Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-26 / 150. szám
PEST Befejeződött megyei az országgyűlés VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM Altit 80 FILLÉR 1976. JÜNIUS 26., SZOMBAT nyári ülésszaka Törvény az élelmiszerekről A képviselők elfogadták a munkaügyi miniszter beszámolóját Pénteken délelőtt 10 órakor a Parlament- István, Németh Károly és Sarlós István, az ben folytatta munkáját az országgyűlés nyá- MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, totájékozáson Lo- vábbá a Központi Bizottság titkárai, valaTZi äss s* • k°rrí **?<***** & első titkára, Lázár György, a Minisztertanács bolyokban helyet foglalt a Budapesten akk- elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku reditált külképviseletek számos vezetője és Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár tagja. Vállalat minőségi ellenőre és Kalló István (Borsod megye 3. vk.), a Lenin Kohászati Művek hengerész csoportvezetője. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a vita befejeződött. Az elhangzottakra a munkaügyi miniszter válaszolt. Kanakas László egyebek közt közötte, hogy a parlamenti munka gyakorlatának megfelelően a plenáris ülésen elhangzott javaslatokat a Minisztertanács megvizsgálja, értékeld és hasznosítja, az érdekelt képviselőknek pedig írásban is választ küldenek. Az országgyűlés mind a beszámolót, mind a felszólalásokra adott választ jóváhagyólag tudomásul vette. Ezzel az országgyűlés pénteki ülése befejeződött, Apró Antal elnök további jó munkát kívánt a képviselőknek, s bezárta a nyári ülésszakot. (A továbbiakban Karakas László beszámolóját és Barát Endre felszólalását ismertetjük.) Az ülést Inokai János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A képviselők — az elfogadott napirendinek megfelelően — folytatták a vitát az élelmiszerekről szóló törvényjavaslatról. Felszólalt Czeglédi Lászlóné (Győr-Sop- ron megye 12. vk.), a Gardénia Csipkefüggöny-gyár fűzőfejtője, Barát Endre (Pesti megye 29. vk.), a váci járási pártbizottság első titkára, Kasó József (Baranya megye 12. vk.), a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója, Bibók Istvánná (Csongrád megye 6. vk.), a mórahaimi Vörös Október Termelőszövetkezet kertészeti szakmunkása és Zsolnai László (Békés megye 15. vk.), a mezőiberényi községi pártbizottság titkára. A vita ezzel befejeződött. A felszólalásokat dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter foglalta ösz- sze és válaszolt a módosító indítványokra. A mezőgazdasági termelés fejlesztése kapcsán a miniszter egyebek közt nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy a kétkezi munkásokon és a vezetőkön ma sokkal több múlik, mint 5 vagy 10 évvel ezelőtt. Elengedhetetlenül szükséges, hogy az eddiginél sokkal jobb összhangot teremtsünk a termelés, a feldolgozás és a kereskedelem között. Megelégedéssel nyugtázta dr. Romany Pál, hogy általánosságban egyetértés mutatkozott a törvényjavaslattal, a plenáris vitában és az ülésszakot megelőző bizottsági tanácskozásokon is. Hasonlóképpen reagált a közvélemény, tehát megvannak az előfeltételei az új törvény gyakorlati megvalósításának. Végül a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a kormány nevében kérte, hogy a törvényjavaslatot — a felmerült módosító indítványok figyelembevételével — az országgyűlés emelje törvényerőre. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés — a jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint mezőgazdasági bizottság együttes jelentésében foglalt módosító indítványoknak, majd Barát Endre Pest megyei képviselő módosító javaslatának elfogadása után — az élelmiszerekről szóló törvényjavaslatot általánosságban és a megszavazott módosításokkal részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Napirend szerint ezután a munkaügyi miniszter beszámolója következett. A Minisztertanács tagjainak alkotmányban előírt kötelessége, hogy tevékenységükről, területük munkájáról tájékoztatást adjanak az országgyűlésnek. Erre utalással adta meg a szót az elnök Karakas László miunkaügyi miniszternek. A miniszter beszámolójának vitájában felszólalt Kovács Károly (Budapest 40. vk.), a XIII. kerületi pártbizottság első titkára, Halasi Lajosné (Baranya 8. vk.), a mohácsi öntöde magkészítője. Ebédszünet után a további vitában felszólalt Méhes Lajos (Győr 4. vk.), a vasasszakszervezet főtitkára; A munkaerő-gazdálkodás helyzetét részletesen elemző felszólalás8. vk,), a Mátraaljai Szénbányáit Thorez bányaüzemének marós szakmunkása, Gárdái Zoltánná (Komárom 8. vk.), szakközépiskolai tanár, Krasz- nai Károlyné (Szolnok 5. vk.), a Tisza Cipőgyár szakszervezeti jogsegélyszolgálatának vezetője, Csapó Jánosáé (Tolna megye 7. vk.), a Si- montornyai Bőrgyár üzemvezetője, Gajdos Ferenc (Budapest 43. vk.), a Hanuvia Szerszám- és Készülékgyár marós szakmunkása, Klenovics Imre (Somogy megye 7. vk.), a Szakszervezetek Somogy megyei tanácsának vezető titkára, Szalai Istvánná /(Vas megye 3. vk.), a Color Ruházati initézíkedések csak kezdeti lé pésnek tekinthetők. A jövőben több kezdeményezésre, nagyobb felelősségrevonásra van szükség. __— Az elmúlt években jelentősen növekedett a társadalmi termelés és a termelékenység, bővültek a társadalom termelő erői, erősödött a termelési viszonyok szocialista jellege, gyarapodott a nemzeti vagyon —_ kezdte beszédét Karalcas László munkaügyi miniszter. — A termelés bővülésével összhangban rendszeresen emelkedett népünk életszínvonala. A munkanélküliség a múlt emléke. Jelenünk gondja a teljes foglalkoztatás körülményei között előállt munkaerőhiány. A teljes foglalkoztatottság megvalósítása, az, hogy ma hazánkban minden második ember kereső foglalkozást folytat, a gazdasági növekedés és a családi jövedelmek gyarapodásának, a létbiztonság megteremtésének fő eszköze volt. A teljes foglalkoztatottság az extenzív fejlesztési folyamat keretében — különösen az 1960-as évek közepéig — a munka termelékenység viszonylag lassú növekedése mellett valósult meg. Ebben az időszakban az ipari termelés növekedésének mintegy 40 százaléka a létszám, 60 százaléka pedig a termelékenység növekedéséből eredt. Az utóbbi években a pótlólagos munkaerőforrások kimerülésével a tercier ágazatok létszámnövekedését egyrészt a mezőgazdasági létszám csökkenése, másrészt az tette lehetővé, hogy az ipari összlétszám csak mérsékelten növekedett. Az 1970—1975-ös években az ipari termelés növekedésének már 97 százaléka a termelékenység növekedéséből állt elő. A foglalkoztatottak számának növekedése a III. ötéves tervidőszakban még 345 ezer volt. Ez 1971-től 1975-i,g 100 ezerre mérséklődött. Az V. ötéves tervidőszakban pedig már legfeljebb 50—60 ezer fős növekedésre számíthatunk. Ismeretesek a munkaerőgondok a textiliparban és a budapesti élelmiszer-kereskedelemben. Létszámhiány mutatkozik a bölcsődei és óvodai gondozónőikben. kórházi ápolónőkben. Kevés a munkáskéz a több műszakban dolgozó vállalatoknál és a nehéz fizikai megterheléssel járó munkaterülete ken. Egyes vidékeken a felsőKarakas László: Biztosítanunk kell az egységes cselekvést a fegyelmezett fokú végzettségű szakemberek hiánya okoz gondot. A munkaerő-gazdálkodás gyengeségei A helyzet ilyen alakulásában, a munkaerőforrások szűkülése mellett a munkaerőgazdálkodás ismert gyengeségének is szerepe van. Többek között, annak, hogy a munkaerő-tervezés — az ágazati, a területi, a vállalati munkaerő-gazdálkodás — sem kielégítő színvonalú, s annak hogy az üzem- és munkaszervezési tevékenység még mindig viszonylag alcsony fokon áll. Az irányító, fejlesztő és gazdálkodó szervezetek nem mindenkor és nem eléggé voltak tekintettel arra, hogy több a munkalehetőség, mint a rendelkezésre álló munkaerő, s hogy a dolgozók egy részét nem a népgazdaság szempontjából elsődleges fontosságú területen, illetve szakmai összetételben foglalkoztatják. Jelentősen csökkentették a társadalmi munkaidőalapot az utóbbi ' években hozott — egyébként nagy társadalompo- itikai jelentőségű — munkakörülményt javító és szociálpolitikai intézkedések, amelyekre ország-világ előtt büszkék lehetünk és vagyunk is. Ilyen a heti munkaidő-csökkentés, a gyermekgondozási segély bevezetése, illetve kiterjesztése, valamint a nyugdíjkorhatár leszállítása újabb munkakörökben. Pártunk és kormányunk az eredmények és a gondok ismeretében — a népgazdaság lehetőségein belül — maximális erőfeszítéseket tett és tesz annak érdekében, hogy hazánk lakossága elégedetten, nyugodt légkörben építse szocialista társadalmunkat. Ehhez tartozik, hogy emelni kell a munkaerő-gazdálkodás színvonalát és csökkenteni azokat a zavaró feszültségeket, amelyek fékezik a munka hatékonyságának dinamikusabb növekedését. A Minisztertanács múlt év decemberében több, a munka- erőellátás javítását szolgáló intézkedésre hozott határozatot. Ezek alapján az ágazati minisztereknek meg kellett határozniuk azokat a munkaterületeket, ahol már ez évtől kezdődően csökkenthető a létszám. (Folytatás a 2. oldalon.) Vietnam egységes és szocialista A mai naptól Vietnam egyesített, szocialista kor- mányzatú állam; megvalósult a néhai elnök, Ho S'i Minh álma: az egységes, demokratikus, független Vietnam— ezzel a felemelő megállapítással köszöntötte a hanoi rádió bemondója honfitársait az egységes nemzetgyűlés első ülésszakának megnyitásakor. Az egységes szocialista Vietnam 1976. április 2ő-én megválasztott 492 tagú nemzetgyűlése első ülésszakának feladata megszabni az ország kül- és belpolitikájának fő irányelveit, megválasztani az állam elnökét, határozni a kormány összetételéről, kijelölni az egységes Vietnam fővárosát. Ez az esemény fontos lépést jelent az egységes Vietnamnak az igazi függetlenség és a szocializmus felé vezető útján.' A vietnami nép tavaly áprilisban kivívott győzelme a nemzeti demokratikus forradalom befejezését jelentette délen. Az amerikai imperializmust kiszolgáló Thieu-rezsim összeroppantását követően a déli országrészben megkezdődött az élet minden területének mélyreható átalakítása, a szocialista reformok megvalósítása. Így időszerűvé vált a függetlenségét visszaszerzett Vietnam állami egyesítése, mert a szocialista átalakításokat magabiztosan és gyorsan csak az északkal való állami egységben lehet megvalósítani, ahol már lerakták az új társadalom szilárd alapjait. Vietnam egyesítésének folyamatában jelentős események voltak a két országrész tömegszervezeteingk egyesülései. A két országrész állami egyesítését jóváhagyó észak—déli tanácskozáson, 1975 novemberében Truong Chinh, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja kifejtette: „A haza újraegyesítésének teljes befejezése nem csupán azt jelenti, hogy eltöröljük az ideiglenes katonai demarkációs vonalat (amit 1971 végefélé már megkezdtünk),, szabad közlekedést engedünk a lakosságnak (ami fokozatosan fog megvalósulni), sem pedig csupán azt, hogy állami szinten formálisan újraegyesítjük az országot. Az ország újraegyesítésének teljes befejezése a politikai és társadalmi rendszerek egységének megteremtését jelenti”. E hatalmas munkát a Vietnami Dolgozók Pártja irányítja és szervezi, alkotó módon felhasználva az új társadalom felépítésének általános törvényszerűségeit, a Szovjetunió és más szocialista ország gazdag tapasztalatait. Természetesen még sok nehézség is akad Vietnamban. Az év elején délen hárommillió munkanélküli, négymillió írástudatlan ember élt. A neokolonializmus gazdasági, szociális és kulturális maradványainak felszámolásához még huzamos időre lesz szükség. A nehézségek leküzdésére, mint a háborúban is, a Szovjetunió és a többi szocialista ország — köztük hazánk — most is a vietnami nép mellett áll. Az egységes Vietnam a világ nagy országai közé tartozik. A 330 ezer négyzetkilométer területű Vietnam a negyedik legnagyobb szocialista ország, lakosságának számát figyelembe véve a harmadik legnagyobb. Egy ilyen nagy és tekintélyes szocialista állam megjelenése Délkelet-Azsiában tagadhatatlanul tovább változtatja az erőviszonyokat a béke, a demokrácia és a szocializmus táborának javára a térségben. B. L. KÖZELET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Madagaszkárt Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte Didier Ratsirakát, az ország elnökét. — Losonczi Pál ugyancsak táviratban köszöntötte Samora Machet elnököt, a Mozambiki Népi Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke fogadta Baranyi Gyulát, hazánknak Tanzániában akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állomáshelyére. Kim Ze Szűk, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete pénteken sajtótájékoztatón ismertette a Koreában kialakult helyzetet, a június 25— július 27-e között megrendezésre kerülő amerikaelle- nes közös harc hónapja alkalmából. A nagykövet elismerően szólt a szocialista országok népeinek, közöttük a magyar népnek, valamint a világ békeszerető népeinek Korea békés egyesítését támogató harcáról és segítségéről.
