Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-06 / 106. szám

% 2 %mrn> 1976. MÁJUS 6., CSÜTÖRTÖK LIBANON A válság politikai megoldását célzó erőfeszítések Rendkívül nagyra értékeljük a Szovjetuniónak a közel-keleti hely­zettel kapcsolatos elvi álláspontját. A szovjet kormány legutóbbi nyi­latkozata is újból bebizonyította, hogy a Szovjetunió támogatja a pa­lesztin forradalom és a libauohi nemzeti-hazafias mozgalom ügyét — jelentette ki Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke a Pravda bejrúti tudósítójának adott nyilatkozatában. A libanoni fővárosban szer­dán az előző napokhoz képest jelentősen javult a helyzet, annak következtében, hogy a legfelsőbb katonai bizottság kedd este hozott határozatá­nak megfelelően a Palesztinái felszabadítási hadsereg egysé­gei megszállták a kereskedel­mi negyed és a kikötő kör­nyékének kulcsfontosságú épületeit A palesztin egysé­gek feladata ezúttal is, mint a korábbi esetekben, a tűz­szünet feltételednek biztosítá­sa, a tűzszünet-megsértések megakadályozása. Jóllehet, a libanoni—szíriai—Palesztinái legfelsőbb katonai bizottság kedd esti ülésén a tüzérségi akciók teljes beszüntetéséről hozott határozatot, a város egyes körzeteiben szerdán is voltak kisebb összetűzések. A TASZSZ bejrúti tudósító­ja a válság politikai megol­dását célzó erőfeszítésekről ad hírt. Jelentésében emlékeztet arra, hogy a nemzeti hazafias erők vezetősége kedd esti ülé­sén áttekintette az elnökvá­lasztást megelőző politikai helyzetet, s közleményében leszögezte, hogy a haladó erők az ország nemzeti független­sége, területi egysége és a válság mielőbbi demokratikus alapon történő .rendezése mel­lett szállnak síkra. Szovjet és magyar munkások képviselőinek találkozója Moszkvában, a Barátság Há­zában szovjet és magyar mun­kások képviselőd találkoztak. Kicserélték tapasztalataikat munkahelyük szocialista ver- senymazgalmáról, az MSZMP XI. és az SZKP XXV. kong­resszusa határozataiból adódó üzemi feladatok végrehajtásá­ról. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság és a Novosztyi Saj­tóügynökség rendezésében megtartott találkozó szovjet résztvevőit Jurij Zsdanov, a Novosztyi sajtóügynökség szo­cialista osztályának főszer­kesztője mutatta be: részt vett az eszmecserén Valentyina Mizernaja, az egyes számú moszkvai óragyár dolgozója, Pavel Novozsilov metróépítő vájár, a Szocialista Munka Hőse, Anatolij Ribakov, a Krasznij Pnolétarij Szerszám­gépgyár esztergályosa, a Szo­cialista Munka Hőse és Nyiko- laj Metyolkin, a Vlagyimir II- jics Villamosgépgyár kovács­műhelyének dolgozója. A ma­gyar résztvevőket: Török Ildi­kót, a debreceni Magyar Gör­dülőcsapágy Művek munkás­nőjét, Gál Lajos borsodi vá­járt, és Háziinger Györgyöt, a Danuvia Szerszám- és Készü­lékgyár szakmunkását az Or­szágos Béketanács alelnökét Hayntü Kornél, az Ország—Vi­lág főszerkesztője mutatta be. A tanácskozás három fő té­ma körül folyt. A szovjet munkásaktivistákat és a ma­gyar vendégeket egyaránt ér­dekelte, hogyan oldják meg a másik ország nagyüzemeiben a minőséggel kapcsolatos prob’é- mákat, és érdekes eszmecsere alakult ki a szovjet és a ma­gyar ipari üzemek közötti kap­csolatok helyzetéről. Ezzel ösz- szefüggósíben a jelenlevő mun­kások, szocialista brigádveze­tők, művezetők kifejtették vé­leményüket a szocialista gaz­dasági integrációnak azokról a problémáiról is, amelyek leg­inkább érintik és legjobban foglalkoztatják a gyári mun­kásságot és műszaki értelmisé­get. OLASZORSZÁG Választási kampány Az QKP visszautasítja a jobboldal rágalmait, mesterkedéseit KISLEXIKON A Panama-csatorna A parlament feloszlatása és a választások kiírása után Olaszországban teljes erővel megindult a választási kam­pány, amelynek végén, har­minc év óta talán a legfonto­sabb politikai választások következnek. A jobboldal máris lépéseket tesz, hogy a kampányt kiélezze és a kommünisták közelgő ha­talomátvételével ijessze el a középrétegeket a baloldali pártokra való szavazástól. Az II Giornale című milánói jobboldali lap főszerkesztője, Montanelli, lapjában drámai hangvételben jelentette ki: a június 20-i választások lé­nyegében „népszavazást” je­lentenek az OKP kormányba lépéséről. Kedden délután összeült a Biztonsági Tanács, hogy Egyiptom kérésére megvitas­sa a ciszjordániai helyzetet. A tagországok az ülés kezdetén szavazás útján döntöttek ar­ról, hogy Egyiptom, Jordánia, Szíria, Izrael és a Palesztina! Felszabadítási Szervezet kép­viselője szavazati jog nélkül részt vehet a vitában. Az egyórás ülés egyetlen felszólalója, Abdel-Magid egyiptomi nagykövet, vázolta a Ciszjordániában az izaeli megszálló hatóságok brutali­tása következtében kialakult helyzetet. Kifejtette, hogy Iz­rael az ENSZ-határozatokat és genfi koncepciókat meg­sértve egyre több települést létesít a megszállt arab terü­leteken, katonai és rendőri erőket vet be a Palesztinái arabok függetlenségi harcá­nak letörésére a Jordán fo­lyó nyugati partvidékén és a gazai övezetben. Az izraeli hatóságok az arab lakossággal szemben brutális eszközöket ■alkalmaznak és terrorral fojt­ják el a megszállás elleni til­takozást. Az egyiptomi nagy­követ felszólította a Bizton­Válaszul az l’Unita és az OKP vezetői minden egyes alkalommal hangsúlyozzák: szó sincs erről, „a kommu­nisták, összhangban eddigi politikájukkal, széles de­mokratikus összefogáson és egyetértésen alapuló kormányt tűznek ki célul, nem kizáró­lagos hatalmat a saját ke­zükben. Egyedül ezen. az úton látják leküzdhetőnek ugyanis a rendkívül súlyos olasz tár­sadalmi és gazdasági vál­ságot. Nincs más kiút, en­nél jobb, meggyőzőbb javas­lattal eddig senki sem állt elő” — írja az OKP lapja, elítélve a kampány légkörét mesterségesen élező törekvé­seket. sági Tanácsot, hogy határozat­ban ítélje el Izrael brutális és illegális cselekedeteit és mondja ki, hogy a közel-ke­leti helyzet romlásáért és a béke helyreállításának késle­kedéséért egyedül Izrael je­lenlegi politikája a felelős. Az egyiptomi felszólalás el­hangzása után a Biztonsági Tanács ülését szerda estig el­napolták. " A portugál fegyveres erők legfelső forradalmi taná­csa szerdára virradóra vé­get ért ülésén azt javasolta Costa Gomes tábornoknak, Portugália ideiglenes köz- társasági elnökének, hogy jú­nius 27-re írja ki az elnök- választást. A forradalmi tanács ülésé­ről kiadott közleményben nem esik szó arról, hogy a legfel­ső katonai vezetők megálla­podtak volna valamelyik tár­A Panamai Köztársasághoz tartozó Contadora-szigelen új tárgyalássorozat kezdődött az Egyesült Államok és Panama képviselői, Aquilino Boyd pa­namai külügyminiszter és Ellsworth Bunker amerikai nagykövet között. 1513-ban Vasco Nunez de Balboa elsőként hatolt át a keskeny Panama-földszoroson és elérte a Csendes-óceánt. Hat évvel később Madrid be­kebelezte a területet, amely csak 1821-ben szabadult fel a spanyol uralom alól. 1856-ban észak-amerikai társaságok vasúttal kötötték össze a föld­szoros két pártját. A múlt szá­zad második felében Wa­shington kétszer is csapato­kat küldött a térségbe. 1881-ben a híres Lesseps — a Szuezi-csatorna építője — vezetésével francia tőkéscso­port alakult a Panama-csator­na építésére. Óriási korrup­ciós botrány tört ki, azóta él a köztudatban a „panamázás” fogalma. A csődbe ment gyü­lekezet eladta részvényeit — 1902-ben — amerikai érde­keltségellnek. Ezt követően már az amerikai hatóságokat is komolyan foglalkoztatja a terv, hogy megszerzik maguk­nak a kereskedelmileg és stratégiailag egyaránt kulcs- fontosságú térség ellenőrzését. Washington 1903 novembe­rében államcsínyt szervezett, amely elszakította az akkor Kolumbiához tartozott térsé­get és kikiáltotta a Panamai Köztársaságot. A következő esztendőben tipikusán egyen­lőtlen, imperialista szerződés sulinak a jelölésében, de az ANOP portugál hírügynökség értesülése szerint nem került le a napirendről az az elgon­dolás, hogy Costa Gomes tá­bornokot, a mostani ideigle­nes államfőt jelöljék. PIOTR JAROSZEWICZ, a Lengyel Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnöke szerdán délután hivatalos lá­togatásra Párizsba érkezett. született az új ország és Wa­shington között, amely min­den mai baj forrása. Eszerint a USA megépíti a csatornát, amelyért évi 250 ezer dollárt fizet Panamának, viszont „cserében” örökös használat­ra megkapja nemcsak a kulcsfontosságú és aranybá- val fölérő csatornát, hanem egy tizenhat kilométer széles panamai területsávot is, Ezen a sávon azóta is „kis „Amerika” létezik, amelyre nem vonatkoznak a panamai törvények és amely a lakos­ság elégedetlenségének szün­telen forrása. 1914-ben nyitot­ták meg a csatornát és azóta az amerikai hadsereg számta­lanszor avatkozott be a helyi függetlenségi megmozdulások leverésére. Mégis ezek a megmozdulások vívták ki, hogy az USA 1955-ben kény­telen volt negyedmillióról évi mintegy kétmillióra emelni a bérleti díjat — természetesen manapság ez is nevetséges összeg. 1964 januárjában a feszült­ség olyan fokot ért el, hogy megszakadtak az amerikai— panamai diplomáciai kapcso­latok. Ismét némi amerikai engedményre volt ugyan szükség a viszony helyreállí­tásához, de a baj kezelése csak tünetinek bizonyult. 1967-ben, 1970-ben és 1971­ben amerikai javaslatokat utasított vissza a panamai kormány. 1974-ben „részleges elvi megállapodás” született. Eszerint Washington arányo­sabb jövedelemrészesedéshez juttatja Panamát a csatorna mammut hasznából és meg­szünteti a birtoklás „örökös” jellegét. A most kezdődő tár­gyalások fő témái ehhez kap­csolódnak : O Mikor legyen a birtok­lás vége? © Mennyi terület jut visz- sza addig is panamai közigazgatás alá? © Milyenek lesznek a pon­tos jövedelemelosztási arányok? O Az amerikai katonai lé­tesítmények (jelenlegi számuk 14) közül legfeljebb háromnak a megmaradását kívánja engedélyezni Omar Torrijos tábornok, panamai elnök haladó kabinetje. Ciszjordánia a Biztonsági Tanács előtt Portugália Elnökválasztás: június 27-én Testvérmegyénkből jelentjük SuhSi mozaik a Német Szocialista Egységpárt EX. kongresszusa előtt sorukon, de ma már reper­toárjukat jórészt saját dalaik­ból állítják össze, molyok a német fiatalság sajátos prob­lémáiból merítik témáikat. A Bad Salzungen-i lakónegyed Suhl megyében idén két- * ezerhétszáz új lakást építenek. Ezek közül külön említésre méltó a Bad Salzungen-i új lakónegyed továbbfejlesztése. Itt már tavaly elkészült 264 lakás, ám a zöme most követ­kezik, idén. 836 új otthont ad­nak át. Ezek közül 286 idős emberek részére készül, s kü­lön gondozóállomást is létesí­tenek számukra. A végül is 2158 lakást magában foglaló lakónegyed önálló városrész lesz. A lakásokkal egy időben felépülnek a kulturális és szol­gáltató beruházások is. Kilenc- százhatvanöt négyzetméter alapterületű sportcsarnok szü­letik, bevásárlócentrum, óvo­da és bölcsődekombinát, húsz- osztályos iskola. A Német De­mokratikus Köztársaság kor­mánya 126 millió márkát bo­csátott külön e lakónegyed céljaira (mely kereken félmil- liárd forint). A lakótelepen dolgosé 300 fős munkáskollektíva az NSZEP IX. pártkongreszusá- nak tiszteletére munkaver­senyben vállalta az egész építkezés minőségileg magas színvonalú kivitelezését A „saját otthonért” A megyei lakásépítési ter­vekben kiemelt fontosságú a saját otthon építési program. Ezt még az NSZEP VIII. kongresszusának szociálpoliti­kai elvei szögezték le. 1966 és 1970 között Suhl me­gyében mindössze 492 ilyen otthon készült el, de 1971 és 1975 között már 1515. Mindezt az tette lehetővé, hogy az ilyen célú állami hiteleket az 1970-es 1,9 millió márkáról 1974-re 26 millió márkára emelték. Természetesen az eredményeket csak az építő­anyag- és építőipar feszített teljesítményei tették lehetővé. Érdemes megemlíteni, hogy a „saját otthon” programban született lakások 70 százaléká­ba munkáscsaládok költöznek, s az ös&zlakás 40 százalékának tulajdonosai sok gyermekes családok lesznek. Enekklubbok Sikereik titka, hogy tökéle­tes kontaktust teremtenek a pódiumról hallgatóságukkal, szinte elbeszélgetnek a fiatal munkásokkal, diákokkal. Diana — az új Henneberg-sláger A Német Demokratikus Köz­társaságban igen kedveltek az énekklubok. Suhl megye terü­letén 140 működik. Részben üzemekben, részben iskolák­ban. A Magdeburgban tartott VIII. üzemi hetek alkalmából rendezett vetélkedőn művésze­ti teljesítményéért a neuhausd felsőipari iskola énekklubja diplomát és j írtaimat kapott, melyet a népművelődési mi­nisztérium küldötte nyújtott át. Az együttes nyolc esztendő­vel ezelőtt alakult. Eleinte csak népdalok szerepeltek mű­A nagyhírű Henneberg Por­celángyár Ilmenauban 2300 dolgozót foglalkoztat. Termé­keiket világszerte ismerik. Az idei lipcsei vásáron 60 négyzetméteren állítottak ki. A gazdag kiállítási anyag slágere a Diana 15 részes ká­vés- és 22 darabos asztali- készlet volt. Ez a Diana a gyár szülötte a formaterme­léstől a késztermékig. Nem csodálható, hogy épp ezért nagyon büszkék rá. A relief­szerű díszítőelemek, az új minták könnyeddé, finommá, szinte légiessé varázsolják a készlet minden darabját. A Dianát az NSZEP IX. kong­resszusa tiszteletére, munka- verseny-felajánlásként készí­tették. S hogy vállalásukat miként teljesítették, bizonyít­ja a nemzetközi élmezőnyt, csúcsszínvonalat jelentő „Q”- jel, amely az értékelés szerint joggal rákerült minden kész­letdarabra. Az interhotelek 1973-től napjainkig kereken 300 ezer dolgozó üdült az NDK-ban családtagjaikkal együtt az ország legszebb in- terhoteljeiben. Az NSZEP VIII. kongresz­szusának határozata szerint a legszebb vidékeken felépült interhotelek befogadóhelyeinek 50—80 százalékát a szakszer­vezeti üdültetés rendelkezésé­re bocsátották. Az országos üdülési prog­ram végrehajtásából a termé­szeti szépségekben bővelkedő Suhl megye alaposan kiveszi részét. 1971 óta az NDK egyik legszebb pontján, Oberhofban a Panoráma Interhotelben 75 ezren üdültek és csak 1975- ben 775 sokgyermekes család pihent itt Az üdülőknek ren­delkezésére áll a szálloda uszodája a többi sportlétesít­ményekkel együtt, s a szülők kényelmét szolgálja a gyer­mekellátó-megőrző1 ügyelet Oberhof interhotel-szolgála- ta most tovább bővült. Át­adás előtt áll a modern Fritz Weineck szakszervezeti üdülő, mely a vegyipari dolgozók pi­henését szolgálja. Tavaly a megye 4970 sok- gyermekes családot üdültetett szakszervezeti beutalóval, s ez a szám idén 10 073-ra bővült Ahol az NDK győzelmeit kovácsolták Nem volt véletlen az NDK sportolónak sikeres szereplése az innsbrucki téli olimpián. Eredményeiket feszített, szor­galmas edzésmunka, s meg­felelő körülmények tették le­hetővé. Az edzések többségére épp Suhl megyében, Thüringiában került sor. Az NDK sportolói közül a sízők és a szánkóver­senyzők itt készültek fel. Az iges-i, königsseei, oberhofi sportlétesítmények minden lehetőséget biztosítottak az alapos felkészülésre. A há­romszoros világ- és Európa­bajnok Margit Schumann is itt edzett. Az oberhofi műjég-csator- napálya lehetőséget nyújt ko­ra ősztől késő tavaszig a „szánkázók” edzésére. Ezt a létesítményt nemcsak a ha­zaiak, de a csehszlovákok, lengyelek, románok és a szov­jet sportolók is igénybe vet­ték és veszik. De nem ritka az olasz, svéd, kanadai, vala­mint norvég versenyzők meg­jelenése sem. Képünkön az oberhofi mű- jég-csatornapálya látható.

Next

/
Thumbnails
Contents