Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-25 / 149. szám

mSZna V

sjvmtm

1976. JUNIUS 25., PÉNTEK

(Folytatás az 1-es oldalról.)

A beruházások gyorsuló üteme csaknem 5 miliárd forinttal több költségvetési kiadást okozott. Ebben — a nagyberuházásokon kívül — a fővárosi tömegközlekedés fejlesztése, a vasúti járműpark korszerűsítése. a bolthálózatnak a lakosságot és a belkereskedelem dolgozóit egyaránt kedvezően érintő korszerűsítése számottevő tétel volt.

Szeretném kiemelni — mondotta a pénzügyminiszter —, az elmúlt évi beruházási munka több kedvező vonását.

Különösen figyelemre méltó, hogy teljesítették az állami nagyberuházások előirányzatait. Erre évek óta nem volt példa. Összességében jól halad annak a tíz beruházásnak a megvalósulása, amelyeket a kormány gyorsításra jelölt ki. De még nagy és összehangolt erőfeszítésekre van szükség. Visszatérő hibák gátolják e beruházások gyors befejezését: a szükségesnél kevesebb a munkaerő, anyagok, alkatrészek és műszerek hiányoznak, s bizonyos gépek, berendezések és építési elemek gyenge minőségűek. A kiviteli tervek késedelme és bizonytalan tartalma szintén gyakran hátráltatja a munkát.

A beruházások túlzott lendületének fékezésére év közben intézkedéseket tettünk. Beruházási erőforrásaink hatékonyabb felhasználásának segítésére bevezettük az állami beruházásokhoz nyújtott állami kölcsönöknek és a vállalati beruházásokhoz nyújtott állami támogatásoknak új, a hatékonysági követelményeket erőteljesebben megkövetelő rendszerét. A lakásépítési költségek csökkentésére kívánónk ösztönözni azzal, hogy a lakásépítésben közreműködő vállalatokat és tanácsokat közvetlenül érdekeltté tettük a lakás- építési költség-előirányzatok megtakarításában, a megtakarítás egy részéből ugyanis dolgozóiknak lakásokat adhatnak.

Kedvező irányú változás következett be a, felhalmozás másik elemében: a készletezésben. Nagy elégedettségre ■azonban még sincs okunk, mert például: áz ipari készletek gyorsabban nőttek, mint az ipari termelés.

— A világpiacon — mondotta — folytatódott az áremelkedés, bár az üteme valamelyest mérséklődött. A külföldről behozott áruk árai 1973-ban összességükben 6, de 1974-ben már 16 százalékkal nőttek, s 1975-ben még további 14 százalékkal volt nagyobb az áremelkedés. Az általunk exportált termékek árai is emelkedtek, de kisebb mértékben. Ilyen körülmények között akkor tarthattuk volna fenn külgazdasági egyesúlyunkat, ha évről évre nagyobb és nagyobb tömegű árut exportálunk a megdrágult import ellentéteként. Ám a tőkésországok vállalatainak többsége a gazdasági visszaesés miatt csökkentette külföldi vásárlásait. Következésképpen fokozódtak értékesítési nehézségeink.

A tartós nemzetközi piaci ármozgások nem hagyhatták változatlanul a KGST-országok egymás közti forgalmában érvényesülő árakat sem. A jövőben is számítanunk kell a KGST piaci árak folyamatos, tervezett mozgására. Mindemellett a szocialista országok forgalmában érvényesülő árak színvonala sokkal kedvezőbb számunkra, mint a tőkés piacon érvényesülő áraké.

Az 1975-ös tapasztalatokból is kiviláglik, hogy külkereskedelmünkben milyen nagy szerepe van a szocialista országokkal való gazdasági együttműködésnek, mert biztos piacot, hosszú távra szóló és tervszerűen bővíthető értékesítési és beszerzési lehetőséget nyújt.

. Szocialista rendünk erejét és a tervgazdálkodás előnyét bizonyítja, hogy a külgazdasági kapcsolatokban elszenvedett veszteségek az egyensúly dolgában okoztak ugyan gondokat, s kisebb zökkenők voltak a külkereskedelemben és a termelésben, de ezek nem váltak társadalmi méretűvé'.

Erősödnek

a kedvező folyamatok

A múlt évben, majd 1976ban szintén olyan — részleges — térmelőiár-rendezést hajtottunk végre, amely közelítette a hazai arányokat a világpiaci árarányokhoz.

Közgazdasági elemzéseink azt igazolják, hogy a megváltozott külkereskedelmi feltételekből fakadó hátrányt csak úgy mérsékelhetjük, illetőleg úgy szüntethetjük meg, ha gazdaságunk termelési és értékesítési szerkezete rugalmasan alkalmazkodik a nemzetközi kereskedelem megváltozott értékítéletéhez és a nagyobb verseny szabta korszerűségi és minőségi követelményekhez

A termelési, fogyasztási, beruházási és külkereskedelmi folyamatok tükröződnek az állami költségvetésben. Az államháztartás kereken 313 milliárd forint bevételhez jutott. Ez 5 milliárd forinttal kevesebb, mint az előirányzat volt, de kevesebbet is használtak fel, s ezért a hiány 2 milliárd forinttal kisebb a tervezettnél. A viszonylag kedvezőbb költségvetési , egyensúly jelzi, hogy nehézségeink és gondjaink ellenére gazdálkodásunkban kedvező irányú változások vannak kibontakozóban.

A továbbiakban az új ötéves terv feladataival foglalkozott a pénzügyminiszter expozéja. Hangsúlyozta többek között, hogy az V. ötéves tervidőszak nehéz körülmények között kezdődött, de fokozatos leküzdésükre m^r eddig is számos intézkedést tettünk. A vállalatok és szövetkezetek erőfeszítései sem voltak hiábava- lóak. Az idei év első \ felének tapasztalatai alapján bízunk benne, hogy a kedvező folyamatok erősödnek. Az első öt hónapban az ipar 4 százalékkal termelt többet, mint a múlt év azonos időszakában.

Kezdeményezőbb gazdálkodás szükséges

A jobb gazdálkodás feltételeit elemezve arra mutatott rá a pénzügyminiszteri expozé, hogy olyan társadalmi környezetet Kell kialakítanunk, amelyben a kezdeményező, a reális kockázatot vállaló, eredményes gazdasági vezetők nyugodtan, a bizalom légkörében, önállóan dolgozhatnak. Az ilyen légkör megteremtésében és fenntartásában meghatározó szerepé van az állami Írás nyitásnak, ezért nagy a köz-: ponti szervek felelőssége is. A közgazdasági feltételrendszert úgy kell alakítania, hogy a hatékonyság dolgában egyre nagyobb követelményeket támasszon a vállalati gazdálkodás iránt. Egyidejűleg gondoskodni kell róla, hogy anyagi előnyökhöz, elismeréshez és jó szóhoz jussanak azok a Vállalatok, amelyek a gazdaságosabban, a tervekben foglalt és a szabályozók által

közvetített irányokban az átlagosnál nagyobb eredményeket érnek el.

Miközben beszámoltunk a múlt év gazdálkodásáról, s javában dolgozunk az ez évi népgazdasági terv végrehajtásán, jövő évi teendőink részletes meghatározására is gondolunk. A soron levő feladatokra való alapos felkészülést azzal is segíteni kíváftjuk, hogy az 1977. évi terveket a szokásosnál korábban dolgozzuk ki. Ez azért is lehetséges, mert semmiféle nagyobb változtatást nem látunk szükségesnek a szabályozókban.

Befejezésül azt hangsúlyozta, hogy a kormány számít a tervek végrehajtásában a társadalom előrevivő támogatására, majd a kormány nevében kérte áz országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot fogadja el.

Havasi Ferenc:

Felelősségteljes' tem akarással leküidjük n

— Csaknem egy éve ült

össze az új jáválásztott parlament és 10 hónappal ezelőtt terjesztette elő a kormány munkaprogramját — mondotta bevezetőül Havasi Ferenc, a kormány elnökhelyettese. — E munkaprogram az MSZMP XI. kongresszusának határozataira és a Hazafias Népfront választási felhívására épül. Ennek valóra váltását tekintettük és tekintjük legfőbb feladatunknak.

Az eltelt egy év nem szűkölködött a tennivalókban. Ügy érezzük: az elkészült tervek, munkaprogramok jók és alkalmasak arra, hogy a XI. kongresszusnak a gazdasági építőmunkára vonatkozó határozatait maradéktalanul megvalósítsuk.

A szocialista országokkal, köztük a Szovjetunióval ebben az időben fejeződtek be a tervegyez.tetésék, a külkereskedelmi és áruforgalmi megállapodások, a szerződéskötések. Ezek fontos biztosítékai a tervszerű gazdasági építő- munkának, ' a gazdasági egyensúly fokozatos megteremtésének.

Ismeretes — fejtegette a továbbiakban —, hogy a vállalatok e napokban véglegesítik középtávú terveiket. E tervek készítését az illetékes ágazati tárcák rendszeresen ellenőrizték. A tapasztalatok szerint a vállalatok összességében jó középtávú terveket dolgoztak ki, a bennük foglalt legfőbb célkitűzések megegyeznek a Központi'" törekVésék' irányával, alkalmasak a népgazdasági terv előirányzatainak teljesítésére.

Emellett azonban utalnunk kell a tervek két közös és jellemző gyengéjére. Az egyik: a tőkés export árualapok növelésére tett erőfeszítések elégtelensége. A másik, hogy elég sok vállalati terv több, a termelésbe bevonható szabad munkaerőt tételez fel, mint amivel reálisan számolni lehet.

A vállalati tervek értékes és figyelemre méltó részei az úgynevezett szociális tervek, illetve fejlesztési elképzelések. Ilyen tervek komplexen, a vállalati középtávú tervek szerves részeként most készülnek először. Felölelik a dolgozó emberről való vállalati gondoskodás széles skáláját: az üzemegészségügyet, az üdülést, az üzemi étkeztetést, a gyermekintézmények fejlesztését, a segélyezést, a kulturális, a sportfejlesztési és más hasonló feladatokat.

Ilyen célokra vállalatok az ötödik ötéves tervidőszakban részesedési és jóléti alapjukból 20 milliárd, fejlesztési alápjukból 10 milliárd fórint felhasználását terveÉSj?«^*t

A vállalati középtávú tervekkel szinte egy időben készültek el a helyi tanácsok középtávú tervei is, amelyek magukban foglalják az adott terület fejlesztésének komplex feladatait, s tovább erősítik az együttműködést a közigazgatási szervek és a gazdálkodó egységek, illetve az üzemek és lakóterületek között. E tervek 165—170 milliárd forint felhasználását irányozzák elő, s ebből a lakásépítés

A nyári ülésszak folyosóján

Faluvégi Lajos pénzügyminiszter költségvetési expozéját követően a szünetekben is sok szó esett az elmúlt időszak munkájáról. Ez az esztendő az előző tervciklus utolsó éve volt, így öt esztendő munkája sűrűsödött benne. Ezért is váltott ki a képviselők körében olyan nagy visszhangot s idézte fel ki-ki a maga szűkebb pátriájának ezt az eredményekben gazdag időszakát.

★

Dr. Novák Béla, a Csepel Autógyár vezérigazgatója, a megye 16. választókerületének képviselője a nagyüzemben bekövetkezett változásokról beszélt. Arról, hogy a gyárnak ismét jövője van, s a megváltozott termékszerkezet tizenöt esztendőre biztos alapot teremtett az egyre fokozódó ütemű munkához. Ugyanezt, csak más' nézőpontból, megerősítette Fövé- nyesi Ervin, a gyár pártbizottságának és Nagy Lajos, a szakszervezeti bizottság titkára, akik dr. Novák Béla vendégeként vettek részt tegnap a nyári ülésszak első napján.

— A profilváltás nem csupán a gazdasági vezetésre rótt nagy feladatokat, hanem a gyári pártbizottságra is — mondotta Fövényesi Ervin. — Az emberekkel meg kellett értetni, mi tette indokolttá a termékszerkezet megváltoztatását, ugyanakkor segíteni kellett őket abban is, hogy mindenki megtalálja a helyét az új körülmények között. Ez a folyamat még nem fejeződött be. Ennek bizonyítására, úgy gondolom, elég egyetlen példa is: az átállás következményeként 240 hegesztő szakmunkásra van szüksége a gyárnak. Mivel kívülről nem várhatunk szakembereket, átképzéssel kell megoldani az esztendő végéig ezt a nem kis gondot.

Az eredmények -r- mint az idézett példa is bizonyítja — gondokkal járnak. Nemcsak a Csepel Autógyárban, hanem az élet minden területén. Ezt fejtegette a pénzügyminiszteri expozé is, azzal a summá- zattal, hogy ezek a gondok jobb munkaszervezéssel, nagyobb előrelátással, a felelősség vállalásával megoldhatók — ezt bizonyítják nem csupán az elmúlt esztendő, hanem az egész előző tervciklus eredményei is.

★

Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnökhelyettese, a megye 28. választókerületének képviselője a közelmúltban érkezett haza külföldi útjairól. (Azért a többesszám, mert két hónap alatt négy országban is járt).

— Indiában államközi kulturális munkatervi tárgyalásokon vettem részt. A három évre szóló államközi egyezmény széles körű és hatékony együttműködést ígér, nemcsak a kultúra, hanem az oktatás és a tudományok terén is. E tárgyalások eredményeként például a közeljövőben hazánkba érkezik India legnevesebb táncegyüttese.

Hollandiában az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar ÍNemzeti Bizottsága delegációjának vezetőjeként járt. Mexikóban részt vett áz Interparlamentáris Unió tanácsülésén, majd államközi kulturális munkatervi tárgyalásokat folytatott. Ilyen megbeszélésekre hazánk és Mexikó között most első ízben került sor. Ennek eredményeként rövidesen hazánkba érkezik a Mexikó arca című nagyszabású kiállítás anyaga. Az öt részből álló tárlat a Kolumbusz előtti Mexikóval, a gyarmati uralom alatt sínylődő országgal, a modern Mexikóval, valamint népművészetével és építészetével ismerteti meg a magyar látogatókat.

Tausz János, az IBUSZ vezérigazgatója, a megye 22. választókerületének képviselője skandináviai kőrútról érkezett haza a közelmúltban: Finnországban, Svédországban és Norvégiában tárgyalt a partner utazási irodák vezetőivel. Az eredmény: mára közeljövőben több finn, svéd és norvég turista érkezik hazánkba, ugyanakkor az IBUSZ is változatosabb utakat szervez a skandináv országokba a magyar turisták számára. A tárgyalások érdekessége volt, hogy az északi államokból érkező turisták a magyar főváros mellett elsősorban a Dunakanyar nevezetességeivel kívánnak megismerkedni.

Prukner Pál

95—100 milliárd forintot tesz ki.

A gazdálkodó egységek terveit sok vonatkozásban jól egészítik ki a most elkészült kollektív szerződések. ■ S mindezt csak gazdagítják, egyúttal a jó társadalmi közérzetet tükrözik a szép múltú kommunista szombatok, a különféle lakóterületi társadalmi munikaakciók.

Hibáinkkal is szembenézünk

A megváltozott nemzetközi gazdasági környezetről szólva egyebek közt hangsúlyozta a felszólalás, hogy nem is any- nyira a külső eredetű veszteségek és negatív hatások ellensúlyozására kell összpontosítani erőinket, hanem egyidejűleg a belső munkánk gyengéiből fakadó hiányok, kiesések megszüntetésére is.

Ennek tükrében világos számunkra: a szelektív ipar- fejlesztés, a bármely piacon jól és gazdaságosan értékesíthető termékek optimális nagy- ságrendjjoen való előállítása, egyes termékek korszerűbbel való felváltása, a tőkés importanyagok hazai, vagy szocialista forrásokból, történő pótlása, az állóeszközök és a társadalmi munkaidőalap maximális kihasználása nem olyan természetű feladat, amely rövid távon megoldható lenne.

Gondjaink és megoldandó gazdasági -• célkitűzéseink egy csoportja olyan, amely megromlott külgazdasági körülményeinkkel nincs vagy csak áttételesen van kapcsolatban. Nem hiszem például, hogy szoros összefüggés van a mai húsellátási, a zöldség- és gyümölcsedlátási gondok és a nemzetközileg számunkra kedvezőtlen világgazdasági körülmények létrejötte között. Valószínű, hogy belső ellátási feladataink egyenletesebb megoldásához, ezen túlmenő- leg exportpozícióink további javításához agrár- és szövet- kezetpolitikánk következetesebb érvényesítése, az egyes kérdésekben és helyenként megnyilvánuló elbizonytalanodás gyorsabb kiküszöbölése, valamivel nagyobb előrelátás, a termelési és értékesítési biztonság egyenletes fenntartása sokat segíthetett volna.

A mai helyzet pozitív sajátossága, hogy az ország nehézségeit a széles közvélemény megértőén, felnőtt ember módjára értelmezi.

A gazdálkodás külső és belső Követelményei rendkívül összetettek, a gazdaságpolitika távlati céljai változatlanok, de a hozzájuk vezető utak és módok — köztük a termelés- politikai célok gyakorlata — módosulnak. Az ilyen körülmények bonyolultabbá, összetettebbé teszik a vezetés munkáját. Az ilyen szituáció a központi irányítás aktivizálását és operatívabbá tételét is igényli. A központi irányításnak a helytelen, nem kívánatos vállalati magatartást előidézd okokat kell idejében elhárítani.

Mi a jellemző ebben a helyzetben a gazdasági vezetésre, a vállalatok kollektíváira? A vállalatok, a szövetkezetek, az intézmények vezetői és dolgozói felelősséggel és megfelelő módon viselik a rájuk nehezedő terheket és igyekeznek a lehető legtöbbet nyújtani erejükből és képességükből a saját és a közös gondok megoldásához. A közgazdasági szabályozók szigorításából és a nyereségelvonásból adódó gazdasági gondokra a legtöbb helyen nem a sirás, hanem a tettrekészség volt a válasz.

Jogos tehát e helyről is az elismerés és a köszönet hangján szólni mindazokról a gazdasági vezetőkről, munlkáskol- lektívákról, szocialista brigádokról, a társadalmi és mozgalmi szervek vezetőiről és aktivistáiról, akik kezdemé- nyezőek voltak e gondok megosztásában, a megnövekedett feladatok vállalásában és megoldásában.

Ösztönözni kell a gondolati bátorságot

Szó volt arról, hogy a jelenlegi időszakban bizonyos tehertételnek van kitéve a párt és a tömegek kapcsolata és ez így igaz. Igaz az is, hogy egyesek eltérő előjelű várakozással tekintenek ennek viselése elé. Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy pártunk tömegkapcsolata kiállja ezt a próbát, s a bizalom, a tenniakarás tartósabbnak fog bizonyulni, mint gondjaink, nehézségeink. Arra kell törekednünk, hogy ez a periódus a szükségesnél, az elkerülhetetlennél hosszabb ne legyen.

Nem kas gondot okoz az áruellátás helyzete — amely ezekben a hónapokban sajnos nem javult, hanem romlott —, továbbá, hogy a zöldség- és gyümölcsárak magasak és csak a napokban mozdultak el kedvező irányba. Mindez beárnyékolja a közhangulatot és időnként felerősíti annak hullámveréseit.

Rég elmúlt az az idő, amikor a társadalom gondolkodókra és végrehajtókra oszlott. Az. irányítás minden szintjén ösztönözni kell a gondolati bátorságot, a tudatosságot, az alkotómunkát, a határozatok végrehajtásában való egységes, fegyelmezett aktív részvételt.

A továbbiakban a kormány és a SZOT konstruktív együttműködéséről szólt.

A vállalati szervezetek tökéletesítése

A mai vállalat; szervezeteit egyrészt alkalmasak, másrészt alkalmassá tehetők, hogy átfogó szervezeti változtatások nélkül is hatékonyan szolgálják tervcéljaink megvalósítását.^^ vállalati szervezet korszerűsítése és tökéletesítése nem lehet általános érvényű kampányfeladat, hanem olyan folyamatnak, illetve feladatnak kell tekinteni, amelyet mindig ott, akkor és úgy kell elvégezni, ahogyan azt a gazdaságpolitikai és társadalom- politikai célok igénylik.

Figyelemre méltó tapasztalat: a túlzott szervezeti centralizáltság, s a nagy méreteknek megfelelő termékszerkezet és technológia előidézhet egyfajta vákuumot, a kis- és középüzemek, pontosabban az itt gyártható termékek hiányát. Ez gyakran kikényszeríti azt, hogy valaki pótolja ezeket a termékeket, különösen, ha keresettségük miatt e termékek jövedelmezőbbek, mint az alaptevékenység. Így jött létre az úgynevezett alaptevékenységen kívüli kiegészítő tevékenység, melléküzemágak, segédüzemek nemcsak a mező- gazdaságban, hanem az iparban is. Az ilyen helyzet esetenként a nagyüzemeket is rákényszeríti arra, hogy a maguk értékes és magas költségű eszközeiket e hiánycikkek előállítására használják fel. Ezért ügyelni kell arra, hogy ami ma „kicsinek”, „paralell- nek”, vagy „egybeolvasztható- nak” tűnik, azt alapos vizsgálat nélkül ne engedjük a nagyobbhoz odacsatolni, beolvasztani. Mint ahogy azt is meg kell nézni: milyen szövetkezetre mondjuk ki, hogy „az valójában nem szövetkezet”, vagy. tanácsi vállalat, s csak elhatározáson múlik, hogy mikor lehet állami vállalattá minősíteni.

Sajnos — az alapító tagok kiöregedésével, elhalálozásával —. szövetkezeteink többsége előbb vagy utóbb olyan lesz, hogy a tagjaik mögött már nincs magánkisiparosi, vagy egyéni paraszti múlt. A szövetkezeti jelleg több attól, hogy egyetlen ilyen ismérv alapján ítéljük meg. Lehet és úgy igaz: követtünk el hibát abban, hogy állami tulajdonban levő értékek — elsősorban a földről van szó — szövetkezeti vágj' személyi tulajdonba kerüljenek. Most azonban ügyelni kel] arra. hogy e hiba ellenkezőjét — azt. hogy elhamarkodott lépéseket teszünk — ne kövessük el.

\

(Folytatás a 3. oldalon.)

i

i

í