Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-19 / 144. szám

Az eszperantisták Lengyelországba mennek Szakmai gyakorlat, munka, táborozás, utazás Nyári program diákoknak A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XX. ÉVFOLYAM, 144. SZÁM 1976. JÜNIUS 19., SZOMBAT w Az állattenyésztés helyzetéről Szakosított telepek, korszerű takarmányozás Giimőkónnenles a nagyüzemi szarvasmarha-állomány Az általános és középis­kolák évzáró ünnepélyei után most a vakációnak örülnek a diákok. Akik szakmunkáskép­ző intézetben tanulnak, nyáron mesterségükkel ismerkedhet­nek a szakmai gyakorlatokon. Ami nekik és a végzett diá­koknak már felelősségteljes munka, a kisebbeknek, és a középiskolásoknak jó alkalmi pénzkereseti lehetőség. Legtöb­ben a termelőszövetkezetekben dolgoznak. Szabad idejükben csoportosan kerékpároznak a Putri sarki erdő felé, délutá­nonként pedig benépesítik a strandot. Néhányan már elutaztak. A gimnázium irodalmi színpadá­nak tagjai például Veresegyhá­Ilétfő: 17.00—19.00: Műsor­ismertetés, hírek. — Hétfői hullámhosszunk, zenés, aktuá­lis riportműsor. Szerkeszti: Pálréti Ágoston. — Alföldi krónika. — Örökzöld meló­diák. — Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. — Szlovák műsor. Kedd: 17—18,30: Műsoris­mertetés, hírek. A Bachmann Turner Overdrive slágereiből. — Huszonéves vezetők — Bendó János riportja. Szolnok megyei általános iskolai kóru­sok énekeinek. — Munkás­portré — Petri Ferenc műso­ra. — Óhajok muzsikában. — Alföldi krónika. — A Beatles együttes slágereiből. — Hír­összefoglaló, műsorelőzetes. Szerda: 17.00—18.30: Műsor- ismertetés, hírek. A tanácsadó — Balogh György riportja. A püspökladányi „Sárréti” együttes műsorából. — Far­mer és nyakkendő — ifjúsági magazin. — Alföldi krónika. — Ritmuskoktól. — Hírössze­foglaló', láp- és műsorelőzetes. Csütörtök: 17.00—18.30: Mű­sorismertetés, hírek. — Hét közben __ zenés riportműsor. Sz erkeszti: Sóskúti Júlia. — Alföldi krónika. — Tánczene a szerzők előadásában. — Hírösszefoglaló, műsorelőze­tes. Péntek: 17.00—18.30: Mű­sorismertetés, hírek. Juliette Greco énekel. — Aratás előtt A ceglédi Kálvária temető legmagasabb pontjának északi hajlatán, régi, vasráccsal kö­rülvett sírban pihen Csutak Kálmán 48-as honvédezredes. Nyolcvan éve nyugszik ott: 1896-ban halt meg. Emlékét városunkban utca őrzi, közel a Petőfi utcához. A két névadó jóbarát volt, Bem tábornok er­délyi hadseregének tisztikará­ban ismerkedtek meg, s ba­rátságukat erősítette, hogy a rajongásig szerették táborno­kukat. A vitéz katona és nagy­szerű politikus azért választot­ta idős korában lakóhelyéül Ceglédet, mert a város híven őrizte a 48-as hagyományokat. MAKÓN SZÜLETETT 1819. április 13-án, édesapja a váro­si iskola tanítója volt. Szülei a következő évben Battonvára kerültek, az édesapa ott köz­ségi jegyző lett. Maga a család Erdélyből származott, hol még 1633-ban, I. Rákóczi György­től kaptak nemességet. A kis Kálmán Battonyán kezdte iskoláit, a háromnyel­vű községben kitűnően megta­nul románul és szerbül, ami­nek a szabadságharc alatt nagyszerűen hasznát vette. A középiskoláit és a jogakadé­miát Nagyváradon végezte el kitűnő eredménnyel. Délceg és művelt ifjú lévén, a jogakadá- mia a testőrséghez ajánlotta. A terv a fiatal Csutak Kál­mánnak is tetszett. A katona­ságot a 61. gyalogezredben zon, az irodalmi színpadok találkozóján mutatják be mű­soraikat. A város ifjúgárdistái Salgóbánya után itthon folytat­ják az edzéseket, készülve a megyei szemlére. A Kossuth Gimnázium 11 