Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-12 / 138. szám
1976. JÜNIüS 12., SZOMBAT </(ídim Ilyen még nem volt ” Házigazdák Nagykátáról Baráti találkozó a szovjet kultúra házában Tegnap délután 3 órától a nagykátai járás MSZBT-tag- Icsoportjai voltak a házigazdák Budapesten a Semmelweis ut- fcai fehér palotában, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A vendégek pedig a \Szovjet—Magyar Baráti Társaság hazánkban tartózkodó küldöttségének tagjai, azok az •orvosok és munkások, tudósok lés tanítók, akik nyolc szovjet köztársaság képviselőjeként az MSZBT országos elnökségének meghívására jöt- itek el hozzánk ötnapos látoga- itásra. „Ilyen még nem volt” mondogatták a ház vezetői, „de rajta leszünk, hogy ezután Iminél többször legyen.” Mármint ilyen színes, mozgalmas, eseményekben gazdag délután, Pataki Márton megnyitja a kiállítást; mellette Gabányi Lajos, lolyan programsorozattal, ami- megyei pártbizottság osztályvezetője. •nek szervezéséért valamelyik •város vagy járás MSZBT-tag- eso portjai vállalják a felelős- Béget. De kezdjük az elején, a tó- Blmási Gobelin Háziipari Szövetkezet dolgozóinak, és a tá- f>iószentmártoni művelődési központ kerámia szakköri tagijainak munkáiból ■ rendezett közös kiállítás megnyitásával, lamire Pataki Mártont, a nagy- kátai járási pártbizottság első •titkárát kérte fel V. A. Mu- szin, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házának osztályvezetője. Lehetetlen /volna felsorolni ennek a szép délutánnak minden szereplőjét, közreműködőjét. emeljük ki hát közülük elsőnek azt, aki 71 esztendős fejjel, nyugtalan nyugdíjasként gyűjtötte <na- ga köré a legősibb képzőművészet, az agyagmívesség rajongóit: Várallyai Bélát, aki a tűz pirosát őrző égetett zomán- eos tálaival keltette fel a látogatók érdeklődését. A megnyitó beszédre és baráti szavakra a szovjét küldöttség egyik tagja, G. I. Smanyko válaszolt, majd a házigazdák és vendégek bevonultak a színházterembe. Zsúfolásig megtelt a faburkolatos, (szép terem. A széksorokban iáttunk orvosnőt és pártmunkást, pedagógus házaspárt és községi tanácselnököt, mezőgazdászt és sok-sok kétkezi dolgozót, a járásiban működő három MSZBT-tagcsoport tagjait. Chmely Ödön, a nagy- fcátai Bartók Béla Járási Művelődési Központ igazgatója mondott ünnepi beszédet, méltatva a felszabadító szovjet és « magyar nép őszinte, állandóan mélyülő barátságát, Szavaira Zoja Tyimofejeva, a szovjet delegáció vezetője válaszolt, aki elmondotta: ötnapos országjárásuk végén érKészlet a kerámiakiállításról: 'te az az öröm őket, hogy itt találkozhatnak a gyárak, a földek népével, ebben a szép palotában. Amit Magyarországon láttak — a szépülő városokat, zöldellő vetéseket, hidakat, jól öltözött embereket, szerető ölelésre tárt karú barátokat — mind-mind arról ■győzte meg őket: a szovjet katonák vére nem hullott hiába. A találkozó színfoltja következett ezután, úgy, ahogy azt lelkes szervezők, aktivisták hetekkel előre kitervelték: a Tápiómente Szövetkezeti Együttes fergeteges műsorral kedveskedett a szovjet vendégeknek. Dómján Lajos koreográfus és Molnár Tibor zenei vezető irányításával olyan dobozi csárdást, csángó sarkan- •tyús legényest, Duna menti •karikázót és somogyi pásztortáncot raptak a fiúk-lányok, amit még a köztudottan színvonalas folklórhoz szokott SOMOGYIAK PEST MEGYÉBEN Tanácsiak tapasztalatcserén Két esztendővel ezelőtt a Somogy megyei Tanács igazgatási és jogi állandó bizottságának meghívására Siófokon járt a Pest megyei Tanács küldöttsége. A vendéglátás viszonzására tegnap került, sor: a Somogy megyei Tanács tisztségviselői, dr. Kassai János megyei vb-titkár vezetésével jöttek Pest megyei tapasztalatcserére. A találkozón dr. Cselótzky György, a Pest megyei Tanács vb-titkára köszöntötte a vendégeket. A fogadás után a két állandó bizottság közösen ellátogatott Szentendrére. Itt a városi tanács vb-termé- ben dr. Zalka Károly, a Pest megyei Bíróság elnöke, a megyei tanács igazgatási és jogi bizottság elnöke röviden ösz- szefoglalva tájékoztatta a vendégeket a bizottság eddigi és soronkövetkező tennivalóiról. Ezután a somogyiak nevében Filottás Pál, az ottani állandó bizottság elnöke számolt be, munkájukról. Az eszmecserén hasznos javaslatként vetődött fel: a jövőben a két állandó bizottság koordinálja munkatervében a téközösen megtárgyalandó maköröket. A tapasztalatcserét követően a résztvevők Szentendre nevezetességeivel ismerkedtek, majd Visgerádra, valamint Dobogókőre látogattak el. K. P. Jubilál ai AKI Megalakulásának 25. évfordulója alkalmából pénteken ünnepi ülést tartott a Magyar Tudományos Akadémia Állategészségügyi Kutató Intézete az Akadémia különtermében. Dr. Mészáros János, az intézet igazgatója bevezető előadásában beszámolt az elmúlt két és fél évtized eredményeiről. Munkájuk iránt külföldön is megnövekedett az érdeklődés, a KGST mezőgazdasági állandó bizottsága az állategészségügyi kutatások koordinálását az intézetre 1 bízta. Ülő nő ős Madaras korsó. Bozsán Péter felvételei szovjet vendégek is elragadtatott vastapssal fogadtak. Ám ezután következett a meglepetés; a nagykátad lányok még ki sem fújták magukat, amikor a ház egyik munkatársa bekonferálta a Tbiliszi Szak- szervezeti Kultúrpalota gyermekegyüttesét, amely 12 napos vendégszereplésre érkezett hazánkba . A magyar nézők közül bizonyára sokan látták mór töltényhüvelyekkel kirakott, fekete ruhás dzsigiteket, bárány kucsmás cserkeszeket, amint akrobata /ügyességgel és utánozhatatlan könnyedséggel járják a kaukázusi népek gyors, sodró erejű táncait. Itt is őket láthattuk — 10—14 évesen! Puha csizmájukban spiccelő-szaltózó dizsigitpalán- tákat, és olyan kvartettet, amelynek tagjai összesen 44 évesek voltak. Köztük a szopránénekes Beszik Szuhurulid zét, aki most végzi az általános iskola V. osztályát, életében először van külföldön, és ha törik ha szakad diplomata lesz, vagy ha nem, hát sebészorvos. Az együttes vezetője, A. V Darahvelidze 19 évvel ezelőtt mint fiatal táncos, már szerepelt a magyar színpadokon Mostani turnéjuk következő állomása Kőszeg lesz, végül Debrecenben adnak ízelítőt a giúz néptánc- és énekművésze kis követei a hatalmas szovjet haza sokszínű kultúrájából. „Ilyen még nem volt’, mondották a ház vezetői, és arra kérték Gabányi Lajost, a Pest megyei pártbizottság propaganda-művelődési osztályvezetőjét: fogjanak össze a mielőbbi folytatás érdekében. Nyíri Éva Társadalmi munkaakciót kezdeményeznek a ráckeveiek — Annak érdekében, hogy feladatainkat eredményesebben és gyorsabban tudjuk megoldani, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága tagjainak példát kell mutatniuk. Csak így juthatunk előre saját, szűkebb környezetünk dolgaiban és közelíthetjük meg egyre jobban általános társadalmi céljainkat. Ez a kiragadott mondat akár mottója is lehetett volna a Hazafias Népfront ráckevei nagyközségi elnökségének tegnap megtartott, választás utáni első ülésén. A tanácskozást dr. Verdes Margit, a nagyközségi pártbizottság elnöke nyitotta meg, s tájékoztatta a megjelenteket arról, hogyan láttak munkához megválasztásuk után. Az elnökségi ülés első napirendi pontja volt hivatott választ adni arra, milyen feladatok várnak a ráckevei aktivistákra. A Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának tervezett programját Dékány Sándor, a bizottság titkára ismertette. A nagyközségi tanáccsal való együttműködést erősíteni és még hatékonyabbá kell tenni: ez a közjogi bizottság munkája. A községfejlesztési és társadalompolitikai munkabizottság Közösen, együtt Ráckevéért és Szigetbecséért elneve- . zéssel társadalmi akciót indít az V. ötéves terv helyi célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. Ebben elsősorban az Aranykalász Tsz segítségére támaszkodunk, de a többi üzemet és intézményt is bevonják a társadalmi munkába. Ezek a mondatok rengeteg tennivalót' takarnak.- Lesz bőven munkájuk azoknak is, akik a nemzetközi szolidaritás, a béke és barátság érdekében kívánnak tevékenykedni, s a nő- bizottság tagjaira is sok feladat vár. Ezután hozzászólások következtek, majd a jelenlevők megválasztották a munkabizottságok tagjait. V. J. MCYAK-FRANC1A KAP A kölcsönös megismerés igényével Régmúlt idők óta érezteti hatását a francia nyelv és civilizáció hazánk szellemi életében. Az utóbbi évtizedekben a magyar kultúrának is voltak lelkes terjesztői Franciaországban. Különösen a múlt tizenöt esztendőben jelentkeztek nagy erőfeszítések á magyar kultúra és tudomány eredményeinek megismertetésére. A ‘ magyar—francia kulturális kapcsolatokat államközi kulturális, illetve tudományos és műszaki együttműködési egyezmény szabályozza. Az egyezmény azt célozza, hogy a két nép a kulturális értékek, a tudományos és műszaki vívmányok kicserélése révén jobban megismerje egymást. A kapcsolatok ilyen irányú fejlődése összecsendül azokkal az elvekkel, amelyeket Helsinkiben, az európai biztonsági és együttműködési értekezleten a kulturális együttműködés és csere terén elhatároztak. Kapcsolatainkra a növekedés és a javulás jellemző a kulturális és — különösen az utóbbi években — a műszakitudományos területen egyaránt. A munkatervek lebonyolításában fontos szerep hárul a budapesti Institut Francais- ra, vagyis a Francia Intézetre, valamint a Párizsi Magyar Intézetre. A két intézmény előadásokkal, könyvtárával, kulturális rendezvényeivel jelentős mértékben hozzájárul Franciaországban a magyar és Magyarországon a francia kultúra ápolásához. Irodalmi kapcsolataink rendelkeznek a legnagyobb hagyománnyal. Franciából fordítva 559 mű jelent meg 1960—69 között, csaknem 15 millió példányban. 1963-ban 120 francia szerzőtől fordított könyvből 60 volt szépirodalmi. 1972- ben 248 francia szerzőtől fordított könyvből 37. Az utóbbi időben egyre nagyobb számban jelennek meg franciából fordított tudományos és műszaki könyvek is. A XX. századi magyar próza számos alkotása — Illyés, Dé- ry, Németh, Sarkadi, Örkény — megjelent Franciaországban, jóllehet, a magyarból fordított művek száma évente alig tíz. Budapesten a párizsi Magyar Intézetnek megfelelő, de széAZ MNOT JAVASLATAI A közéietiség nem cél, hanem eszköz a szocialista társadalom építéséhez A Magyar Nők Országos Tanácsa tegnap ülés tartott a Parlament vadásztermében. Az ülésen részt vett és a vitában felszólalt Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője, valamint Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottság titkára. Makoldi Mihályné alelnök megnyitó beszéde után Bokor- né dr. Szegő Hanna, az MNOT elnökségének tagja terjesztette elő a nőtanács 1973-ban alakított társadalmi munkabizottságának jelentését a nők közéleti tevékenységéről. A kétéves felmérő elemző munka megállapításai azt bizonyítják, hogy az MSZMP KB 1970 februárjában kiadott nőpolitikái határozata kedvező irányban befolyásolta a nők helyzetét, Nemzetközi értekezlet a társadalombiztosításról A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa rendezésében június 8—11 között Budapesten tanácskoztak Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia, a Szovjetunió és Vietnam szakszervezeti központjainak társadalombiztosítási vezetői, küldöttségei. Megfigyelőként vett részt a megbeszéléseken a finn társadalombiztosítási intézet küldöttsége is. A pénteken befejeződött tanácskozás úgy döntött, hogy a szocialista országok társadalombiztosítási jntézetei vezetőinek következő értekezletét 1977-ben tartják. tovább nőtt a foglalkoztatottságuk, szakképzettségük, s ezzel párhuzamosan fokozódott aktivitásuk, a közéletben betöltött szerepük. Különösen sokat tettek a nők politikai műveltségének fejlesztéséért a párt- és tömegszervezetek, agi- tációs és nevelőmunkájuk nyomán növekedett a lányok, asz- szonyok kezdeményező szerepe a különböző választott testületekben és bizottságokban. Mind a jelentés, mind pedig az azt követő vita foglalkozott a további fejlődés gátló tényezőivel; a társadalomban még meglevő szemléleti torzulásokkal, a nőkben meglevő gátlásokkal és a családon belüli munkamegosztás fogyatékosságaival. A Központi Bizottság üdvözletét tolmácsoló Jakab Sándor, miután méltatta az MNOT szerepét a családjogi törvény előkészítésében, csaknem hasonló jelentőségűnek értékelte a tanács mostani ülésén tárgyalt témát, ám hangsúlyozta: a közéietiség nem cél, hanem eszköz a fejlett szocialista társadalom építéséhez. A tartalmas, élénk vitát Erdei Lászlóné, az MNOT e’nöke foglalta össze, majd a nőtanács ajánlásokat, javaslatokat fogadott el a további tennivalókról. A tanácskozás résztvevői ezután aláírásukkal csatlakoztak a Béke-világtanács stockholmi felhívásához. lesebb körű tevékenységet folytató Francia Intézfet, egyebek között a francia nyelvoktatással is foglalkozó Alliance Francaise mellett francia mű' szaki dokumentációs iroda is működik. (Ennek magyar megfelelője Párizsban még nem nyílt meg.) A színházszerető magyar közönség a múlt években megismerkedhetett hazánkban a Comédie Francaise társulatával, Marcel Marceau pantomimművészetével. A magyar színházak egy-egy évadban mintegy 20 francia darabot játszanak. Évente 10—15 francia játékfilmet vásárolunk, és televíziónk is számos francia filmet vetít. A 60-as évek közepe óta (amikor a magyar film viszonylag ismertté vált a nemzetközi filmművészetben), a francia kritika nagy szerepet vállalt e filmek ismertetésében és elemzésében. Több magyar filmhét, filmhónap is volt Franciaországban. Ezeken sikeresen mutattak be magyar filmeket. Viszonzásképpen francia filmhetek is voltak Magyarországon. A magyar színház- és filmművészet népszerűsítésében szembeötlőek az aránytalanságok, magyar színművekkel, televíziós játékfilmekkel alig találkozunk Franciaországban. A művészeti termékek cseréje sokkal kiegyensúlyozottabb olyan területen, ahol a nyelvnek nincs szerepe, mint például a zene-, a táncművészet és a képzőművészet. Különösen a magyar komolyzene iránt nyilvánul meg nagy érdeklődés, valamint a magyar zeneoktatásra, illetve a Kodály- módszerre irányul a figyelem, A magyar közönség emlékezetében még elevenen élnek a modern francia festészet kiválóságainak, Picassonak, Lágernek, Chagallnak és a magyar származású Vasarely munkáiból rendezett nagy' sikerű kiállítások. Franciaországban emlékezetes siker volt a 10 évszázad magyar művészetét ösz- szefoglalóan bemutató kiállítás. fl tudományos kapcsolatok mindig jelentősek voltak. Ezek azonban elsősorban a humán tudományokat ölelték föl. Tudományos kapcsolataink 1955 óta igen gyorsan fejlődnek, és a humán tudományok mellett kiterjednek a természet- és műszaki tudományra is. Magyarországon, az általános iskolától kezdve a felső- oktatási intézményekig, valamint a TIT nyelvtanfolyamain rendszeresen folyik francia nyelvoktatás, s három egyetemen francia szakos tanárképzés. Franciaországban a magyar történelem, a magyar művelődés- és irodalomtörténet francia nyelvű oktatása sajnálatos módon megoldatlan. E hiányosságok miatt azonban a francia diákok, irodalmárok, különösen az új szocialista kultúra értékei iránt érdeklődők lesznek szegényebbek. A kulturális csere tekintetében Magyarország hátrányára mutatkozó egyes aránytalanságokat annál is inkább hasznos lenne csökkenteni, mert — és ezt a helsinki konferencia záróokmánya is leszögezi — „ .. .a kulturális csere és együttműködés hozzájárul az emberek és népek közötti jobb kölcsönös megértéshez. és ily módon az államok közötti tartós egyetértéshez —” örvendetes, hogy történtek már e tekintetben is lépések. A kormányközi egyezmények aláírása óta a két ország kulturális és tudományos kapcsolatai bővültek, a tudományos és műszaki kapcsolatok pedig ugrásszerűen megnövekedtek. S bár az érdeklődés kisebb Magyarország iránt, mint fordítva, az arányok ma kedvezőbbek, mint egykor. Minden reményünk megvan arra, hogy jó politikai kapcsolataink és az általános európai enyhülés következtében az egymás iránti kölcsönös megismerés igényének óhaja alapján a magyar—francia kulturális kapcsolatok a következő években sikeresen továbbfejlődjenek. Boros Béla á
