Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-12 / 138. szám

1976. JÜNIüS 12., SZOMBAT </(ídim Ilyen még nem volt ” Házigazdák Nagykátáról Baráti találkozó a szovjet kultúra házában Tegnap délután 3 órától a nagykátai járás MSZBT-tag- Icsoportjai voltak a házigazdák Budapesten a Semmelweis ut- fcai fehér palotában, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­ban. A vendégek pedig a \Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság hazánkban tartózkodó küldöttségének tagjai, azok az •orvosok és munkások, tudósok lés tanítók, akik nyolc szov­jet köztársaság képviselője­ként az MSZBT országos el­nökségének meghívására jöt- itek el hozzánk ötnapos látoga- itásra. „Ilyen még nem volt” mon­dogatták a ház vezetői, „de rajta leszünk, hogy ezután Iminél többször legyen.” Már­mint ilyen színes, mozgalmas, eseményekben gazdag délután, Pataki Márton megnyitja a kiállítást; mellette Gabányi Lajos, lolyan programsorozattal, ami- megyei pártbizottság osztályvezetője. •nek szervezéséért valamelyik •város vagy járás MSZBT-tag- eso portjai vállalják a felelős- Béget. De kezdjük az elején, a tó- Blmási Gobelin Háziipari Szö­vetkezet dolgozóinak, és a tá- f>iószentmártoni művelődési központ kerámia szakköri tag­ijainak munkáiból ■ rendezett közös kiállítás megnyitásával, lamire Pataki Mártont, a nagy- kátai járási pártbizottság első •titkárát kérte fel V. A. Mu- szin, a Szovjet Kultúra és Tu­domány Házának osztályveze­tője. Lehetetlen /volna felso­rolni ennek a szép délután­nak minden szereplőjét, köz­reműködőjét. emeljük ki hát közülük elsőnek azt, aki 71 esztendős fejjel, nyugtalan nyugdíjasként gyűjtötte <na- ga köré a legősibb képzőművé­szet, az agyagmívesség rajon­góit: Várallyai Bélát, aki a tűz pirosát őrző égetett zomán- eos tálaival keltette fel a láto­gatók érdeklődését. A megnyitó beszédre és ba­ráti szavakra a szovjét kül­döttség egyik tagja, G. I. Smanyko válaszolt, majd a házi­gazdák és vendégek bevonul­tak a színházterembe. Zsúfo­lásig megtelt a faburkolatos, (szép terem. A széksorokban iáttunk orvosnőt és pártmun­kást, pedagógus házaspárt és községi tanácselnököt, mező­gazdászt és sok-sok kétkezi dolgozót, a járásiban működő három MSZBT-tagcsoport tag­jait. Chmely Ödön, a nagy- fcátai Bartók Béla Járási Mű­velődési Központ igazgatója mondott ünnepi beszédet, mél­tatva a felszabadító szovjet és « magyar nép őszinte, állan­dóan mélyülő barátságát, Sza­vaira Zoja Tyimofejeva, a szovjet delegáció vezetője válaszolt, aki elmondotta: öt­napos országjárásuk végén ér­Készlet a kerámiakiállításról: 'te az az öröm őket, hogy itt találkozhatnak a gyárak, a földek népével, ebben a szép palotában. Amit Magyarorszá­gon láttak — a szépülő váro­sokat, zöldellő vetéseket, hi­dakat, jól öltözött embereket, szerető ölelésre tárt karú ba­rátokat — mind-mind arról ■győzte meg őket: a szovjet katonák vére nem hullott hiába. A találkozó színfoltja követ­kezett ezután, úgy, ahogy azt lelkes szervezők, aktivisták hetekkel előre kitervelték: a Tápiómente Szövetkezeti Együttes fergeteges műsorral kedveskedett a szovjet vendé­geknek. Dómján Lajos koreog­ráfus és Molnár Tibor zenei vezető irányításával olyan do­bozi csárdást, csángó sarkan- •tyús legényest, Duna menti •karikázót és somogyi pásztor­táncot raptak a fiúk-lányok, amit még a köztudottan szín­vonalas folklórhoz szokott SOMOGYIAK PEST MEGYÉBEN Tanácsiak tapasztalatcserén Két esztendővel ezelőtt a Somogy megyei Tanács igaz­gatási és jogi állandó bizott­ságának meghívására Siófokon járt a Pest megyei Tanács küldöttsége. A vendéglátás viszonzására tegnap került, sor: a Somogy megyei Tanács tisztségviselői, dr. Kassai Já­nos megyei vb-titkár vezeté­sével jöttek Pest megyei ta­pasztalatcserére. A találkozón dr. Cselótzky György, a Pest megyei Ta­nács vb-titkára köszöntötte a vendégeket. A fogadás után a két állandó bizottság közö­sen ellátogatott Szentendrére. Itt a városi tanács vb-termé- ben dr. Zalka Károly, a Pest megyei Bíróság elnöke, a me­gyei tanács igazgatási és jogi bizottság elnöke röviden ösz- szefoglalva tájékoztatta a ven­dégeket a bizottság eddigi és soronkövetkező tennivalóiról. Ezután a somogyiak nevében Filottás Pál, az ottani állandó bizottság elnöke számolt be, munkájukról. Az eszmecserén hasznos ja­vaslatként vetődött fel: a jö­vőben a két állandó bizottság koordinálja munkatervében a té­közösen megtárgyalandó maköröket. A tapasztalatcserét követő­en a résztvevők Szentendre nevezetességeivel ismerked­tek, majd Visgerádra, vala­mint Dobogókőre látogattak el. K. P. Jubilál ai AKI Megalakulásának 25. évfor­dulója alkalmából pénteken ünnepi ülést tartott a Ma­gyar Tudományos Akadémia Állategészségügyi Kutató In­tézete az Akadémia külön­termében. Dr. Mészáros Já­nos, az intézet igazgatója be­vezető előadásában beszá­molt az elmúlt két és fél év­tized eredményeiről. Munkájuk iránt külföl­dön is megnövekedett az ér­deklődés, a KGST mezőgaz­dasági állandó bizottsága az állategészségügyi kutatások koordinálását az intézetre 1 bízta. Ülő nő ős Madaras korsó. Bozsán Péter felvételei szovjet vendégek is elragadta­tott vastapssal fogadtak. Ám ezután következett a meglepe­tés; a nagykátad lányok még ki sem fújták magukat, ami­kor a ház egyik munkatársa bekonferálta a Tbiliszi Szak- szervezeti Kultúrpalota gyer­mekegyüttesét, amely 12 na­pos vendégszereplésre érkezett hazánkba . A magyar nézők közül bi­zonyára sokan látták mór töl­tényhüvelyekkel kirakott, fe­kete ruhás dzsigiteket, bárány kucsmás cserkeszeket, amint akrobata /ügyességgel és utá­nozhatatlan könnyedséggel járják a kaukázusi népek gyors, sodró erejű táncait. Itt is őket láthattuk — 10—14 évesen! Puha csizmájukban spiccelő-szaltózó dizsigitpalán- tákat, és olyan kvartettet, amelynek tagjai összesen 44 évesek voltak. Köztük a szop­ránénekes Beszik Szuhurulid zét, aki most végzi az általá­nos iskola V. osztályát, életé­ben először van külföldön, és ha törik ha szakad diplomata lesz, vagy ha nem, hát sebész­orvos. Az együttes vezetője, A. V Darahvelidze 19 évvel ezelőtt mint fiatal táncos, már sze­repelt a magyar színpadokon Mostani turnéjuk következő állomása Kőszeg lesz, végül Debrecenben adnak ízelítőt a giúz néptánc- és énekművé­sze kis követei a hatalmas szovjet haza sokszínű kultúrá­jából. „Ilyen még nem volt’, mon­dották a ház vezetői, és arra kérték Gabányi Lajost, a Pest megyei pártbizottság propa­ganda-művelődési osztályveze­tőjét: fogjanak össze a mi­előbbi folytatás érdekében. Nyíri Éva Társadalmi munkaakciót kezdeményeznek a ráckeveiek — Annak érdekében, hogy feladatainkat eredményeseb­ben és gyorsabban tudjuk meg­oldani, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága tagjai­nak példát kell mutatniuk. Csak így juthatunk előre saját, szűkebb környeze­tünk dolgaiban és közelít­hetjük meg egyre jobban általános társadalmi cél­jainkat. Ez a kiragadott mondat akár mottója is lehetett volna a Hazafias Népfront ráckevei nagyközségi elnökségének teg­nap megtartott, választás utá­ni első ülésén. A tanácsko­zást dr. Verdes Margit, a nagyközségi pártbizottság el­nöke nyitotta meg, s tájékoz­tatta a megjelenteket arról, hogyan láttak munkához meg­választásuk után. Az elnökségi ülés első napi­rendi pontja volt hivatott vá­laszt adni arra, milyen fel­adatok várnak a ráckevei akti­vistákra. A Hazafias Népfront nagyközségi bizottságának ter­vezett programját Dékány Sándor, a bizottság titkára is­mertette. A nagyközségi tanáccsal való együttműködést erő­síteni és még hatékonyab­bá kell tenni: ez a közjogi bizottság mun­kája. A községfejlesztési és társa­dalompolitikai munkabizottság Közösen, együtt Ráckevéért és Szigetbecséért elneve- . zéssel társadalmi akciót indít az V. ötéves terv helyi célkitű­zéseinek megvalósítása érde­kében. Ebben elsősorban az Aranykalász Tsz segítségére támaszkodunk, de a többi üze­met és intézményt is bevon­ják a társadalmi munkába. Ezek a mondatok rengeteg tennivalót' takarnak.- Lesz bő­ven munkájuk azoknak is, akik a nemzetközi szolidaritás, a béke és barátság érdekében kí­vánnak tevékenykedni, s a nő- bizottság tagjaira is sok fel­adat vár. Ezután hozzászólások követ­keztek, majd a jelenlevők meg­választották a munkabizottsá­gok tagjait. V. J. MCYAK-FRANC1A KAP A kölcsönös megismerés igényével Régmúlt idők óta érezteti hatását a francia nyelv és ci­vilizáció hazánk szellemi éle­tében. Az utóbbi évtizedekben a magyar kultúrának is voltak lelkes terjesztői Franciaország­ban. Különösen a múlt tizen­öt esztendőben jelentkeztek nagy erőfeszítések á magyar kultúra és tudomány eredmé­nyeinek megismertetésére. A ‘ magyar—francia kulturá­lis kapcsolatokat államközi kulturális, illetve tudományos és műszaki együttműködési egyezmény szabályozza. Az egyezmény azt célozza, hogy a két nép a kulturális értékek, a tudományos és műszaki vív­mányok kicserélése révén job­ban megismerje egymást. A kapcsolatok ilyen irányú fej­lődése összecsendül azokkal az elvekkel, amelyeket Helsinki­ben, az európai biztonsági és együttműködési értekezleten a kulturális együttműködés és csere terén elhatároztak. Kapcsolatainkra a növeke­dés és a javulás jellemző a kulturális és — különösen az utóbbi években — a műszaki­tudományos területen egyaránt. A munkatervek lebonyolításá­ban fontos szerep hárul a budapesti Institut Francais- ra, vagyis a Francia Intézetre, valamint a Párizsi Magyar In­tézetre. A két intézmény elő­adásokkal, könyvtárával, kul­turális rendezvényeivel jelen­tős mértékben hozzájárul Fran­ciaországban a magyar és Ma­gyarországon a francia kultúra ápolásához. Irodalmi kapcsolataink ren­delkeznek a legnagyobb hagyo­mánnyal. Franciából fordítva 559 mű jelent meg 1960—69 kö­zött, csaknem 15 millió pél­dányban. 1963-ban 120 fran­cia szerzőtől fordított könyv­ből 60 volt szépirodalmi. 1972- ben 248 francia szerzőtől for­dított könyvből 37. Az utóbbi időben egyre nagyobb szám­ban jelennek meg franciából fordított tudományos és mű­szaki könyvek is. A XX. századi magyar próza számos alkotása — Illyés, Dé- ry, Németh, Sarkadi, Örkény — megjelent Franciaországban, jóllehet, a magyarból fordí­tott művek száma évente alig tíz. Budapesten a párizsi Magyar Intézetnek megfelelő, de szé­AZ MNOT JAVASLATAI A közéietiség nem cél, hanem eszköz a szocialista társadalom építéséhez A Magyar Nők Országos Ta­nácsa tegnap ülés tartott a Parlament vadásztermében. Az ülésen részt vett és a vitá­ban felszólalt Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizott­sága párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője, valamint Pásztor Gabriella, a KISZ Központi Bizottság titkára. Makoldi Mihályné alelnök megnyitó beszéde után Bokor- né dr. Szegő Hanna, az MNOT elnökségének tagja terjesztette elő a nőtanács 1973-ban ala­kított társadalmi munkabizott­ságának jelentését a nők köz­életi tevékenységéről. A kétéves felmérő elemző munka megállapításai azt bi­zonyítják, hogy az MSZMP KB 1970 februárjában kiadott nőpolitikái határozata ked­vező irányban befolyásol­ta a nők helyzetét, Nemzetközi értekezlet a társadalombiztosításról A Magyar Szakszervezetek Országos Tanácsa rendezésé­ben június 8—11 között Bu­dapesten tanácskoztak Bul­gária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demok­ratikus Köztársaság, Romá­nia, a Szovjetunió és Viet­nam szakszervezeti központ­jainak társadalombiztosítási vezetői, küldöttségei. Megfi­gyelőként vett részt a meg­beszéléseken a finn társa­dalombiztosítási intézet kül­döttsége is. A pénteken befejeződött tanácskozás úgy döntött, hogy a szocialista országok társa­dalombiztosítási jntézetei ve­zetőinek következő értekez­letét 1977-ben tartják. tovább nőtt a foglalkoztatott­ságuk, szakképzettségük, s ez­zel párhuzamosan fokozódott aktivitásuk, a közéletben be­töltött szerepük. Különösen so­kat tettek a nők politikai mű­veltségének fejlesztéséért a párt- és tömegszervezetek, agi- tációs és nevelőmunkájuk nyo­mán növekedett a lányok, asz- szonyok kezdeményező szere­pe a különböző választott tes­tületekben és bizottságokban. Mind a jelentés, mind pedig az azt követő vita foglalkozott a további fejlődés gátló té­nyezőivel; a társadalomban még meglevő szemléleti torzu­lásokkal, a nőkben meglevő gátlásokkal és a családon be­lüli munkamegosztás fogyaté­kosságaival. A Központi Bizottság üdvöz­letét tolmácsoló Jakab Sándor, miután méltatta az MNOT sze­repét a családjogi törvény elő­készítésében, csaknem hasonló jelentő­ségűnek értékelte a tanács mostani ülésén tárgyalt té­mát, ám hangsúlyozta: a közéieti­ség nem cél, hanem eszköz a fejlett szocialista társadalom építéséhez. A tartalmas, élénk vitát Er­dei Lászlóné, az MNOT e’nöke foglalta össze, majd a nőta­nács ajánlásokat, javaslatokat fogadott el a további tenniva­lókról. A tanácskozás részt­vevői ezután aláírásukkal csat­lakoztak a Béke-világtanács stockholmi felhívásához. lesebb körű tevékenységet folytató Francia Intézfet, egye­bek között a francia nyelvok­tatással is foglalkozó Alliance Francaise mellett francia mű' szaki dokumentációs iroda is működik. (Ennek magyar meg­felelője Párizsban még nem nyílt meg.) A színházszerető magyar kö­zönség a múlt években meg­ismerkedhetett hazánkban a Comédie Francaise társulatá­val, Marcel Marceau panto­mimművészetével. A magyar színházak egy-egy évadban mintegy 20 francia darabot játszanak. Évente 10—15 francia játék­filmet vásárolunk, és televíziónk is számos francia filmet vetít. A 60-as évek közepe óta (ami­kor a magyar film viszony­lag ismertté vált a nemzetközi filmművészetben), a francia kritika nagy szerepet vállalt e filmek ismertetésében és elemzésében. Több magyar filmhét, filmhónap is volt Franciaországban. Ezeken si­keresen mutattak be magyar filmeket. Viszonzásképpen francia filmhetek is voltak Magyarországon. A magyar színház- és film­művészet népszerűsítésében szembeötlőek az aránytalansá­gok, magyar színművekkel, te­levíziós játékfilmekkel alig ta­lálkozunk Franciaországban. A művészeti termékek cseré­je sokkal kiegyensúlyozottabb olyan területen, ahol a nyelv­nek nincs szerepe, mint pél­dául a zene-, a táncművészet és a képzőművészet. Különö­sen a magyar komolyzene iránt nyilvánul meg nagy érdeklő­dés, valamint a magyar zene­oktatásra, illetve a Kodály- módszerre irányul a figyelem, A magyar közönség emléke­zetében még elevenen élnek a modern francia festészet kivá­lóságainak, Picassonak, Láger­nek, Chagallnak és a magyar származású Vasarely munkái­ból rendezett nagy' sikerű ki­állítások. Franciaországban em­lékezetes siker volt a 10 év­század magyar művészetét ösz- szefoglalóan bemutató kiállítás. fl tudományos kapcsolatok mindig jelentősek voltak. Ezek azonban elsősorban a humán tudományokat ölelték föl. Tu­dományos kapcsolataink 1955 óta igen gyorsan fejlődnek, és a humán tudományok mellett kiterjednek a természet- és műszaki tudományra is. Magyarországon, az általá­nos iskolától kezdve a felső- oktatási intézményekig, vala­mint a TIT nyelvtanfolyamain rendszeresen folyik francia nyelvoktatás, s három egyete­men francia szakos tanárkép­zés. Franciaországban a ma­gyar történelem, a magyar művelődés- és irodalomtörté­net francia nyelvű oktatása sajnálatos módon megoldatlan. E hiányosságok miatt azon­ban a francia diákok, irodal­márok, különösen az új szocia­lista kultúra értékei iránt ér­deklődők lesznek szegényeb­bek. A kulturális csere tekin­tetében Magyarország hátrá­nyára mutatkozó egyes arány­talanságokat annál is inkább hasznos lenne csökkenteni, mert — és ezt a helsinki kon­ferencia záróokmánya is le­szögezi — „ .. .a kulturális csere és együttműködés hozzá­járul az emberek és népek kö­zötti jobb kölcsönös megértés­hez. és ily módon az államok közötti tartós egyetértéshez —” örvendetes, hogy történtek már e tekintetben is lépések. A kormányközi egyezmé­nyek aláírása óta a két or­szág kulturális és tudományos kapcsolatai bővültek, a tudo­mányos és műszaki kapcsola­tok pedig ugrásszerűen meg­növekedtek. S bár az érdeklő­dés kisebb Magyarország iránt, mint fordítva, az arányok ma kedvezőbbek, mint egykor. Minden reményünk megvan arra, hogy jó politikai kap­csolataink és az általános euró­pai enyhülés következtében az egymás iránti kölcsönös megismerés igényének óhaja alapján a magyar—francia kulturális kapcsolatok a kö­vetkező években sikeresen to­vábbfejlődjenek. Boros Béla á

Next

/
Thumbnails
Contents