tanulója izgalommal várja az augusztust: Lengyelországban utaznak. A fél éve működő esz­perantó szakkör tagjait hívták meg augusztus 16-tól 30-ig Chermicába, ahol gazdag I program várja őket. Sok úttörő nyaral majd a város balatonszárszói táborá­ban, az ifjúkommunisták egy csoportja pedig jutalomból a balatonszemesi Express-tábor- ban tölthetnek egy hetet. — Vágási Kálmán riportja. Aratódalok. — Bélyegzőóra. Kunszentmártonban a munka­helyi közérzetről — Keresztes Ágnes riportja. Délutáni mi­nikoktél. — Alföldi krónika. — A nótakedvelőknek Doma- hidi László énekel, Lakatos Sándor zenekara játszik. — Hírösszefoglaló, lap- és mű­sorelőzetes. Szombat: 17.00—18.00: Ze­nezuhatag — beatrajongók műsora. Szerkesztő: Forró Ta­más. 18.00—18.30: Hétvégi ka­leidoszkóp — az Alföldi kró­nika heti politikai összefogla­lója. Műsorvezető: Kovács Ka­talin. Vasárnap: 9.00—10.00: Va­sárnapi magazin. Szerkeszti Dalocsa István. A tartalom­ból Lapszemle — Szólistapa­rádé — Emberek között — Edwin Hookins kórusának műsorából — Vasárnapi ri­portműsor — kedvelt meló­diák,. , ip.OO-71.0,31): , Szlovák műsori XzérlesztTr Zelmen Fe­renc. A tartalomból: Fel a Garam völgyén, le a Vágón — Kirándukís Szlovákiában — Csabai építőmunkás — Hírek, lapszemle. 19.00—19.30: Sport és muzsika — összefoglaló a hétvége alföldi sportesemé­nyeiből — Totó. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hang­zanak el. kezdte el, melyet hamarosan az olaszországi harctérre ve­zényeltek. A több nyelvet be­szélő, művelt, fiatal tiszt Ra- deczky táborkarába került, hol Martiny tábornok, táborkari főnök segédtisztje lett. Innen csak évek múlva tudott lesze­relni. Ekkor azonban már ké­ső volt, a testőrséghez életko­ra miatt mennie... SZEGEDEN LETT JOG­GYAKORNOK, s főleg Toron­tói megyében tevékenykedett. 1848. április 24-én Nagykikin­dán kitört az első zendülés. Rögtön jelentkezett a Torontói megyei főispánnál, ki őt — mint volt katonatisztet — őr­biztosnak kinevezte: Csókán lakjon, a nagybecskereki já­rásban. Hamar rendet terem­tett, a hangadókat válogatás nélkül letartóztatta s a népet — hozzájuk saját nyelvükön szólva — lecsillapította. Sok barátot, de még több ellensé­get szerzett, főleg a megyei urakkal nem egyezett. A vá­daskodás csak akkor szűnt meg, midőn június 8-án, maga István nádor köszönte meg munkáját, s 160 forint juta­lomban részesítette. Ezt a ne­héz beosztást csak akkor hagy­ta el, amikor a 10. honvéd zászlóalj átvette a rendfenn­tartást a körzetében. Szegeden tartózkodott, ami­kor Kossuth, szeptemberi to- borzó útján, ott híres beszédét elmondta. Rögtön jelentkezett Kossuth kíséreténél. Pestre Valamennyi fiatalra gondta­lan, szép nyári vakáció vár. Izgalmas percek már csak az egyetemen vagy főiskolán to­vábbtanulni vágyókra várnak. Az írásbeli felvételi vizsgákat megtartották, a szóbelikre eb­ben a hónapban kerül sor. Fülöp Hajnalka Olvasgatás közben Az 1848—19-es forradalom és szabadságharc történetéről szóló egyik legkiválóbb mun­kát olvasgattam, ceglédi vo­natkozásokat keresve fiatal barátaimnak, kik a Képes tör­ténelem vetélkedőre készültek. Az első este idáig jutottam: ... „A pozsonyi hajóállomá­son tehát a visszaérkező kül- döttségi tagokat a győzelmes forradalom hevétől lelkesedés­re gyulladt ujjongó tömeg üd­vözölte. Különösen Batthyány és Kossuth ünneplésével nem tudott betelni az örvendező közönség. Sűrű csoportokban, rivalgó éljenzés közt kísérte a két vezérférfiút, ahol szállva voltak. Kossuth a vendéglő er­kélyéről rögtönzött beszédben köszönte meg a rokonszenv- tüntetést.” Majd az erkélyen állva be­mutatta az első független fe­lelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost. Itt azután abbahagytam az olvasást, mer eszembe jutott a Szabadság téren omladozó em­lített erkély. Cegléd oly sze­gény történelmi emléktárgyak­ban, sajnos, mégsem követjük más városok jó példáját elég következetesen, ahol a lezaj­lott nevezetes eseményekről s a város politikai és kulturális kiválóságairól emléléktáblák- kal emlékeznek meg. Ebben is lenne pótolni valónk. Vétek lenne hagyni, hogy az a Po­zsonyból — nem tudni ho­gyan — Ceglédre került er­kély elpusztuljon, melyen Kos­suth és Batthyány egymást át­ölelve jelentették be 1848. rhárcius 17-én: „Üdvözöljük Magyarország szabadságának napját’’. küldték a hadügyminiszté­riumba, s ott október 1-én ki­nevezték hadnagynak. Még októberben Nagyváradra küld­ték — ott ismerős lévén, s mert jól beszélt románul — azzal a feladattal, hogy Vára­don és a környező községeik­ben szervezze meg a 27. hon­véd zászlóalj t. NOVEMBERBEN ITT TA­LÁLKOZOTT Bem tá homok­kal, ki főhadnagyi ranggal a táborkarhoz osztotta be, s ma­gával vitte az erdélyi hadjá­ratra. Csodálatos négy hét kö­vetkezett: már karácsonykor együtt vonult be szeretett tá­bornokával Kolozsvárra, ki mint az egyik legvitézebb tisztjét, 1849. január 1-én szá­zadossá nevezte ki. Nehéz, csatákkal terhes hónapok jöt­tek. A gálszécsi és a szőkefal­vi csaták után, 1849. január 20-án este Nagycsűrön — Bem főhadiszállásán — a másnapi szebeni támadást vitatta meg a vezérkar. Csutak későn érke­zett, mert az előőrsöket állítot­ta föl a dermesztő. hidegben. Amikor a támadás tervét meghallotta, határozottan elle­nezte azt, s Bem tábornoknak is kifejtette, hogy a Tordáról elindult Czetz ezredes 21-én 10 órára nem érkezhet meg, talán csak kora délutánra. Bem már hajnalban meg­kezdte a támadást Szeben el­len. Minden úgy volt, ahogy Csutak Kálmán megmondta. A kitűnő lőállásbán levő oszt­Az elmúlt öt esztendőben Cegléden nagyot fejlődött az állattenyésztés: a nagyüzemek­ben kialakultak a szakosított telepek, s ez az állatállomány figyelemre méltó javulásával járt. Jelenleg összesen 5 szarvasmarha- és 2 sertéstelep van a városban, melyeknek tevékenységét jól egészíti ki az egyéni állattartók munkája. Növekedés és csökkenés A legtöbb lovat, szarvas- marhát és anyajuhot az állat- állomány 49, illetve 47—47 százalékát a szövetkezetekben tartják. Sertésből viszont az állami tenyésztőtelepeken van a legtöbb; az állatoknak mintegy 65 százaléka. Barom­fit a háztáji gazdaságokban nevelnek leginkább: a jószá­gok 83 százalékát. Az arányok jól érzékeltetik, milyen Ceglé­den jelenleg az állattenyésztés, az egyes jószágfajták nevelé­se, gondozása, hol, milyen kö­rülmények, feltételeit között a legkedvezőbb. A nagyüzemi állattartásra vonatkozó adatokat vizsgálva megállapítható, hogy az álla­tok száma az elmúlt . ötéves terv első két esztendejében a ló és a baromfi kivételével nőtt, utóbb viszont csökkent Ennek oka: a nagyüzemekben arra törekedtek, hogy az álla­tok számát addig növeljék amíg a meglevő férőhelyeket feltöltik. Ez 1972-re követke­zett be. Ekkor fejezték be az újabb telepek építését is, s ezzel további férőhelyekhéz jutottak a gazdaságok. Az új modern épületek kialakításá­val egy időben felszámolták a régi korszerűtlen ólakat s ki­alakultak a szaktelepek. A sza­kosodás átmenetileg tehát az állatszám csökkenésével járft Kevés a szakmunkás Figyelemre méltó módon nö­vekedett viszont az értékesí­tett hízott sertések száma: rák tüzérek már a támadás elején iszonyú pusztítást vé­geztek a felvonuló honvédek között. Több főtiszt halálos se­bet kapott, köztük a balszárny vezére: gróf Mikes, a legvité­zebb huszárezredes. Megingott a 27. zászlóalj is, midőn pa­rancsnoka halálos sebet ka­pott. Bem ezt látva, Csutakot küldte a zászlóaljhoz. Mire odaért, már özönlött vissza a zászlóalj, ö kardot rántva előbb magyarul, majd romá­nul szólt katonáihoz, kik visz- szafordulva, megállították az ellenséges lovasság támadását és két ágyút is visszaszereztek. Majd Zsurmay Vilmos huszár­százados segítségével a zász­lóalj rendben visszavonult. Látva ezt Bem, elébük lova­golt, s a zászlóaljat megdi­csérte vitézségéért. Csutakot azonnal őrnaggyá léptette elő és kinevezte a 27. zászlóalj pa­rancsnokává. Ez a kinevezés több, főleg régi tiszt nem tet­szését váltotta ki. Hasonló vé­leményen volt az este megér­kezett Czetz ezredes is. Bem visszavonult Nagysze- lindekre, szinte a derékig érő hóban. A sereg visszavonulá­sát Csutak őrnagy a 27. zászló­alj honvédéivel fedezte. A fő­tisztek szállása a papiakban volt, hová Csutak csak vacso­ra után érkezett. Egyedül csak ő mert szólni a katonás és kis­sé rideg Czetz ezredesnek. Megkérdezte: miért nem tu­dott már legalább délutánra megérkezni seregével? Czetz nem kis gúnnyal azt felelte, hogy így legalább elkésése miatt említik meg a történe­lem lapjain ... Kapcsolatuk ettől kezdve megromlott. Pataki Ferenc (Folytatjuk) amíg 1970-ben 11 ezer 800, addig 1975-ben már több mint 17 ezer jószágot értékesítettek. Kedvezőtlenül alakult viszont a tejtermelés; az egy tehénre jutó éves átlag nem érte el a 2 ezer 400 litert sem. Ez első­sorban a nagyarányú gümő- kórmentesítés következménye — sok jószág esett ki a tejter­melésből —, de közrejátszott a tenyésztés elégtelen színvona­la is. Nem kis gondot okoz je­lenleg az egyéni termelőktől, a háztáji gazdaságokból szárma­zó tej átvétele, mivel a város belterületén a Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövetke­zet mindeddig nem létesített tejátvevő helyet. Ennek mi­előbbi kialakítása közegészség- ügyi és higiéniai szempontból különösen indokolt. Kedvező változás: a háztáji és egyéni gazdaságokban a korábbinál nagyobb arányban tenyésztenének szarvasmarhát és sertéseket, amit a hízóálla­tok értékesítésének nagymér­vű növekedése is jelez. S hogy az állattartási kedvet tovább serkentsék, a nagyüzemi gaz­daságok takarmányt juttatnak az egyéni állattartók jószágai­nak, s tenyészállatokat adnak a háztáji gazdaságokba. Az elmúlt esztendőtől kezd­ve megszűntek a korábbi ta­karmányozási gondok, a nagy­üzemekben elegendő mennyi­ségű és minőségű takarmányt tárolnak. Számottevő tartalé­kot jelent a több mint 3 ezer hektárnyi rét és legelő, ahon­nét elegendő szálas és zöldta-. karmányt tudnak begyűjteni. A megelőzés a legfontosabb Az állattenyésztési ágazatot valamennyi közös gazdaság­ban megfelelő képzettségű szakemberek irányítják, vi­szont a szükségesnél kevesebb a korszerű telepeken a szak­munkások aránya. Az egyes állatfajokon belül a tenyésztett fajták célszerű keresztezéssel alkalmasak a tovább tartásra. Szarvasmarhá­ból csak a magyartarka fajtát tartják, s ezt különféle külföl­di, tej- és húshasznú fajták­kal keresztezik. A sertésállo­mányt hazai és külföldi hús­hasznú fajták adják. A háztáji és egyéb gazdaságokban fő­ként a hazai, hagyományos húshasznosítású fajtákat ke­resztezik. Juhból a merinóit tenyésztik, a baromfiak közül a hazai tojó- és húshibride­ket. E témáról szólva feltétlen említést kell tennünk a jószá­gok egészségügyi ellátásáról. Erről Cegléden 10 állatorvos gondoskodik. Feladatuk a nagyüzemekben mindinkább a megelőzés, a háztáji gazdasá­gokban pedig a gyógyító mun­ka. Nem véletlen ez a látszó­lagos kettősség, hiszen a sza­A hét végén a tekézők „öregfiúk”-bajnokságára kerül sor, valamint a Bem SE férfi kézilabdázói is itthon lépnek pályára a megyei bajnokság utolsó előtti fordulójában. Szombaton: Teke: A KÖZGÉP SE, a Bem SE és a Kőcser verseny­zőinek részvételével a Bem SE Batthyány utcai pályáján 9 órakor kezdődik az „öreg­fiúk” egyéni bajnoksága. Vasárnap: Kézilabda: A gerjei sport­telepen 10 órai kezdettel ren­dezik meg a Bem SE—Nagy­maros megyebajnoki férfi ta­lálkozót. A ceglédiek eddig kosodás elősegítette az állat­egészségügyi helyzet javulását, különösen megelőző védeke­zésben. ___ A nagyüzeméle szakosított szarvasmarhatelepei jelenleg már mentesek a gümőkórtól: a javulást jól jelzi, hogy míg 1974-ben a termelőszövetkeze­tekben a szarvasmarhák 29, addig tavaly már 91,8 százalé­ka volt fertőzésmentes. Ez egyben jó bizonyítványa az állategészségügyi szakem­berek munkájáról, annak eredményességéről, hozzáérté­séről. Szaktanácsadás a kórházban A szaktelepek kialakításával nagyban javultak a higiéniás feltételek is. Fekete-fehér öl­tözők, s különféle munkát se­gítő helyiségek, kezelőfolyosó, tejház, valamennyi telepen megtalálhatók. A háztáji és egyéni gazdaságokban is ja­vultak az állategészségügyi feltételek a város belterületén. A külterületen azonban nem beszélhetünk lényeges válto­zásról. Az állatok megbetege­désének oka részben még je­lenleg is a helytelen takarmá­nyozás, a kedvezőtlen elhelye­zés és csak kisebb mértékben a fertőzés. Nehezíti az állat­orvosok munkáját, hogy az állattartók csak késve hívják ki őket, ha állataik megbete­gednek, s emiatt a beteg jó­szágok nagy része elpusztul. Tavaly a városban működő ál­latkórházban kezelt állatok túlnyomó többsége meggyó­gyult, csak igen kis részük hullott .el. S bár a kórház ki­használtsága nem teljes, az itt folyó munka igen széles kö­rű; szaktanácsadással is fog­lalkoznak. Az állattenyésztéssel össze­függő további feladatók közül elsőként kell említenünk a te­lepek teljes benépesítését. A tangazdaságban új, korszerű, mintegy ezer férőhelyes tehe­nészeti telepet létesítettek. Minden fejlesztés, korszerűsí­tés, az új épületek emelése, a minőség javítását, gazdaságos termelést és a legkedvezőbb állategészségügyi feltételek kialakítását kell, hogy szol­gálja. Traktorvontatásö takarmánykeverő kocsi A nagyüzemi szarvasmarha­tenyésztés gépesítésében újabb láncszemet jelent az az új tí­pusú, TAK—7 takarmányke­verő és kiadagoló kocsi, amely­nek — a sikeres kísérletek be­fejezése és a nullszéria előké­szítése után — sorozatgyártá­sát kezdték meg a Nyíregyhá­zi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál. m'ndössze két bajnoki pontot szereztek, jó lenne, ha gyara­pítani tudnák pontjaik szá­mát. Előtte 9 órától a KÖZ­GÉP SE ifi és a Nagymaros ifi találkozik. _____________________U. L. A BIVIMPEX nyersbőrtelepe gépkocsivezetői jogositvánnyal rendelkező munkagépkezelőt, valamint nyersbőrmunkára segédmunkásokat, alkalmaz. Két műszakos munkára Cím: Cegléd, Lovász u. 2. A szolnoki rádió műsora Június 21-tfől 27-ig Magyar Antal Bem apó ezredese Csutak Kálmán históriája (1.) HÉT VÉGI SPORTMŰSOR Tekéző „öregfiúk” bajnoksága

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents