Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-18 / 169. szám

Rendszerben a búza Szaktanácsadó: a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet A vetőmagtermeltetö maga csáváz Gabonatermesztési tanács­kozást és gépbemutatót tar­tottak — a gödöllői Mezőgaz­dasági Gépkísérleti Intézet közreműködésével — szerdán Tiszaföldváron. A helyi Lenin Termelőszövetkezet irányítá­sával működő Tiszaföldvári Búzatermesztési Rendszer (TBR) vezetője, dr. Szabó Bé­la köszöntötte a megjelent szakembereket, köztük dr. Láng Géza akadémikust, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem professzorát, vala­mint dr. Fülöp Gábort, a gö­döllői Mezőgazdasági Gépkí- 6árleti Intézet tudományos főosztályvezetőjét. Fontos a talaj előkészítése A tanácskozáson elsőiként dr. Láng Géza akadémikus tartott előadást a búzater­melés időszerű kérdéseiről. Bevezetésül a fajtakérdésről beszélt, s, megállapította, hogy a jelenlegi fajtaválaszték jó, véleménye szerint azonban a mostaninál nagyobb mérték­ben kell növelni a korád búza- fajták területének részarányát. A búza talajelőkészítéséről szólva hangsúlyozta, milyen fontos, hogy a talajelőkészí­tést — szántással vagy szántás nélkül — jó minőségben vé­gezzék el a gazdaságok. A jó minőség biztosítható, ha esős időjárás esetén 20—22 centi­méter mélyen szántanak, szá­raz időjárási viszonyok köze­pette pedig jobb eredmény érhető el a tárcsás-kultiváto- ros műveléssel, mindkét eset­ben azonnal le kell zárni a ta­lajt. — Napjainkban nagy jelen­tőségű a tarlóhántás gyors el­végzése — mondotta —, mert ilyenkor a leghatékonyabb a gyomirtás, és ezzel alapozható meg a későbbi talajmunkák jó minősége. Figyelemre méltó megálla­pítást tett a vetés előtti köz­vetlen talajmunkáról, a mag­ágyelőkészítésről. A megfelelő, jó magágy szükségességét a magvak egyszerre kelésének alapvető követelményével ma­gyarázta. Ha ugyanis már a kelés sem egyenletes, e körül­mény kiüiait a növények ké­sőbbi fejlődésére. A koráb­ban induló egyedek — ezek­ből lesznek az úgynevezett fő- kalászok — már a tenyészidő kezdetén csökkentik a később kelt, szomszédos növények fejlődését, s így nagyobb lesz a sarjúkailászok aránya, ez a tény pedig kimutathatóan csökkenti a termésátlagot. Mint mondotta, az ilyen, ör­vendetesen nagy hozamok esetében, mint amilyeneket az utóbbi időiben elértünk, még inkább szigorúan kell venni a Darufülkék - Aszódról A Magyar Hajó- és Darugyár megbízásából, Görögország megrendelésére készül tizenkét kikötői portáldaru fülkéje és irányítóközpontja az Aszódi Vegyesipari Szövetkezet mű­helyeiben. A képünkön látható fülkén már az utolsó simí­tásokat végzik a lakatosok. A következő munkafázis: be- em'elik az elektromos irányítószerkezeteket tartalmazó szek­rényeket, s beszerelik az irányítópultot, meg az ülést. Barcza Zsolt felvétele Öntözéssel pótolják a hiányzó csapadékot talajelőikészítés ez ideig is is­mert, de nem mindig teljesí­tett követelményeit. Gyorsabban - konténerben A tápanyagellátásról szólva a nitrogén műtrágyázással foglalkozott részletesebben. Ezt a műtrágyát megosztva, két részletben, ősszel és ta­vasszal kell kiszórni. Felhív­ta a figyelmet arra, hogy a ta­vasszal kiadagolt nitrogén műtrágya mennyiségét célsze­rű a növényállomány fejlett­ségi állapotától függően meg­állapítani. Ezt ma már — egyebekkel együtt — a gazda­ságosság is indokolja. Dr. Láng Géza előadását követően, GáZ Dénes, a Szol­nok megyei Vetőmagtermelte­tő Vállalat főmérnöke ismer­tette a búzavetőmag-ellátás helyzetét. Szólt arról — s ez minden bizonnyal a mi kör­zetünkben is érdeklődéssel várt újdonság lesz —, hogy a vetőmagtermelitető a jövőben maga csávázza a búzavetőma­got, s ezzel jelentős munká­tól kíméli meg a gazdaságo­kat. A csávázott vetőmagot egyelőre papírzsákokban ter­vezik forgalomba hozni, de foglalkoznak a nagyüzemi, nagy teljesítményű vetőgópek gazdaságosabb, gyorsabb fel- töltését segítő kiskonténeres megoldással is. Ez útóbbinak viszont előfeltétele lesz, hogy a magkonténerek mozgatásá­ra, forgatására a gazdaságok felkészüljenek. Tájékoztatásul elmondta még, hogy Szolnok megyében négy helyen hoznak létre vetőmagfeldolgozó, il­letve -csávázd üzemet. Az egyik éppen a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben üzemel. Működés közben A gabonatermesztési ta­nácskozás. előadásait szakmai vita követte, majd működés közben mutatták be a Tiszaföldvári Búzatermesztési Rendszer gépeit, köztük azo­kat, amelyeket a gödöllői Mezőgazdasági Gápkísérleti Intézet vizsgált. A gépeket Sörös István és Barta László, az MGI tudo­mányos főmunkatársai ismer­tették. F. I. ?! m k '■ ’-7 III. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM 1976. JŰLIUS 18., VASÁRNAP Hidak, ufak, házak Új városrész az egykori kertészet helyén Tárgyalások — gimnáziumról, kollégiumról Sokan meg-megállnak a János utcai lakások építőit nézegetve. Megcsodálják őket, amint a tikkasztó melegben szerelik a betonblokkokat, ké­szítik az alapokat, ácsolnak, zsaluznak, egyszóval — amint dolgoznak. Felnéznek az égbe­nyúló vagy éppen az autóra szerelt darusra, aki üveg- fémikalitkájában egy percre sem menekülhet a perzselő nap sugarai elől. A legszebb épület lesz A munkák ellenőrzésére gyakran jár ki a Pest megyei Beruházási Vállalat megbízá­sából Gyuris Károly, valamint Varga Kálmán építési műve­zető, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat János ut­cai munkálatainak irányítója. A jelenlegi tervben 6 épület kétszáztizenöt lakása szere­pel. Az első házat, ötvennégy lakással, március végén átad­ták, már elfoglalták a lakók. Befejezték egy tizennyolc la­kásos épület külső pucolását és végeztek a tapétázással is. Sokan állítják: ha elkészül, a legszebb épülete lesz a János utcának. A János utca job-b oldalán újabb ötvennégy lakásos há­zon dolgoznak, a negyedik szintjét szerelik az építők, üze­mel a toronydaru és a gépko­csis daru. Mellette már mun­kálkodnak a következő hu­szonnyolc lakásos épület ala­pozásán. A gödöllőiek bizonyára jól emlékeznek arra az időre, amikor ezen a földön kerté­szet volt, s a kertes házak földjein is termett a juliska- bab, meg a többi zöldségféle. A lakótelep helyének kijelölé­sekor sokan kételkedtek a vá­rosban, hogy ez a talaj elbír­ja a betonblokkokat. De a technika győzött a kedvezőtlen adottságok fölött. Ahol kellett, cölöpöket vertek az ingová­nyos földbe, sok helyütt be­tonkoszorút is „fontak”. Kertvárostól az Erzsébet parkig A városnak új képe alakul ezen a tájon: a Lumnitzer ut­ca felé készült egy híd, utakat alakítottak ki, már csak az aszfalt hiányzik, amit még korai lenne leteríteni, mert az építkezésre tartó kocsik bizo­nyára megrongálnák. Állnak az ostomyeles lámpasorok. A Kobzi János utca megépült a Rákos-patakig, ahol híd lesz, mely összeköti a kertvárost a centrummal. Így majd a kert­városból egészen az Erzsébet parkig lehet egyetlen útvona­lon közlekedni. A Petőfi Sándor utca és a Rákos-patak között épül fel a tervek szerint a gimnázium és a kollégium. Ideje még nem bizonyos, most folynak a tár­gyalások. A János utca 15—17—19-es számú házban jobbára azok kaptak lakást, akiknek a sza­nálás miatt kellett elhagyniuk MADARKAS FÚRTOK Többszörös károsodás után, népi elnevezéssel, madárká- san fejlődnek a szőlőfürtök az ország legjelentősebb borter­mő vidékén, Bács-Kiskunban. A téli és a tavaszi hónapok­ban fagykár érte a kiterjedt ültetvényeket, s a megmaradt fürtök rosszul termékenyültek meg virágzáskor, ezért min­den eddiginél kevesebb ho­zammal számolnak a szőlőter­melők. A Hosszúhegyi Állami Gaz­daságban öntözéssel pótolják a csapadékot a szőlősökben. Isaszeg. Dicső történelmi emléket idéző községnév. Itt aratta a magyar honvédsereg egyik legfényesebb győzelmét az osztrákok fölött. A község mai arculata la­kóinak szorgalmáról, gondos­ságáról tanúskodik. Rendezett­ségével, sok új épületével az ország felszabadulás utáni fej­lődését tükrözi. A szépen tartott régi és új házak között szerény kis épü­let látható, FALUMÜZEUM felirattal. Kertjében néhány nagy méretű kődarab, régi harangláb, apró helyiségeiben a helytörténet értékes tárgyi emlékei, a geológiai őskortól a mai időkig. Kilencszáz éves körpecsét A múzeum mellett gyorsan elhalad a felületes utazó, s hamar kifordul kopott beren­dezésű szobáiból. Ha azonban meghallgatja Szatmári Zoltán múzeumvezető szavait, egysze­riben megelevenednek számá­ra a kövek, és történelmet idéznek az avult, 6zürke tár­gyak. Megkövesedett, fekete búza­szemek láthatók az egyik tár­lóban, őskövületek és az ős­állatok csontmaradványai mel­lett. A kertben levő hatalmas védőköveket a hegyről gurí­tották le annak idején, ahol három méter széles és három méter magas palánk részei voltak, s fedezékük mögül ugyancsak kővel dobálták a támadó ellenséget. A fehér, si- i mára kopott szégyenkőhöz a A munkásmozgalmi emlé­kek között legnevezetesebb a tanácsháza falábóK előkerült, gyufaskatulyába rejtett üze­net: „Ezt a falat szervezett munkások rakták. 1904.” Va­lószínűleg ők is hallatták sza­vukat a Tanácsköztársaság idején. A második világháború után csak egy-két család otthona maradt épen a községben. Ma a legtöbb ház új épület. Sok gond, tennivaló akad. A legsürgetőbb feladat a ne­gyedik víznyerő kút üzembe állítása. Üj, százszemélyes óvo­da épül, jelentős társadalmi segítséggel. Nagyon hiányzik egy vasúti átjáró. Rózsa koszorúk a mozdony kerekein A múzeum népszerű. Ha az itt látható tárgyakat még tá­gasabb, korszerűbb helyiség­ben állíthatnák ki, jóval több lenne a látogató. Jönnének külföldről is, megismerni a te­hetség, az áldozat és a lelke­sedés történelmi példáját, mellyel Windischgrätz hadait visszaszorították a magyar hon­védek. Meghívhatnánk lengyel ba­rátainkat is arra a helyre, ahol az isaszegiek másfél órára tar­tóztatták fel a Bem tábornok hamvait vivő vonatot, mely menetrend szerint csak két percet állt volna. Hordta rá a nép a virágot, s rózsakoszo­rúval fonták be a mozdony valamennyi kerekét. Lőrinc Loránd régi otthonukat. Akadnak itt elégedettek és elégedetlenek egyaránt, vannak, akik nem tudják megszokni a kertes há­zak után az emeletes épüle­tet. A műszaki ellenőrnek külö­nösen nehezíti a dolgát, hogy a tervezők sokszor felületesen dolgoznak, a hibák nyomai megtalálhatók a már kész há­zakban is. A határidő sokszor ezek kijavítása, építés közbeni módosítása miatt csúszik. Játszótér a gyerekeknek A műszaki ellenőr elmond­ta, hogy ötlete alapján, most töltik fel a patak partján levő több száz négyzetméteres göd­rös területet törmelékkel. Dömper szállítja a hordalékot, a földgyalu meg egyenget. A ta­nácsnak már csak humuszt kell rá téríttetnie, azt lehen- gereltetnie és jó játszótér lesz a gyerekeknek. Az építőket a környékbeli lakosok gyakran keresik fel panasszal. Látogatásunkkor is megszólított bennünket egy rosszkedvű asszon}-, hogy csö­pög a csap, nem működik a villanybojler, s szünetet sem tartva, sorolta tovább. Varga Kálmán, bár nem fel­adata, máris indult, hogy se­gítsen megszüntetni a bajo­kat. Csiba József Olvasóink fóruma Társadalmi összefogás A tanács is támogatja Lapunk 1975. január 11-i számában írtunk a bagi nagy­községi közös tanács Szabad- ság-negyedi útépítési tervei­ről, s a Sport, Kinizsi, Vörös­marty és az Ady utcák kikö­vezéséről. A múlt év júliusában hiva­talosan is átadták a Sport ut­cát, háromnegyed részben a Vörösmarty utcát, melynek építésében a megyei, járási és községi tanács anyagi támo­gatásával a lakosság is sokat dolgozott, Filó Jánosné ta­nácstag vezette a társadalmi munkások brigádját. Tavaly azonban nem sike­rült befejezni valamennyi utat, a munka az idén júniusban folytatódott. A szükséges koc­kakövekért Filó Jánosné járt el, s hamarosan meg is érke­zett a szállítmány a Kinizsi, az Ady és a Vörösmarty utca építéséhez. A Kinizsi utca földmunká­latait és kövezését, a lelkes la­kosság közreműködésével, jú­lius 10-én, szombaton meg­kezdték, és július 14-ig már több mint százötven méteres szakasz el is készült. Többen szabad szombatjukon tevé­kenykedtek ott, s a hétközna­pokra is kértek szabadságot. A földmunkákon nem ritkán teljes családok dolgoztak, nagyszülőktől az unokákig. Ha továbbra is ilyen gyors ütemben halad a munka, va­lószínűleg augusztus 20-ra be­fejezik a Kinizsi utcát, s a többi utcákban is megkezdőd­nek a munkálatok: társadalmi összefogással és tanácsi támo­gatással. Iszlai Albert i kisebb bűnösöket odaállították, s bűnüket hangosan el kellett mondani az arra járóknak. A nagyobbat vétőket odakötöz­ték, akiket pedig különösen súlyos bűnökért ítéltek el, egy­szerűen otthagyták éhen halni. Az egyszerű állványon függő harang szava mellett sok sze­gény jobbágyot temettek el. A község 900 évvel ezelőtti kör­pecsétjének lenyomata és na­gyított képe is látható e mú­zeumban, valamint a terület hét őstelepülési helyének tér­képe. Egy másik térkép Isa­szeg 54 nevezetes pontját mu­tatja. Sűrítve látható itt az egész magyar történelem. Isaszeg ha­tárában épít egy kis települést I. István a fiának, Imrének. IV. Béla romboltatja le az em­lített kővédeket, mert várakat építtet. A törökök elhurcolják a tizenkét éven felüli férfi­népet, az asszonyokat pe­dig a templomba falazzák, hogy ott pusztuljanak. A he­gyi falu égése után, a lakosok a síkra települnek, s új há­zakat építenek. Szervezett munkások 1904-ben Itt töltött egy éjszakát Kos­suth Lajos, és innen indult tá­bornokaival Gödöllőre, ahon­nan az osztrák seregek kivo­nultak. A múzeumban őrzik a Rá- kóczi-kör zászlóját, közepén a fejedelem, Munkácsy által fes­tett arcképével. Kövek, csontok, térképek A múlt üzen a mának Megállították a Bem hamvait vivő vonatot

Next

/
Thumbnails
Contents