Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-26 / 150. szám

4 X Készülődés az új gabona fogadására A váci malomban átmérik a múlt évről megmaradt mint­egy 150 vagon gabonát, melyet később a friss búzával megfe­lelő arányban kevernek. Gregus Gábor a teherautóra ömlő búzát egyengeti. A BM—e00-as vaslemezsiló vezérelhető. Képünkön: He­gedűs Ferenc irányító a kapcsolótáblánál. Itj. Fekete Jóasef felvételei FÓRUM Egy kiállítás margójára A minap Galambos Ferenc to'lából ezeken a hasábokon cikk jelent meg, mely a váci magángyűjtemények anya­gából válogatott képek kiál­lításával foglalkozott. Telje­sen egyetértek azokkal, akik városunk többé-kevésbé rej­tett. értékeit kívánják huza­mosabb időn át közkinccsé tenni, a kiállításra érdemes műveket megismertetni a vá­ros közönségével. Méltányo­lom a 6zervező-rendező fá­radhatatlan munkáját, amely valóban értékes festménye­ket is fellelt a magángyűjte­ményekben. Nem értek azonban egyet az olyan képek bemutatásá­val, melyek színvonala Ga­lambos Ferenc megállapítá­sát igazolta: „Végül is össze­gyűlt elegendő anyag”. Egy kiállítás összképét nemcsak megbontja, de a jó, sőt kiemelkedő alkotások mellé állítva, el is ronthatja az a töltelékanyag, amely jobb híján kerül szemünk elé. Aki tehát kifogásolta a kiál­lítás képanyagát, a minőséget kifogásolta, a bármely kiállí­táshoz szükséges minőségi el­rendezést, a gyenge képek kíméletlen kitessékelését. Ha nem is ■ kavart nagy port a kiállítás híre, mégis rávilágított a szemléletbeli el­lentétekre: mindent, vagy a minőségi elv érvényesítése alapján, módjával kapjon a kiállítás látogatója. Végezetül, az idézetek köz­lésének van etikai mércéje: nem kiragadottan, hanem szöveghűen, összefüggésben szabad csak idéznünk. Való­ban leírtam a Galambos Fe­renciéi közölt mondatot, ám testvérmondata szerint, azt is hozzátettem, hogy így ez a kiállítás vegyes benyomást kelt. dr. Rusvay Tibor Színházi est, dal és tánc Ma, szombaton este újabb színházi előadás várja a váci közönséget a Madách Imre Munkás és Ifjúsági Művelődési Központban: a szolnoki Szigli­geti Színház művészei mutat­ják be, este 7 órai kezdettel, Örkény István: Kulcskeresők című darabját. Vasárnap, június 27-én, a Magyar Néphadsereg Művész­együttese a Dalial-tánccal cí­mű összeállítással lép fel a művelődési központ színház- termében! Közreműködik az együttes tánckara, énekkara, szimfonikus és népi zenekara. JEGYZET Mindenki otthonában? IX/1 ilyen különös, a nappali mozgalmas, színes forga­tagtól mennyire elütő a város éjszakai képe! Az utolsó pesti vonat 23.43-kor érkezett a vas­útállomásra, éjfél után egy órakor — mindössze három utassal — a legutolsó autóbusz is befutott a pályaudvarra. A sárga fényjelzésű utcasep­rőgép monoton zúgással járja Vác utcáit. Néha átszeli a 2-es főútvonalat egy-egy, cementet szállító autó. Más forgalom alig Vác a hazai lapokban észlelhető az utakon. Mindenki alszik otthonában? Otthonában? A postapark egyik padján, zssbredugott kézzel, férfi bó­biskol. Érezhetően zavarja az erős fény, melyet a nemrégen felújított parki lámpák árasz­tanak. A buszpályaudvar váró­terme zárva, de a forgalmi fül­ke közelében, az egyik pádon végignyúlva, békésen horkol egy alak. A MÁV váróterme világos. 