Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-01 / 128. szám

1976. JÜNIUS 1., KEDD xJtíaifW A vállalatok jóléti és kulturális alapjának egyedi elbírálásáról A SZOT elnökségének ülése irányelveket fogadott el a szakszervezeti bizalmiak hatásköréről A SZOT elnöksége, hétfői ülésén irányelveket fogadott el a szakszervezeti bizalmiak hatásköréről. Figyelembe vet­te, hogy a kormány legutóbbi rendelete értelmében ezentúl a szakszervezetek egyetértése szükséges a dolgozókat érintő olyan eseti intézkedésekben, mint a személyi alapbér meg­állapítása, a miniszteri vagy magasabb szintű kitüntetésre vonatkozó javaslat, a fizetett rendkívüli szabadságban vagy jutalomszabadságban részesí­tés, vállalati lakás vagy la­kástámogatás, továbbá szö- oiális juttatás adása. Az ezek­kel kapcsolatos egyetértési jogot a szakszervezetek alap­szabálya értelmében a bi­zalmiakra, főbizalmiakra ru­házzák. Az irányelvek szerint a jövőben a bizalmik, illetve főbizalmiak egyetértése szük­séges a vállalati, hivatali, in­tézményi és szakszervezeti külföldi és hazai üdülési be­utalók személy szerinti oda­ítéléséhez, a beutalók térí­tésének részbeni vagy teljes elengedéséhez, a szakszerve­zeti segélyben részesülő sze­mély meghatározásához, a szakszervezeti kitüntetésben részesülök kiválasztásához is. A bizalmiak véleményét, javaslatát ki kell kérni a dolgozók élet- és munkakö­rülményeit érintő valamennyi kérdésben, s joga van a bizal­minak arra, hogy e kérdé­seket érintő felsőbb .szintű rendeletek, előírások betar­tását ellenőrizze. A bizalmi vétót kezdeményezhet a szak- szervezeti bizottságnál, ha a gazdasági vezető a csoportját, illetve egyes dolgozókat érin­tő törvénysértő intézkedése­ket tervez, vagy ha a szocia­lista erkölcsöt sértő eljárást, hibás módszert tapasztal és a kérdést a gazdasági veze­tővel nem tudja rendezni. A most elfogadott irányel­veket valamennyi alapszer­vezetben ismertetik a bizal­miak, főbizalmiak tanácsko­zásán. A SZOT elnöksége tájékoz­tatót hallgatott meg a jóléti és kulturális alapképzés egyedi elbírálásáról. Mint ismeretes, a rríódosított közgazdasági szabályozók értelmében 1976. január 1-től a vállalati jóléti és kulturális alapok képzé­sének szabályai is megváltoz­tak. A korábbi években a költségek terhére számolhat­ták el az 1967. évi szinteknek megfelelő anyagi fedezetet és ezt az összeget az adózás után képzett részesedési alap­ból kiegészíthették. Az új szabályozás szerint az alapot bizonyos fejkvóták szerint ké­pezik a vállalatok a költségek terhére, tehát az adózás előtti nyereségből, amit továbbra is kiegészíthetnek az adózás utá­ni részesedési alapból. Az új szabályok az eddigieknél ál­talában kedvezőbb helyzetbe hozták a vállalatokat, mert biztonságos alapot jelente­nek a jóléti intézmények fenntartásához, a gyermekin­tézmények működtetéséhez és a szakmunkástanulók étkezte­téséhez. A fejkvóta szerint képezhető alaprész azonban csak összességében és nem valamennyi vállalatnál nyújt nagyobb anyagi forrást az üzemétkeztetésre, a segélye­zésre, a sapciális, kulturális és sportellátásra, ifjúságpoli­tikai célokra, egyéb szociális és kulturális ellátásra. Az illetékes állami szervek ren­deletileg lehetővé tették ezért bizonyos esetekre a jóléti és kulturális alap képzésének egyedi megállapítását. Ilyen egyedi megállapítást 274 vál­lalat és intézmény kért, eze­ket a kérelmeket a felügye­leti szerv és az iparági szak- szervezet véleményezte. E vé­leményeket is figyelembe vé­ve, a Pénzügyminisztérium, a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT illetékes vezetői 220 vállalat, intézmény számára a korábbinál magasabb fejkvó­tát állapítottak meg, sőt 37 vállalat fejkvótáját — a fel­ügyeleti szerv és a szakmai szakszervezet javaslatára — magasabbra emelték, mint ahogy azt a vállalat kérte. | A SZOT elnöksége további napirendi pontként tárgyalt a szakszervezeti segélyezési rendszer módosításáról, majd megvitatta az 1977. évi tagdíj- besorolás irányelveit A foglalkoztatás mértékének meghatározását igénylik a tsz-tagok — állapította meg a TOT elnöksége A TOT elnöksége hétfőn ülést tartott; megtárgyalta a termelőszövetkezeti tagság helyzetének alakulását és élet- körülményeinek fejlődését. Az elnökség megállapította, hogy az elmúlt 5 évben a tsz- tagok száma egyenletesen csökkent és a tagság összeté­tele a nemzedékváltás nyomán számottevően módosult. Ta­valy év végén 930 ezer tagja volt a termelőszövetkezetek­nek, közülük 510 ezer aktív korú, 420 ezer pedig nyugdí­jas. (A nyugdíjasok száma öt év alatt 20 százalékkal nőtt.) Az elmúlt években élénk munkaerőmozgás volt megfi­gyelhető, főleg az iparosodott körzetekben és a tsz-alkalma- zottak körében. A változás nyomán a fiatal, képzettebb szövetkezeti tagoknak a mun­kaviszony és a munkafeltéte­lek iránti igénye az iparban meghonosodott gyakorlathoz közeledett. Az aktív tagság to­vább fiatalodott, az átlagos életkor öt év alatt három év­vel, 41 évre csökkent. A szövetkezeti parasztság életkörülményeit meghatáro­zó tényezők között nagy sze­repe van a munkában töltött időnek. Az elmúlt öt évben a termelőszövetkezetek egy fő­re jutó munkateljesítménye emelkedett. Mintegy százezren évente átlagosan több mint 3000 órát dolgoznak. Ugyan­akkor főleg a nők foglalkoz­tatása gyakran alig éri el az ezer órát. Különösen a fiata­labb, szakképzett szövetkezeti tagok azt igénylik, hogy az éves foglalkoztatás mértékét, a munkanap maximális hosz- szát, a pihenőidőt és a túl­munka feltételeit a jövőben az eddiginél jobban szabályoz­zák. A termelőszövetkezeti tagok jövedelmi helyzete a központi életszínvonalpolitikai célokkal összhangban általában kedve­zően alakult. Javult a tsz-nyugdíjasok és járadékosok anyagi helyzete. A nyugdíjak átlagos összege közel megkétszereződött. Jelentős, de nem elégséges javulás tapasztalható az üze­mi étkezés, s a munkahelyi egészségügyi ellátás, a mun­karuhajuttatás és az üdültetés fejlődésében. Az úttörőmozgalom 30. évfordulójára emlékeztek a gyermeknapon Tízezren a honvédelmi versenyen — Fogadalomtétel Otthonavatás — Kiiüntetések J Az úttörőmozgalom 30. = évfordulója alkalmából a 1 KISZ Központi Bizottságá- | nak vörös selyem zászló- ! szalagját nyerte el a nagy- I fcátai Földvári Károly út- | törőcsapat, miután másod- I szór kapta meg a KISZ KB I vörös selyemzászlaját. A I KISZ KB vörös selyemzász- § laja kitüntetést adomá- ! nyozták a veresegyházi I Táncsics Mihály és a gyáli § | II. Rákóczi Ferenc úttörő- | csapatnak. Kiváló úttörő* § munkáért kitüntetést ka- 1 pott a gödöllői Petőfi Sán- | dor, a váci Petőfi Sándor, | a szigetszentmártoni Ber- í csényi Miklós és a duna­it haraszti Petőfi Sándor út- ! törőcsapat Puszfavacs Pusztavacs határában er­dőkkel körülölelt hatalmas rét terül el. A táj arculata a hét végén egy napra megváltozott. Honvédelmi, MHSZ- és ifjú­sági bemutatósátrak, ételt, italt árusító pavilonok sorakoztak a fasorok mellett. A járási KISZ- bizottság, az MHSZ és egy katonai alakulat a gyermek­napra ifjúsági honvédelmi és sportnapot szervezett. — A járás valamennyi köz­ségéből különvonattal, autó­buszokkal jöttek a pajtások, a felnőttek. Először gyermek­napi ünnepségre került sor, majd úttörőket, kisdobosokat avattak. Az ünnepségen részt vett Ihászi József, a járási pártbizottság első titkára, or­szággyűlési képviselő is. Utá­na a pajtások színes műsort mutattak be, majd a katonák harcászati gyakorlatai követ­ték. Az úttörők honvédelmi versenyen is összemérhették erejüket. A megyei MHSZ jó­voltából a gyerekek ágyúkat, fegyvereket, repülőgépeket te­kinthettek meg, sőt fel is ül­hettek az autókra, kipróbál­hatták, hogyan mozgatható a légvédelmi ágyú ... A mező közepén színes jel­mezekbe öltözött fiatalok a Érdemes figyelni a légtbemutatókra . Bozsán Péter felvétele y Értékes kezdeményezés Jó alkalom a tapa Aszódon is finiséhez köze­lednek a párttagköny vese- rét megelőző elvtársi beszél- . getéseknek. Munkahelyén, a nagyközségi könyvtárban ke­restem fel Ádám Imrénét, a községi alapszervezet titká­rát, hogy együtt summáz­zuk a beszélgetés tanulságait egy olyan kommunista kol­lektíva esetében, amelynek tagsága túlnyomórészt idős ember, nyugdíjas. Személyes gondok — Hetvenöt kommunista tartozik ide, s bizony 35-öt kellett közülük — magas kor, gyengeség, vagy rossz egész­ségi állapot miatt — felmen­teni a pártrendezvények lá­togatása, a pártoktatás alól. A többi nyugdíjasnak körül­belül egyharmada viszont po­litikailag ugyanolyan aktiv, mint a fiatalabbak, még két pártvezetőségi tag is van kö­zöttük. Mivel a párttagság nagy területen szétszórva, egymástól messze lakik, nyolc pártcsoportot alakítottunk, hogy a bizalmiak könnyeb­ben tarthassanak kapcsola­tot a csoport tagjaival. A nyugdíjasokon kívül ehhez az alapszervezethez tartoznak a kereskedelmi, a vendéglá­tóipari dolgozók, az OTP al­kalmazottal, az óvodai dajka és több kisiparos, őket üzemi munkás vagy szövetkezeti dolgozó korukban vettük fel a pártba, és azóta váltották ki az iparengedélyt. — A pártrendezvények alól felmentett idős kommunis­ták közül csupán kettőt nem kerestek fel a beszélgető cso­portok, mivel kórházban vannak. A többiek örültek a látogatásnak, ha nem is min­denki volt tisztában céljával, rendeltetésével. — Akadt talán, aki azt hit­te: tagrevízdó készül? — Ennél még a felmentet­tek is tájékozottabbak; vol­tak azonban néhányan, akik mondanivalójukat csupán sze­mélyes gondjaikra, panaszuk­ra akarták korlátozni. Két­ségtelen: sok olyan idős párt­tagunk van, aki kevés állami munkaviszonyt tudott igazol­ni, s alacsony nyugdíjat kap. Az sem vitatható, hogy ezek az emberek nehezen élnek, anyagi gondok közepette. Mi azonban legfeljebb annyit tehetünk, hogy továbbítjuk ezeknek az öregeknek azt a kérését: vizsgálják felül a nyugdíjasok foglalkoztatásá­nak mai rendszerét, s tegyék lehetővé, hogy a munkabíró alacsony nyugdíjjal rendel­kezők a mostaninál több órát dolgozhassanak évente, tehát többet kereshessenek. Felhívás — és visszhang — Egy értékes kezdemé­nyezést is útjára indított köz­ségünkben a kommunisták­kal folytatott beszélgetés — tér át másik példára az alap­szervezet titkára. — Elindító­ja Bundschuch Nándor laka­tos kisiparos volt, aki java­solta, hogy a rendelőintézet tervezett bővítési-felújítási munkálatainak támogatására, meggyorsítására a kommu­nista szakmunkások, mes­teremberek, kisiparosok vál­laljanak társadalmi munkát. Aszódon hagyományai van­nak a kisiparosok áldozat- készségének, a közösség ér­dekében végzett szakipari munkájuknak. Maga Bund­schuch Nádor például szabad­téri játékszereket — hintaáll­ványt, mászókát stb. — ké­szített társadalmi munkában a 2-es számú óvodának, több mint tízezer forint értékben. Mostani kezdeményezéséhez napok alatt nyolcán csatla­koztak, két nyugdíjas vas­munkás, egy kiskereskedő, két villanyszerelő, egy bér­fűrészelő, s egy lakatos kis­iparos, no meg az egyik du­nántúli termelőszövetkezet aszódi galvanizálóüzemének vezetője, húsz munkatársá­val! — Megszületett mindjárt a pontos felajánlás is: mivel a rendelőintézet környékén la­kóknak nagyon messze van a község egyetlen gyógyszer- tára, a kommunista kisipa­rosok vállalták, hogy a ren­delőben fiókgyógyszertárat alakítanak ki, legalább a gyá­ri készítményekért ne kelljen a betegeknek, öregeknek any- nyit gyalogolniuk. — Volt-e olyan párttag, akit e