Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-15 / 166. szám

ACOMYI KRÓNIKA Nyíltság és őszinteség Ismerik és értik a párt politikáját A tagkönyvcsere tapasztalatai a Ságvári Tsz-ben Az MSZMP XI. kongresszu­sának határozata alapján ki­cserélik a párttagsági könyve­ket. A tagsági könyvek cseré­je előtt az alapszervezetekben minden párttaggal elbeszélget­nek. Ezt a fontos eseményt mindenütt gondos előkészítő munka előzte meg. Az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezet pártalap- szervezete, a felsőbb pártszer­vek ezzel kapcsolatos határo­zatait elemezve, az év elején megtartott beszámoló taggyűlé­sére készítette el az esemény- nyeL összefüggő intézkedési tervét, ami az új tagkönyvek kiosztásáig minden feladatot magába foglal. Az egyéni be­szélgetésekkel az alapszerve­zetben hét csoportot bíztak meg. A csoportokban a vezető­ség tagjai, pártcsoportvezetők és párttagok kaptak helyet. Minden csoport oktatáson vett részt, majd később az alapszervezet vezetősége adott nekik hasznos taná­csot. Gondosan ügyeltek arra, hogy a csoportok tagjai jól is­merjenek mindenkit, tájéko. zottak legyenek az érdekeltek politikai és gazdasági munká­járól. A véleménycseréket nyíltság és őszinteség jelle­mezte. Mind a beszélgetéseket lebo­nyolító hét csoport, mind a tag­ság nagy gondot fordított erre a pártmunkára. Az alapszerve­zet vezetősége mindenkit le­vélben értesített, mikor jelen­jék meg beszélgetésre, egyben felhívták az illető figyelmét, hogy adjon számot közéleti te­vékenységéről, munkájáról, pártmegbízatásáról és a párt­tagsággal járó kötelezettségei teljesítéséről, jogainak érvé­nyesítéséről, mondja el észre­vételét, javaslatát. A pártta­gok valamennyien időben és felkészülten jelentek meg a csoportok előtt. A vezetőség megállapította, hogy a tsz kommunistái ismerik és értik a XI. kongresszus határozatait és az azokból rájuk háruló feladatokat. Bugány István, a termelőszö­vetkezet párttitkára elmondta, a beszélgetések során a tagság többsége országos jelentőségű kérdésekkel és a szövetkezet párt. és gazdasági munkájával foglalkozott. Országunk gazda­sági és politikai fejlődését jó­nak találták, megértésüket fe­jezték ki számos központi in­tézkedéssel kapcsolatban. Egyetértettek a létszámstoppal, a munkaerővándorlás csök­kentésére, a másodállások fe­lülvizsgálatára, a munkafegye­lem megszilárdítására vonat, kozó rendelkezésekkel. Kife­jezésre juttatták, hogy több hasonló intézkedésre lenne még szükség, és az egyes rendelke­zések végrehajtását körülte­kintőbben ellenőrizzék, azok­kal szemben, akik a rendelke­I zéseket nem tartják meg szi- I gorúbban járjanak el. A párttagok egyetértettek abban, hogy a termelőszövet­kezet folyamatosan és tervsze­rűen fejlődik. Helyeselték a gazdasági vezetés kitűzött cél­jait. Elégedettek a törvényes­séggel és jónak ítélték a tsz- demokráciát. (Mi sem bizonyít­ja jobban, mindezt, mint az, hogy a gazdaság harmadszor nyerte el a kiváló termelőszö­vetkezet címet.) Kifogásolták, hogy a helyi határozatok vég­rehajtására nem fordítanak minden munkaterületen kellő gondot. Többet és fokozottabb mér­tékben kellene mindenki­nek ügyelnie a tervek tel­jesítésére, illetve túltelje­sítésére. Szóba került, hogy fejleszteni kell a belső irányítási rend­szert, a munkaszervezést. A beszélgetések során minden párttag vállalta, hogy ezentúl még több figyelmet fordít a kedvezőbb gazdasági ered­mények elérésére. A pártélet kérdéseivel fog­lalkozva, megállapították, hogy az alapszervezet jól dol­gozott, sokat tett a jó gazdasá­gi eredmények érdekében, biztosítani tudta a kedvező po­litikai feltételeket. Megfelelően érvényesül a párt vezető szere­pe. A szakágazatokban működő pártcsoportok jól dolgoznak, havonta rendszeresen ülésez­nek. Ez a rendszeresség és tervszerűség elsősorban a veze­tőség következetes munkájá­nak az eredménye. Hasonló elismerést érdemelt ki ä vezetőség a munkaverseny szervezéséért. A tizennégy szocialista bri­gád közül kettő a szakma, kettő a vállalat kiváló bri­gádja címet viseli. Elismerően nyilatkozott a párttagság a párt- és gazdasá­gi vezetők kapcsolatáról. A termelőszövetkezet kommunis­tái megállapították, hogy a be­szélgetések hasznosak voltak, jól segítették a szövetkezet és a párttagság előtt álló felada­tok végrehajtását. Gy. F. Közösen építik A földszinten üzletek, az emeleteken lakások Az abonyiak többször bi­zonyságát adták: összefogással sokkal könnyebb megvalósíta­ni egy-egy létesítményt. Ezt példázza a nagyközség köz­pontjában épülő háromemele­tes épület is, amelyet a tanács, az ÁFÉSZ és a termelőszövet­kezetek együtt építenek. Föld­szintjén az ÁFÉSZ üzletei lesznek, az emeleteken laká­sok. Új kenyérbolt Abonyban, a Ceglédi Sütőipari Vállalat kenyérüzemének szomszédságában tágas, szép kenyérboltot építettek. A külső munka befejeződött, a belső szerelésekhez hozzáláttak. Hama­rosan az új boltban árusítják a jó minőségű, szép kenyereket és a péksüteményt. Gyuráki Ferenc felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAPAS ES CEGL XX. ÉVFOLYAM, 166. SZÁM t 1976. JÜLIUS 15., CSÜTÖRTÖK Aratási ügyelet Húsipari berendezéseket szerei a MEZŐGÉP Konténeres belső szállítás A Gyulai Húskombinát mielőbbi felépítése országos ügy, a kilenc gyorsított beru­házás között szerepel. Az épí­tők vállalták, hogy az eredeti­leg kitűzött határidő előtt fél évvel átadják, tehát már 1978 első napjaiban megkezdheti a termelést. A hathavi előny félmilliárd forint termelési ér­téket jelent, súlya van hát az ígéretnek. Kisebb-nagyobb feladattal számos vállalat vesz részt a kivitelezésben, és csak összehangolt munkájuk teszi, lehetővé az építők nagy gépezetének hibátlan működé­sét. Kozma András, a Monori MEZŐGÉP Vállalat ceglédi gyáregységének igazgatója el­mondotta, hogy a Gyulai Hús­kombinát berendezésében ők is részt vesznek, tervszerűen készítik és szállítják a válla­lat ott dolgozó szerelőosztagá­nak az előírt alkatrészeket, berendezéseket. A ceglédiek eddig mara­déktalanul teljesítették a tervelőírást, semmi sem akadályozta a munkák za­vartalanságát. Ez annál is fontosabb, mivel a húsipari berendezéseket év­tizede gyártó ceglédi gyáregy­ség más, hasonló megbízatáso­kat. is kap. Az id.én fognak hozzá a Bajai Húskombinát egyes berendezéseinek gyártá­saihoz, és az ev végéig, le kell szállítaniuk ötmillió forint ér­tékű terméket. Jelenleg még a baromfiipar számára is van megrendelésük, egy pécsi fel­dolgozóüzem rekonstrukciójá­ban vesznek részt. Exportfeladataik közül ki­emelkedik a Mongóliából ka­pott megrendelés: a darhani húskombináthoz sürgősen kell alkatrészeket szállítaniuk. Vietnamba induló gépeik a baromfitoll feldolgozását könnyítik meg. Üj abban Af­rika is megrendelőik sorába lépett. A negyedik negyedév­től a Nigériába induló nyolc­millió forintos szállítmányon dolgoznak. Többször megírtuk hogy a ceglédi gyáregység mindent gyártó, s ezért nehezen javít­hat a termelékenységen, hi­szen erejét szétforgácsolja a sokféle feladat. Az utóbbi időben döntés született, amely bizonyos profiltisztulást ered­ményezett : a jövőben csak a húsipari berendezések előállítása lesz a feladatuk, a baromfiipar gépeit máshol állítják elő. A húsiparhoz szükséges eszközök gyártásá­ból tevődik ki évi termelési értékük több mint fele. A részbeni szakosodás a munkafeltételekben is változ­tatásokat követel. Fejleszteni kell a technológiát, és ehhez elkerülhetetlenek az újabb beruházások. A nagy szériá­ban készülő alkatrészek elő­állításához célgépek kellenek. A húsiparban horganyzott fe­lületű alkatrészek és berende­zések használhatók, ezért tű­zi horganyzóüzem létesítéséről folynak tárgyalások. A fej­lesztési elgondolásokat kidol­gozták, már csak jóváhagyás­ra várnak. A háztartásokban megked­velt kis kazánok gyártása folytatódik, az év első felében megközelítően 3 ezer 500 da­rab készült A kereskedelem igényeit csak részben tudják kielégítem. A gyártmányfej­lesztés indokolt, ha a feltéte­lek meglesznek, új típussal jelentkeznek. A vegyes tüze­lésű és az olajégős berendezé­sek iránt egyaránt nagy az érdeklődés. Terveikben szere­pel olyan kazánok előállítása is, amely a fűtőanyagot a ve­zetékes gázhálózatból nyerné. A városbeliek közül is sokan érdeklődnek a várható gyárt­mány iránt. Az idén tervezett termelé­si érték 82 millió forint a MEZŐGÉP ceglédi gyár­egységében, és ebből az első félévben 44 millió fo­rint teljesült. A továbbiakban a munkame­JOL JÁTSZOTT A CSEREKAPUS Nemzetközi kézilabdatorna EGY HELLYEL ELŐBB Vácon hat ifjúsági női együttes részvételével rendez­ték meg a nemzetközi kézilab- datornát, melyen a Ceglédi VSE is rajthoz állt. A ceglé­dieknek, az elmúlt évi utolsó helyezés után, most sikerült egy csapatot megelőzniük, s ez — mint az edző mondotta- a fiatal lányok fejlődésének köszönhető. A CVSE első két mérkőzé­sét a legerősebbekkel vívta. Dubnica—CVSE 13:2 (7:1) Katona, Hódos (1—1). A csehek sok elzárásos elemmel vezették támadásai­kat, ráadásul fizikai fölényben is voltak. Pest megyei ifiválogatott— CVSE 18:4 (9:3) Az első félidőben még jól tartották magukat a ceglédiek. Góllövők: Katona (2), Dan- kó, Deli (1—1). Debrecen—CVSE 14:13 (6:4) Ha bátrabban lőnek a Vas­utas fiataljai, könnyen megle­petést okozhattak volna. Fej­fej mellett haladtak a csapa­tok. Góllövök: Katona (8), Dan- kó (3), Farkas (1), Deli (1). CVSE—Váci Forte 10:8 (4:3) Az első nap utolsó összecsa­pásán szerezték egyetlen győ­zelmüket a 'ceglédiek, akik ek­kor játszottak a legjobban, a legkiegyensúlyozottabban. Góllövők: Katona (3), Vigh (2), Hódos (2), Deli (2), Dan- kó (1). Tatabánya—CVSE 20:6 (10:2) A tatabányai sport iskolások kezdés után mindjárt elhúz­tak, s biztosan nyertek. Góllövök: Katona (4), Steff- ner (1), Hódos (1). A ceglédiek egyéni teljesít­ményéről: Szelei 'csak a Vác ellen hózta formáját, a csere­kapus Hering, áld élete első jelentősebb találkozóján vé­dett, ügyesen helytállt. A csapat legjobbja Katona volt, Hódos és Kemencés a védekezésben, Deli, Vígh és Steffner a támadásban muta­tott szebb játékot. A jó adott­ságokkal rendelkező Bankó­nak elsősorban védekezésben és labdafogásban kell fejlőd­nie. A legfiatalabbak közül Kemencés és Dobozi többet nyújtott a vártnál. A Dunakanyar nemzetközi ifjúsági kupát a Pest megyei válogatottak nyerték, a ceglé­di Vasutas az ötödik helyen végzett. U. L. net könnyítésére — a szocia­lista brigádok segítségét igénybe véve — konténerek­kel oldják meg a belső anyag- szállításokat. A közeljövőben hozzáfognak elképzeléseik megvalósításához, amely sze­rint egységes tároló- és szál­lítótartályokba kerülnek az alkatrészek, és a tárolástól az összeszerelésig így áttekinthe­tőbb, egyszerűbb lesz mozga­tásuk, számon tartásuk. A ter­vekben szerepel az is, hogy az év végén összevonják a jelenleg még több kis lakatos­műhelyt egy nagyobb csar­nokba. A jelen időszakban fontos az aratási ügyelet, amely­nek hasznát Dél-Pest me­gye közös gazdaságai lát­ják. Reggel hattól este hét óráig állnak készenlétben a telefo­nosok, a szerelők. Gondoskod­nak az alkatrészek azonnali beszerzéséről és kiszállításá­ról. Közvetlen kapcsolatban állnak az AGROKER-leraka- tokkal, frissen megszerzik a cserealkatrészeket, melyeket azonnal beépítenek. Mindent elkövetnek, hogy a fontos me­zőgazdasági munkák késede­lem nélkül haladjanak. Mi­közben a több mint harminc garanciális betakarító gépet szemmel tartják, a többi gép­hez is a helyszínre megy a szerelőkocsi, ha bejelentést kapnak. T. T. Csikk a vonatból Észrevették a füstölgő boglyát Védőszántás a sínek mentén Az aratásra vonatkozó tűz­védelmi szabályok fontos ki­tétele, hogy a munkákat a különösen tűzveszélyes helye­ken, a vasút és a forgalmas közutak mentén kell elkezde­ni. A rendelkezés szigorú meg­tartását a szárazság különösen indokolttá teszi. A kalászosok­nál talán még gyúlékonyabb a gabonatáblák menti árkok és útszegélyek elszáradt füve. Elég egy szikra, egy eldobott cigarettavég, hogy lángra kap­jon, és ettől lángok martalé­kává váljék a gabona is. A MÁV a tűzveszélyre időben és nyomatékkai figyelmeztette az utazóközönséget, mégis meg­esik, hogy az utas fegyelme­zetlensége kárt okoz. Cegléd határában, a Buda­pest felé vivő vasútvonal men­tén, az északi oldalon húzódik a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet búzaföld­je Az árok füvét már ko­rábban lekaszálták, szállításra várva, boglyába gyűjtötték. A kiszáradt fűtarlónak elég volt a vonatablakból kidobott ci­garettacsikk, hogy lángot fog­jon. A tűz terjedését hamaro­san már a boglyák felé szálló füstfelleg jelezte. Erre figyel­tek fel a hibridüzem silótor- nyain dolgozó munkások. Meg­állapították, hogy a láng a ga­bonaföldeket veszélyezteti, így egyikük, Gyura Benő, motor- kerékpárra pattant, hogy a legközelebbi telefon segítségé­vel a tűzoltókat értesítse. A tűzoltók, megküzdve a terep nehézségeivel, épp idő­ben érkeztek. Gépjárműfecs­kendővel állták el a tűz útját, mielőtt az aranyló búzába kap­hatott volna. A tűzesetet a termelőszövetkezeti üzemegy­ség magasfigyelőjéből is ész­revették, szintén idejében. Jel­zését gépkocsival indultak el ellenőrizni, de mire odaértek, ott voltak a tűzoltók is. A szerencsés kimenetelű tűz­eset nyomatékos figyelmezte­tés mindenki számára: még jobban, féltve kell óvni jövő kenyerünket! A termelőszövetkezet veze­tősége nyomban intézkedett, hogy a további veszélyt elke­rülendő, a vasútvonal menti táblákon meg kell kezdeni az aratást és a védőszántást. (j. z.) A tömegsport első féléve Országos rendezvények, házi versenyek, bajnokságok Fejleszteni a kocogómozgalmat — Az MSZMP XI. kongresz- szusa egyebek között a tömeg­sport feljesztését is előirányoz­ta. Az év első felében mit sikerült a fejlesztési tervből megvalósítani? — kérdeztük Magyar Lászlótól, a városi-já­rási sportfelügyelőség vezető­jétől. — Jelentősen erősödött az alapszintű sporttevékenység. Az üzemekben, vállalatoknál és termelőszövetkezetekben rend­szeresebbé és rendezettebbé váltak a házi bajnokságok, nőtt az azokon részt vevők szá­ma. A sportfelügyelőség segítő­jeként, a KISZ- és a szakma­közi bizottság is kivette részét a versenyek rendezéséből. — Hogyan vélekedik a léte­sítményekről? — Városunkban kevés a sportpálya, éppen ezért indí­tottuk el az Egy üzem — egy pálya akciót. Az EVIG-ben, a PENOMAH-nál, a Kertészeti Kutató Intézetben, a talajjaví. tó vállalatnál és a sütőipari vállalatnál tervezik, illetve kezdik meg a tömegsport cél­jait szolgáló létesítmények gya­rapítását. — Eddig milyen sporttalál­kozók zajlottak le? — A téli hónapokban aszta­liteniszben, sakkban, tavasztól kispályás labdarúgásban, atlé­tikában, kézilabdában és lövé­szetben mérték össze erejüket a város dolgozói. E találkozók közül a kispályás labdarúgóké emelkedik ki: több mint hat­van csapat állt rajthoz. A vá­rosi és járási versenyek kiemel­kedő színfoltja a termelőszö­vetkezetek Tsz-szövetségi Ku­pa versenysorozata, s a KISZ Edzett ifjúságért rendezvény- sorozata. A járás községei közül Abonyban, Nyársapáton és Jászkarajenőn, április 4. és május 1. tiszteletére, ünnepi sportversenyeket rendeztek. — Miben maradtak el? — Kedvezőtlenek a kocogó­mozgalom idei tapasztalatai, a lebonyolítás módszerén is vál­toztatnunk kell, a fejlődés ér­dekében. — Mire a legbüszkébbek? — Két, országszerte ismert és közkedvelt rendezvényt so­kan számon tartanak. Abony­ban, a Népsport által kezdemé­nyezett Nyitott pályák akció során, a különböző sportágak­ban 2500 ember állt rajthoz. Cegléden, a Vasutas sportcsar­nokban, nagy érdeklődés kísé­retében rendezték meg a Belé­pés nemcsak tornacipőben cí­mű rádióműsort. — Milyen szempontok sze­rint folytatják munkájukat? — Június végén, a városi sportaktíva értekezleten a tö­megsportban végzendő mun­kához is megfelelő iránymuta­tást kaptak az érdekelt szervek. — Mit terveznek az év má­sodik felében? — Újszerű formában zajlik le a községek nyári spartakiád- ja, folytatódik a városi kispá­lyás labdarúgó-bajnokság, meg­kezdődik a városi női és férfi kézilabda-bajnokság és a teke csapatba j nokság. — Az üzemek szervezésé­ben kezdeményezünk kerékpá­rostúrákat. A házi bajnoksá­gokba nagyobb számban sze­retnénk bevonni a dolgozó nő­ket is. (ungurcán)

Next

/
Thumbnails
Contents