5.47-kor megy az első vonat Szobra, s 5.56-kor Budapest felé, de a helyiség éjjel is né­pes. Utasok? Aligha. Alkalmi szállást lelt emberek. Alkalmi rendőri razzia ellenőrzi őket. A Kirakat, a Belkereskedel­mi Minisztérium lapja, e havi számában közölte Mészáros Gyula fényképes tudósítását a Dunakanyar várható kiskeres­kedelmi áruforgalmáról. A Rokka, a Hazai Fésűsfo­nó- és Szövőgyár dolgozóinak lapja hírt adott arról, hogy a váci gyáregység szakemberei mintafestő berendezést készí­tettek, negyedmillió forintot takarítva meg a vállalatnak. Az Építőelem humoros kar­colatban csipkedi a szállító­kat, mert egy drótkötél hiánya miatt, veszélyes és akadozik a munka a Betonelemgyártó Vállalat váci telepén. A Hajó-Daru három fénykép­pel illusztrált beszámolót kö­zöl a Magyar Hajó- és Daru­gyár váci gyáregységében tar­tott kommunista műszakról, melyen 526 dolgozó vett részt. A Kisiparos Újság ismertet­te Váci György váci könyv- kötőmester gyűjteményes ki­állítását, a szakma több év­százados, érdekes történetéről. A néhány termet betöltő anya­got legközelebb, szeptember­ben, Kiskunhalason mutatják be. .A Taurus Hírlap színes írá­sa bemutatta Fodor Mihályt, a váci Taurus Gumigyár kerté­szét, aki közel jár a nyugdíjas korhoz, s ötödik éve varázsol szép virágágyakat az üzem köré. (—pr-) Képek Amerikáról A Dunakanyar Fotoklub megannyi színes diasorozata közül június 28-án. hétfőn, dél­után 6 órától, Képek Ameriká­ról címmel, Furulyás Ferenc- né mutatja be színes diaképeit az érdeklődőknek. Labdarűgóműsor Holnap, vasárnap, hat lab­darúgópályán játsszák a csa­patok a Magyar Népköztár­sasági Kupa járásbeli elődön­tőit. Rád—Püspökhatvan (vezeti: Vécsei — Pintér F. 17 órakor), Penc—Kösd (r. Varga F. — Pusztai, 17 órakor), Letkés— Gödi TK (v. Jobbágy — Gal- bács, 16 órakor), Szokolya— Vácduka (v. Wernke — Brusznyiczky, 16 órakor), Kismaros—Kemence (v. Kő­bányai — Hartai, 17 órakor), Nagymaros—Szob (v. R. Oszaczky — Huszár — Sinkó, 17 órakor). /Vem lehetne a vasúti váró- L ’ termet is zárva tartani az éjszakai órákban? (papp) A PE ST MEGYE I HÍ RÍA R KÜLÖ N KIADÁS A A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VAROS KÉSZÉRE • • . ■ „ - . . - ­XX. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM 1976. JUNIUS 26., SZOMBAT Ki hogyan látja, ki mit javasol? A párttag értelmiségiek műveltségeszményei Részt kérnek a feladatok teljesítéséből Az országban több helyen felmérték, hogy a különböző szakmákban, foglalkozási te­rületeken dolgozó párttagok­nak milyen a politikai, szak­mai képzettsége, általános mű­veltsége, a továbbképzés és az önképzés iránti igénye. Vácott, a városi pártbizottság műve­lődési és propagandaosztályá­nak vezetésével is megvizsgál­ták ezeket a kérdéseket. Mi­vel Vác munkás- és iskolavá­ros, elsősorban arra voltak kí­váncsiak, hogy az üzemek­ben, az iskolákban és az egészségügyi intézmények­ben dolgozó értelmiségiek körében milyen a kultúra társadalmi szerepe, az értelmiségiek mennyire is­merik, hogyan értelmezik, s mennyiben vesznek részt a párt kultúrpolitikai határoza­tainak végrehajtásában. Balassi Istvántól, a városi pártbizottság osztályvezetőjé­től kértünk tájékoztatást a vizsgálat tapasztalatairól. — Tizenegy üzemben és in­tézményben folytattunk be­szélgetéseket. A csoportokat úgy állítottuk össze, hogy azok tulajdonképpen a váci értelmi­ség keresztmetszetét adják. Tapasztalatainkat megvitatta a városi párt-végrehajtóbizott­ság, hasznos kiegészítésekkel segítve munkánkat. Természe­tes, hogy a felmérés arra ösz­tökél bennünket, a jövőben nagyobb figyelmet fordítsunk azokra a területekre, ahol hiá­nyosságot tapasztaltunk. — Említettük az előbb, hogy Vác iskolaváros. Az elmúlt év­tizedekre viszont éppen az volt a jellemző, hogy új üzemek épültek, a régiek is gyarapod­tak, következésképp ugrássze­rűen megnőtt a mérnökök, üzemmérnökök, technikusok száma. Hogyan változtatta ez meg a régi, úgynevezett lati­nos műveltségű értelmiség ar­culatát? — Más a műveltségeszmény. Ez elsősorban abban mutatko­zik meg, hogy Vácott sem kü­lönül el az értelmiség, s a mű­velt ember ma nem elsősor­ban az, aki irodalomról, törté­nelemről, színházi bemutatók­ról társalog. A megkérdezet­tek, miként a város értelmisé­gének egésze, széles látókörű emberek, akik általában nem­csak saját szakmájuk iránt ér­deklődnek. A művelt ember fogalmát elválasztják az isko­lázott emberétől, így el is íté­lik az öncélú diplomahajszát. Ugyanakkor tapasztalható szel­lemi restség is. Például sok értékes, valóban szocialista szellemű, de csak erőfeszítések árán befogadható alkotást el­utasítanak, formalizmus, ért- hetetlenség címén. Ez azért is furcsa, mert az elmúlt évtizedben na­gyon sokat tettünk a kép­zőművészeti kultúra fej­lesztéséért és a zenei íz­lésnevelésért. A társadalmi problémákra leg­gyorsabban reagáló irodalom elvesztette egyeduralmát a pe­dagógusok között is, sőt kö­rükben és a műszaki értelmi­ségiek között tapasztaltuk, hogy a mai irodalmi alkotások javát nem ismerik. — Az előbbiekben már szó esett az ízlés és a kulturális szokások kérdéseiről. Hogyan művelődnek, szórakoznak a váci értelmiségiek? — Egyértelműen nyilván­valóvá vált a beszélgetések so­rán, hogy a televíziónak min­den más művelődési, szórako­zási lehetőségnél nagyobb a szerepe. A televízióval volt kapcsolatos a vélemények, a kifogások és javaslatok többsé­ge is. Egyesek szeretnék át­formálni a televízió műsor- szerkezetét, például több is­meretterjesztő filmet akarnak látni a képernyőn, szenvedé­lyesen védték a krimiket, a politikai adások közül a va­sárnap esti A HÉT műsorát dicsérték. A televízióval, de az újságokkal kapcsolatban is sokakban felmerült, hogy he­lyes-e az úgynevezett rázós kérdéseket a közönség elé vin­ni? Általános a panasz: a mű­vészetkritika és a nagyközön­ség között egyre szélesedik, mélyül a szakadék. — A város kulturális életé­vel kapcsolatban ázt tapasztal­tuk. hogy sokan csalódtak az áprilisban felavatott művelő­dési központban, nem került be a köztudatba, hogy egy ilyen sokfajta feladat ellátására hivatott intéz­mény munkájának meg­szervezése időt és türel­met igényel. — A műveltség nem mono­pólium, de . megszerzése sok időbe, fáradtságba és lemon­dásba kerül. Hogy érzik a váci diplomások, megérte-e tanul­niuk? Dunakanyar Tájékoztató Méltóképpen a balparttal is Főként a képzőművészet műteremlakásokon kívül. Pá­lyázatot ír ki számukra, rend­szeresen vásárol tőlük. Ter­vezik, hogy nemzetközi mü- vésztelepet létesítenek a Du- na-műhely kapcsolatainak és fejlődésének biztosítására". A tájékoztató foglalkozik még a Gorka Géza Kerámia­múzeummal, a járásunkban rendezett Bartók Béla-vándor- kiállítással és a váci művelő­dési központ képzőművészeti szakköre vezetőjének, Mikes István József nagymarosi és újpesti kiállításának sikerei­vel, A Dunakanyar 30 éve cí­mű kiállítással. A TÁJÉKOZTATÓ hírül adja a zebegényi Szőnyi Ist­ván Emlékmúzeum baráti kö­rének közgyűlését, a Szőnyi István-emlékérem elkészítését és az emlékmúzeum új képes katalógusának tízezres pél­dányban! kiadását. M. Gy. Sándor kétszeres Kossuth-dí- jas szobrászművész szobrai megtalálhatók a fővárosban, az ország legtávolabbi részein és természetesen a Dunaka­nyarban is. Gödön a Drapériás nő, Vácott a Korsós lány, Szo- kolyán Mányoki Ádámot áb­rázoló, Diósjenőn Olvasó nő szobrát találhatjuk meg. \ UGYANCSAK Szíj Rezső közvetlen, hangulatos soraiban ismerkedhetünk meg a fóti fafaragóművésszel, Németh Kálmánnal, aki a művészet és népünk nagyjait örökítette meg. Cs. Nagy András váci festőművészről Horváth Béla nyilatkozik elismerően. Dr. Losonci Miklós, a Duna- műhely Vácott élő művészei­ről, azok eredményeiről, vala­mint Nagymaros művészéleté­ről ír. Érdemes idéznünk: Vác „város segíti művészeit. Üj ki- állítótermet adott nekik, o — Sokan érzik úgy, hogy társadalmunkban nem ará­nyos a műveltség és a társa­dalmi megbecsülés, a vezetők kiválasztásakor, elsősorban a műszakiak körében, nem el­sődleges a szakmai tudás. Az ilyen tapasztalatok könnyen okoznak közömbösséget, vagy késztetnek úgynevezett okle­vél-gyűjtögetésre. — Ha így van, nem állnak-e hadilábon a továbbképzéssel, az önműveléssel: — Nagyon sokan panaszkod­tak állandósult időhiányról, munkahelyi túlterheltségről. Szabad idejük eltöltésére álta­lában a családi körben elér­hető szórakozási lehetőségeket veszik igénybe, kevésbé élnek társasági életet, így kevesebb lehetőségük nyílik kötetlen vé­leménycserére. Ennek káros hatását sokan érzik, mégsem változtatnak szokásaikon. — Nem csupán értelmisé­giek, hanem olyan művelt em­berek körében folytatták a vizsgálatot, akik tagjai a párt­nak. Hogyan vélekednek ők a párt kultúrpolitikájáról, s mi­lyen változásokat látnak szük­ségesnek? — Tapasztalható bizonyos egészséges türelmetlenség kul­turális életünk néhány nem kívánt jelenségével szemben, de a párt közoktatási és köz- művelődési határozatával a kérdezettek egyetértettek! Az igazsághoz tartozik az is, hogy ezen a két dokumentumon kí­vül, egyéb állásfoglalásokat és határozatokat alig tanulmá­nyoztak át, s a kettőt is in­kább csak annyira, amennyire a párttagok többségétől elvár­juk. Ezzel kapcsolatos az az igény is, hogy legyen jobban érdeklődési körre szabott a tájékozta­tás. A számtalan hasznos javaslat­ból csak néhányat említek meg, minden pártmunkásnak és párttagnak tanulságul szol­gálható^ megfontolásra méltót. Javasolták, nagyobb körülte­kintéssel járjunk el a szak­munkások egyetemi felvétele során, hogy jól felkészítetten és a legalkalmasabbak kerül­jenek be a felsőoktatási intéz­ményekbe Elítélik a kulturá­lis rendezvények kapcsán a rossz közönségszervezést. Köz­ponti intézkedést sürgettek a kocsmák, italmérések számá­nak csökkentésére. Megemlí­tették, hogy a hagyományos művelődési formák már kiha­lóban, s újak még nem ala­kultak ki helyettük. A meg­kérdezettek a javaslatokat nem kívülállókként mondták el, hanem részt kérve a fel­adatok megvalósításából. Cs. A. A tárgyalóteremből R harcias Bárány Bárány János 35 éves fóti lakost, súlyos testi sértés bűn­tette miatt, hat hónap szabad­ságvesztésre ítélte a Váci Já­rásbíróság. Az ítéletet börtön­ben keli végrehajtani. Foton, a Március 15. tér 28. számú házban nézeteltérések folytán megromlott a viszony Bárány János és albérlője, Há­lák Sándor között. Egyik este Hálák kicsavarta a villanybiztosítékot, követke­zésképp Bárányéknál is kialudt a villany, szóváltás támadt. A házigazda baltát ragadott, rá­támadt az őt durván szidalma­zó Hálákra, akinek arcát érte az ütés: orrcsonttörést szenve­dett, orvos részesítette első se­gélyben. Hálák Sándor, becsületsértés vétsége miatt, 300 forint pénz- büntetést fizet. (P> 1 i i MEGÉRKEZETT a nyomdá­ból, a napokban postázzák a Dunakanyar Intéző Bizottság kiadványát, a Dunakanyar Tá­jékoztató legújabb számát, mely csaknem száz oldalon fő­ként képzőművészettel foglal­kozik. Örömmel állapítottuk meg, hogy mfg sokan a Duna­kanyarnak csak egyik oldalát ismerik, az IBUSZ legújabb kiadványában például Üdülési lehetőségek Magyarországon — Dunakanyar címszó alatt, csak Esztergomot, Szentendrét és Visegrádot ismerteti, a DIB Tájékoztató méltóképpen foglalkozik a bal oldallal is. Külön cikk emlékezik meg Peukert Károly (1903—1973) váci festőművészről, Rudnay tanítványáról, aki évtizedeken keresztül városunkban mint rajztanár nevelte a fiatalokat A sződi születésű Mikus Sán­dor szobrászművészről Szíj Rezső írt tanulmányt. Mikus

Next

/
Thumbnails
Contents