Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-18 / 169. szám
Montreali nyitány Megkezdődtek a XXI. Nyári Olimpiai Játékok Elérkezett a világ 1 sportolóinak újabb ünnepe: szombaton megnyitották a XXX. nyári olimpiát. Montreal nem kiis nehézségekkel, de végül is megbirkózott a feladattal, hogy előkészítse a világ legjobbjainak találkozóját, a színhelyek készen lettek, ugyanígy sikerült biztosítani a küldöttségek és a vendégek elhelyezését. Ahogyan a napok múltak, úgy emelkedtek a legjelentősebb eseményekre a belépőjegyek árai — a feketepiacon. A nyitány megtekintésére szóló jegyek például szombat délelőtt már csak 150 dollárért voltak kaphatók, de még magasabbra szökött — 200 dollárra — a záróünnepség belépőinek az ára. Zsúfolt lelátók _Az olimpiai faluban tartózkodó sportolók — köztük a magyarok is — a délelőttöt újabb edzésre használták fel, s különösen azok szorgoskodtak, akik már vasárnap színre lépnek. Ök viszont felmentést kaptak a megnyitón való részvételről, nehogy a több órás felvonulás, az ünnepség túlzottan igénybe vegye őket Ebéd után már valamennyi küldöttségben, az utolsó simításokat végeztéje, előkerültek a díszruhák, amelyekben a Meggondolják Dizcnyára a szerény-*-* eredményekkel járó győzködés, s nem a türelmetlenség szülte az ingerültséget, mely ott bujkált a nagyközségi tanács elnökének szavaiban, amikor azt panaszolta: még a tanácstagok többsége sem érti igazán a gazdálkodási kötöttségeket. Nevezetesen azt, hogy a költségvetési és a fejlesztési adapbeli forintokat nem lehet tetszés szerint keverni, s a meghatározott célokat szolgáló pénz felhasználását nincs mód meggondolni, arra kell kiadni, amire kaptáik. Köznapibban: a belvízrendezésre etoteremtett forintokból nem építhető óvoda. Egyszerű ez. Az elvben világos dolgok a gyakorlatban könnyen elvesztik egyértelműségüket, mert bizonyos feladatok kényszerítő erővel hatnak a véleményt alkotókra. Ha a tanácstagok úgy érzili, hogy legjobban az óvoda, az iskolai tanterem kellerte, nehezen látják be, hogy bár van pénz, nem erre, nemcsak erre megy el. Választóik, lakókörnyezetük érintettjei szinte naponta abajgatják őket, csináljon már valakit a tanácstag az óvoda ügyében, s igyekeznek is ennek érvényt szerezni a tanácsülésen, ám eredménytelenül. S ilyenkor könnyen elhangzik: úgyis az történik, amit a végrehajtó bizottság meg az elnök akar. ' Annak ellenére, hogy széles körű társadalmi ösz- szefogással új óvoda épült ötven gyermek számára Szob nagyközségben, a gyermekintézmények zsúfoltak, évek óta 25—30 százalékkal nagyobb a létszám, mint a ténylegesen rendelkezésre álló hely. Ahogy szinte mindenütt, itt is nagy gond ez, s ezért akadnak, akik legszívesebben valamennyi forintot óvodabővítésre adnák. Igen ám, de hogyan lenne akkor villany a Girifoi dűlőben építkezőknek, miként kerülne pénz arra, hogy nekilássanak az ugyancsak nyomasztó teher enyhítésének, a csatornamű kivitelezésének? j\ T ásfajta, de előbbiekkel megegyező jelentésű példa, Abonyból. A nagyközség idén — egyebek között a Lenin út rendbehozására — egymillió forintot költhet el az úgynevezett út, híd felújítási, fenntartási és korszerűsítési keretből. Tekintélyes summa, ám ahhoz mérten szerény, ahogyan a település tanácsi kezelésű útjainak,' hídjainak egy része kinéz. Mégis akadnak, akik újra meg újra előhozakodnak azzal, hogy van fontosabb. Hiszik is, meg nem is, hölgy ezt a pénzt másra kiadni nincs mód, a gazdálkodási kötöttség a józan tervszerűséget szolgálja. Mert tény, ha az ún. út, híd keret forintjait _ egy tollvonással a tanácsok más feladatokra csoportosíthatnák át, rövid időn belül megbénulna a településeken belüli közlekedés ... S ezért hiába az egyik oldalról érkező szorítás, nyomás, bizonyos egyensúlyt magának a gazdálkodási tervnek garantálnia kell. E garanciák korlátok, melyek ugyan, nem akadályozzák meg az ésszerű rugalmasságot, de akadályai a rögtönzésnek, az arány- tévesztésnek. Abony idén 20,1 millió forintos költségvetéssel gazdálkodik, s forintra megszabottan kell kiadnia ebből az összegből nemcsak a tanácsi hatáskörbe tartozók bérét, ami természetes, hanem például az oktatási körülmények zavartalanságának forrása szintén ez. Ha lehetne is, ki venné el nyugodt szívvél e költségvetési rovatból a pénzt csak azért, hogy — tételezzük fel — a vásár- és piactér korszerűbb, higiénikusalbb legyen ? /“"itt a baj, hogy c lakos” ság, s a tanácstagok egy része is csupán forintokban s nem feladatokban gondolkozik. A pénzösszegek hallatán ösztönösen úgy véli, ezek egészénél mód van a meggondolásra, előnyök „és hátrányok fontolgatására, fontossági sorrendek felállítására. Holott az egy-egy településen esztendőnként felhasználható forinrtoSi javát meghatározott feladatok, kötik le, s ezek az ún. működési kiadások a biztosítékai a településen belüli mindennapi élet zavartalanságának. Sok félreértést, félrehal- lást hozott magával a tanácsok önállóságának sűrű emlegetése. Voltak és vannak, .akik úgy hiszik, az önállóságot a pénzügyi fegyelem sem csorbíthatja, azaz „mindenről” helyben döntenek. E veszélyes tájékom ti ans ág több esetben értelmetlen vitákhoz, fölös hangulatkeltéshez vezet. Ezért tagadhatatlan annak a véleménynek az igazsága, hogy a tanácsok ne csak beleszóljanak a gazdálkodásba, ne csak bírálják annak fogyatékosságpút, ne csak ötleteket, javaslatokat adjanak a pénzforrások meggondolható részének felosztásához, hanem — ismerjék is a gazdálkodás menetét, szabályait, kötöttségeit. Túlzott kívánság lenne ez, vagy még inkább óhaj, aminek beteljesülése aligha remélhető? A szocialista demokrácia sokat és joggal emlegetett kibontakoztatásának szükségessége az államhatalom, az állam- igazgatás területén nem képzelhető el másként, csak úgy, ha párhuzamosan halad a hozzáértés képességének gyarapodásával. A tanácsok ’ tevékenységébe minden állampolgárnak joga van beleszólni, ám az állampolgárok képviselőinek, a tanácstagoknak ez a joga kötelességekkel is jár. Egyebek mellett azzal, hogy minél jobban megismerjék tevékenységi körük részleteit, döntéshozatali munkájuk előzményeit, hátterét, lehetőségeit és kötöttségeit. S ahogy a pénzügyi források felosztását, ezt is érdemes — meggondolni. Mészáros Ottó világ legjobb sportolói felvonultak. Az olimpiai stadionban helyi idő szerint 15 óra előtt — magyar idő szerint 20 óra előtt — már minden készen áll a nagy parádéra. A gyönyörű és kissé már a jövő század építészeti alkotásaira mutató létesítményben a fel-feltámadó enyhe szél több mint száz ország lobogóját lengette. Görögországétól, amely az újkori olimpiák bölcsője volt — egészen a kanadaiak zászlójáig. A tribünökön 72 000 ember foglalt helyet, a televízió jóvoltából pedig száz- és százmilliók csodálhatták a nagyszerű látványt, s az ezt követő megnyitó ünnepséget. Az első esemény II. Erzsébet angol királynő érkezése volt, miután elfoglalta helyéit, felhangzott a kanadai himnusz. Ezt követően kezdődött a résztvevők felvonulása, a hagyományok szerint Görögország együttese menetelt az élen, míg a házigazda Kanada zárta a sort. A zászlóvivő: dr. Kamuti Jenő Magyarország Hongkong után és India előtt vonult be stadionba, a több mint 200 fős delegáció élén a csapat vezetői haladtak dr. Beckl Sándor államtitkár, az OTSH és a MOB elnökének a vezetésével. Hatos sorokban, zárt rendben következtek előbb a női sportolók, bordó kosztümben, fehér blúzban, kék nyakkendővel, fehér kalapban cipőben és kézitáskával, majd a férfiak, akik drapp színű ruhát viseltek fehér inggel, piros nyakkendővel barna cipőben. Elismerő tapsot kaptak a magyarok is, akik fegyelmezetten haladtak s a zászlóvivő dr. Kamuti Jenő volt, aki ötödik olimpiáján vesz részit Miután a küldöttségek elhelyezkedtek az üdezöld gyepszőnyegen, Rousseau, az olimpia szervező bizottságának elnöke, majd Lord Killanin, a NOB elnöke, mondott rövid beszédet, utóbbi felkérte a királynőt a, XXI. nyári olimpia megnyitására. A királynő ennek néhány szavas francia és angol nyelvű mondatokkal tett eleget. Lobog a láng Tizenkét kanadai sportoló — nyolc férfi és négy nő — érkezett a stadionba az olimpiai zászlóval. Végighaladtak a dísztribün előtt is, majd az olimpiai himnusz hangjaira, amelyet a görög Spirou Samara szerzett az 1896-os első újkori olimpiai játékok alkial(Folytatás a 6. oldalon.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI« EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYE) BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 169. SZÄM XltA 1 FORINT 1976. JÜLHJS 18., VASÁRNAP Pest megyében learatták a búza egyharmadát Őrlik az új gabonát a megye malmai — A fermes minősége kiváló A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság földjein teljes erővel aratják a búzát. Levágták az őszi árpát már csaknem mindenütt a megyében, a búzát járják a kombájnok, ma, vasárnap is. A mezőgazdasági munkákat összehangoló megyei operatív bizottság legutóbbi ülésén kimondották: megengedhetetlen, hogy ahol penge alá érett a gabona, szabad szombatot és vasárnapot tartsanak. Erre az elmúlt hét végén akadt itt-ott példa. Ütőn járó ember persze ma is láthat néptelen, mézsáraga búzamezőket, ahol aratóknak se híre, se hamva. Az Ilyen esetek 'többségében nem a gazdálkodók tunyaságára kell gondolni, hanem arra, hogy a búza még nem érett be. Érkeznek a jelzések több felől is, Nagykőrösről, Szentendréről, a — déli és az északi pólusról—, hogy a közép- és a kései érésű búzák víztartalma lényegesen nagyobb a kelleténél. Hogyan van ez? Korábban lapunkban is beszámoltunk arról, a rekkenő hőség egyetlen előnye, hogy száradnak a szemek. Víztartalmuk nem nagyobb a szabvány által előírt 14 és fél százaléknál, különben nem lehetne raktározni, s csak kevés 16—17 százalékos víztartalmú gabonát takarítottak be. De az sem mind jutott a szárítókba, mert a malmokban hozzákezdtek az ógabonával kevert újbúza őrléséhez. A kánikula azóta sem mérséklődött. Mitől emelkedett hát a víztartalom? Az aszály lepörkölte a még érésben levő búzák leveleit — a korai fajtáknak például a Libeluliának már nem ártott — a hajnali harmatok kevés talajnedvességét á gyökérzet, a még halo- ványan zöld szár a kalászba szivattyúzta, a párologtató le- vélzet híján. Csöndes volt a szombati aratási ügyelet a Pest megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán, mint dr. Bödecs László szakfelügyelőtől hallom. Csupán a csemői November 7. Tsz-ből érkezett bejelentés: sebességváltót kerestek SZ—4-és kombájnjukhoz. Müvei az Agroker is ügyeletet tart ilyenkor, pár perc múlva már ott csöngött a telefon. A válasz elkedvetlenítő: sajnos, nincs. Fél év után az IMI-ben Rövidesen: az egymiliiomodik motor Az I'kladi Ipari Műszergyár üzemei a nemrég elkészült gyorsmérleg alapján, hozzávetőlegesen, 101—102 százalékra teljesítették első félévi termelési feladataikat. Mint megtudtuk, a gyár raktáraiban ugyan még ott vesztegel félmillió dollár értékű termék, ám ezekre szerződése van az IMI-nek, s a motorok külföldre szállítását csupán az akadályozza, hogy nyugati vásárlóik és partnervállalataik egy része kitette kapujára a „nyári szabadság” feliratú tábláit. Az év hátralevő hat hónapjában tovább bővülnek a gyár külkereskedelmi kapcsolatai, hiszen a majdnem háromszáz- millió forintos beruházás nyomán az IMI most már tervszerűen tudja növelni a szocialista országokba szállított termékeinek számát. Az idei 780 millió forintos terv jelentékeny hányadát — mintegy 520 millió forintot — továbbra is a belföldi megrendelések képviselik. A tőkés országokba irányuló szállítmányainak értéke 180 millió forint — ami dollárban kifejezve mintegy 4 és fél millió. A gyár idei tervéből több mint 75 millió forintot tesznek ki azok a szállítási kötelezettségek, amelyeket a szocialista országokkal megkötött szerződéseinek alapján kell teljesítenie. Az esztendő hátralevő hat hónapjában 5 ezer darab HZ és ugyaneny- nyi OZ típusú