Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-08 / 134. szám

1976. JÜNIUS 8., KEDD tMttm Új kavicsbánya az ócsai határban Az ócsai határban mintegy 400 hektáros területen a kuta­tófúrások nyomán igen jó mi­nőségű kavicsot találtak. A terület megvásárlása után — amely az ócsai Űjbarázda Tér. melöszövetkezeté volt — mint­egy 100 millió forintos beru­házással korszerű üzem épül. A kutatásokat a Kavicsbánya Vállalat és a Kecskeméti Ház­gyár befejezte. Az építési ge­nerálkivitelező a Bács megyei Építőipari Vállalat. Negyvenöt méter mélységig lehet kitermelni a kitűnő mi­nőségű kavicsot, amelyhez az NSZK-ból Moor rendszerű kotróberendezést vásároltak. A bánya látja majd el a közel­múltban termelésbe állított kecskeméti házgyárat, amely innen mintegy 60 kilométerre van. Ezzel lényegesen csökken a fuvarköltség, mert ennél lé­nyegesen távolabbi vidékről látják el most a házgyárat Augusztus közepén kezdődik a termelés, de július végén már működik az osztályzó beren­dezés. A teljesen automatizált üzemet Dorogról szállították, kezelését 50—60 ember látja el. A kutatások szerint a 100 milliós beruházás megtérül, mert mintegy 40—50 évere va­ló kavics található ezen a te­rületen. Az új bányából 60 gép­kocsi szállítja majd az anya­got a házgyárnak. K. Gy. Csepelről a padlóváz Ikarus-buszok a poznant" vásáron Tizenöt magyar külkeres­kedelmi és iparvállalat vesz részt a hét elején nyíló 37. poznani nemzetközi vásá­ron, a HUNGEXPO szervezé­sében. Bemutatják a magvar ipar számos Híjdonságát, köz­tük műszereket, híradástech­nikai berendezéseket, vala­mint az Ikarus-autóbuszok több típusát. Mint ismeretes, e buszokhoz a Csepel Autó­gitár készíti a padlóvázakat. Nagy érdeklődésre tarthat számot a Borsodi Vegyi Kombinát bemutatója is, ✓■'hi­szen a Kazincbarcikán fel­épülő pvc-gyár termelésé­nek csaknem felét Lengyel- ország vásárolja majd meg. — Száz óvodás korú közül Pest megyében 62 gyermek jár óvodába. Hat évvel ez­előtt a három-hatévesek kö­zül 52 százalék volt óvodás. 1986-ra 76 százalékos a vár­ható arány. Egyenruha a BKV dolgozóinak TELJES FOGLALKOZTATOTTSÁG PÁN DON Nagyon tetszetős sötétkék ingkabát, meg könnyű szövet­ből készült zakó a budapesti villamos- és autóbuszvezetők, illetve a BKV valamennyi dolgozójának nyári egyenru­hája. A fővárosban még nem, de készen vagy félkészen Pándon már látható. Ebben a Pest megyei község­ben gyártják ugyanis a var­róműhellyé átalakított régi művelődési házban az egyen­ruhákat. Éppen két esztende­je a budapesti Egyesült Ru­házati Ktsz rendezett be ott varrodát, hogy a pándi asszo­A CENTRUM ÓBUDA! ARUHÁZ (Budapest, Flórián tér) FELVÉTELRE KERES: SZAKKÉPZETT ÉS SZAKKÉPZETLEN ELADÓKAT, PÉNZTÁROSOKAT, TAKARÍTÓKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jelentkezni lehet: a Centrum Újpesti Áruház (Budapest IV., Bajcsy-Zsilinszky út 10.), személyzeti vagy munkaügyi vezetőjénél. Telefon: 293-148. BELVÁROSI KÜLKERESKEDELMI VALLALAT keres német vagy angol (vagy mindkettő) tudással idegen nyelvű levelezőnőt (lehet nyelvi tagozatú középiskolai végzettségű is). Jelentkezés a 381-592-es telefonszámon, lehetőleg a reggeli órákban, Karácsonyi Bélánál. Keresünk műszaki rajzolót Jelentkezés: a 181-960-as telefonszámon, lehetőleg a reggeli órákban, Horcher Jánosnál. Felveszünk továbbá lyukszalagos Ascota 170/35 típusú könyvelőgéphez gyakorlott adatbetáplálót Jelentkezés a 185—990/151-es melléken, Palóczy Erzsébetnél. 1? ^LICENCIA nyoknak' több munkaalkalma legyen. Harmincnyolc varrógép za­katol a nagyteremben. A gé­peknél ugyanannyi nő szor­goskodik. Ég a kezük alatt a munka, a szalagon gyorsan készül egy-egy ruhadarab. Aki nem ingkabátot állít össze, annak gépén világoskék far­mernadrág fut keresztül. Je­lenleg ezt a kétfajta ruhát ál­lítja elő a pándi műhely, Csak férfi ruhadarabok ké­szülnek a pándi műhelyben. Kiszabva érkezik minden a budapesti központból ide is, meg a ktsz másik Pest megyei műhelyébe, Abonyba is. Az asszonyok közül kettő a szomszédos Tápióbicskéről be­járó, a többek mind helybe liek és csaknem valamennyien kezdettől fogva dolgoznak a ktsz műhelyében, ahol a fiuk tuőció szói sem érdemel. Ez a műhely az Egyesült Ruházati Ktsz budapesti köz­pontja és három vidéki telepe közül a legfiatalabb. Mégis részt mert venni a szövetkeze­ten belül meghirdetett mun­kaversenyben és a többieknél kevesebb gyakorlattal rendel kéző pándi nők harmadik he­lyezést értek el. Büszkék is rá. Jelentős ez a varróműhely, mert munkaalkalmat nyújt a nőknek. A tsz-ben csak 24 nő dolgozik, a Gobelin háziipari szövetkezetben 29. de utóbbiak csupán háztartási munkájuk és a gyermeknevelés szünetei­ben kézimunkáznak. Egyéb­ként a csaknem kétezer főt számláló lakosság 52.6 száza léka nő. A munkakénes korú 455 nő közül azonban nem mindegyik, csupán 347 vállal munkát. Helyben 16* dolgozik, az ingázók száma 183. A ná.ndi nők foglalkozta­tottsága Tné»,:s teljesnek mondható, hiszen többnyire csak azok nem vállalnak munkát, akik­nek na<*v a családjuk, és fgv leköti őket a háztartás. Pán­don nines egyetlen munkát kereső nő. Fz az oka enn-nk. hogy a kt,sz varró-mőheive uem tud kő* műszakra átállni. Pedig munkája bőven lenne. Gazdaságosabban, hatékonyabban Milyen változásokat hozott az új szabályozó rendszer Pátyott ? A közgazdasági szabályozó rendszer többek között arra hivatott, hogy az árak, adók és más gazdasági tényezők tuda­tos formálásával közvetett módon hasson a termelésire, s ezzel alakítsa ki a megfelelő termékösiszetételt, ösztönözzön a hatékonyság növelésére. Ho­gyan alkalmazkodnak az új szabályozórendszer követelmé­nyeihez a közös gazdaságok? Erről beszélgettünk Pátyon a Zsámbéki Medence Lenin Tsz- ben Endrődi György főkönyve­lővel és Csontos János közgaz­dasági osztályvezetővel, aki egyben az ellenőrző bizottság elnöke is. A szolgáltatás mértékében Elmondták, hogy a mintegy 15 ezer lakost számláló három község: Biatorbágy, Páty és Zsámbék termelőszövetkezetei 1974-ben egyesültek, így jött létre a jelenlegi 5 ezer 300 hektáros gazdaság. Nehéz és nagy körültekintést igénylő feladat volt a sokrétű tevé­kenység összehangolása, az egymást fedő munkafolyama­tok kiszűrése, megszünteté­se. Korábban több ipari jelle­gű melléküzem működött, mé­lyeket éppen a megváltozott közgazdasági környezet hatá­sára kellett bezárni. Biator- bágyon például megszűnt a kerámia-, Pátyon a celex- üzern és a varroda, s mintegy 80 százalékkal csökkentették a faipari részleg kapacitását. Mindhárom községben volt lakatosműhely. Kiderült, hogy a gazdaság és a lakosság szol­gáltatási igényeit kettő is ki tudja elégíteni, s a hiatorbá- gyit megszüntették. Van két öntödéjük is, az egyik Pátyon, a másik Biator- bágyon. Az első főleg saját anyagból dolgozik, s egyre nagyobb terheket ró a gazda­ságra, ennek csökkentik a ka­pacitását. Az utóbbi többségé­ben bérmunkát vállal, hama­rosan átalakul szolgáltató üzemmé. A gazdasági ered­ményt az élőmunka felhaszná­lása határozza meg, ami ebben az öntödében kedvező. Arra törekednek, hogy az ipari te­vékenység általában ne ha­ladja meg a szolgáltatás mértékét. S ha megnézzük a gazdaság munkaerőmérlegét nyomon követhetjük ezt a változást is. 1975-ben 325-en léntek ki a szövetkezettől, s 146 az új alkalmazottak szá­ma. Kik mentek el? Szinte kizárólag a megszüntetett mel­léküzemek szakemberei, akik a közös gazdaságban nem tud­ták tovább kamatoztatni szak­mai ismereteiket. Nem oko­zott gondot az elhelyezkedés, mert fél őrá alatt beérnek busszal Budapestre a Széna térre. A lakossán 90 százaléka a főváros gyáraiban dolgozik. Figyelemmel az adottságokra Természetesen nemcsak a három szövetkezet egyesülése késztette megfontolásra a pá- tyi vezetőket, hanem az is, hogy január 1-től nemcsak a személyi, hanem a bruttó jö­vedelem — az összes munka- díj és a mérleg szerinti nye­reség együttes összege — után fizetnek progresszív adót a termelőszövetkezetek. A prog­resszív adókulcsok a nagy­arányú jövedelemszóródás mérséklését, a jövedelmek kö­zelítését szolgálják a munka arányában. A személyes jöve­delem növekedése a havi át­lagjövedelemtől függően 3—7 százalék között adómentes, ezen felül progresszív adóval terhelik. Budapesten, a nagyváro­sokban és más meghatározott körzetekben a mezőgazdasági üzemek nem mezőgazdasági tevékenységét az átlagosnál 10 százalékkal magasabb terme­lési adó terheli elsősorban az ésszerű munkaerő-áramlás elősegítésére. Némi feszültséget okozott a három gazdaság háromféle bérezési rendszere is, ami nemcsak forrná iában, hanem összegében is eltért egymástól. A középutat választották az egyesülés után, s ennek ered­ményéképpen az 1974-es 48 millió forint bruttó részesedé­si alap 1975-ben 45 millióra csökkent. Átlagosan mintegy 25 száza­lékkal emelkedett a műtrá­gyák. és növényvédő szerek ara. Ez arra ösztönzi a pátyia- kat, hogy az eddigiednél is jobban gazdálkodjanak az is­tállótrágyával és talajvizsgála­tokkal döntsék el: az adott te­rületen milyen és mennyi mű­trágya szükséges. Azon a táb­lán, ahová búzát vetnek, 'az előző évben borsót termesz­tettek, művel a pillangósok gyökérgümői jelentős nitro­génmennyiséget visznek a ta­lajba és egyben zöldtrágyát is ad a növény szára és levele. Azokat a terményeket ve­tik, melyek leginkább megfe­lelnek a helyi talaj- és műsza­ki adottságoknak, Így érdekeik egybeesnek a népgazdaság ér­dekeivel. A búzát, a kukoricát és lucernát a szekszárdi rend­szerben termesztik, az agrár- tudományok legújabb kutatási eredményeinek hasznosításá­val. Tervszerű fejlesztés — háztájiban A termelési adó célja, hogy megfelelő keretek közé szorít­sa a termelőszövetkezetek nem mezőgazdasági tevékenységét, de az eddigi ösztönző forma továbbra is érvényben marad. Most sem kell termelési adót fizetni a lakossági szolgálta­tások és az élelmiszeripari te­vékenység után. , A megváltozott adózási rendszer kedvező feltételeket teremt a melléküzemági szol­gáltatások és a háztáji kisgaz­daságok fejlesztéséhez. Pél­dául az IFA tehergépkocsik hazai KRESZ szerinti átalakí­tása, átadása a melléküzem feladata. S a jól képzett sze­relőgárda arra is alkalmas, hogv a gazdaság gépeit, beren­dezéseit is karbantartsa, gon­doskodjon jó műszaki állapo­tukról. Külön tervet dolgoztak ki a háztáji gazdaságok fejleszté­sére. Ennek eredményeként már az idén több mint 10 millió forint értékű sertést és nyulat vásárolnak a háztáji gazdáktól, az állatforgalmi vauaiat megbizásáDól. Mind­három községben saját ter­mény bolt j uk van, de a tagok számára a szövetkezet magtá­rából is adnak ki takarmányt. Megkezdték a kocakihelyezést és sertésenként 400 forint elő­leget adnak a hízó állatokra. Egy gépkocsit csak arra hasz­nálnak, hogy a budai járás ki­lenc községéből elszállítsák a szerződött hízott disznókat. A tenyésztéshez nagy szakmai segítséget ad a háztáji agro- nómus és a gazdaság állator­vosa, aki mindig, mindenben a tagok rendelkezésére áll. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy a tervezett 1400 mázsa helyett már most mintegy két­ezer mázsára becsülik a ház­tájiból felvásárolható sertést, s 500 mázsára a nyulat. Ha­sonló fejlődést várnak a ház­táji gazdaságok tejtermelésé­ben is. A szakosítás teszi nyereségessé Most még nem gazdaságos az állattenyésztési ágazat, de megjelelő szakosítással nyere­ségessé tehetik. Éppen ezért hárommillió forintért vettek vemhes üszőket, s a januári felmérés szerinti 697 darabos szarvasmarha-állományt az év végére 940-re növelik. Eb­ből 420 lesz a fejőstehén, 215 az üsző, 67 a hízómarha. A szakosított tehenészet gazda­ságosságának javítása érdeké­ben szerződést kötöttek a her­ceghalmi Kísérleti Gazdaság­gal, mely takarmánytáppal látja el a közöst és a háztájit egyaránt Sajnos, kevés a pénz ahhoz, hogy egyik évről a másikra mindenütt korszerűsítsék a régi ólakat, istállókat, az el­avult termelőberendezéseket Éppen ezért az 1960 előtt épült, nem korszerű telepeken folyó sertéstartás ösztönzésére az értékesített élőállat után a külön juttatás kilónként 2 fo­rint Három helyen 3 ezer 300 sertést nevel, illetve hizlal a közös gazdaság. Egyik telep se szakosított. Ennek ellenére je­lentős gazdasági eredményre számítanak a herceghalmi táp alkalmazásával és a modern tenyésztési eljárások helyi adottságoknak megfelelő al­kalmazásával. Az év végére mintegy 3 és fél ezerre növe­lik a sertések számát, s ezen­kívül több mint 5 ezer hízott disznót szeretnének értékesí­teni. Ez csupán egyetlen példa arra, hogyan és milyen Irány­ban hatnak az új közgazda- sági szabályozók a termelő­szövetkezetek gazdálkodásá­ra. Ebből is kitűnik azért, hogy a fő gazdaságpolitikai cél: a lakosság szükségletei­nek kieléoítése. S mindezt űgv, hogv a népgazdaság érdekeit összehangolják a csoport és az egyén érdekeivel is. T. Ágoston László PALY AZAT ES KIÁLLÍTÁS Szabad idő, vízi sportok Második alkalommal ren­dezik meg A Balaton és az idegenforgalom című idegen- forgalmi fotópályázatot is ki­állítást. A kétévenként meg­hirdetett pályázat témaköre igen széles: pályázni lehet fekete-fehér felvételekkel és színes diapozitívekkel, ame­lyek a szabad idő hasznos el­töltését propagálják, továbbá olyan felvételekkel, amelyek kulturális, népművészeti és vízisporteseményeket mutat­nak be. A legjobb fotókból meg­rendezendő kiállítást au­gusztus 7-től 16-ig Keszthe­lyen, a városi művelődési házban, majd augusztus 21- től 31-ig Balatonföldváron, a SIÖTOUR üdülőhelyi klub­jában rendezik meg. A pályaművek benyújtásá­nak határideje július 15. Je­lentkezési lapokat a Somogy és a Veszprém megyei ide­genforgalmi hivatalok köz­pontjában lehet igényelni. A legjobb pályaművek szerzői értékes díjakat kapnak és megilleti őket a Képzőművé­szeti Alap jogdíja is. ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ építő- és szerelőipari szakmunkásokat és segédmunkásokat, kőműves, ács, burkoló, vasbetonszerelő, asztalos, villanyszerelő, viz-, gáz- és fűtésszerelő, festő, bádogos, parkettás, tetőfedő, szigetelő, lakatos, könnyűgépkezelő. „Edilmac” toronydarukezelő, autóvillamossági szerelő, gépkocsivezető, gépkocsiszerelő szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat, rakodókat, raktárkiadót, kubikosokat, takarítónőket. Jelentkezni lehet a „Prosperitás” Építőipari Szövetkezet munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents