Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-25 / 149. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1976. JÚNIUS 25, PÉNTEK Kedden kezdődik Berlinben ez európai kommunista és munkáspártok értekezlete Az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő szerkesztő bizottság ülésszakáról csütörtökön Berlinben a következő közleményt hozták nyilvánosságra: ,,A szerkesztő bizottság 1976. június 24-én Berlinbe^ megtartotta utolsó ülését. A bizottság úgy határozott, hogy az általa kidolgozott dokumentumtervezetet jóváhagyásra az európai kommunista és munkáspártok értekezlete elé terjeszti. Az értekezletet június 29—30-án tartják meg Berlinben. A szerkesztő bizottság az értekezlet megtartásával kapcsolatos egyéb kérdéseket is megvitatott. A bizottság tárgyszerű, elvtársi légkörben végezte munkáját.” Tanácskozik az országgyűlés nyári ülésszaka >4 képviselők jóváhagyták az 1975-ös költségvetés végrehajtását — Törvényjavaslat az élelmiszerekről Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Paria- Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Hu- melitben megkezdődött az országgyűlés nyá- szár István és Sarlós István, az MSZMP Pori ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Lo- lifikai Bizottságának tagjai, továbbá a Köz- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár ponti Bizottság titkárai, valamint a kormány János, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet első titkára, Lázár György, a Mindszterta- foglalt a Budapesten akkreditált külképvise- náes elnöke, Aczél György, Apró Antal, letek számos vezetője és tagja. pénzben és természetben. Országunk lakossága egy íőre számítva átlagosan évenként 4300 forint pénzbeli és 3S00 forint természetbeni társadalmi juttatásban részesült. szakmunkás csoportvezetője szólalt fel. Ezzel az országgyűlés csütörtöki ülése befejeződött. Pénteken délelőtt 10 órakor az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat fölötti vitával folytatja munkáját az országgyűlés. (A továbbiakban Faluvégi Lajos, Havasi Ferenc és dr. Romany Pál beszédét ismertetjük.) Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség — a választójogi törvénynek megfelelően — időközi választásról szóló jelentést nyújtott be. A jelentést dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette: Békés megye megüresedett 1-es számú választókerületében országgyűlési képviselővé Hanlcó Mihályt választották meg. Az országgyűlés Hankó Mihály képviselőt igazoltnak jelentette ki. Apró Antal ezt követően arról .tájékoztatta a képviselőket, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta. Az országgyűlés a jelentést tudomásul vette. A Minisztertanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlésnek a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter pedig az élelmiszerekről szóló törvényjavaslatot. Apró Antal indítványára a képviselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: O a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; © az élelmiszerekről szóló törvényjavaslat tárgyalása; © Karakas László munkaügyi miniszter beszámolója a munkaerő-gazdálkodás időszerű kérdéseiről és a szakmunkásképzésről szóló 1969. évi VI. törvény végrehajtásáról. Ezután Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartotta meg expozéját. Utána Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke, a törvényjavaslat bizottsági előadója hangsúlyozta, hogy az országgyűlés bizottságai a költségvetés végrehajtásáról előterjesztett törvényjavaslattal és jelentéssel egyetértenek. Ez azt is jelenti, hogy helyeslik a kormány költségvetési politikáját, s a kedvezőtlen hatások leküzdésére tervezett és végrehajtott intézkedéseket. Az előadó részletesen szólt energiagazdálkodásunk helyzetéről és az építőiparról, hangsúlyozva, hogy ez utóbbi ágazat viszonylag jobban gazdálkodott az elmúlt évben, mint korábban. Fel kell azonban figyelni olyan nemkívánatos jelenségekre, mint például az indokolatlan áremelések. A mezőgazdaságról szólva egyebek közt azt hangsúlyozta, hogy bizonyos vállalkozói bátortalanságot váltott ki a pénzügyi helyzetiben bekövetkezett változás és több más ok. Ez nemikívánatos jelenség. A háztáji gazdaságok szerepét méltatva arra mutatott rá, hogy meg kell teremteni e gazdaságok biztonságát. A továbbiakban a hitelpolitika és a külkereskedelem helyzetéről, majd a tanácsok szerepéről bőszéit és befejezésül elfogadásra ajánlotta a törvénytervezetet. Ezután Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Ezt követően felszólalt Király István (Budapest 31. vk.) akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, Angyal Imre (Vesz,prém megye 2. vk.) a Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregységének öntője. Ezután ebédszünet következett, majd a vitában felszólalt Nics János (Fejér megye 9. vk.), a Dunai Vasmű főol- vasztára, Kollár József (Budapest 64. vk.) a Csepel Vas- és Fémművek főművezetője, Szomszéd Gy. István (Nógrád megye 3. vk.) a Nagybátanyi Gépüzem igazgatója, Szilágyi Sándor (Hajdú megye 5. Vk.) a Debreceni MÁV Járműjavító hegesztőcsoportjának vezetője. A vitában több felszólaló nem jelentkezett. Az elhangzottakra Faluvégi Lajos válaszolt. Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben a benyújtott eredeti szövegezésben egyhangúlag elfogadta. A napirendnek megfelelően ezután dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartotta meg expozéját az élelmiszerekről szóló törvényjavaslatról. Utána Kovács István (Békés megye 4. vk.), a MEDOSZ főtitkára, a törvényjavaslat bizottsági előadója ismertette a képviselő- csoportok vitájának tapasztalatait. Az eszmecsere bizonyította, hogy az országgyűlés elé került törvényjavaslat az egész lakosságot érinti, össztársadalmi érdekeket fogalmaz meg és fejez ki. Ismertetve az elhangzott javaslatokat, kiemelte, hogy a törvény- tervezettel a képviselők és az országgyűlési bizottságok egyetértettek. A törvőnj7javaslat keret-törvénytervezet, amely — figyelemmel az utóbbi években kialakult gyakorlatra — az alapvető, az időtálló szabályokat tartalmazza. A törvény végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a Minisztertanács határozza meg. A részletkérdéseket miniszteri rendeletek szabályozzák. Minthogy a javaslat Faluvégi Lajos: 4 A kormány számít a társadalom tevékeny támogatására Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéjában először azt hangsúlyozta, hogy gazdasági helyzetünk és mostani feladataink társadalmi megértése fokozatosan cselekvési szándékká ' kovácsolódott, új lendületet kaptak a hasznosabb, takarékosabb gazdálkodást segítő kezdeményezések, a szocialista munkaverseny pedig az eddiginél is gazdagabb formában bontakozott ki. Ezért gazdasági eredményekről szólva, valamivel több volt a kedvező jel az év második, mint első felében. Az 1975-ös év tapasztalatai azonban újra igazolják és figyelmeztetnek rá, hogy az eddigieknél sokkal nehezebb körülmények között megkezdett V. ötéves tervet csakis a hatékonyság és az egyensúly céltudatos javításával és a szervezettség megerősítésével valósíthatjuk meg. Népgazdaságunk fejlődésének ütemét átfogóan a nemzeti jövedelem növekedésével jellemezzük. Ez kereken 5 százaléklcal haladta meg az előző évit. Nemzeti összehasonlításban is elismerésre méltó eredmény ez. megfelel annak az ütemnek, amelyet a' KGST-országok többsége elért. Az ipari termelés meghatározó szerepe A nemzeti jövedelem alakulásában az ipar termelése volt a meghatározó. Hazánkban az ipari termelés az elmúlt évben 5 százalékkal növekedett, miközben a gazdaságilag fejlett tőkés orszáde kevésbé, mint ahogy terveztük. Az életszínvonal tovább emelkedett, a családok leg- na"-obb részének életkörülményei javultak. X lakosság egy főre jutó reáljövedelme — amely magában foglalja a béreket, a bér jellegű jövedelmeket, a pénzbeli juttatásokat és az árak változásának hatását is — a tervben előirányzott 3,5 százalék helyett 4 százaléklcal nőtt. A mezőgazdaságból származó jövedelmek valamelyest növekedtek, holott a termelés elmaradt a várakozástól. Megállapíthatuk, hogy összességükben a lakosság jövedelmei valamivel nagyobbak lettek, mint ameny- nyire gazdasági helyzetünk megengedte volna. Hogy a reálbérek és a reáljövedelmek tervszerűbben és a teljesítményekkel , arányosan alakuljanak, év közben bizonyos intézkedéseket tettünk, s ezek hatására a vásárlóerő a második félévben már mérsékeltebben növekedett. gok java részében visszaesés mutatkozott. A mezőgazda- sági termelés — az előzőknél és a tervezettnél is mérsékeltebben — mindössze 1—2 százalékkal — nőtt, jórészt a kedvezőtlen időjárás miatt, de részben azért, mert a ház,- táji és kisegítő gazdaságokban csökkent az állattartás. A termelés az anyagi ágakban lényegében változatlan létszám mellett, növekedett, mégpedig úgy, hogy közben az iparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszáma némileg csökkent. Az 1975. évi népgazdasági terv — amellett, hogy számításba vette az életszínvonal emelését és a legfontosabb fejlesztések megvalósítását — a gazdasági egyensúly fokozatos helyreállítása végett azt irányozta elő, hogy a megtermelt javak hazai felhasználása lassúbbá váljon. A felhasználás mérséklődött is, Az ülésteremben, jobbról balra: Kádár János, Biszku Béla, Fock Jenő és Gáspár Sándor. A jövedelmek növekedésének kialakult arányait és lehetőségeinket az idei bér- és árpolitikai elgondolásaink összeállításakor gondosan figyelembe vettük. A népgazdasági terv decemberi tárgyalásán már bejelentettük: az a szándékunk, hogy a húsnak és a húskészítményeknek a fogyasztói árát fölemeljük. Ezzel egyidejűleg jövedelemkiegészítő intézkedésekre kerül sor a bérek, a nyugdíjak, a gyermekgondozási segély, a családi pótlék és a szociális ösztöndíjak területén, mint ezt a nyugdíjasok a múlt héttől kezdve folyósított július havi nyugdíjaikból máris tapasztalhatták. A hús és a hús- készítmények fogyasztói árának fölemelése és a jövedelem-kiegészítő intézkedések összhangban vannak a termelés fejlesztésére és az élet- színvonal alakítására vonatkozó gazdaságpolitikai elveinkkel. A népgazdasági tervben 1976-ra 3 százalékos reáljövedelem- és 1,5 százalékos reálbérnövelést irányoztunk elő. Ez megalapozott törekvés, és megvalósulásáról gondoskodunk. A reáljövedelmek jókora része társadalmi juttatás A lakosság reáljövedelmének egy jókora része társadalmi juttatásokból adódik. Ezek, különösen a pénzbeliek, terveinknek megfelelően, gyorsabban nőttek, mint a munkából származó bérek. 1975-ben 85 milliárd forint értékű ellátást nyújtottunk A társadalombiztosítási kiadások több mint a felét nyugdijakra fordítottuk. A múlt év közepétől minden állampolgár ingyenes orvosi és kórházi ellátásra jogosult az állami egészség- ügyi ellátás keretében. Ez szakmai és erkölcsi szempontból még inkább arra kötelezi szocialista egészségügyünk megbecsült dolgozóit és intézményeit, hogy magas színvonalon, mindenütt egyenlő mértékkel mérve gyógyítsanak minden beteget. A múlt évben az egészség- ügyi, az oktatási és a köz- művelődési intézményekben, s a közlekedési vállalatoknál csökkentettük a munkaidőt. Ez 800 millió forintnyi társadalmi költséget jelent évenként. E könnyítés akkor válik igazán társadalmi előny- nyé, ha együtt jár a munkaidő jobb kihasználásával. A társadalmi juttatásokra az előirányzottnál 1,8 milliárd forinttal költöttünk többet, mert több táppénzt kellett fizetnünk, s a gyógyszerekre fordított kiadás is nagyobb volt. A Szakszervezetek Országos Tanácsának szeryei és az Egészségügyi Minisztérium ismételt elemzései és ellenőrzései szerint a táppénzes fegyelem még mindig nem megfelelő, sok az oktalan gyógyszerfelhasználás. A kormány határozata értelmében a jövő évtől kezdve az 1—3 napi táppénzt a vállalatok folyósítják, és szigorúbb lesz az ellenőrzés. A kórházi ápolásban részesülök az eddiginél több táppénzt kapnak. Az egészségügyi intézmények ellátására 240 millió forinttal fordítottunk többet az előirányzottnál, elősorban a kórházak és szociális otthonok fölszerelésére és karbantartására. Oktatási és kulturális célokra 380 millió forinttal folyósítottunk többet, mindenekelőtt az általános iskolák taneszközeire, a közművelődési pedagógiai tudományos kutatásra ós sportcélokra. A gazdasági ágazat majdnem 800 millió forintos többletráfordításának legnagyobb része az utak és a hidak javítását és korszerűsítését szolgálta. A felsorolt többletkiadások indokolhatók, de azért a következő évek költségvetési gazdálkodásában nagyobb tervszerűséget és előrelátást kell megkövetelnünk az ágazati irányítástól és a tanácsoktól! A felhalmozás a tervezettnél gyorsabban növekedett A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának másik tényezője: n felhalmozás is gyorsabban növekedett, mint ahogy terveztük. A népgazdasági terv a szocialista szektorban 130 milliárd forintnyi beruházási ráfordítással számolt. A beruházási tevékenység 1975-ben nagyon élénk volt, s végül is 141 milliárd forintot fizettek ki. A megelőző évihez képest a beruházási teljesítés 14 százalékkal fokozódott a nemzeti jövedelem növekedésének üteménél sokkal dinamikusabban. (Folytatás a 2-es oldalon.) I egyik alapvető célja az ember egészségének védelme, a végrehajtáshoz három tárca, a mezőgazdasági és élelmezésügyi, a belkereskedelmi, valamint az egészségügyi tervszerű, hatékony együttműködése szükséges. A fogyasztói érdekek védelme és a törvény összefüggéseinek taglalása után kérte az országgyűlést a mezőgazdasági, a jogi, az igazgatási és az igazságügyi bizottság nevében, hogy az élelmiszerekről szóló törvényjavaslatot vitassa meg és fogadja el. Ezután Bori Gyuláné (Bács-Kiskun megye 2. vlc.), a Kecskeméti Konzervgyár
