Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-20 / 145. szám

Befejezte magyarországi látogatását a horvát kormányfő Szombaton befejezte hivata­los látogatását Magyarországon dr. Jakov Szirotkovics, a Hor­vát Szocialista Köztársaság kormányelnöke. A miniszterelnök, valamint a társaságában lévő Ljubomir Majerics, a horvát kormány tagja, külkapcsolatokkal fog­lalkozó tanács elnöke és Mir­ko Skakics, a horvát kormány tagja, a külkapcsolatokkal fog­minisztere szombaton délután elutazott Budapestről. Elutazott Budapestről az FKP küldöttsége A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására 1976. június 16—19. között látogatást tett hazánkban a Francia Kommu­nista Párt küldöttsége, ame­lyet Gaston Plissonnier, a po­litikai bizottság tagja, a köz­ponti bizottság titkára veze­tett. A küldöttség tagjai vol­tak: Guy Hermier, a politikai bizottság tagja, Marie-Therese Goutmann, a központi bizott­ság tagja, a szenátus kommu­nista csoportjának elnöke, Jacques Denis, a központi bi­zottság tágja, és Martin Vériét, a központi bizottság munka­társa. Középeit S okat írunic, beszélünk a városokról, a váro­siasodó települések­ről, s joggal, hiszen a tár­sadalmi, gazdasági fejlő­déstől elválaszthatatlan a települések egy részének kiemelkedése, szerepköré­nek bővülése. Csakhogy ne feledjük, míg vannak fel­emelkedők és háttérbe szo­rulók — népességüket el­vesztők — a községek cso­portjában, az élboly és a sereghajtók között ott a törzs, a közép. Azoknak az emberi közösségeknek a sora, melyek nem ígérnek látványos haladást, de a megrekedés, az elmaradás veszélyével sem fenyege­tik a házaikban megülő családokat. A középen el­helyezkedő települések cso­portja nemcsak a legna­gyobb, hanem egyben ti­pikus jegyek hordozója is, itt tapintható ki igazán a sokat emlgetett átlag. Két város határából ka- nyarítottak ki egy-egy da­rabot, s rámondták a sors marka szórta tanyákra: község. Ez Nyársapát. Il­letve, ez volt, mert ugyan nem ringatták böl­csőben, dadák sem gondoz­ták, mégis felcseperedett Olyannyira, hogy nta már középen áll, nem kell fél­nie a bereiteszthetatlen né­pesség-apadástól, igaz, vá­ros, de még nagyobb sze­repkörű község sem lesz soha. Marad az átlagsors, átlagfejlődés, átlagkörül­mények gyűrűjében. S nem az a kérdés, hogy miért, hanem az, vajon e gyűrű szorít-e, nehézzé teszi-e a lélegzetet, vagy módot ad a fokozatos nyújtózásra, a mély levegővételekre, kei vésbé képletesen, a kor követelményeihez igazodó mindennapokra? Akadtak, akik mosolyognivaló pró­bálkozásnak tartották az ilyesfajta községteremtése­ket — mert így született a járásban Mikebuda is, a szomszédos járásban Tá- piószőlős, Üjszilvás —, má­sak azt bizonygatták, né­hány év alatt falu lesz a tanyák helyén. Egyik hit — mert az volt mindket­tő, s nem több, gyakorlati tapasztalatok híján — sem bizonyult igaznak, mi e feledkezzünk el jy persze egy nagyon lé­nyeges ( tényezőről. Arról, hogy ugyan az öt­venes évek községeket szülő, tanyabokrokból ösz- szegereblyéző gyakorlata jól alkalmazta azt a felisme­rést, hogy az ország tele­pülésszerkezetét korszerű­síteni kell, de elfelejtette mellékelni az ehhez szük­séges anyagi, dologi forrá­sokat, tervszerűséget, re­gionális fejlesztési elkép­zeléseket. Valójában tehát a hatvanas évtized máso­dik felétől számíthatjuk az átgondoltabb település- politika kezdetét, s Nyárs­apát léte is akkor stabili­zálódott. Aki városi igé­nyekkel érkezik ide, az persze nagyot csalódik. Csakhogy a nyársapátiak — józanul — nem azután áhítoztak, amit a két anya­öl, Cegléd és Nagykörös lakói joggal elvárhatnak, hanem a volt tanyai álla­potokat kívánták felválta­ni a községbeli életmóddal. Villannyal, azzal, hogy a bokornyi gyereknek ne kelljen hatfelé járnia is­kolába, legyen bolt, ahol nemcsak a sót, gyufát, ha­nem az alapvető árucikke­ket megkaphatják. Szerény kívánságok? Természesen azok, ám egyik követi a másikat. Hiszen amikor megépült az emeletes isko­la, már kézenfekvő a nap­közi kialakítása, a nők fo­kozott munkába állása megkövetelte az óvodát... Középen megnő a forin­tok jelentősége — Nyárs­apát idei fejlesztési alap­ja 282 ezer forint — s an­nak is nagyobb a súlya, amit a lakosság segít. A sereghajtók a minden mindegy hangulatában él­nek, az élen haladók jo­guknak vélik a bővebben buzgó anyagiakat, ám kö­zépen jól tudják: jövőre, meg három, öt esztendő múlva sem lesz sokkal több. Be kell rendezked­niük arra a keservesnek látszó, valójában egyetlen lehetséges megoldásra, hogy nagyon pontosan szabják meg a dolgok rendjét, a teendők fontos­ságát, tízszer megnézzék, amikor lépnek, milyen irányba menjenek. H úzzunk mérföldlépő csizmát, s rugaszkod­junk el vele akkorát, hogy Kurtáinál érjünk föl­det. Kartal is közép; más­ként, mert mások a járás társadalmi, gazdasági kö­rülményei, de közép. Itt nem a tanyák népéből verbúválódobt a község, ám ami az ellátottságot, a mindennapok hátterét il­leti, sok különbség nem akadt Nyársapát és Kartal között. Kapaszkodni kel­lett, s kapaszkodnak ma is, mindent megrágva, inkább vitatkozva, mint rosszul lépve Az évi fejlesztési alap húszezerrel több, mint Nyársapáié, s ez bi­zony egy marékben elfér, ha a gondok kosarat tölte­nek meg. A jegyzetfüzet lapjának egyik oldalát be­borította az, amit a „kel­lene” szócska alá írtam — például a bölcsőde, mert úgy megugrott a szülési kedve a kartali asszonyok­nak, hogy a legutóbbi esz­tendőkben évenként 100— 120 ifjú polgárral gyarapí­tották a községet —, s mégis, azt érzem bizonyí­tóbbnak, ami van, amit a középen állapotok kere­tei közepette elértek. A mind több házhoz elkígyó­zó vízvezetéket, a társadal­mi összefogás toldta, bőví­tette, újrabővítette óvodát, a friss falakkal az idegen­re tekintő lakóházakat — 1974-ben 41, tavaly ötven családi ház került tető alá —, a gondozott ker­teket. Példáinkkal korántsem azt kívánjuk sugallni, hogy középen minden úgy jó, ahogyan van. Pusztán szemléltetük azt, hogy kö­zépen lenini nem sorscsa­pás, nem egyenlő a moz­dulatlanságra ítéltetéssel. S ami a legfontosabb: itt a kis melléfogás is nagy bajjá nő, a realitások tisz­telete viszont lassú, de fo­lyamatos fejlődést tesz le­hetővé. E lassúságot nem könnyű megérteni, belátni, mert a példák mindig azok, akik az élen vannak. Holott az igazi példa, a meggyőző bizonyíték nem másutt, hanem helyben, a középen levő községek esz­tendeinek láncolatában ta­lálható. Mészáros Ottó A küldöttséget fogadta Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. A francia testvérpárt képviselői megbeszélést foly­tattak az MSZMP tárgyaló csoportjával, amelynek veze­tője Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára, tagjai: Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának veze­tője és Horn Gyula, a KB osz­tályvezető-helyettese voltak. ítt-tartózkodása során a francia kommunisták küldött­sége látogatást tett az MSZMP XIV. kerületi Bizottságán, ahol megbeszélést folytatott Szkokán Ferenccel, a kerületi pártbizottság első titkárával, valamint a kerület párt- és tö­megszervezeti aktivistáival. Az MSZMP Központi Bi­zottságának székházaban a nyílt és baráti légkörben le­zajlott megbeszélések során az MSZMP és az FKP képviselői kölcsönösen tájékoztatták egy­mást országaik és pártjaik helyzetéről. Széles körű esz­mecserét folytattak a nemzet­közi helyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom kérdé­seiről. Megvizsgálták azokat a szükséges lépéseket, amelyek lehetővé teszik a két párt kö­zötti gyümölcsöző együttmű, ködés továbbfejlesztését. Az FKP küldöttségének ma­gyarországi látogatása hozzá­járult á két testvérpárt szoros elvtársi kapcsolatainak újabb megerősítéséhez. A francia testvérpárt kül­döttsége szombaton elutazott Budapestről, búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottságának tit­kára és Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS'A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 145. SZÁM ARA 1 FORINT 1976. JÜNIUS 20., VASÁRNAP Jó időben tizenhat nap alatt Százezer hektár vár aratásra Pest megyében Sarlós István Vas megyében Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára kétna­pos látogatást tett Vas megyé­ben. Pénteken Körmenden a járás és a nagyközség párt- és állami vezetői tájékoztatták a vidék fejlődéséről, az őrségi nemzetiségi község helyzetéről. Ezt követően körsétát tett a nagyközségben, bölcsődéket, óvodákat, iskolákat, valamint diákotthonokat tekintett meg, majd az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár üzemeit keres­te fel. Tegnap Szombathelyen részt vett a Hazafias Népfront Vas megyei küldöttértekezletén. Zöld még a határ, éppen csak halványulnak a tömött kalászok, a sűrű búzamező­kön, de a gázdaságokban már megtették az első előkészüle­teket az aratásra. A hét vé­gén ülésezett a megyei me­zőgazdasági szervezési ope­ratív bizottság is. Hétszáz kombájn startra vár A termelőszövetkezetek s az állami gazdaságok tábláin összesen 100 ezer 482 hektá­ron rihganak a kalászok, a legnagyobb területen — 76 763 hektáron — a búza, ebből 64 ezer 850 hektár a ter­melőszövetkezetek határában. Szépek a gabonák, s a má­jus végi, júniusi esőknek há­la: erőteljesen fejlődnek, híznak a szemek. S hogy az ígéretes termés időben mag­tárba kerüljön, ehhez alapos felkészülés kell. A gazdasá­gok műhelyeiben csaknem hétszáz kombájnt készítenek elő a nagy munkára, a kö­zelgő gépszemléken három és fél ezer traktort vizsgál­nak át tüzetesen. Pest me­gyében egy aratócséplőgépre 135 hektár Icalászos betakarí­tása vár. E magasfokú gé­pesítés eredménye lehet, hogy — ha az időjárás is kedve­zően alakul — 16 nap alatt befejeződhet az aratás. Gond a raktározás És a határban ... Bálázzák a lucernát a szigetcsépi Csepel-sziget Tsz gépei. A legtöbb gondot — ez már most nyilvánvaló — a ter­més raktározása okozza. Karsay István, a Pest me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat megbízott igazgatója elmondta, hogy az idén tízezer tonnával több termény átvételére kötöttek szerződést, 194 680 tonna ke­nyérgabonára, a takarmány- gabonával és a sörárpával együtt 209 310 tonna felvá­sárlására. A terményt a me­gye 44 helységében fogad­ják, 186 helyen, szombaton j és vasárnap, is átveszi. Ti- i zenkét órás műszakban na- ponta tizenötezer tonna áru j kerülhet a kombájnoktól a magtárba. Aggodalomra ad okot, hogy 40 ezer tonna ga­bona elraktározására nincs tárolótere a vállalatnak, ezért égetően szükséges lenne, hogy a gazdaságok vállalnák — természetesen bérleti díj fe­jében — e termésmennyiség raktározását. Sajnos eddig csupán az említett mennyi­ség harmadára sikerült szer­ződést kötni. Winkler István, a Pest me­gyei Növényvédő Állomás fő­mérnöke arról- számolt be, hogy időben megszervezték a magtárak fertőtlenítését. Szi­geti Gábor, az állami gazda­ságok Pest megyei főosztá­lyának ágazatvezetője arra hívta fel a figyelmet: több szalmalehúzó, bálázógép kel­lene, hogy a betakarítást kö­vetően azonnal hozzáláthas­sanak a talajmunkákhoz. Főt és Püspökhatvan példája Kisebb létszámmal többet Mivel lehet, hatékonyabb gazdálkodásra, műszaki fej­lesztésre serkenteni az ipari szövetkezeteket? Például bér- preferenciával. Így gondolkod­hattak a KGM vezetői is, ami­kor meghirdették tavaly a bérpreferencia-pályázatot, melynek az a lényege, hogy ahol hatékonyabb munkával, létszámnövelés nélkül, a ter­vezettnél nagyobb termelési értéket állítanak elő, tehát munkabért takarítanak meg, a megtakarított összeg egy ré­szét szétoszthatják a dolgo­zók között. A Maglódi Vas- és Fémipari Szövetkezet 25 millió forint termelési értéket tervezett a múlt évre, s ezt 200 ezer fo­rinttal túlszárnyalta. Mindezt a tervezett 187 közvetlen termelő dolgo­zóval szemben 182-vel. így sikerült elnyerniük a 100 ezer forint preferenciát. Az idén újabb 1 millió forint többletet kell elérniük válto­zatlan létszámmal, hogy új­ra megkaphassák ezt a jut­tatást. Raukó János elnök azonban ennél többet szeret­ne. Mint mondta, minden le­hetőségük megvan ahhoz, hogy az idén 27 millió forintra emeljék a termelési érték ősz- szegét. Hogyan csinálják? Gépesí­téssel, ésszerűsítéssel, üzem- és munkaszervezéssel. Éveken Géjes'tés, ésszerűsítés a maglódi vasiparban át senki sem újított a szö­vetkezetben, mert a részese­dési alapból kellett volna ki­fizetni az újítási díjat, s min­denki attól tartott, hogy ne­heztelni fognak rá a munka­társai. Most azonban félretet­ték helytelen aggályaikat, s máris több javaslaton dolgoz­nak. Eddig egy lemezvágó ólló­juk volt, melyet nullától 3 milliméter vastagságú leme­zig lehetett használni. Most újat vesznek, mely 6 millimé­terig vág. Kicserélik az egyik régi esztergagépüket is kor­szerűre, hogy még gyorsabban, pontosabban, jobban dolgoz­hassanak. A műszerészüzemben 1953 óta saját szabadalmuk alapján gyártják a műszer-, vagy köz­ismertebb nevén banándugó­kat. Harminc nő és tíz férfi dolgozik a műhelyben, de a hagyományos kézi gyártással már nem tudják kielégíteni a növekvő piaci igényeket. Ta­valy két automata gépet állí­tottak üzembe, az V. ötéves terv folyamán újabb kettő be­szerzését tervezik. Nem törekednek új, önálló termékek kibocsátására, ha­nem a nagyipar kooperációs partnereként olyan gyártmány­összetételt alakítottak ki, mely az egyes nagyvállalatok­nál már nem gazdaságos, kisüzemi méretekben vi­szont nyereségesen előál­lítható. Mit készítenek? A lakatos­üzem például felvonótornyo­kat a felvonógyárnak, olaj- áramlás-mérőket a váci BVG- nek. A csiszoló-galvánüzem bérmunkát vállal, évente mintegy 6 millió forint érték­ben. Megbízható és 10—12 éve szinte állandó partnerük a jászberényi Hűtőgépgyár. Ezen kívül galvanizálnak a MEDI­COR Müveknek és a KER- IPAR-nak. A színesfémöntöde legna­gyobb megrendelője a MEDI­COR Művek és az esztergo­mi Labor Műszeripari Művek, de bronzöntvényeik jó minő­séget dicséri a Lehel Hű­tőgépgyár jászárokszállási üzemegysége is. E kooperációs tevékenység fejlesztésében látja a szövet­kezet a továbfejlődés lehető­ségét, hiszen gyártmányaikat, kisegítő tevékenységüket igény­li az állami ipar, s ha meg­felelően fejlesztik az üzemei­ket, lépést tudnak tartani a minőségi követelményekkel, nem okozhat gondot termékeik elhelyezése. T. A. Aratáskor az idén is kívá­natos a gazdaságok együtt­működése, a kombájnok és szállítóeszközök átcsoportosí­tása, s hogy a szárítóberen­dezéssel rendelkező termelő- szövetkezetek kisegítsék szom­szédaikat. Szervezésből jó példát mutatnak a püspök­hatvani és a fóti közös gaz­daságok. Foton ugyanis min­dig előbb érik be a gabona, ilyenkor tábláikon dolgozik valamennyi püspökhatvani kombájn, kiegészítve a kellő számú vontatóval, tehergép­kocsival, s amikor végeztek az aratással, a fótiak indul­nak segítőikhez vendégmun­kára. Figyelemre méltó a gödi termelőszövetkezet kez­deményezése : megszervezik a járásbeli gazdaságok egymást kisegítő alkatrészellátó-szol- gálatát. A megyei operatív bizott­ság kérte az ÁFOR intézke­dését a helyenként mutatko­zó üzemanyag-ellátási gon­dok megoldásához, részint a tahitótfalui Kék Duna Szak- szövetkezet bejelentése nyo- mány, részint az Aszód tér­ségéből érkező jelzések alap­ján. Munkában az ügyelet Felhívta az operatív bi­zottság a gazdaságok figyel­mét arra is, hogy a koráb­binál nagyobb gondot fordít­sanak a kombájnok műszaki állapotára aratás közben is. Folyamatosan ellenőrizzék, nem szóródik-e a szem. A megyei mezőgazdasági szervezési operatív bizottság az aratás befejezéséig ügye­leti szolgálatot tart, a beje­lentéseket a 189—767-es tele­fonra várják. A. Z. Hazaérkezett Costa-Ricából az MSZMP küldöttsége Szombaton hazaérkezett az MSZMP küldöttsége, amely Révész Ferencnek, a KB tag­jának vezetésével részt vett- a Costa-ricai Népi Élcsapat Párt XII. kongresszusán. A küldött­séget a Ferihegyi repülőtéren dr. Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője fogadta. I é

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents