Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-08 / 134. szám

%Mám 1976. JÚNIUS 8., KßBD UJ POLITIKAI KÖNYVEK A múltról a ma nemzedékének A most ismertetett Kossuth- liönyvek a múltról szólnak a mához, a mai nemzedéknek. Olyan korról, amelyben az em­beri igazság elsikkadt, amikor a politikai meggyőződéséért üldözték, ártatlanul elítélték az embereket, amikor babonákból, vallásos előítéletekből táplál­kozó antiszemitizmust politikai platformmá tették, amikor a magyar munkásság megterem- i tette mozgalmát és pártját, s elindult osztályharcos útján. T anúságtevők E visszaemlékező könyv a *Tanúságtevők. sorozatának má­sodik kötete. Az első a század elejéig vezette el az olvasót a munkásmozgalmi történetek­ben. A mostani pedig 1905-től 1918 októberig, amikor Ma­gyarországon győzött az őszi­rózsás forradalom. Válogatás ez korabeli írásokból, az erről az időszakról szóló memoárok­ból, valamint a közöttünk élő .veteránok emlékezéseiből. A kötet rendkívül érdekes (eseményekben gazdag idősza­kot ölel fel. Azt a korszakot, amikor a magyar munkásosz­tály felnőtté vált, sőt a prog­resszív Magyarország fő erejé­vé, reménységévé vált. S hogy történelmi hivatását be tudja tölteni, önmagát szervezte meg, növelte kulturáltságát. Harcos időszak volt ez a másfél évti­zed : sztrájkok, parlamenti csa­tározások, s végül véres világ­háború, minden gyalázatával, de forradalmasító hatásával is. A válogató szerkesztőnek te­hát nem volt könnyű dolga, amikor ennek az időszaknak az eseményeit akarta az írások­kal érzékeltetni, hiszen rend­kívül sok anyagot kellett átte­kintenie. Másrészt a kötetben sokoldalúan ábrázolnia kellett a magyar munkásmozgalmat, politikai, szervezeti arculatát. Az írások, visszaemlékezések képet adnak a főváros mellett a vidék harcairól, a földmun- kás-, a nemzetiségi, a nő- és ; if júmumkás-mozgalomról, a baloldali ellenzék küzdelméről a pártvezetésben, valamint a politikai háttérről. A kötet szerzőinek írásai sze­rény tanúvallomások egy nagy­szerű korról. Műveik tanulsá­gul szolgálnak a mai nemze­dék számára: egykor így har­coltak, küzdöttek a demokrati­kus átalakulásért, a szocializ­musért. A kötetet korabeli dokumen­tumok és képek teszik még színesebbé, a közölt életrajzok pedig hitelesebbé. A váloga­tás és a szerkesztés Petrák Ka­talin munkája. A bevezető ta­nulmányt Kende János írta. Politikai antiszemitizmus Magyarországon (1875-1890) '• Kubinszky Judit könyvében arra vállalkozott, hogy felde­rítse a magyarországi antisze­mitizmus keletkezésének és terjedésének okait. Ebben a kötetben sikerült neki megmu­tatni azt a társadalmat, amely szülte az antiszemitizmust, il­letve lehetővé tette, hogy Ma­gyarországon is elterjedjen mint minden időik igen vesze­delmes politikai folyamata. A középkori babonákból, val­lásos előítéletekből táplálkozó antiszemitizmus ugyan külföldi eredetű, elsősorban német be­folyásra keletkezett hazánk­ban, de bőven bűnös benne a magyar dzsentri uralkodó osz­tály is, amely az elkeseredett közhangulatot a zsidóság elle­ni uszítással próbálta levezetni. A szerző kimutatja, hogy miként alakult ki Európában a politikai antiszemitizmus, mik alkották a hátterét az antisze­mita mozgalomnak. Hangsú­lyozza, hogy mindenekelőtt az európai 1873-as gazdasági vál­ság hatására fokozódott az elé­gedetlenség a pusztulásra ítélt középrétegekben a kapitalista fejlődéssel szemben. Ezt hasz­nálták fel egyes reakciós poli­tikusok a közvélemény befo­lyásolására. Magyarországon egy eladóso­dott dzsentri, Istóczy Győző szabadelvű párti képviselő kez­deményezte. A mozgalom csúcspontját 1882—1883-ban ér­te el, amikor az antiszemiták által koholt tiszaeszlári per körüli izgatás nyomán az or­szágban zavargások törtek ki, s lehetővé vált, hogy antisze­mita csoportosulás jöjjön létre. Programjuk intézményesen a zsidóságot tette felelőssé a tár­sadalmi bajokért, emellett erős nacionalista propagandát foly­tatott. A haladó szellemű po­litikusok, írók, közéleti embe­rek, köztük nem kisebbek, mint Kossuth Lajos, Eötvös Károly, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán emelte^ szót az anti­szemita diemagógia ellen. Tudjuk, hogy később is kí­sért az antiszemitizmus, sőt a második világháború alatt a fasizmusba, a náci, a nyilas­keresztes vérengzésbe torkol­lott. Csökeványei ma is fellel­hetők, ezért is jó tudni: hon­nan ered, milyen ösztönök és politikai érdekék diktálták a kezdeményezését, A szerző alapos munkát, kö­rültekintő kutatást végzett. Ta­nulmányát bő jegyzetekkel és forrásmunkával látta el. Egy politikai per kulisszatitkai Hegedűs Sándor könyve Ti­sza István, a gyűlölt század­elejei magyar politikus, az uralkodó osztály legpregnásabb vezéralakja meggyilkolásának körülményeit, s az ezt követő per lefolyását, tanulságait osz- szegezi könyvében. Az ellenforradalmárok a proletárdiktatúra vérbefojtása után megrendezték a népbizto­sok perét, majd a „Tisza-pert”, Egyik sem volt egyéb, mint kirakatper: horthysták zsoldjá- ban álló bíróság ártatlan em­bereket ítélt el, szégyentelje­sen meghurcolta az őszirózsás forradalom számos résztvevő­jét a Tisza elleni merénylet ürügyén. A szerző, bő ismeretanyag birtokában, megmutatja, hogy a per során nem Tisza István személye volt a fontos, hanem az, hogy Horthy a volt minisz­terelnök elleni merénylet meg­torlása ürügyén konszolidál­hassa jobboldali diktatúráját. Hegedűs Sándor kimutatja, hogy a katonai, polgári per bő­velkedett drámákban, váratlan fordulatokban. Hősök és áru­lók, kalandorok és áldozatok vonulnak fel a perben, illetve a könyv lapjain. A mindvégig izgalmas, érdekesen megírt kö­tet méltán számíthat széles olvasóközönségre. Gáli Sándor Tárla tokról Pest megyei diák mű v ész ek A FIGYELEM most az út­törőszövetség fennállásának 30. évfordulóján — fokozot­tan fordul a gyermekművé­szet irányába. Pest megyé­ben kimagasló eredmények születtek ezen a téren is. Nagykőrösi gimnazisták ér­tek ei szép sikert az Alkotó ifjúság kiállításon, a sziget- szentmiklósi Baumann Teréz oklevelet nyert az INSEA nemzetközi rajzkiállitáson, nagy közönségsikerrel zárult a Fóti Gyermekváros festő­éi szobrászjeiöl tjeinek duna­keszi tárlata és megalakult a gyömröi úttörőmúzeum. Ha ezen előrehaladáshoz vesszük Reichard Lilla és Krekács Márta indiai díjait, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy Gödöllőn és Csömörön is jó kezekben van a rajzoktatás. Velük sem zárul a sor, mivel a Nagy István csoport grafi­kai díját nyerte az a Kiss Miklós, aki ócsai gimnazista, Gebora Eszter sződligeti kis­lány pedig az úttörőmozga­lom 30. évfordulójára megje­lent emlékbélyeg elkészítésé­ben jeleskedett. A sportoló, tanuló, közlekedést irányító tevékenységet összegezte raj­zán, amely olyannyira sike­A ráckevei házi tárlat. zatos figyelemmel szorgal­mazzák, segítik a tehetsége­ket. Megérdemelnék, hogy a megyei tanács művelődésügyi osztálya felmérje és elismerje áldozatkészségüket. Van pó­tolnivaló. A nagykátai közönség rossz szervezés miatt csekély lét­számmal jelent meg a Nagy István csoport idei bemutat­kozásánál, s ez hiba, mert a I művészet társadalmi fontos­sága éppen abban rejlik, hogy sokan kapcsolódjanak be az esztétikai energiák áramlásá- I ba. rült, hogy a recenzens Vertei József grafikusművész válto­zatlanul hagyta. A SIKEREK előkészítésében jelentői szerep jut a nevelők­nek, Molnár Elekné, Perjés András, László Lilla, Kiss Er­nő, Gebora László rajztanár­festőművészeknek, akik áldo­Végre kell hajtani a határozatot Méltó helyre kerül a kemencei néprajzi gyűjtemény? Hogy mit ér egy ósdi járom, rokka, galuskaszaggató, vagy éppen egy kicsorbult szélű ré­gi, mázas tányér, azt pénzben nem lehet kifejezni. A hasz- náltcikkárus esetleg egy fillért sem ad érte, mert nem becsüli az eszmei értéket, azt, hogy évtizedekkel, talán századok­kal ezelőtt használt emlékei az ember kultúrájának és életé­nek. A közösséget gazdagítja Kemence községben Demsz­ky Pál, a helybeli erdészet dol­gozója azonban — már jóval azelőtt semmint az iskolai hon­ismereti körök felkutatni kezdték az ilyen tárgyakat —, szenvedélyesen gyűjtötte a már jó ideje nem használt szí­nes népviseleti ruhadarabokat, fafaragásokat, mindenféle szerszámot, eszközt. Házról házra, padlásról padlásra jár­va kutatott utánuk és elkérte, ami pusztulásra ítélve senki­nek sem kellett. Nem magá­nak gyűjtötte, kezdettől fogva hangoztatta, hogy a községnek szánja, őrizze meg az saját múltja emlékeit. Kétszoba-konyhás szolgálati lakása az erdészet házában vajmi kevés bútorral beren­dezve mégis dugig tele volt. Mennyezetig érő, megrakott könyvespolcok utcákat hasítva sorakoztak benne. A különböző nyelvű könyvek és folyóiratok, mind a lengyel nép diaszpórá­járól beszéltek, a hónukból századok alatt távozni kény­szerült, nemzetük szabadsá­gáért küzdő lengyelek sorsá­ról, külföldi mozgalmaikról. Ezt is kutatta, erről készült könyvet írni, meg a magyar— lengyel kapcsolatokról. Egy­szer, nálajártamkor, jókora iratcsomagot mutatott, a ké­szülő mű jegyzeteit. Lengyel volt Domszky Pál, a harmincas években a budapes­ti lengyel követség kulturális attaséja. Néhány bizalmasának megmutatta a párizsi egyete­men szerzett diplomáját is. S ha nem is kérkedett vele, nem Is tagadta, hogy a náci meg­szállás alatt szabályos magyar útlevéllel nagyon sokszor uta­zott Lengyelországba és hamis papírok segítségével az ellen­állás számos olyan résztvevő­jét hozta át a határon, akiket már keresett a Gestapo. A fel- szabadulás után a lengyel kor­mány magas kitüntetésben ré­szesítette. Pincében helyezték el A negyvenes évek végén visszavonult Kemencére, az er­dészetnél alkalmazták, közben kutatásain is dolgozott és nép­rajzi gyűjteményét gyarapítot­ta. Idestova három éve, ami­kor haláláról értesültem, el­mentem Kemencére, megtuda­koltam, mi lett a gyűjteménye sorsa. A tanácsnál megnyug- tatak: a felesége meg a két fia a néprajzi tárgyakat átadja a községnek. Egyelőre minden ott van a lezárt lakásban, amit az erdészet Domszkynak nyug­díjazása és fővárosba költözé­se után is meghagyott, nehogy könyveit meg gyűjteményét szerteszét kelljen hordani. A község pedig, mondották, ha megkapja a holmit, falumú­zeumot rendez be, esetleg az épülő művelődési ház pincéjé­ben. Jó idő eltelt a felvilágosítás óta, de falumúzeum még nincs. A tárgyak azonban valóban oda kerültek a kultúrház pincéjébe; néhány darab a könyvtárban van, gondozatlanul, úgyszólván egymásra hányva. Azt mond­ják, nincs közöttük igazán ér­tékes darab. Ismétlen, pénzben Ezzel a példával ellentét­ben dicséretes a Pest megyei diákok szereplése az évenként ismétlődő Hazánk mezőgazda­sága diákszemmel tárlaton, mely júniusban a Mezőgazda- sági Múzeumban látható. Idén is szép siker született. A ba­tik műfaijában a 11 éves váci Rehák Etelka első, az ugyan­csak váci Karaba Ildikó har­madik díjat, a rajzok közül jutalmat nyert a gyáli Rinyu Erika műve. A Pest'megyei gyerekek ké­pes üzeneteikben a kert, a csirkeudvar, a lóitatás, az er­dő, mező eseményeit érintik. Bodzán Antal felvétele E munkák Hernádról, Gyál- ról, Ahányból érkeztek, s kü­lönösen e két utóbbi helyen érlelődik a képzőművészeti élet Fegyó Béla és Heiling György rajztanár-festőművé­szek indítékai nyomán. Ök ápolják Harcz Éva, Stiller Zsuzsa, Darai Tünde, Kiss László, Penczi Erika, Dávid László, Ledniczki Ferenc te­hetségét. Megemlítjük, hogy a kiállítást megtekintették a solymári általános iskola ta­nulói, s elismerésüket rögzí­tették a vendégkönyvben. ÉVEK ÖTA vezeti a rácke­vei gimnázium képzőművésze­ti szakkörét dr. Juhász Jó­zsef, s minden júniusban há­zi tárlaton értékeli munkáju­kat az intézet tanári és tanu­lóközössége. A festőjelöltek idén in jól vizsgáztak. Joszkin Erzsébet munkássága kiemel­kedő rajzban és a színkeze­lésben is. Egyre érzékenyebb, egyre magabizitosabb. Az ő mértékéhez igyekszik felzár­kózni Márta Katalin, Juhász Veronika, Fodor Piroska, Tas- sy Tünde, Fábián Ilona. Vala­mennyien ígéretek, a művé­szet és önművelés jelöltjei. Losonci Miklós TV-FIGYELO felmérhető értékű biztosan nincs, de hogy egytől-egyig minden darabnak van múzeá- lis értéke, kétségtelen. Gon­dozni kellene ezeket a régi holmikat, nehogy elpusztulja- nák. Szakszerű gondozást! — Ez késztette a területileg illetékes Vak Bottyán Múzeu­mot, hogy néhány napja mun­katársait autóval küldje a gyűjteményért. Vigyék be megőrzésre, karbantartásra a múzeumba, ahol amit kell, res­taurálni is lehet. A tanács azonban a tárgyakat nem adta ki, azzal az indoklással, hogy rövidesen berendezi a falumú­zeumot. Kemence és Bernecebaráti községi tanácsi közös. A társ­községben, Bernecebarátiban kíván a tanács megszerezni egy jellegzetes stílusban épiílt ódon parasztházat, azt rendez­né be régi bútorokkal és ott helyezné el a Domszky-gyűj- teményt. Persze ez nem megy máról holnapra, és az évek óta romlásnak kitett tárgyakat addig nem pincében, hanem megfelelő helyen kellene tar­tani. Egyébként a megyei tanács végrehajtó bizottsága a legko­rábbi múltban, április 21-i ülé­sén foglalkozott a múzeumok­kal, gyűjteményekkel és egye­bek közt határozatában utasít­ja a helyi tanácsok elnökeit, hogy „a helyi vonatkozású, muzeális tárgyak összegyűjté­sénél, szakszerű kezelésüknél a megyei múzeum-igazgatóság szakmai irányítása szerint jár­janak el." A határozat egyértelmű. Végre kell hajtani kemencén is. SZ. E. A me<hC. Amolyan juta­lom játékként szokás előadni Csehovnak ezt az egyfelvo- násos komédiáját. Két nagy szerep — a fiatal özvegyé mez Szmirnov földbirtokosé — kí­nál benne megannyi lehetősé­get a már-már bohózati hely­zetek jókedvű kihasználásá­ra. Nem csoda hát, hogy William Walton angol zene­szerző opeíaszövegkönyvként is felfedezte, s az sem csoda, hogy ezt a dallamra váltott Medvét a magyar televízió is bemutatta. Természetesen Házy Erzsébet és Melis György jutalomjátékaként. Még aki nem érdeklődik különösképpen a táncdalokon, operettmelódiákon túli zene iránt, bizonyára az is élvez­te ezt az ötvenperces víg­operát; ha másért nem, for­dulatos és ízléssel végigmó­kázottj cselekményéért. Ám azok, akik csak némiképp is jártasak a komoly zene vi­lágában, kétszeresen is jól szórakoztak: a sok műfajban otthon levő angol kompo­nista ugyanis paródiát paró­diára halmozott — az egyik dallam Muszorgszkijt, a má­sik meg éppen Puccinit idéz­te. A nagyszerű közreműködő­ket Csehov jó ismerője és színpadra állítója, Ádám Ottó igazgatta. Ha valaki, hát ő igazán tudja, milyen is ez a bumfordi, medvés humor ... Pályázatok. Megint az ele­venébe talált a Hét! Wisinger István riporter segítségével utánajárt: mi is a helyzet a most végző pedagógusok pá­lyázataival. Pályázatok? Igen sok esetben csak formalitás. A gyakorlat ugyanis az, hogy a szabad helyek listájának ki­függesztését meg sem várva, már jó előre tájékozódik a jelölt, és az igazgatók azt veszik fel, aki nekik tetszik. A pályázatot azért kiírják — de már névre szólóan. Hogy akkor miért pályázat a pályázat? Ezt kérdezte a riporter is! Faggatózása nyo­mán egységes álláspont nem alakult ki, de abban min­denki egyetértett, hogy az elhelyezkedés rendjét szabá­lyozó előírások enyhén szól­va nem felelnek meg az élet adta követelményeknek. Sür­gősen meg kell változtatni őket! Cirkusz. Sokan restellik, ha elmosolyodnak egy bohóc­tréfán, mivel a manézst nép­szórakoztató helynek tartják. Az, nem az — egy biztos: ke­vés készülék nem villan fel, ha cirkuszműsort közvetíte­nek. Vasárnap délelőtt is lát­tunk egy remek cirkuszfil­met. A nyugatnémet Busch— Roland cirkusz filmre vett műsorát mutatták be oly­módon, hogy néhány okos szóval megmagyarázták: mi az egyik szám titka, és miért egyedülálló a másik. így, is­mereteket terjesztve, hozzá­értő kommentárral kiegé­szítve még jobbak ezek a képsorok. Nagy kár, hogy a magyar változat készítői nem korrigálták a francia zene­bohóc tévedését, aki azt mondta, hogy egy magyar népdalt fog eljátszani, az­tán felhangzott hegedűjén a közismert román bravúr­szám, Dinien szerzeménye, a Pacsirta ... Akácz László AUTÓSOK • AUTÓSOK • AUTÓSOK 9 AUTÓSOK • AUTÓSOK • AUTÓSOK 9 AUTÓSOK • AUTÓSOK 9 AUTÓSOK 9 AUTÓSOK Most olcsóbb, most érdemes, amíg a készlet tart! Nyolcféle típusú személygépkocsira való üléshuzatok 20%-os árengedménnyel a Cegléd és Vidéke ÁFÉSZ Autósok Boltjában Cegléd, Kossuth F. u. 5. i á i

Next

/
Thumbnails
Contents