Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-18 / 143. szám
1976. JÚNIUS 18., PÉNTEK 5 Építkezés - szolgáltatás - szőnyegszövés Nagycsaládosok az első helyen Még az idén 20 lakást adnak át Örkényben Örkényben, az E—5-ös országút jobb oldalán áll az építőipari szövetkezet új központi telepe, amit az idén fejeztek be. Nagy szükség volt rá, hiszen a műhelyek zsúfoltak voltak, az asztalosok, lakatosok rossz körülmények között dolgoztak. A telephelyet mindössze hét hátlap alatt építették. Határidő előtt A szövetkezet 121 tagja azonban nemcsak magának dolgozik gyorsan és pontosan, hanem másoknak is. A létszám csökken, az eredmény növekszik. Tavaly 15 millió forint árbevételük volt, 15 százalékkal magasabb, mint az előző évben. A növekedés a termelékenység emelkedéséből származik, ment a munkaerő- helyzet az idén sem javult, a szövetkezet mégis hű marad a dabasi járásban szerzett jó hírnevéhez. Folytatja a tagság azt a munkát, ami jó hírének egyik megalapozója: a cigány lakosság életkörülményeinek javítására úgynevezett Cs-la- kásokat épít. Az akció két éve kezdődött. Tavaly tizennyolc lakást adtak át, négy hónappal a határidő előtt. Az idén további húsz lakást építenek. A szerződésben foglalt határidő december 31. Az építők vállalták, hogy a húsz lakást augusztus 20-án átadják. A felajánlás reálisnak tűnt, hiszen februárban már készen álltak az alapok. Ám hiba csúszott a számításba. A Budai Tégla- és Cserép- ipari Vállalat az építőanyagoknak csak egy részét tudta szállítani márciusban. A meglevő téglákból nyolc lakás falazását kezdhették meg Ez a nyolc lakás június végére el is készül, átadják a lakóknak. A többi viszont késik — a felajánláshoz képest. Nem lesz azonban nagy a késés, mivel a dabasi járási pártbizottság segítségével sikerült kisméretű blokktéglákhoz jutni. Így a lakások június végére tető alá kerülnek. Igaz, hogy alkotmányunk ünnepére lehetetlen befejezni a még hátralevő munkát, az építők ezért elhatározták, hogy szeptember végéig az összes Cs- lakást átadják. Így is előbbre hozzák a szerződéses határidőt kerek három hónappal. Sorozatgyártásban A kőművesek családiházépítést is vállaltak a Cs-akció mellett. Tatarozták a község művelődési házát, a jövő héten lakáskarbantartást fejeznek be Táborfalván. Az ÁFOR-nak vasvázas szivaty- tyúcsarnokot építettek. Az ácsok tetőket újítottak fel, kö- zületnek, az asztalosok beépített bútorokat készítenek egyedi megrendelésekre, falburkolatokat csinálnak. A lakatosok vasvázas színt szereltek össze Hernádon a Kézi- szerszámgyárnak. A szövetkezet szerződést kötött a Számítástechnikai és Ügyvitelszervezési Vállalattal, számítógépek álpadozatának készítésére. Ezzel két célja van. Egyik az, hopr a munkaerő és gépi kapacitás tökéletesebb kihasználására megszervezze a sorozatgyártást Másik — és nem mellékes — cél az, hogy szövetkezetpolitikánknak megfelelően tevékenységével segítse az ipari vállalatokat. Az ál padozatok gyártása már megkezdődött. Az • Örkényi építőipari szövetkezet a lakossági szolgáltatásból is kiveszi a részét. Tavaly 1Í0 ezer forint értékű szolgáltatást végeztek, az idén 170 ezer a terv. Különböző gépeket, zsaludeszkákat kölcsönznek a lakosságnak. Szakipari részlegük üvegez, ajtót-ablakot javít, lakatosmunkákat vállal. Munka az asszonyoknak Közismert tény, hogy a községekben a mezőgazdaságon kívül nehezen találnak munkát a nők. (Néha a termelőszövetkezetekben is.) Az asz- szonyok tehát rendszerint lakóhelyüktől távolabb kapnak munkalehetőséget, ingáznak. Örkényben az építőipari szövetkezet igyekezett megoldani a gordiuszi csomót: szőnyegszövő üzemet hozott létre a szabad női munkaerő számára. A szövőcsarnokot öt évvel ezelőtt építették föl társadalmi munkában. Az üzem azóta sokat fejlődött. Jelenleg több mint harminc asszony dolgozik ott, bevonva a közeli községek lányait is a munkába. Eleinte torontáli szőnyegeket szőttek, s az ÁRTEX közreműködésével tőkés piacon adták eL Egy-két éve azonban úgy látszott, hogy telítődött a piac, nem nagyon volt megrendelés. Mást kellett tehát kezdeni. Kapcsolatot teremtettek Ar- dai Ildikó iparművésszel, aki a székely festett szőnyegek mintáit, készítésük módját tanulmányozta. Tíz tervet adott a szövetkezetnek. Mostanában tehát székely szőnyegeket szőnek Örkényben, szintén tőkés exportra. A szövetkezet az ötödik ötéves tervben tovább fejlődik. Évente húsz lakást épít, növelik a szőnyegexportot, tovább bővítik a lakossági szolgáltatást. B. I. Segítség a szarvasmarhaprogramnak Traktorvontatású takarmánykeverő kocsi i A nagyüzemi szarvasmarhatenyésztés gépesítésében újabb láncszemet jelent az az új típusú, TAK—7 takarmánykeverő és -kiadagoló kocsi, amelynek — a sikeres kísérletek befejezése és a nullaszéria előkészítése után — sorozatgyártását kezdték meg a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál. A traktorvontatású, 7 köbméteres, térfogatú tartállyal rendelkező kocsiba a berakott takarmányféleségek — köztük 5 centinél nem hosszabb szálastakarmány — öszetétele a beépített mérleggel pontosan meghatározható. A hét köbméternyi takarmányt az adagolási mennyiségtől és egyéb körülményektől függően, 3—8 perc alatt juttatja a jászlakba. Az új gépet nemzetközi kiállításon is bemutatják. A legfontosabb a lakás- és az óvodaépítés — Eredményesen valósulnak meg a budai járás községeinek tervei Június utolsó napjaiban a vállalatokhoz és termelőszövetkezetekhez hasonlóan az intézmények, s a tanácsok is hozzálátnak az első félév eredményeinek és tapasztalatainak összegezéséhez. Így van ez a budai járásban is, ahol a települések idei fejlesztési tervében kiemelkedő szerepet játszik az óvodaépítési program és a nagycsaládosok lakáshoz juttatása. — A nagycsaládosok lakásainak építésével Budaörsön haladnak a legjobban — mondotta dr. Kölner Ferenc, a Pest megyei Tanács budai járási hivatalának elnöke. — Az év végéig a nagyközségben húsz sokgyermekes család költözik új otthonba. A lakások közül tízet még augusztusban birtokba vehetnek a tulajdonosok. Törökbálinton az év végéig tíz lakást adnak át a nagy- családosoknak, Erden pedig a tervezett nyolccal szemben — a Törökbálintihoz hasonlóan — ugyancsak tízet. A budai járásban a másik, állandó napirenden levő gond, hogy kevés az óvodai hely. A megoldásnak természetesen egyetlen módja van: építeni kell. Jó ütemben haladnak Sóskúton egy százszemélyes óvoda munkálatai. Az építést áprilisban kezdték meg, s a járási hivatal elnöke szerint minden remény megvan arra, hogy november derekára az apróságok beköltözhessenek az új óvodába Igaz ugyan, hogy november nincs messze, ám az öt hónap múlva esedékes avatót mindenképpen garantálja az, hogy 210 helybeli lakos ajánlotta fel segítségét, az építkezésben való részvételét. Akadtak természetesen olyanok is, akik pénzzel igyekeztek segíteni a várva várt ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS Több gyorsfagyasztott és konzervált áru Az V. ötéves terv időszakában az élelmiszeriparban szelektív fejlesztésre kerül sor, (SZÉNSAAS ÜDÍTŐ ITALOK) hogy az üzemek ki tudják elégíteni a biológiailag értékesebb termékek iránt ugrásszerűen növekvő keresletet. Ebben meghatározó szerepe lesz a tartósítóiparnak, a konzerv- és a hűtőiparnak, amelyek a korábbinál nagyobb beruházási lehetőségekhez jutnak. Amíg 1971—75 között a hűtőipar az élelmiszeripar összes beruházásából 2.7 százalékos arányban részesült, addig 1976 —80 között ez a részesedés eléri az 5,4 százalékot, ami alapot ad a tervezett fejlesztés megvalósításához. Különösen jelentős az egész évben fogyasztható zöldség- és gyümölcskonzervek és mirelit áruk termelésének növelése. A tervidőszakban létesülő új zalaegerszegi hűtőház, valamint a Miskolcon és Székesfehérváron tervezett üzembővítő rekonstrukció ezt a célt is szolgálja. A konzervipar új üzemet nem létesít, de sok új gépet kap. Zöldségkonzervekből a hazai fogyasztás 1980-ig egyhar- madával növekszik. A gyárakból több zöldborsó, zöldbab kerül majd ki, és teljes körű ellátást biztosítanak paradicsomból, valamint csemege- uborkából. Ennél is valamivel nagyobb mértékben növekszik