Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-26 / 150. szám

PEST Befejeződött megyei az országgyűlés VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM Altit 80 FILLÉR 1976. JÜNIUS 26., SZOMBAT nyári ülésszaka Törvény az élelmiszerekről A képviselők elfogadták a munkaügyi miniszter beszámolóját Pénteken délelőtt 10 órakor a Parlament- István, Németh Károly és Sarlós István, az ben folytatta munkáját az országgyűlés nyá- MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, to­tájékozáson Lo- vábbá a Központi Bizottság titkárai, vala­TZi äss s* • k°rrí **?<***** & első titkára, Lázár György, a Minisztertanács bolyokban helyet foglalt a Budapesten akk- elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku reditált külképviseletek számos vezetője és Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár tagja. Vállalat minőségi ellenőre és Kalló István (Borsod megye 3. vk.), a Lenin Kohászati Művek hengerész csoportve­zetője. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a vita befejező­dött. Az elhangzottakra a munkaügyi miniszter vála­szolt. Kanakas László egye­bek közt közötte, hogy a par­lamenti munka gyakorlatának megfelelően a plenáris ülésen elhangzott javaslatokat a Mi­nisztertanács megvizsgálja, értékeld és hasznosítja, az ér­dekelt képviselőknek pedig írásban is választ küldenek. Az országgyűlés mind a be­számolót, mind a felszólalá­sokra adott választ jóváha­gyólag tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés pén­teki ülése befejeződött, Apró Antal elnök további jó mun­kát kívánt a képviselőknek, s bezárta a nyári ülésszakot. (A továbbiakban Karakas László beszámolóját és Ba­rát Endre felszólalását is­mertetjük.) Az ülést Inokai János, az országgyűlés alelnöke nyitot­ta meg. A képviselők — az elfogadott napirendinek meg­felelően — folytatták a vitát az élelmiszerekről szóló tör­vényjavaslatról. Felszólalt Czeglédi Lászlóné (Győr-Sop- ron megye 12. vk.), a Gardé­nia Csipkefüggöny-gyár fűző­fejtője, Barát Endre (Pesti megye 29. vk.), a váci járási pártbizottság első titkára, Ka­só József (Baranya megye 12. vk.), a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója, Bibók Istvánná (Csongrád megye 6. vk.), a mórahaimi Vörös Ok­tóber Termelőszövetkezet ker­tészeti szakmunkása és Zsol­nai László (Békés megye 15. vk.), a mezőiberényi községi pártbizottság titkára. A vita ezzel befejeződött. A felszólalásokat dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter foglalta ösz- sze és válaszolt a módosító indítványokra. A mezőgazda­sági termelés fejlesztése kap­csán a miniszter egyebek közt nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a két­kezi munkásokon és a veze­tőkön ma sokkal több múlik, mint 5 vagy 10 évvel ezelőtt. Elengedhetetlenül szükséges, hogy az eddiginél sokkal jobb összhangot teremtsünk a ter­melés, a feldolgozás és a ke­reskedelem között. Megelégedéssel nyugtázta dr. Romany Pál, hogy általá­nosságban egyetértés mutat­kozott a törvényjavaslattal, a plenáris vitában és az ülés­szakot megelőző bizottsági ta­nácskozásokon is. Hasonló­képpen reagált a közvéle­mény, tehát megvannak az előfeltételei az új törvény gyakorlati megvalósításának. Végül a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kormány nevében kérte, hogy a törvényjavaslatot — a fel­merült módosító indítványok figyelembevételével — az or­szággyűlés emelje törvényerő­re. Ezután határozathozatal kö­vetkezett. Az országgyűlés — a jogi, igazgatási és igazság­ügyi, valamint mezőgazdasági bizottság együttes jelentésé­ben foglalt módosító indítvá­nyoknak, majd Barát Endre Pest megyei képviselő módo­sító javaslatának elfogadása után — az élelmiszerekről szóló törvényjavaslatot általá­nosságban és a megszavazott módosításokkal részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Napirend szerint ezután a munkaügyi miniszter beszá­molója következett. A Minisz­tertanács tagjainak alkot­mányban előírt kötelessége, hogy tevékenységükről, terü­letük munkájáról tájékozta­tást adjanak az országgyűlés­nek. Erre utalással adta meg a szót az elnök Karakas László miunkaügyi miniszter­nek. A miniszter beszámolójának vitájában felszólalt Kovács Károly (Budapest 40. vk.), a XIII. kerületi pártbizottság első titkára, Halasi Lajosné (Baranya 8. vk.), a mohácsi öntöde magkészítője. Ebédszünet után a további vitában felszólalt Méhes Lajos (Győr 4. vk.), a vasasszak­szervezet főtitkára; A munka­erő-gazdálkodás helyzetét részletesen elemző felszólalás­8. vk,), a Mátraaljai Szénbá­nyáit Thorez bányaüzemének marós szakmunkása, Gárdái Zoltánná (Komárom 8. vk.), szakközépiskolai tanár, Krasz- nai Károlyné (Szolnok 5. vk.), a Tisza Cipőgyár szakszerve­zeti jogsegélyszolgálatának vezetője, Csapó Jánosáé (Tolna megye 7. vk.), a Si- montornyai Bőrgyár üzemve­zetője, Gajdos Ferenc (Buda­pest 43. vk.), a Hanuvia Szer­szám- és Készülékgyár marós szakmunkása, Klenovics Imre (Somogy megye 7. vk.), a Szakszervezetek Somogy me­gyei tanácsának vezető titká­ra, Szalai Istvánná /(Vas me­gye 3. vk.), a Color Ruházati initézíkedések csak kezdeti lé pésnek tekinthetők. A jövő­ben több kezdeményezésre, nagyobb felelősségrevonásra van szükség. __— Az elmúlt években jelen­tősen növekedett a társadalmi termelés és a termelékenység, bővültek a társadalom termelő erői, erősödött a termelési vi­szonyok szocialista jellege, gyarapodott a nemzeti vagyon —_ kezdte beszédét Karalcas László munkaügyi miniszter. — A termelés bővülésével összhangban rendszeresen emelkedett népünk életszínvo­nala. A munkanélküliség a múlt emléke. Jelenünk gondja a teljes foglalkoztatás körül­ményei között előállt munka­erőhiány. A teljes foglalkoztatottság megvalósítása, az, hogy ma ha­zánkban minden második em­ber kereső foglalkozást folytat, a gazdasági növekedés és a családi jövedelmek gyarapo­dásának, a létbiztonság meg­teremtésének fő eszköze volt. A teljes foglalkoztatottság az extenzív fejlesztési folyamat keretében — különösen az 1960-as évek közepéig — a munka termelékenység vi­szonylag lassú növekedése mel­lett valósult meg. Ebben az időszakban az ipari termelés növekedésének mintegy 40 szá­zaléka a létszám, 60 százaléka pedig a termelékenység növe­kedéséből eredt. Az utóbbi években a pótló­lagos munkaerőforrások ki­merülésével a tercier ágazatok létszámnövekedését egyrészt a mezőgazdasági létszám csökke­nése, másrészt az tette lehe­tővé, hogy az ipari összlétszám csak mérsékelten növekedett. Az 1970—1975-ös években az ipari termelés növekedésének már 97 százaléka a termelé­kenység növekedéséből állt elő. A foglalkoztatottak szá­mának növekedése a III. öt­éves tervidőszakban még 345 ezer volt. Ez 1971-től 1975-i,g 100 ezerre mérséklődött. Az V. ötéves tervidőszakban pe­dig már legfeljebb 50—60 ezer fős növekedésre számíthatunk. Ismeretesek a munkaerőgon­dok a textiliparban és a buda­pesti élelmiszer-kereskedelem­ben. Létszámhiány mutatkozik a bölcsődei és óvodai gondozó­nőikben. kórházi ápolónőkben. Kevés a munkáskéz a több műszakban dolgozó vállalatok­nál és a nehéz fizikai megter­heléssel járó munkaterülete ken. Egyes vidékeken a felső­Karakas László: Biztosítanunk kell az egységes cselekvést a fegyelmezett fokú végzettségű szakemberek hiánya okoz gondot. A munkaerő-gazdálkodás gyengeségei A helyzet ilyen alakulásá­ban, a munkaerőforrások szű­külése mellett a munkaerő­gazdálkodás ismert gyengesé­gének is szerepe van. Többek között, annak, hogy a mun­kaerő-tervezés — az ágazati, a területi, a vállalati munka­erő-gazdálkodás — sem kielé­gítő színvonalú, s annak hogy az üzem- és munkaszervezési tevékenység még mindig vi­szonylag alcsony fokon áll. Az irányító, fejlesztő és gazdálkodó szervezetek nem mindenkor és nem eléggé voltak tekintettel arra, hogy több a munkalehe­tőség, mint a rendelkezésre ál­ló munkaerő, s hogy a dolgozók egy részét nem a népgazdaság szempontjából elsődleges fon­tosságú területen, illetve szak­mai összetételben foglalkoztat­ják. Jelentősen csökkentették a társadalmi munkaidőalapot az utóbbi ' években hozott — egyébként nagy társadalompo- itikai jelentőségű — munkakö­rülményt javító és szociálpo­litikai intézkedések, amelyek­re ország-világ előtt büszkék lehetünk és vagyunk is. Ilyen a heti munkaidő-csökkentés, a gyermekgondozási segély be­vezetése, illetve kiterjesztése, valamint a nyugdíjkorhatár leszállítása újabb munkakö­rökben. Pártunk és kormányunk az eredmények és a gondok is­meretében — a népgazdaság lehetőségein belül — maximá­lis erőfeszítéseket tett és tesz annak érdekében, hogy hazánk lakossága elégedetten, nyugodt légkörben építse szocialista társadalmunkat. Ehhez tarto­zik, hogy emelni kell a mun­kaerő-gazdálkodás színvonalát és csökkenteni azokat a zava­ró feszültségeket, amelyek fé­kezik a munka hatékonyságá­nak dinamikusabb növekedé­sét. A Minisztertanács múlt év decemberében több, a munka- erőellátás javítását szolgáló intézkedésre hozott határoza­tot. Ezek alapján az ágazati minisztereknek meg kellett határozniuk azokat a munka­területeket, ahol már ez évtől kezdődően csökkenthető a lét­szám. (Folytatás a 2. oldalon.) Vietnam egységes és szocialista A mai naptól Vietnam egyesített, szocialista kor- mányzatú állam; megvalósult a néhai elnök, Ho S'i Minh álma: az egységes, demokratikus, füg­getlen Vietnam— ezzel a felemelő megállapítás­sal köszöntötte a hanoi rádió bemondója honfitársait az egységes nemzetgyűlés első ülésszakának meg­nyitásakor. Az egységes szocialista Vietnam 1976. április 2ő-én megválasztott 492 tagú nemzetgyűlése első ülésszaká­nak feladata megszabni az ország kül- és belpolitiká­jának fő irányelveit, megválasztani az állam elnökét, határozni a kormány összetételéről, kijelölni az egysé­ges Vietnam fővárosát. Ez az esemény fontos lépést je­lent az egységes Vietnamnak az igazi függetlenség és a szocializmus felé vezető útján.' A vietnami nép tavaly áprilisban kivívott győzel­me a nemzeti demokratikus forradalom befejezését je­lentette délen. Az amerikai imperializmust kiszolgáló Thieu-rezsim összeroppantását követően a déli ország­részben megkezdődött az élet minden területének mély­reható átalakítása, a szocialista reformok megvalósítá­sa. Így időszerűvé vált a függetlenségét visszaszerzett Vietnam állami egyesítése, mert a szocialista átalakí­tásokat magabiztosan és gyorsan csak az északkal való állami egységben lehet megvalósítani, ahol már lerak­ták az új társadalom szilárd alapjait. Vietnam egyesítésének folyamatában jelentős ese­mények voltak a két országrész tömegszervezeteingk egyesülései. A két országrész állami egyesítését jóvá­hagyó észak—déli tanácskozáson, 1975 novemberében Truong Chinh, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja kifejtette: „A haza újraegyesítésé­nek teljes befejezése nem csupán azt jelenti, hogy el­töröljük az ideiglenes katonai demarkációs vonalat (amit 1971 végefélé már megkezdtünk),, szabad közle­kedést engedünk a lakosságnak (ami fokozatosan fog megvalósulni), sem pedig csupán azt, hogy állami szin­ten formálisan újraegyesítjük az országot. Az ország újraegyesítésének teljes befejezése a politikai és tár­sadalmi rendszerek egységének megteremtését jelenti”. E hatalmas munkát a Vietnami Dolgozók Pártja irá­nyítja és szervezi, alkotó módon felhasználva az új tár­sadalom felépítésének általános törvényszerűségeit, a Szovjetunió és más szocialista ország gazdag tapaszta­latait. Természetesen még sok nehézség is akad Vietnam­ban. Az év elején délen hárommillió munkanélküli, négymillió írástudatlan ember élt. A neokolonializmus gazdasági, szociális és kulturális maradványainak fel­számolásához még huzamos időre lesz szükség. A ne­hézségek leküzdésére, mint a háborúban is, a Szovjet­unió és a többi szocialista ország — köztük hazánk — most is a vietnami nép mellett áll. Az egységes Vietnam a világ nagy országai közé tartozik. A 330 ezer négyzetkilométer területű Vietnam a negyedik legnagyobb szocialista ország, lakosságá­nak számát figyelembe véve a harmadik legnagyobb. Egy ilyen nagy és tekintélyes szocialista állam megje­lenése Délkelet-Azsiában tagadhatatlanul tovább vál­toztatja az erőviszonyokat a béke, a demokrácia és a szocializmus táborának javára a térségben. B. L. KÖZELET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Madagasz­kárt Demokratikus Köztár­saság nemzeti ünnepe alkal­mából táviratban üdvözölte Didier Ratsirakát, az ország elnökét. — Losonczi Pál ugyancsak táviratban köszön­tötte Samora Machet elnököt, a Mozambiki Népi Köztársa­ság nemzeti ünnepe alkalmá­ból. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Baranyi Gyu­lát, hazánknak Tanzániában akkreditált rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állo­máshelyére. Kim Ze Szűk, a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársa­ság budapesti nagykövete pénteken sajtótájékoztatón is­mertette a Koreában kiala­kult helyzetet, a június 25— július 27-e között megren­dezésre kerülő amerikaelle- nes közös harc hónapja alkal­mából. A nagykövet elisme­rően szólt a szocialista or­szágok népeinek, közöttük a magyar népnek, valamint a világ békeszerető népeinek Korea békés egyesítését tá­mogató harcáról és segítsé­géről.

Next

/
Thumbnails
Contents