Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-17 / 168. szám

1976. JŰL1US 17., SZOMBAT \HM(W Újabb tetszetős sorház Nagykőrösön A nagykőrösi Vági István lakótelepen, a Kárász utcában újabb, szép, külsőre is tetsze­tős formájú lakóházzal gyarapodott ez a yárosrész. A 92 lakásos, hagyományos módsze­rekkel épült lakóházat a Szolnok megyei Tervező Iroda kollektívája tervezte, kivitelező a Nagykőrösi Városgazdálkodási Vállalat. Az épület felébe már beköltöztek a lakók és jelen­leg a különböző emeletek lakásainak műszaki áladása van folyamatban, s a még hátralevő munkákkal idejében végeznek, úgy ősszel már elfoglalhatják az új OTP-házban a tulajdonosok a két szoba összkomfortos, mintegy 64 négyzetméteres lakásokat. Koppány György felvétele Áruljanak minden községben Már az őszi vetést szervezik Jó eredményt értek el a vetőmagtermelő gazdaságok Pest megyében A mezőgazdasági nagyüze­mek és kisgazdaságok jövő évi termése, a megye élelmiszer- ellátása nagymértékben attól függ, miből mennyit és milyen minőségű vetőmagot tud elő­állítani az idén a Vetőmagter­meltető és Értékesítő Vállalat Pest-vidéki központja. Mészá­ros György főmérnök az aszály ellenére is bizakodóan be­szélt a várható eredmények­ről, hiszen a vetőmagtermelést vállaló nagygazdaságok általá­ban jó technikai felkészült­séggel rendelkeznek, s az eh­hez járuló nagy szakértelem­mel meg tudják óvni a mag­növényeket a hőség okozta ká­roktól. Termesztési rendszerben Mint mondta, a Pest-vidéki központ Pest és Nógrád me­gyében évente mintegy 18—20 ezer hektár szerződött terület­ről 2300 vagon vető- és ipari magot vásárol, amelynek zö­me gabonaféle és konyhakerti zöldség. Minden évben felmé­rik a gazdaságok vetőmagigé­nyét, szaktanácsadással segítik és megismertetik őket a maga­sabb szaporulati fokú fajták­kal. Ezt követően kötik meg az egy- vagy több éves ter­melési szerződéseket, a bel- és külföldi Igények, valamint a biztonsági tartalék meghatáro­zása után. A külföldi vevők között olyan országok neve szerepel, mint például a Szov­jetunió, az NSZK és Anglia. Terveiket minden évben egyez­tetik a megyei tanáccsal, a tsz-ek területi szövetségeivel és a fajtafenntartó kutatóinté­zetekkel. A vetőmagtermelő bázis- gazdaságok kijelölésénél éven­te megvizsgálják a termelés feltételeit, a termőtalaj adott­ságaitól a szárítási és raktá­rozási lehetőségekig. Fontos szerepet töltenek be a nagyobb terméshozamú fajták elterjesz­tésében a termesztési rend­szerek, mivel a rendszergaz­da nemcsak az új technoló­giával és a modern gépekkel ismerteti meg a csatlakozó gazdaságokat, hanem megfe­lelő vetőmaggal is ellátja őket. Ezeket elsősorban szaktanács- adással segítik a monori szak­emberek. Országosan is kiemelkedő Kik termelnek vetőmagot Pest megyében? A teljesség igénye nélkül említünk közü­lük néhányat. A gödöllői Ag­rártudományi Egyetem Tan­gazdasága például a gabona- és borsómagtermesztésben nemcsak a megyében, hanem országosan is kiemelkedő ered­ményt ért el. A Pilisi Arany­kalász Tsz a burgonyatermesz­tési rendszer gazdája. Nagy előszeretettel vetik gazdasá­gaink az országosan is kiemel­kedő eredményt elért Nógrád megyei, őrhalmi Hazafias Népfront Tsz által ter­melt burgonyát, melyből ta­valy 180 mázsa vetőmagot állítottak elő hektáronként. Ezt használják a pilisi termesztési rendszerben részt vevő gazda­ságok is a holland Desiree és a Jearla mellett. Ez nem vé­letlen: az őrhalmi burgonya tavaly elnyerte a mezőgazda- sági kiállítás nagydíját. Jó eredménnyel termeszti a ceglédi Lenin Tsz a gabona­félék és a takarmányrépa ve­tőmagját. Sülysápon a Tá- pióvölgye Tsz a lucerna-, fű- és gabonamagvakat, a tá- pióbicskei Április 4. Tsz a lu­cernát, étkezési és takarmány­borsót, a kiskunlacházi Pereg Tsz az olajlent. Sorolhatnánk még tovább a neveket, hiszen nemcsak a tsz-ek, hanem az állami gazdaságok közül is többen jó eredményt értek el. Az 1976-os termeltetési terv összeállításánál nagy gondot fordítottak arra, hogy azokból a növényekből is megfelelő mennyiségű és níinőségű vető­mag álljon rendelkezésre, me­lyekből a tavasszal átmeneti hiány'keletkezett. így például 3900 hektáron termelnek az idén lucernavetőmagot két me­gyében. Ebből két Pest me­gyei gazdaság 2700 hektárt vál­lalt. Konyhakerti zöldségféle­ségekből 830 hektáron termel­nek magot megyénk nagyüze­mei, s összesen mintegy 2800 mázsa1 betakarítását várják. Gyökénöldségböl az egész megyét Felmérik a várható termés mennyiségét, ellenőrzik az elő­írt technológia megtartását, megszervezik a betakarítást és az elszállítást. Felmérik az őszi vetések vetőmagszükségletét és szaktanácsadással ösztön­zik a közös gazdaságokat a legújabb fajták elterjesztésére. Mit ajánlanak? A búzafajták közül például a szegedi Ga­bonakutató Intézet által fenn­tartott Jubilejnaja 50 est, a GK—2-est, GK—3-ast és GK —4-est, az őszi árpából a GK —58-ast. a kukoricából pedig a rövid tenyészidejű fajtákat. A korábban betakarítható hib­ridkukorica terméshozama megegyezik a hosszabb tenyész- idejűekkel, viszont megtaka­rítható a szárítási költség és a késői betakarítással járó egyéb veszteség. Ezek közül a Szegedi TC—255-öst, a Sze­gedi MSC—267-est, a KSC— 360-ast és a Kollektív SC— 440-est tartják a legjobbnak. Általában szívesen vállalnak vetőmagtermesztést a közös gazdaságok, hiszen a több éves szerződések biztonságos érté­kesítési feltételeket teremtenek. Csupán az olyan nagy kézi­munka-igényű növények okoz­nak gondot, mint a takar­mányrépa, vagy a sárgarépa és a petrezselyem, de erre is találtak megoldást. Az üllői Űj Tavasz Tsz termesztési rend­szert hozott létre a gyökérzöld­ség termelésére. A jövőben ők látják majd el vetőmaggal a megye többi kis- és nagy gaz­daságait is. A vecsési Feri­hegy Tsz-ben adottak a felté­telek és a termelési tapaszta­latok a káposztafélék vetőmag­termeléséhez. Itt is szeretnék megszervezni a közeljövőben a termesztési rendszert. De ne feledkezzünk meg az egyik legfontosabb előkészítő műveletről, a magtisztításról se. A két megyében termelt 1300 vagon magot három he­lyen tisztítják. Kétszáz vagon­nyit a Nógrád megyei Kétbo- donyban, 550—550 vagont pe­dig Monoron és Tápiószelén. A magasabb termésátlagokért összesen 150 boltba szállít vetőmagot a monori központ, ezek közül 70—80 a Pest me­gyei üzlet. Jelenleg csak az ÁFÉSZ-ekkel van szervezett kapcsolatuk. Azt tervezik, hogy a kisgazdaságok jobb ellátása érdekében felveszik a kapcso latot a községi tanácsoklidl, s úgy szervezik meg az ellátást, hogy a zöldség-, vegyes- és egyéb boltokon keresztül min­den községbe eljuttassák a megfelelő mennyiségű és faj­tájú vetőmagvakat. Fontos feladatuknak tartják, hogy a magasabb szaporulati fokú, in­tenzívebb, nagyobb biológiai értékű fajták elterjesztésével elősegítsék az ötödik ötéves tervben meghatározott maga­sabb termésátlagok elérését. Búzából például 1980-ra 5 má­zsával kell emelni az átlag, termést. A lakosság jobb ellá­tásához azonban hozzátartozik a kisegítő gazdaságok zöldség- termesztésének fokozása is. ami szintén elképzelhetetlen a jó vetőmag nélkül. T. Ágoston László Remélik, majd kialakul Veszélyes sietség Nincs kotta Ésszerű sorrend A monda szerint az újszü­lött Achillest anyja a Styx ví­zébe mártotta, hogy sebezhe- tetlenné tegye. Ám a kisded sarka, ahol az anyai kéz a vízbe engedéskor fogta, véd­telen maradt... S most kép­zeljünk ei egy jelenkori Achil­lest, akit szülő-, mostoha-, ne­velőanyja hol itt, hol ott ra­gad meg, s ráadásul a varázs­latos erejű víz sem valami tiszta! Mert így valahogy ala­kul a sorsa — elhagyva a példabeszédet — a napvilágra jövő ipari, mezőgazdasági, kommunális létesítményeknek. Hazánkban a beruházások át­lagos kivitelezési ideje más- félszerese, kétszerese — s bi­zonyos esetekben, főként kom­munális beruházásoknál, há­romszorosa — a nemzetközi összehasonlításban elfogadha­tónak. Egybehangzó a szak­emberek véleménye: a legfőbb oka ennek a gyatra előké­szítés. Sokat, lassan öt esztendő alatt, 1970 és 1975 között nem csökkent az év végén kivitelezés alatt álló építmények száma a megyé­ben, s ez megegyezik az or­szágos helyzettel. A mennyi­ség azonossága önmagában esetleg még nem baj. A gond az, hogy képességeinkhez mér­ten egyszerre túl sokat és ezért nagyön lassan építünk. Az ugyan biztató, hogy a me­gyebeli nagyberuházásokon meggyorsult a kivitelezés, az átadásra váró részegységek száma csökkent — ami azt mu­tatja, hogy koncentráltabb a munka —, de itt is, s még in­kább a vállalati fejlesztések­nél, zavarokat okoz az eredeti határidők és költségek túllé­pése. Elég néhány importbe­rendezés szállításának kése­delme — mint Százhalombat­tán, az olajfinomítónál —, s máris fölborul a kialakított sorrend, mert egyetlen ténye­ző tíz másikra gyakorol ha­tást. A pénzt elköltik, de... Az ilyesfajta zavarokhoz tár­sulnak a kivitelezői szerve­zet bonyolultságából fakadók — a kistarcsai, 580 ágyas kór­ház beruházásán a főbb köz­reműködők száma meghalad­ja a negyvenet —, de alapos vizsgálatok igazolják: a bajo­kat elsősorban a felületes, csak részben végrehajtott elő­készítés s a kivitelezési szer­vezetlenség együttesen, egy­HUSZONEGY ARANY Eredményesen szerepeitek a Pest megyei borok az országos versenyen Pénteken délelőtt a toki Egyetértés Termelőszövetkezet Patkó csárdájában rendezte meg a Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, valamint a Ma­gyar Agrártudományi Egyesü­let Pest megyei szervezetének kertészeti szakosztálya az 1976. évi Pest megyei borverseny díjkiosztó ünnepségét. Az idei borversenyre 57 asztali és 22 minőségi bort küldtek be — 1975-ös évjá­ratút — a pályázó termelő- szövetkezetek, állami gazdasá­gok és magántermelők. Számos óbor is érkezett a versenyre, és'ezek nagy része díjat nyert. Mintegy húsz serleget osztot­tak ki ezúttal és 14 oklevelet a borversenyen eredményesen részt vevő gazdaságoknak. Bé­kési Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának helyettes ve­zetője adta át a díjakat. Arany fokozatot 21, ezüst fokozatot 60, bronz fokozatot 24, okle­vélét pedig 14 bor érdemelt ki. Béky Zoltán, a MAE szak­osztályának titkára a díjkiosz­tó után ismertette az idei or­szágos borverseny Pest me­gyei résztvevőinek eredmé­nyeit. Ezen szép sikert értek el a megyénkből benevezett bo­rok. Többek között a Pest me­gyei Állami Pincegazdaság be­nevezett 23 borával 8 arany-, egy ezüst-, öt bronzérmet és 12 oklevelet érdemelt ki. A Ceglédi Állami Tangazdaság 1 palack borával oklevelet nyert. A Felsőbabádi Állami Gazdaság 10 fajta borral 2 arany, 3 ezüst, 4 bronz foko­zatot és 10 oklevelet. A Kerté­szeti Egyetem tangazdaságá­nak 23 benevezett boráért 3 arany, 7 ezüst, 8 bronz és 4 oklevél a jutalma. A tápió- szentmártoni Aranyszarvas Tsz három borral nevezett. Ered­ménye 1 arany, 1 bronz foko­zat és egy oklevél. A dömsödi Dunatáj Tsz 6 boráért 1 arany, 3 ezüst, 1 bronz fokozatot és 4 oklevelet kapott. Az albert- irsai Dimitrov két nevezéssel 2 bronz fokozatot ért el. A toki Egyetértés 1 nevezett bo­ráért 1 bronz fokozatot ka­pott. A dánszentmiklósi Mi­csurin 2 borfajtájával 2 ok­levelet, mig a rákoskeresztúri összefogás Tsz aranyérmet nyert mással kölcsönhatásban állva okozza. Tíz évet, az 1965—1975-ös időszakot tekintve, megnyúlt a beruházások átlagos kivite­lezési ideje. Amit részben ma­gyaráz a nagy, sok milliárdos, bonyolult létesítmények súlyá­nak fokozódása — a Vinnyica és Albertirsa közötti 750 kilo­voltos távvezeték albertirsai alállomása nemcsak nagyobb, mint a gödi alállomás, hanem műszakilag is más —, de van, amire nehéz elfogadható ma­gyarázatot találni. Arra pél­dául,, hogy ugyanolyan nagy-* ságú és lényegében azonos rendeltetésű beruházásoknál a kivitelezési idő szembeszökő eltéréseket — nem ritkán 18 —26 hónapot! — mutat. Ezt az új oktatási intézmények megvalósítási idejének megye­beli összehasonlítása többszö­rösen igazolja. A népgazdaság ötödik öt­éves terve szerint a szocialis­ta szektor összes beruházásai 870 milliárd forintot tehetnek ki, s ez 25—26 százalékkal több, mint az 1971 és 1975 közötti esztendőkben ilyen célra szánt forrásoké. Az évi átlagos növekedés mértéke a beruházási ráfordításoknál 3,9 százalék, ami kisebb a koráb­binál. Nincs kétségünk afelől, hogy a beruházási fejlesztésekre rendelkezésre álló pénzt a megyebeli termelőegységek el­költik majd, azaz a tervben megfogalmazott célt, az álló­eszköz-állomány 32 százalékos növekedését elérik. Csakhogy például az iparban a forintok jó része a nyeresanyag-kiter- melés és az energetikai fej­lesztés fedezetéül szolgál, azaz más területeken fokozódik a beruházási feladatok kiválasz­tásának s mielőbbi teljesíté­sének jelentősége. A termelé­kenység növelése, a korsze­rűbb termékek kibocsátása, azaz a gyors megtérülés vi­szont kizárólág akkor érhető el, ha alapos előkészítés után maga a kivitelezés rövid időt követel. Ez) ma még kívána­lom csupán, de néhány eset — nagyberuházásoknál is, nemcsak a vállalati fejleszté­seknél, így a Dunamenti Hő­erőmű Vállalat XII. és XIII. gépegységének átadása az eredetileg tervezett határidő előtt — igazolja: az Achilles- sarok elkerülhető. A sokat emlegetett szervezés gyakor­lati alkalmazásával, vagy az­zal, hogy a természetesnek tarthatónál több bizonytalan- sági tényező láttán a fejlesz­tést — még az előkészítés sza­kaszában, s nem már kivite­lezés közben! — ismételten fontolóra veszik. Mint tették ezt például a Dunakeszi Jár­műjavító Vállalatnál a negye­dik és ötödik ötéves tervet át­fogó, rekonstrukciós jellegű beruházások egyes részeinek átsorolásával. Hol a kamat? Senki sem vitatja, hogy a korszerű technika és technoló­gia növeli a beruházási költ­ségeket, de ugyanakkor jogos követelmény: ez a többlet a megrövidített, kivitelezési idő­vel térüljön meg. Az építő-- ipar ötödik ötéves tervbeli mű­szaki fejlesztésének két fő iránya a komplex építésgépe­sítés és a könnyűszerkezetes építési mód elterjesztése. Va­lódi értelme mindkettőnek ak­kor van, ha felhasználásuk zavartalanságát a jó előkészí­tés szavatolja. Mert mit ér — sajnos, példák bizonyítják, hogy keveset — a legkorsze­rűbb géplánc, ha áll, mivel nem szabadult fel időben szá­mára munkaterület? S vajon . haszon-e, hogy néhány hét. alatt fölállítják a könnyűszer­kezeti elemekből az épületet, de utána hosszú hónapokig sze­retetnek benne, s alakítanak át ezt meg azt, mert elmu­lasztották az előkészítés idő­szakában az összehangolást, azaz a szervezést?! Olyan ez, mint amikor valahogy össze­verbuválódik az alkalmi ze­nekar, de kiderül, nincs kotta, mire mindenki ugyanazt kezdi játszani, csak éppen a saját felfogása szerint... Termelő beruházásoknál és kommunális fejlesztéseknél egyaránt nem közömbös, vé­geznek-e a tervezők, kivitele­zők, beruházók a megszabott határidőre. Ha egy iskola át­adása késik, maradnak to­vábbra is a szükségtantermek­ben a gyerekek, ha a közmű­vek nicsenek készen, üresen állnak az új otthonok, bár már lakhatnának azokban. S ilyesfajta gondokra főként a megye városaiban könnyen rábukkanhatunk. Ezért keser­ves a tény: sok remélt kamat vész így el, késve kerül csak a zsebükbe. Változatlan szándék Érdekes adalékokkal szolgál témánkhoz a Gazdaságkutató Intézet friss tudakozódása, amit ezer vállalatnál és szö­vetkezetnél végeztek el az In­tézeti munkatársak. Egyebek között megállapították, hogy alig csökkent az extenzív be­ruházási szándék, s ugyan elő­térbe került a technológiai fej­lesztés — a vállalatok fele je­lölte meg ezt kiemelkedő cél­jaként —, de ehhez nem kap­csolódik különösebben a mi­nőség, értve ezen a gyártás és a gyártmány korszerűségét, a fajlagos ráfordítások ked­vezőbbé tételét. A fejlesztési elképzelések esetlegessége, menet közbeni javítgatása, át­tervezése, módosítása tehát már most fellelhető. S ha így látnak neki, lehet-e hatékony a megvalósítás? Elkezdjük, s azután majd ki­alakul — ma ez a tipikus be­ruházói, tervezői, kivitelezői magatartás. Igaz, sok minden történt a helyzet javítására. Vannak már műszaki-gazdasá­gi normatívák, módosították a műszaki tervezés érdekeltségi rendszerét, szigorúbban mér­legelik a fejlesztési eszközök megtérülését s így tovább. Mindez segíti, de nem pótolja a beruházás megkezdésének két legfőbb elemét: a vezetői felelősséget és a közreműkö­dők tevékenységének előzetes összehangolását. Mészáros Ottó Megkezdték az és második szakaszának építését A FÚRŐPAJZSOT LÉZER IRÁNYÍTJA Pénteken reggel hét órakor Budapesten a metró Arany Já­nos utcai munkahelyéről el­indították a fúrópajzsot, s ez­zel megkezdődött az észak— déli vonal második szakaszá­nak építése. Az Él mun kas tér felé haladó, csaknem két kiló­méteres útra indított pajzzsal a jobb alagutat építik. A fúrógépet most harmad­szor állították munkába, Ez­zel építették korábban a ke­let—nyugati vonal Deák tér és Moszkva tér közötti, vala­mint az észak—déli vonal De­ák téri és Kálvin tér közötti részét. A hatalmas szerkezetet a Kálvin térről a föld alatt rögzített vágányokon vontat­ták ; át az Arany János utcai munkahelyre, s ott újították fel. Mint Lakatos Ervin főépí­tésvezető elmondta, a fúrópaj­zsot lézer irányítja; a vörös fénysugár minden korábban alkalmazott műszernél ponto­sabban mutatja az utat a gép­nek. A bal alagút építéséhez már szerelik a másik pajzsot, ame­lyet akkor Indítanak el, ami­kor a most útjára vezérelt fú­rógép megfelelő távolságban lesz az Arany János utcai munkahelytől. t 4 I l

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents