Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-19 / 144. szám

1976. JÚNIUS 19., SZOMBAT Emlékkiállítás a Nemzeti Galériában A mérték erejű Kerényi-életmá Vác után — Százhalombatta is? Kerényi Jenő életműve le­nyűgöző teljesítmény. Olyan szobrász mutatkozik be mes- terművekkel, aiki mindig tud­ta, mit akar, s azt rendre meg is valósította. így vált Sátor­aljaújhelyen felállított Parti­zán-emlékműve 1947-ben köz­téri szobrászatunk magas mér­tékévé, melyet azóta is csak közelítenek a művek, ritkán érve vagy hagyva el minősé­gét. Egy biztos: ma is érték­jelző emlékmű. Évtizedek mű­vészetére gyakorolt hatásos indítás, egy magára ébredt, fel­szabadult néphez méltó szob- rászi megformálás. Olyan szo­bor, mely immár győztes küz­delmet jelöl. A pergamoni szobrászat Laokoonja még alulmaradt a kígyókkal, Mi­chelangelo rabszolgái még kö­telekkel terheltek — Kerényi partizánja föltámadt Promé­theusz, aki legyőzi a szörny- madarat, mert a nép ügye végre diadalmas. Kerényi mű­vészete szobrászattal kifejezett hősi szimfónia, minden figu­rája a jó harcosa, minden ízé­hen közösségi jellegű. Szo­borembereinek mozdulatrend­szere nemcsak az élet lükte­tő ritmusából származtatott, hanem a szó osztály- és tör­ténelmi értelmében is szaba­tos. A duzzadó formák tömör tömbjei, zaklatott felületei ma­gatartást értelmeznek a ro­mantikus felszínnel ugyanúgy, mint az expresszív alakzattal, vagy kubisztikus megoldással. A lelkűiét állandó, az eszköz­választás szabadon választott, az eszmeforrástól függően. Szobrai között járva fel­emelő érzés hatja át a szem­lélőt, annak bizonyságát érez­zük, hogy Kerényi Jenő ma­radéktalanul lelkiismeretes, egyetlen hányaveti részlet sem rontja életművének össz­képét. Vannak remekművek, adódnak meghaladott alkotá­sok. de elnagyolt, elsietett formaképlet nem található. Miért? Azért, mert minden stobrászi gesztusban keresi és megtalálja a lelkűiét magától értetődő, egyedi mozdulatát. Szobraihoz hosszas elmélyü­léssel kezd, s csak akkor lát hozzá a formábaöntéshez, mi­kor a plasztikai eszme telje­sen feltárult. Ügy is mond­hatnánk : esztétikai diagnózi­sa hiánytalan. Mi mindent va­rázsol az emberi testtel ? Dom­borzati elem, a táj és idő tér­képe, az igazság szépséggel ki­fejezhető töredéke, nyitott bá­nya, kimeríthetetlen forrás. Az emberi formák atlasza nemcsak tárgya Kerényi mű­vészetének, hanem nyelve is, a szobrászi gondolat célja és eszköze. Minden túlzás és erőlködés nélkül egyéni. Méltósággal vet­te át Medgyessy és Marini stafétabotját, győzte is ener­giával. Emlékkiállítása megle­petés: nagyobb mint jó szob­rai, nemes emlékművei után gondolhattuk volna — élet­művének egységes a menete, megalapozott a logikája. For­máiban árnyalt, emberségében összetett. A reális megoldások és elvonatkoztatott asszociá­ciók helyes egyenlegét találta meg számtalan változatban, egyedi törvényei ezért álta­lánosíthatók. és minden néző számára követhetők. Ebben nemcsak minősége, hanem tár­sadalmi haszna is lemérhető, hiszen a Kerényi-esztétikum azonnal elhelyezkedik százez­rek tudatában, s humaniszti­kus átalakításokat végez. Anya gyermekkel, 1969 A MONORI KEFEGYÁR FELVESZ felsőfokú vagy középfokú képesítéssel és üzemi gyakorlattal rendelkező dolgozókat TERMELÉSIRÁNYÍTÓ ÉS MŰSZAKI MUNKAKÖRBE Faipari végzettségűek előnyben. ' Jelentkezés: írásban vagy személyesen, a vállalat személyzeti vezetőjénél. Monor, Kölcsey u. 2-4. valami apróságot hozzátett e közkincshez. A nyitott száj enyhe sziszegését, a végtagok gyönyörű találkozását. A sze­gény asszony vállalt és kedves rakománya a két gyerek, a Napozó önmaga fényében is fürdik, a Furulyázó a zene boldog szigetén tartózkodik enyhén roggyant tartással. A Torzó hiányaival teljes, a Sar­lós lány ülve is telített a fia­talság belső mozgásával, Dó­zsája meggyötörtén is a törté­nelem plebejus királya. Ilyen értelemben Kerényi minden szoborállampolgára király, hi­szen tuskés szarvakkal, gyöngy­gyei, kalappal, kaszával, pajzzsal, madárral, kendővel, koronával koronázza szobor­ban felemelkedett nagy csa­ládjának sok tagját. Türelmetlen fantáziája Euró­pa elrablását új elemekkel ér­zékeli ugyanúgy, mint Dante és Vergilius útját a Pokolban, erőtől duzzadó Lovasát, Csont- váry-sí remiékét, városligeti díszkútjának bronzba öntött, úszó nőalakjait. Három remekművéről külön szólok. A Golgota hármas szenvedése önmagába horga- dó kilátástalan küzdelem, a drámai jelenet a tobzódó for­mák hősiességében szelídül meg, mintegy jelezve Kerényi vallomását: a történelem, a mi időnk megszünteti azt a fölösleges kínlódást, melyet az osztálytársadalom okozott az emberiségnek. A Tízparancso­lat Kerényi által embertestre szerkesztett és kiemelt tiltása a „ne ölj” felszólítás. A szo­bor monumentális kitárulko­zása a békesség általános kiví­vásának meggyőződését tartal­mazza, s a Domanovszky-sír­emlékterv sem szobrászi zoko­gás, sokkal inkább a század egyetemes jelképe a kezekkel átölelt csontra vetkőzött fej­jel, melynek szeme a háttér; égboltozat, dombok, erdők. Maga a megállíthatatlan, ha­talmas. diadalmas élet. Ez Ke­rényi Jenő ars poeticája, hogy a tátongó hiány benépesül, egyre tisztább eszményekkel. Kerényi Jenő művészete Európáé, mienk, magyaroké — s váci szobra révén Pest megyéé is. Arra gondolok, Olajmunkásának lehet, hogy Százhalombatta lesz otthona. Annál is inkább, mert ez a szobor múzeumnak még nem kiosztott műtárgy, hagyatéká­nak tartozéka, tekintetének mélységével meghatározott mestermű, mely Százhalom­batta munkásainak szívében tükröződhet; a műben és hét­köznapokban kivívott emberi helytállás. Losonci Miklós Falumúzeum a múlt emlékeiből Megkezdődtek a nagybörzsönyi napok Vendégeket vár az erdők rejtekében meghúzódó kincses falu: hatodszor rendezik meg az idén a nagybörzsönyi na­pokat. A háromnapos ese­ménysorozat pénteken kez­dődött. Az egykori várme­gyeháza — Hont vármegyéé, mely ma művelődési otthon —, e zömök, vastag falú épü­let nagytermében nyitotta meg az eseménysorozatot Bán­falvi Jenőné, az MSZMP Pest megyei oktatási igazgatóságá­nak tanszékvezetője. Fotókiállítás A teremben jó néhány tu­cat fényképet állítottak ki, a helybeli fotóklub tagjai­nak felvételeit. Ha nem is tanúskodnak e képek a ki­forrott fotóművészek kom- pozíciós készségéről, arról igen, hogy készítői szeretik szülőhelyüket, s meg akar­ják láttatni, amire érdemes odafigyelni. Köves hegyi ut­cácskák, kis házaik, a nagy- irtásra tartó kisvasút, s az új óvoda, orvosi rendelő látha­tók a képeken. Megörökítet­ték a tavaszi zsendülést, a csörgedező patakot: aki látja, kedvet kap szétnézni Nagy­börzsönyben. S ha veszi a fá­radságot, végigrója a girbe­gurba utcák sorát, hegynek kapaszkodik, völgynek eresz­kedik, bekukkant a keríté­sek mögé, a népi építészet bámulni való alkotásait ve­heti szemügyre. Letűnt koro­kat idéző templomokat őr­zött meg a falu, és sok emlék idézi azokat az időket, amikor II. Endre uralkodásától a XVIII. századig, aranyat, ezüstöt hoztak a föld mélyé­ből a Szászországból ide te­lepített bányászok. Éppen e nemzetiség ha­gyományait, kulturális örök­ségét pártolták a falu lakói, midőn úgy döntöttek, eszten­KÜLFÖLDROL IS Országos ifjúsági képzőművészeti tábor A KISZ Csongrád megyei bizottsága augusztus _ l-től augusztus 15-ig a Mártély melletti Tisza-parton rendezi meg a XI. országos ifjúsági képzőművésztábort. A találko­zón a megyei tanácsok mű­velődésügyi osztályai és a me­gyei KISZ-bizottságók javas­latára a művészeti szakkö­rökben dolgozó tehetséges fiatalok vesznek részt a fő­városból és hazánk minden megyéjéből. A táborba a Szovjetunió­ból, Lengyelországból és Ju­goszláviából is érkeznek majd vendégek. Június 23-án Szovjet dokuracnturafilm Kínáról Szerdán, június 23-án este különleges dokumentumfilmet mutat be A félelem fala mö­gött címmel a televízió. A szovjet tévések alkotása a Mao Ce-tung vezette Kína tör­ténelmének elmúlt 25 évét fogja át. Az eredeti dokumen­tumfelvételekből — amelyek egy részét a kínai tévések ké­szítették — a nézők megismer­hetik a Nagy Kínai Fal mögöt­ti világ arculatának változá­sát. A csaknem egyórás alko­tásban megszólalnak olyan menekültek — elsősorban a nemzetiségiek közül — akik a Szovjetunióban kerestek oltal­mat, és olyan emigránsok, po­litikusok, írók is, akik a kínai rezsim változása után megta­gadták a hazatérést, illetve át­szöktek a Szovjetunióba. A mai maoista országról alkotott kép nem lenne teljes azoknak a lebukott kínai ügynököknek a vallomása nélkül, akiket a szovjet biztonsági erők leplez­tek le, illetve akik önként je­lentkeztek a szovjet hatósá­goknál. A szovjet tévések produk­ciója bevilágít a Kínában ural­kodó háborús hisztéria kulisz- szái mögé is. A magyar né­zők által még nem látott film­felvételek beszámolnak többek között a szovjet határ men­tén épített bunkerhálózatról, a mesterségesen szított szovjet­ellenességről. Természetesen nem hiányzik az összeállítás­ból a gazdasági élet helyzeté­nek felvázolása sem, s képso­rok vallanak arról: hogyan in­dult meg a népi kommunák szervezése és hogyan bukott meg a merev kínai gazdálko­dási rendszer megújításának kísérlete. A kulturális forra­dalom hírhedt eseményeiről is tájékoztat a film, egyebek közt arról: hogyan telepítették az emberek sízázezreit vidék­re, s hogyan kényszerítették őket, hogy egymásra lőjenek. Építészeti fányképpáiyázat A Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Fotó­művészek Szövetsége Tornyok városon és falun címmel kö­zös építészeti fényképpályá­zatot hirdet. Az érdeklődők már átvehetik a kiírást a Ma­gyar Építőművészek Szövetsé­gének székházéban (1088. Bu­dapest, Dienes László utca 2.), s a kész alkotásokat ugyanoda kell elküldeni legkésőbb no­vember 5-ig. A legjobb művek díjazására összesen 30 ezer forintot irányoztak elő. A bí­ráló bizottság legkésőbb no­vember végéig teszi közzé a pályázat eredményét. dőről esztendőre a nagybör­zsönyi napokon mutatkoznak be országnak-világnak. Vita a közművelődésről A megnyitót követően a közművelődés munkásai ren­deztek eszmecserét, magas- fokú vitát — Tóth Albertnak, a járasd pártbizottság titká­rának vezetésével — a falusi művelődés távlatairól, a mű­velődési házak helyzetéről, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség tagjainak kulturális te­endőiről. Este a Szent István templom szomszédságában, a dombtetőn, csillagpadlású szá­lában gyülekeztek a táncos kedvű ifjak. Lesz bál ma is, de kezdjük azon, hogy ma zenére éb­red a falu. Kilenc órakor megnyitják a falumúzeumot, a művelődési házzal átellenben álló tomácos házban, mely egykor lőporkamraként, utóbb óvodai konyhaként szolgált, s most, hogy a Dunakanyar Intéző Bizottság támogatásá­val ikifoldozták a tetejét, be­vakolták, bemeszelték, ál­landó helytörténeti kiállítás­nak lesz színhelye. Most már csak az a kérdés — hallom Kiss Károlytól, a művelődési ház igazgatójától —, hogy a falubeliek hajlandók-e meg­válni — természetesen nem ingyen — azoktól a becses tárgyaktól, amelyek most e szobányi boltozatos kiállí­tóhelyen látogatóra várnak. Napoleon át hordták a falu­beliek az ősök szerszámait, fényesre kopott rokkákat, gya- lukat, mezei készségeket, fa­gerebent, no meg szólőzú- zót és járomfát. A díszhely­re egy éppen négyszáz esz­tendeje, 1576-ban, Witten- bergben nyomatott, színes képekkel ékített német Luther bibliát. Üzennek a régiek. A sarok­ban rongyfejű bábú, a szá­zadforduló tájékán viselt len­vászon ing-gatya, aratni jár­tak benne. S aztán itt vannak a pruszlikok, feketék, ünnepi hímzéssel, főkötők, slingelt piros hímzésű bölcsőtakaró, ágyterítő, párnahuzat s kék­kel hímzett halotti lepel, mintegy jelképezve az élet folyamatát. Folklór műsor A nagybörzsönyi viseletét ezen a mai szombaton hús­vér menyecskéken 1 láthatják majd a délutáni folklórmű­sor fenyőgerendából rakott padsorokon helyet foglaló né­zői. Bemutatkoznak a sza­badtéri ácsolt színpadon a pávakör asszonyén ék esel, az öttagú citerazenékar és a — Somogyi Antal helybeli hentes, herfli kíséretével, magyarán szólva harmonika- szóra táncra perdülő — if­júsági népi csoport leányai, legényei. Szól majd a dal, Hintenhalten Pankelc, mely arról szól, hogy az öreg Pan­kelc háta mögött ül egy kro­kodil, és mást nem csinál, csak az öreg rókát várja. Elég különös a szöveg, de jól megy a polkára, lehet tná- colni rá. Föllépnek az estén, vendégként, a soroksári tán­cosok is, majd a vendégse­regnek fújja a talpalávaiót a pilisvörösvári rezesbanda. A vasárnapi programból: este hétkor szolidaritási gyű­lést rendeznek, lesz pol- beat fesztivál, sportvetélke­dő. A nap szenzációja, hogy az NB I-es Salgótarjáni Bá­nyász csapata megmérkőzik a helyi focistákkal. Eljönnek az SBTC női futballistái is, a nagybörzsönyi lányok ti­zenegyével játszanak rang­adót. Apor Zoltán Tanulás és különóra Mértékkel csak hasznukra válik Eke Ildikó kiegyensúlyozott kislány. — Nem akarok zeneművész lenni — mondja a Bartók or­szágos zenei verseny második helyezettje. — Már óvodás korom óta furulyázni tanulok, és mióta iskolába járok, zongorázom. Hetente kétszer van órám, a soroksári Zalka Máté általá­nos iskola zenetagozatos osz­tályában. Az utolsó bizonyít­ványom ötös volt... — Nem, más különórára nem járok, csak zongorázni. Elég is a heti két óra, meg a napi háromnegyed óra gya­korlás. A verseny utáni dísz- hangversenyen a Fészek­klubban Bartók Mikrokozmo­szából a Tercelő dallamot, a Kíséret tört hármasokkal cí­mű részt és a Meditációt ját­szottam. Otthon is van zon­gorám. Szeretek játszani. Most ötödikes vagyok, és ze­nét csak harmadiktól taníta­nak az iskolában. — Erzsi, Ildikó nővére is tanult zenét. Ö most 15 esz­tendős, de abbahagyta — mondja az édesanya, Eke Istvánná. — Mi szeretnénk, ha leg­alább egyik gyerekünk zene­művész leime, de nem erőltet­jük. Eke Istvánná adminisztrá­tor. s férjével együtt a Pest­vidéki Gépgyárban dolgoznak. — Ildit elsős és másodikos korában különórára járattuk. Elég drága volt — havi nyolcvan forint — de megér­te. A díjakkal amiket eddig a kislányunk nyert, már ta­lán meg is térült minden. Ildikó valóban kiegyensú­lyozott kislány. Jól tanul, s a szabad idejével is okosan gaz­dálkodik. Ha teheti, mesét 1 olvas, meg a kötelezőt. A barátnőjével, Hajnalkával szokott játszani. Csak napi egy-két órát szán a zenére. S ezt is ugyanolyan jókedv­vel, élvezettel teszi, mint szinte mindent. Az utóbbi idők pedagógiai kutatásaiból csakúgy mint az iskolások panaszaiból kitűnt: gyermekeinket néha ésszerűt­lenül túlterheljük. A mércét a kelleténél magasabbra he­lyező szülők nem ritkán négy-öt, sőt még több külön­órára, szakkörbe íratják, gyermekeiket. A mindennapi tanulás mellett ez még fel­nőttnek is sok lenne. Ezért azután az iskolában fáradtak, ingerültek ezek a tanulók. Nem csoda. Idejüket szét­forgácsolták, s a követelmény oly magas, hogy gyakran éri kudarc őket. Senki sem lehet mindenben kiváló. Egy-egy területen azonban már a 11— 12 éves gyermekek is ered- mennyel bontakoztathatják ki adottságaikat, s érlelhetik ké­pességeiket. Eke Ildikó példá­ja tanúsítja. V. G. P. >TFFU A VOLÁN 1. SZ. VÁLLALAT 4. sz. üzemegysége FELVÉTELRE KERES RENDELKEZŐ FORGALMI SZOLGÁLATTEVŐ, PÉNZTARELLENÖR, RAKTÁRELLENOR MUNKAKÖRÖKBE érettségivel rendelkező dolgozókat. Pest megye területére érvényes, díjtalan MÁVAUT autóbuszbérlet. Jelentkezni lehet: Budapest IX., Pápay István u. 5-7. Munkaügyi Osztály. Közlései sokrétűek. A Vet­kőző nő csöndben tomboló alakzatához társul a Piéta egy tömbbé szakasztott meg­nyugvása, a Talpát néző lány Michelangelóhoz és Vedres Márkhoz kapcsolt kedvessége, akik előtte érintették e té­mát. Kerényi Jenő gazdagsá­ga abban is lemérhető, hogy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents