Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-19 / 144. szám
1976. JÜNIUS 19., SZOMBAT xMimtm íj szakcsoportok Pest megyében Öt megye szakembereinek tanácskozása Pénteken Gyulán, a SZŐ VOSZ szervezésében Bács, Békés, Csongrád, Pest és Szolnok megye ÁFÉSZ-titká- rai, a megyei pártbizottságok és tanácsok mezőgazdasági osztályainak szakelőadói megvitatták a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésfejlesztéséről szóló minisztertanácsi határozat végrehajtásának eddigi eredményeit. A megbeszélés résztvevői hangsúlyozták, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése szervezettebbé vált, a zöldség- és gyümölcstermesztés, valamint a kisállattenyésztés mind az öt megyében fejlődik, különösen figyelemreméltó, hogy újabb szakcsoportok alakulnak ezeken a termelési területeken. Megelőzés — nevelés - ellenőrzés Pest megyében is emelkedett a táppénzes napok száma A Minisztertanács határozatot hozott az idén a táppénzes fegyelem megszilárdításáról. A határozat megszületését az tette szükségessé, hogy — a felmérések tanúbizonysága szerint országszerte emelkedett a táppénzes napok száma. A táppénzre jogosultak körének kiszélesítésén túl ennek a tendenciának rendkívül összetett okai vannak. A hibákat kereshetjük az egészségügyi ellátásban, a munkahelyek légkörében, az emberek szemléletében és így tovább. A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának elnöke legutóbbi ülésén mélyrehatóan elemezte ezt a kérdést. Több üzemorvos Pest megye egészségügyi ellátása köztudottan nem a legjobb, mind a körzeti, mind a szakorvosi rendeléseket tekintve A megyében több körAz állami gazdaságok intézkedései az állattartó kistermelők támogatására Az állami gazdaságok egész sor intézkedést hoztak az állattartó kistermelők támogatására. Főleg az állatok kihelyezése és a takarmányozásban nyújtott szolgáltatás jelentős a kistermelőknek. Az új intézkedésekkel több régebbi keletű tiltó rendelkezést oldottak fel, s ezzel könnyítenek a kistermelők helyzetén. Megszűnt például az a rendelkezés, hogy állami 'gazdasági dolgozó nem tarthat tehenet — ezentúl az állattartótelepek dolgozóinak kivételével ((állategészségügyi okok miatt) az állami nagyüzemek dolgozói kötöttség nélkül foglalkozhatnak tehéntartással. Felkarolják a sertéstartókat is. Valamennyi megyében van olyan állami gazdaság amely szerződéses alapon kielégíti a kistermelők tenyészállatigényét. Saját dolgozóik igényeit a gazdaságok közvetlenül fedezik, ami azt jelenti, hogy a vemhes kocasüldő eladásától kezdve a bérhizlalásig a kapcsolatok széles skáláját alakíthatják ki a partnerek az előzetes megállapodás alapján. A gazdaságokban lakó és baromfitartással foglalkozó dolgozókat az üzemek naposcsibével, -libával, -kacsával közvetlenül látják el, és újabban lehetőség van tenyésztojás kiadására is. A parlagon maradt földek tulajdonosai ellen szabálysértési eljárást indítanak AJÁNLÁSOK A MELIORÁCIÓS BEAVATKOZÁSRA Dr. Jávori Ferenc a MÉM megbízott főosztályvezetője a termőföld hasznosításának kérdéseiről tájékoztatta pénteken az újságírókat. Az utóbbi években rendszeresen több tízezer hektárnyi föld műveletlen maradt. A művelés elmaradása részben a kedvezőtlén talaj - adottságokkal magyarázható. Viszont számos esetben a mezőgazdasági nagyüzemek és más földhasználók vétkesek a parlagon hagyott földek esetében. A MÉM egész sor intézkedést hozott a tarthatatlan Helyzet megváltoztatására; egyebek között felkérték a megyei tanácsokat, hogy a szakigazgatási szervekkel fokozottabban ellenőriztessék a földek hasznosítását. Az illetékes hatóságokat arra szólították fel, hogy a mulasztó földhasználókkal szemben következetesebben alkalmazzák a szankciókat. A megyei földhivatalok az eddiginél körültekintőbben szervezik meg a határszemléket, és gyors összesítést készítenek a kihasználatlan területekről. Az intézkedések hatására országosan 20—22 ezer hektárral csökkent a parlagterület. A MÉM intézkedésére június végéig mindenütt újabb ellenőrző határszemlékre kerül sor Amennyiben indokolatlanul parlagon hagyott területet találnak, úgy javaslatot tesznek a mulasztó üzemi vezetők és földtulajdonosok — használók felelősségre vonására, és a szabálysértési eljárás megindítására. Szorgalmazzák a gondozatlan tanácsi kezelésű állami földek hasznosítását; elsősorban mezőgazdasági nagyüzemeknek adják használatba ezeket az ingatlanokat, de lehetőség van hasznobérbe adásra is. Mód nyílik a nagyüzemi művelésre nem alkalmas és állami tulajdonba vett megműveiet- len földek cseréjére is. Amenynyiben indokoltnak látják, intézkednek a magánszemélyek műveletlen földjeinek állami tulajdonba vételéről, és a föld további hasznosításáról. A kedvezőtlen természeti adottságokkal rendelkező üzemeknek ajánlásokat dolgoznak ki meliorációs beavatkozásra, és az adottságokhoz jobban igazodó művelési ág megválasztására. zeti orvosi állás betöltetlen, a szakrendelések nagy részét mellékfoglalkozásban látják el az orvosok. Az üzemi hálózat azonban jelentősen fejlődött az utóbbi két évben. Míg 1973-ban a főfoglalkozású üzemorvosi állások felére nem lehetett orvost találni, jelenleg mindössze két üzemorvosi rendelő üres. A megye körzeti rendelői zsúfoltak. Egy-egy szakorvosi kivizsgálásra utaztatni kell a betegeket. Ez utóbbi tényező is emeli a táppénzes napok számát, mivel röntgen- vagy laboratóriumi vizsgálatra utaztatáskor keresőképtelen állományba veszik a betegeket. A községek körzeti rendelését a délelőtt dolgozók nem tudják fölkeresni, csak munkaidő után, ám délután csak ügyelet van. Ha a beteg saját körzetének orvosához akar jutni, kénytelen táppénzes igazolást kérni. Sajnos, olyanok Is vannak, akik ezt a kényszerhelyzetet kihasználják, visszaélnek vele. Különösen a „kétlaki” dolgozók között, háztáji, mezőgazdasági idénymunkák idején. Sokan visszaélnek az orvosi rendelők nagy betegforgalmával is. Megtévesztik orvosukat, színlelik a betegséget, olyan tüneteket agyainak ki, amelyeknek valótlanságát nehéz bizonyitani. Így kerülhetett nem egy esetben sor arra, hogy az ellenőrök a „fekvő beteget” a háztájiban találták, szorgos munkában. Pest megyében a felülvizsgáló, illetve belgyógyász csoportvezető főorvos is kevés. A monori járás egyik főorvosa például naponta 150—200 beteg felülvizsgálását végzi el. Ilyen megterhelés mellett nehezen lehet szakmai segítséget adni a körzeti orvosnak, a felülvizsgálat is jelképessé válhat. Nem a receptirás Pest megyében tavaly 31,6 százalékkal volt magasabb a táppénzes napok száma, mint kát évvel korábban. Ez mindenképpen kedvezőtlen jelenség. És nem csupán a táppénzes költségek emelkedése miatt. A termelés sínyli meg ezeket a napokat. Valamit tenni kell. Az orvosi ellátás fokozatos javításán kívül szép számmal akadnak feladatok. Olyanok, amelyeket csak széles körű társadalmi összefogással lehet végrehajtani. Az említett elnökségi ülésen mondta Fodor László, az SZMT titkára, hogy a betegségek megelőzése mindennél fontosabb. Ebben van nagy szerepe az üzemegészségügyi hálózatnak az üzemorvosnak nem a receptírás az elsődleges feladata, hanem a munkaköri ártalmak megelőzése, alkalmassági és időszakos Összehangoltabb városfejlesztés Sajtótájékoztató a lakásépítés eredményeiről és újabb feladatairól Elkészült a 15 éves lakásépítési terv teljesítésének részletes értékelése és mind határozottabban kibontakoznak már az ötödik ötéves tervben előirányzott lakásépítési feladatok részletei is. Erről tartott tájékoztatót pénteken a Magyar Sajtó Házában Szilágyi Lajos, építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes. Többek között elmondotta, hogy a 15 éves program alapján összesen 1 047 000 lakás épült az országban, s így a lakosság egy- harmada költözött új otthonba. A lakásállomány összetétele, felszereltsége is jelentősen változott. Ebben a másfél évtizedben az egyszobás otthonok aránya 31-ről 8 százalékra csökkent, ugyanakkor a három- és több szobásaké 4-ről 18 százalékra emelkedett, tehát az új otthonok döntő többsége kétszobás. Állami kölcsönnel és egyéb támogatással épült a lakások 90 százaléka. Magyarország most már ezer lakosonként évente 8,5—8,6 lakást épít, s ezzel az eredményével az európai országok első egy- harmadába került, megelőzött olyan jelentős ipari államokat, mint Olaszország, Ausztria és Anglia. Az ötödik ötéves tervben előirányzott 420 000—440 000 építendő lakásból az államiak száma megközelíti majd a 160 000-ret. A magánlakások közül 78—80 ezer épül meg telepszerű többszintes társasházban, s e gazdaságosabb telepítési forma ösztönzésére lakásonként 120 000 forintot ad az állam a tanácsoknak, hogy gondoskodhassanak közművesítésről, közintézmény-ellátásról. Ebben az időszakban már a korábbinál több, 60 000 helyett 80 000 forint értékű állami támogatást kapnak a munkáslakásépítési formában épített új otthonok tulajdonosai. A házgyári hálózat és más panelüzemek kapacitása ebben az időszakban már évente 33 000—34 000 lakás, s az egyéb korszerű technológiai módszerekkel együttvéve öt év alatt mintegy 240 000 új otthon épül. E gyors kivitelezési módszerek miatt különösen fontos az építési területek folyamatos előkészítése és átadása, tehát a lakásberuházásban részt vevő valamennyi közreműködőnek az eddiginél jóval szorosabb, összehangoltabb munkája. orvosi vizsgálatok elvégzése, az egészségre káros munkahelyek figyelemmel kísérése. Segítségével csökkenthető a megbetegedések, azaz a táppénzes napok száma. A postás szakszervezet nevében Sütő István úgy fogalmazott, hogy a megelőzésen kívül sokat javíthat a helyzeten az emberek tudatának formálása. Ez utóbbi feladat nagyrészt a szakszervezetekre hárul. A munkahelyi közösségekben olyan légkört kell teremteni, hogy a dolgozók ne vegyék természetes állapotnak a táppénzes állományt. A közösség tagjai jobabn figyeljenek oda egymásra. Ne tűrjék el simán, ha valakinek dolga akad, egyszerűen „betegszabadságra” megy. Ezzel valamennyien egyetértünk. A kollektíva nevelő hatására a könnyelmű, önmagukat fondorlatosán kiírató emberek jobb belátásra térhetnek, ha társaiknak kell számot adniuk cselekedeteikről. Változó szemlélet Végezetül nem árt szót ejteni az ellenőrzésről, valamint az egészségügyi dolgozók etikai szemléletének alakításáról. Az orvosok legtöbbje becsülettel látja el feladatát, de előfordul felületes elbírálás, hanyagság is. Az Orvos-Egészségügyi Szak- szervezet sokat vállalat magára a kedvezőbb helyzet megteremtésében. A megyei Társadalombiztosítási Főigazgatóság részleges programot dolgozott ki a táppénzes napok számának csökkentése érdekében. Az egyes szakszervezetek igénylik a gazdasági vezetéstől a táppénzes helyzet alakulásának folyamatos elemzését, a munkából betegség címén rendszeresen távolmaradók ellenőrzését, a táppénzfegyelem megsértői ellen — a táppénz letiltásán túl — a következetes felelősségrevonást. Ugyanakkor segítenek is az ellenőrzésben. A hét napon belüli betegállomány a legtöbb Pest megyei járásban máris kevesebb. Ez a dolgozók szemléletében bekövetkezett változást igazoljd. A táppénzes helyzet alakulásában további javulás várható a tervszerű megelőzés, a tudatos nevelés és a fokozott ellenőrzés eredményeképpen. B. I. A ta valyi költségvetés végrehajtása az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága előtt A tavalyi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot vitatta meg tegnap a parlamentben dr. Bognár József elnökletével az országgyűlés terv- és költség- vetési bizottsága. Az ülésen elsőként az országgyűlési bizottságok korábban lezajlott tanácskozásainak — amelyekről beszámoltunk lapunkban — tapasztalatait összegezték. A szociális és egészségügyi bizottság véleményét dr. Pesta László elnök, a kulturális bizottság állásfoglalását dr. Ortutay Gyula elnök, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságét dr. Nezvál Ferenc képviselő, a mezőgazda- sági bizottság álláspontját dr. Molnár Béla képviselő ismertette. Riss Jenő képviselő az építési és közlekedési bizottság nevében szólott, a külügyi bizottság állásfoglalását Nagy Miklós titkár, a kereskedelmi bizottságét Ispánovits Márton titkár tolmácsolta. _ Az elhangzottakra Faluvégi Lajos pénzügyminiszter válaszolt. — A bizottságok vitái tükrözték — mondotta —, hogy a képviselők és a közvélemény is elsősorban gazdálkodásunknak azokra a kérdéseire reagál érzékenyen és felelősséggel, amelyek lassúbb előrehaladást mutatnak. Az ülés második részében, a vita során, felszólalt Horváth Lajos, dr. Kovács Gábor, Nics János, dr. Novák Béla (Pest megye, 16., ráckevei választó- körzet), és dr. Szabó Kálmán országgyűlési képviselő, továbbá Faluvégi Lajos, dr. Gadó Ottó, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és dr. Szabady Egon, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese. A vitát dr. Bognár József foglalta össze. A törvényjavaslatot a bizottság elfogadta. Megnyugtató áruellátást ígér a belkereskedelem Országos értekezlet az időszerű kérdésekről Pénteken a Belkereskedelmi Minisztériumban a fővárosi, a megyei tanácsok elnökhelyetteseinek, a kereskedelmi osztályok . vezetőinek és a KPVDSZ megyei titkárainak részvételével országos tanácskozást tartottak a kereskedelem és a vendéglátás időszerű kérdéseiről. Az értekezleten dr. Sághy Vilmos államtitkár értékelte az év első öt hónapjának áru- ellátási tapasztalatait. Utalt arra, hogy ebben az időszakban a lakosság minden elköltött 100 fointjából 74-et fordított vásárlásra, s ez a tavalyinál valamivel kedvezőbb arányt jelent. A vásárlók az eltelt időszakban nagyobb érdeklődést tanúsítottak az élelmiszerek, mint az iparcikkek, s főleg a ruházati termékek iránt. A zöldség-gyümölcs- és a sertéshúsellátás- ban mutatkozd átmeneti nehézségektől eltekintve, az áruellátás egészében kiegyensúlyozott Az államtitkár felhívta a figyelmet, hogy a jobb áruellátás és a kedvezőbb áruválaszték érdekében a kereskedelmi vállalatoknak nagyobb erőfeszítést kell tenniük. Végül hangsúlyozta, hogy a változó kereslet és néhány átmeneti nehézség ellenére is, megvannak a lehetőségei, árubeszerzési adottságai az idei, összességében megnyugtató áruellátásnak. A vegyiszálgyarfás jövője A Nehézipari Minisztérium vezetőinek értekezlete pénteken a vegyiszálgyártás jövőjéről, a hosszú távú fejlesztési koncepciójáról tárgyalt. Az előterjesztés szerint az országban jelenleg évente mintegy 60 000 tonna különböző vegyiszálat dolgoznak fel, s várhatóan 1990-ig megkétszereződnek az igények, s évi 120 000 tonna vegyiszál — 80 százalékban szintetikus eredetű termék — felhasználásával lehet számolni. A jelenlegi szükséglet nagyobb része import, főként tőkés szállítás. A fejlesztési javaslatok alapján a szükségletek mind nagyobb részét kívánják kielégíteni hazai termeléssel, s a szocialista országokkal folytatott száltípuscserével kívánnak eleget tenni a választéki követelményeknek is. CSINÁLJUK EGYÜTT Községfejlesztés Albertirsán Ha a megyét járó ember átutazik Albertirsán, első benyomása, hogy bizony látott már a megyében fejlettebb települést is. Mindezt csak magában mondhatja, inert különben a kátyúkat kerülgető kocsiban könnyen elharaphatja a nyelvét. Reális elképzelések A nagyközség két vezetője, dr. Kiss Tibor, a községi tanács vb- és Máthé Gyuláné, a pártszervezet titkára sem elégedettek, de ők kesergés, panaszkodás helyett a jövőt tervezik. Elképzeléseikben ott él az új Albertirsa, mely jól kiépített útjaival, betonjárdáival, korszerű vízmüvével, gyermekintézményeivel és egészségügyi létesítményeivel fogadja majd a látogatót. S nem alaptalanok ezek a tervek, hiszen a termelőszövetkezetek és a lakosság is egyre többet tesz a község fejlesztése érdekében. Saját bevételeikből 400 ezer forint költséggel 170 személyes éttermet építenek az idén a napközi otthon konyhája mellé. Június végére adja át a költségvetési üzem. Több mint 200 ezer forintot fordítanak járdaépítésre. Háromszázezer forintba kerül a villanyhálózat bővítése. Ezzel a község belterületének 92—93 százalékát bekapcsolják az elektromos hálózatba. Jó lenne több, hiszen a villany ma már a legalapvetőbb szükségleteink közé tartozik, sajnos a település annyira szétszórt, hogy a teljes villamosításról egyelőre álmodni se mernek. Jövőre újabb 200 ezer forintot költenek járdaépítésre, a tanács által később meghatározandó útszakaszon. A Duna- menti Víz- és Csatornamű Építő Vállalat már elkezdte a vízmű kivitelezését, mely egészséges, jó ivóvízzel látja el a lakosságot. A szerződés értelmében 1979. december 31-re kell átadni a beruházást, de a vállalat főmérnöke megígérte, hogy másfél évvel előbbre hozzák a befejezést. Modem gépeket szereznek be, melyek hatékonyabbá teszik munkájukat, s így előbb folyik majd ivóvíz az albertirsai csapokból. Társadalmi alvállalkozók Az ötödik ötéves tervben öt általános iskolai tantermet építenek saját erőből, háromhoz pedig állami támogatást kapnak. Ez a saját erő azt jelenti, hogy négyet vállal a Dimitrov, egyet a Szabadság Tsz. Az utóbbi felépít még egy 50 személyes óvodát is. Terveik között szerepel egy 40 személyes bölcsőde, melyhez 2,7 millió forint állami támogatást kapnak, 3 milliót a saját kasszájukból kell hozzátenniük, a többit pedig a lakosság és a tsz-ek társadalmi munkájával pótolják. Ha 1978- ban felépül az új bölcsőde, a jelenlegit átalakítják, gyermekorvosi rendelővé és szolgálati lakássá. 1978—79-ben ösz- szesen kilenc tanácsi lakást építenek, a nagycsaládosok elhelyezésére. Az öt tanterem kivételével minden létesítmény fővállalkozója a költség- vetési üzem. Az alvállalkozók a társadalmi munkát vállaló kisiparosok és a lakosság egy része. Kommunista szombaton — a községben Igen, egy része, a három tsz, az ÁFÉSZ, a költségvetési üzem. dolgozói, akik otthon vannak. Az ingázókkal alig van valamiféle kapcsolatuk. Természetesen a legtöbbet vállaló patrióták a hét pártalap- szervezet tagjai. Ök mindig, mindenütt megtalálhatók, ahol munkáskezekre van, szükség. A bejárókkal a pártszervezet se tudott eddig megfelelő kapcsolatot teremteni. Most azt tervezik, hogy a Hazafias Népfront helyi szervezetének segítségével felveszik a kapcsolatot a budapesti üzemekkel, s megkérik engedélyezzék, hogy a bejáró kommunisták a községben dolgozzák le a kommunista szombatokat, s társadalmi munkájukat igazolja a pártszervezet. A legfigyelemreméltóbb az, amit Máthéné búcsúzóul mondott: — Nem lehet társadalmi munkát szervezni úgy, hogy menjetek emberek és csináljátok, csak úgy, hogy gyertek velünk, csináljuk együtt. Mi így kérjük az embereket, s remélem, nem eredménytelenül, T. Á. Z. L A
