Pest Megyi Hírlap, 1976. május (20. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-23 / 121. szám

XX. ÉVFOLYAM, 121. SZÁM 1976. MÁJUS 23., VASÄRNAP A ]árás ötödik ötéves terve Megdupláznak minden forintot A lakosság társadalmi munkája segíti a fejlesztést Különleges konzervgyár Közelebb terem a nyersanyag A zeller illatos leveléből tonnaszám készül a szárítmány a Ceglédi Konzervgyárban. írj. Fekete József felvétele A negyedik ötéves terv já- rásunkbeli eredményeit és az új tervciklus célkitűzéseit is­mertette lapunk munkatársá­val Babinszki Károly, a járá­si hivatal elnöke. Az elmúlt öt évben a köz­ségi tanácsok költségvetési előirányzataikat túlteljesítet­ték. A tervezett 204 milliós bettétellel szemben 312 millió forintot értele el. Jelentős tá­mogatást kaptak az államtól, az eredetileg megszabott 32 millió helyett 119 millió fo­rintot. A költségvetési felada­tok megoldása mellett 24,4 millió forintot a fejlesztési aiap növelésére csoportosítot­tak át. A fejlesztési alap előirány­zatát is túlteljesítették, a várt 56 millióval szemben 84,6 milliót kaptak. Ebből a pénz­ből jutott lakásépítésre, az abonyi és a cegíédberceli víz­műtársulat támogatására, Al- bertirsán, Törteién és Mike- budán új kutak fúrására. Utak, járdák épültek, bővült a villanyhálózat, javult az egészségügyi ellátás, több lett az óvodai hely, Kőcser on fel­épült a napközi otthonos isko­la. Gyarapodott a járási és a salgóbányai úttörőtábor. A la­kosság öt év alatt 53.4 millió forint értékű társadalmi mun­kát végzett, ebből a járás egy lakójára átla­gosan 202 forint értékű hozzájárulás jut. Ez jelentős mértékben meg­növelte a fejlesztési alapot. Az ötödik ötéves terv fej­lesztési és költségvetési elő­irányzata a járásban megala­pozott és biztonságos gazdál­kodást tesz lehetővé, a köz­ségek további egyenletes fej­lődését szolgálja. A költségve­tés bevételi összege 342 mil­lió, a fejlesztési alap elő­irányzata 84 millió forint. A fejlesztésre fordítható pénzből feléDül 51 tanácsi lakás, ebből harmincat a nagycsaládosok kannak. A tervciklus idején Albertirsán megépül a vízmű és vízhá­lózat. A tervidőszak utolsó évében Abonyban hozzáfog­nak a szennyvízcsatorna-há­lózatának lefektetéséhez. Ugyanebben a nagyközségben — a 4-es főútvonal forgalmá­nak tehermentesítésére — szi­lárd burkolatú terelőutat éoí- tenek a helybeliek jobb köz­lekedésére. A járásban 21 ki­lométer járda, 16 kilométer villanyhálózat épül. A várha­tó nyolcvan bölcsődei helvből negyvenet Albertirsa kap. ugyrnennvi jut A.banunak, a meglevő intézmény bővítésé­re. Ceolédbercelen és Albertb­an körzeti orvosi rendelő lé­tesül. A terv szerint az óvo­dai heivek száma 225-tel gya- raoodik, ám a lakosság és a munka­helyek hozzá'árulásával ezt a számot 400-ra kí­vánják kerekíteni. Hasonló az elgondolás az ál­talános iskolai tantermek épí­tésénél is. A rendelkezésre ál­ló összegből Jászkarajenőn négyet, Csemőben ugyaneny- nyit, Albertirsán hármat emelhetnek. Emellett Jászka­rajenőn a munkahelyek és a ■ lakosság együttes vállalásával négy helyett nyoic valósul meg. Albertirsán a hármat öttel tetézik meg. nég"et a Dimitrov, egyet a Szabadság termelőszövetkezet jóvoltából. Dicséretes a dánszentmikló- siak kezdeményezése, ahol a községi tanács és a Micsurin Tsz, továbbá a Monori Álla­mi Gazdaság közös költségén olyan sportlétesítményt állí­tanak fel. amelynek földszin­ti része tornatermi célokat szolgál, az emeletén kap he­lvet a könyvtár. A Micsurin Tsz — hozzájárulásul — zár- 1 számadó közgyűlésén kétmil­lió forintot szavazott meg. Felépül a ceglédberceli torna­terem is, ugyanebben a köz­ségben — terven felül — négy tanterem építése várha­tó. A költségvetési , keretből Dánszentmiklóson általános iskolai napközivé alakítják a volt kultúrotthont. Mikebu- dán az óvodát újítják föl. Ti­zenhétmillió jut az utak, hi­dak karbantartására és kor­szerűsítésére. A belvízelveze­tésre Abony, Törtei és Jász- karajenő összesen tizenegy millió forintot áldozhat. Re­mélhetően Kocséron húsz gyermek elhelyezésére alkal­mas 'bölcsőde nyílhat, ott szándékoznak tornatermet építeni az új, napközis isko­la mellé. A járási hivatal elnöke el­mondotta, hogy a következő években még nagyobb arányú társadalmi munkát várnak a községek lakóitól és a terme­lőegységekben dolgozó szocia­lista kollektíváktól. A pénz­források növelésére elhatároz­ták, hogy az államtól kapott minden forintot megdupláz­nak. Amennyi a fejlesztésre költhető összeg, ugyanannyit tesznek mellé — társadalmi munkából. Az ötödik ötéves terv — az előzőhöz hasonlóan — el­sősorban a városok és a nagy­községek fejlesztését segíti. A ceglédi járásban is így van ez, a 84 milliós fejlesztésű alap felén Abony és Albertirsa osztozik, a költségvetésből még nagyobb arányban része­sülnek. A járási hivatal a közsé­gi tanácsok feladataként határozta meg a nem ta­nácsi szervekkel, termelő­üzemekkel való együtt­működést. A jövőben a gazdasági egysé­Van, aki úgy ismeri Cegléd minden zegét-zugát, minta te­nyerét. Más a lakóhelyénél és a vasútállomás környékénél messzebb soha nem járt. Az új lakótelepek — házat nézni — elcsalogatják a sétálókat, de az öreg városrészek alakulásá­ra általában csak azok kiván­csiak. akik ott élik életük ja­vát. Takaros negyed Cegléden a Béke tér, a kórház és a Csen- geri szél által közre fogott ut­cák sora. Ezt vallja a körzet ta­nácstagja, Hegedűs Ferenc is, aki itt él évtizedek óta. Kerítés mögött bújik meg gondozott portája. Aki még nem járt er­re, meglepődik a sok, szilárd burkolatú úttest, járda láttán, amire nem számított. Tenni, felelősséggel — Nagyváradon Iskolába jártam. Újpesten szakmát ta. nultam, Ceglédre 1933-ban ke­rültem fémmunkásnak, azóta itt élek. ide nősültem. Nyug­díjba az ÉVIG kismotorgyárá- ból mentem, ahol csoportve­zető, művezető voltam. Szeret, tem a munkámat, még most is otthon érzem magam. Mondták a kollégák. Feri bácsi ha jönni akar, visszavárjuk. Hát me­gyek is, kéthetente. Szemem látára, életem során lett a kis üzemből azzá ez a gyár, ami lett. Ott lettem párttag, három­szoros kiváló dolgozó, ott kap­tam meg A könnyűipar kiváló dolgozója kitüntetést. Egy mun­kakönyvem volt világ életem ben — nem teltek be a lapjai Hegedűs Ferenc büszke a gek folyamatos támogatást adnak az eddig alkalmanként felajánlott összegek helyett. A gazdasági koordinációra egy­re nagyobb figyelmet kell for­dítani, közös beruházásokra, egyes intézmények közös fenntartására törekedve. (Jó példája az utóbbinak a járás­beli nyolc művelődési ház kö­zös fenntartása, amelynek ez­által 600 ezer forinttal na­gyobb összeget használhatnak fel, mint egy éve). A járda- és vízhálózat bővítésébe még több községbeli embert kell bevonni. A Hazafias Népfront aktívái mellett a tanácstagok­nak és a tanácsi bizottságok­nak nagyobb részt kell vál­lalniuk a szervezésből. Alapvető célkitűzés a taka­rékos, hatékony gazdálkodás. A tanácsoknak időben meg kell rendelniük a beruházá­sokhoz szükséges műszaki ter­veket, megtenni az előkészü­leteket. Folyamatos ellenőr­zéssel kell elérni, hogy a ter­vezett határidőt és a költség- vetést ne lépjék túl a kivite­lezés során. Tamasi Tamás Önkéntes társadalmi segítőink Kedden, május 25-én, dél­után 16 órakor a ceglédi Kos­suth Múzeumban kiállítás nyílik. A közrend és közbizton- tonság társadalmi segítőinek, az önkéntes rendőröknek a munkáját, mindennapját is­mertetik a tablók, adatok, ri­portképek és eszközök. Az önkéntes társadalmi se­gítőink című kiállítást május 31-ig lehet megtekinteni, na­ponta délelőtt 10-től délután 18 óráig. Az anyag Cegléd után a gödöllői közönség elé kerül. gyárra, amelyben dolgozott. Ha kellett, mint tanácstag, ott segítséget kapott, megértették, hogy társadalmi megbízatása komoly felelőséggel jár. Ami. kor beteg lett, bénaság mereví­tette fél oldalát, munkatársai gyakran látogatták, még a gyó­gyulást segíteni elektromos masszírozót is készítettek a szá­mára. Együtt várták: lép-e már újra? Körzete lakói is gyakran érdeklődtek felőle. Azt mondja, ez hozta a fele gyógyulását. Összefog az utca — Körzetembe úgy 340 ház tartozik. Jórészt idősebbek lak. ják, mert a fiatalok kiröppen­tek. Azért frissül, újul a kör­nyék. Az emberek hajlanak a szóra, a társadalmi munkára. A tanácsnál értük, itthon meg nekik szólok. Ha tenni kell, so­rakoznak, nem maradnak el. Míg a betegség utói nem ért, magam is velük dolgoztam. Hol van már a Bede utca ret­tegett sártengere, a Vadász ut­ca latyakja? Sok kilométer hosszan készült járda és úttest, villanyt szereltek, 14 utcában vízvezeték épült, fejlődik ez a kis kertvárosrész. Persze, van még építeni való, van adósság, jól tudom. Most tavasszal há­rom utcában fát ültettünk. Ma is megnézem őket, szépen megmaradtak levelesednek. A Vadász utcában is vagy negy­ven fácskát ültettek — gömb­akácot, mint a Lázár és a Thö­köly utcában. Müller Pál az egyik lakóbizalmi, ő is EVIG- , es, nála volt a facsemete-lera­Május elseje óta Cegléden is van konzervgyár. Igaz, nem akkora, mint a szomszédos Nagykőrösé, múltja is szeré­nyebb, termelési iránya és fel- készültsége korszerű. Az üzem nem egyik napról a másikra született, Pest megyei Zöldség­es Gyümölcsfeldolgozó Válla­latként működött eddig. A név- változtatás alkalmából keres­tük fel T. Tóth János igazgatót, aki tájékoztatást adott a kon­zervgyár jelenéről és távolab­bi céljairól. — Hogyan illeszkedik az ország többi konzervgyá­rainak sorába a ceglédi? — 1973 óta tartozunk a Konzervipari Vállalatok Trösz- j éhez, s ezzel a döntéssel, amellyel befogadtak bennün­ket, előlegezett bizalmat is kaptunk. Az országban mi va­gyunk a tizenötödik konzerv­gyár. — Milyen fontosabb célki­tűzéseik vannak az idei esztendőre és az ötödik öt­éves tervre? — Egyik feladatunk az ele­gendő nyersanyag termelteté­se. Erre az évre huszonötezer tonna zöldségre kötöttünk szerződést, de 1980-ig megkö­zelíti a harmincezer tonnát a feldolgozandó mennyiség. Körzetünk ma még eléggé katunk. Pali jó sziaktárs, tár­sadalmi munkában is jó segít­ség. Önmagáról keveset mond, pedig elismerten tevékeny ta­nácstag, másfél évtizede. Azok között van, akik elsőként kap­ták meg most a Cegléd váro­sáért emlékplakettet és okleve. let. A gép példája — Jólesett az elismerés. Az ember ilyenkor még többet szeretne tenni. Így vagyok én is, de már nem menne olyan jól. mint régebben, fiatalon és egészségesen. Nem a feladato­kat hárítom el, mikor úgy vé­lekedem: a tanácstagok cso­portjába egyre több fiatal kell majd. A felnövő nemzedék is legyen a mi példánkra tettre kész a lakóhelyéért, Ceglédért. Szeresse, becsülje a városát. A gyárba vissza járva, a présmű­helyben el szoktam menni egy öreg gép mellett. 1925-ben az már dolgozott, velem. Még áll­ja az időt, de ott vannak az újak, gyorsak, korszerűek összeférnek. Amikor legutóbb kinn járt Hegedűs Ferenc a gyárban, so­kan nevetve gratuláltak neki Lám, alma nem esik messze — jó értelemben — a fájától, mert a gyár is, a ceglédi mun. kásgárda épp úgy, mint ő, megkapta a Cegléd városáért emlékplakettet. A gyáriak el­kérték a nyugdíjasoklevelét. Bekeretezik Feri bácsiét is épp olyan keretet kap, mint a másik, a kollektíváé. Eszes Katalin szétszórt, még a távoli Győr- Sopron és Szabolcs megyéből is szállítunk zöldséget. A vál­tozás azonban már jelentős, sok partnerre találtunk Pest és Szolnok megyében. Az a célunk, hogy elsősorban Ceg­léd és a járás termelőszövet­kezetei növeljék zöldségterü­leteiket, mert ezáltal jelentős szállítási költséget takarítha­tunk meg. Több környékbeli termelőszövetkezettel szerződ­tünk, így a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság, az abonyi Üj Világ és a nyársapáti Ha­ladás tsz termel gyárunknak. Bízunk benne, hogy a továb­biakban újabb közeli mezőgaz­dasági üzemekkel tudunjj: szer­ződést kötni. Előny, hogy első­sorban olyan zöldségfajták termelésére számítunk (sárga­répa, petrezselyem, paszter­nák), amelyek vegyszerezhe- tők, szedésük gépesíthető és jó jövedelmet hoznak. 1976-ban 23 termelőszövetkezettel és 2 állami gazdasággal alakult ki szerződéses viszonyunk. — Várhatóan miképpen alakul a gyár termelési feladata, helyzete és jövő­je? — Cegléd legnagyobb tőkés exportőr vállalata vagyunk. A múlt évben egymillióhatszáz­ezer dollárt termeltünk a nép­gazdaságnak. Munkánk meg­alapozott, jók a kilátásaink. Az idén 1600 tonna zöldség- szárítmányt állítunk elő. — Termelvényeink 90 szá­zaléka tőkés exportra kerül. Keresett a hagymaszárítmány, amelyből 700 tonnát terve­zünk. Szárítunk még petre­zselyemzöldet, zellerzöldet, sárgarépát, paszternákot, zel­lert., póréhagymát és paradi­csompaprikát. — Hová szállítanak, mely cégek a legnagyobb vásár­lóik? — A legtöbbet a Német Szö­vetségi Köztársaság és Hollan­dia vásárolja, de szállítunk Svédországba, Svájcba, Finn­országba, Angliába, Írország­ba, az Amerikai Egyesült Ál­lamokba, Kanadába és Ju­goszláviába is. Cegléden szá­rított zöldséget használ fel a Knoor, a Maggi, a Nestlé, a Brückner-cég, a holland Van —Eeghen, az angol BTL, az Unilver-Konzum és a jugo­szláv Podravlca gyár. Az ötödik ötéves terv alatt jelentős termelési felfutást szeretnénk elérni. Ehhez a munkaerőhelyzet kiegyensú­lyozott. A szükséges létszám 90 százaléka biztosított. A törzsgárda kitart, látja a jö­vőt. A dolgozók hangulata jó, valamennyien érzik, hogy tá­maszkodunk rájuk és megbe­csüljük őket. T. T. Bajcsy-Zsilinszkyrc emlékezünk A Hazafias Népfront váro­si bizottsága és a TIT szer­vezésében május 26-án, szer­dán délután három órai kez­dettel a városi tanács nagy­termében előadói ankét lesz Bajcsy-Zsilinszky Endre szü­letésének 90. évfordulója al­kalmából. Bajcsy-Zsilinszky Endre és a polgári ellenzék szerepét a hazai antifasiszta mozgalomban dr. Vígh Ká­roly, a Magyar Nemzeti Mú­zeum tudományos főmunka- társa ismerteti. Az előadás után koszorút helyeznek el a Bajcsy-Zsi­linszky tér 2. szám alatti há­zon levő emléktáblánál. PEST MEGYE LAKOSSÁGÁNAK SZOLGÁLATÁBAN textiltisztító szalonjaink Vác, Érd: expressz mosás, vegytisztítás 6, 24, 48 vagy 72 óra alatt. Cegléd, Gödöllő, Szentendre: expressz vegytisztítás 6, 24, 48, 72 óra alatt. FELVEVŐHELYEINK: a megye 58 pontján. Mosási határidő: 10 nap Vegytisztítási határidő: 8 nap Ceglédi, nagykőrösi, monorj, vecsési és üllői felvevőhelyeinken az expressz mosás és a vegytisztítás határideje: 72 óra. MÉRETES SZABÓSÁGAINK: Cegléd, Nagykőrös, Ócsa. KÁRPITOSUZEMUNK: Budaörs, Budapesti út 24. Autóüléshuzat, takaró, ponyva, bútorhuzat, függöny készítése. Minőségi, gyors, pontos munkával várjuk kedves megrendelőinket PEST MEGYEI SZOLGÁLTATÓ ÉS CSOMAGOLÓ VÁLLALAT * Cegléd városért A gömbakácok lombosodnak

Next

/
Thumbnails
Contents