Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-11 / 137. szám

2 kMÍiíiw 1976. JÜNIUS 11.. PENTEK Portugál elnökjelöltek a tv-ben Csökkenőben a fegyveres összetűzések Libanonban Az Arab Liga tagállamai jelképes békefenntartó erőket küldenek az országba A szíriai csapatok nem folytatják előrenyomulásukat Moszkva Leoayid Brezsnysv- Indim Gandhi találkozó A portugál tv szerdán késő este kétórás vitát sugárzott a négy elnökjelölt részvételé­vel. Eanes tábornok, a szárazföldi erők főparancsnoksága, a Szo­cialista Párt, a Demokratikus Néppárt, a Demokrata Szociá­lis Centrum és a maoista MRPP jelöltje, aki — a jelek szerint — élvezi a fegyveres erők többségének támogatását is, „pártok feletti” jelöltnek nevezte magát és nemzeti ösz- szefogásra szólította fel honfi­társait 4 „drámai jelen” plura­lista jövővel való felváltásáért. Azevedo kormányfő Portugá­lia létérdekének nevezte, hogy tagja maradjon a NATO-nak. Carvalhoz őrnagy, a fasiszta diktatúra megdöntésének jeles egyénisége, akit most maoista és szélsőjobboldali pártok tá­mogatnak „népi hatalom” meg­teremtésében, Portugália NATÖ-ból való kiválásában és el nem kötelezettségi politika folytatásában jelölte meg prog­ramját. Pato, a PKP elnökjelöltje hangoztatta: programjának központi eleme a szocializ­mus felé mutató demokra­tikus fejlődés konszolidálá­sa, a baloldal, a munkásosz­tály egységének megteremté­se. Hangoztatta annak fon­tosságát, hogy az alkotmány szocialista—kommunista ösz- szefogással született meg. Ezt az alkotmányt most ugyan­ilyen összefogással kellene végrehajtani a parlamentben és a kormányban. Az elmúlt 24 óra alatt Liba­nonban a fegyveres összecsa­pások és lövöldözések bizo­nyos mértékig csökkentek, és időnként szórványos jelleget öltöttek. A libanoni főváros­ban azonban folytatódtak a harci cselekmények, amelyek­ben részt vettek a szíriaiakat támogató egységek és a nem­zeti hazafias erők alakulatai. A legintenzívebb harci cselek­mények a bejrúti nemzetközi repülőtér körzetében voltak. A sajtó jelentése szerint a szíriai csapatok beszüntették előnyomulásukat Bejrút- felé, és a várostól körülbelül 20 kilométer távolságban foglal­nak el állásokat. A legutóbbi eseményekkel összefüggésben jelentősen fo­kozódtak a Bejrút élelmiszer- és vízellátásával kapcsolatos nehézségek. A főváros villa- mosenergia-ellátását biztosító állomások nagy része üzem- képtelenné vált. Az Arab Liga tanácsának a libanoni helyzet megvitatásá­ra összehívott külügyminiszte­ri szintű rendkívüli ülésszaka befejezte munkáját. A záróülésen a * résztvevők meghallgatták annak a bizott­ságnak a beszámolóját, amely Mahmud Riadnak, az Arab Li­ga főtitkárának vezetésével Damaszkuszban tárgyalásokat folytatott Hafez Asszad szíriai elnökkel. -Mahmud Riad kö­zölte, hogy „a megbeszélések eredményei kedvezőek voltak, és Asszad elnök támogatta a libanoni válság rendezésére irányuló egyesített arab erő­feszítésekre vonatkozó kezde­ményezést”. Az ülésen megerősítették az ülésszak korábbi határozatait arról, hogy azonnal szüntes­sék be a tüzet Libanonban, in­dítsanak jelképes arab béke- fenntartó csapatokat ebbe az országba, jöjjön létre megálla­podás az összes libanoni szem­benálló fél között, és nyújtsa­nak támogatást a Palesztinái Felszabadítási Szervezetnek. Az ülésszak résztvevői hang­súlyozták, hogy a jelképes arab békefenntartó csapatok tevékenysége nem sértheti Li­banon szuverenitását. Ezeknek a csapatoknak a létszámát Mahmud Riad, az Arab Liga főtitkára határozza meg, egyeztetve azokkal az álla­mokkal, amelyek katonái eze­BECS két a csapatokat alkotják, va­lamint a Palesztinái Felszaba­dítási Szervezettel. Tájékozott szíriai forrásból jelentették, hogy szerdán este Damaszkuszba érkezett, és csütörtökön átlépte a libanoni határt az a hatvanfős líbiai alakulat, amely a szíriai—líbiai —algériai megállapodás ér­telmében részt fog venni a li­banoni tűzszünet ellenőrzésé­ben. Damaszkuszban félhivatalos körök úgy vélik, hogy a szí­riai határt jelenti az „arab front”, ahová hivatalos beje­lentés szerint az iraki hadse­reg alakulatait vezényelték. A szíriai rádió jelentette, Irak magyarázatot adott arra, hogy miért küldte csapatait a szíriai határra és miért hívta be a tartalékosokat. Szíria hivata­los szóvivője csütörtökön dél­után a szíriai hírügynökség által közzétett nyilatkozatában hangsúlyozta: Szíria megtesz minden sürgős és szükséges intézkedést, amelyet az iraki lépések nyomán kialakuló helyzet megkövetel. újabb kezdeményezése hogy elősegítse a bécsi tár­gyalások konkretizálását, és a csapatcsökkentési problé­ma megoldását a térségben, szigorúan betartva azt az el­vet, hogy egyik fél biz­tonsága se károsodjék. A NATO brüsszeli központjá- ban érdeklődéssel fogadták a szocialista országok csütörtö­kön Bécsben előterjesztett ja­vaslatait, egyelőre azonban mindenféle kommentártól tar­tózkodnak, arra hivatkozva, hogy egyelőre nem áll rendel­kezésre Brüsszelben a javaslat szövege. Bár a NATO-miniszte- rek erről tárgyalnak pénteken, félhivatalos közlés szerint nem várható érdemi állásfoglalás, mert az új javaslatot előbb részletesen tanulmányozni kí­vánják. Több küldöttség azon­ban jelezte, hogy pozitív fejlc- I ménynek tekinti az újabb ak- I ciót. LeonyiA Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára csütörtökön a Kremlben találkozott Indira Gandhival, az Indiai Köztársaság minisz­terelnökével. A baráti, szívélyes légkör­ben lezajlott megbeszélésen részletesen megvitatták a két­oldalú szovjet—indiai kapcso­latokat, valamint a kölcsönös érdeklődésre sziámottartó leg­fontosabb nemzetközi problé­mákat. Hangsúlyozták, hogy nagy jelentősége van a szovjet—in­diai béke, barátság és együtt­működési szerződésinek, amely újabb ösztönzést adott a Szov­jetunió és India közötti egyen­jogú és kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlődésének, sta­bilizáló tényezővé vált Ázsiá­A Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusa tisz­teletére a Szovjetunió határ­idő előtt átadta Mongóliának a Halhin-Golban épült komplex állattenyésztő állami gazdasá­got. A hústermelésre speciali­zált hatalmas létesítmény el­készültével az országban elő­ször valósul meg az állatte­nyésztés teljes belterjesített nagyüzemi formája. A gazda­ság összesen mintegy 200 ob­jektumból áll'. Az istállóépü­leteken kívül a takarmányo­zás biztosítására gépesített mezőgazdasági részlegeket, modern vágóhidat, lakóépüle­teket és közösségi épületeket is létesítettek Halhin-Golban. A gazdaságnak várhatóan ki­emelkedő szerepe lesz egész Kelet-Mongólia mezőgazdasá­gának és életszínvonalának fellendítésében. Halhin-Goi ilyenformán a Mongol Népköztársaság törté­nete folyamán már másodszor emelkedik a szocialista orszá­ban és az egész világon. Kifér jezték kölcsönös törekvésüket arra, hogy folytatják az együttműködés olyan újabb formáinak felkutatását, ame­lyek elősegítenék • a Szovjet­unió és India közötti barát­ság további elmélyítését és sokoldalú kapcsolatok fejlesz­tését. Indira Gandhi csütörtökön Moszkvában vacsorát adott a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának Elnöksége és a szovjet kormány tiszteletére. A vacso­rán Leonyid Brezsnyev, Alek- szej Koszigin, Andrej Gromi- ko és más hivatalos személyi­ségek vettek részt. A baráti légkörű vacsorán Indira Gandhi és Alekszej Ko­szigin rövid pohábköszöntőt mondott. gok, elsősorban a Szovjetunió önzetlen segítségnyújtásának jelképévé. A hely történelmi nevezetességű: ezen a vidéken zajlott le 1939-ben a nevezetes halhin-goli ütközet, amely­ben a Zsukov marsall vezette szovjet csapatok és a Csojbal- szan marsall vezetésével felso­rakozott mongol népi erők döntő győzelmet arattak a ja­pán imperialista betolakodók ellen. A halhin-goli gazdaság szerdán tartott avatóünnepsé­gén Zsambin Batmönh minisz­terelnök mondott beszédet, melyben a mongol—szovjet együttműködés jelentőségét méltatta, majd Szmirnov Ulán­bátort szovjet nagykövet je­lenlétében felavatta az új lé­tesítményt, Jfrí Az ulántábori ' Zalucsud szállóban csütörtökön meg­nyílt a pártkongreszus sajtó- központja, amelyből mintegy 80 újságíró tudósít majd. Varsói konzultáció Napirenden az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszakával kapcsolatos kérdések Június 8—10. között Varsó­ban konzultációt tartottak a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák i Szocialista Köztársaság, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság, a Kubai Köztársa­ság, a Lengyel Népköztársa­ság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztár­saság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsé­ge, az Ukrán Szovjet Szocia­lista Köztársaság és a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság külügyminisztériumai nemzet­közi szervezetek főosztályve­zetői. A konzultáció során eszme­cserét folytattak az ENSZ- közgyűlés 31. ülésszakával kapcsolatos kérdésekben. A ta­lálkozó "a baráti együttműkö­dés, a teljes és kölcsönös egyet­értés légkörében zajlott le. A konzultáció befejezésekép­pen a delegációvezetőket fo­gadta Stanislaw Trepczynski, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminisztériumának illeté­kes külügyminiszter-helyettese. A szocialista államok Csütörtökön Bécsben, meg­tartották a közép-európai fegyveres erők és fegyverze­tek kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalások résztvevői­nek újabb plenáris ülését. Ezen nyilatkozatot tett Oleg Hlesztov, a szovjet küldött­ség vezetője. A tárgyalásokon részt vevő Szovjetunió, NDK, Lengyelország és Csehszlová­kia nevében előterjesztett nyilatkozatban kiegészítése­ket fűzött a szocialista or­szágoknak az európai föld­rész közepén levő fegyveres erők és, fegyverzetek .csök­ken tésévél kapcsolóiban ■' ko­rábban előterjesztett javasla­taihoz. A szocialista államok új kezdeményezése arra irányul, | A Mongol Népi Forradalmi Pari XVII. kongresszusa előtt Halhin-Gol Szárdiniai útinapló @ Az orgo kommunista polgármester Ismét Orgosoló felé visz az utam. Elhagyjuk Nuorot, s bár kísérőm, Chessa Giovanni sza­vai minden figyelmemet lekö­tik, mert olyan szenvedélyesen beszél a szárdiniai ifjúság éle­téről, az ifjúsági mozgalmakról, mégsem tudom megállni, hogy ki-kipillantva a kocsi ablakán, ne gyönyörködjek a tájban, amely a sziklák szeszélyes, megltapóan szép kavalkádjában tárja elénk, az egymást követő geológiai korok tanúságtevőit. Mintha a természet rendezne itt nyílttéri kiállítást mindab­ból, amit évmilliók során alko­tott. Szinte karnyújtásnyira su­hannak el mellettünk a százfé­le sziklaalakzatok, melyeknek nevet' adni pillanatok műve, oly plasztikusan kínálják fel magukat a képzelet játékának. És ott délre, már nem is oly messze tőlünk, Gennargentu hatalmas sziklái, a hófödte, majdnem kétezer méter magas hegycsúcsok. Bevallom, amikor hat évvel ezelőtt először közeledtem Or­gosoló felé, némi szorongás fo­gott el. Oly ijesztő dolgokat ol­vastam, hallottam e vidékről, mely a banditizmus fészkének számított még nemrégen is, hogy mi tagadás, némi elfogó­dottsággal léptem Orgosoló ut­cáinak kövére. Akkor oldód­tam fél igazán, amikor bemen­tünk egy presszóba és ha némi tartózkodás után is, de barát­sásukba fogadtak a pásztorok. Őszintén mondtam nekik, en­gem nem a banditatörténetek érdekelnek, én a szárdiniai pásztorok életét akarom megis­merni. És ettől kezdve nyilt, barátságos volt hozzám min­denki, még azok az öreg pász­torok is, akikkel — minthogy ők nem beszéltek olaszul — csak tolmács segítségével ér­tethettem meg magam. Itt vagyok hát ismét és hová is vezetne utam, mint ahhoz az emberhez, akinek élete maga egy regény, amelyet hat évvel ezelőtt ismertem meg, s amely­nek most kíváncsian várom a folytatását. ★ Salvatore Muravera lakásá­hoz közeledünk, s közben fel­idézem magamnak e regényes élet főbb állomásait. A keresz­ténydemokrata pártból indult el a politikai pályán, az egyko­ri pásztor, majd papnövendék, a későbbi tanító. Kiábrándítot­ta a szavak és a tettek közötti mély szakadék és már-már a szélsőséges baloldali mozgal­maknál kötött ki. Időbe tellett az isk míg rájött, hogy a ban- ditizmus — osztályöntudat, szervezettség híján — soha­sem válhat felszabadító gerilla harccá. Mennyi megpróbálta­tást élt át a családja! Pestis pusztította el apja nyáját, a banditák megölték egyik báty­ját. Pásztorkodás közben ta­nult. S amikor végzett, arra ta­nították, ha érvényesülni akar, feltétlenül engedelmeskednie kell, „nehogy a hatalmasok megnehezítsék az életét”. Amikor 1970-ben találkoz­tunk, már hittel vallotta, hogy a forradalmi, az osztályharcos mozgalommal jegyezte el ma­gát. Akkor még létezett Szárdí- nián is a Proletáregység Olasz Szocialista Pártja, annak volt ülnöke a községi tanácsban. És micsoda meglepetés! Az ala­csony, sovány, szemüveges férfiúban, aki itt áll előttem az előszobában, most Orgosoló kommunista polgármesterét üdvözölhetem. ★ Leülünk a szalonban és Sal­vatore Muravera ugyanolyan csendesen, megfontoltan, kissé tanáros stílusban mondja el, mi történt 1970 óta, mint aho­gyan akkor mesélt nekem az orgosolói baloldali fiatalok kulturális körének a lázas vá­lasztási előkészületeitől han­gos szobájában. — 1970-ben nem tudtuk megszerezni a várost a helyi közigazgatási választásokon a baloldalnak, pedig nem sok hiányzott a győzelmünkhöz, hiszen már 1964-től is csak 30 szavazattal kaptunk keveseb­bet. 1970-ben megosztott volt itt Orgosolóban a baloMal. A Proletáregység Olasz Szocialis­ta Pártja, amely az Olasz Kommunista Párttal másutt szövetségben indult a válasz­tásokon, nálunk a szélsőséges baloldali áramlatok hatása alá került. Ha egységben indulunk, már akkor győztünk volna, hat évvel ezelőtt. De ami késett, 1975-ben valósággá lett: a jú­nius 15-i választásokon a város választópolgárainak 44 százalé­ka szavazott ránk, a kommu­nista pártra, amelynek a PSIUP feloszlatása után én is tagja lettem. Hogy mit csinál­tunk 1970-től a győzelemig, mi­vel vívtuk ki népszerűségün­ket? Következetesen képvisel­tük a szárdiniai pásztorok és földművesek érdekeit, az egész gazdasági struktúra megújítá­sát javasoltuk. Síkraszálltunk azért, hogy a kormány által meghirdetett és finanszírozott szárdiniai újjászületési terv valósággá legyen. Az új politi­kát természetesen nem sikerült kiharcolni Orgosoló számára sem, de a lakosság látta, nem rajtunk múlik ez, s az ígére­teinkből valóság lehet, ha a mi kezünkbe kerül a kormányrúd. Közben persze dolgozni kellett a baloldali mozgalom egysé­géért, feledve a sértéseket és sértődéseket, de nem mondva le a kommunista párt politiká­jának elveiről. Legelésző Juhnyáj Orgosolo közelében. Hallgatom szavait a múltról és közben azon tépelődöm, nem lesz-e illetlenség a még oly rö­vid ideje tartó baloldali kor­mányzásra gondolva, olyan kérdéssel előállni, mit tett a baloldali igazgatás a városért, a pásztorokért? Aztán mégis­csak előhozakodom a kérdéssel és Salvatore Muravera az ő reá annyira jellemző szerénységgel válaszol: — Nem csináltunk nagy dol­gokat, azok, sajnos, nem tőlünk tüggnek... És hallom tőle ugyanazt, mint Itália oly sok városában: kevés a pénz, a központi és a helyi adóbevételeknek csak kis hányada jut a város kasszájá­ba. És még ezt a keveset sem használhatja fel a város a tet­szése szerint, mert ezernyi a megkötöttség, a gát. Régi, még a fasizmus idejéből származó törvények kötik gúzsba a pénz­ügyi önállóságot. De még ilyen körülmények között is tud va­lamit produkálni a baloldali igazgatás: oda fordítja a keve­set, ahol arra a legnagyobb szükség van és mindig a köz céljaira. Itt Orgosolóban a le­gelők javítása, amely létfelté­tele a pásztorkodásnak, a ter­mőföldek javítására, az utak, állatkórház építésére, a kom­munális és szociális szolgálta­tások javítására. Persze a pol­gármester elbeszélésében még sok a „tervezzük”, a „szeret­nénk” kifejezés, de lám, a községi könyvtár már megva­lósult. Ha egyelőre csak két orvossal is, de megkezdték az óvodai, az iskolai orvosi ellátás megszervezését, és bizonyos, hogy a bölcsőde sem marad ígéret. — Vannak, akik azt mond­ják, önkényes, irreális a mi programunk. Mi viszont azt mondjuk: meg fogjuk valósíta­ni, de ez nemcsak tőlünk függ, hanem a város minden lakójá­tól. Ezért is mondjuk a balol­dali igazgatás mindenkié, kom­munistáké és keresztényde­mokratáké, mindenkit együtt­működésre hívunk a váro­sért ... Szeretném megtudni tőle, mit jelent számára polgár- mesternek lenni abban a vá­rosban, ahonnét mint pásztor indult el élete útján. Hallgas­suk csak meg válaszát, és lát­ni fogjuk, egyszerűen képtelen magáról beszélni: — Orgosoló népe most vár, sokat vár tőlünk. Türelemre intjük, nem lehet mindent egy­szerre, csodát mi sem tudunk csinálni. Nem elég a választási győzelem. Az igazi győzelem az lesz, ha majd a központi ha­talom is abba az irányba megy, •' amerre mi akarjuk vinni az or­szág szekerét. Mi hatalmon va­gyunk egy városban. De egy dolog hatalmon lenni egy vá­rosban, és más dolog egy or­szágban. Ezért hát a harcot folytatni kell, a jó, a tisztessé­ges, a tömegek érdekeit szolgá­ló várospolitikával és a politi­kai harc más eszközeivel is .. ★ Késő este búcsúzunk. S amíg kocsink Orgosoló gyéren vilá­gított, lejtős utcáit járja, arra gondolok: ha hat évvel ezelőtt megjósolják nekem, hogy nem­csak Orgosoló, és nemcsak , a megyéje Nuoro, hanem egyet­len megye kivételével egész Szárdínia vörös lesz, vagyis a baloldali igazgatásé, nehezen hittem volna el. És ha ily rövid idő alatt történt a nagy válto­zás, nem remélhető-e, hogy a június 20-i parlamenti válasz­tások hatására fordulat követ­kezik be. S ez ledönti mind­azokat a korlátokat, amelyek ma még útját állják annak, hogy a baloldal bizonyítson, mire képes a tömegekkel, a tö­megekért. Erre gondolni ma már nem merész álom Olaszor­szág földjén. S hogy mit hozna Szárdínia számára egy gyöke­res változás az olasz politiká­ban, azt csak az értheti meg igazán, aki ismeri a sziget el­maradott, mostoha viszonyait, és érzi, hogy ennek a kősziget­nek a megkövült szépségében ott rejtőzik valami mély szo­morúság, vigasztalanság. S ha elérkezik az Itália sorsát el­döntő nagy politikai változás, ez a szárd nép győzelme is lesz. Azé a népé, amely a le- győzöttek, az elnyomottak tör­ténetét írta évezredeken át. Faragó Jenő {Vége)

Next

/
Thumbnails
Contents