Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-09 / 109. szám

\ 1976. MÁJUS 9., VASÁRNAP "vAfiilcro Tanácskozik a KISZ IX. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) — Egész ifjúságunk nevében kijeflenthsí­jük: készen állunk az újabb feladatok telje­sítésére, pártunk programjának megvalósítá­sára, szocialista viszonyainak továbbfejlesz­tésére. A KISZ KB első titkára ezt követően rész­letesen elemezte és értékelte a fiatalok fel­készülését a kongresszusra, majd a gazdasági építőmunkáról szólva egyebek közt kiemelte. — A KISZ-tagok, a magyar fiatalok döntő többsége tevékenyen részt vett a IV. ötéves terv sikeres végrehajtásában, helytállt a gaz­dasági építőmunka különböző területein, s előre nem látható, rendkívüli feladatokat is teljesített. A foglalkoztatottak mintegy 40 százaléka fiatal, így munkájuk mennyisége és minősége nagyot nyom a latban. Miként né­pünk erkölcsi, politikai egységének alakulá­sában. ifjúságunk körében is meghatározó a munkásosztály szemlélete, politikai magatar­tása és fegyelme. KISZ-védnökség, KISZ-építkezés ' — A IV. ötéves terv idején ifjúsági szö­vetségünk tizenöt központi és számos me­gyei, helyi KISZ-védnökség keretében vette ki részét a fejlesztési, beruházási tevékeny­ségből. Ezek közül öt központi védnökséget sikeresen befejeztünk. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál például a lepárló kapacitása meg­háromszorozódott. A közúti járműprogram megválóéitásábám összesen több mint 70 ezer fiatal, köztük 35 ezer KISZ-tag dolgozott. — Védnökség! munkánk azonban nem volt teljesen hibátlan. . Lelkesedésünk, tenndaka- rásunk nem mindig párosult erőink reális számbavételével. A jövőben jobban kell össz­pontosítanunk erőinket. — Ugyanakkor új feladatok vállallására is gondolunk. Javasoljuk a kongresszusnak, hogy a paksi atomerőművet és az orenburgi gázvezeték magyar kivitelezésű létesítmé­nyeit nyilvánítsuk KISZ-építkezéssé. — Szövetségünk zászlóbontásától egyik kezdeményezője és szervezője a szocialista munkaversenynek. A beszámolási időszakban új lendületet adott a mozgalom ifjúsági for­máinak is a pártkongresszusi és felszabadu­lási munkaverseny. Jelenleg a szocialista bri­gádok csalcnem 600 ezer fiatal tagot számlál­nak, 160 ezerrel többet, mint a VIII. kong­resszus idején, s közülük minden második KISZ-tag. Mintegy 25 ezerre tehető az ifjú­sági brigádok száma. Javaslatok a lakáshelyzet javítására — Ifjúságunk becsületes munkájának ered­ményeként nagyobb mértékben részesült a javakból, érezheti a társadalom egyre növek­vő gondoskodását. Emelkedett a pályakezdők reáljövedelme, bővültek a családalapítást, a gyermeknevelést könnyítő juttatások, javul­tak a szabad idő értelmes, hasznos eltöltésé­nek feltételei, bővültek a kulturális és turisz­tikai kedvezmények. S ami talán a legfonto­sabb: pártunk és kormányunk kiemelt szo­ciális kérdésként kezeli a lakásellátás javí­tását. A IV. ötéves terv idején több mint 400 ezer lakás épült fel. Az utóbbi években az állami támogatással épült lakások csaknem 45 százalékát — 111 ezerből 50 ezret — a fia­tal házasok kapták. ' , — Mindent összevetve a fiatalok legna­gyobb gcmdja mégis a lakáshelyzet. A fiatal házasok jelentős része az egy főre jutó jöve­delem meghatározott szintjét túllépve eleve kiesik abból a körből, amelynek tanácsi lakás adható. Az önerőre is támaszkodó lakásépíté­si formák pedig szintén szűk lehetőséget biz­tosítanak számukra. Mindenekelőtt azért, mert a hitelrendszer nem tart' lépést az árak növekedésével. Külön is szólnunk kell a te­lekárak nagymértékű növekedéséről, ami még az építés terheit vállalni tudók jelentős ré­szének anyagi lehetőségeit is meghaladja. Szükségesnek tartjuk ezért a hitelformák fo­lyamatos korrigálását, a Városi és falusi ma­gánlakás-építés feltételeinek javítását, külö­nös tekintettel a szövetkezeti lakásépítésre, illetve a telekvásárlásra. Tovább kell csök­kenteni a lakáshoz jutás kezdő összegét, az induló évek, az otthonteremtés anyagi ter­heit. Ezt jól szolgálja már a 30 ezer forin­tos ifjúsági kölcsön, amit az érdekeltek öröm­mel fogadtak. Ezután a fiataloknak az ipar és a mezőgaz­daság feljesztésében betöltött szerepét, majd szemléletváltozásra egyaránt. A KISZ VIII. kongresszusa, óta — mint köztudomású — sok minden történt, ám nem tagadjuk, hogy mindez kevés. Még mindig drágák a sport­eszközök, még mindig hiányoznak pályák, uszodák, tornatermek. Mégis ki merjük mon­dani, hogy Magyarországon a tömegsport nem elsősorban a létesítmények hiánya miatt nincs kellő színvonalon, hanem az önmagun­kat becsapó, hitegető szemlélet miatt. Esze­rint, ha mindaz meglenne, amire sóvárgunk, százezrek és milliók élnének a lehetőségekkel. Az egészséges, edzett' nemzedékek nevelési nemzeti ügyünk. A kongresszus után a városa, kerületi, nagy­községi tanácsoknál szorgalmazzuk: vegyék tervbe az iskolához kapcsolódó sportlétesít­mények építését, és mi részit veszünk azok megvalósításában. Az illetékes állami szer­vekkel és az úttörőszövetséggel, együttműköd­ve kidolgozzuk és 1977-től bevezetjük a gyer­mekeket és fiatalokat átfogó, differenciált követelményeket tartalmazó Edzett ifjúságért tömegsportmozgalmat. Dr. Maróthy László beterjeszti a KISZ KB be­számolóját. az oktatásügy, az iskolák muri kaját taglalta a KISZ KB első titkára, hangoztatva, egye­bek közt, hogy az oktatásban a tartalom ja­vítása most a legfontosabb. Az iskolai KISZ-szerv evetek munkáját mél­tatva külön foglalkozott a szakmunkásképzés­sel és több feladat meghatározása után ki­emelte, hogy a szakmunkásképzés fejlesztése szempontjából döntő jelentősége van a pálya- választásnak. Ezen a területen találkozunk a legtöbb problémával is. Ezért véleményünk szerint, javítani kell a pályaválasztásban ér­dekelt valamennyi állami, társadalmi szerv együttműködését, ki kell alakítani a pályavá­lasztási propaganda időszerű, konkrét felada­tait. Mozgalmunk kommunista jellegének erősítése Dr. Maróthy László, a továbbiakban a szakmunkástanulók és egyetemisták KISZ- szervezeteinek munkáját elemezte, rhajd a hadseregben folyó nevelőmunkáról szólt. — A KISZ VIII. kongresszusa — folytatta ezután — szövetségünk legfontosabb feladatát abban jelölte meg. hogy kommunista, politi­kai vonásainak erősítésével adjon markán­sabb választ a pán ifjúságpolitikai határoza­tára. Központi Bizottságunk 1974. áprilisá­ban állást foglalt amellett, hogy a kommu­nista, politikai jelleg nem misztikus, megfog­hatatlan dolog, hanem a párt eszméinek és politikájának szolgálata. Ez tevékenységük értelme és legfontosabb célja, kommunista ifjúsági szövetségünk lenini öröksége, amely­től nem tértünk és nem térünk el. Munkánk eredményei alapján mo6t jó szívvel elmond­hatjuk: szövetségünknek is nagy része van abban, hogy a beszámolási időszakban társa­dalmi viszonyaink fejlődésével összhangban erősödött az ifjúság körében a marxizmus— leninizmus befolyása. Ha állami életijnk, politikai rendszerünk fejlődését vizsgáljuk, szembetűnő fejlődést ta­pasztalhatunk a fiatalok közéleti tevékenysé­gében is. A szocialista demokrácia szélese­dése, az ifjúsági törvény végrehajtása nyo­mán a fiatalok egyre nagyobb tömegei élnek lehetőségeikkel. Jelenleg a pártvezetőségek és -bizottságok, a szakszervezeti bizottságok tag­jainak csaknem egyharmada fiatal, a területi tanácsokban 10 ezer az ifjú tanácstag, az országgyűlésben pedig 35 fiatal visel közéleti tisztséget. Soha ennyi választott fiatal ember nem tevékenykedett Magyarországon. — Mi azit akarjuk — hangsúlyozta a to­vábbiakban egyebek közt a KISZ KB első titkára —, hogy a fiatal nemzedék kezében méltó helyre kerüljön a társadalmi staféta­bot. Ezért be kell avaitnunk őket az új szü­letésének titkaiba, fájdalmadba és örömeibe. Tapasztalt, tetterős embereket kell nevelni, alkotó, továbbfeljesztő kritikára kell felkészí­teni őket a családban, az iskolában, a mun­kahelyen, az ifjúsági szövetségben. Az egészséges, edzett ifjúság nevelése nemzeti ügy Dr. Martóhy László ezután az ifjúsági tö­megsporttól, a testedzés fontosságáról szóit. Hangsúlyozta: a tömegsport, a fizikai erőnlét megszerzésének és fenntartásának nincs kellő rangja nálunk, más, korszerűbb szemléletre van szükség, mégpedig egyéni és társadalmi A párt utánpótlásé és u követelmények Ifjúsági szövetségünk kommunista, pálin­kái jellegének erősödését mutatja a párt utánpótlásának nevelésében végzett eredmé­nyes munkánk is. A két kongresszus között a pártba felvették 62 százaléka 30 éven aluli és a KISZ-a járd ássál felvetít fiaitalok aránya az 1971. évi 75 százalékról 1975-ben 85 száza­lékra emelkedett. Alaptalannak bizonyultak azok az aggodal­mak, amelyek a tagsági viszony tömeges megszüntetésétől, az úgynevezett „élcsapac- jeUlog” eluralkodásától féltették a KISZ-t. Alapszervezeteink többségében egyre inkább a „követelek tőled, mert tisztellek” makaren- kpi gondolat szeneimében folyik a munka. Az első mozgalmi év végén a taggyűlések a ta­gok 3 százalékától tagadták meg az új tagsági igazolványt, és ez az arány a szervezetből kilépett fiatalokkal együtt sem haladta meg a 6 százalékot, a második mozgalmi év vé­gén mindkét arány csökkent. Azon viszont el toll gondolkodnunk, hogy — főleg az első évben — törekvéseink ellenére nagyobp volt a tagsági viszony megszüntetésének aránya a fizikai dolgozóknál és a szakmunkástanulók­nál, mint más rétegeknél. Ezért talán nem árt, ha megismételjük: nincs szükség semmi­féle spekulatív, túlbonyolított követelmény- rendszerre. Ezután a Szervezeti Szabályzatról szólt a beszámoló, majd az ifjúsági rétegmunka ten­nivalóit taglalta. A szocialista nevelés kérdé­seivel összefüggésben egyebek közt hangsú­lyozta: ” ' - ■ — Pártunk Központi Bizottságának ifjú­ságpolitikai határozata a legfontosabb társa­dalmi kérdések között foglalkozott az ifjúság szocialista nevelésének össztársadalmi ügyé­vel. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: tár­sadalmunk minden tagjának, minden gazda­sági, kulturális, sport- és társadalmi vezetőjé­nek tudnia toll, hogy példája, emberi maga­tartása, szavainak és tetteinek egysége, tuda­tos nevelőmunkája erőteljesen hat a fiata­lokra. Részt vállalunk a nemzetközi ifjúsági mozgulmak küzdelmeiből Ezután nemzetközi kérdésekkel, az enyhü­lési politika eredményeivel foglalkozott a KISZ KB első titkára, majd a szocialista or­szágok ifjúsági mozgalmainak együttműködé­séről, a továbbiakban a kapitalista és fejlődő országok fiatalságának helyzetéről szólt és egybek közt hangsúlyozta: — A fejlődő országok ifjúsága egyre in­kább részt vesz a nemzeti és nemzetközi po­litikai életben: támogatja az antiimperialista törekvéseket, harcol a gyarmatosítás és az újgyarmatosítás, a fajüldöző politika és a fa­ji megkülönböztetés ellen. A burzsoá propa­Koszorúzás a Hősök terén Látogatás az Alkotó ifjúság kiállításon Szombat délelőtt a KISZ IX. kong­resszusára érkezett 30 külföldi delegáció, valamint a DÍVSZ és az NDSZ küldött­ségének tagjai koszorúzási ünnepségen róit- ták le kegyeletüket a magyar hősök em­lékművénél. Részt vett az ünnepségen Borbély Gábor, a KISZ Központi Bizott­ságának titkára. Ezt követően a küldöttek, a meghívott hazai és külföldi vendégek — az MSZMF Központi Bizottságának és a kormánynak több tagja, a budapesti és a megyei párt­bizottságok első titkárai, köztük Cservenka Ferencné, a Pest megyei pártbizottság első titkára, a kommunista ifjúsági mozgalom veteránjai, a KISZ egykori és mai vezetői, valamint a kongresszuson részt vevő kül­földi delegátusok, a DÍVSZ és az NDSZ képviselői — felkeresték az Alkotó ifjúság kiállítást. A vendégeket Pásztor Gabriella, a KISZ KB titkára és Nádor György, az Állami Ifjúsági Bizottság titkára köszöntötte és tájékoztatta a fiatalok, alkotásait bemutató első országos seregszemléről. A látogatók elismeréssel nyugtázták, hogy az imponáló seregszemlére került újítások, termékek, gyártmányok, pályaművek, szakköri mun­kák, technikai és művészeti alkotások jó része kollektív munka eredménye: ifjú­munkások és fiatal szakemberek együttes tevékenységének sikere. A küldöttek ezt követően saját választá­suk, érdeklődési körük szerint nézték sorra a látnivalókat, miközben a Budapesti Mű­szaki Egyetem Schőmherz Zoltán rádió­stúdiója ötletes, színes műsort sugárzott a pályázatról, annak eredményeiről. ganda és a maóista politika minden kísérlete ellenére, a fejlődő országok haladó ifjúsága egyre inkább felismeri, hogy a Szovjetunió ék a szocialista országok természetes és közvet­len szövetségesei a teljes nemzeti független­ségért, hazája felvirágoztatásáért és a társa­dalmi haladásért folytatott harcában. — Szüntelenül erősítettük barátságunkat a Szovjetunió, a szocialista országok népeivel, ifjúságával. A magyar ifjúság és a szovjet fiatalok hagyományos barátságának elmélyí­tését szolgálta a KISZ és a lenini Komsaomol sokoldalú kapcsolatainak erősödése. — Ifjúsági szövetségünk továbbra is leg­fontosabb feladatának tekinti, hogy pártunk és kormányunk külpolitikai törekvéseivel összhangban aktív részt vállaljon a haladó nemzetközi ifjúsági és diákmozgalom világ­méretű küzdelméből. Kiemelt feladatnak te­kintjük a szocialista integráció elmélyítését, barátságunk és kapcsolatunk erősítését a Szovjetunió és a szocialista országok fiatalsá­gával és ifjúsági szervezeteivel. Továbbra is internacionalista kötelességünknek tartjuk a haladásért, a nemzeti felszabadításért, az új­gyarmatosítás, a fajüldözés és a fasizmus el­len küzdő népek erkölcsi, politikai és anyagi támogatását. Befejezésül dr. Maróthy László, a Központi Bizottság megbízásából kérte a kongresszus küldötteit, vitassák meg és hagyják jóvá a beszámolót, a határozati javaslatot és a Szervezeti Szabályzat módosítására tett in­dítványt. ★ Dr. Maróthy László nagy tapssal fogadott szavai után dr. Forró János, a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést a bizottság írásban is közreadott jelentéséhez. Ezzel a kongresszus elsfc munkanapja befe­jeződött. A küldöttek ma reggel 8 órakor folytatják munkájukat: plenáris ülésen meg­kezdődik a beszámoló és a dokumentumok feletti vita. ★ A kongresszusi ifjúsági parkban nagy sike­rű irodalmi és zenei, tánccal fűszerezett mű­sorral fejeződött be a KlSZ-kongreszus első napjának programja. Az éneket a Pest megyeiek kezdték A Pest megyei küldöttek egy csoportja a beszámolót hallgatja. (Kongresszusi tudó­sítónktól.) A tűzkeresztség Röviden így jelle­mezték a Pest me­gyei küldöttek a KISZ IX. kongresz- szusának első napját. Többségük életében az eddigi legnagyobb eseményt jelenti a részvétel a tanácsKO- záson. Izgalommal készültek hót a meg­nyitó pillanatára. A megyénket kép­viselő fiatalok a kongresszusi terem bal oldalán kaptak helyet, az elnöki emelvény közelében. Elfogódottságuk rö­vid idő alatt föloldó­dott. Néhány perc telt csupán el hely- foglalás után, és .má r­is fölcsendült ajku­kon az Előre, prole­tár! kezdetű munkás- mozgalmi dal. A tanácskozás töb­bi résztvevője hama­rosan fölfigyelt a kis csoport kezdeménye­zésére, a dallam a termen végighömpo- lyögve eljutott az utolsó sorokig. Mind többen csatlakoztak az éneklőkhöz. Végül sok száz fiatal lelkes hangja töltötte be a termet. Az elnökség bevonulásáig egy­mást követték a nem­zetköziség és az el­nyomót népek iránti szolidaritás érzését kifejező dalok. Pontosan délután 3 órakor megkezdődött a kongresszus első plenáris ülése. A Pest megyei delegáció fia­taljai is komoly fi­gyelemmel hallgatták az elmúlt időszak eredményeit, gond­jait összegező beszá­molót Ök harminc­hármán nemcsak he­lyi illetőségüket, ha­nem foglalkozásukat tekintve is széles ke­resztmetszetét repre­zentálják az általuk képviselt 34 ezer ií- júkommunista nagy közösségének. Van közöttük középisko­lás, szakmunkásta­nuló, juhász és egye­temi tanársegéd, esz­tergályos és fonónő. A KISZ KB első tit­kárának szavai után mégis mindannyian azt vallották: nagyon sok elhangzott gon­dolatban felismertók saját munkájuk, min­dennapjaik kérdé­seit. A szünetben élénk eszmecserék színte­révé vált a kongresz- szusi folyosó. Mire tért ki a beszámoló? Miről hallottak voina szívesebben még töb­bet? Ki-ki a maga háza táján hogyan oldja meg a gondo­kat, miként haszno­síthatja az itt szer­zett ismereteket. Ezek már a tenni akaró fiatalok kérdései. A legifjabbak • is felnőtteket megszé­gyenítő komolysággal kapcsolódtak ezekbe a beszélgetésekbe. — A tapasztalat­szerzésnek ez is hasz­nos módja — mondja a 17 éves, kék szemű lány, Winkler Erika, a monon József At­tila gimnázium har­madikos tanulója — Mi, diákok talán még kicsit más szemmel nézzük az életet, mint a már dolgozó fiatalok. Nagyon fon­tos számunkra, hagy idejében fölkészül­hessünk az önálló életre. A tanácskozás szü­netében születő véle­mények azt igazol­ták, hogy nemcsak Erika, hanem 32 Pest megyei társa is sok gondolattal gazda­godva esett át a tűz­keresztségen. Lakatos Tamás i i t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents