Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-25 / 149. szám

1976. JUNIUS 25., PENTEK %*&tap (Folytatás a 2. oldalról) A tervet, a szabályozókat, a szervezetet, mint a gazda­ságirányítás összetartozó ré­szeit, gyakran emlegetjük együtt. Kevesebbet szólunk ugyanakkor a szervezeten be­lül a vezetők, a politikai köz­hangulat, a közérzet szerepé­ről, pedig tudjuk, hogy az iparban, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben, de az élet bármely területén milyen so­kat jelent például egy-két hoz­záértő, az emberekkel bánni, szót érteni tudó vezető. A szocializmus körülményei között törvényszerűség a tu­datosság. A tudatosság társa­dalmának valljuk a miénket, nem mindegy, hogy a gazda­sági építőmunkát éltető poli­tikai légkör övezi-e, vagy visz- szafojtó közöny és bizalmat­lanság. Az 1976-os év első öt hónap­jának gazdasági eredményei biztatóak. Az indulással járó ne­hézségek, a tervkészítések, az egyeztetések munkáin túl van­nak a vállalatok, s figyelmü­ket jobban tudják a termelés kérdéseire összpontosítaná. Biz­tos, hogy mindent megtesznek az 1976-os terv teljesítése ér-- dekében. Bizonyosak lehe­tünk, hogy pártszervezeteink, a vállalati törzsgárda, a szo­cialista brigádok, a társadal­mi és mozgalmi szervek sok százezres aktívája e törekvé­sekben támogatja a vállalati és szövetkezeti vezetőket. A kormány pedig már most dolgozik azon, hogy az 1977- es tervkészítéshez legszüksége­sebb támpontokat, információ­kat minél hamarabb a válla­latok tudtára hozza. Ezzel is elő kívánja segíteni az 1977- re való felkészülést és zök­kenő nélküli átmenetet. Bí­zunk abban, hogy e sokirányú és céltudatos munka meghoz­za megérdemelt gyümölcsét. Dr. Romány Pál: Fontos politikai feladat az élelmiszer-termelés korszerűsítése — A beterjesztett törvény- javaslat az élelmiszerek ter­melésének s forgalmazásának ^ szabályozásával foglalkozik — kezdte beszédét dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter. — A tör­vényjavaslat — elfogadása esetén — új jogforrást, lehető­séget nyújt arra, hogy egysé­gesen és korszerűen rendez­zük a mezőgazdasági termé­nyek és élelmiszeripari ter­mékek — mint a legfontosabb fogyasztási javak — kezelési módját, szabályozzuk az élel­miszerek gyártásának és for­galmazásának feltételeit. A magyar törvényhozás első ízben tárgyal ilyen jellegű, ilyen célokat szolgáló javasla­tot. A törvényjavaslat szüksé­gességét indokolja, hogy a ko­rábbi átfogó jogszabályi rende­zés óta csaknem két évtized telt el. Azóta jelentős változá­sok következtek be a nyers­anyagtermelésben, az élelmi­szer-előállításban, a gyártási eljárásokban, valamint az élel­miszerekkel szemben támasz­tott bel- és külföldi igények­ben. Az élelmiszerek előállítását hazánkban zömében állami iparvállalatok, 14 iparágon be­lül mintegy 200 vállalat végzi. Az állami ipar elsődleges fel­adata marad továbbra is az élelmiszerek döntő többségé­nek az előállítása. Emellett a törvényjavaslat azonos feltéte­lekkel teszi lehetővé az állami gazdaságoknak, a mezőgazda- sági termelőszövetkezeteknek és egyéb szövetkezeteknek, va­lamint a gazdasági társulások­nak az élelmiszer-előállító te­vékenység folytatását. Nép- gazdasági érdekből azonban néhány tevékenységet, így a szeszfinómítást és a fűszer- paprika őrlését változatlanul csak a kijelölt állami vállala­tok végezhetik. Nem zárja ki a javaslat az élelmiszer-előállítók köréből a kisiparosokat. Lehetővé teszi azt is, hogy a mezőgazdasági kistermelők saját termelvé- nyeik elsődleges feldolgozása útján készített élelmiszereket meghatározott feltételek mel­lett forgalomba hozhassák. Javaslatunk az egészségügy! követelmények mellett nagy súlyt helyez az egyéb minősé­gi előírások következetes érvé­nyesítésére is. A nemzetköz! szabványosítási törekvésekkel összhangban előírja az élelmi­szerkönyv intézményes beveze­tését a magyar élelmiszerek fő jellemzőinek rögzítésére. Meg­szabja, milyen nyers-, adalék- és csomagolóanyagok használ­hatók fel. Rendelkezik a for­galomba hozatal előírásairól. Fontosságának megfelelően foglalkozik a javaslat a ható­sági ellenőrzéssel. Jelentős külkereskedelmi szerep A közvélemény mindenkor érzékenyen követi az élelmi­szerek bőségének vagy hiányá­nak, mennyiségének és minő­ségének alakulását. Ismert az is, hogy a magyar nép élelme­zésében milyen nagy utat tet­tünk meg — és milyen akadá­lyok leküzdése árán —, amíg a mai magaslatokra eljutot­tunk. A kormány tudja, hogy ez még nem a csúcs, hogy az élelmiszer-termelés és az élel­miszer-ellátás fejlesztése fo­lyamatos és következetes mun­kát, rendszeresen ismétlődő cselekvést kíván. Mindezt tudva, az előttünk levő új feladatokat is látva, joggal értékelhető nagyra a megtett út, a fejlődés a mező- gazdasági termelésben, népünk ellátásában. Magyarországon ma kereken 75 százalékkal több élelmiszert fogyasztunk, mint a felszabadulás előtt, és ami legalább ennyire lénye­ges: ez a növekedés nem az egyik vagy másik osztály, ré­teg kiváltsága, hanem általá­nosan jellemzi népünk táplál­kozását. Az ország lakosságá­nak élelmezése mellett az élel­miszer-termelésnek jelentős a szerepe a külkereskedelmi forgalomban is. Népgazdasági exportunk több mint ötödét mezőgazdasági és élelmiszer- ipari áruk adják. Magyaror­szág mezőgazdasági termelésé­vel is részt vesz a nemzetek közötti munkamegosztásban, részese az élelmiszer-forgalom bővítésének, részese — a ma­ga szerény méreteivel — an­nak, hogy a világ asztalára több kenyér jusson. A továbbiakban arról szólt az expozé, hogy az élelmiszer- termelés és forgalmazás fej­lesztése, színvonalának emelé­se elsőrendű politikai feladat­nak tekinthető, majd rámuta­tott arra, hogy korunkban nincs fejlett mezőgazdasági termelés fejlett, erős nép­gazdaság nélkül. Ne nyersanyagként értékesítsük a termést A beterjesztett törvényjavas­lat annak a sokoldalú élelmi­szerellátási igényitek kielégí- sét szolgálja, amelyre a hazai fogyasztó és külföldi vevőink a következő években számíta­nak — mondta a . miniszter. Magyarországon az egy főre jutó napi 3290 kalóriafogyasz­tás több az élettanilag szüksé­ges optimálisnál is. Az egy főre jutó napi fehérjefogyasz­tás 200 gramm körüli, amely­nek fele állati eredetű fehér­je. Fogyasztásunk összetétele — bár sokat változott — ma is eltér több hasonló fejlettségű ország fogyasztási arányaitól. A felszabadulás óta végbe­ment társadalmi változások, táplálkozási kultúránkat, szo­kásainkat, s ehhez igazodva az élelmiszer-termelést és -feldolgozást is változtatták. Ma már nemcsak többet, ha­nem mást is kell termelnie a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari vállalatoknak. Mégnőtt például az igény a háztartási munkát könnyítő, konyhakész élelmiszerek iránt is. A szerkezetváltozással járó kívánságok kielégítése, az ál­landó és folyamatos fejlesztés nemcsak az itthoni igények, hanem a külkereskedelmi ke­reslet, a külföldi lehetőségek kihasználása miatt is fontos. Növekszik — több cikknél — a feldolgozott mezőgazdasági termékek iránti kereslet. Alapvető népgazdasági érde­keink fűződnek ahhoz, hogy kedvező áron, ne nyersanyag­ként értékesítsük arra alkal­mas mezőgazdasági termékein­ket. Az országgyűiís által tör­vénybe iktatott ötéves terv­törvény meghatározza felada­tainkat. Az életkörülmények változásához igazodva egész­ségesebbé kívánjuk tenni az élelmiszer-fogyasztást Ezért több fehérjét, húst, tejtermé­ket és más élelmiszert kell termelnünk. E törekvések mellett — még szorosabb együttműködésben a belkereskedelemmel — az élel­miszer-kereskedelem korszerű­sítését is fontosnak tartjuk. Az élelmiszeripar fejleszté­sekor arra is törekszünk, hogy az élelmiszeripari üzemek mű- , szaki színvonalát a tervidő­szak során az élenjáró nem­zetközi színvonalhoz igazítsuk, fogadókészségüket növeljük. Élelmiszeripari üzemeink új kapacitásokkal bővülnek. Élelmiszeriparunknak elő kell segítenie, hogy a korsze­rű táplálkozástudomány köve­telményei és eredményei az élelmezésben kellően érvényre jussanak. A törvényjavaslatban előírt műszaki, technikai feltételek megteremtése időt vesz igény­be, amit a rekonstrukciók vár­hatóan rövidíteni tudnak. A gyártmány- és gyártásfejlesz­téssel arra törekszünk, hogy a mezőgazdaságban megtermelt alaoanyagok belső tartalmi ér­tékét jobban megőrizzük, gaz­daságosan feldolgozzuk és hasznosítsuk. A mezőgazdaság és az ipar összhangja Külön figyelmet fordítunk a fogyasztói igényekhez jobban igazodó csomagolási módok és adagméretek választékának bővítésére. Fel kell készülnünk a 80-as évek fogyasztójának igényére. Az V. ötéves terv időszaká­ban a mezőgazdasági és élelmi­szeripari exportot 40 százalék­kal tervezzük növelni. Ez igen jelentős feladat. A konzerv­ipar termelésének csaknem há­romnegyede, a vágómarha- és a baromfiipar termékeinek 30 —40 százaléka, a boripari ter­melésnek pedig a negyede ke­rül külföldi piacokra. A friss és feldolgozott gyümölcs, a zöldség, a vágómarha és a hús­csirke, valamint a bor és a nö­vényolaj a legfontosabb ma­gyar élelmiszer export termék a búza és a kukorica mellett. A magyar élelmiszerek minő­ségének további javításával a külföldön elismert Globus kon- zervek, Mirelit termékek, a gvulai, a szegedi szalámi, a pá­pai sonka, a kalocsai paprika és több más márka rangját tovább akarjuk növelni. A mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek külkereske­delmében a korábbi évek gya­korlatához hasonlóan fontos helyet foglalnak el a szocialis­ta országok. Közöttük is a leg­jelentősebb a Szovjetunió, amellyel a közelmúltban írtunk alá 15 éves szerződést mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek — zöldség és gyü­mölcs, konzerv, alma, bor, gabo­na, vágómarha, vetőmag és szaporító anyag — szállítására. Mind belföldi, mind nemzet­közi kötelezettségeink teljesíté­sében fontos feltétel a mező­gazdasági és élelmiszeripari termelés közötti összhang. Az ötödik ötéves terv idősza­kában a növénytermesztés gyorsabban fejlődik, mint a: állattenyésztés. Céljaink között nagyon fontos helyet foglal el a gabonatermelés 20 százaié kos növelése, amely a hazai szükségletek kielégítése mel­lett jelentős exportra is módot ad. Az ipari növények közül az olajos magvak és a cukorrépa­termesztés jelentősebb fejlesz­tését kell megoldanunk, és mindkét terméknél az élelmi- szeripari kapacitásokat is je­lentősen növelni fogjuk. A kertészeti ágazat fejleszté­se mind az élelmiszeripari ter­melés nyersanyaggal való ellá. tása, mind a fogyasztói szük­ségletek, valamint a kiviteli lehetőségek kielégítése szem­pontjából elmaradt a népgaz daság igényeitől. A tervtörvény előírása szerint 1980-ig közel 40 százalékkal kell növelni zöldségtermelést. A kertészet más ágazataiban, így a gyü­mölcs-, a szőlőtermelésben is új telepítéseket kell végrehaj­tanunk. A hús- és állatitermék-ter- melés nagy és halaszthatatlan feladatot jelent a mezőgazda- sági üzemek számára. Különö­sen fontos, hogy az évek óta alacsony színvonalú tej- és tejtermékfogyasztás mezőgaz­dasági termelési hátterét, a tej­termelést számottevően növel­jük. A színvonal növelése Ahhoz, hogy a belső ellátás követelményeinek és a külföl­di keresletnek megfeleljen a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar, sok még a tennivaló. A magyar mezőgazdaság két fon­tos kultúrájának — mondhat­ni kulcsnövényének — a búzá­nak és a kukoricának a terme­lésében az elmúlt években, im­ponáló ütemű növekedést ér­tünk el. Minden reményünk megvan arra, hogy ez a fejlődés az idén is folytatódik. Tudnunk kell azonban, hogy e két ter­mény — roppant fontossága mellett is — csupán 20—25 százalékát képezi a magyar mezőgazdaság teljes termelési értékének. Szükséges tehát, hogy minden fontos termelési ágazatban előre lépjünk. A termelésfejlesztés szemé­lyi, technikai, biológiai és más feltételeinek összehangoltan, egymással harmonizálva kell rendelkezésre állnia. Ma, már nem elég jó földművelőnek lenni, kevés a sikerhez az adott állattenyésztési ágazat jó isme­rete is. Arra van szükség, hogy országunk mezőgazdasága és élelmiszeripara együttesen és nagyüzemeiben külön-külön jobb termelési színvonalat ér­jen el. A felhalmozódott anya­gi és szellemi javak mennyisé­ge, a sok tízezres felkészült és tapasztalt mérnök és szakmun­kásgárda alkotó ereje képessé tesz bennünket arra, hogy a jó eredmények jobbak, a ma kö­zepesek és elmaradók pedig jók, az előttünk járókhoz fel­zárkózók legyenek. Befejezésül a Minisztertanács nevében kérte az országgyű­lést, hogy az előterjesztett tör­vénytervezetet vitassa meg és fogadja eL Előtérben a hatékonyság nagyarányú növelése Megnyílt a XV. országos közgazdász vándorgyűlés A magyar gazdasági élet, a hazai gazdasági, műszaki és technikai előrehaladás alapkérdéseivel foglalkozik a Magyar Közgazdasági Tár­saság XV. országos ván­dorgyűlése, amely csütörtö­kön kezdődött Zalaegersze­gen. A megyei művelődési központ színháztermében a háromnapos tanácskozás meg­nyitóján ott volt Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. Dr. Csikós Nagy Béla ál­lamtitkárnak, a Magyar Köz- gazdasági Társaság elnöké­nek megnyitóját követően Németh Károly, a Központi Bizottság nevében üdvözölte a vándorgyűlés résztvevőit. A szocialista társadalom­nak elsőrendű politikai és gazdasági érdeke fűződik a gyors gazdasági növekedés­hez. Nagy hibát követnénk azonban el, ha a gazdasági növekedés kérdését leegy­szerűsítve, pusztán mennyi­ségi kategóriának tekinte­nénk — mondotta a Központi Bizottság titkára, majd utalt arra, hogy az V. ötéves terv időszakára előirányzott nö­vekedési ütem ugyan nem tér el lényegesen a korábbi évek fejlődési ütemétől, a megvalósítása ázonban a ko­rábbinál lényegesen nagyobb erőfeszítéseket s mindenek­előtt a gazdasági hatékonyság nagyarányú növelését köve­teli meg. Németh Károly kiemelte a nemzetközi munkamegosztás­ba való intenzív bekapcso­lódásnak a gazdaság növe­kedésében betöltött nagy szerepét. A vándorgyűlés plenáris ülésén Nyers Rezső, az MTA Közgazdaságtudományi Inté­zetének igazgatója A gazda­sági növekedés forrásai cím­mel tartott előadást. Bolgár vendégeink Nagykátán Az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának meghívására me­gyénkben tartózkodó bolgár pártmunkásküldöttség — Ba­rinkéi Oszkárnénak, a megyei pártbizottság titkárának kísé­retében — tegnap, csütörtö­kön Nagykátára látogatott. A járási pártbizottságon Pataki Márton első titkár tájékoztatta a bolgár vendégeket a testület tevékenységéről, majd Vimola Károly, a Dél-Pest megyei Te­rületi Tsz-szövetség titkára a szövetség munkáját ismertette. Ezután a nagykátai Kossuth Mezőgazdasági Termelőszövet­kezetbe látogatott a bolgár de­legáció, ahol Varga Pál elnök ismertetője után megtekintette a baromfitelepet, valamint a szövetkezet zöldség- és gyü­mölcsfeldolgozó üzemét. Bolgár vendégeink este Bu­dapesten megtekintették a Magyar Állami Operaház mű­sorát. Először Cegléden Műsor a táborozóknak r»' Az Állami Ifjúsági Bizottság képviselőinek látogatása Táborlátogaiást tettek teg­nap délután Cegléden az Ál­lami Ifjúsági Bizottság képvi­selői, élükön Nádor György- gyel, a bizottság titkárával. A találkozón részt vettek a megyei tanácsok ifjúsági tit­kárai is, s megjelent Petrovsz- ki István, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának munkatársa. A Ceglédi Állami Tangaz­daság Absolon Sarolta építő­táborában dr. Árpási Zoltán, a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagja, a KISZ Pest me­gyei Bizottságának első titká­ra, Gyigor József, a ceglédi városi pártbizottság első tit­kára, Komáromi János, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője, Simon István, a KISZ ceglédi bizottságának titkára és Csonka Tibor, az állami tan­gazdaság igazgatója csatlako­zott a vendégekhez. A több mint 200 zalai és szabolcsi lánynak otthont adó tábor lakói az állami gazda­ság központjának dísztermé­ben fogadták a látogatókat, akiket Racleczki László, állami gazdaság, pártszerveze­tének titkára és Tóth Julian­na táborvezető üdvözölt. A táborlátogatást követően megkezdődött az a színes, vál­tozatos, zenés műsor, mellyel az Állami Ifjúsági Bizottság kedveskedik a nyári építőtá­borokban szorgoskodó fiata­loknak. A ceglédi bemutatón volt egyébként e műsor pre­mierje; ezután mutatják be a többi táborban. A lányok nagy tetszéssel fo­gadták Komlós János konferá- lását, s az általa vezetett Mik­roszkóp Színpad művészei­nek, zenekarának s a többi szereplő: Monyók Ildikó, Ha­lász László, Kristóf Tibor, Ba- ranyi László műsorát. Az elő­adás hangulatos záróakkordja volt a táborozó lányok két hé­tig 1 tartó serény munkájának, akik ma este tábortűzzel bú­csúznak Ceglédtől. K. A. Üzemi lapok, híradók szerkesztőinek tanácskozása A Pest megyei pártbizottság meliett társadalmi munkabizottság alakúi tevékenységük támogatására Első alkalommal hívta össze értekezletre a Pest megyei pártbizottság a megyében meg­jelenő üzemi lapok, híradók, szerkesztőit, munkatársait. E lapoknak az utóbbi időben megnövekedett száma és foko­zódó jelentősége indokolta ezt a megbeszélést, amelyre csü­törtökön délután került sor a megyei pártszékház nagyter­mében. Készt vettek a tanács­kozáson a szerkesztők — jó­részt társadalmi szerkesztők — mellett a lapot megjelentető vállalatok párttitkárai és az adott terület — járási, városi — pártbizottságának pmo-ve- zetői is. A Gabányi Lajosnak, a me­gyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya vezető­jének elnökletével lezajlott tanácskozáson Pásztor János, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkárhelyette­se mondott vitaindító előadást. Hangsúlyozta, hogy az üzemi lapok az újságírásnak mintegy a frontvonalában dolgoznak, mert a legközvetlenebb kapcso­latban állnak olvasóikkal, a napi élet, a termelőmunka kö­zelségében tevékenykednek. Ez különösen meghatározza az új­ságírás alapvető hármas köve­telményét: a hitelességet, a pontosságot és a gyorsaságot. Szólt a továbbiakban a helyi tájékoztatás megnövekedett szerepéről, s felhívta a figyel­met az irányító pártszervek és a gazdasági vezetés jó össz­hangjának fontosságára a la­pok információgazdagságának, politikai munkájának segíté­sében. Aranyossy László, a megyei pártbizottság osztályvezető-he­lyettese arról a megnöveke­dett igényről beszélt, amely az utóbbi években megmutatko­zik az üzemi, intézményi, ter­melőszövetkezeti újságok iránt. Ennek tudható be, hogy szá­muk Pest megyében két év alatt 38-ról 51-re emelkedett, s újabb húsz helyen vannak kialakulóban a megjelenés fel­tételei. Hangsúlyozta: a megyei pártbizottság támogatja ezeket a reális igényeket, de azzal, hogy tovább javuljon a politi­kai nevelőmunka a lapokban, s a tájékoztatás feladata mellett erősítsék az adott munkahely politikai, gazdasági, társadalmi életének hatékonyságát. Beje­lentette, hogy rövidesen társa­dalmi munkabizottság alakul a megyei pártbizottság mellett. Ennek a feladata lesz az üzemi, intézményi lapok munkájának rendszeres és módszeres támo­gatása. Ajánlatos, hogy a ké­sőbbiekben hasonló munkabi­zottságok alakuljanak a járá­sokban is. Különösen a budai járásban indokolt ez, ahol a je- leiílegi lapoknak mintegy a fe­le jelenik meg. A tanácskozáson több felszó­lalás hangzott el, majd Gabá­nyi Lajos zárszavával fejező­dött be. < á i 4

Next

/
Thumbnails
Contents