a gyümölcskonzervek termelése, miután 1976—80 között várhatóan 40 százalékkal bővül a lakosság vásárlása. A hűtőipar szintén egyhar- madával fokozza öt év alatt a gyümölcsfeldolgozást. óvoda ügyét Egy négytagú brigád tagjai 10 ezer forintot ajánlottak fel segítőkészségük jeleként A befejezéséhez közeledik Budaörsön is egy új, 150 gyermek napközi elhelyezésére alkalmas óvoda építése. A munkálatok tavaly decemberben kezdődtek meg és az átadásig mindössze néhány nap van már csak hátra. A tervek szerint a hónap utolsó napjaiban sor kerülhet a rég várt eseményre. Az országos és a megyei tapasztalatok azt mutatják, hogy a budaörsihez hasonló gyermekintézmények felépítése többnyire másfél-két évet vesz igénybe. A nagyközségben azonban elegendő volt hét hónap is. Az új óvoda építését ugyanis a helybeliek társadalmi munkája mellett az építők: a budaörsi ÉLÉPSZER szakembereinek segí'tőkészsége is gyorsította. Nemrég ugyanis, amikor az új óvoda terveit felülvizsgálva kiderült, hogy a foglalkoztatóhelyiségekbe — a falak megóvására — lábazatra van szükség; a vállalat szakemberei soron kívül, társadalmi munkában kezdtek hozzá annak elkészítéséhez. Felajánlásuk értéke 50 ezer forint volt. B. P. ,Nem sláluskérdés’* A Dalmátház művésze A Dalmátház régi pinceház, több mint 200 esztendős, szabálytalanul kanyarodó, hasas falú, kővel kirakott építmény, ahol régen Erkel Ferenc is vendégeskedett. A szentendrei kicsiny ékszerdoboz, csupán ebben az évszázadban, volt már kocsma és autógumi-raktár. Ma Szánthó Imre képzőművész alkotóháza. Egy évtizeddel ezelőtt vásárolta meg. — Négyesztendős korom óta lakom ebben a városban — vall magáról Szánthó Imre —, nagyszülői ágon volt színész a családban, szüleim pedig a vasúttal jegyezték el magukat. — S ön mikor végezte él a főiskolát? — Az autodidakták útját jártam végig. Az óbudai Goldber- gerben egyszemélyben végzem a dekorációs munkákat. Eredetileg a textiltervezést választottam hivatásul, és csak időnként segítettem a plakát- készífésben. Végül ott ragadtam. A vállalat propaganda- kiadványait rajzolom. 1961 óta tagja a Képzőművészeti Alapnak. A Dalmátház kicsiny szobája egy sokféle művészeti érdeklődéstől „megfertőzött” embert jellemez. XIX—XX. századi márvány- szobrok ékesítik a műtermet, a falon különféle linóleummetszetek láthatók. — A szentendrei művészek alkotásain kívül saját munkáimat is gondozom. Egy időben karikaturistának készültem. Ma már csak a múltból visz- szamaradt 30 album tanúskodik erről az időszakról. Illusztrációkat ugyancsak készítek; immár az ötödik kiadást éri meg a Szentendrei Ütikalauz. Ügy hiszem, kevesen tudják, hogy a turisták számára közkedvelt Görögkancsó étterem cégértábláját, s a benti faliképeket ugyancsak Szánthó Imre alkotta. — Milyen a kapcsolata a városi képzőművészekkel? Bozsán Péter felvételei — Huszonöt éve állítok ki velük, de vannak, akiket csupán látásból ismerek. Hogy teljesebb legyen „Imi” szerteágazó művészi palettája, leírom: három festményét a Nemzeti Galériában állították ki. Omszkban a Pest megyei művészek tárlatán szintén képviseltette magát. — Kedvenc műfajom a rajzos bélyegző tervezés — mondja. — Tizenhét szentendrei alkalmi bélyegzőt és az állandót is én terveztem. — Végtére is a képzőművészet melyik ágába sorolja be önmagát? — Egyikbe sem. Ellene vagyok mindenféle kasztnak Egyszerűen szeretem a képző- művészetet, s ez nem státus ba való tartozás kérdése. Kamarás Péter Fejlődik a sző!őfermeles Az állami gazdaságok köz- A következő években to- pontjában felmérték a szőlő- ] vább növelik a hozamokat és termelés helyzetét: a mező-; az összes termelést. 1980-ban gazdaság állami nagyüzemei- j kétszer annyi oltványt adnak ben dinamikusan fejlődik ez! majd, mint tavaly. Előbbre az ágazat. A termésátlag jutnak a gépesítéssel, a ter- 1975-ben kétszer nagyobb vek szerint az átalakítható volt az országosnál, hektáron- j ültetvényeket öt év alatt kiként 75 mázsa, szemben az öt i vétel nélkül alkalmassá te- évvel korábbi 57,5 mázsával. I szik a gépi szüretelésre. á. i i
