Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-27 / 151. szám

MA MELLÉKLET Az eszmei-politikai és kulturális nevelőm unka helyzete és feladatai Pest megye m ezőgazdasági termelő­szövetkezeteiben BEJRUT KORNYÉKÉN Csaták két palesztin menekülttábornál A harcok kiterjedtek a libanoni főváros keleti elővárosaira is — Ismét lezárták a repülőteret Pénteken éjszaka változat­lan hevességgel folytak a har­cok a nemzeti-hazafias erők és a palesztinai ellenállási mozgalom, illetve a jobboldali erők csapatai között Bejrut környékén és magában a fővá­rosban is. A Tel Al-Zaatar és a Dzsiszr Al-Pasa menekült- táborokat, amelyekben több mint ötvenezer palesztinai és libanoni él, Chamoun jobbol­dali nemzeti liberális pártjá­hoz tartozó alakulatok nehéz­tüzérség bevetésével támad­ták. Az AP jelentése szerint a Technika M unkahelyen és oda­haza egyre szorosab­ban körülfog ben­nünket a technika. Gépek, eszközök sokasága szolgál­ja az embert, s olyan elő­nyökhöz, megoldásokhoz segíti hozzá, amelyek e hasznos berendezések nél­kül elképzelhetetlenek len­nének. A fejlettebb, bo­nyolultabb technika nem­csak többe kerül, mint az egyszerűbb, hanem létre­hozásának és használatá­nak feltételei, körülmé­nyei is mások. Az auto­mata mosógép drágább, mint a keverőtárcsás, per­sze, sokat tud, nem any- nyit, mint ma már kor­szerűtlennek számító előd­je. S ami szorosan ide tartozik: az automata mo­sógéphez vízvezeték kell, másfajta mosópor stb. Mű­ködtetésének feltételei te­hát különböznek a meg­szokottól. Ahogy a köznapi élet apró dolgaiban, úgy az ipari termelés technikai fejlődésében is az új esz­közök átalakítják a köve­telményrendszert. A Du- namenti Hőerőmű Válla­latnál az egy foglalkozta­tottra jutó állóeszközök ér­téke tízmillió forintot tesz ki, annyit tehát, amennyit némelyik kisüzem egész berendezésállománya ér. Az erőmű jó példája an­nak, hogy nem egyszerűen változó mennyiségekkel, hanem szokatlan minősé­gekkel lép elénk a gyara­podó technika; természe­tesnek tarthatjuk a mun­kás-technikust, aki fizikai állományban van, azaz munkás, bár végzettsége még egy évtizede is mű­hely, üzem élére állította volna. A tízmillió forint ismeretében már az sem különlegesség, hogy az erőműben a foglalkoztatot­tak hatvanöt százaléka szakmunkás, míg a teljes fizikai állomány hetvenhét százalékot tesz ki, a beta­nított és segédmunkásokra ezek szerint mindössze ti­zenkét százalék jut. L ényeges vonása tehát az új technikának — bár az ipari gyakor­lat erről sűrűn megfeled­kezik — a szakképzettség­gel összefüggő követel­ményrendszer átalakulása. Mai gondjaink egy része abból táplálkozik, hogy ezt késve ismerik fel az érin­tettek, s felismerést na­gyon lassan követik a cse­lekedetek. Vannak azon­ban másfajta jellemzők is. melyek szintén a fejlet­tebb technikai színvonal­hoz kapcsolódnak. így az, hogy az új technikával dolgozók és a hagyomá­nyos eszközöket működte­tők között bérfeszültség támad, mint történt ez Ildadon, az Ipari Műszer- gyárban, vagy a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál. Ez utóbbinál a szovjet SZTB-berendezéseken dol­gozók havi keresete 3800— 4200 forintot ér el átlago­sain, akkora összeget, amekkora jogosságát nem akarják belátni azok, akik a megszokott gépekkel, technológiákkal tevékeny­kednek. Az sem ritkaság, hogy az SZTB-géppel dol­gozó nő többet keres havi négy-hatszáz forinttal, mint a művezetője, s ez megint csak forrása bizo­nyos egyenetlenségeknek. Nagyon egyszerű hason­lattal élve: ' a faszenes vagy lánggal melegített vasalónál legrosszabb eset­ben az a baleset érhette a háziasszonyt, hogy meg­égette magát. Az elektro­mos vasaló viszont — sza­bálytalan, hozzá nem értő, vagy figyelmetlen kezelés esetén — halálos áram­ütést okozhat, sajnos, okoz is! Azért, mert a házi­asszony a hevített vasaló­hoz igazodó gondolkodás- móddal használja a más­fajta eszközt. E „faszenes” magatartás lépten-nyomon meglelhető az iparban, s persze, nemcsak a műhé- lyek világában, hanem az irányítók között is. Nyer­sebben fogalmazva: az új technikát úgy veszik be a vállalati szervezetbe, hogy e szervezetet egyáltalán nem, vagy csak alig készí­tik fel a befogadásra. Ami alatt technológiai és szer­vezési változásokat épp­úgy értünk, mint a szem­léletmód, a megítélési mérce átalakítását. Ha pe­dig elmarad a felkészítés, vagy gyatra módon zajlik le, akkor szinte törvény- szerű a reakció: a szerve­zet idegen elemként kezeli az újat, szembeszegül vele, azt igyekszik bizonyítani, hogy nem jobb, mint az előző. K orántsem elvont, lelki tényezőkről van szó. A megye szocialista iparában az egy foglalkoz­tatottra jutó állóeszközök bruttó értéke megközelíti a 350 ezer forintot, míg 1968- ban csupán 173 ezer forint volt. Ha a két szám kö­zötti különbséget megszo­rozzuk 105 ezerrel, azaz a foglalkoztatottak számá­val, elképesztően nagy összeghez jutunk, bizony­ságaként a technika, a ha­ladás árának. Ezt az árat természetesen meg kell fi­zetni, mert a gazdasági növekedés — s ennek cél­ja, a társadalmi jólét foko­zása — elengedhetetlenné teszi a technika korszerű­sítését is. Az azonban egyáltalán nem természe­tes, hogy míg gyorsan bő­vülnek a technikai alapok, az egységnyi állóeszközre jutó termelés csökken! Indokolt feltételezés: e kedvezőtlen folyamat — több esztendeje tart — azért bontakozott ki, mert túl nagy figyelem jutott a háttértől, a környezettől elválaszott technikának, megszerzésének, s csekély törődés annak, mi történik az új eszközökkel munká­ba állításuk után. Nem ti­tok, hogy az ötödik ötéves tervben a beruházási for­rások növekedése kisebb, mint a negyedik ötéves terv időszakában volt, azaz felértékelődik a fejlesztés­re fordítható forint. Saj­nos, csak addig, míg a gép, a berendezés működni kezd. E pillanattól — a rossz előkészítés, az ala­csony színvonalú szerve­zettség, az emberi ténye­zők elhanyagolása miatt — leértékelődik a forint, mert hozama nem akkora, mint lehetne. A színes televízió­nak, az automata mosógép­nek, az előzőnél nagyobb teljesítményű gépkocsinak örül az egész család. De vajon az iparban megáll- hatnak-e ott, hogy az új technikának — örülnek?! Mészáros Ottó fegyveres összetűzések 1975 áprilisában történt kirobbaná­sa óta ez volt a legsúlyosabb csata. A két tábor környékét az áldozatok tetemei borítják és változatlanul folytatódó lö­völdözés miatt a mentőkocsik nem tudnak eljutni a sebesül' tekhez. Egy palesztin szóvivő szerint „képtelenség felmérni az áldozatok számát”. A fadangista párt ellenőrzé­se alatt álló rádióadó azzal vádolta az arabközi békefenn­tartó erők líbiai tagjait, hogy a palesztinai ellenállási moz­galom oldalán részt vesznek a harcokban. Szombaton is folytatódtak a fegyveres összetűzések a liba­noni fővárosban, valamint a környező hegyvidékeken: A harcok átterjedtek Bejrút ke­leti elővárosaira, és heves ösz- szetűzéseket jelentettek a re­pülőtér környékéről is. Az ADN-hírügynökség értesülése szerint a bejrúti repülőteret ismét lezárták. A bejrúti rádió azt jelentette, hogy továbbra is a Békaa-völgyben állomá­soznak azok a szíriai egysé­gek, amelyeknek eredetileg pénteken kellett volna elhagy­niuk a térséget. Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára ismét a fegyveres ak­ciók haladéktalan beszünteté­sére szólította fel a véres konfliktus valamennyi részve­vőjét. A főtitkár arra hívta fel a szembenálló feleket, hogy támogassák a közös arab békefenntartó erőknek a tűz­szünet megteremtésére irá­nyuló erőfeszítésiéit. Mint a UPI hírügynökség jelentette: a békefenntartó erők első egy­ségei — mintegy ezer líbiai és szíriai katona — már megér­keztek Libanonba, és elfoglal­ták állásaikat a bejrúti re­pülőtér közelében. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK I AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 151. SZÁM ARA 1 FORINT 1976. JÜNIUS 27., VASÄRNAP Fél év végén a budakalászi lenszövőgyárban Javuló minőség, növekvő export SZBT-gépek a Szovjetunióból A Lenfonó és Szövőipari Vál­lalat budakalászi szövőgyárá­ban — a termelés mennyiségét tekintve — tartják a tavalyi szintet. A tervben csak az ex­port növelése szerepel, 10 szá­zalékkal több árut szállítanak a tőkés piacra. Továbbra is gyártják a Szovjetunióba ke­rülő íarmereikkek alapanya­gát. A budakalászi szövőgyárban is számolgatják június utolsó hetében, vajon hogyan zárják az ötödik ötéves terv első évé­nek felét. Megállapították, hogy a készárutermelés meny- nyisége igen kismértékben ugyan, de elmarad a tervezet­től. Feltétlenül említésre méltó azonban az a tény, hogy az első negyedévben pél­dául a tőkés exportköte­lezettséget 10 százalékkal túlteljesítették. A gyártási program megvaló­sítását nehezíti, hogy a szö­vőgyár termelési feladatait csak széles körű belső és külső kooperációval tudja végre­hajtani. Ebben az évben új Lázár György fogadta dr. Lékai Lászlót Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szombaton fo­gadta dr. Lékai László bíbo­rost, esztergomi érseket, a magyar katolikus püspöki kar elnökét, bíborossá történt ki­nevezése alkalmából. A talál­kozón részt vett Miklós Imre államtitkár, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnöke. Púja Frigyes hétfőn Dániába utazik Púja Frigyes külügyminisz­ter, K. B. Andersennek, a Dán Királyság külügyminiszteré­nek meghívására június 28- án hivatalos látogatásra Dá­niába utazik. kapcsolat is született: a da­rabáruk konfekcionálását a máriapócsi Rákóczi Termelő- szövetkezet vállalta. Máriapó- cson betanították a dolgozókat, az új üzem reményteljesen fej­lődik. Az idei első félévben jelen­tősen javult a termékek minő­sége. A farmeranyagok szövésé­ben lényeges változást hoztak a Szovjetunióból érkezett SZBT-szövőgépek. Fölszerelték az ISOTEX-cég- től beszerzett kenögépet is, melynek segítségével új tulaj­donságokkal jelennek meg a piacon a műszaki, valamint a háztartásokban hasznosítható gyártmányok. A tömlőgyártás­ban javarészt korszerű körszö­vő gépek dolgoznak. Az idén újabb négy ilyen NDK gyárt­mányú gépet kapcsoltak be a termelésbe. A körszövő gépek fejlesztésében az NDK-b-eli gyárral kötött szerződés értei-, méhen a budakalászi szakem­berek is részt vesznek. A mű­szaki fejlesztésnek és a gon­dos munkának köszönhető, hogy az első félévben 2,5 szá­zalékkal volt magasabb az első osztályú termékek aránya, a tavalyi hasonló időszakhoz ké­pest. A dolgozó nők munkahelyi szociális körülményeinek javí- tása érdekében fodrászszalon-t nyitottak a gyárban az idén. Ebben minden munkásnő rendbehozathatja a frizuráját műszak előtt vagy után; a szakszervezet 50 százalékos ár- kedvezményt nyújt tagjainak. Megkezdték a leányszálló épí­tését. Elkészültével minden bizonnyal csökkennek a mun­kaerőgondok a gyárban, hi­szen a szövőlányok kulturált, kényelmes otthont kapnak. Sokat foglalkoznak Budaikalá­szon azzal a gondolattal is, hogyan segíthetnék a dolgozók művelődési igényeinek kielé­gítését, Az idén ennek érde­kében a Művelt Nép Könyvki­adó Vállalattal közösen könyv­pavilont létesítettek, ahol mindenki érdeklődéséhez illő irodalomhoz juthat, a gyárkapun belül. A vállalat központja és a szö­vőgyár együttműködésével nyári napközis tábort hoztak létre a dolgozók iskolás gyer­mekei számára. A szünidei ü- ket töltő gyerekek pedagógu­sok felügyelete alatt változa­tos programokban vesznek részt, a gyár kirándulást is szervez a tábor kis lakóinak. B. I. Ma estig tart nyitva az üllői kiállítás Kisgazdaságban - nagyüzemi színvonalon Üllőn tábla jelzi az ócsai elágazásnál, tessék jobbra ka­nyarodni a kiállítás felé. Ma­gas akácerdő zöld alagútjában kanyarog az út a Dóra-majori rétre, ahol a frissen vágott fű, a kaszálók fanyar illatát len­geti a szél a vásári sokadalom fölüdítésére. Még jóval a déli harangszó előtt befutottak mind az autóbuszok, valóságos karaván, hozták a megye leg­távolabbi csücskéből is a láto­gatókat a gazdatalálkozóra, amelyet a háztáji állattartás ügyét előmozdítandó rendezett az Országos Állattenyésztési Felügyelőség, karöltve a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Információs Központjával. Miként lehet a kisgazdaság­ban is nagyüzemi színvonalon gazdálkodni, ezt hivatott be­mutatni a kiállítás. Szélről katonai sátrak a pa­vilonok, tucatnyi cég mutatja be készítményeit, különféle kisgépeket. Láthatni itt kiló- nyi galambokat — a rákos­csabai tenyésztők jóvoltából —, a gödöllői agráregyetem nemesítette, szép nagy májat adó ludakat, szapora húsnyu- lakat; a hernádi termelőszö­vetkezet nyitott falú kiállítá­si építményben rendezte be a korszerű kisgazdaság ólnak már aligha nevezhető barom­fihizlaldáját.- A térség álló ki­állítási csarnokban mutatja be Koppány György felvétele takarmány táp j ai t a Budapesti & Pest megyei Gabonaforgal­mi és Malomipari Vállalat. Bő a választék, s ami fontos: az üzletekben, terményboltok­ban sem szegényesebb. Az ívelt témboltozat alatt megle­pő a hűvösség, láthatóan jól érzik magukat a kiállítási ma­lacok, java részük a Pest me­gyei tsz-ekből s a Herceghal­mi Kísérleti Gazdaságból ér­kezett. Legtöbben a tenyész- üszőket mustrálják, ki-ki már a jövendő gazda sziemével, hi­szen közeleg déli tizenkettő, az árverés időpontja, mikor is dobra verik az osztrák hegyi­tarkával, illetve a nagy tejter­melő képességű amerikai szár­mazék holstein-frizzel nemesí­tett jószágokat. Árverés! A fehér köpenyes fölvezetők körbejáratják a po­rondon az üszőket, lehet szem­revételezni. A fölvezetett jó­szágok részint az abonyi gaz­dák istállóiból származnak — a j ászkara jenői termelőszövet­kezet fölvásárlótelepe révén kerültek ide —, részint a har- tai Erdei Ferenc Tsz-ből, a héki és a bólyi állami gazda­ságokból. Elsőként a Bugyi Albert abonyi gazda istálló­jában napvilágot látott Cica kelt el 20 ezer ötszáz forin­tért. Ma egész nap, az esti zárá­sig várja a látogatókat a ki­állítás, s várhatóan számos lá­togatót vonz majd. A. Z. Ifjúgárdisták Megyei szemle Cegléden Ma délelőtt Cegléden meg­kezdődik a VII. Pest megyei If­jú Gárda szemle. A találkozón részt vesznek a legkiválóbb Pest megyei ifjúgárdisták, s összemérik tudásukat, felké­szültségüket. Az ünnepélyes megnyitó után először Cegléddel ismer­kednek a fiatalok, megtekin­tik a fejlődő város látványos­ságait. Közben az elnökség tá­borszemlét tart. Délután megkezdődnek a rajversenyek. Először a lövé­szetben mutatják be tudásukat a fiatalok, ezután következnek az úszóversenyek. Miként a korábbi találkozókon, ezúttal is a legnehezebb feladatot je­lenti a fegyveres terepváltó­verseny, amely valóban pró­bára teszi az ifjúgárdisták erejét, felkészültségét, fizikai erőállapotát, tájékozódási ké­pességét. A fárasztó versenyek után a csemői erdészháznál honvé­delmi bemutatót láthatnak majd a fiatalok. A találkozó június 29-én fejeződik be. Az ifjúgárdisták megkoszorúzzák a Lenin-szob- rot, s végül menetdalverse­nyen mutatják be tudásukat, majd a záróünnepély után ha­zautaznak. V. F. KÖZÉLET Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására jú­nius 18—26 között hazánkban tartózkodott a Svéd Baloldali Pát—Kommunisták pártmun­kásküldöttsége, Lars Petter- sennek, a központi bizottság apparátusa szervező titkárá­nak vezetésével. A küldöttség tanulmányozta a szocialista építés és pártmunka tapaszta­latait az építőiparban, megbe­széléseket folytatott a KB ipa­ri, mezőgazdasági és közleke­dési osztályán, valamint az Épí­tésügyi és Városfejlesztési Mi­nisztériumban. A delegáció szombaton elutazott hazánk­ból. Bálint József államtitkárnak, a Központi Statisztikai Hiva­tal elnökének vezetésével szombaton delegáció utazott Genfbe az Európai Gazdasági Bizottság statisztikai szakbi­zottságának 24. plenáris ülésére. \ y

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents