Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-28 / 125. szám
Szolgáltatás mindenkinek Isaszegen, a LIGNIFER Fa- és Fémfeldolgozó Ktsz szolgáltatóházát a múlt év végén adták át. A létesítmény népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy nap mint nap Gödöllőről, Pécelről és Dányból is jó néhányan felkeresik. Képriportunk a szolgáltatások egy-egy mozzanatát ábrázolja. A női szabóságon havonta mintegy 15 ruhát varrnak meg és végeznek különböző igazításokat. Képünkön: Tóth Gyulá- né munka közben. Emellett a lábbelik javításáról is gondoskodnak. Veréb Ferenc cipészt, bár csökkenő létszámmal, de még számosán felkeresik. A női és férfifodrász részleg is hamar kedveltté vált. Horváth Jánosné kczenyomán havonta több száz frizura születik újjá. A rádió- és tévészerelő részlegben rövid idő alatt javítják a különböző hibás készülékeket. Képünkön: Mátrai István tévészerelő munka közben. Ifj. Fekete József felvételei Csípős volt a tavasz A szőlő birta a legjobban Az idén — a tavalyihoz képest — kevesebb gyümölcs terem. Sajnos, járásunk gazdaságainak ültetvényeiben is nagy károkat okozott a fagy, így az idei szüret kissé szomorúnak ígérkezik. A túrái Gal- gamenti Rákóczi Termelőszövetkezet vidékünkön jó gyümölcstermesztő hírében áll. A csípős tavaszon azonban sokat vesztett a termés majdani értékéből. A túrái és a galgahévízi határban alma, körte, cseresznye, meggy és kajszibarack terem nagyobb mennyiségben. A legnagyobb kár a barackost, a cseresznyést és a szilvafákat érte, a becslés szerint a várható termés hatvan százaléka pusztult el a fagy miatt. Az elmúlt héten a korábbi fagykárt tetézte a jégverés a galgahévízi barackosban. A szőlő jobban bírta a rapszódi- kus időjárást, itt a fagykár mértéke csak húsz százalékos. Révai Ferenc, a termelőszövetkezet elnöke elmondta, hogy az előző évhez képest gyenge termés várható. Legtöbb gyümölcsöt az almásban s/iretel- hetnek majd, ennék a termése közepesnek ígérkezik. V endégszereplés Domonyban Az ikladí klubkönyvtár művészeti csoportjai műsoros estet adtak a zsúfolásig megtelt domonyi művelődési házban. Színpadra . lépett — nagy sikerrel — az ikladí fúvószene- Icar, az énekkar és a tánccso- Vort. Nyitott kapuk Galgamácsán Örömteli hírt kapott szerkesztőségünk, amely szerint az országos kezdeményezéshez kapcsolódva, június 6-án, vasárnap reggel 8 órától este hat óráig Galgamácsán is megrendezik az úgynevezett Nyitott kapuk akciót. Nagyszabású tömeg sportnapot szerveznek a község és a környék lakói számára; amivel csak lehet, segítik a mozogni és sportolni vágyókat Ezen a napon a labdarúgó- pályát bárki díjtalanul igénybe veheti. III. ÉVFOLYAM, 125. SZÄM 1976. MÁJUS 28., PÉNTEK Majdnem négyezren Kedvezőek a falugyűlések és a népfrontválasztások tapasztalatai Ülést tartott a járási párt-végrehajtóhizottság Tegnap délelőtt ülést tartott^ a gödöllői járási párt-végrehajtóbizottság. Tekintettel a napirendre — beszámoló jelentés hangzott el a Hazafias Népfront testületéinek újjává- lasztásáról — az ülésen részt vett Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának titkára is. Jól előkészítve A végrehajtó bizottság megállapította, hogy járásunk huszonhat községében a népfronttestületek újjáválasztásá- ra a HNF Országos Tanácsa határozata szellemében került sor. Ismeretes, hogy a választásokra a falugyűlések alkalmával került sor. Érdemes elmondani, hogy az előkészítő munkát már tavaly december közepén elkezdték és a Hazafias Népfront — a járási párt- bizottság és a járási hivatal segítségével — tájékoztatta a feladatokról a községek párt- és tanácsi vezetőit. Egyeztették az elképzeléseket, megbeszélték a falugyűlések napirendjét, időpontját. A pártvezetőségek állásfoglalása alapján állították össze a népfrontelnökök és -titkárok, valamint az elnökségi tagok javasolt névsorát. A falugyűléseket február 15. és március 15. között, az előre megjelölt időpontokban mindenütt megtartották. A mostani végrehajtó bizottsági ülés is megállapította, hogy a helyi pártszervezetek, a tanácsok, valamint a népfront összehangolt munkájának és jó szervezésének köszönhetően a falu- ’ gyűléseket jól előkészítették, s a lakosság is megfelelő arányban jelent meg. Különösen jó volt a szervezés Aszódon, Pécsien, Veresegyházon, Bagón, Csömörön és Vác egresen. Megjegyzendő, hogy igen kicsi volt az érdeklődés a galgamácsai és a valkói falugyűléseken, összefoglaló adat is rendelkezésünkre áll: a huszonhat községben összesen 3 ezer 940-en vettek részt a falugyűléseken, s összesen 307 hozzászólás hangzott eL Több nő Az összejövetelek fő témája a Hazafias Népfront helyi szervezeteinek négy év alatt végzett munkájáról tartott beszámoló volt. Az általános tapasztalatok azt mutatják — ezt a járási párt-végrehajtóbizottság is megállapította —, hogy az alkotmányos és a településfejlesztési munkán kívül kevés helyen szóltak a népfrontszer- vezetek tevékenységéről. Áz viszont a kevésbé tartalmas beszámolóiknak tudható be, hogy a'falugyűlések hozzászólói elsősorban községfejlesztési problémákkal foglalkoztak. Üdvözlendő az, hogy a falugyűléseket követően a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai az elhangzott közérdekű problémákat megtárgyalták és ha lehetett, azonnal intézkedtek. Egyébként a falugyűléseken a tanácsok vezetői számot adtak a sikeresen befejezett IV. ötéves tervről és tájékoztatták a lakosságot a jelen tervidőszak elképzeléseiről is. Önálló községi szervezetek Összesen nyolcszáznegyven- három népfrontbizottsági tagot választottak meg; javult a fiatalok és a nők részvételi aránya. Vácegres és Váckisújfalu kivételével mindenütt választottak elnökséget is. A beszámolót követően szót kért a vitában többek között Kovács Antalné, aki az elkövetkezendő időszak feladatairól beszélt, azokról, amelyek az új szervezeti felépítéssel a városi népfrontbizottságokra hárulnak. Hangsúlyozta, hogy a községi bizottságoknak önállóságra kell törekedniük, munkájukat a gödöllői városi bizottság segíti, támogatja. Felszólalt Cser László, a péceli Ráday Pál gimnázium igazgatója is, aki hangsúlyozta, hogy a falugyűlések immár a települések fontos közéleti fórumaivá váltak, s szerencsés lenne, ha a községi bizottságok munkájára a folyamatosság lenne jellemző. Dér Jánosné, a_ járási pártbizottság munkatársa a helyi pártszervezeteknek az előkészítésben vállalt és végzett munkájáról szólt elismerően. F. B. SPORT + SPORT -f SPORT + SPORT Valkó — vakló Település a Hajta-pataknái A mondókák, mondák, történetek és lakosságnevek sok régi valóságos összefüggésre utalnak. Még akkor is, ha látszólagos célja ugratás, csúfolódás, csipkelődés. Besenyő rokonságról árulkodik a „túrái tatár” lakosságnév, használatos a „zsámboki török” elnevezés, az isaszegi lengyelekről pedig a „dányi wan- ger”, azaz „dányi magyar” kifejezés. Az ifjabbak szégyenkeztek A valkóiakról csak a személynevek és mondókák vallanak. Az egyik a helységnéven alapuló szópár: a Valkó — vakló. Az utóbbi nem egyéb, mint a lószerszám egyik része, a szemellenző. A környékbeli nép a vakló kifejezést összetett szónak értette, mint ennek nyomairól, említést tesz á szép kivitelű, tartalmilag gazdag faluismereti könyv, melynek szerzője Papp Gábor, Rádóczy Gyula és Tóth Imre. Az eredeti helységnevet a helybéli nép mondókává is összefűzte: „Valkó-vak- ló, mert nincs benne, csak egy ló!”. A falu apraja-nagyja ismeri ezt a históriát; amely emögött meghúzódik, és a paraszti történelem szerves része. Ugyanis volt olyan idő, amikor a nagy szegénység miatt egész Valiiénak csak egyetlen lova lehetett, az is vak volt, mert látó lóra már nem tellett. A mondókát hallva nemcsak a valkóiak vakarták régen a fülük tövét, hanem a máshová valók is: csak a fiatalja irult, pirult, szégyenkezett, sőt verekedett is ezért. A másik mondóka helytelennek látszó sorrend miatt ejt gondolkodóba: „Túra, Valkó, Szentlászló, Nem esik messze egymástól”. A valóságban ezek a helységnevek másképp követik egymást: Túra, Szentlászló, Valkó. Első hallásra valami turpisságra gondolunk. Ha azonban tudjuk, hogy a 15. században Szentlászlót (mai hivatalos nevén Vácszentlászló) a Wal- kowzentlazló. azaz Valkószent- lászló névvel illették, kétkedésünk magyarázatot kap. És a mondás tagolása eszerint így helyes: „Tura-Valkószentlász- ló, Nem esik messze egymástól”. Iskola háromszáz esztendeje Valkó őstelepülései a Kört- vélyes és a Meggyes nevű határrészek. Közvetlen előtelepü- lése a Páhegy. Ez a népi földrajzi név megfelel á hivatalos Szentpálhegy elnevezésnek. Ez bizonyítéka annak, hogy ott az Árpád-korban, a ] török hódoltságig egy Szent i Pál monostornak kellett állnia. Az elnevezés egyik oka lehet, hogy ebben a monostorban pálos rendi szerzetesek laktak, de az is elképzelhető, hogy az itt élő szerzetesek Szent Pál kultuszának hódoltak. Erről a monostorról a hegyen és a hegy alján fekvő települést Zentpalarneka, azaz Szentpálárnyéka névvel illették. Ez utóbbi helységnevet váltja fel a 14. század vége felé a Walkow, azaz Valkó helységnév. A településhely a tatárjárás után megváltozik, a Hajta-patak mellékére költöznek. A névváltozás egyik kiváltója lehetett egy, a monostorban élő, Valkó nevű perjel vagy prépost. A Valkó név a görög Valentinosz (erős, egészséges jelentésű) személynév többszörös rövidülése és továbbképzése: Valentinosz — Valentin (a szerzetesi és családnév) Valent (ma családnév), Váí (Vajda János szülőfaluja), Valkó (Pest megyén kívül Zemplén megyében és az erdélyi Kolozs megyében is van ilyen falu).’ A Valkó továbbképzése: Valkony (családnév). Valkonya (Nagykanizsa környéki falu). Összetett név a Valkóvár, amely Szlovéniában található. Rokonneve a Bálint kereszt-' és családnév, amelyből viszont a Székesfehérvár környékén levő Balinka község neve eredhet. A Szent Pál monostorban virágozhatott fel Szent László király kultusza is. A szerzetesek ezért építhettek tiszteletére Gedéd pusztán leányegyházat. A templom neve terjedhetett át később a településre is. A Szentlászló helységnév májg is él, míg a Gedéd feledésbe merült. Valkó és Vácszentlászló e névtörténeti adatok szerint legalább nyolcszáz—ezerszáz éves, ha helyük az idők során többé-kévésbé változott is. Valkón egy kehely keltezése szerint 1672-ben építettek fatemplomot, ugyanúgy, mint a szomszédos Dányban. Valószínű, hogy ebben a templomban megindult az oktatás is. I Bakházától a Hidegvőgyig 1 A község magvát a Gurbi- kocsma osztja Alvégre és Fölvégre. Eköré települt, az Isaszegi, Dányi, Szentlászlai, Zsámboki, Bagi út által beha- tároltan, az Illés-tanya, a Te- lekódal, Cigánysor, Gugo-hegy, a Törökút és a Huszártanya. Az Újtelep alapítása óta napjainkban egyre több ház épül. A falu a Rét mellett majdnem Vácszentlászlóig ér. Néhány határrész: Ferreng-tó, Vaskapu, Ibolyvőgy, Tatár hányás (a Csörsz-árok!), Gólya- vőgy, Vajas, Hajdúnaplás, Li- bakútlapos, Ménesakó, Mu- szaly, Baknyúzó, Kásatető, Kishalávögy, Nagyhalávőgy, Hidegvőgy. Dobák József Potyogtak a gólok Hatvan idős és fiatal A vérségi általános iskola igazgatója, Valter Menyhért kispályás labdarúgó-mérkőzé- ket szervezett az elmúlt héten. Hat csapat nevezett, s összeállításuknál csupán arra ügyeltek, hogy egy csoportba ne kerüljön két igazolt játékosnál több. Nem volt korhatár, így az idősebbek közül sokan pályára léphettek. Az eddigi meccsek igen népszerűek voltak, a sok néző hangosan buzdította a játékosokat. Es' persze látványosságban sem volt hiány. A községi csapat kiöregedett játékosai kitettek magukért, a fiatalok pedig azt bizonygatták, hogy ma ők a pálya megingathatatlan urai. A gólok garmadával potyogtak: egy-egy találkozón nyolc, tíz is. Az iskolaigazgató célja a bajnokság megszervezésével az volt, hogy minél több olyan lakos sportoljon, alá egyébként már régen elszokott a sportszerű testmozgástól. Mint az eddigi eredmények mutatják, a kezdeményezés nem hiábavaló: hatvan idős és fiatal rúgja felváltva esténként a pettyes bőrlabdát. (bm) ÚTTÖRŐ-OLIMPIAI TERÜLETI DÖNTŐK Új Pest megyei csúcsok Május 18-án a GEAC-pályán'l lezajlottak az úttörő-olimpia területi , döntőjének versenyei. A ráckevei és gödöllői járás, valamint Gödöllő város csapatai küzdöttek a továbbjutásért. Ezúttal a tizenkét versenyszámban harmincöt úttörő-kisdobos sportoló bizonyult a legjobbnak, így ők küzdenek tovább majd a június 1-i megyei úttörő-olimpián. Sok jó eredmény született, köztük két új I megyei csúcs: 100 méteres fiú I síkfutásban: Horváth István, Gödöllő, Légszesz (11,9) és a négytusa leány egyéni II, korcsoportban: Szőlőst Judit, Kiskunlacháza (256 p.). Nagyszerű ererményt ért el a gödöllői csapatok egymás közötti versenyében a Petőfi iskola leány négytusacsapata 1116 pontos összteljesítménnyel megdöntötte az Imre útiak által 10 éve tartott 1112 pontos városi csúcsot. (Sigy) \