motort gyártanak mintegy félmillió rubel értékben, csehszlovák megrendelésre. Az ikladi gyár legnagyobb vásárlói közé zárkózik fel a második félévben a Szovjetunió, amely egy hosszútávú együttműködési szerződés keretében háromfázisú zaj- és rezgésszegény motorokat vásárol az IMI-től, az év végéig mintegy 30—40 ezres nagyságrendben. Egy tavaly meghirdetett versenytárgyalás eredményeképpen nemrég a gyár megállapodást írt alá a mosonmagyaróvári MEZŐGÉP Vállalattal, háromfázisú, csoportosan szabályozható szellőzőberendezések szállítására. A berendezéseket kétszintes toja- tóházakba szerelik, amelyeket a mosonmagyaróvári vállalat a Szovjetuniónak szállít, s ez a szerződés 5 évre szól. Ezalatt az IMI 1300 épület kiszolgálására alkalmas szellőzőt szállít, mintegy 400 millió forint értékben. A berendezések sikeréről még csak anynyit: a Bábolnai Állami Gazdaság is érdeklődik az ikladi gyár szellőzői iránt. Bábolnán ugyanis most azt tanulmányozzák, milyen sikerrel lennének hasznosíthatók a gépek az állami gazdaság csirke- farmjain. Az ikladi gyár júliusban jubileumhoz érkezik. Elkészül Ikladon az 1 milliomodik géppel tekercselt motor állórész, szeptemberben pedig megkezdik a hetedik géppel tekercselt alaptípus gyártását, a Hajdúsági Iparművek számára. A Siemensszel folytatott tárgyalás az elmúlt hetekben jó eredménnyel zárult. A nyugatnémet cég a gyár által elküldött 0-széria megvizsgálása után 20 ezer darab pólus- váltós, mosógépekbe és centrifugákba szerelhető villanymotor szállítására kérte fel az Ipari Műszergyárat. Ezzel egyidőben megkezdődött egy olyan villanymotor gyártásának előkészítése is, amelyre a Hajdúsági Iparművek tart igényt. A nyugatnémet licenc alapján gyártott motor legfőbb jellemzője az, hogy kis helyet igényel, ezért a HIM automata mosógépekbe kívánja beszerelni. B. P. Több gazdaság keres új rao, tort is régebbi SZK—4-es, SZK—5-ös kombájnjukhoz — noha általában a motor túléli a masina járó és vágó szerkezetét — ám a fődarabok hiányoznak a megyei Agroker raktáraiból. Különben a gazdaságok igen kedvezményes feltételekkel vásárolhatnak arató-cséplőgépet. Mindössze 10 ezer forint előleget kell letenniüli, s egy éven belül kifizetni a teljes vételárat. Számos Pest megyei gazdaság élt is ezzel a lehetőséggel, hogy mihamarabb betakarítsák a termést. A járási mezőgazdasági osztályok legutóbbi jelentése szerint 14 munkanap alatt — tehát az esetleges eső okozta kiesést nem számolva — valamennyi gazdaság befejezheti az aratást. A gyorsított tempót ésszerű gépátcsoportosításokkal segítik. A budapesti és a Pest megyei Gabonafelvásárló és Malomipari Vállalat szombati ügyeletese, Molnár Jánosné, raktározási és szállítási osztályvezető arról számolt be, hogy valamennyi átvevőhelyen a legnagyobb rendben — a termelőszövetkezetekkel egyeztetve a szántásokat — fogadják a búzát, a hét végéig körülbelül 35 ezer tonnát vettek át, a leszerződött 198 és fél ezer tonnából. Közölte: kiváló, drága búzáink lesznek az idén. S hogy ezt miként kell érteni? A vállalat a minőség szerint fizet. A szabvány szerint 78-as hektoliter súlyú búza a megfelelő sütőipari értékű, az eddig átvett gabona hektolitersúlya 78 és 83 között mozog, magyarán egy hektoliter, azaz köbméter gabona 7,8 mázsától fi,3 mázsa súlyú. Igen magas az idei búzák fehérjeértéke, a sikértartalom 40 százalékos. S végezetül még egy becsült adat: a Pest megyében 76 763 hektáron termő búzának egyharmadát takarították be gazdaságaink a hét végéig. A. Z. LET Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke .tegnap megkezdte rendes évi szabadságát. A Vietnami Szocialista Köztársaság vezetői táviratban mondtak köszönetét a magyar vezetőknek a Vietnam állami szintű egyesítése alkalmából küldött jókívánságaikért. Dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke vezette azt a magyar delegációt, amely tegnap érkezett haza Berlinből, ahol tanácskozásokat folytatott az NDK Tanácsi Hivatalának vezetőivel. l
