok Bem S). mellett a Ceglédi VSE Is fel­jutott az NB III-ba, így ősz­től a két ceglédi csapat jóvol­tából már minden vasárnap NB III-as találkozót láthatnak — Fegyelmezett kollektíva i a ceglédi sportkedvelők. Az alakult ki tavasszal, de főleg az osztályozó idejére. A fiúk a csapatért és egymásért is tud­tak küzdeni. Ehhez a játék­felfogáshoz kapcsolódott já­tékstílusunk, melyet a három együttesek az MLSZ által elő­írt követelményrendszer sze­rint elkezdték felkészülésü­ket az augusztus 8-án kezdő­dő őszi idényre. U. L. gyen értelme az éjt nappallá tevő munkának, ne várakoz­niuk, hanem dolgozniuk kell­jen, vagyis szállítsanak a kö­zös gazdaságok, A vállalat központ jábam már készül a terv a ceglédi telep további fejlesztésére. Eszerint néhány éven belül új, 12 vagon os malom épül a gabonasiló közvetlen kö­zelében. korszerű gabonaipari kombi­nát lesz a ceglédi. Villognak a vezérlőberen­dezés. lámpái a búzát nyelő betonóriás földszinti termé­ben. Kint egy futószalagról gabonával telik az ipari vágá­nyon állomásozó vasúti szál­lítókocsi. Az irodában gyak­ran cseng a telefon. Jelentés érkezik, jelentés megy, szer­vezett a munika. Kopognak az ajtón, Farlcas József, a mű­helybizottság titkára, többszö­rös kiváló dolgozó lép be. A Kossuth brigádtól, a vállalat kiváló brigádjától hoz üzene­tet: — Mi, az autójavító dolgo­zói, úgy határoztunk, hogy ha valamelyik gépvezető hiány­zik, csak szóljanak. Szívesen helyettesítjük. A brigád úgy rendezi a dolgát, 'hogy saját területünkön se legyen lema­radás. Munkaidő után akár a felvásárlásban is segítünk. A tmk-sók Dózsa brigádja is hasonló felajánlással járult hozzá a betakarítás erőpróbái­hoz. Es*es Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents