Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-09 / 109. szám
iMiian 1976. MÁJUS 9., VASÄRNAP hőnyid Brezsnyev a Szovjetunió marsallja Vlagyimir Scserbickij beszéde Dnyeprodzerzsinszkben Moszkvában szombaton bejelentették, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a Szovjetunió mar- sallja rendfokozattal ruházta fel Leonyid Brezsnyevet, a Szovjetunió Honvédelmi Tanácsának elnökét. Leonyid Brezsnyevnek — akit a harcban és a munkában szerzett kiemelkedő érdemedért már korábban a Szovjetunió Hőse és a Szocialista Munka Hőse címmel tüntettek ki — most a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének a vonatkozó törvényes előírásoknak megfelelően kiadott rendelete alapján mellszobrot emeltek szülővárosában, I>nyeprodzerzsinszkbcn. A szobor leleplezése alkalmából rendezett ünnepségre a városba érkeztek sokan azok köziül, akik vállvetve harcoltak Leonyid Brezsnyevvel a háború idején, és azok közül, aldk együtt dolgoztak vele a békés napokban. Az Október téren rendezett nagygyűlésen ott voltak Szovjet-Ukrajna vezetőd, a terület kiemelkedő személyiségei is. A bronz mellszobrot, Viktor Szonyin alkotását, Vlagyimir Scserbickij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára avaitta fel, aki melegen méltatta Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának kiemelkedő érdemeit a munkában, a harcban, a kommunizmus építésében és a béke védelmében. A többi között hangsúlyozta: „A történelmi tapasztalatok meggyőzően bizonyítják pártunk lenini külpolitikai irányvonalának, a Szovjetunió békeprogramjának életképességét és eredményességét. Teljes joggal állítható, hogV a tartós és igazságos béke és Leonyid Brezsnyev neve elválaszthatatlan egymástól”. A nagygyűlésen többen felszólaltak, majd a gyűlés résztvevői levélben üdvözölték a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságát és Leonyid Brezsnyevet, a Központi Bizottság főtitkárát. Június első felében Indira Gandhi a Szovjetunióba látogat Moszkvában szombaton hivatalosan bejelentették, hogy a két ország között létrejött megállapodás alapján június első felében hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban Indira Gandhi indiai miniszterelnök-asszony. Szavazás — heves lövöldözések közepette A központi bank kormányzója Libanon új elnöke Szombaton egy bejrúti villában, amelyet „ideiglenes parlamentté” alakítottak át, az 52 éves Eliasz Szarkiszt, a libanoni központi bank kormányzóját választották meg köztársasági elnökké. A parlament 98 képviselője közül végül is 69-en. jelentek meg az ülésen, hárommal többen, mint amennyi a határozat- képességhez szükséges. A villa közelében baloldali fegyveres alakulatok megpróbálták megakadályozni, hogy a képviselők eljussanak „az ideiglenes parlament” épületéhez. A szavazás a környéken folyó heves lövöldözések közepette zajlott le. Szarkisz az utóbbi időben, SPANYOLORSZÁG Kikényszerített reformtervek A Spanyol Kommunista Párt Végrehajtó Bizottsága pénteifcn megtartott ülése után nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a hatóságok illegális politikai szervezkedés vádjával május 18-án bíróság elé állítják Francisco Romero Marint, a vb tagját, akit 15 évi börtönbüntetés fenyeget. A spanyol kormány pénteken jóváhagyta a miniszterelnök április 28-i televíziós beszédében bejelentett reform- tervezetet és alkotmánymódosítást. Adolfo Martin Gamero tájé- koztatásügyi miniszter a kabinetülés uitán tartott péntek es ti sajtóértekezletén ismertette a tervei: részleteit. Közlése szerint Spanyolországban kétkamarás parlamentet akarnak létrehozni általános választásod: alapján és módosítani kívánják az utódlási törvényt. A reformterveket először a falangista mozgalom országos tanácsa vitatja meg, majd jóváhagyás végett a 80 százalékban. még Franco által kinevezett parlament, a Cortes elé terjesztik. Ezt követően, mint már Arias Navarro miniszterelnök is bejelentette, októberben népszavazást tartanak a reformokról, A tény, hogy a reformterveket a kormány jóváhagyta, elsősorban. -annak köszönhető, hogy Franco halála óta rendkívüli mértékben felgyorsultak a politikai és társadalmi események: hatalmas sztrájk- hullámok söpörtek végig az országon, fokozatosan, megvalósul a demokratikus ellenzék egysége és a közvélemény mind erőteljesebben követeli a politikai reformokat. A spanyol kormány szombaton elrendelte Ramon lámámé* közgazdász és két más baloldali személyiség szabadon bocsátását. Mindhármukat április 3-án tartóztatták le politikai tüntetés szervezésének vádjával. Az április elején hasonló váddal őrizetbe vett baloldali személyek többsége, köztük Marceiino Camacho, a munkásbizottságok vezetője továbbra is börtönben van. mikor a politikai pártok többsége Frangié lemondását követelte, nyíltan nem mutatott ambíciót arra, hogy az ország elnöke legyen. Közismert róla, hogy a libanoni válság megoldásába bekapcsolódott Szíria támogatását élvezi. A délutáni órákban heves harcok robbantak ki az új elnök lakhelye körül szíriai illetőségű palesztin és libanoni baloldali csoportok között. Estére a harcok elcsendesedtek. PORTUGÁLIA Nemzetközi kollokvium Szélsőjobboldali elemek pénteken bombamerényletet követtek el a Portugál Kommunista Párt portói székháza ellen. A robbanás szerencsére csak anyagi károkat okozott. Lisszabonban pénteken este nemzetközi kollokvium kezdődött a portúgál „Szocialista Intervenciós Csoport” nevű baloldali szervezet rendezésében. Témája: „A szocializmus felé mutató átmenet stratégiája a Földközi-tenger térségében”. A kollokviumra' meghívták portugál, spanyol, olasz, francia és görög kommunistákat és szocialistákat, illetve független baloldaliakat és szakszervezeti vezetőket. A portugál KP-t a központi bizottság három tagja képviselte. A megnyitó ülésen részt vettek magas rangú portugál katonai vezetők is. Az utóbbi napokban Portugáliában botrányokba fulladó sorozatos tüntetéseket rendeznek a volt gyarmatokról hazatért jobboldali telepesek. A lisszaboni Sao Bento palotát napok óta rendőrkordon veszi körül, mert az épület előtt több száz telepes „táborozott le” tiltakozásul amiatt, hogy a kormány elrendelte: költözzenek ki a luxüsszáltódákból, ahol eddig ingyenes ‘ lakájt biztosítottak számukra. Olaszországban. politikai földcsuszamlástól tartottak, a június 20-i választások kimenetele elé tekintettek aggodalommal a kormánykörökben, s most igazi földrengés katasztrófája borított gyászba egész tartományokat, az áldozatok százait követelve, az anyagi károk líramilliárd- jait okozva. Meglehet, hogy a természeti csapásnak a választások elhalasztásában — legalábbis a legjobban érintett területeken — politikai következménye is adódik. A NATO éppen oda tervezett hadgyakorlatát például lemondták ... Egyébként ma Nyugat- Európának a fő kérdése: részt vehetnek-e a kommunisták a tőkésországok kormányzásának felelősségében? A kérdésre Washingtonból hangos és határozott „nem” a válasz. A héten Kissinger amerikai külügyminiszter. Párizsban ismételte meg, de nyilván Kómára gondolt kijelentéseinek megtétele közben. Érdekes fordulat következett be a francia—nyugatnémet kapcsolatokban: eddig a látszat szerint a jobboldali független politikusnak számító Giscard d’Estaing francia elnök és a szociáldemokrata nyugatnémet kormányfő, Schmidt kancellár nagyon is jól megértette egymást, holott az SDP-nek papíron a francia szocialistákkal, Mitterrand pártjával kellett volna hasonló elven lennie. Most a bonni szociáldemokraták és a francia szocialisták közelednek egymáshoz, Chirac, a gaulleista francia „első miniszter” pedig igen szókimon- dóan nyilatkozik a nyugatnémet kancellárról és kerekperec felszólítja, törődjél: csak a maga dolgával! A Közös Piacon az egyet nem értés egyre több területre terjed ki. A hét elején a kilenc külügyminiszter nem tudott megegyezni az 1978-ra tervezett közös parlamenti választások kérdésében. A holland külügyminiszter, Van Der Stoel pedig, aki nemsokára átveszi a Közös Piac miniszteri tanácsának posztját, úgy nyilatkozott: ha így megy tovább, széteshet a közösség. Európával kapcsolatban érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a földrész kommunista és munkáspártjainak értekezletét rövid időn belül össze fogják hívni Berlinbe. Az NDK fővárosában a héten ülésezett a szerkesztő bizottság, amely az értekezleten megvitatásra kerülő dokumentumot készíti elő. Az ülés után kiadott hivatalos közlemény hírül adta, hogy az utolsó ilyen ülést júniusban tartják meg. Kétségtelen, hogy a héten Afrika eseményei is az érdeklődés középpontjába kerültek. Nairobiban, Kenya fővárosában megkezdte munkáját az UNCTAD gazdasági világértekezlet, az Egyesült Nemzetek Szervezetének kereskedelmi és fejlesztési értekezlete. Az eseményre másfélszáz miniszter gyűlt össze. (A Magyar Népköztársaságot dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter képviseli.) Waldheim ENSZ-főtitkár és Marcos, a Fülöp-szigetek köz- társasági elnöke után Kissinger amerikai külügyminiszter is felszólalt Nairobiban. Nemzetközi „nyersanyagbank” létrehozását javasolta. A várakozásnak megfelelően Kissinger elutasította a fejlődő országok által sürgetett új világgazdasági rendnek olyan fontos elemeit, mint például a nyersanyagok és az iparcikkek árának összekapcsolása. A harmadik világ elmaradott voltát Marcos elnöl: szemléltető adattal bizonyította: szerinte ma a fejlett országokban él a föld lakosságának kevesebb, mint egyharmada, a fejlődő országokban pedig több mint kétharmada. A két országcsoport jövedelmének aránya 40:1, s ahhoz, hogy ez az arány legalább 5:l-re módosuljon, nem kevesebb, mint 7200 milliárd dollár fejlesztési segélyre lenne szükség fél évszázad alatt. Természetesen nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy Marcos elnök, aki mint a legutóbbi manilai konferencia házigazdája szólalt fel a „hetvenhetek” néven ismert államcsoport nevében, a fejlett országok említésénél nem tett különbséget a szocialista és a tőkésországok között. A „gazdagok” és a „szegények” demagóg szembeállítása tulajdonképpen az ' imperialistáknak kedvez, hiszen így elmosódnak az igazi határvonalak kizsákmányolok és kizsákmányoltak között, így elkendőzhetők a gyarmatosítás és az újgyarmatosítás káros hatásai. Nairobi egyébként az amerikai külügyminiszter efnléke- zetes afrikai kőrútjának utolsó állomása volt. Párizsban találkozott még egy államfővel, Houphouet-Boigny-val, Elefántcsontpart elnökével, az afrikai földrésznek kommu- n ista ellenességben is „rangidős” politikusával. Houp- houet-Boigny arra szólította fel Kissingert: „Ne engedjenek az amerikaiak még egy Angolát!” Rhodesiára célozhatott, ahol a fegyveres harc most kezdődik. Legalábbis így nyilatkozott az a Kaunda zambiai elnök, aki néhány napja még Kissingert fogadta. Nemcsak az amerikai külügyminiszter utazik ... Washingtonból útra kelt William Simon pénzügyminiszter is, hogy Chilébe, Brazíliába és Mexikóba látogasson. Simon az első magas rangú amerikai személyiség, aki 1973 szeptembere, a fasiszta puccs óta Chile földjére teszi a lábát. Eddig túl forró volt a talaj ott a CIA viselt dolgairól szóló leleplezések idomán az amerikai hivatalos embereknek ... Az amerikai vendég dolgát megkönnyítendő, átlátszó célú politikai manőverrel, Pinochet hatóságai 49 politikai fogoly szabadon bocsátását rendeltek el Simon érkezése előtt. Ezzel, úgy látszik, mintha az USA „erőszakolta volna ki” az engedményt. Az Egyesült Államok erkölcsi hitelére gondolni kellett akkor, amikor Simon magas összegű hiteleket és segélyeket helyezett kilátásba a santiagói fasisztáknak! Még egy utazás keltett érdeklődést: Crosland, az új angol külügyminiszter Pekin gi útja. A maoista vezetőktől egyre csal: azt kellett hallania, hogy azok mennyire helyeslik a tőkés Nyugat-Európa fegyverkezését és mennyire helytelenítik a kelet—nyugati kapcsolatok ápolását. Cros. land, aki egyébként a munkáspárt jobboldalán foglal he lyet, nem volt könnyű helyzetben, hiszen nem tapsolha tot vendéglátóinak, de nem is mondhatott _ nekik ellent. A Távol-Kelet után a Közel-Kelet: Libanonban ismét kiújultak a harcok, miután a politikai megoldás lehetőségét újból megkérdőjelezték. A köztársasági elnökválasztás megint — tegnapig — késedelmet szenvedett. A libanoni válság elhúzódása tér mészetesen elsősorban az amerikai és izraeli taktikának kedvez: el lehet terelni a figyelmet az igazi közel-keleti problémákról. Például megszállt Ciszjordániában történtekről: az izraeli rendőrség brutális fellépéséről vagy a jobboldali szevezetek erőszakos letelepítési akcióiról. Ezek miatt egyébként a héten az ENSZ Biztonsági Tanácsa is összeült Ismét szót kapott az ülésen a Palesztinái Felszabadítási Szervezet képviselője. A vitát elnapolták. Páify József A győzelem napja Szombaton, a fasizmus felett aratott győzelem 31. évfordulója alkalmából az Országos Bcketanács koszorúzási ünnepséget rendezett Budapesten, a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. Az Országos Béketanács koszorúját PethS Tibor elnökhelyettes, Kiss Karoly at- elnök és dr. Sütő Gyula titkár helyezte cl. Koszorúzott a béke- és barátsági hónap rendezvényeire hazánkba érkezett szovjet, kubai és osztrák béketanácsi delegáció, elhelyezték az emlékezés virágait a Magyar Államvasutak dolgozóinak képviselői és az iskolák küldöttei. Az ünnepségen részt vett Borisz szaldubekovics Dzuccv, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének másodtitkára. rvnlékezünk. Hajnali fél JHj egy volt 1945. május 9-én, amikor a Berlin melletti Karlshorst egyik katonai épületének éttermében a magas rangú szovjet, angol, amerikai, francia tisztek és diplomaták utasították a másik szobában várakozó há- ram német katonatisztet, Keitel vezértábornagyot, Friedenburg tengernagyot és Stumpf repülő vezérezredest, hogy írják alá a feltétel nélküli fegyverletételről szóló nyilatkozatot. Hivatalosan ezzel ért véget a második világháború Európában. Ma már gyermekeink számára mindez történelem. Sőt még a harmincévesek számára is. Volt egyszer egy háború. Már csak a történelemkönyvekből tudják, hogy hatvanegy ország ötvenmillió emberének életét követelte. Hogy a Nagy Honvédő Háború 1418 napos poklában húszmillió szovjet ember életét oltottak ki a fronton, a koncentrációs táborokban és a bombázásokban. Hogy hetvenezer szovjet várost és falut töröltek el a föld színéről Hitler katonái. De lehet-e mindez — alig fél emberöltőnyi távolságból — csupán történelem? Nemcsak a negyven-ötven-hatvan évesek számára nem az, akik végigélték-szenvedték a háború minden borzalmát, kegyetlenségét. Azok számára sem lehet az, akik csupán könyvekből, szüleik, nagyszüleik — mint élő szemtanúk — szavaiból szerezhettek róla tudomást. Ha békát akarsz, készülj a békére! — irta Ilja Ehren- burg egyik cikkében. És ez így igaz. A német fasizmus szétzúzása a ma emberének is számtalan tanulságot kínál. Ezek legfőbbike: visszafordíthatatlanná kell tenni az enyhülés folyamatát, mely korunk fő jellemzője, hogy soha többé ne legyen háború. Ez is harc, de ettől a harctól idegen a fegyverropogás, a bombák sivítása, az oktalan halál. Ez a harc békés eszközökkel folyik: a tömegek békeakaratát kifejező gyűlésektől és deklarációktól kezdve egészen a diplomaták tevékenységéig. A cél világos és egyértelmű: a politikai enyhülést követnie kell a katonai enyhülésnek, a leszerelésnek, a haderők és a fegyverzetek csökkentésének. Szép hagyomány hazánkban, hogy a tavasz legszebb hónapjában, a természet megújhodását oly harsányan hirdető májusban — a fasizmus felett aratott győzelem emlékére — esztendőről esztendőre béke és barátsági hónap kezdődik. Párbeszéd, kötetlen eszmecsere a magyar társadalom legkülönbözőbb rétegeiben a békéről és a barátságról. Mindarról, amit nem is olyan régen Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési konferencián okmányba is foglaltak. Erre is figyelmeztet a Bélce-világ- tanács most közzétett stockholmi felhívása: szűnjék meg a fegyverkezési hajsza, valósuljon meg a leszerelés! Akiknek drága a béke, a népek szabadsága, a társadalmi haladás, csatlakozzék a felhíváshoz, juttassa kifejezésre a különféle fórumokon, amelyekre a béke és barátság hónapjában országszerte, így megyénkben is sor kerül. A májusi nyitány megyei megnyitóján, Gödöllőn már megtették ezt a pénteken rendezett nagygyűlés résztvevői. S minden bizonnyal ezt teszik ma Törökmezőn, ahol a váci járás békegyűlését rendezik, vagy Cegléden, Domonyban, s mindenüt, ahol ma megemlékeznek a győzelem napjáról, a harmincegy esztendővel ezelőtti történelmi pillanatról. A május — immár tizennyolc esztendeje — nem csupán a természet megújulásának hónapja, hanem az emlékezésé is. Nagy tavaszi seregszemle kezdődött, a béke erőinek nagyszabású demonstrációja. Hosszan sorolhatnánk e seregszemle legjelentősebbnek ígérkező megyei állomásait. Pilspökhatvan magyar—szlovák találkozó színhelye lesz. Csőváron csehszlovák—magyar barátsági gyűlést rendeznek. Pusztavacson megyei úttörötalálkozót. Tököl, Göd, Gyömrő, Albertirsa, Sóskút, Tápiószecső, Tóalmás, Kocsér szintén bekapcsolódik a sorba sok fnds megyei település mellett. Gyűlések, közös eszmecserék, kulturális programok, sportversenyek teszik gazdaggá, élménytadóvá a béke és barátság hónapjának eseménysorozatát. * második világháborúban elpusztultaknak, a frontokon elesett lcatonák- nak, a légitámadások polgári áldozatainak, a náci koncentrációs táborokban megöltek- nek emléke minden jóakaratú embert arra kötelez, hogy küzdjön a tartós békéért. A békeharc viszonylag újkeletű, nem úgy, mint a hadművészet, amelyről könyvtárnyi irodalmat tartanak számon, hiszen históriánk eddig ,14 ezer 513 háborút jegyzett fel. Éppen ezért a béke művészetének tanulmányozása és új elemekkel gazdagítása a béke- és barátsági hónap idején egész társadalmunk megtisztelő kötelessége. Csehszlovákia ünnepel Csehszlovákia nemzet! ünnepe alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár Gyprgy, a Magyar Népköztársaság Minisz tertanácsának elnöke táviratban üdvözölte dr. Gustav Husákot Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő titkárát, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökét és dr Lubomir Strougalt, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor mányának elnökét. Prágától délre, a komor Su- mava-hegységbe vezető út mentén, Műin község határában, park közepén emlékmű hirdeti: itt ért véget a második világháború. Az 1945. május 9-e utáni néhány napon hadosztálynyi német erő tartotta itt még magát, amíg a szovjet tankok szoros gyűrűbe nem fogták őket és ki nem verték kezükből a fegyvert. Azt a fegyvert, amellyel elsőként éppen itt, Csehországban zsaroltok, támadtak, gyilkoltak. Hivatalosan május 9-én, a győzelem napján szabadult fel Csehszlovákia a hatévi német fasiszta zsarnokság alól. S miként nálunk, még a háború döreje mellett hirdettél: meg a debreceni kormányprogramot, akként északi szomszédunkban is fegyverropogás zajában született meg az első szabad, nemzeti kormány, s adta közre elgondolásait, a kassai kormányprogramot. E program már egyértelműen számolt a szocialista fejlődéssel és Csehszlovákia helyével a Szovjetunió oldalán. S 1948 februárja, a győzelmes február végképp a szocializmus vágányára állította az országot. A testvéri, új Csehszlovákia, amely ma ünnepli harminc- egyedik születésnapját, a Varsói Szerződés erős tagja, a KGST-integráció egyik pillére, baráti, jó szomszédunk, amely- lyel kapcsolataink mind szélesebbek. A cseh, a szlovák és a magyar nép, évezredes hányattatás után, a proletár internacionalizmus jegyében találta meg egymás kezét, hogy a szocialista országok közösségében együtt váltsa valóra évszázados álmait. Nemzeti ünnepükön északi szomszédainknak tiszta szívből kívánunk további fellendülést, haladást a szocialista Csehszlovákia építésében. ft i \ Hét nap krónikája „Gazdagok” és „szegények” Új világgazdasági rend ? — Földrengés és politikai földcsuszamlás — Nyugatnémet-francia vita Amerikai vendég Pinochetnél — Taktikázás az idővel Libanonban
