Pest Megyi Hírlap, 1976. június (20. évfolyam, 128-153. szám)
1976-06-11 / 137. szám
1976. JÚNIUS 11., FENTEK Példájukkal hatnak a környezetükre ! Félő — hallom a rendezőktől —, hogy döcögve indul majd az eszmecsere, hiszen ki a mezőkről jött, ki a műhelycsarnokokból, ki az eladópult avagy az íróasztal mögül. És ez az első ilyen tanácskozás. Ami a különböző foglalkozású embereket egy zászló alá tömöríti: szocialista brigádvezetők valamennyien. Ipari üzemek és szövetkezetek, téeszek és ÁFÉSZ-ek küldöttei alkotják a mintegy nyölc- vanfőnyi tanácskozótestületet, amely a nagykátai járási pártbizottság meghívására gyűlt egybe. Tessék lapozgatni — A járás valamennyi szocialista brigádjának vezetőjét nem tudtuk meghívni. E fölöttébb meglepő kijelentést Kolozs Sándor, a párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályvezetője teszi, de némi szünet után a kellő indok sem késik: — Az utóbbi három év alatt megduplázódott, illetve pontosan kilencvenről kétszáztízre emelkedett a szocialista brigádok száma járásunkban, főként a XI. kongresszus és a felszabadulásunk harmincadik évfordulójának tiszteletére kibontakozó munkaverseny eredményeként. 210 ember nem férne el a teremben. Az ismerkedés az előcsarnokban kezdődik. Közvetve, közvetlenül. Közvetve? Is. Qiyképp, hogy egy jókora asztalra kiállították a brigádnaplókat, tessék lapozgatni, átböngészni, mit tartottak megörökítésre érdemesnek X gyárban, Y gazdaságban a brigádkrónikások: versenyvállalás, teljesítés, tagfelvétel, fénykép a családias kirándulásról, a mundérba bújt fiúról, aki kiváló katona lett, beszámoló a termelési tanácskozásról, a társadalmi munkáról, az óvodaépítésen és így tovább. S a közvetlen ismeretség? Egyelői-e hallgatóság vagyunk, ülünk a két hosszú tárgyalóasztal határolta parton, a brigádmozgalom eredményét, tapasztalatait, távlatait értékelő beszámolót halk neszek kísérik, noteszlapsus- torgás, golyóstollcsettintés, ásványvizes palack pukkanása. Jegyzem: Hogy szocialista brigádjaink helytállnak a munkában, ez igazán természetes, a cím odaítélésekor nyilván ez esett a legnagyobb súllyal a latba, de nem kevésbé fontos jellemzőjük az átlagon felüli áldozatvállalás a társadalmi munkában, az igyekezet, a fáradozás lakóhelyük, munkahelyük környezete, településük fejleszté- téért. Beszédes példák Példák hangzanak el,' inkább csak találomra kiragadva a szocialista címet birtokló munkahelyi közösségek cselekedeteiből. A KGYV tápiószelei gyárának ezüstkoszorús műszaki brigádja, amellett, hogy kimagasló teljesítményt nyújtott az üzemben, részt vállalt a kö- községi KRESZ-park építéséből. A gyár Lenin brigádja a bölcsőde támogatását vállalta, a lakatosoké az iskola drótkerítését készítette eL A szentmártonkátai Kossuth Tsz komplex szocialista brigádjának nagy szerepe volt abban, hogy a közös gazdaság a járás első búza- és kukorica- termelője lett. A nagykátai Marek József szocialista brigád munkáját a következő számadatok jelzik: 59 vagon húsbaromfi, 1 kiló hús előállítása 2,4 kiló takarmány föletetésével, ami átlagon fölüli teljesítmény, s aminek nyitja a szakmai hozzáértésben lelhető fel: a szakmunkás-állatgondozók időről időre továbbképző tanfolyamon sajátítják el az agrártudomány kínálta legfrissebb speciális ismereteket, amelyekből házivizsgát tesznek. Ugyané gazdaság lakatosainak Petőfi szocialista brigádja két és fél hónap alatt megépítette azt a húsbaromfi ketreces tartásához szükséges berendezést — haszna, hogy egy négyzetméteren háromszor több jószágot nevelhetnek, mint hagyományosan —, az úgynevezett battériák fölállítását külső kivitelezők hat hónap alatt vállalták volna, s ki tudja, mikori kezdéssel. A Nagykátai Építőipari Szövetkezet korszerű új gyártmánya, a modern sertéstelepek légpárásító berendezése egy-kettőre keresett cikké vált országszerte, amiben számottevő része van a Sziklai Sándor szocialista brigádnak. Hasonlóan sikeres termékek — s szintén a szocialista brigádok munkáját dicséri — a szentmártonkátai Kiima Ipari Szövetkezet hűtőberendezései. Utóbb már csak név szerint esik említés a jók között is élenjárókról, az Állami Pénzverde tápiószelei érmeüzemé- nek Juhász László brigádjáról, a Telefongyár nagykátai üzemének Tyereskova és Dózsa brigádjáról, a PEVDI nagykátai részlegének Petőfi és Rákóczi brigádjáról... Munkások, életünk Hallgatóság vagyunk. Az előadó — a gazdaságpolitikai osztályvezető — az idén kezdődő ötéves terv diktálta teendőket vázolja, hangsúlyozván, hogy a sikeres teljesítés azon is múlik, hogy a szocialista brigádok mint képesek hatni példájukkal környezetükre. Utóbb Keszi József, a járási hivatal ■ elnöke is e gondolat jegyében serkenti hozzászólásra a jelenlevőket. Hogyan élünk, munkálkodunk, művelődünk, milyen szerep jut a személyiségnek, egy-egy brigád közösségének a tudatformálásban, a jó munkahelyi légkör megteremtésében, erről lenne érdemes itt szót váltani, indítványozza. A meghívottak többsége kétkezi munkás, a zajos műhelycsarnokot, gyári szalagot hagyta oda erre a délelőttre. Az egyik fejőgulyás, traktoros vagy gépszerelő, bolti eladó a másik. Aligha szoktak a nyilvános szerepléshez, szűkén mérik a szót, ha hivatalból kell beszélniük. Gondolom, sokan már az előadás alatt azon töprengtek, ugyan érdekelné-e a többieket amivel el ő h o zakód n án a k, mégis csak más magunk között, a brigádban szóvá tenni egynémely dolgokat Kínos csöndet várok, unszolást, lassan oldódó feszélyezettséget, amint azt hasonló tanácskozásokon gyakorta tapasztaltam. S ez itt az első ilyen rendezvény. Osztom hát a rendezők kezdeti aggodalmát, ami j azonban — mint rögvest kiderül — teljesen alaptalan volt. Szót kérnek Három négy kéz lendül egyszerre a magasba, a szót kérek egyezményes jeleként. Zsilipszakadás. Lapozom a jegyzeteimet, történetminiatűrök, sebtében kerekített üzemi statisztikák, kérdések, vélemények, megfontolandó jó tanácsok, ha á másféltucatnyi hozzászólásból külön-külön csak mondatnyi gondolatot körmölnék ide, elfogadható jegyzőkönyv kerekedne ki belőle. Arra pedig ki kíváncsi? Szellemi csapatjáték az ilyen eszmecsere, ha szépen, okosan játsszák éppoly élvezetes, mint hasznos. És minden játékos nyer — ironikusan mondják, de ezúttal komolyan értendő —, tapasztalatot. Végül is a nagykátai tanácskozás fórumánál nagyobb közösségben kell — magunk között — szóvá tennünk, megvitatnunk az itt fölvetődő kérdések javarészét, szembenéznünk a gondokkal. Például, hogy miiért nem foglalnak helyet a tárgyalóasztal mellett minden gazdaságban, ipari üzemben a szocialista brigádok vezetői, amikor a tervekről, a munka megszervezéséről, netán a javadalmazásról dönt a vezetés? Más: nem balga remény-e egy-egy brigád igyekezetétől várni a termelés fölívelését, öntudatra apellálni, amikor hiányoznak a jó munka feltételei, pótolható-e szakértelemmel a késve beszerzett alkatrész. a jószággondozó szakmaszeretetével a kevés, vagy gyönge minőségű takarmány. Megint más: miért járnak el egy faluból, rázkódnak háromnégy órát zsúfolt vasúti kupéban az aszonyok, amikor helyben az átlagosnál jóval többet kereshetnének. Néha felizzott a hangulat. Valaki, talán nyelvbotlás volt az egész, úgy vélekedett: a hármas jelszóból kiemelné, hogy szocialista módon dolgozni, ez a mindenek fölött való teendő! Tanulná, élni..ez csali másodlagos, harmadiagos követelmény, kevésbé fontos. Parázs vita kerekedik, indulatos replikácdók taglalják, példákkal megtámogatva a véleményt: aki tisztességesen dolgozik, az tisztességesen is él, és megfordítva, hogy a kirándulás, színház- és mozilátogatás nem formalitás, hanem élmény- és örömszerző alkalom, hogy aki nem rest könyvet forgatni, annak több mondanivalója is van, hogy a fejlődő technika, technológia iparban, mezőgazdaságbán mind nagyobb mércét állít a munkás elé, nem véletlen, hogy a tó- almási tsz-ben megszervezték a szerelők között a mesterszakmunkás- képzést, mert micsoda pazarlás lenne, ha egy-egy milliós értékű nagy teljesítményű gép tudását a munkások tudatlansága miatt nem használhatnák ki... a szándék kevés, nőm elég akarni, tudni kell! Egymillión1 felé S hogy mit tudnak fölmutatni a nagykátai járás szocialista brigádjai? Lássuk! Ebben a járásban a mezőgazda- sági termelés értéke az utóbbi öt esztendőben évi 500 miliőről 750 millióra emelkedett, s az ötödik ötéves terv végére várhatóan eléri az egymilliár- dot. A járás ipara — mely évtizede még szinte nem is létezett — tavaly 000 milliós értéket állított elő. Az 1980-as terv: másfél milliárd. Hogy e fölíveléshez milyen erővel, energiával, igyekezettel járul- tali-járulnak hozzá a szocialista brigádok? Nincs mérőeszköz, ami kimutathatná, összességében. Természetesen egy-egy üzemben, gazdaságban könnyebb fölmérni teljesítményük értékét s — mint Pataki Márton, a járási pártbizottság első titkára mondta —, ehhez igazítani az elismerést, megbecsülést. A. Z. Ülést tartott tegnap, csütörtökön, a Közalkalmazottak Szakszervezetének Pest megyei Bizottsága. Ezen megtárgyalták — egyik napirendként — az üzemi tanácsadó szolgálat működésének tapasztalatait, és a további feladatokat. A megyei bizottság melleti működő munkaszervezési és továbbképzési bizottság kezdeményezésére, a tanácsok igazgatási osztályainak közreműködésével, január 1-től üzemi tanácsadó szolgálat létesült tizenegy Pest megyei vállalatnál: a Pest megyei Műanyagipari Vállalatnál Solymáron, az Ásvány- és Ércbányában Pilisvö- rösváron, a Dabasi Nyomdában, a hernádi húsfeldolgozó üzemben, a Hazai Fésűsfonó kistarcsai gyárában, a Mező- gazdasági Gépgyárban Mono- ron, Nagykátán, a Telefongyárban, Apajon a Kiskunsági Állami Gazdaságban. Tökölön, a Pestvidéki Gépgyárban, a Dunakeszi Konzervgyárban és Szentendrén a PEVDI-nél. A helyi tanácsok vb-titkárai, jogi képesítésű munkatársai, társadalmi munkában, kéthetenként megjelennek ezeknél a vállalatoknál, s fogadóórát tartanak, a műszakváltásokhoz igazodva. Ezzel azt a célt szolgálják, hogy a dolgozók helyben, munkaidő-kiescs nélkül szakszerű felvilágosításhoz jussanak különböző jogi kérdésekben, az államigazgatási jog keretein belül pedig segítséget kapjanak az ügyintézéshez. Ez a tanácsadás nem azonos a szak- szervezeti jogsegélyszolgálattal. Zömmel a tanácsoknál intézendő ügyes-bajos dolgokra terjed ki: adó, építési engedély, Befejeződött az országos úttörő-taláfkozó Csütörtökön befejeződött a Vili. országos úttörő-találkozó, a magyar úttörők jubileumi ünnepségsorozata. A budapesti kisdobosok és úttörők, és a megyék úttörőküldöttei — sok ezer pajtás csaknem egy hétig Budapesten ünnepelték az útböröszövetség 30. születésnapját: jubileumi úttörőszemlén, honvédelmi játékokon, dalos, zenés bemutatókon, játék-. és sportparádén, vidám juniálison vettek részt. Találkoztak a párt-, állami és társadalmi szervek vezetőivel, szocialista brigádokkal, az úttörőmozgalom veteránjaival. Együtt idézték fel úttörőéimé- nyeiket, a három évtized történetét, örülték a születésnapi ajándékoknak, amelyeket a KISZ-fiatalok, az üzemek dolgozói készítettek társodalmi munkával, sok szeretettel. A színházak, mozik, múzeumok, a Vidám Park, az Állatkert tárt kapuikkal fogadta őket. A találkozó idején a kék és piros nyakkendősöiké volt az egész főváros. Csütörtökön délelőtt a Dózsa György úti felvonulási téren ünnepélyesen levonták a találkozó zászlaját. A budapesti vendéglátó kerületek pajtásai elbúcsúztak a testvérmegyék küldötteitől. A pályaudvarokon a következő „hétköznapi” úttörőév „együtt —egymásért” jelszavával köszöntek el. Rövid időre, hiszen nemsokára újra találkoznak a nyári úttörőfesztiválon, az olimpián, szaktáborokban, Csillebércen, Zánkán, a balatoni úttörővárosban. A DÍVSZ irodájának nyilatkozata Nyilatkozatot tett közzé a DÍVSZ irodája, amelyben elítéli a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség egyik titkárának, Arsenio Radamés Fortunának letartóztatását és követeli azonnali szabadon bocsátását. gyámügyek, örökösödés, ingatlanvásárlási ügyek és a többi. Az üzemi tanácsadás néhány hónapos működése alatt bebizonyította, hogy életképes. A tanácsok munkatársai lelkiismeretesen ellátják, amit vállaltak. Az érintett vállalatok szakszervezeti bizottságai, megfelelő propagandával lehetővé tették, hogy a dolgozók megismerjék és igénybe vegyék a szolgálatot. Ezért úgy határozott a Közalkalmazottak Szakszervezetének Csütörtökön Kőszegen megnyílt a kétnapos országos élelmiszeripari konferencia, az élelmiszeripar, a kereskedelem, a mezőgazdasági termelőüzemek és a felvásárló vállalatok képviselőinek részvételével. A tanácskozás első napján Verec- kei Imre, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője, az élelmiszer- forgalmazás föladatairól, Szigetin Gyula, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője pedig az élelmiszeripar és élelmiszer-kereskedelem kapcsolatáról tartott előadást. Kilencvennyolc szülési, illetve gyermekgondozási segélyen levő kismama vett részt azon a megbeszélésen, amelyet a Galgavidéke ÁFÉSZ rendezett Túrán. Ily módon kívánta tájékoztatni a szövetkezet a munkából tartósan kivált dolKözvéleményünk nagyra I becsüli és méltányolja Franciaország szerepét az enyhülési politika térhódításában, a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet létrejöttében. Jóleső érzéssel nyugtáztuk annak idején, hogy a Budapesti Felhívás első kedvező visszhangjai éppen Párizsból érkeztek. Magyarország és Franciaország hagyományos kapcsolatai évszázadokra nyúlnak visz- szia, s országaink között nincsenek vitás államközi kérdések. Az 1945 utáni magyar— francia kapcsolatok mérlege kedvező, mindenekelőtt a diplomáciai viszony nagykövetségi szintre emelése, de különösen a magyar külügyminiszter 1965. évi, majd Fock Jenő miniszterelnök 1963. évi látogatása óta. Hazánkba látogatott 1973-ban Pierre Messmer francia miniszterelnök, akinek személyében első alkalommal üdvözölhettük Budapesten a Francia Köztársaság kormányfőjét. A három évvel ezelőtti látogatás alkalmával örömmel állapíthatták meg a tárgyaló felek, hogy Franciaország és Magyarország kapcsolatai általában kedvezően fejlődnek. Utaltak arra, hogy az együttműködés ütemesebbé vált, bár még bővén van tennivaló és sok lehetőség vár kiaknázásra. A Két Ország kapcsolatainak szempontjából jelentős volt, hogy 1968-ban megalakult a magyar—francia gazdasági és ipari együttműködési vegyes bizottság, majd 1970-ben új, hosszú lejáratú kereskedelmi és gazdasági\ megállapodást írtunk alá. Az eltelt öt esztendő alatt a kétoldalú forgalom megkétszereződött. A magyar export 94,2, a francia kivitel 87,8 százalékkal nőtt, ugyanakkor a szaldó jelentős magyar pasz- szivumot mutat. A kétoldalú forgalmat illetően, a magyar Pest megyei Bizottsága, hogy állandósítja a tanácsadást, s megszervezi a megye olyan üzemeiben, amelyeket nem vontak be a szakszervezeti jogsegélyszolgálatba. Ezzel eleget tesznek az MSZMP XI. kongresszusa határozatának, amely kimondja, hogy a köz- szolgálati intézmények folytassanak széles körben közérthető jogi propagandát, segítve az állampolgári kötelességek és jogok érvényesülését, egyszerűsítve és gyorsítva az ügyintézést. B. I. Részletesen ismertették a tanácskozáson a kereskedelmi hálózatfejlesztés eredményeit és feladatait is. Az ötödik ötéves tervben 300 ezer négyzet- méter alapterülettel bővül az élelmiszerbolti hálózat. Az állam több mint négymilliárd forinttal támogatja az új létesítmények építését, a meglévők korszerűsítését. Foglalkoztak az áruválaszték, a minőség javításával, a termelők, az ipar és a kereskedelem munkájának szükség- szerű összehangolásával, a piaci lehetőségek bővítésével is. gozóit az időközben elért fejlődésről, a lezajlott eseményekről, valamint a további tervekről. Egyúttal ők is tájékozódtak a kismamák gondjairól, s felmérték a szakmai továbbképzés lehetőségeit. 1 export fejlődését jelentősen befolyásolta az Európai Gazdasági Közösség élőmarha- és marhahús-beviteli korlátozásának bevezetése. A magyar eladások 1970—73 között évi átlagban mintegy 30 százalékkal emelkedtek, 1974- ben már visszaestek, miközben a francia export 32—33 százalékkal nőtt. Ez akadálya a kiegyensúlyozottabb kereskedelmi forgalom gyorsabb ütemű növelésének. A nemzetközi kereskedelem jelenlegi helyzetében sürgető probléma a hátrányos megkülönböztetések felszámolása. Erre tett egyébként javaslatot az a szerződéstervezet, amelyet a KGST nevében Gerhard Weiss, az NDK miniszterelnök-helyettese, a végrehajtó bizottság soros elnöke nyújtott át három hónappal ezelőtt a Közös Piac képviselőjének. Együttműkcdésünh szem. pontjából jelentős lépés volt az 1974-ben jóváhagyott, újabb 10 évre szóló gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodás. Ennek alapján lehetővé válik, hogy ne szakadjon meg az államközi kétoldalú szerződéses kapcsolatok folyamatossága; a vegyes bizottságok pedig fórumot kínálnak a kétoldalú gazdasági szakkérdések áttekintésére. Az Európai Gazdasági Közösség közös kereskedelempolitikájának hatályba lépése következtében ugyanis 1975. január 1-től a magyar— francia árucsere-forgalom kétoldalú kereskedelmi megállapodások megkötésére már nem került sor. A kooperációs együttműködésben ugyanakkor gazdagabb szakasz kezdődhetett, kibontakozhatnak a harmadik piacon megvalósuló műszaki-gazdasági és ipari együttműködési kapcsolatok a magyar és a francia vállalatok között. Eddig mintegy 110 kooperációs lehetőségből 23 kooperáció jött létre. Közülük figyelmet keltőek például a CII, valamint a Videoton és a MOM—SAGEM szerződései a számítástechnika területén ; a Renault—Seri cég és a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár együttműködése, ennek alapján kezdődött a RÁBA— MAN-motorok gyártása. Tavaly új együttműködési megállapodások születtek a Medicor és a Compagnie Generale de Radiologie között, valamint az Egyesült Izzó—Jouffrieau harmadik piaci együttműködése a Szíriában létesítendő lámpagyárra. Az árucsere-forgalom szerkezetét tekintve megállapítható, hogy 1975-ben a magyar export legnagyobb hányadát a mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek, továbbá ipari fogyasztási cikkek alkották, 40, illetve 35 százalékos részesedéssel. Gépipari exportunk elmarad attól a szinttől, amelyet ma már a korszerűsödő magyar ipar kínál; hazánk érthetően nagy fontosságot tulajdonít a gépipari export növelésének. Most arra lenne szükség, hogy a francia gazdasági körök felsmerjék, a mezőgazdaság mellett a magyar ipar mind több exportképes árut kínál. Érdemes itt rámutatni arra, hogy 1975-ben a forgalom értéke alapján Franciaország a negyedik helyet foglalta el Magyarország tőkés külkereskedelmi partnerei sorában az NSZK, Olaszország és Ausztria után. A magyar—francia gazdasági és kereskedelmi kapcsolatoknak a múlt évtizedben bekövetkezett ígéretes fejlődése ellenére a gazdasági kapcsolatok, s a kölcsönös lehetőségek kihasználása elmarad még a magyar—francia politilcai és kulturális l<ap- csolatok szintjétől. Bízhatunk benne, hogy miniszterelnökünk látogatásakor a tárgyalások újabb lendületet adnak általános és ezen belül gazdasági és kereskedelmi kapcsolataink 1 továbbfejlődésének. Boros Béla Megszervezik újabb Pest megyei üzemekben Tanácsadás társadalmi munkában A Közalkalmazottak Szakszervezetének kezdeményezése Négymilliárd forint élelmiszerboltokra Kismamák tanácskozása Túrán MAGYM—FBMCM KAPCSOLATOK - I. Élőiéiben a kooperáció Lázár György, a Minisztertanács elnöke — mint ismeretes - a napokban Franciaországba látogat. Ez alkalomból tekintjük át két cikkben vázlatosan a magyar—francia viszony alakulását.