beszélgetések során kellett kommunista kötelességeire fi­gyelmeztetni ? A családi béke kedvéért — Egy esetben erre is szük­ség volt; Az egyik kereske­delmi dolgozónk — tudva, hogy a vallási kérdésekben tanúsított megalkuvása miatt kényelmetlen beszélgetésnek néz elébe — pártonkívüli fele­ségét küldte maga helyett a beszélgetésre. A második al­kalomra aztán maga jött el, s akkor türelmi időt adtunk neki, annak tisztázására: hajlandó-e iskolás gyermekét szocialista szellemben nevelni, vagy továbbra is hittanra já­ratja „a családi békesség ked­véért”. Ezt az ügyet egyéb­ként júniusban taggyűlésen tárjuk döntés végett az alap­szervezet tagsága elé. — Hasznos volt ez a beszél­getés; a párttagok a véle­ménynyilvánítás, a szocialista demokrácia újabb fórumát látják benne, az alapszerve­zet vezetősége pedig jó alkal­mat az eszmecserére, a ta­pasztalatszerzésre. Nyíri Éva különféle régi fegyverek — kardok, pajzsok, buzogányok — használatát mutatták be. Mindenkinek tetszett az att­rakció, ám a csodálkozásra ke­vés idő maradt... Aztán a gyerekek, felnőttek egy vonalba húzódtak a füvön, ahol apró, színes masina emel­kedett a valódit megszégyenítő zúgással a magasba. A repülő­gép-modellezők tartottak be­mutatót. Látnivaló volt bőven. Tízez­ren voltak a puzstavacsi réten. Az idősebbek tapasztalattal figyelik az eseményeket, a gye­rekek önfeledten örülnek a látványosságnak. — Azt akartuk — magya­rázza Grundli Emil őrnagy —, hogy a fiatalok szórakozva is­merkedjenek a modern hadi- technikával, a katonaélettel. Olyen élményt akartunk nyúj­tani nekik, amelyre később is szívesen emlékeznek. Százhalombatta Vasárnap délelőtt már jóval a gyermeknapi ünnepség kez­dete előtt virágcsokrokat, ajándékokat szorongató szülők, gyerekek gyülekeztek Száz­halombatta főterét. Nem sok­kal tiz óra után az erőmű és az olajfinomító fiatal munkás­városának két modern iskolá­jából — pattogó ritmusú in­dulók ütemére — hosszan kí­gyózó sorokban indultak meg a piros és kék nyakkendős gyerekek a főtér felé. Az úttörő- és kisdobosava­tással egybekötött gyermek­napi ünnepségen megjelent Balázs Gézáné, az MSZMP Százhalombattai Bizottságá­nak első titkára. Az ünnepsé­get Oláh Mihály, a százhalom­battai Ságvári Endre úttörő­csapat vezetője nyitotta meg. Balázs Gézáné ünnepi beszé­dében az úttörőszövetség meg­alakításának 30. évfordulójáig emlékezett. Szavai után a szülők esküt tettek, hogy gyermekeiket a szocialista társadalom normái szerint nevelik a jövőt fele­lősséggel építő felnőttekké. Ez­után következett az úttörő-, kisdobos- és ifjúvézető-avatás. V. F. Halásztelek Két évvel ezelőtt kezdődött a halásztelki új általános isko­la szomszédságában az úttörő- otthon építése. A mintegy négy és fél millió forintért készült épületet vasárnap adták át rendeltetésének. Tíz órakor zászlófelvonással kezdődött az ünnepség, majd a kisdobosok fogadalomtétele következett. Ezután Csömöri László, a ráckevei járási hi­vatal művelődésügyi osztályá­nak vezetője méltatta azt a széles körű társadalmi össze­fogást, amely lehetővé tette az otthon felépítését. A helyi Al­kotmány Termelőszövetkezet folyamatosan, mintegy 800 ezer forint értékű segítséget nyúj­tott. Az átadási ünnepségen a SZIMFI KISZ-szervezete mag­netofont, a községi tanács erő­sítőberendezést, a Duna Tsz magnetofont és 15 ezer forint készpénzt, a Pestvidéki Gép­gyár lemezjátszót, mikrofont, a Csepel Vas- és Fémművek magnetofont, a Kertészeti Egyetem halásztelki gazdasága filmfelvevőt, a Csepel Autó­gyár ötezer forintot ajánlott fel. Az úttörőotthonban politech­nikai műhely is van. Innen a járás 36 iskoláját látják el kü­lönböző politechnikai félkész munkákkal. K. Gy. A halásztélül úttörőhöz Koppány György felvétel« i i A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents