Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-25 / 149. szám
1976. JUNIUS 25., PENTEK %*&tap (Folytatás a 2. oldalról) A tervet, a szabályozókat, a szervezetet, mint a gazdaságirányítás összetartozó részeit, gyakran emlegetjük együtt. Kevesebbet szólunk ugyanakkor a szervezeten belül a vezetők, a politikai közhangulat, a közérzet szerepéről, pedig tudjuk, hogy az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, de az élet bármely területén milyen sokat jelent például egy-két hozzáértő, az emberekkel bánni, szót érteni tudó vezető. A szocializmus körülményei között törvényszerűség a tudatosság. A tudatosság társadalmának valljuk a miénket, nem mindegy, hogy a gazdasági építőmunkát éltető politikai légkör övezi-e, vagy visz- szafojtó közöny és bizalmatlanság. Az 1976-os év első öt hónapjának gazdasági eredményei biztatóak. Az indulással járó nehézségek, a tervkészítések, az egyeztetések munkáin túl vannak a vállalatok, s figyelmüket jobban tudják a termelés kérdéseire összpontosítaná. Biztos, hogy mindent megtesznek az 1976-os terv teljesítése ér-- dekében. Bizonyosak lehetünk, hogy pártszervezeteink, a vállalati törzsgárda, a szocialista brigádok, a társadalmi és mozgalmi szervek sok százezres aktívája e törekvésekben támogatja a vállalati és szövetkezeti vezetőket. A kormány pedig már most dolgozik azon, hogy az 1977- es tervkészítéshez legszükségesebb támpontokat, információkat minél hamarabb a vállalatok tudtára hozza. Ezzel is elő kívánja segíteni az 1977- re való felkészülést és zökkenő nélküli átmenetet. Bízunk abban, hogy e sokirányú és céltudatos munka meghozza megérdemelt gyümölcsét. Dr. Romány Pál: Fontos politikai feladat az élelmiszer-termelés korszerűsítése — A beterjesztett törvény- javaslat az élelmiszerek termelésének s forgalmazásának ^ szabályozásával foglalkozik — kezdte beszédét dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. — A törvényjavaslat — elfogadása esetén — új jogforrást, lehetőséget nyújt arra, hogy egységesen és korszerűen rendezzük a mezőgazdasági termények és élelmiszeripari termékek — mint a legfontosabb fogyasztási javak — kezelési módját, szabályozzuk az élelmiszerek gyártásának és forgalmazásának feltételeit. A magyar törvényhozás első ízben tárgyal ilyen jellegű, ilyen célokat szolgáló javaslatot. A törvényjavaslat szükségességét indokolja, hogy a korábbi átfogó jogszabályi rendezés óta csaknem két évtized telt el. Azóta jelentős változások következtek be a nyersanyagtermelésben, az élelmiszer-előállításban, a gyártási eljárásokban, valamint az élelmiszerekkel szemben támasztott bel- és külföldi igényekben. Az élelmiszerek előállítását hazánkban zömében állami iparvállalatok, 14 iparágon belül mintegy 200 vállalat végzi. Az állami ipar elsődleges feladata marad továbbra is az élelmiszerek döntő többségének az előállítása. Emellett a törvényjavaslat azonos feltételekkel teszi lehetővé az állami gazdaságoknak, a mezőgazda- sági termelőszövetkezeteknek és egyéb szövetkezeteknek, valamint a gazdasági társulásoknak az élelmiszer-előállító tevékenység folytatását. Nép- gazdasági érdekből azonban néhány tevékenységet, így a szeszfinómítást és a fűszer- paprika őrlését változatlanul csak a kijelölt állami vállalatok végezhetik. Nem zárja ki a javaslat az élelmiszer-előállítók köréből a kisiparosokat. Lehetővé teszi azt is, hogy a mezőgazdasági kistermelők saját termelvé- nyeik elsődleges feldolgozása útján készített élelmiszereket meghatározott feltételek mellett forgalomba hozhassák. Javaslatunk az egészségügy! követelmények mellett nagy súlyt helyez az egyéb minőségi előírások következetes érvényesítésére is. A nemzetköz! szabványosítási törekvésekkel összhangban előírja az élelmiszerkönyv intézményes bevezetését a magyar élelmiszerek fő jellemzőinek rögzítésére. Megszabja, milyen nyers-, adalék- és csomagolóanyagok használhatók fel. Rendelkezik a forgalomba hozatal előírásairól. Fontosságának megfelelően foglalkozik a javaslat a hatósági ellenőrzéssel. Jelentős külkereskedelmi szerep A közvélemény mindenkor érzékenyen követi az élelmiszerek bőségének vagy hiányának, mennyiségének és minőségének alakulását. Ismert az is, hogy a magyar nép élelmezésében milyen nagy utat tettünk meg — és milyen akadályok leküzdése árán —, amíg a mai magaslatokra eljutottunk. A kormány tudja, hogy ez még nem a csúcs, hogy az élelmiszer-termelés és az élelmiszer-ellátás fejlesztése folyamatos és következetes munkát, rendszeresen ismétlődő cselekvést kíván. Mindezt tudva, az előttünk levő új feladatokat is látva, joggal értékelhető nagyra a megtett út, a fejlődés a mező- gazdasági termelésben, népünk ellátásában. Magyarországon ma kereken 75 százalékkal több élelmiszert fogyasztunk, mint a felszabadulás előtt, és ami legalább ennyire lényeges: ez a növekedés nem az egyik vagy másik osztály, réteg kiváltsága, hanem általánosan jellemzi népünk táplálkozását. Az ország lakosságának élelmezése mellett az élelmiszer-termelésnek jelentős a szerepe a külkereskedelmi forgalomban is. Népgazdasági exportunk több mint ötödét mezőgazdasági és élelmiszer- ipari áruk adják. Magyarország mezőgazdasági termelésével is részt vesz a nemzetek közötti munkamegosztásban, részese az élelmiszer-forgalom bővítésének, részese — a maga szerény méreteivel — annak, hogy a világ asztalára több kenyér jusson. A továbbiakban arról szólt az expozé, hogy az élelmiszer- termelés és forgalmazás fejlesztése, színvonalának emelése elsőrendű politikai feladatnak tekinthető, majd rámutatott arra, hogy korunkban nincs fejlett mezőgazdasági termelés fejlett, erős népgazdaság nélkül. Ne nyersanyagként értékesítsük a termést A beterjesztett törvényjavaslat annak a sokoldalú élelmiszerellátási igényitek kielégí- sét szolgálja, amelyre a hazai fogyasztó és külföldi vevőink a következő években számítanak — mondta a . miniszter. Magyarországon az egy főre jutó napi 3290 kalóriafogyasztás több az élettanilag szükséges optimálisnál is. Az egy főre jutó napi fehérjefogyasztás 200 gramm körüli, amelynek fele állati eredetű fehérje. Fogyasztásunk összetétele — bár sokat változott — ma is eltér több hasonló fejlettségű ország fogyasztási arányaitól. A felszabadulás óta végbement társadalmi változások, táplálkozási kultúránkat, szokásainkat, s ehhez igazodva az élelmiszer-termelést és -feldolgozást is változtatták. Ma már nemcsak többet, hanem mást is kell termelnie a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari vállalatoknak. Mégnőtt például az igény a háztartási munkát könnyítő, konyhakész élelmiszerek iránt is. A szerkezetváltozással járó kívánságok kielégítése, az állandó és folyamatos fejlesztés nemcsak az itthoni igények, hanem a külkereskedelmi kereslet, a külföldi lehetőségek kihasználása miatt is fontos. Növekszik — több cikknél — a feldolgozott mezőgazdasági termékek iránti kereslet. Alapvető népgazdasági érdekeink fűződnek ahhoz, hogy kedvező áron, ne nyersanyagként értékesítsük arra alkalmas mezőgazdasági termékeinket. Az országgyűiís által törvénybe iktatott ötéves tervtörvény meghatározza feladatainkat. Az életkörülmények változásához igazodva egészségesebbé kívánjuk tenni az élelmiszer-fogyasztást Ezért több fehérjét, húst, tejterméket és más élelmiszert kell termelnünk. E törekvések mellett — még szorosabb együttműködésben a belkereskedelemmel — az élelmiszer-kereskedelem korszerűsítését is fontosnak tartjuk. Az élelmiszeripar fejlesztésekor arra is törekszünk, hogy az élelmiszeripari üzemek mű- , szaki színvonalát a tervidőszak során az élenjáró nemzetközi színvonalhoz igazítsuk, fogadókészségüket növeljük. Élelmiszeripari üzemeink új kapacitásokkal bővülnek. Élelmiszeriparunknak elő kell segítenie, hogy a korszerű táplálkozástudomány követelményei és eredményei az élelmezésben kellően érvényre jussanak. A törvényjavaslatban előírt műszaki, technikai feltételek megteremtése időt vesz igénybe, amit a rekonstrukciók várhatóan rövidíteni tudnak. A gyártmány- és gyártásfejlesztéssel arra törekszünk, hogy a mezőgazdaságban megtermelt alaoanyagok belső tartalmi értékét jobban megőrizzük, gazdaságosan feldolgozzuk és hasznosítsuk. A mezőgazdaság és az ipar összhangja Külön figyelmet fordítunk a fogyasztói igényekhez jobban igazodó csomagolási módok és adagméretek választékának bővítésére. Fel kell készülnünk a 80-as évek fogyasztójának igényére. Az V. ötéves terv időszakában a mezőgazdasági és élelmiszeripari exportot 40 százalékkal tervezzük növelni. Ez igen jelentős feladat. A konzervipar termelésének csaknem háromnegyede, a vágómarha- és a baromfiipar termékeinek 30 —40 százaléka, a boripari termelésnek pedig a negyede kerül külföldi piacokra. A friss és feldolgozott gyümölcs, a zöldség, a vágómarha és a húscsirke, valamint a bor és a növényolaj a legfontosabb magyar élelmiszer export termék a búza és a kukorica mellett. A magyar élelmiszerek minőségének további javításával a külföldön elismert Globus kon- zervek, Mirelit termékek, a gvulai, a szegedi szalámi, a pápai sonka, a kalocsai paprika és több más márka rangját tovább akarjuk növelni. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek külkereskedelmében a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan fontos helyet foglalnak el a szocialista országok. Közöttük is a legjelentősebb a Szovjetunió, amellyel a közelmúltban írtunk alá 15 éves szerződést mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek — zöldség és gyümölcs, konzerv, alma, bor, gabona, vágómarha, vetőmag és szaporító anyag — szállítására. Mind belföldi, mind nemzetközi kötelezettségeink teljesítésében fontos feltétel a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés közötti összhang. Az ötödik ötéves terv időszakában a növénytermesztés gyorsabban fejlődik, mint a: állattenyésztés. Céljaink között nagyon fontos helyet foglal el a gabonatermelés 20 százaié kos növelése, amely a hazai szükségletek kielégítése mellett jelentős exportra is módot ad. Az ipari növények közül az olajos magvak és a cukorrépatermesztés jelentősebb fejlesztését kell megoldanunk, és mindkét terméknél az élelmi- szeripari kapacitásokat is jelentősen növelni fogjuk. A kertészeti ágazat fejlesztése mind az élelmiszeripari termelés nyersanyaggal való ellá. tása, mind a fogyasztói szükségletek, valamint a kiviteli lehetőségek kielégítése szempontjából elmaradt a népgaz daság igényeitől. A tervtörvény előírása szerint 1980-ig közel 40 százalékkal kell növelni zöldségtermelést. A kertészet más ágazataiban, így a gyümölcs-, a szőlőtermelésben is új telepítéseket kell végrehajtanunk. A hús- és állatitermék-ter- melés nagy és halaszthatatlan feladatot jelent a mezőgazda- sági üzemek számára. Különösen fontos, hogy az évek óta alacsony színvonalú tej- és tejtermékfogyasztás mezőgazdasági termelési hátterét, a tejtermelést számottevően növeljük. A színvonal növelése Ahhoz, hogy a belső ellátás követelményeinek és a külföldi keresletnek megfeleljen a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar, sok még a tennivaló. A magyar mezőgazdaság két fontos kultúrájának — mondhatni kulcsnövényének — a búzának és a kukoricának a termelésében az elmúlt években, imponáló ütemű növekedést értünk el. Minden reményünk megvan arra, hogy ez a fejlődés az idén is folytatódik. Tudnunk kell azonban, hogy e két termény — roppant fontossága mellett is — csupán 20—25 százalékát képezi a magyar mezőgazdaság teljes termelési értékének. Szükséges tehát, hogy minden fontos termelési ágazatban előre lépjünk. A termelésfejlesztés személyi, technikai, biológiai és más feltételeinek összehangoltan, egymással harmonizálva kell rendelkezésre állnia. Ma, már nem elég jó földművelőnek lenni, kevés a sikerhez az adott állattenyésztési ágazat jó ismerete is. Arra van szükség, hogy országunk mezőgazdasága és élelmiszeripara együttesen és nagyüzemeiben külön-külön jobb termelési színvonalat érjen el. A felhalmozódott anyagi és szellemi javak mennyisége, a sok tízezres felkészült és tapasztalt mérnök és szakmunkásgárda alkotó ereje képessé tesz bennünket arra, hogy a jó eredmények jobbak, a ma közepesek és elmaradók pedig jók, az előttünk járókhoz felzárkózók legyenek. Befejezésül a Minisztertanács nevében kérte az országgyűlést, hogy az előterjesztett törvénytervezetet vitassa meg és fogadja eL Előtérben a hatékonyság nagyarányú növelése Megnyílt a XV. országos közgazdász vándorgyűlés A magyar gazdasági élet, a hazai gazdasági, műszaki és technikai előrehaladás alapkérdéseivel foglalkozik a Magyar Közgazdasági Társaság XV. országos vándorgyűlése, amely csütörtökön kezdődött Zalaegerszegen. A megyei művelődési központ színháztermében a háromnapos tanácskozás megnyitóján ott volt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Dr. Csikós Nagy Béla államtitkárnak, a Magyar Köz- gazdasági Társaság elnökének megnyitóját követően Németh Károly, a Központi Bizottság nevében üdvözölte a vándorgyűlés résztvevőit. A szocialista társadalomnak elsőrendű politikai és gazdasági érdeke fűződik a gyors gazdasági növekedéshez. Nagy hibát követnénk azonban el, ha a gazdasági növekedés kérdését leegyszerűsítve, pusztán mennyiségi kategóriának tekintenénk — mondotta a Központi Bizottság titkára, majd utalt arra, hogy az V. ötéves terv időszakára előirányzott növekedési ütem ugyan nem tér el lényegesen a korábbi évek fejlődési ütemétől, a megvalósítása ázonban a korábbinál lényegesen nagyobb erőfeszítéseket s mindenekelőtt a gazdasági hatékonyság nagyarányú növelését követeli meg. Németh Károly kiemelte a nemzetközi munkamegosztásba való intenzív bekapcsolódásnak a gazdaság növekedésében betöltött nagy szerepét. A vándorgyűlés plenáris ülésén Nyers Rezső, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója A gazdasági növekedés forrásai címmel tartott előadást. Bolgár vendégeink Nagykátán Az MSZMP Pest megyei Bizottságának meghívására megyénkben tartózkodó bolgár pártmunkásküldöttség — Barinkéi Oszkárnénak, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében — tegnap, csütörtökön Nagykátára látogatott. A járási pártbizottságon Pataki Márton első titkár tájékoztatta a bolgár vendégeket a testület tevékenységéről, majd Vimola Károly, a Dél-Pest megyei Területi Tsz-szövetség titkára a szövetség munkáját ismertette. Ezután a nagykátai Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövetkezetbe látogatott a bolgár delegáció, ahol Varga Pál elnök ismertetője után megtekintette a baromfitelepet, valamint a szövetkezet zöldség- és gyümölcsfeldolgozó üzemét. Bolgár vendégeink este Budapesten megtekintették a Magyar Állami Operaház műsorát. Először Cegléden Műsor a táborozóknak r»' Az Állami Ifjúsági Bizottság képviselőinek látogatása Táborlátogaiást tettek tegnap délután Cegléden az Állami Ifjúsági Bizottság képviselői, élükön Nádor György- gyel, a bizottság titkárával. A találkozón részt vettek a megyei tanácsok ifjúsági titkárai is, s megjelent Petrovsz- ki István, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa. A Ceglédi Állami Tangazdaság Absolon Sarolta építőtáborában dr. Árpási Zoltán, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a KISZ Pest megyei Bizottságának első titkára, Gyigor József, a ceglédi városi pártbizottság első titkára, Komáromi János, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Simon István, a KISZ ceglédi bizottságának titkára és Csonka Tibor, az állami tangazdaság igazgatója csatlakozott a vendégekhez. A több mint 200 zalai és szabolcsi lánynak otthont adó tábor lakói az állami gazdaság központjának dísztermében fogadták a látogatókat, akiket Racleczki László, állami gazdaság, pártszervezetének titkára és Tóth Julianna táborvezető üdvözölt. A táborlátogatást követően megkezdődött az a színes, változatos, zenés műsor, mellyel az Állami Ifjúsági Bizottság kedveskedik a nyári építőtáborokban szorgoskodó fiataloknak. A ceglédi bemutatón volt egyébként e műsor premierje; ezután mutatják be a többi táborban. A lányok nagy tetszéssel fogadták Komlós János konferá- lását, s az általa vezetett Mikroszkóp Színpad művészeinek, zenekarának s a többi szereplő: Monyók Ildikó, Halász László, Kristóf Tibor, Ba- ranyi László műsorát. Az előadás hangulatos záróakkordja volt a táborozó lányok két hétig 1 tartó serény munkájának, akik ma este tábortűzzel búcsúznak Ceglédtől. K. A. Üzemi lapok, híradók szerkesztőinek tanácskozása A Pest megyei pártbizottság meliett társadalmi munkabizottság alakúi tevékenységük támogatására Első alkalommal hívta össze értekezletre a Pest megyei pártbizottság a megyében megjelenő üzemi lapok, híradók, szerkesztőit, munkatársait. E lapoknak az utóbbi időben megnövekedett száma és fokozódó jelentősége indokolta ezt a megbeszélést, amelyre csütörtökön délután került sor a megyei pártszékház nagytermében. Készt vettek a tanácskozáson a szerkesztők — jórészt társadalmi szerkesztők — mellett a lapot megjelentető vállalatok párttitkárai és az adott terület — járási, városi — pártbizottságának pmo-ve- zetői is. A Gabányi Lajosnak, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya vezetőjének elnökletével lezajlott tanácskozáson Pásztor János, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkárhelyettese mondott vitaindító előadást. Hangsúlyozta, hogy az üzemi lapok az újságírásnak mintegy a frontvonalában dolgoznak, mert a legközvetlenebb kapcsolatban állnak olvasóikkal, a napi élet, a termelőmunka közelségében tevékenykednek. Ez különösen meghatározza az újságírás alapvető hármas követelményét: a hitelességet, a pontosságot és a gyorsaságot. Szólt a továbbiakban a helyi tájékoztatás megnövekedett szerepéről, s felhívta a figyelmet az irányító pártszervek és a gazdasági vezetés jó összhangjának fontosságára a lapok információgazdagságának, politikai munkájának segítésében. Aranyossy László, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese arról a megnövekedett igényről beszélt, amely az utóbbi években megmutatkozik az üzemi, intézményi, termelőszövetkezeti újságok iránt. Ennek tudható be, hogy számuk Pest megyében két év alatt 38-ról 51-re emelkedett, s újabb húsz helyen vannak kialakulóban a megjelenés feltételei. Hangsúlyozta: a megyei pártbizottság támogatja ezeket a reális igényeket, de azzal, hogy tovább javuljon a politikai nevelőmunka a lapokban, s a tájékoztatás feladata mellett erősítsék az adott munkahely politikai, gazdasági, társadalmi életének hatékonyságát. Bejelentette, hogy rövidesen társadalmi munkabizottság alakul a megyei pártbizottság mellett. Ennek a feladata lesz az üzemi, intézményi lapok munkájának rendszeres és módszeres támogatása. Ajánlatos, hogy a későbbiekben hasonló munkabizottságok alakuljanak a járásokban is. Különösen a budai járásban indokolt ez, ahol a je- leiílegi lapoknak mintegy a fele jelenik meg. A tanácskozáson több felszólalás hangzott el, majd Gabányi Lajos zárszavával fejeződött be. < á i 4
