Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-12 / 138. szám

4 %Mi(W 1976. JÜNITJS 12., SZOMBAT Oktatás - korszerűbben Kihirdették a megyei pedagógiai pályázat eredményeit KIÁLLITÓTERMEKBÓL Képzőművészeti tapasztalatcsere Tegnap délelőtt a Fáklya klubban adták át a díjakat a Pest megyei Tanács művelő­désügyi osztálya által kiírt pe­dagógiai pályázat győztesei­nek. Az idén négy adott té­makörön belül választhatták ki a kedvükre valót a megyei tanárok, óvónőik. A pályamű­veket országos hírű szaktekin­télyek lektori véleménye alap­ján héttagú zsűri rangsorolta. A beérkezett 39 pályamű al­kotói közül 19-en első ízben küldték be dolgozatukat és lé­nyegesen több óvónő fogott tollat, hogy több éves tapasz­talatát közkinccsé tegye. A jelentkezők száma magasabb volt, mint az előző években, s ami különösen örvendetes: a színvonal is emelkedett. A díjazott pályamunkákat Hargitai Károly, a megyei ta- tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője értékelte, majd átnyújtotta a jutalma­kat. Tanulmányíró óvónők Az I. témakör Az óvodai nevelőmunka korszerűsítése összefoglaló címet kapta és 14 megyei óvónő írta meg dol­gozatát. Közülük hat a Kör- | nyezeti sétáik és foglalkozások tárgykört választotta. Az első díjat Horváth Endréné (Bu­gyi. 2. sz. óvoda) kapta, aki A munkára nevelés formái és tartalma az óvodában címmel írt, színvonalas, igényes pá­lyamunkát. Ezt nagyszerű kép­anyaggal, fotókkal és gyer­mekmunkákkal illusztrálta, s méltán érdemelte ki a négy­ezer forintnyi jutalmat is. Csuti Lajosné (Százhalombat­ta, DKV-óvoda) az Ünnepek, ünnepélyek az óvodában té­mát, dolgozta fel, s második helyzetiként háromezer fo­rintnyi jutalmat kapott. Kon­tor Lászióné (Öcsa, 2. számú óvoda) A kömyezétismereti foglalkozások és séták szere­pe a természeti és társadalmi környezet megismerésében cí­mű pályaművével harmadik helyezett lett, 2500 forintot ka­pott. Ketten, Kovács Attiláné (Bugyi. 3. sz. óvoda) és Mátyás Gyuláné (Vecsés, 2. sz. óvoda) óvónői ezer-ezer forint jutal­mat kaptak. A tanulás eredményessége A II. témakört, amely A ta­nulás eredményességének fel­tételei összefoglaló címet vi­selte, tízen választották. Ezen belül az Az olvasási készség fejlesztése; Készség és képes­ség fejlesztése a tanításban; A felzárkóztatás módjai; Egyéni tanulási módszerek; A felnőt- oktatás kérdései című tárgy­körök közül válogathattak. A tematika tehát sokszínű, vál­tozatos, volt. de sajnos a pá­lyamunkák zöme nem érte el á várt színvonalat. Éppen ezért a bizottság I. díjat nem adott ki, a második helyezett Kovács Lászlóné, a halásztel­ki általános Iskola tanára lett. I Értékes munkáját 3 ezer forinttal jutalmazták. A har- tnadik helyezett Zombori Béla, a pomáz-i általános iskola ta­nára. Írásában a modern rajztanításhoz ad hasznosítha­tó ötleteket. Díja 2500 forint. Magas színvonal, kiemelt díjak A II. témakörben a díjakon kívül Marosffy Szabolcs, az érdi 6. sz. általános iskola és Újvári István, a váci Gépipari Szakközépiskola tanára kapott ezer-ezer forint pénzjutalmat. A közművelődés szolgálatában Rendelet a könyvtárak tevékenységéről Űj törvényerejű rendelet szabályozza a könyvtárak fel­adatait, tevékenységét. A szo­cialista magyar könyvtárügy első nagy összegzése, az 1956. évi 5. számú törvényerejű rendelet megalkotása óta húsz év telt el. A rohamos fejlődés miatt szükségessé vált az új könyvtári alapjogszabályok ki­dolgozása. A könyvtári és tá­jékoztatási szakemberek köz­reműködésével elkészült az új törvényerejű rendelet terveze­te, amelyet az Elnöki Tanács május 28-án elfogadott. A kor- már korábban elfogadta a tvr. végrehajtásáról intézkedő mi­nisztertanácsi rendelet terveze­tét. A két jogszabály azt a kö­vetelményt támasztja a könyv­tárakkal szemben, hogy a köz- művelődési, szakmai és tudo­mányos értékű kiadványok fo­kozott gyűjtésével és rendel­kezésre bocsátásával, ezenkí­vül a könyvtári szolgáltatások körének bővítésével és kor­szerűsítésével mozdítsák elő a lakosság általános és szakmai művelődését, támogassák a ku­tató-fejlesztő tevékenységet; a hazai könyvtárak egyetlen. egységes könyvtári rendszert alkossanak. Az új jogszabályok elősegí­tik a könyvtári rendszer de- mokratikusabbá válását: bőví­tik a nyilvános könyvtárak kö- ,rét. hogy a lakosok — bárhol is élnek — megtalálják a szük­séges kiadványokat. Jogsza­bályba foglalták a nemzetiségi lakosság anyanyelvű könyvtá­ri ellátását, nagyobb lehetősé­get biztosítanak a szakembe­rek könyvtári ellátására és tá­jékoztatására. A Magyar Közlöny június 7-i számában található a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának a könyvtárakról szóló új törvényerejű rende­leté, amely a könyvtár felada­taként írja elő: működjék köz­re az általános művelődési igények kielégítésében, a szo­cialista tartalmú általános mű­velődés terjesztésében és gya­rapításában, a szocialista világ­nézet, életmód és ízlés fejlesz­tésében, az általános, a szak­mai, a politikai és a világné­zeti tájékozódásban, valamint a szabad idő hasznos eltölté­sének megszervezésében. Ve­gyen részt a termelési, kuta­tási, fejlesztési, tervezési, köz­művelődési, oktató-nevelő, va­lamint az igazgatási tevékeny­ség szakirodalmi igényeinek kielégítésében. A könyvtár szolgáltatásai: a könyvtári anyagok helybeni használata, könyvtárközi köl­csönzés, bibliográfiai, szakiro­dalmi tájékozódás. A könyv­tári szolgáltatások biztosításá­ra a könyvtár tervszerűen tá­jékozódik, feldolgozza a könyv­tári állományt, részt vesz a ki­adványok nemzetközi cseré­jében. A könyvtár állományát — állapítja meg a tvr. — véde­lemijen kell részesíteni. A la­kóhelyen a közművelődési és az iskolai könyvtár fenntar­tása a tanács hatáskörébe tar­tozik. A szocialista hazafiság kérdései Az idén október 14-én— 15-én rendezik Egerben a szocialista hazafiság kérdé­seivel foglalkozó országos tanácskozást. A hagyományos rendezvényre politikusok, írók, történészek, pedagógu­sok, művészek, a szocialista hazafiság kérdéseivel foglal­kozó szakemberek kaptak meghívást. Pedagóguslakások További kedvezmények A községek pedagógusellá­tottságát eredményesen szol­gálja a tíz esztendeje érvény­ben levő kedvezményes építé­si kölcsön. A pénzügyminisz­ter, az oktatási és kulturális miniszter most megjelent együttes rendelete kultúrpoliti­kai céljainkkal összhangban további ‘ kedveményeket bizto­sít a pedagógusok vidéki le­telepedéséhez. A lakásépíté­sükhöz igényelhető kölcsön fel­ső határa az eddigi 140 ezer I forintról 160 ezerre emelke­dett. 170 ezer forintot megha­ladó építkezés esetén a mun­káltató e kölcsönön felül tá­mogatást nyújthat. a Galériában Hincz Gyula műtermében, az Űrhajósok emlékezetére festett képe előtt Tavaszy Noémi: Szepes vára (linőleummetszet) Eszközök és eszközrendsze­rek az oktató-nevelő munka szolgálatában — ez volt a vá­lasztható III. témakör, amely­re nyolc pályamű érkezett. A magas színvonalra jellemző: közülük hetet jutalmazott a bizottság. Az első díjat Újvári István, a váci Gépipari Szakközépis­kola és Zsigmond József, a váci Sztáron Sándor Gimná­zium tanára kapta. A két ta­nár dolgozatának címe: Az Információhordozók együttesé­nek tematikus tervezése a ma­tematikában. Értékes, hasznos pályamunkájuk elismeréseként háromezer forint helyett 5 ezer forint - pénzjutalmat kaptak. A két második helyezett: Hel- méczy Mátyás, a dunaharaszti, és Polyhos Mihályné, a ceglédi általános iskola tanára, há­rom-háromezer forint jutalmat kaptak. Helméczy Mátyás Az okta­tástechnikai eszközök eszköz­rendszerré alakítása, alkalma­zása, és karbantartása címmel írt érdekes dolgozatot és ezt kiváló gyakorlati példákkal egészítette ki. Polyhos Mihályné pályamű­vének címe: Diakép, minit egy­fajta információhordozó meg­tervezése és kidolgozása a ma­tematika tantárgy elsőosztá­lyos szabályjáték és az első— második osztályos számrend­szerek előkészítése (csoporto­sítások) tanításához. Pálya­munkája a matematikatanítást reformizálja, s a mellékelt diaképek szinte kivétel nélkül hasznosíthatók az iskolai gya­korlati munkában. Harmadik díjat nem adtak ki, de Erdélyi Sándort, Kreutz Raymundnét, Kapronczai Zol- tánnét és Sztanyik Jánost 1500 —1500 forinttal jutalmazták. A III. témakörön belül a pályázóik az alábbi tárgykörök között választhattak: Oktatás- technikai eszközök rendszerré alakítása, és azok kihasznált­ságának megszervezése; Egy­fajta információhordozó ki­dolgozása adott tantárgy adott tanítási egységére; Oktatócso­mag adott tantárgy, adott té­májára. Valamennyi értékel­hető pályamunka magasfokú technikai jártasságot tükrözött és jó néhányat magnófelvétel, illetve diasorozat egészített ki. A legjobb dolgozatokat A IV. témakör: Az iskola és környezete. A dolgozatok zöme — kevés kivétellel — nem tartalmazott hasznosítha­tó. új elemet. Éppen ezért a bizottság egyetlen díjat sem adott ki, öt pályaművet vi­szont pénzjutalomban részesí­tett. Rónaszéki László, az ér­di 6. sz. általános iskola taná­ra 1500 forint kiemelt jutal­mat kapott. Újvári Istvánt, Erősvári Pált, Kerékgyártó Imrénét és Molnár Eleknét 1—1 ezer forinttal jutalmaz­ták. A legjobb pályamunkákat a megyei pedagógiai tovább­képző nyomtatásban megje­lenteti. A Nemzeti Galériában két­hetenként váltó tárlatokon olyan kísérletező mestereket mutatnak be, akiknek alkotá­sai képzőművészeti tapaszta­latcserét, továbbképzést je­lentenek napjaink alkotóinak. Összetett variációk Először Hincz Gyula műhe­lyébe pillanthatunk be. Vará- zsos világ ez, belső táj, olyan vidék, mely a képzelet nö­vényzetével népesült be. Az eszme, a képi gondolat terem­ti itt a maga sajátos galakti­káját, egyéni anatómiával. Hmcz Gyula nem világot, ha­nem a maga világát éri utol festményeivel, ezzel építi a festészet új bolygóját. Kezde­ményezéseiben az a lényeg, hogy nem a külvilág pompá­ját kutatja. Azt megtalálta Egry és Csontváry. Hincz en­nél a pontnál lép tovább, itt és így folytatja őket, azzal hogy az anyag belső szerke­zetének, a lelkűiét és a szel­lemiség eddig fel nem derí­tett tájáról küld képüzenetet. Mindez természetesen merő­ben más formát igényel. Mí­vel Hincz eszmevilága válto­zatokból sarjad, ebből egye­nesen következik, hogy művei az összetett variációk soroza­ta, melyek egyaránt számítás­ba veszik a rajz, a monotypia, a vegyes technika új lehető­ségeit a régi eszközök fel- használása mellett. Mindez azonban nem cél, csupán kö­vetkezmény. A cél a tudat­ban mérhetetlenül meggazda­godott XX. századi ember tel­jes kifejezése. Hincz minden festői ic^egszáIával ennek a komplexen árnyalt közegnek az értelmezésére törekszik, al­kotásai a küzdelmet tükrözik. Megállíthatatlan fantáziája ezer festőnek is elég lenne, ebből .adódik Hincz Gyula, ppoblétpúja, ..perme. Jitessfcjnü.-.­veinek csak ezrelékét* iád ja formába önteni, a többi nem­létté porlad, pedig, de fontos lenne megszületésük. Ami egy kínlódó szelekció közben lét­rejön, Dobozembere, falevél­lel központosított opusza, cér­nagombolyagot sem nélkülöz­hető, rézlemezt is felhasználó Aranymadara, zenei ösvényen száguldó színetüdjei, vonallá oattant tüzes csírái, tereket összegző képi elemzései mind az idő osztódásának és nö­vekedésének festői jelzései. Minden bizonnyal sikeres lesz a Nemzeti Galéria e ta­pasztalatcserét kezdeményező sorozata, melynek nyitánya­ként egyik legnagyobb élő mesterünk továbbteremtést sürgető műhelyét mutatták be az avatott közönségnek. Rajznapló a világ tájairól Ugyancsak most és itt nyílt meg az augusztus közepéig látható XIX. századi városké­pek és útirajzokat sűrítő ki­állítás, mely izgalmas rajz­napló, többnyelvű grafikai műfordítás a világ tájairól. A magyar festészet szorgalma ezt a kincset is csűrbe gyűj­tötte, a szellemi utazások ösz- szetartozó láncolata Csontvá- ry eszményeit készíti elő már az elmúlt században. Képírá­sunk eleve nem zárkózott el, hanem tág lelkülettel nemzet­közi határokat és minőséget rohamozott az értékszerzés mohóságával. Ez az orientia- lisztikai jelleg százados ha­gyomány. Barabás Miklós ró­mai tájakat jegyez fel és Há­ry Gyula, Klementsits János Sebestyén, Müller János Ja­kab, Rauscher Lajos várrom­jai, Nagy Lomnica, Selmec­bányája Csontváry művésze­tének tényleges előzménye. Arról nem is beszélve, hogy Mednyánszky és Csontváry párhuzamosan, egymástól füg­getlenül, óe azonos időben fe-' dezte fel a Tátrát festői for­rásnak a XX. század első éveiben. Lenyűgöző, hogy Csontváry festői állomáshe­lyeit elődök keresték fel. Egész festészetünk készülő­dött, hogy egyszer Csontváry- ja legyen, s mivel készülődött leíró alapossággal; megszüle­tett, hogy összegezze és re­mekmű szintre fokozza az előzményeket, azoknak is ran­got adva. Ilyen összefüggé­sekre utal a Nemzeti Galéria most megnyílt új tárlata, melynek egyik érdekes epi­zódja Edvi Illés Aladár rodos- tói sorozata. A kitűnő festő alkotó korszakának egyik pe­riódusa Dömsödhöz kapcsoló­dik. Ezen a tárlaton szerepel Spányi Béla Szepes váráról festett lavírozott tusrajza, me­lyet Tavaszy Noémi fejlesz­tett tovább, tőle függetlenül. Őszre Ráckeve várja Ez a linóleummetszet és Lő­cséről, Prágáról, Krasznahor- káról készült művei a béke és barátság hónap keretében ke­rültek bemutatásra a Haza­fias Népfront V. kerületi szék­házában a magyar és cseh­szlovák kulturális együttmű­ködés keretében. Ez az anyag vándorútján sok hívet szer­zett a művészetnek és né­peink barátságának Tapolcán, Kiskőrösön, Kaposvárott. Szép figyelem jele, hogy a meghí­vóhoz is metszetet csatoltak, Tavaszy Noémi Szepes várá­ról készült linóját. A kellemes ritmus a romladozó várhoz sorakoztatja a hegyek méltó­ságát, virágként bomló fákat, koronakeretnek a falukoszo­rút, békét, csöndet, embersé­get. Ezt az anyagot ősszel a ráckevei Ady Endre gimná­zium aulájában is bemutat­ják, Tavaszy Noémi pedig új kiállításra készül Budapesten lengyelországi rajznaplójá­val. Várjuk mindkét bemutat­kozást. Losonci Miklós KÖZÉPISKOLÁBAN MOST VÉGZŐ FIATALOK! A Taurus Gumigyár felvesz és betanít különféle gépek, gépsorok kezelésére, minőségellenőri munkára középiskolát végzett fiatalokat. Gumiipari szakmunkás-kéoesítés megszerzésére lehetőség van. Érdeklődni lehet a gyár munkaügyi osztályán: Vác, Derecske dűlő 1. Telefon: 11-433. S. Zs. jjjjpliijP j—j— A fca&srses Gépgyár í&jSessféss munkák kfoiteBeséséhez fei&esz esztergályost, fúrást, gyalust, maróst, szerszámélezőt, gépszállítót, géplakatost, szerszámkészítőt, hegesztőt, targoncaszerelőt, tmk-lakatost, tmk-villanyszerelőt, betanított és segédmunkást Betanítunk szakma nélküli fiatalokat szerszámok készítésére. Jelentkezés esetén bővebb felvilágosítást ad a gyár munkaügyi osztálya: 1965 Budapest Vili., Kerepesi út 13. (a Keleti pályaudvar mellett). Telefon: 136-400 752 vagy 130-830/752. /

Next

/
Thumbnails
Contents