Pest Megyi Hírlap, 1976. július (20. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-10 / 162. szám

1976. JÚLIUS 10., SZOMBAT %HM<m MONGOLIA NEMZETI ÜNNEPE ALKALMÁBÓL Fogadás, koszorúzás Bamdarijn Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság buda­pesti nagykövete, a mongol népi forradalom 55. évforduló­ja alkalmából pénteken foga­dást adott a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Bisz- ku, Béla, az MSZMP Politika-' Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Győri Imre, a Központi Bizottság titkára, Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Cseterki Lajos, az Elnök5 Tanács titkára, 1 dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, dr. Simon Pál nehézipari minisz­ter, Rácz Pál külügyminiszter- helyettes, Kárpáti Ferenc ve­zérőrnagy, honvédelmi minisz­terhelyettes, s a politikai, a gazdasági, a kulturális élet sok más vezető személyisége. Je­len volt a fogadáson a buda­pesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Bamdarijn Dügerszüren nagykövet és a nagykövetség munkatársai az évforduló al­kalmából, pénteken megkoszo­rúzták a Szabadság téri szov­jet hősi emlékművet. A ko­szorúzásnál jelen voltak Bo­risz Dmitrijevics Sevikin, a Szovjetunió magyarország5 nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, valamint a Külügy­minisztérium több munkatár­Eredményes a munkaverseny a megye üzemeiben — állapította meg a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa Dózsa György úti székhazá­ban ülést tartott tegnap dél­előtt a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa. A tanácskozásokon részt vett dr. Dobi Ferenc, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsa nem­zetközi osztályának vezetője és Rubik László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának munkatársa. Az ülés napirendjén szere­pelt az a feladatterv, amit a Magyar Szakszervezetek XXIII. kongresszusán hozott határozatok nyomán készítet­tek, valamint tájékoztató je­lentés a kongresszusi és feli szabadulási munkaverseny eredményeiről, s 'arról, hogyan indult az idei munkaverseny- mozigalom a Pest megyei üze­mekben. A jelentés megállapí­totta, hogy a munkaverseny- értékeléselc tapasztalatai pozi­tívak. Intézkedések a termelés, felvásárlás és ellátás összhangjának érvényesítésére Havasi Ferenc előadása a Kertészeti Egyetemen A zöldség-, gyümölcs- és burgonyatermesztés és -ellá­tás helyzetéről, valamint az élőállat-felvásárlás és -forgal­mazás feladatairól pénteken a Kertészeti Egyetemen orszá­gos tanácskozást rendeztek, amelyen az érintett tárcák, szervek, vállalatok és szövet­kezetek képviselői vettek részt. A tanácskozást dr. Soós Gá­bor mezőgazdasági és élelme­zésügyi államtitkár nyitotta meg, majd Havasi Ferenc a Minisztertanács elnökhelyet­tese tartott előadást. Beveze­tőben rámutatott: ez év telén és tavaszán a zöldségellátás is­mét a figyelem középpontjá­ba került, miután kora tavasz- szal szűknek bizonyult az áru- választék, magas volt a friss zöldségfélék fogyasztói ára és az árualap sem volt elegendő az igények kielégítéséhez. Az aszályos időjárás miatt továb­bi ellátási gondokkal is szá­molni kell. 1974-ben az 1975-re terve­zett mennyiségnél még 5 szá­zalékkal többet, csaknem 2 millió tonna zöldséget adtak a gazdaságok 120 ezer hektár­ról és a kertekből. Az elmúlt Ifjúsági táborok a Balatonnál (3.) Sok játékos program a dakasiaknak Képzelni sem igen lehetne jobb helyet a táborozáshoz, mint azt a környezetet, amely­ben a dabasi járás úttörői ta­nyáznak Révfülöpön. A tó­parton elnyúló hegyoldalban hosszú betonút kanyarog, melynek mindkét oldalát több évtizedes fák szegélyezik. Van belőlük bőven az úttörőtábor területén ist Kommunista műszakokból — Talán éppen a magasság az, ami gondot okoz —mond­ja Melicher Júlia, a tábor ve­zetője. — Hétvégeken, amikor megérkeznek a kirándulók, a víkendezők, a kikapcsolódást keresők, alig van ivóvíz. Egyébként is mélyre kell fúr­nia annak, aki e tájon vizet keres... Sokszor úgy hozzuk lentről, a Balaton menti or­szágúiról. Még szerencse, hogy a gyerekek szívesen mennek. A révfülöpi úttörőtábor — üdülőtábor. Idén őrsvezetőket képeztek Itt, de a napokban már a játékot, szórakozást ke­reső pajtások jönnek ide. Tíz­napos turnusokban érkeznek a gyerekek. — Építését 1972-ben kezd­tük — magyarázza Petrovich Edéné, a gyóli II. Rákóczi Fe­renc úttörőcsapat vezetője. Véglegesen azonban a közel­múltban készült el, s ezzel több éves vágyunk teljesült. Bár még most is van rajta alakítani való. A táborkép is ezt igazolja. A bejáratnál világos tégla­épület húzódik, az előtte ki­képzett, kövezett teraszon gyerekek ütik a pingpong- labdát. Belül a pajtások mun­kái díszítik a falakat, minden őrs hagy maga után valami­féle emléket, amelyben a tá­borozás egy-egy epizódját elevenítik fel. A kőépület mögött hirtelen emelkedik az út. Kétoldalt faházak, emeletes ágyakkal. — Parkosítanunk kell még — szólal meg újra Melicher Júlia. E faházaknak az árát szocialista brigádok, gyárak, üzemek dolgozói, KlSZ-fiata- lok termelték meg szabad szombatokon, kommunista műszakokon... Vízimádók Lassan befejeződik az ebéd utáni csendespihenő. Hama­rosan benépesül a hegyoldal, mindenfelől készülődő gyere­kek izgatott hangja hallat­szik. A tópartra indulnak. — Már az első nap is jól kezdődött — mondja a Bala­FOrdés a Balatonban. ton-partra menet Kuti Erzsi, aki egyébként már járt itt — őrsvezetőképző táborban. — Az utazás Gyáltól Révfülö­pig ... Figyeltük a partot és irigyeltük a vízben úszkáló- kat. De nem kellett sokáig várnunk. Miután megérkez­tünk és mindenki megtalálta a helyét, már indultunk is fü­rödni. — A második nap legemlé­kezetesebb eseménye az esti tábortűz volt. Ekkor mutat­koztak be egymásnak a rajok és kiváló volt a műsor is. So­kat énekeltünk, egészen a ta­karódéig. Farkas Attila veszi át a szót: — Talán a negyedik nap volt a legérdekesebb. Aka­dályversenyen vettünk részt. Különféle feladatokat kellett megoldanunk. így például szellemi totót, amely a 30. év­fordulóját ünneplő úttörőszö­vetségről tartalmazott tizen­négy kérdést Szakácsverseny Már látszanak a Balaton­part fái, közöttük olykor meg­csillan a víz is. — A tábor -napirendjén tár­sadalmi munka is szerepel. A gyerekek mindennap dolgoz­nak egy órát. Szívesen _ csi­nálják. Fontos ez, mert így a faházakat, a később kialaku­ló parkokat valójában a sa­játjuknak érzik — mondja Petrovichné. Melicher Júlia még hozzá­teszi: — Ügy félidőben járunk most, A tízből öt nap már el­telt. A későbbiekben szerve­zünk kirándulást is a gyere­keknek. Ellátogatunk Tihany­ba, megnézzük az apátsági templomot, a múzeumot, aki akarja, kipróbálhatja a vissz­hangot. Visszafelé végigsétá­kodni kell az eddig hozo tézkedések maradéktalan rehajtásáról. Minden felkí­nált állatra korlátozás nélkül kell szerződést kötni. A kis­termelők körében a süldő, malac, hízott sertés, vágott marha a nőivarú tenyész-, il­letve vágóborjak felvásárlásá­ról, a nagyüzemek esetében pedig a hízott sertések és a vágómarhák szerződéses ha­táridőn belüli átvételéről messzemenően gondoskodni kell. Az értekezleten felszólalt Molnár Károly belkereskedel Bozsán Péter felvétele lünk az egyre szépülő Bala- tonfüreden, s megnézzük a hajógyárat. — Jó kapcsolatot alakítot­tunk ki Révfülöp vezetőivel. Eljön majd hözzánk a helybe­li tanácselnök, beszél Révfü­löp múltjáról és jelenéről. Természetesen inkább játékos programokat szervezünk a pajtásoknak. Holnap a hegy­oldal szakácsverseny színhe­lye lesz. Az úttörők már fé­nyesre sikálták, a bográcso­kat, készülnek a versenyre. Az utolsó napon összegyűjtjük a rajzpályázatra beérkezett mű­veiét, a legjobbakat kiállítá­son mutatjuk be. Ekkor vehe­tik át díjaikat a sportverse­nyeken helyezést elért fiata­lok is. Part menti úszólecke Az országúttól már csak né­hány lépés a strand. Ahogy közeledik a part, úgy emel­kedik a gyerekek hangulata. A hőmérséklet legalább negy­ven fok, a Balaton vize is szinte langyosnak tűnik. A pajtások letelepszenek a tóparton, úszólecke követke­zik. Az ifivezető mutatja a mozdulatokat, a kar- és láb­tempókat. Az úttörők köve­tik az útmutatást, több-keve­sebb sikerrel. — Sokkal jobban megy, mint először — mondja elé­gedetten a hatodikos Szebe- nyi Anikó, miközben sebesen kalimpál kezével és lábával — egyszerre. Aztán következik a várva várt pillanat. Egymás után merülnek a vízbe, a vékony gyermektestek. A part men­tén vidám nevetés. Felrepül egy csíkos műanyag labda, egyszerre sok gyerek keze kap utána. Virág Ferenc évben viszont főként az egy évvel korábbi értékesítési ne­hézségek és az alacsony árak hatására — nagymértékben, mintegy 13—14 ezer hektár­ral csökkent a zöldségtermő­terület, és a kedvezőtlen idő­járás hatására a tervezettnél 20 százalékkal kevesebb zöld­ség termett. A vetésterület 1976-ban sem bővült, az álla­mi fegyelem hatásaként csak az állami gazdaságokban nö­vekedett a zöldség-termőterü­let. Az elmúlt öt évben mégis sikerült a korábbinál jobban kielégíteni a zöldségfogyasztási igényeket: 86 kilogrammra nőtt az egy főre jutó zöldség­fogyasztás. Mintegy három­szorosára fokozódott a főidé­nyen kívül értékesített primő­rök mennyisége és 14-ről 18 százalékra emelkedett a mély­hűtött termékek részaránya. Az elmúlt évi kedvezőtlen terméseredmények növelték a téli és a koratavaszi ellá­tási gondokat. A szokásosnál lényegesen kevesebb téli tá­rolásai zöldség került a pia­cokra, az ellátási gondokat importtal némileg sikerült enyhíteni, de a külföldről be­hozott termékek fogyasztói ára magasabb volt a hazai tá- rolású zöldségekénél és ez kedvezőtlenül befolyásolta a piaci helyzetet. A lakosság frissáruellátása nem minden esetben élvezett elsőbbséget, mert olyan termékek feldolgo­zására, exportjára is sor ke­rült, amelyből a lakosság el­látását nem biztosították. Az átmeneti vagy tartós áruhiány kedvezett a szabadpiaci spe­kulációnak és magas piád árak kialakulását idézte elő. A zöldségtermelésben, -fel­vásárlásban és -értékesítésben kialakult jelenlegi helyzet azonban alapvetően veszé­lyezteti a tervidőszak elő­irányzatainak teljesítését. Ezért a MÉM, valamint a Bel­kereskedelmi Minisztérium a SZÖVOSZ-szal együtt intéz­kedési javaslatokat dolgozott ki a termelés, a felvásárlás és az ellátás összhangját jelen­leg akadályozó körülmények megszüntetésére. Az intézke­dések kiterjednek a termelés területén az agrotechnikára, az anyagi-műszaki fejlesztés­re, a termelői érdekeltség nö­velésére, valamint a szervezé­si feladatok megoldására. Alapkövetelmény, hogy min­den megtermelt, fogyasztásra és feldolgozásra alkalmas termék felvásárlásra kerül­jön. A forgalmazás elsődleges feladata: a lakosság friss zöldségellátásának javítása. Kiemelt feladatnak számít a főváros és az ipari központok ellátása, ezért a SZÖVERT és tagvállalatai, a helyi ellá­tásért pedig a tanácsok a fe­lelősek. Sor kerül a zöldség- gyümölcs-burgonya ellátás irányításának korszerűsítésé­re is. Bejelentette, hogy a termesztés, valamint a felvá­sárlás-forgalmazás hosszútá­vú feladatait ősszel a kor­mányszervek megvizsgálják, és ezzel kapcsolatban határo­zatot hoznak. Azután rámutatott: Az állatfelvásárlás és -for­galmazás területén gondos­ivnjLibui i\.urut ______««wvi mi miniszterhelyettes és Pa­tai János, a SZÖVOSZ elnök- helyettese. i Ezután Fazekas Bálint, a tompái Kossuth Tsz elnöke be­jelentette: gazdaságuk or­szágos zöldségtermesztési munkaversenyt kezdeményez. Felhívta a zöldség-gyümölcs és burgonyatermesztő gazda­ságokat, hogy csatlakozzanak „termeljünk több zöldséget” versenyhez. A Kossuth Tsz vállalta, hogy az elmúlt két évhez képest 1976-ban 15 szá­zalékkal, 1977-ben pedig 10 százalékkal fokozza a zöldség- termelést és -értékesítést. Kiváló vasutasok Pénteken folytatódtak a 26. vasutasnap eseményei. Az ün­nep hagyományainak megfele­lően az idén is anyagi és er­kölcsi elismerésiben részesítet­ték a szolgálatukat odaadóan, pontosan, hibátlanul ellátó vasutasokat. A közlekedés- és postaügyi miniszter ezúttal S3 dolgozónak adományozott ki­váló vasutas kitüntetést. Ezen­kívül 118-an kaptak érdemes vasutas kitüntetést, és 130 vasutas részesült vezérigazga­tói dicséretben. A miniszteri kitüntetéseket pénteken a Nyugati pályaud­varon rendezett központi ün­nepségen dr. Ábrahám Kál­mán közlekedés- és postaügyi államtitkár adta át Részvéttávirat A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Kínai Népköztársa­ság Országos Népi Gyűlése ál­landó bizottságához intézett táviratban fejezte ki részvétét Csu Tenek, az Országos Né­pi Gyűlés állandó bizottsága elnökének elhunyta alkalmá­ból. A kínai államfő elhunyta alkalmából Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács ti Urára, Bor- bdndi János miniszterelnök­helyettes és Rácz Pál külügy­miniszterhelyettes részvétláto­gatást tett a Kínai Népköztár­saság budapesti nagykövetsé­gén. A nehézipar fii feladata az energetika fejlesztése A tanácselnökök értekezlete a Parlamentben Dr. Fapp Lajos államtitkár- nak, a Minisztertanács Taná­csi Hivatala elnökének vezeté­sével pénteken a Parlament Gobelin-termében értekezletet tartottak a fővárosi, megyei és a megyei városi tanácselnökök. A tanácskozáson részt vettek Szálkái István és Szikszai Bé­la, az MSZMP KB alosztály- vezetői is. Elsőként dr. Simon Pál mi­niszter adott tájékoztatást a nehézipar ötödik ötéves tervé­nek irányelveiről, fő céljairóL Elmondta, hogy a nehézipari ágazatban több mint 320 ez­ren dolgoznak. A nehézipar egyik legfonto­sabb feladata az ötödik ötéves terv időszakában az energe­tika további fejlesztése. Ezért folytatják — jóllehet, az eddi­ginél mérsékeltebb ütemben — az energiafelhasználás struk­túrájának korszerűsítését, az energiahordozókkal továbbra is takarékosan kell gazdálkod­nunk, mert — a hazai ener­giaforrások fokozottabb kiak­názása mellett előreláthatóan a tervidőszak végén a jelen­leginél nagyobb importra szo­rulunk. Hangsúlyozta a miniszter, hogy fontos feladat a szénbá­nyászat fejlesztése. A tervidő­szakban a külfejtéses terme­lést 28 százalékkal növelik, a mélyműveiéses barnaszén- és lignittermelést kismértékben csökkentik, a feketeszén-ter­melést pedig szintentartják. A szénhidrogén-bányászat­ban — hangsúlyozta dr. Si­mon Pál miniszter — fokoz­zák a kutatás intenzitását, mert a következő években az ország jelenleg ismert, kiter­melhető szénhidrogénvagyonát 30—35 millió tonnával kíván­ják növelni. Ami a várható eredményeket illeti: a Nagy­alföld. „reményteljesebb”, mint IRÁNYELVEK ES HATÁROZATTERVEZET A szövetkezeti kongresszus: novemberben A fogyasztási szövetkezetek novemberben összeülő kong­resszusának irányelveiről és határozattervezetéről tárgyalt tegnapi ülésén a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Taná­csa. Többek között a falun és városon összesen 2,8 milliós tagságot tömörítő mozgalom elkövetkező 5 évre szóló főbb szövetkezetpolitikai és gazdasági tennivalóit fogal­mazzák meg a dokumentumok. Az ország jelenlegi kiske­reskedelmének egyharmadát szervező, a községekben több mint 5 millió lakos alapvető ellátásáról gondoskodó fo­gyasztási szövetkezetek az év végén már 65 általános-, illetve iparcikk-, továbbá 301 ABC­áruházat üzemeltetnek. Nagy figyelmet szentelnek a mint­egy 2300 szakcsoport tevé­kenységére is. A mezőgazdasági termékek felvásárlása révén a népgaz­daságot jelenleg évi 65—70 millió dollár devizabevételhez juttató, a háztáji, a kisegítő és egyéb gazdaságok termelé­sét előmozdító ÁFÉSZ-ekre az a feladat hárul, hogy még jobb feltételeket teremtsenek a technikában, személyi felké­szültségben, szolgáltatásokban, szaktanácsadásban a kisgazda­ságok lehetőségeinek jobb ki­aknázáshoz. Ugyanakkor nagy gondot kell fordítaniuk a ter­mékértékesítés- és feldolgo­zás fejlesztésére is. a Dunántúl, ezen belül is a szegedi medence, a Kőrös— Berettyó vidéke; a Duna—Ti­sza közén pedig Kiskunhalas térsége a leggazdagabb szén- hidrogénekben. Éppen ezért a kutatásokat ezekre a terüle­tekre összpontosítják. A tervidőszakban 10,5 mil­lió tonna kőolaj, 28,1 milliárd köbméter földgáz kitermelését, továbbá 910 ezer tonna csepp­folyós propán-butángáz és mintegy 1 millió tonna egyéb cseppfolyós gáz előállítását tervezik. A hazai szénhidro-' gén-termelés mellett az ötö­dik ötéves tervidőszakban ösz- szesen 38,7 millió tonna kőola­jat, valamint 9,4 milliárd köb­méter földgázt importálunk a Szovjetunióból. A kőolajból 1980-ban 12 mil­lió tonnát (2,5 millió tonnával többet, mint 1975-ben) dolgo­zunk fel. A legjelentősebb fej­lesztés a Tiszai Kőolajipari Vállalatnál valósul meg, ahol 1978-ban adják át rendelteté­sének az évi 3 millió torma kapacitású kombinátblokkot. A miniszter a továbbiakban elmondta, hogy az ország vil- lamosenergia-igényét részben hazai, részben a Szovjetunió­ban termelt energiából elégí­tik ki. A Szovjetunióból érke­ző villamos energia fogadásá­ra megkezdődik a vinnyica— albertirsai 750 kilovoltos villa­mos-távvezeték építését. A vegyipar fejlesztésének sorában első helyen szerepel a petrolkémiai központi fej­lesztési program céljainak meg­valósítása. 1978-ban a Borsodi Vegyi Kombinát évi 150 ezer tonna kapacitású pvc-gyára a magyar vegyipar egyik legna­gyobb létesítménye lesz. A textilipar szintetikus szálas­anyaggal való jobb ellátására új üzemet építenek a Ma­gyar Viscosa Gyárban. Első­sorban a műanyag alapanya­got gyártó vállalatokat fejlesz­tik. Ezt követően dr. Biró Fe­renc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese adott tájékoz­tatót a tanácsok ötéves tervei­ről. Hangsúlyozta: a népgazda­sági egyensúly egyik fontos feltétele a tanácsi gazdaság megalapozott, kiegyensúlyozott fejlesztése. Ezért a tanácsok­nak most, éves terveik össze­állításánál arra kell töreked­niük, hogy következetesen érvényesítsék a tervtörvény­ben megfogalmazott célokat, a kormány által kiemelt fejlesz­tési feladatokat. A megyei és az alsóbb szintű tanácsok kö­zötti együttműködés fontos ré­sze a tervek összhangjának megteremtése és a végrehajtás ellenőrzése. Végül dr. Papp Lajos állam­titkár ismertette a cigány la­kosság helyzetének javításával kapcsolatos tanácsi feladatokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents